Ami a legszemetebb ebben a grafikonban, ahogy az alsó sorban feltüntetik a termelő eszközöket. Ott van köztük a "'Víztározós vízerőmű"', miközben tudjuk, hogy hazánkban ilyen nincsen. :-(
Talán egyszer az is meglesz, kínaiak talán már kísérleteznek vele. :-)
Ha ellehetetlenítik magas adókkal, vagy betiltják , vagy fogytán lesz a kereslethez képest akkor versenyképes lesz a vízbontás, de abban egyetértek, hogy utolsó a sorban a gyenge ciklushatásfok miatt.
Amúgy a megújulók nagyon olcsók lehetnek, már ma is versenyképesek a fosszilisekkel még tárolással is. Nagyon gyorsan haladunk a tanulógörbén.
Sajnos a jelenlegi nukleáris technológia inherensen alkalmatlan a fosszilisek kiváltására, talán majd kitalálnak valamit, de az nem ennek a századnak a megoldása lesz.
(Ezt nem én mondtam, hanem a Roszatom egyik igazgatója egy riportban pár éve.)
Nem biztos, hogy versenyképes tud lenni egy ilyen energiatárolási megoldás valami hagyományos fosszilis alapú termelés/fogyasztás kisimítással.
De pont az a rejtett költség (amik a klímaváltozás miatti extrém időjárási események/folyamatok veszteségei - és ami elkerülhető ilyen módon), ami még akkor is győztesen hozhatja ki ezt (vagy egy hasonlót), ha csak pusztán a bevétel/kiadást nézve ez nem is jönne ki.
Így nézve a dolgot, a nukleáris energiatermelés is jó szövetségese a megújulóknak (mivel ez egyenletesen termel, nem nagyon tudja megcsinálni a kiegyenlítést, de csökkentheti a tárolandó energiamennyiséget, illetve a be/kitározási teljesítmény igényét is).
Egyébként meg egy baseline SBSP megoldás lenne a legjobb. :D
Ha van egy nagy tőkeigényű beruházás akkor térül meg, ha magas a kihasználtsága, kvázi folyamatosan van a piacon olcsó energia amit felhasználhat. Mindaddig amíg más el tudja (bármire) használni, el fogja szipkázni, többet fizet érte.
Itt a magyar termelés háromhavi grafikonja. Alul azok a pálcikák a fölösleg, amit exportáltunk, vélhetőleg jó pénzért, tehát eleve nem jutna hozzá a hidrogénbontónk, de tegyük fel nem akarjuk eladni, építünk egy elektrolizálót!
Mekkorát kell? Ha mindet akarnánk hasznosítani akkorát, mint Paks, 2 GW körüli a legnagyobb csúcs. Igen ám de mennyi energia jutna neki átlagosan a három hónap alatt? Ezt a pálcikák lefedte terület adja ki, látható, hogy szánalmasan kevés. A 2 GW-os hidrogéngenerátorunk jó ha 20 MW-os, 1 %-os kapacitáskihasználtsággal működne és ez még a napos évszak.
Mi történik ha kétszer ennyi napelemünk lesz? Semmi jó, mert akkor sokkal nagyobb teljesítményfölöslegek keletkeznek, de hasonlóan rövid, tüskék formájában és évszakosan.
eleve ugye az éjszaka miatt elvileg sem lehetne a kihasználtság 30-40 %-nál nagyobb. Ezért kell a szélenergia, hogy úgymond folyamatosan, legyen olcsó energia.
Ez a folyamatos persze azt jelenti, hogy belefér ha napokig, vagy hetekig sincs, de éves átlagban tervezhetően gazdaságosan tudjon üzemelni.
Egy szélcsendes téli éjjelen nem lesz mit konvertálni, mert nem lesz fölös megújuló energia, mert semmilyen nem lesz (most egyszerűsítve csak szél és napenergiát nézünk). Tök mindegy, hogy hányszoros kapacitás van kiépítve belőlük.
Valószínű nem teljesen értem a gondolatmenetedet.
"Végső eset a nagy tőkeigényű beruházásokkal járó konverzió, amikor nem időlegesen, hanem gyakorlatilag folyamatosan van átalakítandó energia."
ezt nem tudom értelmezni. A megújulók egyik problémája, hogy nincs mindig annyi energia, mint amennyi éppen kell, és van amikor pedig épp több van, mint amennyi kellene.
Eddig azt hittem, hogy arról beszélünk, hogy miként lehet komplettül megújulóból elleni - mondjuk hidrogéngyártás segítségével tárolni energiát a fogyasztás és termelés időbeni különbségének a kisimításához.
Először a lekapcsolás, ahogy említed (eldobás), ez a modernebb eszközöknél részben tartalék kapacitásként is realizálódik, az éppen rendelkezésre álló termelési lehetőség 5 %-át visszatartják szabályozási célokra.
Aztán fogyasztásvezérlés, ha még marad, akkor különböző tárolási módok elektromos áram, esetleg hő formájában.
Végső eset a nagy tőkeigényű beruházásokkal járó konverzió, amikor nem időlegesen, hanem gyakorlatilag folyamatosan van átalakítandó energia.
Ehhez persze szükség van a nap+szélenergia megfelelő arányára, hogy például éjjel télen is legyen mit konvertálni.
Azért ötszörös, mert a nap+szél együttes kapacitásfaktora 20 % körüli, tehát amíg el nem éri, hogy teljesen kielégítse a villanyfogyasztási igényeket addig nemigen, marad piaci alapon hasznosítható fölösleg.
Az már most látszik, hogy nyáron van egy nagy rakat fölösen termelt elektromos áram, vagy annak a lehetősége (csak a háznál a szabályozó lekapcsolja a visszatermelést, ha olyan a szitu).
Szerintem nem kell 5x-ös kapacitás egyes időszakokban.
Nem emlékszem hány százalékot írtak rá, de most is van szabad hidrogén a földgázban. Nyilván más felhasználási terület, mint a tiszta hidrogéné, de ahogy mondod energetikai hasznosításra előnyösnek tűnik a már meglévő földgáz infrastruktura használata első lépcsőben.
Ahhoz azonban, hogy olcsó hidrogénhez jussunk nap+szélerőművekből több mint ötszörös kapacitásra van szükség az effektív fogyasztáshoz képest. Addig ugyanis nincs iparilag gazdaságosan hasznosítható fölösleg (azonnal el nem használható) termelés.
Jöhet a metán akár légkörből kivont, vagy biogázos, esetleg erőműből felfogott CO2-ből is (ez utóbbi már nem fosszilis semleges).
Nem tudom, mennyire kell keverni a hidrogénnel. Ha(!) tudjuk a hidrogént tisztán tárolni így, az a legegyszerűbb.
A zöld metán ott jöhet képbe, ha a meglevő gáz infrastruktúrát akarnánk használni (pl. betáplálni a földgáz vezetékekbe a szállításhoz). Oda simán nem lehet beküldeni a hidrogént, az elég komoly galibát okozna. :)
Legelőször ki kell szárítani, amiről ebben egy szó sem esik. Az pedig nem megy 10 perc alatt. :-( Meg nem is túl energiatakarékos, ráadásul fedett helyen lehetőleg állandó átforgatás is kell neki.
Először arra gondoltam, legegyszerűbb lenne hajóval szállítani, de nincs az a hajó, ami elvinné Belső-Mongóliába. :-( De arrafelé könnyebben elfér. :-)
Mekkorát kell? Ha mindet akarnánk hasznosítani akkorát, mint Paks, 2 GW körüli a legnagyobb csúcs. Igen ám de mennyi energia jutna neki átlagosan a három hónap alatt? Ezt a pálcikák lefedte terület adja ki, látható, hogy szánalmasan kevés. A 2 GW-os hidrogéngenerátorunk jó ha 20 MW-os, 1 %-os kapacitáskihasználtsággal működne és ez még a napos évszak. 
