Én most fogom magam, és bekapcsolom. De nagyon félek attól, hogy neoprimitiv tam-tam zenét hallgathatok reggelig. Nem baj. Akkor meg azt hallgatom. Kiváncsi vagyok a hangnemre, kiváncsi vagyok arra, hogy meglelem-e még egyszer a kedvenc rádiómat.
Vajon meg?
be kell vallanom, most éppen a világzenei magazint hallgatom, a netről elég jó minőségben.. /külöm dicséretes hogy nem azt a szakdék real audiot használják, hanem mp3 streamet../
Jesszusom! Tán még az is lehet, hogy a Tilos néhány kulcsfiguráját megvásárolták az idők során, pl. frekvencia engedéllyel, jó állással stb? Olyan szalámi taktikával?
Én nem vagyok tájékozott a kérdésben, de mintha az ilyesmi már az ókori politikában is előfordult volna.
Akkor kezdett érdekes lenni a dolog, amikor arról nyilatkoztak, hogy milyen klassz lesz a hatórás (!) zenei blokk, tényleg ezért érdemes volt nekik adni, ez aztán a koncepció. Biztosan kevesebb veszélyt rejt a hatalom számára, mint a Tilos műsorai. Ehhez csak gratulálni tudok.
Most mogorva leszek. Ezért volt a sok aláírásgyűjtés? A sok szó?
Én ehhez a topichoz különösen akkor szóltam hozzá, amikor itt a Cs. Kádár randalírozott a Fiksz-ből. Röpdösött, örömében többször a topicra fingott, mígnem valaki azt mondta, hogy hé, Te Csé, legalább ezt a Topicot hagyd már élni, ha a Tilost nem is.
A magam rezüméjeként azt kell írjam, hogy nem értek semmit.
A Tilos pályázatai sokszor hibásak voltak - még arra is emlékszem, amikor a Fiksztől és a Civiltől kértek tanácsot, hogyan kell beadni; apró kérések, kis kérések -, az ORTT kuratóriuma anno azt javasolta a Tilosnak, hogy férjen meg a Fiksz-szel és a Civillel. De nem. 24 óra kellett. Pedig a leghallgatottabb műsoridők a Tilosé voltak.
És mégis jogosan. Paradoxon: a Tilos megérdemelt 24 órát.
Úgy tudom, hogy a Csé itteni randalírozásával ellentétben a Civil főszerkesztője most adott három órát a Tilosnak. A Csé, már anno - vissza lehet keresni e topicból - ezt megtagadta. Nyertesként, azon röpdösésében, a pitlák fing felhajtóerejénél fogva.
Szégyen ez a Csének is, szégyen ez a kuratóriumnak is, és szégyen a Tilos pancser szervezésének is.
És a legnagyobb szégyen a hallgatókat érte, mert elhallgatott a Tilos.
Mi lesz most. Kábel? Na ne.... Itt egy nagy sugárzóteljesítményű adóról is szó van, ami nemsokára működni kezd a Fiksznek és a Civilnek.
Bocsánatot kérek a Tilos Rádió lelkeseitől. Én is az vagyok.
Szerettem és szeretem ezt a rádiót. Pokolian hiányzik.
Szégyelljék magukat, akik elgaloppírozták magukat. És minket. Engem.
Nem kellett volna elkártyázni - vagyis egy lapra tenni - a 24 óráért a legjobb műsoridőket.
Dupla vagy semmi. És legfőképpen szégyelje magát az a kuratórium, amely a magyar kultúra egyik csíráját taposta el. Egy kurátort jól ismerek. Zelnik József a neve.
A Muzsikás Együttest is el akarta taposni egy országos táncház találkozón. A volt barátja fiát. Aki nagygyerekként csaknem leköpte. Nem népiekről, urbánusokról van itt szó a mélyrétegekben, hanem a kisajátítókról. Például arról a kurátorról, aki miután nem ő lett a Duna Tv elnöke, tévés szakemberként rátette a kezét a kamera lencséjére. A szocializmusban sértett, de akkor is hízelgő akarnokról. Az akkor Pozsgaihoz dörgölőzőről. A jelenlegi kultúrális gururól, aki kénye-kedve szerint lobbyzhat egy Tilos, egy Fesztivál Zenekar stb. ellen. Mondtam, érthetetlen módon már akkor is szálka lett a Muzsikás a szemében.
Ebben a pitlák országban, ahol a kultúra szekértáborokra oszlik az ilyen szemetek miatt, és sóval járnak, hogy ugar maradjon csak "missziójuk" utan.
Szégyellem magam.
Ezek az akarnokok vágták nyekkre a Tilost. Meg talan ok maguk.
Sajnos már nem. Nekem legalábbis nem. Sokan mondják, hogy fogjuk fel frekiváltásnak a dolgot, csakhogy én pl legtöbbet reggelenként hallgattam a Tilost. Azthiszem ezzel sokan vannak (voltak) még így. Annak ellenére, hogy a kábeles adást fontosnak tartom - és valahogy megpróbálom megoldani hozzáférést -, sajnos elveszi tőlem(vagy ha így jobban tetszik: nem adja, hisz nem is adhatja meg) a nagyszerű reggeleket. Általában (eddig) igyekeztem úgy szervezni a napomat, hogy reggel kicsit tudjak a városban is kavarni autóval, közben meg egy kis tilos, mert az kell. Nem tehetek róla, de egészen megszoktam. Megszoktam a rendkívül szimpatikus rádiót amelyet egy Népszabi cikk ajánlott figyelmembe úgy 1997 derekán. Azóta sokat hallgattam. Számomra legkedvesebb műsor a Kolorlokál volt.
Két éve viszonylag sokat jártam reggelente munkaügyekből kifolyólag Solymárra (a pesti oldalon lakom) és mindig úgy szerveztem, hogy péneteken korán reggel mehessek és lehetőleg visszafelé - tudjátok arra eszméletlenül nagy a forgalom reggelente - az autóban csücsülve, senkitől nem zavartatva hallgathassam a Kolorlokált. Aztán mostanában már nem járok oly sokat Solymárra, a Kolorlokál átkerült keddre - kis zavart is okozott ez pavlovi reflexeimben és nekem belül ekkortól kezdődött egy sajátos egyensúly megbomlása - egyre jöttek az info-k a frekiproblémákról, végül eljött a mai nap. Mondanom sem kell hallgattam az egész ma reggeli adást. Kicsit sors szerű is számomra, hogy pont a Kolorlokál volt a búcsúreggel. Mit mondjak nehéz szívvel hallgattam a műsort, be is telefonáltam, de ez már nem volt az igazi. Régebben mindig tudtam, hogy jövőhéten a megfelelő napon bekapcsolom a rádiót és a megszokott "társaságot" hallgathatom. Társaságként feltétlenül említeni kell a szokásos betelefonálókat. Akiket mindnyájan ismerünk. Azthiszem mindig olyan érzésem volt, hogy egy "ugye mi értjük egymást" társaságban töltöm a reggelt. Volt egyfajta sajátos, pont megfelelő arány ebben a sajátos "társaságban". Azaz pont elég volt hallani a hangjukat, a hozzászólásokat, ha pedig nem tetszett akkor lehalkítottam, ha tetszett akkor meg kicsit feljebb vettem a hangerőt. Egyébként meg akkor szálltam be a "reggeli társaságba" amikor kedvem volt, ha olyan reggelem volt akkor inkább a zenékre figyeltem, ha meg amolyan akkor a társalgásra. Úgy érzem jogom tartani attól, hogy valami amit nagyon kedveltem végérvényesen, ha úgy tetszik megmásíthatalanul elmúlt. Mint azt Csejdy Andris mondta Ő kiszáll. Azthiszem ezt respektálni kell, ettől még sajnálom, bár kicsit összekacsintva mondom: kutyából nem lesz szalonna. Másrészt a műsorban is elhangzott: Bob Dylan is abbahagyta végleg...
Biztos vagyok benne, hogy fogjuk még hallani a Tilost az éterben is, nemcsak kábelen, ám úgy érzem ez, eddig a pontig valami más volt és ami akkortól lesz az is más lesz.
Ez volt (eddig) az én Tilos Rádióm. Meg ami még nem jutott eszembe. Mostantól kicsit más lesz.
Én fogom kábelen hallgatni, bár a maratonon megismert kedves kollégádnak igaza volt, a vételhez vásárolt elosztó valóban nem megy bele a Technics tunerbe... :( Mindegy, valamit majd kitalálok.
Jovo szerdatol csak kabelen lehet fogni (a neten kivul) es egyelore csak nem egesz negy keruletben (VIII., ill az I., VII., XI. bizonyos reszein)
Mivel nekem is lesz egy musorom az uj 24 oras strukturaban, erdekelne, hanyan fogjak kozuletek kabelen hallgatni az adast (neten gondolom egeszen kevesen).
Figyu, az, aki "százat vállal", nem hamisít, hanem gyűjt. Tán tájékozódj, mielőtt vádaskodsz. Az előtte elejtettekről jobb nem is beszélni, remélem, nem sokáig marad meg itt.
Másokat provokálni nagyon csúnya dolog ám.
Amúgy kukkantsunk csak bele a lenti asztaltárs adataiba. Egyedülálló arányt tapasztalhatunk a hozzászólásainak száma, illetve a megfelelő gomb lenyomására megjelenő hozzászólások között. Lehet, hogy hatékonyabb lett volna a "Közlemények" rovatban keresgélni?
Nézzétek meg a tilos lapot (tilos.hu) ott vannak infók. Ott fel is iratkozhattok a rádió levelező listájára, ahol mindenről időben értesülhettek. És persze hallgassátok a Tilost.
Sziasztok, végigolvastam az egész topicot, csak azt nem tudtam meg belőle, ami érdekelne: én, mint 1 db magyar állampolgár mit tehetek azért, hogy legyen Tilos Rádió? Az aláírást értem, de abból szerintem nem lesz semmi (tegyük föl, összegyűlik 100ezer aláírás, ami nem fog, és akkor mi van?). Marad az éhségsztrájk az ORTT előtt, vagy a kivándorlás, vagy MICSODA?
