1951-ben, Inota - Bp. keltezéssel (XII. 24-én, tehát Karácsonykor írta H. B. naplójába: "Weöres S[ándor] árulása - fél év múlva sortüzet ad saját az apjára."
(Ennek a valóságalapja?)
In: H. B. Naplók 1. köt. [Bp.] 2010, MEDIO K. 336. p.
2014. (26. évfolyam) november 18. (kedd) 17.30 óra Budapesti Eötvös József Gimnázium (Bp. V. ker. Reáltanoda u. 5-7.) Hamvas Béla horoszkópja. A beszélgetést bevezeti: Szécsi András
2014. (26. évfolyam) december 9. (kedd) 17.30 óra Budapesti Eötvös József Gimnázium (Bp. V. ker. Reáltanoda u. 5-7.) Polaricitások. A beszélgetést bevezeti: László Ruth
Újraolvasgatom. Jobban rácsodálkozok, mint mikor először olvastam. Nem csak az újraolvasás élménye miatt, hanem mert azóta én is, többek között, sok könyvvel lettem gazdagabb. Kíváncsi vagyok és sajnálom, hogy tudtommal nincs sehol összeszedve, hogy milyen könyveket olvasott, azok mely kiadásait rendelte meg. Nem csak miatta, hanem azért is, mert ösztönző lehetne egy ilyen lista magamra nézve is.
A budapesti Hamvas Béla Kör 2014. évi tavaszi összejövetelei:
2014. (27. évfolyam) május 13. (kedd) 17 óra 30 perc Helye: Budapesti Eötvös József Gimnázium (Bp. V. ker. Reáltanoda u. 5-7.) Témája: Taoista kereszténység - a beszélgetést bevezeti: Miklóssy Endre
Ajánlom mindenki figyelmébe Isztray Botond esszéjét, amely a Napút folyóirat 2013/8-as számának mellékleteként (a Káva-Téka füzetsorozatban, 78. szám) jelent meg Ugyanis Hamvas Béla címmel.
Nehéz, tömény írás, de érdemes nekiveselkedni, mert kíméletlen korkritikát rajzol benne a szerző.
Hosszabb, sokkal személyesebb verziója az In memoriam Hamvas Béla c. kötetben található meg.
Nagyon jó lenne, ha ez az írás (kitesz vagy 70-80 oldalt) önállóan megjelenne, mert azon kevés vallomások közé tartozik, amelyek hitelesen és megragadó erővel tudnak beszélni Hamvasról, az emberről. Bizonyára sok könyvkiadóvezető szörfölget erre, és fel fognak figyelni a javaslatomra :)
A Hagyomány c. válogatáskötetben (Hamvas Intézet, 2011) számos írás jelent meg Hamvastól, amelyek az életműkiadásban eddig nem szerepelnek (pl. az Álarc és koszorú).
Én leginkább azon nyavalyognék, kedves Béla, hogy az ún. életműkiadásban sincs koncepció. Arról nem is szólva, hogy vaskosan hiányos. Meg a kiadás utógondozásában. Az nem elég, hogy időnként "gondozzuk" a fogyasztói árát az új kiadásoknak.