Koszi a nagyon kimerito valaszt! Igazan eleg lett volna annyi, hogy az abra direkt tulzo... Ellenben tanultam valamit, majd a kovetkezo hazunkban talan (igaz leghamarabb egy evtized mulva).
... nem kérdeztél hülyeséget! Itt bármit fel lehet vetni, mert majd mindannyian lelkes, de (most még!) botcsinálta kemence bolondok vagyunk. Megosztjuk egymással kételyeinket, első- és másodkézből való tapasztalatainkat. (A bárányok és az ide látogató profi iparosok -sajnos- hallgatnak -pedig nem kellene, hogy féltsék a "kenyerüket" tőlünk!...)
Az előző hozzászólásomban felrakott melléklet egy sematikus, extrém helyzetet felvázoló ábra. Természetesen a tüztér nem ott van, ahol a lángok szimbólumát látod, a tűztér a kemence tévőjétől a hátsó falig tart! Ugyanakkor a valóságban, a gyakorlatban (a felfűtés időszakában!) nem a kemence hátuljában, nem középen, nem elől tüzelünk, hanem szinte az egész alapterületen. Kb. középen tüzet gyújtunk, és kis mennyiségekben adagoljuk a kemencébe a tüzelőanyagot, majd mikor már minden darab begyulladt, egy kb. 2 m hosszú és kb 2-3 cm vastag husángnak az egyik végét -korábban a kemence mellé készített- teli vizesvödörbe mártjuk és a husáng vizes végével az égő tüzelőanyagot a kemence jobb oldalába tereljük. Ekkor a lángok a jobboldalból -az íves boltozatot nyaldosva- a bal oldal felé törekszenek. Kb. 10 perc múltával a tüzet áttereljük a baloldalra, 10 perc múlva ismét a jobboldalra... Ezt addig ismételjük, míg a kemence a kívánt mértékig fel nem melegedett (a belső tér kifehéredett, a terelgetett izzó parázs szikrát szór "-csilagszórózik"- vagy a már korábban említett "papírpróba" sikeres.) Természetesen, a közben a teljesen elégett, elizzott hamut kikaparhatjuk, ill. kis adagokban folyamatosan tápláljuk a tüzet.
... Visszatérve az ábrára: a laikusok számára próbálja -direkt túlozva- érzékletessé tenni az égéshez szükséges levegő útját, valamint a keletkező meleg füstgázok áramlását, hasznosulását.
Láttam már több száz kemencét -ábrákon, rajzokon, fényképeken és természetesen élőben. A beltéri -házon belüli- kemencék kb. 95%-a hátsó kéményes, kültéri -udvari, kerti- kemencék kb. 95%-a elől kéményes -vagy kémény nélküli (szerintem ebben hasznosulnak legjobban a meleg füstgázok!)
Tehát működik mindegyik változat -ha jól van elkészítve, és kitapasztaltuk használat közben!!! Lehetséges, hogy hátsó kéményes kemencénk jobban működik, mint a szomszédunk első kéményese! Tehát a kémény elhelyezkedése csak 1 szempont a sok közül, és nem tekinthetjük -a jó működés illetően- kardinálisnak!...
Működő hátsó kéményes (Monoszlón -Balaton-felvidék- készítettem a fotót)
Kutasó (Nógrád megye)
Ezt a netről szedtem le. Az én fotómat hirtelen nem találom, -ami a tavasszal készült- azon már tető van fölötte, és kormos az ajtó környéke, kémény felső része -tehát működik, használják!...
A rajzon látható ábra szerintem is túlzás. Ki a csuda akarna pont a kémény kürtője alatt tüzelni? Az eredeti változatok között persze több az elöl kéményes, nyilván az mégiscsak jobb megoldás. Csak hát szerintem azt nehezebb megépíteni.
hellóka, visszanéztem a képeket amiket feltettél a barátod kemencéjéről. Ő a pangeás minta alapján épitett kemencét? Elégedett vele? ha már kémény: a búboskemencés könyvben a hagyományos búbosoknál egyszerűen nem láttam hol van a kémény. Hol a fenében van? :-) dattis
Hulyeseget fogok kerdezni, de kivancsi vagyok: miert ne lehetne a tuzter elol, a kemeny hatul, es akkor nem egybol a kemenybe menne. (Gozom sincs a kemencekrol, csak logikailag hianyolom ezt a valtozatot:))
hellóka kemencés "öregek", tegnap megjöttek a könyvek (Sabján könyvek) de hogy teljesen őszinte legyen egyenlőre csak elbizonytalanitottak... Most szembesültem vele, hogy mennyi féle kemence van. Ugye a csak sárból tapasztott, a cserepes, a téglavázas, na meg persze a modern samotttéglás. Megkérdezhetlek titeket, ki milyet csinált és milyen meggondolásból? Én az első körben a hagyományos vesszővázra tapasztottak kacérkodok. Ez tűnik a legegyszerűbben és legjobbnak. Ja, kinti kemencének raknám. Pl mi alapján kell előre vagy hátra rakni a kéményt? köszi dattis
Én tanulni jöttem ide, valamint, hogy megosszam szerény, hangyányi tapasztalatomat a többi amatőr kemenceépítővel, leendő kemenceépítővel.
Tőled is tanultam, és ezt őszintén köszönöm Neked!
Valóban, a kemence-fűtőanyag tekintetében is "ahány ház, annyi szokás", illetve amiből a környéken sok van, és könnyen, occsón beszerezhető. (... az alföldi mezőgazdasági területeken szalma, kukorica-napraforgó "góré", stb.; szőlőtermő vidékeken, venyige, kiszáradt szőlőtőke, használt akáckaró, stb.; nagyobb vizek környékén nád, ártéri erdők fái, stb.; dús legelők, kövér kaszálók környékén széna; nagyon szegény házaknál száraz gyomnövények, legelőkről összegyűjtött száraz tehénlepény; felénk -a Mátrában- bükk, tölgy, szil, gyertyán, stb...)
Várom -várjuk!!!- a kemence építéssel és használattal kapcsolatos további hasznos, gyakorlati tapasztalatodat!...
Barátsággal: nanik (aki a kemenceajtón keresztül látja a világot)
Mert nem tudtam, hogy az elöl kéményes az jobb. Láttam képen ilyet is meg olyat is. Nem vagyok műszaki ember. Ha most fognék hozzá, nem pont ilyen lenne, de reménykedem benne, hogy ez is használhatóra sikeredik. Amúgy bátorság az szerintem nem az építéshez kell, hanem majd a kóstoláshoz:-) De majd bátorítjuk magunkat egy kis borocskával.
Sziasztok! Mindnyájatok tanácsait köszönöm. A száraz tüzelőanyag szerintem is fontos, kevésbé kormol, nagyobb hőt ad le. Szereztem kukoricaszárat is. A télen sajna, nekünk is elég nedves volt a tűzifánk, de még így is sokkal kevesebbe került, mint a gáz. Ami a húsfüstölést illeti, én kétajtós szekrényben füstöltem a télen (nem pozdorja), a készülő kemence sem elég nagy hozzá, így maradok a tavalyi módszernél. Közben haladok a kemencével, ez a ma reggeli kép. Reggel öttől nyolcig még jólesik a munka.
... én sem próbáltam KTa-t eltántorítani, aggodalmakkal eltölteni a rőzse, venyige használatától! (lásd: 158-as hozzászólásom 12. pontját) A begyújtáshoz keresve se találhatnánk pompásabb alágyújtóst, mint száraz venyigét -amibe még nem költözött be a venyigeszú!
Az én apai nagymamám is rőzsét, venyigét, szalmát, kukorica- és napraforgó "górét" használt a kemence teljes felfűtéshez. Igaz, minden ötödik sütés után, vagy hatodik sütés előtt ki kellett kormoznia a kemencét, kéményt. (5 db kb. 30-35 cm átmérőjű kenyeret sütött egyszerre, parázs-kikaparós módszerrel)
... és még néhány szerény és bátortalan észrevétel bejegyzéseddel kapcsolatban:
1. Szénával nem fűtöttek, az istálóban kérődző borjak, tehenkék, bikák alap tápláléka volt.
2. Száraz keményfával nem lehet húst füstölni! A száraz keményfa nagy hőt ad le, és minimális a füst képződés! A füsttérben -ahol a kolbászok és a szakszerűen sózott-bepácolt sódarok lógnak- a hőmérséklet nem lehet több, mint 35-40 Co, marhahús esetén max. 55 Co. (Ez a házi hideg-száraz füstölési technológia, a nagyüzemi-ipari technológia egészen más) Magasabb hőmérséklet esetén -hangsúlyozom, házi füstölésről beszélek- a füstölendő finomság "megfő" és nem kívánatos baktériumok szaporodnak el a húsban.
Füstöléshez az izzó parázsra -felénk!- nedves keményfa forgácsot, nedves fűrészport szórnak, hogy a füstképződést elősegítsék. Természetesen a füstképző-tér és a húsokkal tele aggatott füsttér külön van választva, csak a füstjárat köti össze őket.
3. Olvass vissza! Én "tiszta" tüzelő használatáról nem beszéltem, (mert természetesnek veszem, hogy festékes, vegyszerrel átitatott, vegyianyaggal szennyezett fával sütő kemencében fűteni nem szabad!!!, egyéb helyen sem ildomos!) és én is azt írtam, hogy a magas hőmérséklet miatt fehéredik ki a tégla!
Viszont nem győzöm elégszer hangsúlyozni -a tüzelőanyaggal kapcsolatban- a "SZÁRAZ" jelzőt! Van némi gyakorlati tapasztalatom!... Hét évvel ezelőtt épült nálunk egy "csoda cserépkályha" (az Isten áldja meg az építőmester aranykezét!) Téli időszakban ezzel fűtjük ki a családi házunk háromnegyedét, 12-15q száraz keményfával! (Egyszer, sajnos nem sikerült időben beszereznünk, nem volt ideje kiszáradni! Sok kellemetlenséget okozott és közel dupla mennyiséget kellett eltüzelni!
... Valóban, létezik parázs-bennhagyós sütési technolgia! Én magam is több helyen láttam ilyet, főleg kemencével rendelkező vendéglátós műintézetekben vagy kemencés pizzériákban. Ezeken a helyeken kb.10 órán keresztül folyamatosan "üzemi" hőmérsékleten kell tartani a kemencét, és ez az eljárás praktikusabb.
Hogy ízletes, zamatos (ne odaégett vagy kiszáradt!, ne nyers vagy rágós!) legyen a kemencéből kikerült végeredmény -szerintem- "CSAK" a következőket kell figyelembe venni (ami a helyes felfűtést és a sütés idejét illeti):
1. A kemencénk udvari vagy szobai-konyhai.
2. A kemencénknek mekkora a tűztéri alapterülete és belmagassága.
3. A kemencénk formája (búbos, nyereg, vagy a kettő ötvözete)
4. A kemencénk milyen anyagból készült. (agyag, tégla, a kettő ötvözete, stb)
5. A kemencénk falvastagsága, vagyis szigetelő tulajdonsága.
6. A kemencénk hőntartó képessége (A tűztér alja milyen anyagból készült: samott tégla, jó minőségű kisméretű tégla, agyag. A hőntartó képességet javítja a tűztér talpazat alá rakott sok-sok-sok -kb. 40-50 cm vastag- üvegtörmelék! A hőntartó képességet ronthatja a tűztér alá kiképezett fatároló nyílás!)
7. A kemencénk kéményes vagy kémény nélküli.
8. A kemencénken elől vagy hátul van a kémény. (A füstgáz hője -áramlástechnikai tulajdonságait nézve- sokkal jobban hasznosul az elől kéményesnél.)
9. A kémény magassága és füstjárati keresztmetszete (huzatviszonyok)
10. A felfűtés mértéke függ a sütendő "anyag" fajtájától (kenyértészta, hús féle, töltött káposzta, sólet, sült-rakott zöldségek, stb., vagy csak gyümölcsöt szeretnénk aszalni); tömegétől (kis lepények vagy nagy kerek kenyér, hús szeletek vagy egész malac-bárány-kecske); kemencébe kerülő edény agyagától, méretétől (fedeles öntöttvas lábas, hőálló fedeles cserépedény, fém tepsik)
11. Sütés közben a parázs benn marad a tűztérben, vagy előtte kikaparjuk.
12. A száraz tüzelőanyag fajtája (szalma, rőzse, venyige, kukorica- vagy napraforgószár, bükk-tölgy-akácfa), átmérője, hossza.
... egy szuszra ennyi jutott eszembe! (mint laikusnak)
... és akkor még -az étel minőségét befolyásoló tényezők között- nem tettem említést arról, milyen minőségű és hőfokú sörnek (söröknek!) kell a sütös mester kézügyében lennie!...
Kösz a választ. Én venyigével és rőzsével fogok fűteni, mert azt elkértem tavasszal a szomszédoktól a metszés után. Itt áll halmokban az udvaron kiszáradva, várva a kemence elkészültét. Legfeljebb kormos lesz egy kicsit. Lassan haladok, mert még ebben a kánikulában is sokáig szárad az agyag. Egyébként, én úgy emlékszem, hogy a nagyanyám a parazsat csak félrekotorta, nem szedte ki, csak a sütés végén. És mégis mennyei langallók, kalácsok jöttek ki a kemencéből és persze a jó kenyér. Nem nagyon találok a kemence használatára tanácsokat. A készítésről viszonylag jó anyagok vannak, de a továbbiakról szinte semmi.
A felfűtés után kikapartuk az elizzott parazsat és csak ezt követően vetetttük be a sütendőket.
Ha pedig arra gondoltál, miért fehér- világos szürkés színű belül a tégla: a magas hőmérséklet okán változik ilyanné, de miután a kemence kihűlt, a tégla világos rózsaszín-sötét szörke, itt-ott fekete foltos lesz.
Talán a kormos belső teret hiányoltad? Teljesen száraz keményfával (pl.bükk) való tüzelés mellett, és jó huzatú kéménnyel bíró kemence nem lesz kormos belül!
köcke! ;-) Ma gyúrtam egy kis mintaagyagot, majd holnap megnézem milyen lett. Most hoztak a ház mellé töltésnek vagy 20 kocsi agyagot. Mekkora malacom lenne ha jó lenne kemencének! Nem kellene külön agyag után koslatnom... Megnézem aztán megrendelem a könyveket. Kiváncsi vagyok rájuk, egyenlőre még nehezen tudom az épités részleteit elképzelni. dattis
Most építek épp kemencét, ha majd valami jó is kisül belőle, akkor érdemes beszélni róla. A képeken, amiket küldtél, hogyhogy ilyen tiszta a kemence tűztere?
hellóka, van még pár képed? ;-) Én jövőre szeretnék építeni egy kemencét, egyenlőre csak infót gyűjtök. Milyen könyveket említettél? Esetleg a pontos cimüket meg tudnád adni? köszi dattis
Én is kemence-függő vagyok! Gombóc Artúrhoz hasonlóan vallom: mindegy, milyen
alakú, formájú, méretű, csak funkciójának megfeleljen!
Sajnos, nekem még nincs kemencém a kertben, de nagyon jó úton haladok a megvalósítás felé. Alapműveknek számító magyar szakirodalmat már begyűjtöttem. Sabján mester kályhás és csikótűzhelyes könyvei, Pangea Egyesület kemenceépítős füzete, a netről rengeteg képet és információt letöltöttem -idegen nyelvűeket is-, amerre járunk és kemencét látunk, azonnal lefényképezzük -több százra rúg a gyűjteményem-, konzultáltam profi kemenceépítő mesterrel. A legfontosabb: a barátom néhány évvel ezelőtt épített magának -saját kezűleg!- a kertjébe egy kemencét, így élő tapasztalata van. A fenti képeket is nála készítettem kettő hete, itt szoktunk sütögetni egész malacot is. Ragyogóan működik a "szerkezet"! Utólérhetetlen ízű, zamatú gasztro-produktumok kerülnek ki a kemencebelsőből!!!
Receptekkel nem sokra mennétek, mert minden kemence más és más, egyénisége, lelke van, a gyakorlatban kell kitapasztalni.
A fenti kerek csodák a feleségem és barátom felesége receptje szerint készültek (ezt szokták sütni a villanytűzhelyben is), de míg a tűzhelyben 20-25 perc alatt sül meg, addig a kemencében 3 és fél perc alatt lett kész. (A sütési idő függ a felfűtött kemence belső hőmérsékletétől!!!) Kinézetre nem, de ízre óriási külömbség van a két sütési technológia végterméke között.
Gellértinek üzenem a régebbi hozzászólásához,hogy ezen a forumon az 5.oldalon(tehát elég régen) láthatod az én bubimat ha ilyen fajtát szeretnél csinálni tudok infokat szolgáltatni róla !Annyira jól sikerült hogy egy ismerősömnek is kellett csinálnom egyet!Majd valamikor arról is rakok fel egy képet!Ja, és sok sikert kívánok mindenkinek aki éppen most építi kemencéjét !
KTa, köszönöm a választ, bár titkon még mindig bízom abban, hogy valahogy meg lehet oldani...
Egy hegyoldalba épült a ház, kevés a lapos, kihasználható terület, ezt a kis teraszt most alakítottuk ki, a kemence nagy helyet lefoglalna. Mondjuk az agyagfalat lebontani,kiépíteni a kemencét, majd az agyagot visszatölteni sem lenne kis munka...
Én teljesen kezdő vagyok, nem biztos, hogy igazam van. Sabján a könyvben azt írja, hogy a kemence falvastagsága 7-8 cm. Ez tehát elegendő hőt tárol egy kenyér megsütéséhez. Egy agyagfalba vájt kemence valószínűleg nagyon nehezen fűthető fel, mert az agyagréteg gyorsan elvonja a hőt. Nem beszélve arról, hogy nedves is, ezért a fölforrósított agyag beomolhat a benne keletkező gőz miatt. Talán megoldható, ha egy hőszigetelő réteget építesz köré, bár így elsőre nagyon körülményesnek tűnik, hiszen a kivájt üregbe belülről kellene tapasztani a szigetelőrétegre. Szvsz inkább építsd elé. Óriási szerencséd van, nekem egy km-ről kell hordanom az agyagot. (És még ez is szerencsés eset.)
A sütőlap mérete 110x75 cm, a belső magassága 46 cm. Magam terveztem, de olvastam hozzá előtte. A kötőanyag mindenhol vályog. Most épp azzal küzdök, hogy a sós agyag nem akar száradni ui. az van a sütőlap tetején.
Működő hátsó kéményes (Monoszlón -Balaton-felvidék- készítettem a fotót)
Kutasó (Nógrád megye)
kemence felfűtés
malac előkészítés
sül a malac a felfűtött kemencében
a malac már kivehetős állapotban
... és kész!
felfűtés
elizzott parázs kikaparása
bevetésre kész a kemence
pizzák és focacciák a kemencébe bevetve
... és kész!