A Boróka büfében van.
Érdekes bácsi volt ott mikor ott jártunk. Micisapka, tréninggatyó, és bármit kértünk, csak bólogatott, aztán magunkat kellett kiszolgálni mindennel. Pl. pohárral a sörhöz meg ilyenek. :c)
A Virágos-nyeregben hol a pecsét??? Megyek kékezni a hétvégén. Amikor még 2000-ben kékeztem, akkor a Hhatár-hegyen 2 pecsét volt, az egyik Csúcshegyi th néven. A Virágos nyeregben 2 hete voltam, a büfénél az "OKT bélyegzőhely" tábla át van húzva. Most akkor hogy van ez?
Egyébként a hétvégén jártam a Kevély-nyeregben, és egy új gumis OKT bélyegzőt tettek ki oda, ez azért érdekes, mert 2 hete nem volt ott semmi.
Ezek szerint jössz a Kozmára?
Vagy csak azt veszed biztosnak, hogy én megyek?
Mindenesetre köszönöm.
Tibet!
Az igazság az, hogy még nem tudom biztosan, de még van idő.
Majd jelentkezem.
Előre is köszönöm, hogy átveszed a lapokat. Veled ui. valószínű, hamarabb találkozom, mint Múzslával, bár az élet kiszámíthatatlan.
A Vasas SC Természetbarát szakosztálya által rendezett Pálos kolostorok Magyarországon jelvényszerző túramozgalom kiírása felkerült a honlapunkra is: http://emil.alarmix.org/vasas/sz/palos.htm
Ma az a kellemetlen eset történt velem, hogy némi memóriazavarnak köszönhetően sikerült vennem egy A Bükk – Turistaatlasz és útikönyvet – másodszor. Az egyik fölösleges példánytól örömmel válnék meg, vagy másik atlaszra cserélném (gyarló módon arra gondolva, hogy más is járt már így :-)...
Ez a túra az eddigi legrövidebb, de az egyik legcsodálatosabb volt.
Komlóig nem probléma eljutni, Sásdon átszállással, 9:43-kor már ott a vonat. Van csatlakozás, a 3-as kocsiállásról indul egy busz 10:00-kor Mázára. Megáll Zobákpusztán.
Jenő bácsi kocsmája fogalom arrafelé, matrica is van.
Lefelé indulunk, jól jelzett úton. 10:15-kor még erős harmat volt. Jó döntésnek bizonyult a bakancs.
A völgy bejáratánál tábla, belépés csak engedéllyel.
A völgyben folyamatosan emelkedünk, küzdünk az aljnövényzettel, kerülgetjük a kidőlt fákat. Igazán különleges a mini „vízesés” és a kőgát-rendszeren keresztülcsörgedező patak. Sajnos, volt szemét az esőház környékén!
Pici aszfalt, majd megkezdődik a kikecmergés a völgyből. Emelkedik tisztességesen!
Kisújbányára keskeny aszfaltút vezet, lehet letérni a Cigány-hegy felé. Mikor a S- jelzés keresztezi utunkat (ez vezet a kilátóhoz), érdemes megállni és körülnézni. A kilátóból, persze más!
Kisújbánya már-már alpesi táj. Nyalóka nem volt. Nyitva volt a pici vegyesbolt, kaptam bélyegzőt. Nyitva 10:00-17:00 - ig. Kedden szünnap van!!!
A templom zárva volt.
Kisújbánya után a patakvölgyben ereszkedünk Óbányáig. Nem részletezném. Ezt valóban látni kell! Sok szép völgyet láttam már, de a kettő együtt, egy napon, igazi élmény volt. Nem rohantam, bámulásztam.
Óbánya hosszú falu, a nyalóka ott volt, ahol az atlasz írja.
A falu után unalmas aszfalt, majd jön az elágazás. Piszok meredeken indul a Z- a Réka-vár felé!
A kerítésnél érdemes figyelni, az út kissé ravaszul, balra fordul egy keskeny, alig észrevehető ösvényen. Ezt követően belelendül, irány a hegy. Aki ismeri a Mecseknádasd utáni szerpentint, az el tudja képzelni, mekkora szintet kell leküzdeni. Ennél többet, mert a tornyokig felmegy az út, innen lefelé kell menni az országútig.
Nagy csalódás volt a régi 6-os út. Hogy milyen régi, az nem tudom, de aszfalt sincs. Csak zúzott kő a keréknyomokban. Bicikliútnak azért nem nevezném!
Az országút után aszfalt, majd rövid zúzott köves út a házakig, erdőben.
Márkás kocsik az udvarban, grillezés, flanc. A K- jelek kikerülik a tanyát, a doboz viszont ép és nyalóka is van benne.
Visszafelé kellett egy kicsit kapkodni a lábam, mert elballagott az idő. A Knégyzet jeleket követve értem el a buszállomást. Hatalmas árokban vezetnek a jelek. Igazán hangulatos a völgy.
A megtett táv 20,1 km volt, plusz a kitérő mintegy 2,5 km. Visszafelé jót kell majd kapaszkodni!
Kimaradt a kápolna és a várlátogatások is eltolódtak. Lett volna idő, de akkor nagyon későn értem volna haza. Mivel a hét vége hosszú lesz, úgy döntöttem, majd legközelebb megyek városnéző körútra.
Mivel Óbánya közlekedési szempontból nem ideális, a legjobb megoldás az, ha keresünk szállást Óbányán. El lehet tölteni egy éjszakát a szép fekvésű völgyben, talán az árak sem járnak a csillagok között!
Még egy kemény nap (Apátvarasd-telep – Szálka) és vége Tolna megyének. Bár az is lehet, hogy két laza nap. Ki tudja?
Baromi meredek az út. Mivel térkép arról a részről nem volt és ezek szerint elkövettem azt a hibát, hogy a neten nem néztem alaposabban utána (most pótoltam), nem mertem vállalkozni a mászásra.
A következő DDP túrám Siófokról fog indulni, akkor egészen biztos felkeresem a várat. Csodás környéken van!
A DDP nem érinti Nyimet. Jött egy (S-?) jelzés Nyim felől, erre határozottan emlékszem.
Hogy mikor találkozunk, azt nem tudom... Részemről a Lokomotív 424 van betervezve. Aztán novembertől RP-DDK.
Nem tudom, mennyibe kerülnek a füzetek, de gondolom, ennyi hitelem van:o) Hogyne lenne hiteled. Amúgy is tartozom neked a bács-kiskuni füzetért. (Egyébként már megjött a visszaigazolás onnan és felvettek 90-es sorszámmal.)
A füzetek legutóbb 200Ft-ért voltak.
Szép napot!
Carlitó: ott volt a tulaj, ő invitált, cserébe e róla készült képeket megküldtük neki.
Tibet: Elfelejtettem megirni: az őserdőt körbekeritették!!!! Lógó orral a kerités mellett kell a területet kikerülni, mig visszaérsz az útra. Nagyon pofára estünk itt.
Putnok felől igen fáradtságos felkapaszkodni Bánkútra,eleinte sik terep és a nap végére marad a kemény emelkedő, a táv sem kevés (~27 km, bocs ha tévedek nincs előttema füzet )- kicsit lankássabban emelkedik egész nap az út Bélapátfalva felől.
GB
Ps.: szerintetek van valami külföldiül valahol a kéktúrákról, magyar túrista utakról mondjuk a neten?
A kéktúrát a nyáron fejeztem be, július 15-én fogadták el, a füzet csak szeptemberre érkezett meg (már Szegeden ven a szakaszjelvény miatt). A sorszámom 3802, gondoltam, beírom, hátha érdekel vkit. Természetesen újrakezdtem a kéket, és a DDK-val is haladok.
Igen, természetesen észrevettem.Csak,én nem másztam fel a kunyhóba,meg a "magánterület" tábla is megállásra kényszerített. Egyébként Irota toronymagasan a legjobbhely azon a környéken.
Sziasztok.
Heten, mint a gonoszok indultunk útnak a Keletiből. Itt még szép napsütéses időnek néztünk elébe, de bizony nem sokáig reménykedhettünk ebben, még mielőtt Kálkápolnára értünk volna kezdetét vette, mint kiderült később, az egész napos eső. Amint felkapaszkodtunk soron következő piros kisvonatunkra, az máris indult. A leszállásig fennmaradó időben szépen mindenki beöltözött, mert egyre jobban esett. Sirok és környéke teljes párába borult, és mivel több mint 25 km várt még ránk, megbeszéltük, hogy a várat legközelebb nézzük meg, inkább útnak indulunk. Teljesen beborult, az agyagos talajon nehezen haladtunk, szinte minden lépés csak csúszkálás volt magasított cipőtalpakon. Gyorsan nyakig sárosak lettünk. Sirok után egy nagy darab irtáson keresztül vezet az út végig kétoldalról magas drótkeritések között. Egy rókának sem maradt más választása, mint bennünket megelőzve végig robogni a keritések mentén. Lábunk előtt körös körül tücskök ugráltak, ( nagyon sok volt ) menekültek az eső elöntötte repedésekből, melyek a nyári nagy szárazság óta még mindig elég szélesen tátongtak. Ahogy befordultunk volna az erdőbe, két gyalogossal találtuk magunkat szemben. Kérdésemre, hogy honnan jönnek, szabadkozva mondták-mutatták, hogy nem értenek magyarul. Két hollandba botlottunk. Elmesélték, hogy ide készültek túrázni, de Hollandiában sehol egy térképhez hozzá nem tudtak jutni, interneten sem találtak semmit, a nagykövetség sem tudott nekik kinn segíteni, így látatlanba ( kalandtúra??) ide utaztak, szállásuk sehol nincs lefoglalva, de már legalább térképhez jutottak, mutogatták nagy örömmel. Szarvaskőről indultak és Kékestetőre tartottak.
Mire Szarvaskőre értünk a társaság fele teljesen elázott és kimerült ( újoncok voltak, még nem kéktúráztak, füzetük sincs, de talán lesz nekik, néhányan meg már vagy harmadszor tették meg ezt a távot, így füzetet sem hoztak, csak a Bükk kedvéért velünk tartottak). Mivel tíz percen belül jött a busz, hármunk kivételével buszra szálltak, mi meg folytattuk a dagonyázást. Útközben 3 szalamanderrel is találkoztunk. Bélapátfalván volt első napi szállásunk. Ide már este fél nyolc körül értünk le, teljes sötétben. Az utolsó szakaszon a falu előtt nagyon szedtük a lábunkat, nehogy az erdőben esteledjen ránk, igy az aszfaltot még derengésben elértük, de valószínűleg nem figyelhettünk a siettségben, mert legnagyobb csodálkozásunkra a cementgyár udvarában eszméltünk. Őr sehol sem volt, tehát átbujtunk a sorompó alatt és tovább bandukoltunk. A sötétedés miatt nem volt értelme jelet keresgetni a falutól karnyújtásnyira. Útközben a rendőrautóból jól megnéztek bennünket oda is vissza is. Szállásunk a Kalcit motelben volt. Mindenkinek ajánlom. 2-3-4 ágyas mosdós –zuhanyzós szobák. A konyhában lábasok, tányérok, tea főzéshez jól jött a két lábas. Nagyon kedves volt az ottani hölgy, a kazánházat kinyitotta és minden elázott cuccunkat betehettük száradni. Egy órán belül még utánunk érkezett két társunk, igy másnap már kilencen folytattuk utunkat Bánkútra. Végre nem esett, de nagyon hideg, szeles volt az idő. Bánkúton a siházban szálltunk meg. Szinte egész nap 10 fok körül volt a hőmérséklet így a befűtött siház nagyon kellemesen lepett meg bennünket. Kiderült, hogy a két holland is itt szállt meg 2 nappal előbb, és Putnokról indultak. Bánkútig a katonasiroknál találkoztunk a Heves megyei elnökkel, aki elmondta, hogy bizony nem egyszerű a jelzésfestés, valamint összefutottunk más kirándulókkal a Tarkőnél. A kilátás szép volt, de a hideg szél miatt ott ücsörögni nem esett jól.
3 nap reggel hétkor indultunk (5 C fok), mert mindenképpen el akartuk érni a Szilvásvárad felé menő kis pirost. Egész nap ragyogóan sütött a nap, utunk lefelé Mályinkáig két vár alatt is elvezetett ( mars alapján régi földvárak, de nekünk csak egy kis kupac jól benőtt sziklának látszott a meredek hegyoldalban ) majd Upponyig a halastó mellett ( nagyon szép sziklás fallal határolt tó, tele horgásszal, piknikezőkkel, kirándulókkal, már főtt az ebéd némelyik csapatnál) trappoltunk a betonon. Olyan jól siettünk, hogy 2-kor már Putnokon voltunk. A Sajón max. térdig érő vizben lehetett egyik partról a másikra átgázolni, de mi ezt nem próbáltuk ki, viszont a félbarna sört igen.
Az esőt már el is felejtettük és a vonatra vártunkban megegyeztünk egy újabb 3 napos,csak Bánkúti elszálásolású kirándulásban. Mivel reggel ketten Ómassának vették az irányt, ismét gonoszokként tértünk haza.
Júniusban írtam, hogy nyáron többek között az Ormánságba megyünk túrázni, ahol a Cartographia térkép által sugaltakkal ellentétben vannak túrista jelzések (ha nem is túl sok). Azt igértem, hogy a tapasztalatokról itt is beszámolok. Nos, először is itt egy kijavított Ormánság térkép. Ebből a kéket a Tenkes csárda és Mailáthpuszta között végigjártuk. A jelzés rendesen fel van festve és a térképpel együtt simán követhető. A Dráva partig a táj közepesen érdekes, de miután kiér az út a gátra, kifejezetten unalmas lesz (lásd : AKT : Mezőtúr környéki rész). Ez a szakasz része a nemsokára elkészülő Villány - Tenkes csárda - Mailáthpuszta - Sellye - Szigetvár kék jelzésnek, amiről -ha minden igaz- füzet és jelvény is lesz. Jelenleg a Villány és Mailáthpuszta közötti rész van csak kész.
Mailáthpuszta környékén létezik még kék és sárga kör jelzés, valamint innen indul Baksára a sárga jelzés is. Ezeket nem jártuk végig, de ahol érintettük öket, ott teljesen rendben voltak.
Most már elmondhatom, hogy nem potyára vettem meg az Ormánság térképet.
Irotán szálltunk meg mi is, de nem a vendégházban hanem a volt iskolában. Ortodox temlom van a dombocska tetején. Láttad azt a "Robinson" kunyhót, amit a kis tó partján épit az egyik ott lakó? Egy magas nyárfa tetejében épül ez a kis házikó, nekünk nagyon tetszett, egyik srác fel is mászott a legtetejére.
Itt irotán van egy mezitlábas tanösvény is. Jó kis hely Irota.
