E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
A Biblia szerint a feltámadásig nincsenek a halottak tudatuknál (ébren), és ennél fogva nem is tesznek semmit.
Hogyan magyarazod ennek fenyeben a Lk 16,19-31-ben olvashato szegeny Lazar es a gazdag ember peldaztat?
Mert ez a peldazat bizonyosan a feltamadas elotti idorol szol, amikor is a gazdag embert eltemettek, es felemeli a szemeit (tehat nincs ontudatlan allapotban), gyotrodik kinok kozott, es latja Abrahamot.
Vagy hogyan magyaraozd azt a reszt, amikor Jezus elvaltozik a hegyen, es Illes + Mozes vannak ott vele, es beszelgetnek ovele (Lk 9,28-36)?
Csia Lajos szerint rejtely, hogy milyen allapotban vannak a halottak a feltamadasig. A halottak valoban semmit nem tesznek a feltamadasig (a Seolban az ember nem dicsoiti Istent, nincs resze semmiben, ami a nap alatt van), legfeljebb az elhibazott multat szemleli itelet alatt, ha nem tert meg. A hivok lelke a szellemukkel egyutt Isten kezebe kerul, de hogy ott mi tortenik, arra is legfeljebb utalasok vannak a Bibliaban.
Az 'oveihez takarittatik' kifejezes nem ertelmezheto ugy, hogy 3 hely kozul az egyikbe. Az 'oveihez' az Isten nepet, egyhazat jelenti (mintahogy Isten az o valasztottait mar a vilag alapitasa ota gyujti az egyhazba).
az angyalok, szellemek, ördögök nem külön teremtmények, hanem mind emberekből lesznek
Ez nem biblikus. Az angyalok, szellemek, ordogok bizony kulon teremtmenyek. Ugy gondolom, hogy mar az emberek elott is voltak. A lathato dolgok a nem lathatokbol allottak elo, ertsd: az anyagi vilag a szellemibol allt elo. ha pedig elobb volt a szellemi vilag, akkor szellemi lenyek is elobb voltak, mint emberek. Igy azok nem lehetnek emberekbol.
Swedenborg filozofiaja pedig teljesseggel megalapozatlan spekulacio - bar jol hangzik. Nem igazolja a Biblia.
Az idézett igék azt mondják, hogy ezek az emberek népüknél, sőt őseiknél ("az ő eleihez") vannak. De hogy ezek az emberek milyen állapotban vannak, csak annyi árul el a Biblia, hogy az alváshoz hasonló állapotban várják az utolsó feltámadást. (A gonoszok ítéletre, az igazak pedig örök életre ébrednek majd fel ekkor.) Egek e tekintetben még csak említve sincsenek a Bibliában.
"Vannak angyalok, akik az Úrból kiáradó Istenit inkább bens?képen és olyanok, akik kevésbé bens?képen veszik föl. Azokat, akik azt inkább bens?ségesen veszik föl, mennyei angyaloknak, azokat pedig, akik azt kevésbé bens?ségesen veszik föl, szellemi angyaloknak nevezik."
Ki nevezi annak? Talán Isten? Hol van erre utalás a Bibliában?
"Mennyei-Istenije után neveztetett az Úr a világban Jézusnak, Szellemi-Istenije után pedig Krisztusnak."
Mi támasztja ezt alá? Hol van ez megírva?
"Mivel a mennyei és a szellemi birodalombeli angyalok között ilyen különbség van, azért nincsenek együtt s közvetlen érintkezésük egymással nincs; hanem a közösséget közöttük csak a közben álló angyaltársaságok tartják fenn. Ezeket a közben állókat mennyei-szellemi, ( coelestes spirituales ) angyaloknak nevezik..."
Honnan veszi ezt Swedenborg?
Ez a topik nem Swedenborg Emanuel tanait hivatott megvitatni, hanem a Bibliát. Persze mondhatod, hogy a Bibliáról van szó. De szerintem az, amit írsz az már a Bibliához való hozzárakás (ami Biblia ellenes >> Jel. 22:18), hiszen okfejtésed (ill. Swedenborgé) a Bibliából le nem vezethető. (Pl. hogy mi van a 3 égben, vagy hogy az angyalok mind emberek voltak egyszer. Persze a véleményed lehet ez, de a Biblia ezt mégsem támasztja alá.) Ebből következik, hogy vagy emberi kitaláció az egész, vagy pedig Swedenborg egy próféta, aki az Istentől új kijelentéseket kapott. Bibliai szemmel csak az tekinthető prófétának, aki a Biblia egészével nem kerül ellentmondásba sem életmódjában, sem tanításában. Ezért a Biblia mérlegén kell megmérni Swedenborgot is, hogy kiderüljön az, hogy ő igaz, vagy pedig hamis próféta.
"Ezért is áll az ember bens?jénél fogva a mennyekkel közösségben és kerül halála után az angyalok közé, még pedig a legbens?, a középs?, vagy a végs? menny angyalai közé..."
A Biblia azt tanítja, hogy a halottaink nem az angyalok közzé kerülnek, hanem a halál (amit a Biblia az ébredés - feltámadás - ténye miatt alváshoz is hasonlít) állapotában várják a feltámadást. A Biblia szerint a feltámadásig nincsenek a halottak tudatuknál (ébren), és ennél fogva nem is tesznek semmit. Ha Swedenborg mást tanít, akkor hamis próféta.
"Az angyali tökéletesség az értelemben, bölcsességben, szeretetben és minden jóban, valamint az ebb?l származó boldogságban áll..."
A Biblia az Isten tökéletességét tűzi ki célul az ember számára, és nem az angyalokét, hisz azok hasonlóképpen csak teremtmények.
"Aki mégis valamely alacsonyabból egy magasabb mennybe felszáll, azt a gyötrelemig men? szorongattatás fogja el és nem láthatja meg az ott lév?ket, annál kevésbé beszélhet velük. Aki pedig magasabból alacsonyabb mennybe száll le, bölcsességét?l megfosztódik, dadogva beszél és kétségbe esik..."
Ilyen történetet a Biblia nem említ, és a halottak állapotáról is egészen mást ír:
"Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak... és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik... mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy." (Préd. 9:7-8,12)
És a Biblia arról is bizonyságot tesz, hogy Jézus újbóli eljövetelekor lesz a halálból való feltámadás, Jézus eljövetele pedig olyan látványos lesz, hogy tudni fog róla az egész világ. Ez pedig még nem volt meg.
"Olyanokat is láttam, akik magasabb mennyb?l bocsátkoztak le s b?lcsességükt?l annyira megfosztódtak, hogy azt sem tudták, melyik mennyb?l valók."
Ezek szerint olyan prófétának mondja magát, aki olyan dolgokat lát, ami ellenkezik a Biblia tanításával. Tehát Bibliai szempontból nem mondható prófétának. Ha pedig nem az, akkor nincs elég tekintélye ahhoz, hogy a Bibliát átírhassa.
"A folyton tartó fokozatok..."
E tanítások gyökerét pedig nem a Bibliában kell keresni, hanem a keleti vallások irataiban.
"Végül szabad még a három menny angyalairól olyan titkot kijelentene, mait eddig senki sem tudott..."
"Hogy ez mit jelent, idézek attól akinek az Úr megmutatta. Elöljárójában az érthetőség kedvéért szükséges tisztázni, hogy az angyalok, szellemek, ördögök nem külön teremtmények, hanem mind emberekből lesznek, és ezek a megnevezésük, csak helyüket jelölik a szellemvilágban. Tehát itt az angyalok alatt az üdvözülteket érti (angyal=küldött, itt isten küldöttei, vagy emberei).
Idézet: Swedenborg Emanuel: A Menny és a Pokol a látottak és hallottak szerint. c, művéből."
Ez az állitás sem áll meg a bibliában az biztos, és nem tudom honnét veszi.
Az Úr figyelmeztetett arra, hogy amit az "Irástudók, és a farizeusok" mondanak azt tegyük meg, de ne úgy cselekedjünk ahogyan ők, mert csak mondják, de nem teszik. Az első mennyben tehát nem a "farizeusok, és Irástudók vannak", hanem azok akik megtartják az Úr parancsait, hitben, és szeretetben élnek, de a szellemi dolgok tudására nem sok kedvük van. Az Úr eljövetele, vagy az Úr országa pedig nem itt, nem ott, nem ekkor és nem akkor, hanem "tibennetek van", és "nem szemmel láthatóan jön el".
Itt lehet olvasni példákat arról, hogy mindenki az saját lelki övéi közt landol:
1. 1Móz 25,8 És kimúlék és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és takaríttaték az ő népéhez. 2. 1Móz 25,17 Ezek pedig az Ismáel életének esztendei: száz harminczkét esztendő. És kimúlék és meghala, és takaríttaték az ő népéhez. 3. 1Móz 35,29 És kimúlék Izsák és meghala, és takaríttaték az ő eleihez vén korban, bételvén az élettel; és eltemeték őt az ő fiai, Ézsaú és Jákób. 4. 1Móz 49,33 És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az ő népéhez takaríttaték.
Hogy ez mit jelent, idézek attól akinek az Úr megmutatta. Elöljárójában az érthetőség kedvéért szükséges tisztázni, hogy az angyalok, szellemek, ördögök nem külön teremtmények, hanem mind emberekből lesznek, és ezek a megnevezésük, csak helyüket jelölik a szellemvilágban. Tehát itt az angyalok alatt az üdvözülteket érti (angyal=küldött, itt isten küldöttei, vagy emberei).
Idézet: Swedenborg Emanuel: A Menny és a Pokol a látottak és hallottak szerint. c, művéből:
A menny két birodalomra van felosztva.
20. Mivel a mennyben végtelen változatosság van, úgyannyira, hogy egyetlen társaság, sõt egyetlen angyal sem egészen hasonló egy másikhoz, ezért a meny általában, külön-külön és egyenként különbözik. Általában két birodalomban; külön-külön három mennyben; egyenkint pedig számtalan társaságban. Ezek mindegyikérõl a most következõkben beszélek. Birodalmaknak nevezik, mivel a meny az Isten országa.
21. Vannak angyalok, akik az Úrból kiáradó Istenit inkább bensõképen és olyanok, akik kevésbé bensõképen veszik föl. Azokat, akik azt inkább bensõségesen veszik föl, mennyei angyaloknak, azokat pedig, akik azt kevésbé bensõségesen veszik föl, szellemi angyaloknak nevezik.
22. Azokat az angyalokat, akik a mennyei birodalmat alkotják - mivel az Úr Istenijét inkább bensõképen veszik föl - bensõbb és magasabb angyaloknak is nevezik; s ennek következtében azokat a mennyeket is, amelyek ezekbõl állanak, bensõbbeknek és magasabbaknak nevezik. Magasabbaknak és alacsonyabbaknak azért mondják, mivel a bensõbbet és a külsõt így nevezik.
23. Azt a szeretetet, amelyben a mennyei birodalombeliek vannak, mennyei szeretetnek, azt a szeretetet pedig, amelyben a szellemi birodalombeliek vannak, szellemi szeretetnek nevezik. Mennyei szeretet - az Úr iránti szeretet, szellemi szeretet pedig a felebarát iránti szeretetmunkásság. És mivel minden jó valamely szeretetbõl ered - lévén az, amit valaki szeret, neki jó - ezért is nevezik az egyik birodalom jóságát mennyei, a másikét pedig, szellemi jóságnak. Ebbõl kitûnik, hogy e két birodalom egymástól miben különbözik, tudniillik abban, amiben az Úr iránti szeretet és a felebarát iránti szeretetmunkásság jósága egymástól különbözik. De mivel az elõbbi jó inkább bensõbb jó és az elõbbi szeretet bensõbb szeretet, ezért a mennyei angyalok bensõbbek és ezért õket magasabb angyaloknak nevezik.
24. A mennyei birodalmat az Úr papi birodalmának is nevezik, az Ige pedig az Õ hajlékának; viszont a szellemi birodalmat az Õ királyi birodalmának, az Ige pedig az Õ trónjának nevezi. Mennyei-Istenije után neveztetett az Úr a világban Jézusnak, Szellemi-Istenije után pedig Krisztusnak.
25. Az Úr mennyei birodalmában élõ angyalok a szellemi birodalom angyalait bölcsesség és dicsõség tekintetében messze fölülmúlják, még pedig azért, mivel az Úr istenijét bensõbben veszik fel, mert ezek az Õiránta való szeretetben vannak, következéskép hozzá közelebb vannak és vele szorosabban vannak összekötve. Ezek az angyalok azért ilyenek, mivel az isteni igaságokat mindjárt az életükbe fogadták és fogadják be, nem pedig elõzetes emlékezetbeli tudás és gondolkodás után, mint a szellemiek, ennélfogva azok szívükbe beírattak. Érzik s mintegy szemlélik magukban azokat és fölötte sohasem okoskodnak ( ratiocinantur ) vajon így van-e vagy sem? Olyanok õk, mint akiket Jeremiás említ: "Adom az én törvényemet õbeléjük és az õ szívükbe írom be azt, Többé senki sem tanítja felebarátját és atyafiát, mondván: ismerjétek meg az Urat; mert õk mindnyájan megismernek engem, kicsinytõl fogva nagyig." 31: 33,34. Ézsaiás pedig: " Jehovától tanítottaknak" 54: 13, nevezi. Hogy a Jehovától tanítottak azonosak az Úrtól tanítottakkal, azt maga az Úr tanítja: János 6: 45,46.
26. Azt mondottam, hogy ezeknek az angyaloknak bölcsesség és dicsõsége a többiekét fölülmúlja, mivel az isteni igazságokat egyenest az életükbe fogadják be; mihelyt tudniillik hallják azokat, akarják és cselekszik is, anélkül hogy elõbb emlékezetükbe vennék s azután felette gondolkoznának, vajon úgy van-e? Az ilyen angyalok az Úrtól eredõ befolyás révén mihamar megtudják, hogy az igaz - amit hallanak - igaz; mert az Úr az ember akaratába, közvetlenül az akarat által, gondolkozásába pedig közvetve folyik be, vagy - ami ugyanaz - az Úr közvetlenül a jóba folyik be és közvetve a jó által az igazba. Mert jónak az akarathoz tartozót s az ebbõl származó cselekvést, igaznak ellenbe, az emlékezethez tartozót s az ebbõl eredõ gondolkozást nevezzük. Minden igaz, mihelyt átmegy az akaratba, jóvá változik át és beleplántálódik a szeretetbe. De amíg az igaz csak az emlékezetben s így a gondolkozásban van, nem válik jóvá, sem nem él, sem az ember tulajdonává nem válik; mivel az akaratnál és az ebbõl eredõ értelemnél fogva, nem pedig az akarattól elválasztott értelemnél fogva ember az ember.
27. Mivel a mennyei és a szellemi birodalombeli angyalok között ilyen különbség van, azért nincsenek együtt s közvetlen érintkezésük egymással nincs; hanem a közösséget közöttük csak a közben álló angyaltársaságok tartják fenn. Ezeket a közben állókat mennyei-szellemi, ( coelestes spirituales ) angyaloknak nevezik, akik által a mennyei birodalom a szellemibe befolyik. Innen van, hogy a menny, habár két birodalomra van osztva, mégis egyetlen egynek látszik. Ilyen közvetítõ angyalokról, akik a közösséget és az összeköttetést fenntartják, az Úr mindig gondoskodik.
28. Mivel az egyik és a másik birodalom angyaliról a következõkben körülményesen lesz szó, azért itt a részleteket mellõzzük.
Három menny van.
29. Három meny van és ezek egymástól teljesen elkülönítettek. A legbensõ, vagyis harmadik, a középsõ, vagyis második s az elsõ, vagyis elsõ menny. Ezek egymásután következnek és egymás alatt vannak és egymáshoz úgy viszonylanak, mint pl. az ember legfelsõ része, amely a feje, középsõ része, amely a törzse és alsó része, amely a lába; avagy, mint valamely ház legfelsõ, középsõ és legalsó része egymáshoz viszonylik. ilyen rendben következik az Úrból kiáradó és alászálló Isteni is. Ezért tehát a menny a rend szükségessége folytán három részre van osztva.
30. Az ember bensõje ( interiora ), amely értelmébõl (Mentis ) és jellemébõl ( animi ) áll, hasonló rendben következik. Van legbensõ, középsõ és végsõ ( urltimum ) része; mert az emberbe, amidõn azt az Úr teremtette, az isteni rend minden fokozatát lefektette, úgy, hogy az isteni rend képévé ( in forma ) és legkisebb alakban ( effigie ) mennyé lett. Ezért is áll az ember bensõjénél fogva a mennyekkel közösségben és kerül halála után az angyalok közé, még pedig a legbensõ, a középsõ, vagy a végsõ menny angyalai közé, aszerint, ahogy földi életében az Úrtól eredõ isteni jót és isteni igazat fölvette.
31. Az Istenit, amely az Úrtól kiárad és a harmadik, vagyis legbensõ mennyben fogadják be, mennyeinek nevezik, minélfogva azokat az angyalokat, akik itt vannak, mennyei angyaloknak nevezik. Az Istenit, amely az Úrtól kiárad és a második, vagyis középsõ mennyben fogadják be, szelleminek nevezik, ezért azokat az angyalokat, akik itt vannak, szellemi angyaloknak nevezik. Az Istenit pedig, amely az Úrtól kiárad és a legalsó, vagyis elsõ mennyben fogadják be, természetinek nevezik. De mivel ennek a mennynek természetije nem olyan, int a világ természetije, hanem szellemit és mennyeit foglal magában, ezért ezt a mennyet természeti-szelleminek és mennyeinek ( Spirituales et Coeleste naturale ), azokat az angyalokat pedig, akik itt vannak természeti-szellemieknek és mennyeieknek ( Spirituales et Coelestes Naturales ) nevezik. Természet-szellemieknek ( Spirituales naturales ) nevezik azokat, akik a befolyást a középsõ, vagyis a második mennybõl - amely a szellemi-menny - fogadják be. Természeti-mennyiek ( Coelestes naturales ) pedig azok, akik a befolyást a harmadik, vagyis legbensõ mennybõl - mely a mennyei menny - fogadják be. A természeti-szellemi és a természeti-mennyei angyalok egymástól elvannak ugyan választva, de azért mégis egy mennyet képeznek, mivel egy és ugyanazon fokozaton állanak.
32. Mindegyik mennyben van bensõ és külsõ. Azokat, akik a bensõben vannak, azokat ott bensõséges angyaloknak, azokat pedig, akik a külsõben vannak, külsõséges angyaloknak nevezik. A ,mennyekben, vagy mindegyik mennyben, a külsõ és a bensõ egymáshoz úgy viszonylik, mit az embernél az akarat és az ebbõl eredõ értelem. A bensõ, mint az akarat ( Voluntarium ), a külsõ, mint az ebbõl folyó értelem ( Intellectuale ). Minden akaratnak megvan a maga értelmije; egyik a másik nélkül meg nem állhat. Az akarat hasonlókép úgy viszonylik az értelemhez, mit a láng a belõle eredõ világossághoz.
33. Jól meg kell jegyezni, hogy az angyalok bensõjétõl függ, hogy az egyik, vagy a másik mennyben vannak-e? Mert minél inkább van a bensõ az Úr felé kinyitva, annál bensõbb mennyben vannak. A bensõnek mindenkinél három fokozata van, úgy az angyalnál, mint a szellemnél, valamint az embernél is. Azok, akiknél a harmadik fokozat van kinyitva, a legbensõ mennyben vannak, Azok pedig, akiknél a második, vagy csak az elsõ fokozat van nyitva, a középsõ, vagy a végsõ mennyben vannak. A bensõ az isteni jó és az isteni igaz felvétele folytán nyílik ki. Azok, akiket az isteni igazságok megihletnek s ezeket közvetlenül az életbe, vagyis az akaratba s ebbõl a cselekvésbe viszik át, a legbensõ, vagyis a harmadik mennyben vannak és pedig az igaz ihletése folytán a jó felvétele aránya szerint helyeztetnek el. Azok ellenbe, akik az isteni igazságokat nem egyenesen az akaratba, hanem az emlékezetbe s innen az értelembe fogadják be és ebbõl kifolyóan akarnak és cselekszenek, a középsõ, vagyis a második mennyben vannak. Azok pedig, akik erkölcsösen élnek és Istenben hisznek, azonban taníttatásra nem annyira törekednek, a legalsó, vagyis az elsõ mennyben vannak. Ebbõl kitûnik, hogy a mennyet a bensõnek állapota alkotja és hogy a menny mindenkinek bensõjében és nem azon kívül van, miként azt az Úr is tanítja, mondván: "Nem jõ el úgy az Istennek országa, hogy az ember eszébe vehetné; és nem mondják ezt: íme itt, vagy íme ott vagyon; mert az Istennek országa tibennetek vagyon." Lukács 17: 20,21.
34. Minden tökéletesség csakis befelé növekszik, kifelé pedig apad, mivel a bensõ az Istenhez közelebb áll és magában tisztább, a külsõ pedig az Istentõl távolabb van és magában durvább. Az angyali tökéletesség az értelemben, bölcsességben, szeretetben és minden jóban, valamint az ebbõl származó boldogságban áll, nem pedig valamely ezek nélküli boldogságban, mert ezek híján a boldogság csak külsõ és nem bensõ. Mivel a legbensõ mennyben élõ angyalok bensõje a harmadik fokozatban van kinyitva, így tökéletességük, a középsõ menny angyalai tökéletességét, akiknek bensõje a második fokozatban van kinyitva, végtelenül felülmúlja. Hasonlóképpen felülmúlja a középsõ menny angyalainak tökéletessége a végsõ menny angyalainak tökéletességét.
35. Mivel a különbség ilyen, azért egyik menny angyala sem mehet át a másik menny angyalaihoz, vagyis egyik sem szállhat fel valamely alacsonyabb mennybõl, viszont egyik sem szállhat le valamely magasabb mennybõl. Aki mégis valamely alacsonyabból egy magasabb mennybe felszáll, azt a gyötrelemig menõ szorongattatás fogja el és nem láthatja meg az ott lévõket, annál kevésbé beszélhet velük. Aki pedig magasabból alacsonyabb mennybe száll le, bölcsességétõl megfosztódik, dadogva beszél és kétségbe esik. Voltak néhányan az elsõbb mennybõl valók, akik még nem voltak kioktatva arra, hogy a menny voltaképen az angyal bensõjében van s azt hitték, hogy magasabb mennyei boldogságba juthatnának, mihelyt csak abba a mennybe jönnek, ahol magasabb angyalok vannak. Megengedtetett tehát nekik, hogy ilyenekhez bemehessenek. Mikor azonban ott voltak, bármennyire keresgéltek is, senkit sem láttak, noha nagy sokaság volt jelen, mert a jövevények bensõje nem ugyanabban a fokozatban volt kinyitva, mint az ott lévõ angyalok bensõje, így látásuk sem. Ezután pedig olyan szívszorulásuk támadt, hogy alig tudták, élnek e vagy sem. Ezért gyorsan visszamentek abba a mennybe, amelybõl valók voltak s örvendeztek, hogy övéik közé térhettek. Meg is fogadták, hogy többé nem vágyódnak magasabb után, mint ami életükkel megegyezik. Olyanokat is láttam, akik magasabb mennybõl bocsátkoztak le s bõlcsességüktõl annyira megfosztódtak, hogy azt sem tudták, melyik mennybõl valók. Másként történik ez, ha az Úr emel valakit alacsonyabb mennybõl magasabba, hogy ott a dicsõséget lássa, ami többször megtörténik. Ilyenkor azonban erre elõkészíttetnek és közben álló angyaloktól vétetnek körül, akik által közösség jön létre. Ebbõl kitûnik, hogy ama három menny egymástól teljesen el van különítve.
36. Azok pedig, akik egy és ugyanazon mennyben vannak, a benne lévõk mindegyikével társaloghatnak, de társalgásuk kelleme a jóhoz való viszonyuktól függ, amelyben vannak. Errõl bõvebben azonban a következõ fejezetekben lesz szó.
37. Noha az angyalok egymástól elkülönítve vannak, t.i., hogy az egyik menny angyalai a másik menny angyalaival nem érintkezhetnek, azért az Úr az összes mennyeket egy közvetlen és egy közvetett behatás által egymással mégis összeköti. Közvetlen behatás által az összes mennyekbe önmagából és közvetett behatás által az egyik mennybõl a többiekbe. Így eszközli az Úr, hogy a három menny egyet alkosson s valamennyi az elsõtõl az utolsóig egymással összefüggjön, úgy hogy kapcsolatlanul ( inconnexum ) egyik sem marad. Ami közbeesõ tagok által az elsõvel össze nem függ, nem is állhat fenn, hanem fölbomlik és megsemmisül.
38. Aki nem tudja, hogy az isteni rend a fokozatok ( gradus ) tekintetében miben áll, az nem is foghatja föl, hogy milyen módon vannak a mennyek egymástól elkülönítve, sõt még azt sem, hogy mi a bensõ ( Internus ) és mi a külsõ ember ( Externus homo ). A világban a legtöbb embernek a bensõrõl és a külsõrõl, avagy a magasabbról és az alacsonyabbról egyéb fogalma nincs, mint valami folytonosságról, vagy a tisztábbtól a durvábbig menõ állandó összefüggésrõl; mindazonáltal a bensõ ( interiora ) és a külsõ ( exterioria ) egymáshoz nem mint folytonosan összefüggõ ( continue ), hanem mint elkülönített (discrete ), viszonylik. A fokozatoknak ( Gradus ) kétféle nemük van: folyton tartó és nem folyton tartó fokozatok. A folyton tartó fokozatok egymáshoz úgy viszonylanak, mint a tûz lángjából származó világosság csökkenése az elsötétülésig, vagy mint a világosságban és az árnyékban levõ tárgyak szemlélete közben a látás csökkenésének fokozatai, vagy mint a levegõ tisztaságának fokozatai, a legalsó rétegtõl, fel a legmagasabbig. A fokozatokat a távolságok határozzák meg. Ellenben a nem folyton tartó, hanem az elkülönített fokozatok egymástól olyképpen vannak elválasztva, mint az elõbbi az utóbbitól, mint az ok és az okozat és mint a teremtõ és a teremtett. Aki megvizsgálja, meglátja, hogy ami csak van az egész világon, a teremtésnek és az összeállításnak, mindenekben ilyen fokozata van, hogy tudniillik az egyikbõl a másik, a másikból a harmadik jön létre és így tovább. Aki ezekrõl a fokozatokról fogalmat alkotni nem tud, az a mennyek közti különbséget, az ember bensõ és külsõ tulajdonságai közti különbséget, a szellemi és természeti világ közti különbséget, semmiképpen meg nem érheti és éppen ezért nem is tudhatja, hogy megfelelések és a jelképek, micsodák és honnan származnak; még kevésbé azt, hogy a befolyás milyen természetû. Az érzéki emberek ezeket a különbségeket meg nem értik, mert a növekedést és a csökkenést e fokozatok szerint szintén folytontartóvá teszik; és ezért a szellemit másként, mint valami tisztább természetit, el nem képzelhetik, ezért kívül állanak, távol minden értelemtõl.
39. Végül szabad még a három menny angyalairól olyan titkot kijelentene, mait eddig senki sem tudott; mivel a fokozatokat eddig meg nem értették; hogy tudniillik minden angyal és minden ember legbensõ és legmagasabb fokkal rendelkezik, ami az õ legbensõje, amelybe az Úr Istenije legelõször és legközvetlenebbül behat és ahonnan, a többi bensõ, amelyek nála a rend fokozatai szerint sorakoznak, rendben tartatik. Az angyaloknak és az embereknek ezt a legbensõjét lehet az Úr bejáratának ( ajtónak ) és náluk az Úr tulajdonképpeni lakásának nevezni. Ennél a legbensõnél és legmagasabbnál fogva ember az ember és lehet õt az oktalan állatoktól megkülönböztetni, mert azoknál ez hiányzik. Ezért van az, hogy az Úr az embert bensõje szerint, ami lelke és érzelme birodalma, magához emelheti, hogy Õbenne higgyen, szeretettel hozzá forduljon s hogy Õt lássa és hogy az értelmet és a bölcsességet befogadhassa és eszesen beszélhessen. Innen ered örök élete is. Hogy azonban a legbensõben mi tartatik rendben és õriztetik meg, az egy angyalnak sem jut világosan tudatába, mert gondolatán felüli és bõlcsességét is felülmúlja.
40. Ez tehát az, amit a három mennyrõl általában mondani akartam; a következõkben mindegyik mennyrõl részlegesen szólok. (www.extra.hu/swedenborg)
16. És megparancsolám abban az idôben a ti biráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátokfiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit
17. Ne legyetek személyválogatók * az ítéletben:
kicsinyt úgy, mint nagyot hallgassatok ki;
ne féljetek senkitôl,
mert az ítélet az Istené;
A 17. v. elsô része az elöljáróknak szólt, - és szól. Ma is fontos, hogy egy vezetô (is:) az igazságot keresse,
és az "itéletet" pedig ne szimpátia, vagy más egyéb szempont alapján hozza meg (mint pl. az emberek vagyoni állapota, külsô megjelenése, iskolai végzettsége, mûveltsége ..stb alapján...)
A 17. v. második fele pedig MINDENKINEK üzenet!
mert bátorságra mindig szükségünk van, különösen akkor, amikor a hazugság hangadói többségben vannak!
~
és ami még elgondolkoztatott az az, hogy Mózes 5. könyve milyen speciális! --számomra olyannak tûnik, ez a könyv a TORA-ból, mint az evangéliumokból a János Evangéliuma. (összegzés, hangsúlyozás..egy "más" nézôpontból való megvilágítás..nagyon szeretem olvasni!)
Egy kis csend állt be e topikon. Talán egy pár ige segíthet... Nem saját nézeteim hintése a célom, hanem az, hogy ne süllyedjen el ez a téma. (Véleményem az én véleményem. Ezt nem hangoztatom tovább, de minden hozzászólásomra ez vonatkozik!) Akkor az igék:
"Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged." (Péld. 9:8)
Ha egy olyan embert próbálnánk helyes útra terelni, aki minket nem tisztel, akkor az nyílván eredmény nélküli dolog lenne. (Mert ugye az elfogadható tény, hogy a gúnyoló nem tiszteli a kigúnyoltat.) Ezért érdemes megvizsgálni, hogy kinek adunk tanácsot, illetve kinek mondjuk el, hogy helytelen utakon jár.
A Biblia itt azt az embert mondja bölcsnek, aki nem elutasítóan fogadja a "feddéseket", hanem alázattal, és hálával. A "feddéseket" viszont szükséges megvizsgálni a Biblia tükrében, mert sokszor előfordulhat életünkben az is, hogy az Istenhez vezető út elhagyására szólítanak fel bennünket. Ezeknek a felszólításoknak nem jó engedni.
"... minden vétket pedig elfedez a szeretet." (Péld. 10:12)
Aki nem tud megbocsátani, abban nincs a másik iránt szeretet. A másik ember ugyanúgy Isten teremtmény, mint mi. Ebből következik, hogy ilyen szinten testvérei vagyunk egymásnak. Ebben a világban testvér gyilkol testvért. Akik egy jobb világ után vágyódnak, azok megértik szavaimat: ha szeretnénk egymást, akkor minden jobb lenne.
Kérjünk Istentől olyan szeretetet a szívünkbe, amely megbocsát ("vétket... elfedez") az ellenük cselekvőknek.
Svsz. Azt hogy valaki "aprópénzre vált" egy magvas gondolatot (hogy felfoghatóbb legyen egy példa által), az nem ugyan az, mint hogy mindenben csak a rejtett mondandót keresi valaki. Jézus a példázataival az előbbit tette. Te magad pedig az utóbbit követed, ha nem tévedek.
"Az egész Szentírás ilyen képes beszéd."
Szerintem csak egy része. Jézus nem csak példázatokban szólt, és ami nem példázat, azt miért vennénk annak? Azért mert Origenész és Augustinus így gondolták helyesnek?
Azoknak, akik még nem hallották e neveket, egy pár sorban róluk:
Az ALLEGORIZÁLÓ írásmagyarázati elv jeles képviselője volt Origenész (i.sz. 200 körül). Az alapelvekről című írásában jelenti ki, hogy miként kell magyarázni szerinte a Bibliát: szerinte minden(!) bibliai kijelentés mögött egy örök igazság is rejtőzik (még egy egyszerű földrajzi név mögött is mindig). Követője Augustinus (i.sz. 400 körül). Mindkettőjük erősen kötődtek a pogány mítoszokhoz, és azok rejtett mondanivalójuknak keresési elvét a Bibliára is átvitték. Sajnos legtöbbször a szószerint értendőket jelképnek tekintették, a jelképeket meg szószerint vették, ezért sokszor nem találták meg igazán a Biblia egységes mondandóját.
Szerintem a szószerinti értelem a legfontosabb. Az allegorikus értelmezéssel pedig érdemes óvatosan bánni, hiszen széles utat nyit a félremagyarázásnak és az önkénynek. Minden bibliai részt műfajához szabottan kell értelmezni. Fontos megállapítani, hogy az adott bibliai rész hova tartozik (hogy valóban megérthessük):
1. Egyszerű tényközlés
2. Vagy átvitt értelmű
(ezen belül: - vagy költői kép, - vagy jelképes beszéd, - vagy egy bizonyos esemény előképe)
3. Vagy magyarázó példázat
Úgy látom, hogy te mindent átvitt értelműnek fogsz fel, de én úgy látom, hogy e módszerrel sok értékes gyakorlati tanács és példa kerülne a süllyesztőbe. Ezeken az életpéldákon és gyakorlati dolgokon nem lenne szabad átlépni, hiszen először ezeket kellene megérteni és gyakorolni (pl. hogy miként bánjunk ellenségeinkkel), és csak utána tovább kutatni a mögöttes mondanivalókat (már ahol van ilyen, mert sok helyen valóban van, de szerintem nem mindenhol).
Ha csak a betű lenne a mérvadó akkor Jézusnak nem kellett volna elmagyarázni a példázatát, hanem hivatkozni egy másik igére. A Szentlélek -Isten munkája bennünk-, hogy képessé tegyen az értelmes, logikus lelki gondolkozásra. Jézus ezt mutatta meg, amikor közönséges mindennapi dolgokkal magyarázta el az e nélkül nehezen érthető lelkieket.
Az egész Szentírás ilyen képes beszéd. Mint már említettem az is három fokozaton. Isten rendelte, hogy kérődzzünk rajta, míg meg nem értjük. "Boldog ember az aki...az Úr törvényéről gondolkodik éjjel és nappal."I.Zs.1. Ez a képes beszéd/gondolkozás ("mindeneket példázatokban szólt") teljesen eltér a földön megszokottól. Ezért vannak benne látszólagos ellentmondások, amik a lelki síkon megszűnnek. Ha nincs is megírva az Igében, benne van a bölcsen teremtett dolgokban, és azok összefüggéseiben. Ez az elrejtett manna.
Egy Igeszakasznak más a mondanivalója testi, szellemi, és mennyei szinten. Egyes történet tört részeiben is másról és másról beszélhet. Pl: Nóé esetében. Az azonos szavak jelentése is teljesen más a mondandó, vagy értési szin függvényében. Az Igaz ember kihallja a mondandót. "Senki sem érti, de az értelmesek értik." A három szint, és a sok mennyei ország ("egek egei, mennyek országa") nem csak szószerint, hanem jelképekbe is több helyen szerepel a Bibliában. Az Úr kedves volt és kijelentette ezek mibenlétét, amit mennyei látás nélkül, lehetetlen megfejteni. Mindennek rendelt ideje van ennek is eljött.
Az igaz beszédek befogadásának készsége függ a szent életviteltől, és az Úr szeretetétől.
Addig amíg nem tudunk valamit, vagy rosszul gondoljuk, esetleg félre vagyunk vezetve nincs semmi baj. A tudatlanság ideje el van nézve. De ha már tudjuk, felelősséggel jár a hallgatás.
Ez mire vagy kire vonatkozott? Nem értem. Elmagyaráznád?
2)
Armageddonnál lesz a végsô ütközet; ahol az Úr dicsôséges megjelenésével megsemmisíti majd az antikrisztusi seregeket.
(Jel.19:11-21.; Jel.16:16)
Armageddon nem egy fogalom, hanem egy konkrét földrajzi hely,
(ami a Jozafát völgye, az ítélet völgye...)
3) úgy látom te szeretsz mindent "elszellemiesíteni":)
("elszellemiesíteni" mindig lehet egy konkrétumból,
de fordítva ez nem mindig sikerül..:)))
azért, mert sokszor egyszerûen nem is lehet!
De amikor vmi konkrét, azt elsôsorban konkrétnak kell érteni
Addig amíg nem tudunk valamit, vagy rosszul gondoljuk, esetleg félre vagyunk vezetve nincs semmi baj. A tudatlanság ideje el van nézve. De ha már tudjuk, felelősséggel jár a hallgatás.
Az Armageddon az egész történelmen áthúzódó harc a sötétség ellen. Akaratlanul részt vesz benne mindenki a maga idejében. Egy helyen így ír róla: Még Júda is harcol Jeruzsálem ellen ...végül együtt mennek a Filiszteusok hátára . Itt a Próféta beszéde időtlen. Az Istenkereső nép egymás közti csörtéjének, majd értelemre jutásának leírása ez. Abból is látszik, hogy később azt mondja: Filisztea a győztesek/Sion egyik születési helye (Filisztea az irgalom nélküli hit)(Zak14,14, Ézs11,14, Zsolt87,4).
Vagy az Úr eljövetele ami nem más mint az igazság/gok megértése, és bevétele a felhőkkel van illusztrálva. Vihar idején a az egyik felhőből átcsap a másikba a többlet töltés hatalmas ordítozásokat kiváltva, úgy hogy beleremeg minden, néha tűz is keletkezik, megsemmisítve a "pozdorját". Vagy csak távolinak tűnő morajlások jelzik a gyomor küzdelmét az új megemésztésével. Végül az eleredő eső (az Ige) szelídebb belátást munkál. Élet indul a kietlen pusztán. A keresésre fel vagyunk szólítva. "Amikor megláttok engem, nem kérdeztek semmit"-mondta az Úr. Vagyis az Igazság megtalálása bizonyosságot, és kielégülést hoz, az addig kutató értelemnek.
A Szentírásban említett három ég három lelki szintet képvisel:
Nem hiszem, hogy a hivoket ilyen alapon szet lehet valasztani.
Az első szint azon hívők lakhelye akik az Ige betű szerinti értelmét ismerik, betartják, de annak belsőbb jelentésére nem kiváncsiak.
Ok a farizeusok. Azonban semmikeppen nem megy be a mennyek orszagaba az, akiknek igazsagossaga meg nem haladja a farizeusoket. Nem veletlen, hogy Jezus azokat nevezi boldognak, akik szomjazzak (present continous lenne az igeido, ha a magyarban lenne ilyen :-)) az igazsagot olyannyira, hogy be sem telnek vele. A torveny betu szerinti 'betoltese' az bizony sovany lesz az itelet napjan. Mert milyen hitrol arulkodik majd az...
Hol tamasztja ala a Biblia, hogy "Minden hívő ember oda megy haza, amilyen a belső emberének megfelel"? (Felteve, hogy itt mindketten a mennybe juto emberekre gondolunk).
Nem ertek en sem egyet a Noe - Atya, fiai - menny retegei parhuzammal. Ti. Hamot az o gonoszsag miatt Noe megatkozta, es az o utodait irtotta ki (kellett volna) Izrael.
Az Ur eljovetele pedig akarmikor lehet, ti. a buneset ota egyfolytaban csak no a lelki szenny (v. ozonviz). Az emberiseg nem egyre jobb, hanem egyre rosszabb lesz. Megerett mar regen ez a vilag egy ujabb ozonvizre (ha jobban tetszik vilagegesre).
"A Szentírásban említett három ég három lelki szintet képvisel..."
Ezt általánosságban jelképes mondandónak el tudom fogadni...
"Mivel ezek a szintek nagyon különböznek, ezért nem keverednek. Egy-egy szinten belül számtalan ország van, amelyek a befogadott hit, és szeretet mértékében határolódnak egymástól. Minden hívő ember oda megy haza, amilyen a belső emberének megfelel."
De ez már egy kicsit antibiblikusnak tűnik, hiszen ilyen rétegekről inkább azok a keleti vallások beszélnek (pl. a hindu kasztrendszer), amik nem veszik figyelembe a Biblia tanítását. Itt viszont a Biblia lenne a mérvadó. Ha mégis a Bibliával támasztod alá e megállapításodat, akkor nézd el piszkálódásnak tűnő hozzáállásomat, és légy szíves fejtsd ki mondandódat igei alátámasztással.
Nem értem a Noé - Atya párhuzamot sem. Noé elesett, részeg és kiszolgáltatott állapota (1. Móz. 9:20-23) teljesen ellent mond az Atya Isten mindenek fölött állásának.
Itt merül fel az a kérdés, hogy: Melyik bibliai szövegnek van jelképes értelme, és melyiknek nincs?
hát, adtál egy kis olvasnivalót:) Most nincs idôm mindet átnézni, -- E.Swedenborg mindegyik könyvébe bele-beleolvastam, amit azon website-on találtam --és sok rész nagyon tetszett is! (pl amit a Tízparancsolatról is ír, vagy amit az akaratról!--(ezeken már én is sokat gondolkodtam..hasonlóan:)
Köszönöm!
egy két megjegyzés:
1) az Istent három személyben való megkülönböztetésérôl maga a Biblia ír, (nem én találtam ki) de ettôl függetlenül, én is egynek látom az Urat, ahogy azt szintén a Biblia is így mondja..:)
2) "az olyanok, akik a világban az Isten három személyben különböztették meg és mindegyikrõl különálló fogalmat alkottak és e fogalmat nem az Úrban egyesítették és központosították, nem vétethetnek föl, mert a mennyben minden gondolat közössé válik" A Biblia szerint mindenki, aki valóban hisz Jézusban (nemcsak uram uram szinten) , annak örök élete van. Tehát, ha vki nem érti a "szentháromság"-ot, de hisz Jézusban, az a Mennybe jut. (megjegyzés: a latornak a kereszten nem sok ideje lehetett ezeken filóznia, mégis bûnbocsánatot nyert, és így a "paradicsomba" jutott, ahogyan Jézus mondta)
3) Nagyon sok érdekes igazság van Swedenborg írásaiban, de azért, én elsôsorban a Bibliát fogadom el "standard"nek, tehát azt hiszem, ami abban van leirva. (mert úgy döntöttem régen, hogy AZT AKAROM elhinni..:)
az ugye az nem bûn, ha vki összeveti az ovasottakat (hallottakat) a Bibliával?:)
ApCsel.17:11.
kik bevevék az ígét teljes készséggel, naponként tudakozva az írásokat, ha úgy vannak-é ezek.
[Mt. 1.1] A Krisztus Jézus származásáról írt könyv, ő Dávid fia, Ábrahám fia. [Mt. 1.2] Ábrahám Izsákot nemzette, Izsák pedig Jákóbot, [Mt. 1.3] Jákób Júdát és testvéreit, Júda Támártól Fáreszt és Zárát, Fáresz Ezrómot nemzette, Ezróm Arámot nemzette, [Mt. 1.4] Arám Aminádábot nemzette, Aminádáb Naasszont nemzette, Naasszon Szalmónt nemzette, [Mt. 1.5] Szalmón Boázt nemzette Ráhábtól, Boáz Jobédet nemzette Ruttól, Jobéd Izsait nemzette, [Mt. 1.6] Izsai Dávidot nemzette, a királyt. Dávid Salamont nemzette az Uriás asszonyától, [Mt. 1.7] Salamon Roboámot nemzette, Roboám Abiát nemzette, Abia Aszáfot nemzette, [Mt. 1.8] Aszáf Józsafátot nemzette, Józsafát Jórámot nemzette, [Mt. 1.9] Jórám Hóziát nemzette, Hózia Jóatámot nemzette, Jóatám Áházt nemzette, Áház Ezékiást nemzette, [Mt. 1.10] Ezékiás Manasszét nemzette, Manasszé Ámószt nemzette, Ámósz Jósiást nemzette, [Mt. 1.11] Jósiás Jekoniást és annak testvéreit nemzette a babilóni áttelepítéskor. [Mt. 1.12] A babilóni áttelepítés után Jekoniás Szalatiélt nemzette, Szalatiél Zorobábelt nemzette, [Mt. 1.13] Zorobábel Abiudot nemzette, Abiud Eliákimot nemzette, Eliákim Azórt nemzette, [Mt. 1.14] Azór Szádókot nemzette, Szádók Ákimot nemzette, Ákim Eliudot nemzette, [Mt. 1.15] Eliud Eleázárt nemzette, Eleázár Mattánt nemzette, Mattán Jákóbot nemzette, [Mt. 1.16] Jákób Józsefet nemzette, annak a Máriának férjét, akitől Jézus született, akit Krisztusnak mondanak. [Mt. 1.17] Ábrahámtól Dávidig az összes nemzedékek száma tizennégy nemzedék, Dávidtól a babilóni áttelepítésig tizennégy nemzedék és a babilóni áttelepítéstől a Krisztusig tizennégy nemzedék. [Mt. 1.18] A Krisztus Jézus születése így történt: Anyja; Mária, Józseffel volt eljegyezve, de még mielőtt vőlegényével összekerültek volna, kitudódott, hogy a Szent Szellemtől terhes. [Mt. 1.19] Vőlegényében Józsefben, mivel igazságos ember volt s nem akarta őt szégyenbe hozni, az a szándék fogamzott meg, hogy titokban elbocsátja őt. [Mt. 1.20] Mikor ez az indulat megmozdult benne, álomban az Úrnak egy angyala jelent meg neki és így szólt: "Dávid fia József, ne riadj vissza attól, hogy menyasszonyodat, Máriát magadhoz vedd, mert ami benne fogant, a Szent Szellemtől való! [Mt. 1.21] Fiat fog szülni s te majd nevezd annak nevét Jézusnak, ami ezt jelenti: Jahve megment,mert ő fogja népét vétkeitől megmenteni!" [Mt. 1.22] Ez az egész dolog azért történt így, hogy beteljesedjék, amit az Úr a prófétán át szólt: [Mt. 1.23] "Lám csak, egy szűz viselős lesz, fiat szül, s ezt Immánuel névvel nevezik, minek fordítása: Velünk az Isten!" [Mt. 1.24] Mikor József az álomból felébredt, megtette, amit az Úr angyala neki elrendelt, magához vette asszonyát. [Mt. 1.25] De nem ismerte őt addig, amíg fiat nem szült. Ennek aztán a Jézus nevet adta. 2. RÉSZ [Mt. 2.1] Miután Jézus Heródes király napjaiban a júdeai Betlehemben megszületett, egyszer csak napkeletről mágusok érkeztek Jeruzsálembe, [Mt. 2.2] kik ezt kérdezték: "Hol van a zsidók újszülött királya? Mert láttuk a csillagát napkeleten és eljöttünk, hogy leboruljunk előtte!" [Mt. 2.3] Ahogy Heródes király ezt meghallotta, nyugtalanná lett és vele egész Jeruzsálem is. [Mt. 2.4] Összehívatta hát a nép valamennyi főpapját és írástudóját és megtudakolta tőlük: hol kell születnie a Krisztusnak? [Mt. 2.5] Azok azt felelték: "A júdeai Betlehemben, mert így szól a prófétán át adott írás: [Mt. 2.6] Júda földje Betlehem, semmiképpen sem vagy te legkisebb Júda vezérei közül, mert belőled származik majd egy vezér, aki népemet, Izráelt, terelgetni fogja." [Mt. 2.7] Ekkor Heródes titkon elhívatta a mágusokat és pontos választ kért tőlük afelől az idő felől, mely óta az a csillag ragyog. [Mt. 2.8] Aztán elküldte őket Betlehembe." Menjetek - mondotta - és tartsatok pontos kutatást a gyermek felől. Ha megtalálnátok, adjatok nekem hírt róla. Hadd menjek el én is, hadd boruljak le előtte én is." [Mt. 2.9] Azok, miután a királyt meghallgatták, elutaztak. Egyszerre az a csillag, melyet napkeleten láttak, előttük haladt, amíg el nem jutott a fölé a hely fölé, ahol a gyermek volt és ott megállt. [Mt. 2.10] Mikor a mágusok a csillagot meglátták, igen nagy örömre gyulladtak. [Mt. 2.11] Miután bementek a házba, megpillantották a gyermeket anyjával, Máriával, leborultak a földre és imádták őt. Azután felnyitották kincstartóikat és ajándékokat vittek neki: aranyat, tömjént és mirhát. [Mt. 2.12] De miután álomban kijelentést kaptak, hogy ne térjenek vissza Heródeshez, más úton mentek vissza országukba. [Mt. 2.13] A mágusok visszatérése után egyszer csak megjelenik az Úrnak egy angyala álomban Józsefnek és megszólítja: "Kelj fel, vedd magadhoz a gyermeket s annak anyját és fuss Egyiptomba! Légy ott, amíg nem szólok neked! Mert Heródes kerestetni fogja a gyermeket, hogy elveszítse." [Mt. 2.14] József még azon az éjjelen felkelt, magához vette a gyermeket s annak anyját és elköltözött Egyiptomba. [Mt. 2.15] Ott volt, míg Heródes be nem fejezte életét,hogy beteljesedjék, amit az Úr a prófétán át szólt: "Egyiptomból hívtam elő Fiamat!" [Mt. 2.16] Heródest igen nagy indulat fogta el, mikor észrevette, hogy a mágusok kijátszották. Elküldött s megölette mindazokat a fiúkat, akik Betlehemben és annak határaiban két éven alul voltak, annak az időnek megfelelően, melyet a mágusoktól pontosan kikérdezett. [Mt. 2.17] Ekkor teljesedett be a Jeremiás prófétán át szólt ige: [Mt. 2.18] "Kiáltást hallottak Rámában, nagy sírást, jajveszékelést: Ráhel gyermekeit siratta s nem akart vigasztalódni, hogy nincsenek." [Mt. 2.19] Mihelyt Heródes befejezte életét,álomban az Úr angyala megjelent Józsefnek és azt mondotta: [Mt. 2.20] "Kelj fel, vedd magadhoz a gyermeket s annak anyját és menj Izráel földjére. Mert halottak már azok, akik a gyermek lelkére törtek." [Mt. 2.21] Felkelt József; magához vette a gyermeket és annak anyját és bement Izráel földjére. [Mt. 2.22] Mikor azonban meghallotta, hogy Júdeán atyja, Heródes helyén Arkhelausz uralkodik, félt odamenni. Miután álomban kijelentést kapott, félrevonult, Galilea vidékeire ment. [Mt. 2.23] Mikor odaért, egy Názáret nevű városban telepedett meg, hogy beteljesedjék a prófétákon át szólt ige, hogy názáretinek fogják hívni.
Bizony, Csemetének is hívták, ahogy Zakariás megjövendölte!
A Szentírásban említett három ég három lelki szintet képvisel:
- Az első szint azon hívők lakhelye akik az Ige betű szerinti értelmét ismerik, betartják, de annak belsőbb jelentésére nem kiváncsiak. - A második ég, vagy menny azok lakhelye, akik az Ige belsőbb jelentésére a hit szempontjából kiváncsiak. Ezek jellemzője, hogy náluk a felebarát iránti szeretet a domináns. Ha hallanak egy új Igazságot, először vizsgálgatják és csak nehezen fogadják/hiszik el. A hitnek és a vele eggylényegű igazságnak a szine fehér, ezért fehér ruhákban járnak. - A harmadik mennyben azok laknak, akik az Ige belső értelmét a szeretet szempontjából keresik. Itt az Úr iránti szeretet a domináns. Az Új Igazságokat rögtön mintegy belülről örömmel fogadják, és beépítik az életükbe.
Mivel ezek a szintek nagyon különböznek, ezért nem keverednek. Egy-egy szinten belül számtalan ország van, amelyek a befogadott hit, és szeretet mértékében határolódnak egymástól. Minden hívő ember oda megy haza, amilyen a belső emberének megfelel.
A történelem folyamán fölívelő, majd elbukó egyházak tragédiáit az Özönvíz ábrázolja:
A mindent elborító szennyes víz a hamis tanításokba belefúlt tömegek képe. Az egyetemes mennyet a Bárka szimbolizálja, hármas belső szintjével. Utasai az Atyát ábrázoló Nóé, és három fia a három menny, feleségeik pedig a földön magukat hozzájuk adók.("A mennyek országa tibennetek van")
Az Úr eljövetele is olyan időre esik, amikor lelki özönvíz lesz! Amikor az Igét meghamisított szimbólumokban értelmezik az egész földön. Az egy Istenből így hármat kreálnak, stb.
Ha bővebben szeretnél hallani a fentiekről, ajánlom: Swedenborg Emanuel: A menny, és a Pokol a látottak, és hallottak szerint c. könyvét (www.extra.hu/swedenborg). Itt a teremtés szimbóliumairól is olvashatsz, "A mennyei titkok"c. írásában.
Cserfa, cserfa, pihenj egy kicsit. Ne ertekeld mar annyira onmagadat. Itt senki nem akar beledkotni a masikba (ellentetben veled). Ha ennyire nem birsz kijonni masokkal, akkor miert erolteted a dolgot? Nekem is mondtad mar, hogy leszallsz vegre, kicsit tovabb is birhatnad. Ha ennyire rossz velemennyel vagy rolam, akkor minek szolongatsz engem? Egyebkent ha nem tunt volna fel, nem a szemelyedrol szoltam, hanem a velemenyedrol (es azt sem neked). Tan nem szabad? (akkor csinalj magadnak egy 'cserfa es baratai (ha ugyan vannak ilyenek)' c. topikot, nem fogsz ott latni. Te nem ertettel egyet a topiknyito szandekaval, jogod van hozza. Csak akkor miert nem evezel kellemesebb vizekre? Elmondtad a velemenyed, ok. Bar ujat nem tudtunk meg belole. Bizonyitvanyod ujra kiallitottad magadrol, amire buszke lehetsz. (Na jo, ez vicc volt). De hogy legyen nemi ON-topik jellege is a dolognak, holnap valaszolok a Lev-beli reszre. De addig is elmelkedj Lk 6,31-en, mert szemmel lathatoan vagy nem erted, vagy nem tudod atultetni a gyakorlati viselkedesdbe...
Látom, itt belém kötögetnél, és közben azokat emlegeted, miket már rég írtam e fórumra (Hulda prófétanőt, de segítek, Lemuel anyja is tanított, meg mások is, kevés ismeretű barátom). Nos, én veled nem vitázom, te vitaképtelen vagy, froclizó-csúfolódó, sorról sorra vitázgató, ki írása közepére elfelejti saját érveit, nem, hogy valamibben meg lehetne vele egyezni, álhatatlan, hazug, jellemtelen és ostoba vagy, mint többbször rádbizonyosodott vastagon. E hibákból kettő együttesen is kizárná, hogy veled vitázzak, de veled próbálkoztam legtöbbet e fórumon, tudom, mit beszélek...
Ám figyelmeztetlek, ne írd nickemet kisbetűvel, mert rendes családi nevemből van csonkolva. Ha csúfolódsz, csúfolódj, én mást nem tehetek, hát szóltam. Ill tehetek, írásaidat elfedhetem a Bibliával (lásd alább). Szóval ha szólongatsz-szólongatnak egyesek, anélkül, hogy megszólítanának, nos, én esetleg ideírom, sőt, idézem kedvenc dolgaimat, meg a Bibliát, elvégre is ez a Biblia topic, ide befér. És egy kicsit sokat kell lapozgatnia a többieknek. Mert itt szeretik a Bibliát, hát olvassák.
Magyarázatot meg keressenek, hisz a Biblia Isten szava, és szerinteük belőle meg lehet tudni Isten akaratát, és meg lehet ismerni Istent.
Tartsunk is egy próbát, mire jutnak e topic bölcsei:
Lev 5.20
Az Úr szólt Mózeshez és ezt mondta neki:
Lev 5.21
„Ha valaki vétkezik és bűnt követ el az Úr ellen azáltal, hogy letagadja embertársa előtt a nála letétbe helyezett, a gondjára bízott vagy az eltulajdonított dolgot, vagy pedig becsapja embertársát;
Lev 5.22
továbbá ha elveszett tárgyat talál és letagadja, vagy ha hamisan esküszik bármilyen bűnnel kapcsolatban, amelyet ember elkövethet;
Lev 5.23
ha tehát vétkezik, és így felelősséget von magára, térítse meg, amit elvett vagy jogtalanul követelt: a rábízott letétet, az elveszett tárgyat, amit talált, és
Lev 5.24
minden olyan dolgot, amellyel kapcsolatban hamisan esküdött. Pótolja ki még az ötödével, és adja át az összeget a tulajdonosnak azon a napon, amelyen eszébe jutott bűnössége.
Lev 5.25
Azután ajánljon fel az Úrnak jóvátételi áldozatul egy hibátlan kost a nyájból; ezt becsüljék fel a papnak lefizetett érték szerint mint jóvátételi áldozatot.
Lev 5.26
Ő meg végezze el rajta az engesztelés szertartását az Úr előtt, hogy bocsánatot nyerjen, bármilyen tettel vétkezett is.”
Bizony, ezek a Szentírás szavai!
Gondolom, az én szapulásom helyett ezeket inkább olvassák e topic lakói, legközelebb hát többet, majd még többet idézhetek, ha kedvem lesz.
CSerfa
En biztosan nem ezt valaszolnam. Szerintem siman felreertik Pal korithusi es pasztori leveleit mert egyesek ahelyett, hogy az ertelmet kutatnak, betu szerint vesznek mindent, ami hiba. Pal maga mondja azt, hogy iteljetek meg magatok ezeket a dolgokat: "Magatokban ítéljétek meg: illendõ dolog-é asszonynak fedetlen fõvel imádni az Istent?" (1Kor 11,13). Mert akkor mert nem morgunk azokra a hosszu haju nokre, akik nem viselnek kalapot? (Vagy ha ezert megis morgunk, akkor meg rosszabb a helyzet).
Azt meg senki sem mondta, hogy egy kerdes vizsgalatakor az egesz Biblia allasfoglalasat meg kell nezni. Cserfa egyszer azt mondta, hogy az az irat, amelyik kesobb irodott, az felulbiralja az elotte keletkezett iratokat (nem szo szerint, hanem ertelmeben). Micsoda ostobasag! Ott van pl. Hulda profetano az OSZ-ben, aki igenis beszelt (es Josiasek hallgattak is ra!). Vagy ott van Apollos, akit egy no is tanitott. De tudjatok mi donti el az adott kerdest? Hogy kapott-e az adott no ajandekot. Ha igen, akkor ne tekozolja el ezt a talentumot, ha meg nem, akkor ezert ne tanitson, es ne azert, mert no.
Aztan azert sem okos dolog mindent esz nelkul betu szerint venni, mert mint tudjuk, a Biblia irata egy adott kulturalis kozegben keletkeztek, igy annak jegyeit magukon viselik (pl. ne kivand se a hazat, se a szamarat, se az okret, se a szolgait, stb.). Ha azonban az ember megfeledkezik errol, akkor konnyen azon kapja magat, hogy tobb ezer eves hagyomanyokat (ertsd: onmagaban haszontalan kulturalis elemeket) akar divatba hozni.
Azt mar nem is emlitem, hogy pl. a korinthusi levelben konnyen elofordulhat, hogy gyulekezetspecifikus dolgok is elokerultek (amelyek azert hasznosak szamunkra is).
En a topik tamogatoi koze jelentkezem, jo otletnek tartom, hogy a Bibliarol a magukat deklaraltan keresztyennek vallok beszelgessenek, vitatkozzanak (es kivetelesen ne kelljen mas hitueket gyozkodni).
A Bibliából nem lehet megismerni Istent.
Amit kijelentett magarol (es azt akarta, hogy minden ember megtudja), azt meg lehet.
A Bibliából nem lehet megismerni Isten akaratát.
Ld. fentebb. Isten a Bibliaban jelentette ki azt az akaratat, amelyet kovetve az ember Istennek tetszo eletet elhet.
Írástudó, bolond ne hirdesse Isten akaratát,
Egyet ertek.
Aki képes Isten akaratát hirdetni, nem fórumon fogja tenni,
Mar miert ne? Ez talan tiltott terulet? Magam is jobban szeretem, ha Bibliaval a kezben szemelyesen osszegyulunk az Iras tanulmanyozasara, de azert ez a forma is (a korlatait figyelembe veve) alkalmas bizonyos eszmecserere. Ez mar a XXI. sz! Az Internet kozelebb hozhatja a Bibliat tanulmanyozo embereket is.
A Biblia csakugyan mindenki számára elérhető, ezért nem e Fórumra való, nem kéne hosszan és sokat idézgetni, mert ez nem jó, hanem ez a Biblia lejáratása,
Miert?
A te munkásságod többet árt Krisztusnak, mint használ.
En ezt inkabb a te amokfutasodrol gondolom.
Az írásmagyarázat kegyelmi ajándék, és a gyülekezetbe való, nem fórumra, sem hordóra, sem mindenkinek-mindenkihez, pláne nem kéretlenül.
Mindenkinek meg kell ertenie (toprengenie kell rajta, meg elgondolkodni), hogy mi az Isten akarata. Hogy mit jelent egy adott resz a Bibliaban. Ezzel egyutt nem tagadom, hogy az irasmagyarazat (ertsd: amikor a Szent Szellem megvilagitja az adott resz ertelmet), valoban ajandek (hiszen Istentol jon). Az lenne folottebb furcsa, hogy egy gyulekezet/felekezet tagjai (mert nalunk eppen van is ilyen) ne tarthatnak a kapcsolatot az neten, akar forumon is. Akinek persze ez nem tetszik, az nem vesz benne reszt. Ennyi.
mire jutunk, ha a Biblia igaz, és ehhez szó szerint veszem a Bibliát,
Azt nem hiszem. Mert vagy hazudsz (hogy szo szerint veszed), vagy pedig nem engedelmeskedsz Jezusnak. Mert akkor mar nem lenne se labad, se szemed se karod. Hogyan is irkalhatnal hat ide. Tobben is hallottatok Origeneszrol, aki a Hegyi Beszed emlitett reszeit szo szerint ertette, es buzgalmaban ferfiatlanitotta magat. Meg is jegyeztek rola kesobb, hogy buzgalma joval tulhaladta ertelmet. Mert pl. ez a resz nem szo szerint ertendo (es van meg ilyenbol egy par), hanem azt jelenti, hogy ha kisertesbe esel, akkor ne nezz, tegy ugy, *mintha* vak lennel! MIntha mar kivajtad volna a szemedet. A keresztyen embernek meg kell ertenie, hogy mi volt Jezus (es a szentirok) szandeka, es azt kell alkalmaznia a sajat eleteben. De pl. megmossatok-e egymas labat? Miert?
aki a szentet odaveti, ahova nem való, nem használ semmit
Ez igaz. De honnan tudni XY-rol, hogy neki valo v. sem? Ezt csak az tudhatja, aki a sziveket vizsgalja. Mi max. annyit tudunk tenni, hogy aki makacsul ellenall az evangeliumnak, aki azt megveti, attol fordulunk el. Azonban a topiknyito feltetelek kizarjak az ilyen embert. Persze attol meg idejohet....
Egyebkent en (ha modom van ra) igyekszem tobb bibliaforditast is osszevetni, olvasgatom pl. az angol (King James) KJV-t meg parszor beleneztem a NIV(?)-be (lehet, hogy ez RSV neven fut).
én roppantul utálom a bibliamagyarázatokat, mik nem élők gyakorolnak arcól arcra, hanem könyv alakban jelennek meg. Teljesen istentelennek tartom őket.
Nem kell megvenni. Ennyi.
Féljen tán, és ne menjen világosságra, hogy ne hasonlítson a világosság gyermekeihez?
Ha ideirom a nevemet, meg hogy a 'cimem a telfonkonyvben', akkor mar en is a vilagossag gyermekeinel vagyok? Ha pedig nem (mert ez nyilvanvalo keptelenseg), akkor ennek a hianya sem fog a vilagossag gyermekeitol visszatartani. Ha az ember nem is gondol ra, hogy az adataival esetleg vissza is lehet elni, attol meg a problema valos.
Mi a neved? Nem mindegy? Mi koze az en nevemhez barkinek is? Itt egy nick, ami azonosit engem. Mitol jobb az, ha egy ismeretlen XY-rol tudom a valodi nevet is? Kovacs Bela. Semmivel nem mond tobbet, mint actionman (nem, nem vagyok Kovacs Bela). Ha mar szemelyesen is ismerjuk egymast, esetleg a neten bizalmasabb viszonyba gabalyodtunk, az mar ok lehet a nev (es egyebek) kiadasara. Egyebkent egyszer (talan Jpeter) irta cserfanak, hogy szolitsa Peternek. Erre cserfa mondta azt, hogy nem, a nick-eden foglak ezutan is szolitani. Ez (csak egy kicsit), de ellentmond cserfa jelenlegi allaspontjanak...
A magyarazatokrol. Isten kepes meg a legnehezebb reszeket is megertetni az emberrel. De ezt ne tehetne meg ugy, hogy ebben embereket is felhasznal? Dehogynem, es szokott is. Igy semmi gond nincs abban, ha XY-t hitben erettebb testverei tanitjak, erre millio pelda van. Tanitott Jezus, tanitott Pal, tanitottak az apostolok, stb.
Sziv es ertelem kerdese. Isten az embert nem a sziven 'fogja meg'. Isten az embert az ertelmen keresztul fogja meg. Ott vilagitja meg a Szellem az ige ertelmet. Onnan csepegnek at a dolgok a szivbe, es ezutan tud a sziv donteni (miutan az ertelem ervelt es magyarazott).
Mozes szelidsegerol. Biztosan szelid volt Mozes. De amikor agyonvert egy munkafelugyelot, akkor eppen nem szelidseget mutatta meg. Lattal te mar szelid embert, aki agyonveri a masikat? Az ilyen ember nem szelid. Nem azt mondom, hogy kesobb sem lehet az (Mozesnel is eltelt vagy 40 ev, mire visszatert).
Nem szeretlek 2004, nem tartalak felebarátomnak, gonosznak, csúfolódónak tartalak
:-))) Hogy lehet az, hogy cserfa senkit sem szeret, senkit sem tart felebaratjanak? Noha Jezus szerint meg az ellenseget is szeretni kell.
(A nick-em első betűje valóban összekeverhető: helyesen nem nagy "i", hanem kis "L".)
Megjegyzed, hogy a felebarátot szeretni szükséges. Neked ki számít felebarátnak?
Számomra nem tűnt okoskodásnak írásod, sőt, inkább örülök, hogy hasonlít az érdeklődési körünk.
Szó volt a jelképes értelemről. Előre szólok, lehet, hogy a következő résznek nincs is jelképes értelme, de ezért logikusnak tűnik.
"És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn." (1. Móz. 1:3-7)
Szembeötlő hasonlóságot látok a Biblia többi része és a teremtés leírás között, ha a következő jelkép azonosításokat használom:
1. világosság >> lelki világosság (Isten szeretet törvénye szerint való élés)
2. sötétség >> lelki sötétség (a bűn, tehát az önzés útján való járás)
3. vizek >> népek
4. lent ("mennyezet alatt") >> a bűn foglyainak lakhelye
5. fent ("mennyezet felett"*) >> Isten és az el nem bukott teremtmények lakhelye
(*tehát nem maga a mennyezet, ill. az ég, hanem felette)
Ha ezt a - Biblia által általánosan használt - jelkép rendszert itt is alkalmazzuk, akkor érdekes dogokat találhatunk. (Persze nem azt mondom, hogy ezt így kell, csak azt, hogy érdekes egybeesés...) Isten nem a sötétségre mondta azt, hogy jó, hanem a világosságra, ahogy a bűnt sem mentegeti, de a szeretetre buzdít.
Svsz. A Biblia beszél arról, hogy Sátán elbukása előtt egy angyalfejedelem volt, de az angyalsereg harmadával nem a szeretet, hanem a bűn útját választotta. Ezeket a teremtményeket Isten a szintén bűnt választó földre száműzte, gondolom azért, hogy ne fertőzzék tovább a "menny" többi tagját (mert "jó a világosság", és ezért szükséges megvédeni is). Nekem ide passzol a teremtés leírásból az a rész, hogy "elválasztá Isten a világosságot a setétségtől". De így - ha behelyettesíthetőek a jelképes értelmezések - idekapcsolható a következő rész is: "és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől". Tehát elvásztja (megtisztítja) Isten a gonoszságtól a hozzá hűségeseket, és elválasztja a gonoszságot választó népeket, a Hozzá menekülőktől.
Azért itt megjegyzendő, hogy Isten a bűn fogságában élő emberiség (kivétel nélkül minden ember) számára szabadítást kínál...
Örömmel venném hozzászólásaitokat, "Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban." (Gal. 3:26-28) Így mindenki egyenlő a szólás jogában is. Egymást erősíteni jó dolog lenne... ("... erősítsd meg a többieket..." - Jel. 3:2)