"elyek a romlást lehelik a falaikból" ez mit jelent? Voltam mar nagyjabol helyrepofozott valyoghazban. nagyon kellemes foldszagot lehelt a falakbol, max. neha gipszelni kellett az egerlyukakat.
Szlovén-osztrák határ mellett már 300 ezerért tudsz venni hétvégi házat,1 millióért kisebb(40-50m2)családi házat.2 millióért 70-80m2-eset,4-5 millióért meg központi fűtéses,100-150m2-eset,garázzsal,melléképületekkel.
Gyűrűfűn ökológiai szemléletű gazdálkodást folytat tán mindösszesen hét család. Nem kommuna, sőt az efféle belterjes csoportokra jellemzően már biztosan egymás farkába harapnak.
Kánban nemigen van állandó lakos, szerintem kizárólag üdülőfalu, amely idényjelleggel működik.
Határozottan szebb a magyar átlagnál, tele csinos kis házikókkal, melyek a romlást lehelik a falaikból, brrr, hát ha valakinek ez kell a boldogsághoz...
Mindkét településre jellemző a roppant nehéz megközelíthetőség, téli zimankóban úgyszólván lehetetlen odajutni. Gyűrűfű annak idején azért is halt meg, mert nem építették meg azt a pár kilométer bekötőutat.
Szep, de ez mar megint egyfajta kommunaszellem, kozossegi eletszabalyok fele tendal. 5 elszant csalad vagy ember kene, akik elmennek, targyalnak, hisznek benne, osszehozzak, kozben persze dolgoznak is, es penzt keresnek...
No, találtam egy helyet (amit csak én tudok...nyihihihi), Révfalut. Uccu neki, lehet projektet csinálni és megkeresni az érintett nagy embereket a környéken!
Nekem minden vágyam egy önellátó falu volt. Nap, szél és hulladékhasznosított energia, kutak, saját gazdálkodás, teljes önellátás. Önkormányzat ( a szó legszorosabb értelmében!), önálló közösség. Vivat!
Jok ezek. De ha jol sejtem, ezek az ujjaelesztesek ugy indulnak, hogy 5-7 ismeros csalad. Vadidegenekkel hogy szurod ki a ketes szandekuakat, zavarosban halaszni akarokat?
Révfalu - horvát nevén Drvljanci - Baranya megye déli részén, az országhatár közvetlen szomszédságában, a Dráva mellett, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el. A falu elnevezése a magyar rév „átkelőhely" és a falu főnévi összetétele. A falu létezéséről 1289 óta tudunk. A török hódoltság alatt is lakott település volt. A Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett, ezt követően horvátok telepedtek meg itt.
1910-ben a kis Dráva-parti falunak 192 lakosa volt. 48 magyar és 135 horvát. az 1939-ben a szomszédos Zokoga -muzsikus cigány- településsel együtt több mint 300 lakója volt (104 horvát, 99 magyar, 92 cigány és 4 német). 1970-re ez 75 horvát és 19 magyar főre csökkent. A '80-as években már csak 9 volt lakóinak száma, majd elnéptelenedett. A XX. szd elején a faluban 80-90 tehenet 70 lovat, 110 disznót tartottak.
A kápolnát katolikus hívek emelték 1925-ben. A 85 kg tömegű harangjával egyetemben Jézus Szentséges Szíve Felmagasztalásának napján szentelték fel. A kápolna búcsúját azóta is e napon tartják, melyen találkoznak a még élő egykori lakók, leszármazottaik, illetve a jelenlegi révfalusiak.
Festői környezete szinte háborítatlan. Ezt elősegítette az elmúlt évek során érvényben lévő határzár, melyet mára feloldottak. A falu épületei jelenleg hétvégi házakként használatosak.
Na de ezez bazmeg, hogy mindenhol olyan skanzenfelet, disneylandet, faluturizmust, bizniszt akarnak. En meg LAKNI. Normalis helyen, normalis emberek kozott, ostoba szabalyok es egyebek mellozesevel.
Gorica sem jó... Pécstõl 26 km-re, a Mecsek lankái között található kis üdülõfalu Gorica. Bükkösd és Hetvehely között kell lekanyarodni az odavezetõ útra. Gorica a Mecsek hegység és a Zselici-dombság találkozásánál, egy festõi, észak-déli fekvésû völgyben található. Alapítása a XII. század elejére tehetõ. A török idõkben a települést elkerülték a fosztogatások így háborítatlan maradt.
A második világháború után a mint önálló község megszûnt, ekkor csatolták közigazgatásilag Hetvehelyhez. Néhány szomorú esztendõ után a falu ismét életre kelt, kedves hangulatával fogadja a látogatókat. Az új gazdáknak köszönhetõen, érintetlen természeti környezetben a századelõ magyar népi építészetének értékes öröksége újult meg.
Bevásárolni Bükkösdön lehet, itt van élelmiszerbolt, zöldséges, cukrászda stb. A bükkösdi tó várja a horgászni vágyókat, itt kell napijegyet váltani. A környék túrázásra is kiválóan alkalmas. Autóval hamar megközelíthetõ Abaliget, Orfû, Magyarhertelend.
Ha tehát a rohanó hétköznapok után szívesen töltene el családjával, barátaival, munkatársaival néhány csodálatos napot egy háborítatlan szépségû tájon akkor várja Önt Gorica.
Itt van Tornakápolna. Na vazeg, ezt is már ,,felfedezte" valaki:(((
Községünk az Aggteleki Nemzeti Park területén, a Galyaság szívében, 350 m magasságban, egy hegy tetején helyezkedik el, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a falut övezõ hegyekre, völgyekre, valamint a közeli határ túloldalán a Tátra hegyvonulataira. Klasszikus, - jelenleg 14 lelket számláló, - az ország legkisebb önkormányzatát mûködtetõ zsáktelepülés. Legnagyobb értéke viszonylagos érintetlensége, háborítatlansága, elzártsága, festõi környezete, ami együtt jár a kis forgalommal, a jó levegõvel, a csenddel. A rekreációs turizmus számára igazán kedvezõ környezeti adottságokkal bír, mellyel örömünkre az utóbbi években egyre több idelátogató turista él.
A falu neve középkori kápolna létesítésére utal, elõször 1324-ben Kapulna néven említik az oklevelek. A leégett, fából készült kápolna helyett 1801-ben egy csodálatos fakazettás mennyezetû református templomot építettek az itt lakók, mely mûemlék jellegû. Az erdei tisztáson található temetõben figyelemreméltóak a faragott fejfák. A tornai népi építészet hagyományos elemei a kontyos tetõ, fatornác, nagyon sok házon érintetlenül megmaradt, nagyon kevés az ötvenes-hatvanas években épült ház. A régi porták megvásárlói az épületeket eredeti formában állítják helyre, most készül a község rendezési terve, aminek fõ feladata a hagyományos, élhetõ galyasági, tornai falukép megõrzése azáltal, hogy csak olyan formában engedi felújítani, megépíteni a lakásokat, hogy azok megfeleljenek ennek az elképzelésnek. Terveink között szerepel a közeljövõben egy önálló szennyvízhálózat és biológiai szennyvíztisztító megépítése, valamint a meglévõ saját forráskútról üzemelõ ivóvízhálózat mellé a gáz bevezetése is a települsére.
Egy olyan helyszín kialakítását tervezzük egy csodálatos kis völgyben, ahol erdei hangversenyeket, énekkari fesztiválokat megrendezésére nyílik lehetõség, melyet hagyománnyá szeretnénk tenni. Egyet nem szeretnénk, korábban a falu elnéptelenedését, megszûnését hangoztatók által felvázol jövõképnek megfelelni. Ennek garanciája az, hogy a helyiekben, az itt építkezõkben tudatosult a táj, a helyi természeti csodák és adottságok egyedülálló értéke, az ezzel kapcsolatos tulajdonosi szemlélet és ez biztosítja a falu, az életközösség fenntartható fejlõdését, a természeti értékek, hagyományok megõrzését.
És a francnak akarod megvenni, pénzt pazarolni, ha meg lehet keresni a megfelelő emberekt és még ők fizetnének neked, hogy költözz oda??! Csak jól ki kell találni a dolgot. Én szívesen beszálnék egy ilyen projektbe, leginkább két kezemmel és ötletekkel, de sajnos Németországhoz köt jelenleg az életem:((
A helységnév Géc eleme feltehetőleg az egykori magyar személynévből való, ez azonban a régi forrásokban a ch jel kétértelműsége miatt nem különíthető el a Gécs-Gőcs személynevektől (más felfogás szerint a falunév alapjául szolgáló személynévben talán a Gergely becéző változatát kereshetjük). A Nagy- előtag a település méretére utalt, egyben megkülönböztette a szomszédos Kisgéctől. A falu 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében először, aki talán a Csák nemzetség tagja. A Géci család egyik ága a Csák nembeli Darai családdal volt rokonságban, s így lehetséges, hogy a falu Szamosdarával és Komlódtótfaluval együtt a Dunántúlról idetelepült Csák nemzetség eredetileg egységes birtoktestének volt a része, a kisnemesi családok pedig a nemzetség hajtásai. A XIV.-XV. században a Csarnovodai, Csáki, Bekcs, Darai és Drágfi családoké volt. 1476-ban a Szántai Becskiek is birtokosai és ők maradtak urai századokon át. A XVIII. században mellettük az Ibrányi, Luby, Nozdroviczky és Péchy családok a földesurai, a múlt század közepén pedig a gr. Majláth, a Luby és a Péchy családok voltak. 1858-ban br. Haynau megvásárolta a Kisgéci pusztát és kúriát épített rajta. A XX. század első felében Luby Béla, a Haynau hitbizomány és dr. Szomjas Lajos volt a legnagyobb birtokos. Határában feküdt egykor Kisgéc, mely másodlagos település volt és a XIV. században jött létre. Nagygéc az 1970-es árvízben csaknem elpusztult, újjáépítését árvízvédelmi szempontból nem engedélyezték. Ma 1 lakosa van, a település felújított házait üdülőként használják."
Jo par ismerosom van, akinek kivan a fasza a (fo)varosi elettel, es valami ilyesmit szeretne. Tobbek kozt magam is. De en orulnek, ha 1 db szereny kuckot meg tudnek venni, ha viszont lenne 5 csalad vagy egyedulallo + a szandek... Csak az ilyen kommunaszeru dolgoktol, eloirasoktol (autoval nem joheszt be, nem lehet vizes wcd-, a szart ossze kell gyujtened, valyogbol kell epitkezned) az ilyeneket, koszi, ne.
Na, látom már másnak is eszébe jutott. Nézd, mit találtam Kánról a neten: ,,Kán a Mecsek és a Zselic találkozásánál, gyönyörű természeti környezettel rendelkező kihalt falu. Egykor virágzó sváb település volt, mely a '80-as évek elejére teljesen elnéptelenedett. A falu rekonstrukcióját 1999-ben kezdte meg a Betafes Kft., a Káni Üdülőfalu tulajdonosa. Igényes falusi turizmust működtetnek, amely ritka lehetőséget nyújt ifjúsági csoportok részére is. A falu 90 férőhelyet biztosít, igényesen felújított, konyhával, fürdőszobával rendelkező tornácos parasztházaiban, valamint az ún. polgári apartmanokban. Az ellátást az üdülőfalu házias hangulatú melegkonyhás étterme biztosítja, a kerthelyiségben tűzrakó hely és grillterasz áll rendelkezésre. A közösségi összejöveteleknek az egykori pajtából kialakított Galériaház ad helyet, az üdülőfalu egyéb szolgáltatásai pedig a teljes kikapcsolódást, aktív időtöltést biztosítják."
En orulnek egyelore - ha mar hirtelen atvaltottunk komolyba -, ha 1 db lepukkant falusi hazba eletet tudnek lehelni. De tetszik az otlet. Viszont ugy tudom, voltak mar ilyen probalkozasok, pl. Salfold http://www.salfold.hu/hustart.html Gyurufu http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/579/1/3/ bar itt mar nemi kommuna-izt erzek kar, hogy ezek nem egymas kozeleben vannak. Alapvetoen persze minden ilyen kezdemenyezes ha mashol nem, tudat alatt arrol szol, amire legtobben vagyunk: hasonszoruek kozott lenni, sajat falut (varost, orszagot) epiteni magunk kore, egyuttal elszeparalodni azoktol, akik maskepp gondoljak a dolgokat... A vege utopia.
Na, itt vannak a magyarországi ,,ghost town"-ok. 1. Derenk, 1943-ban néptelenedett el. 2. Nagygéc, 1970-ben. 3. Gyűrűfű, 1970-ben. 4. Kán. 5.Tornakápolna. 6. Szanticska (ezt az utóbbi években próbálják hasznosítani, például gyermektáboroztatásnál). 7. Gorica. 8. Révfalu.
Hogy hol vannak helyileg - nem tudom. De ha vannak emberek, akiknek lenne kedvük újra életet lehelni egy ilyen elnéptelenedett faluba - érdemes talán megkeresni a fővárosi és megyei főmuftikat. Nekem is lenne pár ötletem.
Hosszú történet. A hivatásos katonák és ex-zsoldosok, illetve a szakmai fórumokon ismerik a történetet (jónéhány emberrel más körülmények között is találkoztunk). Majd egyszer, privátban.
Miért nem keresel meg inkább valami magyarországi ,,ghost town"-t (,,szellem várost", bár itt inkább falvakról van szó). Szerintem még örülnének is neki, ha valaki megpróbálna életet lehelni egy kipusztult, elnéptelenedett faluba. Sőt, talán még állami támogatást is kapnál (kapnátok, ha több ember hajlandó odaköltözni). Több realtást látok ebben az ötletben, mint az alaptalan fantaszta álmokban.
Máris kikeresem a magyar ,,szellem települések" listáját. Nemrég írtam a stalker-klubos katasztrófa turistáknak...
Mar latom, hogy senkivel nem ertek en itt egyet, ugyhogy csak megalapitom azt a varosallamot valahol a nyugati orszagreszben. Ha kell, fegyverrel mexerezzuk a teruletet. Vagy paktummal. Egy domb, nemi termofold es egy folyo vagy patak kell csak, mas nem. De nincs otletem nevre. Blablablabla Varosallam. De milyen? Az allampolgarsag, mint mondtam, meghivasos, az epitkezest szigoru tipustervek szabalyozzak. A tarsadalmi rend iranyitott demokracia, vizsgahoz kotott szavazati joggal. Persze bevandorlo eleve csak az lehet, aki megfelel, de a bennszulotteknek is vizsgazniuk kell. Kerek ajanlatot egy par hektaros ertektelen, lakatlan nyugati teruletre, ahol viragzo varosallamomat folepithetem a semmibol.
Itt sem lehet általánosítani. Óvatosan kell hozni az ilyen szabályokat, mivel sokan fognak szó szerint ragaszkodni minden betűjéhez. Természetesen bizonyos korlátok közé kell terelni a bevándorlást, ellenkező esetben a túlzott liberalizmus (a szó klasszikusan vett értelmében) egy idő után meg fogja bosszúlni magát. Lásd Németország vagy Franciaország, Hollandia, Belgium, Nagy-Britannia... Természetesen valami alapfeltételhez kell kötni a letelepedést és állampolgárságot, de had ne a nyelv legyen az első lépésben.:)
Egyszerű példát hozok fel - a nejem. (Még) nem beszél magyarul, viszont folyékonyan beszél angolul, németül, franciául, bolgárul és oroszul; nem megélhetési bevándorló, hanem több diplomás, ráadásul olyan munkahelyi gyakorlattal előző helyről, illetve olyan szakmai tapasztalattal, ami nem hogy Magyarországon, hanem önmagában egész Európában egyedülálló és ritka, mint a fehér holló. Több hasznot hozna az országnak, mint jónéhány tőgyökeres semmirekellő. (Mondjuk ő legalább ismeri a magyar történelmet, kultúrát, zenét és az országot is szereti, ráadásul bár rohadtul lassan, de tanulja a nyelvet.)
A törvények szigora indokolt, de azért ne felejtsük el azt sem, hogy minden egyes ember esete megérdemli a személyes elbírálást, alanyi és tisztán erkölcsi, emberi jogon is.
Nalunk mukodne a kozepfoku nyelvtudashoz kotott allampolgarsag osztogatasa. Nyilvan mukodne Kinaban is, Mongoliaban is, de mondjuk Nagy Brittanniaban ez rossz otlet, mert a fel vilag beszel angolul. Magyarul szinte kizarolag a magyarok beszelnek. Nagyon kevesen tanuljak meg a nyelvet. Igy nem kell bohockodni magyarigazolvannyal, genetikai ferdeszemmel, sem semmi massal, ami ebben az esetben diszkriminativ lenne. Mellesleg azok akik itt akarnak elni es szavazni, legalabb ertsek meg a nyelvet, amin folyik a politikai "vita". A vita szonal minden joindulatot beleadtam, mert nem hinnem, hogy vitarol van szo. De teny, hogy Magyarorszagon igazan boldogulni nincstelenkent csak ugy lehet, ha beszelsz 3-4 nyelvet, vagy ha beszeled a magyart. Ellenkezo esetben max feketezo segedmunkasnak mesz el a regen meg illegalisan idejott romanok koze.
