Keresés

Részletes keresés

Teresa7 Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5382

Szabó Lőrinc 

 

 Dzsuang Dszi álma

"Kétezer évvel ezelőtt Dzsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
- Álmomban - mondta, - ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke, - mesélte, - igen, lepke voltam,
s a lepke vígan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dzsuang Dszi...
És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom, - folytatta eltűnődve, -
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dzsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dzsuang Dszi!
Ki voltál? Te vagy: Dzsuang Dszi! Te hát! -
Ő mosolygott: - Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dzsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én."

Teresa7 Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5381
Szia, Yvy!:-) Kellemeset Neked is!:-)
Előzmény: Yvy (5365)
Teresa7 Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5380
Pilinszky János

Introitusz

Ki nyitja meg a betett könyvet?
Ki szegi meg a töretlen időt?
Lapozza fel hajnaltól-hajnalig
emelve és ledöntve lapjait?

Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni
ki merészel közülünk? S ki merészel
a csukott könyv leveles sürüjében,
ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel?

És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,
midőn szemét az Isten is lehúnyja,
és leborúlnak minden angyalok,
és elsötétűl minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk,
egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
Végigkocog az üvegtengeren
és trónra száll. És megnyitja a könyvet.
Teresa7 Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5379
Kellemes vasárnapot Mindenkinek!:-)



Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5378
Bertók László
Elképzelni hogy soha még

A pillanatban benne van
mint a pohár vízben az ég
csak körül kell írnom magam
meg kell jelölnöm a helyét

kimerevedni mint a kép
ülni a bezárt moziban
bevallani hogy szanaszét
hogy nincs is rá pontos szavam

csak a miért mennyi hogyan
fölötte mint valami gép
kételkedni bizonyosan
illesztgetni részhez a részt

elképzelni hogy soha még
s tudni hogy akkor sem olyan
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5377
Bertók László
Fut a tétova gondolat

Az akácosból ki-kicsap
veri június a habot
azt gondolja amit mutat
nem érdekli mit akarok

az újságban is csapatok
zümmög a szó mögött a nap
mindenki okosabb nagyobb
lepipálja a másikat

talán ez az a pillanat
amiről legtöbbet tudok
elemek lugok sók savak
ahány részecske annyi fog

tobzódik a fehér titok
fut a tétova gondolat
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5376
Bertók László
Figyelni csak az őröket

Bevallani félelmedet
ha az értelem megtagad
ijedt állatként lenni nagy
figyelni csak az őröket

úgy érezni a végtelent
hogy kifelejted magadat
állni a méterrúd alatt
elviselni az ütleget

s mint aki sose vétkezett
nem tudni hogy ki fia vagy
várni hogy megszólítanak
hogy valójában emberek

megtartani az életet
elfogadni halálodat
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5375
Bertók László
A két pont között a jelen

Mondjuk hogy a közérzetem
tehát a világon a lyuk
ahová a vér összefut
s befeszül a történelem

a két pont között a jelen
az öntudatban ami jut
a jelenthetném hogy akut
az éppen olyan amilyen

a kire tartozik ha nem
az én vagyok az ok s az út
a nem a kibicek s tanúk
a ne szórakozzék velem

a fél évszázada nyelem
a tükröt tartok mint a kút
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5374
Bertók László
Beteljesül a pillanat

Mert választani kénytelen
tudja hogy sose lesz szabad
áll a tétova mérlegen
próbálgatja a másikat

s mint nyakkendőben a vadak
torkára forr a szerelem
nézi a fehér urakat
akik ide sem oda sem

hát akkor el kell döntenem
és minden fillért odaad
csörög az idő a helyen
beteljesül a pillanat

s hogy megint magára marad
már nem olyan reménytelen
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5373
Bertók László
Nem akarnak veszíteni

S jönnek a szorgos naivak
a strandmester nevezi ki
ez kimenti az belöki
és mindenkire süt a nap

lerakják kis motyóikat
nem akarnak veszíteni
s az Isten sem bogozza ki
ki csapja be a másikat

ha meggondolom ennyi csak
ez is az is túlélheti
s mert mindegyikük elhiszi
a világ mégiscsak halad

aki náluk is okosabb
választhat hogy mi jó neki
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5372
Bertók László
Ami magától megmarad

Mennyi elvetélt gondolat
a fű alatt is kiscsibék
csipog a csillagközi rét
állnak az úton a lovak

de gazdag aki válogat
de véletlen hogy mit miért
összeadva is semmiség
ami magától megmarad

s mennyi tétova áhitat
amikor egyet visszalép
hogy kimondhassa a nevét
de nem talál rá szavakat

s mennyi düh mikor odacsap
hogy elvesztette mindenét
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5371
Bertók László

Toporog a kör közepén

Ahogy mindörökre szegény
mindig lesz egy-egy foltja is
ha belenyugszik nemezis
ha vakargatja kelevény

toporog a kör közepén
mint aki tudott valamit
drótja van az Úristenig
de amit fölfog költemény

és mintha önmaga helyén
és hinne megint aki hisz
amígnem megreped a víz
sablonná dermed a remény

és elhajlik benne a fény
és mindent akar akkor is
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5370
Bertók László

Közelebb jöttek a vizek

Belepi az időt a por
közelebb jöttek a vizek
aki könnyen messzire megy
mind elrejtőzött valahol

zörög a sok nehéz bokor
nem tudni ki a bűnösebb
ha valakit megnevezek
a horizontig ér a sor

tehát ez itt a fősodor
s mint a világegyetemet
fogja a hiányzó tömeg
a partot kereső mikor

csak az Úristen nincs sehol
s az történik amit teszek
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5369
Bertók László

Mintha elölről kezdeném

Március mennyi költemény
vizesruha a bokrokon
végigfut a hazán a hon
csattog a drótnélküli fény

mintha elölről kezdeném
anyám nevét kiáltozom
jaj torkom jaj forradalom
mekkora kő a tollpihén

s az utcákon is mintha én
megvan csak ki kell mondanom
ország bukhat el egy ragon
világokat szül a remény

most minden mozdulat enyém
most átlépek árnyékomon
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5368
Bertók László
Mint a lélegzet annyi csak

Kibogozni mi összeköt
hogy felelősen légy szabad
matatja a határokat
a lassú novemberi köd

ki tudja hogy mi volt előbb
hisz ami kisüt az a nap
és az Úristen sem te vagy
okosan szedd a levegőt

tíz évszázad vagy tizenöt
mint a lélegzet annyi csak
a felejtés lyukas kalap
s egyetlen hely van a között

ha marad rá elég időd
megtalálhatod magadat
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5367
Bertók László
Aki le-föl velem zuhan

Ha nem volna valami súly
akár a keljfeljancsiban
rögzítve rejtve legalul
ahol a tudat vége van

ahol az érzés megfogan
s mint őszi szekér fölborul
hogy visszabillentsem magam
ugyanoda gyanútlanul

s ha nem lendülnék rajta túl
mert tudnám hogy miért hogyan
lennék-e önként olyan Úr
aki le-föl velem zuhan?

vagy feküdnék csak súlytalan
s kelnék fel mozdulatlanul
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5366
Bertók László
Az idegekben a salak

Az akarat mi összefog
s a mozgásra serény anyag
a többé nem hibázhatok
s a közben mindig kiszakad

a világgá nőtt pillanat
mikor úgy érzem meghalok
s a sejtjeimben a savak
a leláncolt galaxisok

a koccanás után a sokk
s a fölvillanó bűntudat
a mennyi mentség mennyi ok
s a nem találom magamat

az idegekben a salak
s a már akkor is én vagyok
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5365

 

Kellemes vasárnapot kívánok mindenkinek! :-)


Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5364
Szia Cat!
Hát azért lesz dolgom akkor is, a hétvégi házamat most festették le, ma parkettázni fogják és utána jövök én..... :-)
Előzmény: cheshirecat (5357)
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5363
Szia Sárkányka. Köszönöm, hogy együttérzel velem, persze voltak nehezebb napjaim is, de túlvagyok rajta, és ez olyan jó érzés. :-)
Előzmény: Bűvössárkány (5352)
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5362
Szia Szuszmok !- olvasom a blogodat. :-)
Nagyon szépek a kiscicák.
Előzmény: szuszmok (5350)
Yvy Creative Commons License 2006.05.21 0 0 5361
Szia Teresa!-én is örülök. Az orvosok azt mondták, hogy most ne várjak jó eredményeket, de én jobban éreztem magam, és a leletek engem igazoltak.
Előzmény: Teresa7 (5346)
Bűvössárkány Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5360
Szia, Cat!
Sajnos, nem nagyon megy még Mozillában a szövegszerkesztés. Leginkább a színezés... kár, mert itt úgy hozzászoktam, hogy szépen küldjem el a cuccot...:)

Szabó Lőrinc:
Árnyék a szélben

Hull már
gondolat, akarat, álom:
mit segíthet
rajtam a szépség? e sok idegen
palota? A csüggedés
kisrófolt szemeimből
minden reményt; a szétosztogatott
Földön
mit keres az uj jövevény? mit akartam
én is? mit akartam e hóhér
világban, ahol csak a kalmár
terror élvezi az
íny, fül, szem, bőr s biztonság örömét
s a szegénynek
csak munka jut és lelkes fájdalom? - Óh,
már zuhanok, már
árnyékként imbolygok a szélben:
csak vágyni tudtam, nem küzdeni,
s alig emlékszem rá, hogy éltem.
Előzmény: cheshirecat (5358)
Bűvössárkány Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5359
color:ff0000]Szia, Szuszmók![/color]

Szabó Lőrinc:
color:008800]Csigabiga[/color]

Napos mohán
melegszik a
botszemü kis
csigabiga;
korán kibujt
s most vár, pihen,
fél és örül,
mint a szivem,
nem tudva: itt
van-e a tél
vagy új tavaszt
hoz már a szél;
nem tudja még,
mi a világ:
ibolya? vagy
csak hóvirág?
Előzmény: szuszmok (5355)
cheshirecat Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5358

Jan Erik Vold

A kimondatlan útja
Veien fra usagt

Légy
türelemmel, hagyj magadnak
elegendő időt
- ne hagyd, hogy a szavak

belegabalyodjanak
a szavakba, a másfajta
szavakba úgy, hogy
ne lehessen majd

egymástól őket
szétbogozni – inkább hagyj elegendő
időt arra az időnek,
hogy kimondja – röviden

vagy akár éppenséggel
hosszan. Egy nap kimondja
akkor magát majd
a kimondatlan.

cheshirecat Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5357
Szia Yvy!
Akkor legalább rózsásabban látod az alagút végét :)
Előzmény: Yvy (5343)
cheshirecat Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5356
Szervusztok! kellemes szombatot mindenkinek!
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem ez a mai egy tökéletes nap időjárásilag!

Cristian Simionescu
Fontos semmiségek
 
Olykor csak egy lépésen múlik
hogy a bikát legyűrd.
Néhány szabályból a zűrzavar tűnik át
mint holmi semmiség.
Néha egy szikra is megteszi
hogy odalegyen birtokod, lovad és házad.
Csipetnyi méreg a lélekbe ivódhat
és szétroncsolja.
Egyetlen könnycsepttől vár is ledőlhet.
Egy árulás vagy egy balfogás elég
a semmiből előtörő halk sikolyhoz.
Egyetlen gerenda agyonütheti az Építészt
olykor az ősi törvénytől való enyhe kilengés
a törzs végét jelenti!
Néha egyetlen lépés elég
S a nappal cafatokká lesz, mint a rongy.
Olykor elég egy szikra...
szuszmok Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5355

Szia, Sárkányka!

Örülök, hogy van neted!:)

Előzmény: Bűvössárkány (5354)
Bűvössárkány Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5354

Neked is szép napot, Szuszmók!:)))

 

Edgar Allan Poe:

A harangok I.

 

Halld, a szánon a harang,

    Szép ezüst harang!

Mily világát a vigságnak zengi ez a hang!

Halld, mint pendül, kondul, csendül

Át az éj jeges legén,

Míg a csillagnak, mely fent ül,

Fénye kristályfényesen dül

Keresztül a lég egén.

Ritmussá fut ám

Mintegy titkos rím után

Össze a csilingelés itt, melyre bong a sok harang,

Sok harang, giling-galang,

    Gingalang -

És e csengés és e bongás, melyre bong a sok harang.

 

Előzmény: szuszmok (5350)
Bűvössárkány Creative Commons License 2006.05.20 0 0 5353

Szia, Teresa! Gyönyörű ez a lepke! Remélem, szép napod lesz!

 

József Attila:

Egy asszony s egy leány

 

Ó messzi, messzi két szép Asszonyok,

egy asszony s egy leány szivembe verten.

Mig értük tornáz ifju, büszke lelkem,

vágyam közöttük gyáván kóborog.

 

És jaj a Végzet átkozott-konok,

duhaj mámort csihol sötét szememben

s dus, ölelő-nagy ágyu véreremben

értük lihegnek megváltó borok,

 

a lány: ős termő, naphajú mező,

az Élet vár szent méhében magokra,

S ugy szól szava, mint hallgatag habokra

ha lágyan símul esti evező.

 

Az asszony: város, bűnös elveszés,

rejtelmes, és meleg homály, hol bongva

bug esteórát vágyak titka, tornya,

s forró polippá ájul át a kéz.

 

Két tulsó part. Közöttük égtem annyit

s csókolja most is nagy szivem: a Bor

mint szép, haló nap bánata, mikor

fáradt folyón sötéten átaranylik.

 

Előzmény: Teresa7 (5348)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!