Csak néhány "jellegtelen" alma, és szőlő pálinka alapanyag:
Jonathan, Starking, Golden, Florina almák. Természetesen, ahogy öreg-néne is írta, nem a hűtőházban aszalt félig zöld vackot kell cefrézni, hanem a fán teljesen megérett, ép, egészséges almát.
Szőlőből: Cserszegi fűszeres, Irsai, sárgamuskotály, Muscat Ottonel, Tramini, Delaware, Tokaji furmint, Tokaji hárslevelű. Szintén érett, nem "savraszüretelt".
A gondok egyik forrása a fejdeflegmátorod hűtővíz betáplálása. Ha jól látom a fejdeflegmátort is hideg hűtővízzel táplálod. Mivel átmenő rendszerű - az elvételre, hűtőre menő pára is áthalad a fejdeflegmátoron, - így nagyon nehézkes a deflegmáció szabályozása. Kis hűtővíz változtatás is jelentős változást okoz a deflegmáció mértékében. Célszerűbb a fejdeflegmátort a véghűtő elmenő, már felmelegedett hűtővizével táplálni. Beiktatva egy elágazást, amelyiknek egyik végea fejdeflegmátorra megy, másik vége egy szelepen keresztül szabad kifolyású.
Ennél a konstrukciónál egyáltalán nem kevés a 2liter/óra. Eléggé alacsonyak a tányérszintek, így nagy gőzáram esetén erőteljes lehet a csepphordás - a felszálló gőz a tányérról apró folyadékcseppeket ragad fel, és viszi feljebb. Ezt kompenzálandó szokás magasabb deflegmációs hányadossal dolgozni. Nem véletlenül terjedt el az ipari desztilláló berendezésekben a relatíve nagy tányérátmérő, magas gőztérrel. például egy 1 méter átmérőjű üstre 50-60 centi átmérőjű oszlopot tesznek, tányérszintek között is 50-60 centi távolsággal.
Egzakt, számszerűsíthető eredményre, reprodukálhatóságra ne is számíts. A pálinkafőzés nem egyszerűen csak egy alkohol-víz elegy desztillációja. Több komponens, változó összetétellel. Hiába kapsz most egy értéket, ha a holnapi főzéskor másik cefréből származó más összetételű alszeszt finomítasz. Az is számít, hány fok van a főzőhelyiségben. Ha pontos értékeket szeretnél, főzz le jópár tucat adagot. Közben jegyezz fel minden(!!!) paramétert: összetétel, mennyiség, hőfokok, környezeti hőmérséklet, légköri nyomás, stb. Így talán össze lehet állítani egy táblázatot.
Az érzékszervi ellenőrzés a házi-kisüsti technológiánál még mindíg a legbiztosabb ellenőrzési módszer. Nálam is van egy hőmérő a finomító üst páracsövében. De csak arra figyelek, milyen tempóban emelkedik a hőfok. Ez alapján szabályozom a fűtést. Informatív az illat, íz. Persze, hígítva, nehogy a szesz elnyomja az ízeket.
Rég volt már ide belinkelve a Gyakorlai pálinkafőzés pdf, a 12. oldalon a piros részben le van írva, kb. hogyan lehet a deflegmáció mértékét meghatározni a főzőnknél:
Mindig ez a nyavalyás deflegmáció! Ha túl kevés, akkor összefolynak a párlatrészek, nem lesz tiszta a párlat, nem lehet jól elválasztani, a jó dolgokat elfedi a rossz, zavaros az egész, mintha még mindig alszeszt innánk. Ha meg túl magas a deflegmáció, akkor a részleges lehűlés során olyan párlatelemek is visszakerülnek az üstbe, amikre szükség lenne a végtermékben. Kiherél. Most akkor mikor kevés és mikor sok a deflegmáció?? A fene egye meg
Az a bajom a deflegmációval, hogy jó jó, de ha csak azt nézem, egy csomó jelenségre nekem nem ad megfelelő magyarázatot.
Kisüstinél, tisztázó főzésnél a túl vastag páracső kb ugyanazokat a tüneteket okozza még nagy rézfelületek és erősítő feltétek mellett is! -, mintha alacsony lenne a deflegmáció: fedett párlat, hosszan szétkenődő EP.
Kösz, hogy te is gondolkodtál rajta, mi lehet az ok, de szerencsére nem az én szétlyuggatott hűtőm, csak érdekességképp osztottam meg. A többiek is érdekes dolgokat mondtak, a rémálom az, amit obsitos3 linkelt és amit rézműves mondott: nem minden réz, ami annak látszik. De nemáááá..
Örültem is, hogy a műanyag hordóban nem fog történni hasonló, azután meg... : a 17 literes főzőmhöz néhány hónapja készítettem egy (még) nagyobb hűtőt 12-es csővel. Otthagytam, állt rajta a víz, és azt vettem észre, hogy a víz alatt végig az egész cső bezöldült. Tapintásra olyan zsíros érzet volt, mintha rá lenne kenve valami. Azt gondolom, hogy a hűtőcső kivezetés szaniter szilikonnalvaló tömítéséből ment át a vízbe valami ecetsavas cucc és az csinálta. De lehet, hogy tévedek. Rozsdamentes anyag csak a alulra rakott hőmérő rozsdamentes szára. Persze azonnal leöntöttem róla a vizet.
Kérdésem még a DES-es lemezhordósokhoz, hogy nem lenne-e megoldás nekik - ha már több száz liter vizet senki sem akar állandóan fel és letöltögetni szezon közben - hogy a bojlerekhez hasonlóan egy (magnézium) anód rudat lógatnak a hűtővízbe:
Az elmúlt 23 évben (a fórum kezdete óta) azért fejlődött egy kicsit az otthonfőzés technikája. ;)
Az alma ugyan nem szilva vagy kajszi, de nagyon jó, fajtajelleges pálinkát lehet belőle főzni. Főleg, ha megfelelő fajtát megfelelő érettségben cefréznek és nem a hűtőházi maradékot, amikor jön az új termés...
Mivel ez pálinkafőzés(otthon) fórum, arra számítottam hogy itt a legtöbb
ember egy 10-15 literes kuktaszerűséggel és egy rozsdamentes vagy réz csőkígyóval
próbál relative jó minőséget produkálni, de...
ez már azért nem semmi, komoly cuccnak tűnik.
Bár végül is otthon van.
én mint nem szakértő, csak mint amatőr laikusként:
Az ízhez annyit fűzhetek hozzá, (az elő- meg utó-párlat elváltásán kívül, hogy:
azt hiszem almát említettetek, pedig az alma pálinka sokszor a legkevésbé aromás.
Némelyik annyira nem jellegzetes, hogy simán összekeverhetnéd kis arányban mással,
és ezt a "csalást" nem is ismernéd néha fel.
Persze alma fajtája is válogathatja, egy savas, cukros és főleg illatos-aromás fajta almacefre párlata már lehet jellegzetesebb, de vannak alma fajták amiknek a pálinkájuk nagyon semleges,
még akkor is ha a legjobb technikával, tudással, tudományosan főzik le.
Ha igazán jellegzetes pálinkát akarsz, akkor az almát csak gyakorlásnak tarthatod.
Szuerintem a tiszta szilva, a tiszta sárgabarack, és esetleg a birs pálinkák amiknél
tényleg lehet aroma/gyümölcs stb-ről igazán beszélni.
Persze másnál is, de én a körtét nem igazán szeretem, a meggy/cseresznye meg túl
munkaigényes apró szemei miatt, ezért nem cefrézek vele, még egy 30 literes kis főtzős felöntést sem.
Szerintem a szőlőpálinkák is nagyon jó minőségűek, de aromaszegények.
És az almapálinkákkal is ez a helyzet.
Az alma cefrét fel kell javítani egy kis birssel, vagy zöldalmával, vagy valami nagyon
Nem értelek. Lehetnek eltérések a tornyok között. Mit értessz az alatt hogy: "83C foknál vágtam"??? KP gyüjtés közben én sem engedem 82 felé a defi hőmérsékletèt.
89 fokos középpárlatot sajnos még nem sikerûlt elérnem csak egyszer. Az is szőlő volt. Nálam 50 litet cefrénél maximum 2...2.5 liter szokott lenni a KP mennyisége 85%-os alkoholfoknál.
Hasonló főzőmnél 3.2l 89%-os Kp után (83C foknál vágtam, magasabban a "szokásosnál", mert kóstolás alapján többnyire 82C körül kezdek gyanakodni) összesen nem jött le 3 deci Up 88C fokig!
A cukorral kapcsolatban egyet értek. Az utóbbi párlataimban vannak aromàk és ízek is. De nem.olyan amilyet elvárnék magamtól és a tornytól miközben egy rakás pénzt beleõltem. Szerintem nagyobb probléma nálam a KP és az UP közötti határ megtalálàsa. Valamiért szinte nem érzékelem a határt a kettő között. Elegendő 1.5...2 liter 85 fokos párlatba egy-két deciliter UP és a pálinka már nem.jó minőségű.
Általában a középpàrlat 85-87 alkoholfok között mozog. Tavaly a szezon végén áltam átt egylépcsős főzésre. Elsőre bonyolult volt, de még most sem vagyok profi....
a deflegmációt indiláskor 78 ..79 foknál tartom. 84 felé soha nem gyüjtöttem középpàrlatot. Nem rég jõttem rá hogy hogyan kel fűteni helyesen a toronynak hogy megfelelő legyen a szinteken a buborrékok képződése.így kb 2 liter/óra a főzési sebesség.
Hello.Szeretném megkérdezni,ha az üstfedőmbe és a deflegmátorom felé ahol a páracső kezdődik hőmérőt teszek,az nyujthat valamilyen informáciot hogy milyen erősségű a deflegmáciom kisüsin vagy hülyeség?Honnan tudom megállapitani,hogy a kisüstimen kicsi vagy nagy a deflegmációm?Milyen esetben lehet az,hogy kisüstin keresem de nem találom az izt és az illatot sem?Ki lehet egyáltalán kisüstin annyira herélni a párlatot hogy ne érdeződjön semmilyen illat sem iz?
Most olvasom a cukrot. Valóban az sem használ az aromáknak. Jelentősen felhígulnak, még ha csak 3% ról is van szó. Nem kell bele. Nem mondom, hogy még soha nem raktam semmilyen cefrébe, de próbálom kerülni.
Nekem kínai buboréksapkás főzőm van, három tányéros oszloppal. Nagyon könnyű belecsúszni abba a hibába, hogy a magas deflegmáció miatt üres lesz a pálinka, vagy csak az aromák egy kis skálája megy át. Valamint az utópárlattal való küzdést is értem. Egyelőre ha jó pálinkát akarok készíteni,akkor inkább átalakítom gyors a főzőmet és kisüsti technológiát alkalmazom. Az a biztos:)
Szerény véleményem szerint nem a cefre kevergetésében vagy az élesztőben, élesztő tápsóban kell keresni a hiba okát. Nem mondom,hogy ezek nem fontos tényezők, de szerintem szélsőséges esetek kivételével nem okoznak "aromahiányt" egy pálinkában.
Ha jó a gyümölcs és annak feldolgozása és betartsz néhány alapvető cefrézési szabályt,akkor nem lehet gond a cefrével.
Én inkább a lepárlásban keresném a hiba okát. No ott azért előfordulhat,hogy nem mennek át azok a fránya aromák vagy csak a vezéraromák mennek át a párlatba. Első körben azt feltételezem,hogy nagyon magas deflegmációval főzöl, ezért "kiheréled" a párlatot.
Ha jól értem tornyos főződ van. Buboréksapkás? Hány tányérral nyomod? Mennyi a legyűjtött összes középpárlat alkoholfoka általában egy főzésnél?
50 liter cefréből én nem 3 és fél decit dobok el, hanem 2-3 centet. (Első 2-3 cwnteket gyűjtők 3-4 felespohárba, de az elsőn kívül én hozzádom, ha nincs hígítószag.) És ugye a cefre lefőzésénél NEM veszünm el semmit, csak a második főzésnél, a finomításnál. (Már ha kisüsti technológiával dolgozol.)
De nálad inkább a cukor lesz még a baj, pláne, hogy almát dőztél, ami eleve nem egy aromás pálinka. A cukorból vodka lesz gyakorlatilag, az olyan, mint ha a pálinkát vodkával hígítanád.
Szia. Még nem használtam soha élesztő tápsót. Egy pici cukrot szoktam rakni a cefrébe. Max 3 kg/ mázsa. Eddig csak az Unikén márkájú élesztőt használtam. Nálunk Kárpátalján csak ez szerezhető be. Vannak lehetőségek más külföldi borélesztők beszerzésére internetről. Jövőre az Uvaferm élesztőket akarom kipróbálni.
Most hogy mondod lehet hogy néha sok előpárlatot veszek le. Most hogy utlojára főztem az almàt és betartottam minden szabályt a cefrézèsnél valóban alig volt előpárlat. Ennek ellenére 50 liter 12%- os almacefréből 350ml előpárlatot vettem le.
Nem olvastam vissza, de élesztő-tápsót teszel bele? Állítólag az segít az aromásabb cefre előállításában. Illetve a másik, hogy nem lehet, hogy túl sok előpárlatot veszel el? Ha tiszta a cefre, frissen van lefőzve, szinte nincs is semmi rézeleje, sem más furcsa szagú rész, amit el kéne venni. És ott, a legelején jön a legtöbb illat, szerintem.
A leírtak tükrében akkor nem nagyon érdemes ezzel foglalkozni. Nem vagyok megelégedve a párlataim aromájával. Nincs olyan aromája mint egy 10 ezer ft bolti pálesznak, egy vezető pálinkafőzde termékének. Jövőre megpróbálok élesztőt váltani. Az éven kipróbáltam hogy nem nyomogtam bundát és nem nyitogattam a hordót hanem oldalra döltve mozgattam. Ez segített egy kicsit. De még mindig nem vagyok megelégedve az aromatartalommal. Az is igaz hogy a csak most jöttem rá hogy hogyan kel helyesen fűteni a toronynak. De akkor sem vagyok elégedett. Nehezn megy még mindig az UP elválasztása. Nem tudok pontos határt húzni. Lehet hogy kelene egy nagyobb üst hogy nagyobb légtér legyen a torony és a cefre között. Igyekszek mindig valamit újítani, tanulni....
Ginkosárba tettem 20dkg aszalt kajszit, szintén kajszi, 8 liter aromaszegény pálinkába. Az eredmény: az égvilágon semmi. Pedig a ginkosárból az aromakosárral ellentétben, az üstbe nem folyik vissza flegma, és már előpárlatot sem kellett újra elvennem úgyhogy nem lehetett aromaveszteség.
Viszont illóolaj tartalmuknál fogva citrusfélékkel nagyon jól működik. Ha érdekelnek a citrusok érdemes próbát tenni aromakosárral.
Régebben kísérletezgettem egy kezdetleges befőttesüveg thumperrel. Néhány szem friss szilvát tettem bele 4-5dl 70 fok körüli szilva előpárlat kíséretében. Egy kis illatot érezhetően hozzá tudott adni a pálinkához.
A fűszernövények illóolaj tartalma átmegy a párlatba, így készül pl a gin, viszont a gyümölcs nem illatozik ilyen mértékben, egy kis mennyiségű aszalvány nem fogja érezhető mértékben befolyásolni a terméket. Megoszlanak a vélemények, én próbáltam, de már akkor sem hittem benne. Próbáld ki te is, be lehet oda lógatni pl egy tésztaszűrőt pár szál dróttal.
Sziasztok! Tudna valaki mondani valamit a pálinkafőző üst siskjában vagy a felé elhelyezett aroma kosarakról? Mennyi ízt ad hozzá a pàrlathoz. Mit is ad valójában. Miyen formában kerül a gyümölcs bele. Válaszaitokat előre is köszönöm!
Az nem derült ki, hogy kívülről, vagy belülről lyukadt-e ki a rézcső. Ha jó sok ecetes cefrét desztilláltak vele, akkor simán kilyukadhatott belülről is.
Egyébként a rozsdamentes acél/réz párosítás is okozhat meglepetéseket. A rozsdamentes acélon megy az oxigénredukció, ami föltolhatja az együttes potenciált egy olyan értékre, ahol a rozsdamentes acél passzív, a réz viszont oldódik. Különösen igaz akkor, amikor a rozsdamentes acél felülete sokkal nagyobb, mint a réz aktív felülete. Ebben az esetben látható, hogy a rezet egy zöld patina réteg borította, lehet, hogy a réz aktív felülete a réteg hibahelyein nagyon picike volt. Függ a víz minőségétől is, a lágy víz korrózívabb lehet, mint a kemény.
Nekem is DES hűtőm van, horganyzott acél tartály réz csővel. Biztos, ami biztos, mindig leeresztem a vizet főzés után.
7. hete van egy 20 literes első töltésű akác hordóban. Gyenge borostyán szín, simább íz egy csekély zöld (akác) "stikkel", alig-alig törköly illat a referenciához képest.
Brandy (63%):
2. hete egy 200 literes első töltésű cseresznye hordóban. Kis elszíneződés, illetve egy füstös cseresznye íz. Az "édessége" gyengébb mint a referenciának.
Üdv ! Mai nap veszek még némi birst,kérdésem a pektinbontás + cefrézés a relatíve hideg gyümölcsből mire figyeljek !?? Darálás után megy aszuterinba ,ahol kb 15 c fok van ,de a gyümölcs azennél jóval hidegebb ! :-)
Egyszer próbáld meg csak simán, hagyományosan a szemelt törkölyt, spontán erjedéssel.
Nem kell sem víz, sem zacskós bele, alaposan rétegenként ledöngölöd, itt lehet tuningolni kevés napfénnyel ha szeretnéd, aztán légmentesen stbstb, sokszor volt ez téma, irodalommal.
Spapda-val volt a közös hordóbeszerzés, vannak 20litereseim.
Azt is vissza kellene keresni, hogy melyik milyen égetés, illetve mióta van benne, amiről most írok, és hányadik töltet.
Emlékeim szerint második töltet ebben az akácban, irsai volt az alapanyag, szerencsére már az elején átváltozott.
De a lényeg, rá sem néztem 1 éve, úgy, hogy minimum 2 éve van benne, de lehet 3, vissza kellene keresni itt a fórumon, publikus.
A csap is alig engedi már át, annyira nem volt mozgatva.
Ami benne van darabon már nem sok: közepesen/erősen sötét szín, nagyon príma zamat, összetett ízek, illat is finom.
Rettentő magas alkohol, de mégis lágy, mellette egy 40-42-re behigított körte víznek tűnt.
Saccra 70, de minimum 60+.
És itt következik a varázslat, kevés időm volt csak, sietve kb egyharmad szűrt vízzel higítottam, eltűnt az erős szesz, kisimult minden, ízbomba, világosabb szín nyilván.
Ezt csak azért osztottam meg, mert ment itt tapasztalat nélkül, hogy miben meddig lehet bent hagyni, meddig érdemes.
Tárolási körülmény: most még nincs fűtve, de télen szoktam kb 10-15 fokot tartani, nyáron nem engedem 20-22 fölé, kis helyiség, viszonylag szigetelt, ezért belefér.
Ez a Destilatori 100-on van, futószalag motor volt. Hajtóműves, percenként 47-et fordul, mint a gyári, 120watt talán. Olasz "minimotor" jófogáson találtam, de máshol is látni, keresni kell. Rézműves kolléga tette a gépre +keverőlapátokat. Örök hála neki. Évek óta teszi a dolgát, törkölyt is megkeverte a múlt héten.
Korábban volt szó róla, hogy mikor jön az UP? Pontosabban milyen összefüggés van a kupola hőmérséklet és az UP megjelenése között.
Most tisztáztam a fügét és figyeltem a történetet.
89 oC-ig engedtem a KP-t, éppen 5 liter lett, 72o-os párlat. Ezután a 89-91 és 91-93 oC közötti párlatot külön gyűjtöttem, legyen összehasonlítási alapom. A 89-91 oC kb 7 dl lett és kb 50-51o-os, a következő talán 4 dl és 44-45o.
A 89oC-ig leszedett párlat tökéletes KP. Semmilyen UP-ra emlékeztető íz vagy illat nem érezhető, annál inkább a fügére jellemző aromák. A második adagban már érezni ízre is szagra is valamennyi UP-ot! Nem markánsan, de jelen van a gyümölcsösség mellett. A harmadik már egyértelműen UP.
Ezek szerint nálam valahol 90oC környékén jelent meg az UP a párlatban, ami kicsit meglepett. Későbbre tippeltem.
Most azon variálok, hogy talán a második 7 dl-es adagból lehet valamennyit hozzáönteni az tiszta KP-hez, mert sok aroma van benne, nagyon kevés UP-jelleg mellett.
Szerintetek érdemes, vagy inkább hagyjam, ne kockáztassak?
Minek nevezzelek? A törköly név foglalt ... szőlő csiger pálinka ill. párlat ?
Többször főztem pálinkát (na jó, párlatot) lecsumázott és kipréselt szőlőből.
A levéből bor lett, a héj, a hús és a mag kapott ellepésnyi vizet és (csak) annyi
napfényt, hogy az erjedés biztonságosan (oxigén mentesen) meginduljon és ne menjen félre ecet irányba ill. borélesztőt és dupla pektinbontót.
Kiforrás után a lepárlással (négy tálcás tornyos) csodálatos italt ad, megjelenik az enyhén törkölyös karakter (a kerítésszaggató és büdös jelleg nélkül, hisz a csuma nincs benne) és a szőlőpálinka karakter is ...
Biztosan más is főz ilyet ... érdemes lenne ennek egységes és korrekt nevet találni ...
Azt elfelejtetted hozzátenni, hogy az ötvözetlen vas menne oldatba. DE! Az uriember hűtőhordója nem sima acélból van, hanem rozsdamentes acélból. Azaz erősen ötvözött vas. A fényessége alapján 18/10-es lehet. Az az összetétel meg, ugyebár egy intermetallikus vegyületet takar.
Ez így már lehetséges...először arra gondoltam, hogy nem is tiszta vörösréz, mert a kínaiak egy ideje már trükköznek a villanymotoroknál és az elektromos cuccoknál is, (nem mind réz, aminek látszik...stb.)
Több milliós darabszámnál a gyártásnál, biztosan sokat spórolnak...(csak sokszor gagyi lesz a termék)...:):)
A réz csőköteget egy magasan ötvözött acéllemezből készült hordóba applikálták. Megvan a két elektróda. A tulaj meg relatíve magas oldottanyag tartalmú kútvizet használt hűtésre. Megvan az elektrolit is. Ráfejelt azzal, hogy rendszeresen savazgatta a hűtő vízterét. Bár a felső távtartón van némi gumilemez szigetelés a réz és a rozsdamentes között, de alul, a párlatkivezetésnél a rézcső fémesen érintkezett a hűtőhordóval. Kész a jó kis galvánelem.
A pontszerű korrózió meg arra utal, hogy a rézcső, amiből a csőköteg készült, nem volt teljesen homogén. Vagy némi szennyeződés, vagy egyszerűen csak kristályszerkezeti inhomogenitás.
Nyugodtan csinálhatod műanyag hordóból, ahogyan az előttem szólók is mondták...2010-óta sok hűtőt készítettem műanyag hordóba is és eddig még mindegyik jól működik...egy olyan kis főzőhöz, bőven elég egy 50-literes műanyag hordó, amit "szakaszosan" átfolyósra célszerű készíteni. Ez azt jelenti, hogy a 30-as főzőt az 50-liter víz nem hűti le egészen a főzés végig, de néha egy kis folyóvíz rásegítéssel tökéletesen működik...
...ez úgy működik, hogy teletöltöd hideg vízzel és amikor a víz hőfoka eléri a 60-65°C-t, akkor az alsó kerticsapon, (amit a vízcsaphoz cstlakoztattál) óvatosan beengedsz kb. 15-20-liter hideg vizet, ami a fölső fekete csonkhoz csatlakoztatott csövön keresztül "letolja" a felső forró vízréteget... Persze a csapot alul, csak óvatosan nyitni (ellenáramú hűtés), mert ha nagyon rányitsz, akkor a felső elfolyó csövön nem tud olyan gyorsan távozni a meleg víz és bibuggyan a hordóból...:):)...Tökéletesen működik.
Persze tudom, hogy a vörösrézcső spirál belső tisztíthatósága némi gondot okozhat annak aki nagyon sokat főz vele, de ugye itt most a hordóról van szó...:)...még az 50-literes főzőnél sem (ha nincs nagyon meleg) kell, 2-3-alkalomnál többször megnyitni a hidegvizes csapot, annyira jól működik...
Közben eszembe jutott, hogy neked nem kell a flekket külön megszegecselni, elég a forrasztás is, mert a fedőnek alig van súlya. A rézüstöt meg tele is meg kell tudni emelni, úgyhogy ezért csináltam erősebbre.
A nagy szegecseket egy régebbi rézbogrács vastag füléből csináltam. Készítettem vasból egy egyszerű "üléket", amit az átmérőre kifúrtam és hagytam egy kiálló részt a levágott rézfülből, amiből egyszerűen kalapálással alakítottam ki a fejét. Azért lett egy kicsit darabos. Persze lehetett volna egy dornit megfúni egy köszörült fúróval, vagy gömbölyűre kiesztergálni, akkor szebb lett volna...:):)
A birs önmagában is egy "aroma-bomba"...de ha mindenképpen ágyazni szeretnél, akkor a tömény pálinkába áztasd a friss, feldarabolt gyömölcsöt. Aszalványt csak akkor szotak használni, ha nincs éppen, fajtaazonos gyümölcs. Aszaltból a fele is elég...arra azért számítsál, hogy az ágyazás után, akármilyen alaposan leszűröd a páleszt, egy idő után, kis felhőszerű pamacsok gyűlnek össze az üveg alján. De ne aggódj, ha megrázod eltűnik és az íze is finom marad.
Nem kell neked 2mm-es vastagság ahhoz a javításhoz...elég bunkón is nézne ki. Pont elég az 1mm vastag is.
Ha veszel egy 10x10cm-es darabot, azt négyfelé vágod és minden szegecs alá teszel egy 5x5cm-es foltot...de ha még csinosítani is akarod, akkor lekerekíted a foltokat és még jól is néz ki...
...Ennek az üstnek, a szegeccsel együtt kiszakadt a füle...
Így csináltam meg...még a szegecset is nekem kellett hozzá készíteni, mert 2-darabot abban a méretben sehol nem találtam...
Sziasztok! Tegnap dolgoztam föl birset pálinkának. Félretettem szép érett almákat ágyazáshoz, amit a 2 évvel ezelőtti pálinkába szeretnék tenni. Az lenne a kérdésem, hogy mit javasoltok: friss/nyers gyümölcsös ágyazást, vagy aszaljam meg, és utána ágyazzak vele? A birsnek friss citromos illata van; én valahogy úgy képzelem, hogy a friss gyümölcsös jobb eredményre vezet. De biztosan van már itt olyan a fórumon, aki próbált ilyesmit. Mik a tapasztalatok?
Nos ez egy jó kérdés...kevesen tudják, hogy a lágyforrasztásnál és a keményforrasztásnál is használatos, korszerű folyasztószerek gusztustalan maradványai, milyen egyszerűen eltávolíthatóak a forrasztás után. Mivel mindkettőt használják az ivóvízrendszer csövezéseinél, ezért az okos mérnökök olyan folyasztószereket találtak ki, amit sima vízzel el lehet távolítani. Legyen az lágy, vagy kemény...csak be kell áztatni a forrasztott felületet egy kis vízbe és gyönyörűen levisz mindent. A különbség az, hogy a lágyforrasztásnál elég 5-10-percre, viszont a keményforrasztás
után maradó, szinte üvegkeménységű folyasztószert, legalább fél, néha egy órára kell beáztatni és utána, amit még flexkoronggal sem tudtál lecsiszolni, csodák-csodája, egy dörzsis mosogató szivaccsal könnyedén letörlöd.
A folyasztószer "szétszaladása", vagyis annak meggátlása, már egy kicsit komplikáltabb,mert mint tudjuk a forraszanyag is is arra szalad, ahol a folyasztószer van. A lágyforrasztásnál egy kicsit egyszerűbb a helyzet, mert a kellően letisztított felületeket (mind a kettőt) én egy bambusz ecsettel vékonyan bekenem forrasztó kémmel és az összeillesztés után forrasztom. Azt ugye nem kell mondanom, hogy ha lánggal forrasztunk, mennyire kell a hevítés mértékére vigyázni, mert túlhevítéskor megég a folyasztószer és nem terül a lemezen az ón.
A keményforrasztásnál két lehetőség van, a csupasz (ezüst)pálca és a bevonatos. A csupasz pálcánál szintén szuper folyasztó krémek vannak, és ott is érdemes mindkét felületet bekenni. De a krém mennyiségére nagyon kell ügyelni, mert ha kevés, akkor nem lesz jó a kötés, ha meg sok, akkor bizony megindul "lejtmenetben" a lemezen...
Én ha lehet, igyekszem (a bevonatos pálcánál is) a forrasztandó felületet vízszintesre állítani, mert így könnyebb a szétfolyást meggátolni. Ha nagy a munkadarab és nem lehet víz alá meríteni én a forrasztás után egy vizes rongyot szoktam rátenni, vagy szivacsot amit folyamatosan nedvesítek és utána jöhet a dörzsi...
Nagy felületű keményforrasztásoknál, ha vörösrézlemezekről van szó, mint az üstfenék, vagy a palást, a lemez a nagy hő hatására sokszor csúnyán elszineződik. Ezt a vízbeáztatás után, szintén dörzsivel lemosom, majd az egész felületet egy előkészített műanyag kádban, kénsavban lemosom (akkusav). Azzal vissza kapja az eredeti színét.
Szia, köszi ismerem a boltotviszont az 5%-os ezüst tartalom nagyon karcsú, az szinte csak rézforrasz...a vékonyabb lemezekhez nem túl jó, mert nagyon magas az olvadáspontja és ha nem vigyázol átégeted a lemezt is.
Én a vörös, vagy sárgaréz lemezekhez leggyakrabban 40%-os bevonatos ezüstpálcát használtam, vagy foszforos pálcát, ahhoz nem kellett folyasztószer sem.
A régebbi, szögletes forrasztóónod az egy bádogos ólomtartalmú forrasztóón (Sn60Pb40). Pálinkafőzőhöz nem használható!
Keményforrasztás ideig-óráig megoldja a problémát, de elő fog jönni, mert feszül az a retesz zár. Ki kellene útálni, és más, stabilabb zárószerkezetet szerelni rá.
Ha Pesten laksz, elhozod és megcsinálom neked...ahogy Endrepp is írta, egy kis lemezzel kellene megerősíteni, mert a sima forrasztás csak ideig-óráig lenne jó...
Meg kellene gondolni, hogy kivenni a szegecset, ráforrasztani ott egy féltenyérnyi, esetleg kicsit vastagabb lemezdarabot és azt fúrni át, visszaszegecselni vagy átcsavarozni.
A legegyszerűbb az, ha egy barkácsboltból szerzel rozsdamentes kis csavart, anyát, alátétet, és nem szenvedsz a forrasztással. A felületet megcsiszolod, letörlöd, denaturált szesszel zsírtalanítasz, azután az alátét és a "rögzítő fül" alá FBS-t nyomsz, majd összecsavarozod és vársz egy napot, amíg megköt. Ha forrasztani szeretnéd, akkor meg szerezz TS 570 forrasztókrémet:
Olyan nagy pörkölő biztos nem kell neked, elég egy kis palackos forrasztó lámpa.
Ha meg legközelebb főzés közben valahol valami csatlakozó, szegecs akármi ereszt, oda gyorsan sűrű liszt+víz keveréket kensz és minden oké lesz a főzés végéig
A pálinkafőzőt általában sima, mindenhol kapható ólommentes lágyforrasztással készítik, de én erre inkább keresnék valakit, aki tud keményforrasztani, az teherbíróbb.
Sziasztok! Alma cefrét készülök csinálni terménydarálón ledarálva. A darálóba belefér az alma egyben is. Azt szeretném kédezni hogy mennyire fontos az alma magházának az eltávolítása? Eddig soha nem vágtam ki...Túl sok időbe telne....
Azért, mert ha 25%-os az induló alkoholfok, akkor nagyon "összenyomódik" a kp-up határsáv. Igazság szerint 10-15 alk.fokig kellene visszahígítani, hogy hasonló legyen a cefre egymenetes főzéséhez.
Szerintem is, + a szörözöttség egy nem teljes érettségi állapotot jelez, a rossz ízbe ez bejátszhatott. Én valami nagyon aromás almát becefréznék, amikor kiforrt a birspálesszel keverve újrafőzném.
Bocsánat,hogy még mindig értetlenkedek,de az első mondatod-"Amikor kisüsti egyszeri főzés után a toronnyal finomítottam visszahigítottam 25 alá az alszeszt."- után most ismét ide kívánkozik a kérdés:mi bajod a kisüsti tisztázással? Ha az egymenetes főzést akarod megtanulni,ne keverd a két eljárást,sokan főznek toronnyal,egymenetben,biztos,hogy segítenek,ha azzal kapcsolatos kérdéseid vannak.De a két módszert egyszerre,egy anyaggal talán kevesen használják.
"Ha mindenáron toronnyal akarsz finomítani" a toronnyal nem finomítani akarok hanem egymenetben pálinkát főzni. Jó minőségű pálinkát!
Cefre főzés közben nehèz az elválasztás nem pedig kisüsti alszeszelőálítás és a toronnyal való finomítás után. Az a problémám hogy nehéz eltalálni a vonalat a Kp és az utópárlat közõtt...
Ilyen még nem volt ... ezen kívül 10 év alatt semmilyen pálinkámmal párlatommal ... birs pálinkám párlatom böfiztet, gyorsan és nagyon ... tényleg, komolyan ... [szolgálati közlemény:nem röhög] ... birs leszedve, megmosva, darálva, (leszőrözés nélkül), tasakos borélesztő, pektinbontó, kevés indító napfény, normál erjedés ... tornyossal kifőzve ... szellőztetve kicsit, érlelve, 48-ra hígitva ... két éves immár és szinte ihatatlan ...mi történt ?
Ha mindenáron toronnyal akarsz finomítani,hígítsd vissza 10 % körülire,mint a jó cefre,az egymenetes fözésre alkalmas eszközöket arra találták ki,hogy cefréből (10%) csináljanak pálinkát,jó töményet.De a kisüsti módon,torony nélkül való finomítás miért nem tetszik?
Szia! Amikor kisüstu egyszeri főzés után a toronnyal finomítottam visszahigítottam 25 alá az alszeszt.
Az a gond hogy egyszeri főzésnél a toronnyal nagyon nehéz az utópárlat és Kp közötti határ belövése. Rendszerint 95-92-között indul meg a főzés és a KP végéig tartja a minimum 870 ot. Öszben mindig megvan a 85-880 .
Nem tudom hogy miért ilyen nehéz megtalálni a határt.Olyan mintha a határvonal össze lenne mosódva...Nagyobb alkoholtartalmú cefrénél még hőingadozás sincs a toronyban a határvonalon. Kb 82-85 fokos deflebmátor hőmérsékleten jelentkezik a határ. Tudna valaki hozzáértő tanácsot adni? Nem lehet hogy kicsi az üst térfogata a 4' toronyhoz?
Nem vagyok biztos benne, hogy ha visszahígítod, akkor kisüstinél összességében jobban jársz, hiszen a víz is egy olyan nehéz komponens lesz, ami az üstben marad és eszi a deflegmációt.
Abból a szempontból lehet könnyebb lesz, hogy nem jelentkezik a határ hirtelen és nem lehet akkorát hibázni.
A cefre egyszeri lefőzésével kapsz egy töményebb (rendszerint 25-30alk.fokos) párlatot. Ha ezt egy oszlopos rendszeren tovább finomítod, eleve magasabb alkohol fokról indul a finomítás. Az elválasztási határok nagyon leszűkülnek, így könnyen előfordulhat, hogy vagy hamarább vágsz, vagy későn. Emiatt az összetorlódás miatt pl. a kp-up határ átlépésekor az utópárlati komponensek is nagyobb töménységben érkeznek.
A kétlépcsős kisüsti főzési módszernél is ezért javallott finomítás előtt 25%-osra hígítani az alszeszt, mert ekkor sokkal könnyebb a vágási pont észlelése.
Hello.Lenne egy kérdésem.Tisztázás előtt szeretném átpucolni a főzőt.Vettem hozzá trisót.A kérdésem az lenne hogy mennyi vizben mennyo trisót kell feloldani és mennyi ideig tartson a gőzőlés?Köszönöm.
Üdv ! Birs cefrére mennyi víz ajánlott(tettem persze a 120 l hordóba kb 15 l -t) ,nagyon száraznak tűnik ,milyen sűrű kéne optimális esetben !?! :-) Majd 90 % -ra töltöttem a cefrés hordót ,hogy ne keljen egy kevéssel foglalkozzak ,lehet belőle kifutás v hagyjam!?-)
Ebben a hűtővíz - kilépő párlat hőmérséklet kérdésben nem hiszem, hogy több van, mint az, hogy a levegővel vékony sugárban sok időn keresztül érintkező anyag ne szegényedjen az illó illat aromákban, alkoholban mert azok hajlamosak elillanni. Ezt szeretnénk megoldani az alacsony kilépő hőmérséklettel, de ezt meg lehet oldani a párolgó felület csökkentésével is. Nem muszáj 1m magasról pisiltetni az anyagot, sőt bele lehet vezetni egy szilikon csőbe, ami közvetlen csatlakozik a szedőedényhez, töredék lehetősége lesz így a párolgásra, ha éppen nem sikerült lehűteni 20oC alá.
Ilyenből vettem egy marékkal. Mindent ezekkel mérek, kupolától a hűtővíz és a kifolyó párlat hőmérsékletéig.
Egy "panelben" össze van szerelve és a szenzorokat dugdosom a megfelelő helyre.
Amit ez tud, az bőven elég mindenre és még pontos is, három mérő eltérése egymástól 0,1-0,2 oC. Ha valamerre minimálisan téved is, azt szórás nélkül teszi.
Szerintem most jó főzni, este. Nyáron én is szomorúan nézem a 20C feletti kifolyó szeszfokot. Télen már az a baj, hogy túl hideg a hűtővíz, amire felmelegszik a hűtő teteje, addig gyakran prüszkölve jön ki a párlat (a prüszkölés/dadogás oka lehet még ugye a túl nagy térfogatú hűtő, a gyenge tüzelés vagy folyadékzár a hűtőcsőben), ami megnehezíti az EP elválasztást.
Az olasznál vettem egy 3db-os szeszfokmérőt, biztos kínai, biztos nem pontos, de a hőmérséklet korrekciós táblázata nagyon pöpec. Most vegyetek, akciós, megéri:
16-18C-s kifolyóhoz milyen hőmérsékletű -forszírozott- hűtés tartozik és megnézed az átlag otthonfőző lehetőségeit, ezeknek olyan kicsi a közös keresztmetszete...
Igazából ezt azért nehéz, mert -főleg a tárolós- hűtőknek ennél jóval alacsonyabb, 12-14-16C-fokos hűtővíz hőmérsékletre lenne szükség, ami többnyire nem áll rendelkezésre, esetleg kútból, folyamatos vízcserével.
Szvsz nem kéne mindent amit régebben leírtak "szentírás"-nak venni.
Ha belegondolsz, hogy 16-18C-s kifolyóhoz milyen hőmérsékletű -forszírozott- hűtés tartozik és megnézed az átlag otthonfőző lehetőségeit, ezeknek olyan kicsi a közös keresztmetszete, hogy ésszerűen alig-alig megvalósítható.
Engem nem zavar, ha a kifolyó nem 20C-os, a tegnapi -szabadban végzett- főzést 24-25C-on végeztem (hőmérős a fokolóm). Ami abból elpárolgott, hadd menjen ...
Fordítva közelisd meg a dolgot. A kífolyó párlat hőmérséklete nagyságrendileg kb.20-22 Celsius fokos kell legyen, ehhez állístd be a hűtő kimenő víz hőmérsékletét(nálam ez 75-80 fok, persze minden hűtő más ...)
Érteni kell hozzá, de lehet jó pálinkát főzni a kisüsti - oszlopos kombinációban. Az Egy csepp pálinkákat pl. nem nevezném sem ízetlen tisztaszesznek sem utópárlatos sz.rnak.
Kezdőként tűnhet úgy, hogy " a 4"-os bírja a fűtést". Nem bírja. Ha bírná, nem hordaná fel a kozmaolajat. De továbbra is tartja magát az a hibás szemlélet, hogy "jóazoda". Mert a kereskedő azt mondta. Vagy a tudományos kutatók a laborból azt mondták.
Nézz meg egy olasz, spanyol, francia régi, egymenetes berendezést. 50-60-70 centi átmérőjű oszloppal. A tapasztalat, sok-sok éves főzési gyakorlat alakította ki. És nem a "költséghatékonyság", vagy a fizetett kutatói elv.
Na, ez a legrosszabb verzió! Vagy kapsz egy seíze-sebűze tisztaszeszt, vagy vastagon beleszaladsz egy erősen utópárlatos löttybe. Az oszlop üvege persze szép tiszta marad.
Nincs más lehetőség (endrepp elmondta miért) viszont még így is elég a cukortartalom, ami kedvez az új generációs fogyasztóknak, akik nem kedvelik a nagy testű, nehéz borokat.
Tevékenykednek az innovátorok rendesen, hogy szedjék ki az alkohol egy részét a borból vagy napelemekkel árnyékolják az ültetvényt stb. stb.
Dél-Európa sivatagosodik, felkészül a középső része az eu-nak míg a északiak szőlőt telepítenek, vadul...
A Danstil A a legjobb ár-érték arányú "általános" fajélesztő (aránylag hidegtűrő, magas alkohol fokig erjeszt, semleges az ízre/zamatra) de ha az illat és zamat is számít, akkor a 228 illetve PM jobb minden szemszögből (Uvaferm amiket én ismerek és használok)
És a magas alkoholra is egy példa:
Cabernet Cortis:
Volt egy előszüret rozénak 21 MM° (10 gr/l savval) augusztus elején, itt még nem volt gond az erjesztéssel (PM) csak a hűtést nem nagyon sikerült 20°C alatt tartani. A rozénak relative magas alkoholt nem érezni mert van sav rendesen. (majd kiválik a felesleges borkő a hidegben, már ha lesz hideg)
a fő szüret 20 nappal később: a bogyó héj nem a feszességről volt híres és a cukor "felugrott" 24 MM°-ra ami már alulról veri a 16 % v/v várható alkohol tartalmat. Ugyanakkor a használni kívánt fajélesztőnek (CM) ez már túl sok az összes cukor kierjesztéséhez, de hétvégén nem sok esély volt mással indítani. Hétfőn megkapta a támogatást 43 személyében és szépen befejezte az erjedést. Az megint egy más kérdés, hogy ilyen gyatra lékihozatallal még nem találkoztam rövid de tartalmas pályafutásom során (29%!!!) de a törköly kárpótol majd érte (18 liter 75%-os "édes" motyó várja az akáchordó felszabadulását ;-)
Múlt szombaton jó pár liter óóóó bor indult meg Brandy-vé vállás metamorfózisán... hogy ebből mennyivel egyszerűbb a desztillálás mint a törkölyből...
Maradék cukor a borban, ha technológiai, fejélesztős borkészítésről van szó, akkor nemigen van, inkább a spontán erjesztett tételeknél jellemző, hogy súrolják a száraz bor kategória megengedett felső határát (4gramm/liter), de még ez is alig kiérezhető a termékben, főleg, ha van hozzá még sav is. A szőlő tudna több cukrot gyűjteni, de nem célja a borászoknak, hogy magas alkohol tartalmú, szétégett savú, lapos borokat készítsenek, kivétel van persze pl olyan termőhelyeken, ahol a termés aszúsodik, lehetséges a természetes édesbor készítés stb.
Ezzel szemben a pálinkához szüretelt borszőlő sok esetben a cukorról szól és nem foglalkoznak vele mennyi a sava, ezért kint lehet hagyni tovább, hogy jól elcukrosodjon, ha egyébként nem romlik meg vagy szedi szét a darázs.
Hát akkor lehet, hogy nekem lőrék vannak itthon, majd legközelebb elutasítom az ajándékba kapott löttyöket... :-)
Összesen egy 14%-osat találtam, de az se magyar...
Én magas cukortartalmú cefrékhez inkább az Uvaferm Danstil A fajélesztőt használnám. Pontosabban használtam is például most a füge esetében. Annak alkoholtűrése 20%-ig tart, ami átlag feletti lehet.
Az Unikén Borélesztő esetében a gyors erjedést említik mint előnyös tulajdonságot, az alkoholtűrést jótékony homály fedi. Már jártam úgy, hogy a fügecefrémet ezzel oltottam és leállt. Újra kellett indítanom hígítás után. Nem is lett olyan a végeredmény, mint amilyet szerettem volna!
Lehet, hogy más volt a hiba, de én ezt akkor a magas alkoholszintnek és az ezzel szemben álló élesztő alacsony alkoholtűrésének tulajdonítottam.
Nem ritkán, sőt, minőségi száraz vörösnél ma kimondottan az erősebb divatos. Ha bemész egy áruházba, és nem az 1200 Ft/ü alatti lőréket nézed, akkor a száraz vöröseknél 13-14%-os palackokkal van tele a polc. Az elmúlt 1-2 évben nekem úgy 10-ből 1× sikerül olyat hazavinni, ami 13 alatti (fehérből persze gyakori), de vannak 14,5-ösek is.
Nem vagyok borász, de a borok alkoholtartalma ritkán több, mint 12%. Talán hígítják? Vélem, hogy a végeredményben marad valamennyi cukor.
Igen a borszőlők cukortartalma valóban nagyon magas, a cefrékben az alkoholkihozatal is több, mint a legtöbb gyümölcsben. A cefre alkoholtartalma is magasabb lesz, már ha tud.
Ennél az élesztőnél van jobb, már ha cefréhez használod. Érdemes magas alkoholállóságú és esetleg egyben jó hőmérséklet tűrésű fajélesztőt venni. Egyes gyümölcsök esetén a jó cefre alkoholtartalma a forrás végén elérheti az akár 16-18%-ot. Ha 12%-nál elpusztul az élesztőgomba, akkor ez lesz a vége, az erjedés leáll, ami efelett van, az veszteség.
A pektinbontót én is használtam, nincs vele gond. Talán annyi, hogy ennek leírásában 2-3 óra ajánlott hatástartam van. Más pektinbontóknál ez lehet csak 1 óra. De működik....
20 fokon volt erjesztve legalább 2 hétig. 4 nap alatt lement a zajos erjedés. Nem tudom mièrt maradt meg ennyi cukr. 24% volt a cukortartalma a ceftének 2.9-es PH-val.
Valószinüleg lefőzöm egyszer kisüstiben és kifinomítom a toronnyal.
Nem sikerûlt az éven az egylépcsóssel a stanley silva sem. Opálos lett és utópárlatos. A főzések után a torony enyhén kozmaoljaos lett. Zöldfülü vagyok még az egylépcsősben. A 4" torony bírja fűtést. Lehet hogy tultoltam neki? Nagyon nehezen tudom szétválasztani az utópálatot az előpárlattól. 93-95 fokon indul a torony és megtartja a középpárlat végéig a 87 fokot. Öszben pedig 87 fok jön ki. Még nem használtam epruvettát de már megvettem. Továbba egy kis rézhàlòt fogok berakni a könyõk idomba a deflegmátor után.
Főzés soràn 77.6-78.2 között gyül az előpárlat. A közép hőfoka pedig 78.6-81 között ment. ( erős volt a cefre de még volt 11% brix culortartalma)
Elvileg meg tudod tenni, hogy állandó hőmérsékleten tartod a sisakot, akkor folyamatosan nőni fog a deflegmáció.
Elsőre úgy tűnik, hogy ez jól jön az utópárlat elválasztásához, próbálkoztam ezzel, de nem jött be, sokkal rosszabb elválasztást produkáltam így.
Az persze más kérdés, hogy a DES alkalmas-e arra, hogy ez összejöjjön, a gáz fűtés a fa tüzeléshez kialakított üstházban sokaknak problémát okoz, az ajtót nem lehet becsukni, a kéménycsonk nem jó helyen van stb, éppen elég kihívás önmagában a fűtés is.
92-nél a legtöbb (gyümölcstől, cukorfoktól függően) lepárlásnál már a KP végénél jársz.
A DES nem egy duplikált üsttel ellátott főző, ahol a megindulás után (a felfűtéshez képest) viszonylag kevés hőbevitellel le tudod zavarni a tisztázó főzés (nem cefre->pálinka egylépcsős lepárlás!) nagyját.
Ennek nyomni kell a fűtést a rossz hatásfok miatt és alig van ráhatásod közben a deflegmációra ... hacsak nem kezeled vizes prizniccel a fedőt, mintha lázas volna. :-)
Ha visszafogod a fűtés menet közben, vékonyodik a kifolyó termék .... aztán csepeg ... megáll.
A tisztázó főzésnél is ezt a 80-85 közötti hőfokot ajánlotta a régi videó (amit több nyelven is elkészítettek, így ezrek látták és próbálták követni, hiszen ez a "gyári" eljárásmód). Érdekes kérdés inkább az, hogy ennél a második, a tisztázó főzésnél a kupolahőt a fűtés visszavételével (mert azt bármeddig tudjuk csökkenteni) nem engeded mondjuk 90 C fölé, akkor mi fog történni? Később fog jönni az UP? Leáll a csepegés?
Ha megnézed, ugyanez a dia van betéve a lepárláshoz is ... ahol még igaz is lehetne ... ha odaírták volna, hogy ez a 80-85C közötti "tartás" -többnyire- az előpárlat lecsepegtetésére szolgál.
Szerintem is marhaság, de egy olyan cég, amelyik 1961 óta gyárt pálinkafőzőket, mégis ezt a videót rakta ki használati utasításként. Furcsa, hogy a cégnél senki sem jelezte, hogy ez így nem lesz jó
Nem tudod megtenni, mert csak egy paraméterrel tudsz játszani, a hőbevitellel.
A -léghűtéses- deflegmátort (a sisakot) aktívan kéne hűtened ahhoz, hogy -közel- egyenletesen tudd tartani a hőmérsékletét.... csak azt nem értem, hogy minek.
80-85C fokú sisak hőmérsékletnél a legtöbb cefre épp csak csepegve párolódik.
DES-nél 90-92C alatt ne is számíts "rendes" folyamatos alszesz folyásra.
Egy régi -Vilmos- cefre lepárlás görbéi (amikor még törődtem vele):
Aztán leszoktam róla.
88C környékén feltöltöm a Szőllősi szűrőt jeges vízzel, belerakok egy jégakkut (néha cserélem hidegre), ha eléri a 98C-t, rámérek, ha 5% körüli a kifolyó, kész a cefre lepárlás. Slussz.
A DES youtube-on megtalálható hivatalos magyar nyelvű használati utasításában van ez az állandó hőfokon tartás, amit gondolom sokan próbálnak követni 6 éve, amióta a videó fent van, 2:12-nél:
Nincs ilyen a kisüsti pálinkafőzés folyamatában, hogy neked egy hőfokot állandó értéken kellene tartani, a sisakhőmérséklet, üsthőmérséklet folyamatosan változik, ahogy fogy az alkohol az üstből. Úgy állítsd be a a fűtést, hogy vékonyan, folyamatosan jöjjön a párlat.
A legegyszerűbb megoldás, hogy kisüstin főzöd. Kétszer. És Golden (meg más, szintén erősen viaszos felületű gyümölcs) esetén hanyagolod az egymenetes módszert.
Másik lehetőség: nagy deflegmációval nagyon enyhén fűtve, szép lassan főzöd le az egymenetesen.
Még egy lehetőség: főzés után előpárlattal mosatod vissza az oszlopot felülről lefelé.
/Az egymenetes főzési mód nem egy univerzális svájci bicska, ami mindenre tökéletesen alkalmas. Főleg, ha "libabél" oszlopot szerelnek a berendezésre. Hiába mondja azt a gyártó, vagy a kereskedő, hogy "jóvanazúgy", jönnek a problémák. /
Abban szeretném a segítségeteket kérni higy ki hogyan fő Golden almáb pálinkàt egylépcsős főzővel? Tavaly a szezon vègén keztem egylépcsős lepárlót használni. Nagyon megkinlódtam a Golden almával.
A cnc marós szakma nagy általánosságban nem foglalkozik lemezek ilyen jellegű megmunkálásával, de vákuum asztalos faipari cnc gépen el lehet készíteni ezt, más kérdés, hogy találsz e valakit, aki hajlandó foglalkozni vele. Arra érdemes odafigyelni, hogy T6-os, feszültségmentes ötvözet kell hozzá, mert lehet, hogy hengeredni fog, pl EN AW 6082 T6, ez elég kemény is. Esetleg itt lehet próbálkozni: https://forum.hobbycnc.hu/topic.php?topic=193
Van ötlet arra, hogy hogy és hol lehetne kemény alu kb. 1,5-ös lemezt készíttetni 20 cm szélességben, amire/be vékony párhuzamos bordázat van marva egy oldalon?
gyakorlatilag egy 20 cm-es csúszásmentesített küszöbre lenne szükségem.
A nagyobb átmérő jobban hűt, de korábban már írtam, az is a nullával egyenlő kb, ha csak nem extrák a méretei, ezt nagyon egyszerű ellenőrizni, a sisak előtt meg kell csapolni.
Mégsem érdemes kis átmérőben gondolkozni, mert azt meg nem lehet majd takarítani. A kis átmérő áramlási sebessége, ellenállása nagyobb lesz, ennyivel nő a nyomás ez üstben millibáros nagyságrendben, ettől megemelkedik a forráspont 0.01C nagyságrendben, ennek semmilyen hatása nem lesz a főzésre, a termelt gőz így is, úgy is átáramlik a rendszeren.
Ha jó az oszlopegyensúly (adott hőbevitelnél jól van beállítva a deflegmátor hűtése), akkor a KP nagyon hosszan -közel- konstans szeszfokon megy ... aztán persze lekonyulna, de a "gyári" főzőbeállításoknál ekkor kezdik növelni a visszatartást, hogy még egy kicsit konstans magasabb %-on jöjjön le a szesz.
Az, hogy ezt a tányérokról visszajövő flegma szabályozásával, vagy esetleg a deflegmátor vízmennyiségének növelésével teszik, az a főző kialakításától függ.
A házilag barkácsolt fix flegmaszintű tányéros oszlop esetében csak az utóbbi jöhet szóba, úgyhogy erős kétségeim vannak, hogy ez a vezetőképesség vizsgálat ebben az esetben -konzisztensen- jól tud-e működni.
Én a kis mennyiségű (15-20l) tisztázások miatt az egylépcsősnél alig egy-két deci plusz párlatot tudok nyerni az UP közeli deflegmátor visszatartással ... ráadásul ilyen esetben drasztikusan gyors a "beszakadás", sokkal jobban kell figyelni és szagolni/ízlelni.
A szövegből (Deepl fordítással) nekem az derül ki, hogy itt nem is az up határának a megtalálása a cél, hanem azt állítja, hogy a deflegmátor akkor van jól beállítva, ha a vezetőképesség konstans a KP alatt és megemelkedik az UP alatt. Szóval ez nem az elválasztásról szól igazából.
Valaki, ha jól tud németül átrághatná magát rajta.
A jelen eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy hogy az LF mérés a gyümölcsök lepárlása során gyümölcspárlatok lepárlása fontos információkat szolgáltat, az optimális beállítások megtalálásához a desztillációs folyamathoz. A cél a következő egy LF-görbe egy kezdeti csúccsal, egy stabil tartományban a középtávon, és egy emelkedés az utófutásban.
A tanulmány szerint a mért vezetőképességi értékek alapján egy számítógépes algoritmussal határozták meg a határpontokat. Tehát nem úgy, hogy ennyi mikroszimensztől utópárlat. A szoftver figyelte a változást, és a változás sebességét is. Ehhez viszont már komolyabb vezetőképességmérő műszer és számítógép kell. Home made marad az orrunk és a nyelvünk.
Ha megnézed a 151 oldalon az ábrát, a vezetőképesség eloszlás az UP elválasztás szempontjából kritikusnak tekinthető (legalább is ennél a főzőnél) 84..82 % tartományban a mintákban 0 és 100 uS/cm között sztochasztikusan felvesz mindenféle értéket.
Pont arra nem alkalmas, amire Krumpli szerint használható lenne: detektálni az UP közeledtét.
Valóban meredeken emelkedik, hiszen ott nagyobb mennyiségben jelennek meg a magasabb forrpontú savas komponensek. De, lehet, hogy már ott erősen utópárlatos tartományban járnánk.
Amúgy ezeknek a relatíve olcsóbb vezetőképesség mérőknek ugyanaz a gyíkja, mint a kínai refraktométereknek: egy ponton kalibráltak. Rendszerint 1400mikroSiemens vezetőképességű konyhasó oldattal kalibrálják. Így az alacsony vez.kép. tartományban már erősen pontatlanok. A nullpont-kalibráláshoz meg kétszer desztillált víz kellene. Az ionmentes nem jó.
Így néz ki a töménység változása a főzés alatt, akkor gyakorlatilag ez a kísérlet olyan berendezésen készült, amint nem lehet az UP-t elválasztani rendesen.
Folyamatosan esik az alkohol és 50%-nál UP..
A vezetőképesség görbék is ezt mutatják egyébként, mert semmi nem utal arra, hogy hirtelen valami változna.
Kb. mindegy, ha téved, ha mindig ugyanannyit téved. Egyébként hiába veszel oda jobb hőmérőt, soha nem a gőz hőmérsékletét fogod mérni, hanem a mérőcsúcson lecsapódó kondenzátum hőmérsékletét, a gőz hőmérsékletének a méréséhez speciális érzékelők vannak pontos méréshez.
96-osat a házi főzőinkkel nem tudunk főzni, az az elméleti határ a desztillációval előállítható töménységre. Nekem van 92 százalékos naspolyám. Nem ott indult, az a teljes mennyiség töménysége.
"96%-os ból akár 5-10 %-osba a lepárlás végén" ?????
Hol láttál ilyet?
96%-ot többszöri lepárlással lehet csak elérni, még a legjobb egylépcsős lepárlók se tudnak kilencvenpár százalékot .... a legelején.
A lepárlás során az alkohol fogytával ez a -mondjuk- 92% folyamatosan csökken, a soktányéros oszlopok esetében lassabban, de a pálinka lepárlásra általában használtaknál (3-4 tányér) az UP határig lemehet akár 86%-ra is.
Az UP határ közelében/után az esés (a deflegmátor visszatartás nagyságától függően) "lankásabban", vagy rapidabban esik 75-80% körülre.
5-10%-ot kb. 96C fokos fejhőmérsékletnél érsz el .... már ha ki akarod csavarni az anyagból az utolsó szeszcseppet is.
Magyarán az elmélet a gyakorlatban -házi körülmények közt- megvalósíthatatlan.
Üdv ! "elegy összetétele üstben, páracsőben folyamatosan változik",de ott azon a helyen még nem tudjuk ,hogy az Kp v Up ! Up csak a hőcserélő végén derül ki,hogy jó az íz v illat stb . ! :-) Bent az üstben v deflegmátorban csak talán kp v up szerintem ,ha lejön /folyik ,akkor tudjuk ,hogy Kp v up ,és ott a végen folyamatos mérés esetén (epruventa) csak minimális hőmérséklet emelkedés tapasztalható (Nálam) v nem egyről beszélünk !:-)
1987 őszén kezdtem egy desztillációs üzemben dolgozni, már nyugger.
Én csak az olvtársnak próbáltam rávilágítani, hogy tévúton jár az elméletéve.
A kifolyó párlat hőmérsékletét én könnyedén tartom 20°C alatt, kútvíz , ellenáramú átfolyós hűtő 22-es réz, utána csőkígyó szintén átfolyós külön külön szabályozással.
Még ezt megtoldottam egy pisztoriusz tányérral amit Rézműves gyártott nekem.
Igen, de nem csak a gőz összetétele változik, hanem a párlat tömegárama is, mivel a fűtés nem követi a forráspont emelkedést az üstben, az etanol fogy a főzés előre haladásával, szóval az állandó kifolyó hőmérséklet az elég nehezen tartható, többnyire elég azt megcélozni, hogy ne legyen 20C foknál melegebb.
Az alkoholfok esik hirtelen, a hőfok meg emelkedik. Gőz hőmérsékletet kell mérni a páracső hűtő felőli végén.
Egyébként a főzés alatt minden hőfok emelkedik, az üstben is, a sisakban is..
Egyszer mérd végig az egész főzést úgy, hogy finomításkor ~ 3-5dl-ként leírod a kifolyó alkohol fokot és ebből utána rajzolsz egy ilyen diagramot, ebből kiderül mi a helyzet nálad.
Gyakorlatban nem tudom választ e ez alapján el valaki, kézenfekvő megfigyelni mi a legkorábbi megjelenése az up-nak, ezt a páracső hőmérsékletet felírni, amikor eljön odahúzni a sámlit és addig kóstolgatni, ameddig nem tetsző lesz, ott elvenni. Ehhez nem kell diagramm, meg kb semmi tudományosság.
Üdv ! Jó esetben egyenletes hőfokon kéne lejöjjön az Up ,és ha már Up(párlat) akkor hőcserélő után mérhető! Persze lehet nem egyre gondolunk v nem értettem meg a kérdést!?:-)
Nem lényeges, hogy a szeszfok beesése "már az up tartományban történik", ha puffer van a rendszerben, az a kérdés mekkora a trend váltás időablaka, ha megfelelően kicsi, akkor ez a puffer a nagy gőztér lesz, ha van olyan. Ha nagy az időablak, ahol kezd közlekedni az up, akkor nincs trend váltás a folyamatban, előre jelezni sincs mit. Szóval az alacsony deflegmációjú főzők kiesnek ezeknek a módszereknek az értelmezési tartományából.
A "tiszta" etil-alkohol vezetőképessége borzasztóan kicsi, két nagyságrenddel kisebb, mint pl. a metanolé, egy nagyságrenddel kisebb, mint a desztillált vízé.
A lepárolt szeszben levő "víz" részről semmit se tudunk, valószínűleg két azonos alszeszből akár egészen eltérő vezetőképességű anyag jön ki.
Elvileg egy egylépcsős (vagy ahhoz hasonlóan "erősített") lepárlásnál a szeszfok "beesése" (ami ugye az egységnyi adagban a "víz" növekedésével jár) már az UP tartományban történik.
Ha ezt akarod detektálni vezetőképesség változással (megnövekvő víz == növekvő vezetőképesség), ugyanott vagy, mint a szeszfok méréssel, nagy valószínűséggel elkéstél.
Ha nagyon meredeken, akkor lehet hogy egy egyszerű tizedannyiba kerülő ellenállásmérő is érzékelheti. Pl. ha egy fél deci vízbe beleszórsz 4-5x sószóróval sót, akkor felére csökken a mért ellenállás érték.
Ez egy szimpla falú, de vastag szendvicstalpas, keverő nélküli kukta. Amit én tanultam főzést (öregapám bográncsos) abban a szűrt szilvabort főzte. Szilva nélkül. Úgy biztosan nem ég le. Ezenkívül gondolom működne a dupla rácsos kínai megoldás is a leégés ellen.
Nagyon leegyszerűsítve mint egy elektromos ellenállásmérő, csak a sóionok töltésáramlását méri. Vagyis az oldatban található különböző sók mennyiségét.
A cukorból alkohol lesz. Azaz egy ízetlen, vodka-jellegű ital. Ha abgyümölcs mellé cukrot teszel az olyan, mint ha egy pálinkát vodkával hígitanál. Az eredmény nem pálinka lesz, hanem hígított pálinka.
Ha a cél aznolcsó alkohol, akkor ennyi erővel száraz kenyérhéjból is lehet cefre.
Nyilván vannak kivételek, pl. a kipréselt szőlőre lehet (nem szabad) cukros vizet önteni, ebből lesz egyfajta csíger, ami lepárolható. Itt cukor és víz nélkül értelmezhető cefre nem tud létrejönni, hiszen nincs nedvességtartalma. De ez sem pálinka lesz.
Látom hogy sokan elégedetten használjátok a refluxos tornyokat. De valahogy sehol sem látom a fórumon, hogy valaki egyszerűen berakott egy reflux oszlopot és egy deflegmátort a meglévő kisüsti főzőbe.
Én arra gondoltam, hogy a 17 literes üstöt így egészíteném ki. Az üst fölé egy 22mm-rézcsőves toldás, hogy függőlegesbe hozza az oszlopot. Utána egy 5 tányéros (kínaí egyben) 2 oszlop. deflegmátor, hőmérő, majd az eredeti üst felé lejtő 50cm-re kinyúló (90cm hosszú) lepárlócső. Visszafelé kb.60 cm réz, vagy szilikon toldás, a 22 literes tűszelepes hűtőig. Igaz, hogy így külön vízkörön lenne a deflegmátor, vagy ládányi magasítás kell a hűtőnek- Viszont szerintem még így is stabilabb, mintha a mostanában szokásos teljes felépítményt használnám a könnyű kuktán.
Szerintetek van hiba az elméletemben? Előre is köszönet a segítségért!
azért ezt így ne hidd el,amire Te akarod használni,arra ez a cucc nem alkalmas,de két méréssel,UTÓLAG megállapíthatod,mennyi volt az eredeti cukortartalom
Az Up-től változékony is lesz a párlat, ezért jellemzően ezeket sokáig érlelik, a Balkánon, Szerbiában sem nyúlnak 1éven belül hozzá, a konyak sem véletlenül tölt annyi időt hordóban. Az az iskola, amit itt Magyarországon a hivatalos szemlélet és a fórum is többnyire elfogad, precíz cefrézéssel, pontos elválasztással olyan eredményt ad, ami pár hónapon belül fogyasztásra kész. Aztán, ha ez valakinek nem tetszik, az persze kereshet más utat is magának.
3kg cukor annak felel meg, mintha 20l 15 Brix értékű cukoroldatot (ha jól számoltam) öntöttél volna bele az almába!
Nem, ha összeöntesz 20 liter 14-es almalevet 20 liter 15-ös cukoroldattal, akkor 40 liter 14,5-ös leved lesz. Ha beleteszel 3 kg cukrot, akkor kb. 22 liter 28-as oldat lesz, ami már túl tömény.
Kisüsti főzővel alapvetően ugye a fűtés mértékével tudjuk szabályozi a folyamatot. Végül is ez az alap tudás egy kisüsti használatához: cefre főzésnél erősen melegítve amilyen gyorsan lehet át kell küldeni a gőzöket, nehogy visszadeflegmáljon valamit is. Egyedül a felhabzás és a cefre odaégés veszélye miatt van csökkentve a fűtés ideiglenesen a kezdeti szakaszban. A fűtés szabályozásán kívül vannak akik letakarják a sisakot, szigetelik a páracsövet azért, hogy tovább csökkentsék a deflegmációt. Ezt már talán csak úgy lehetne fokozni, hogy a páracsövet fordítva, a hűtő felé lejtve szerelik be.
Azután tisztázó főzésnél pont ellentétes módon lassan felfűtve megy ugye a főzés, hogy jól el lehessen választani a párlatrészeket egymástól. Egyedül a biztos KP, a főzés közepén van újra megemelve a fűtés a deflegmáció csökkentése miatt, többen ezerrel tolják neki ekkor, néhányan gondolom takarják a sisakot, páracsövet is. Azután az UP közeledtével ismét visszavesznek a fűtésből mert újra kell a sisak deflegmáló hatása, hogy az UP-t élesebben el lehessen választani.
Azt látom, hogy nem az az elfogadott szemlélet, hogy visszarakosgatunk az UP-ból (bár ugye senki sem tiltja), inkább arra törekednek, hogy EP-KP és KP-UP határnál ne szaladjon el a hő. Nem csak az élesebb elválasztás érdekében, hanem amiatt is, mert ahogy írtad - pont az EP után, később meg az KP-UP határán vannak az igazán jó dolgok, aminek kiszedéséhez idő kell. A legtöbben - gondolom -egyszerűen a fűtés szabályozásával meg tudják oldani ezt, mások hűtik (vizet spiccelnek a sisakra, vagy a páracsőre rakott vizes rongyra), vagy éppen takargatják a sisakot (ahogy itt olvastam a régebbi bejegyzésekben). Az egylépcsősöknél ugye a deflegmátor vízhőmérséklet szabályozásával oldják meg azt, hogy mi mehet tovább. Ott is azt látom, hogy amíg lehet (amíg csepeg), EP elvételnél alacsony hőmérsékleten tartják a deflegmátor vizét, az UP határnál meg amíg tudják, a deflegmátor hűtéssel próbálják kitolni a KP határát.
Régebben itt leszólták a Pistoriusom, hogy álpista, most már értem, hogy miért. Ha nics szabályozva a hűtése, akkor csak töményít (amitől persze élesebbek lesznek az elválasztás határai), de nem segít abban, hogy időt nyerjek, amíg megkapom az EP és UP ajándékát. Amíg nem csinálom meg szabályozható hűtésűre (vagy nem építek egy csöves deflegmátort, vagy veszek az olasztól), kipróbálom úgy, hogy a tisztázó főzés elején nem rakok bele vizet (vagy csak keveset), EP elvételnél xy hőfok alatt tartom a vizét, majd EP elvétel után feltöltöm vízzel, meglátom hány fokra áll be magától, és azt a hőfokot próbálom tartani amíg lehet. Ez csak egy ötlet.
A csatolt képen German Jakab 3 Pistoriusos rendszere a Kukolla facebook oldaláról
Azt írtad, hogy csak a levét erjeszted az almának, így mustfokolóval (MM, magyar mustfok) mért értékből ki tudod számolni a Brix értéket. A Brix refraktométernek az az előnye, hogy elég a cefréből egy-két csepp és mérni tudsz, mustfok számoláshoz meg az erjeszteni kívánt cefréből ki kell préselned valamennyi levet (neked az van, így most nem probléma, de sűrűbb cefrénél mókolni kell) , hogy a mustfokolót bele tudd rakni.
Csak folyadék-folyadék oldat (pl. víz-alkohol) esetében értelmezett a tf.% (v/v), cukorra nem. A 28-as Brix sok. A "cukortartalom beállítás" mit akar jelenteni? :o
Bármelyik is csak vizes cukoroldatban mér cukrot. A Brix optikai törésmutatót mér, cukortartalomra skálázva. De cseppents rá ecetet vagy pálinkát, arra is mutat, pedig egyik sem tartalmaz cukrot. A fokoló meg sűrűséget mér, szintén cukorra skálázva, de az is mutat értéket olyasmire is, amiben nincs cukor.
Nem, a fűtött, de folyadékkal nem fedett felület "negatív deflegmátorként" működik, túlhevíti a gőzt, így az a nem fűtött felületeken sem fog lecsapódni.
Üdv.Lenne egy kérdésem.Ha egy 100 literes duplafalu,olajos üstbe van 20 liter alszesz töltve,akkor a maradék tér részleges deflegmátorként működik vagy addig amig csak ameddig a duplikácio ér?Miért mondják azt ,hogy egy nagyobb térfogatu alszesznek a tisztázása könnyebb mint pl.egy 10-15 liternek a tisztázása egy 100 literes üstben?
Üdv kollegák egy lépcsős pálinka főzőmet eladnám sokat nem tudok róla nagyon keveset használtam betegség miatt adom el.75 literes fával gázzal lehet alatta fűteni,csongrád megyébe Üllésen található ára, 480000 ft 06 30 2549037 120000 euró
3-4óra az elég jónak tűnik. A deflegmáció összehasonlításánál én bevitt teljesítményt (kW) és a lehűlő felületet arányát hasonlítanám össze, nyilván ez nehéz, mert általában nem mérhető a pillanatnyi elektromos teljesítmény, de sajnos ez nem kerülhető meg azzal, hogy a töltet felületét veszed.
Azt is meg lehet tenni, hogy normál üzemben venni a KP alkohol fokát, majd hőszigetelni az egész főzőt és utána is megnézni az alkoholfokot, a kettő aránya konkrétan a deflegmáció.
Nem tudom, hol olvastad az "alszesz 3%-a" meghatározást, de az rossz, jó alapanyagnál nagyjából a fele a reális.
Ha mindenáron ragaszkodsz a százalékos meghatározáshoz:
Az első 0.5%-nyi általában kuka (mindegy, hogy rézelejének nevezed, vagy nem, többnyire borzasztó szokott lenni), a további 1%-ot lehet poharazni és utólag hígítva kóstolni.
A Te esetedben, ha "tele" rakod a 17l-es üstöt 15l alszesszel, az alábbi "számok" jönnek ki:
- 0.5% 7.5 cent: kb. két "pohár"-ba poharanként 4 cent;
- 1% 15 cent: kb. négy pohárba poharanként 4 cent.
Utána nyugodtan hagyhatod menni a lepárlást 91-92C hőmérsékletig, akkortól kell kóstolni, poharazni a UP-ot.
Pistorius nélkül, sima főzővel: amióta szigetelt üstszoknyát használok, a 17 literes főző alatt egy 3kW-os gázzsámoly van. Bár óvatosan pörkölök alá, nagyon gyorsan fel tudná melegíteni. Amikor a sisak hőmérő 60C-t mutat (sisak átmelegedett), visszaveszek a fűtésből. A páracső sárgaréz csatlakozójánál elidőzik a fel/átmelegedés, azután a páracső fokozatosan, lassan melegszik át. Attól függően, hogy mennyi ideig "tartom" a sisakban a gőzt, a fűtés kezdetétől kb 50 perc - 1 és negyed óra múlva kezd csepegni az EP.
Az EP-s poharak: az alszesz mennyiségét megszorzom 0,03-mal (3%), majd azt a számot elosztom 6-tal, és egy-egy pohárkába az így számolt mennyiséget gyűjtök (6 poharas módszer, minden pohárkába így az alszesz 0,5%-a kerül).
EP gyűjtés után annyit emelek a fűtésen, hogy folyamatosan folyjon a pálinka. Volt, hogy ezután fix mennyiségekben gyűjtöttem végig a lefolyó anyagot és főzés után másnap ráérősen döntöttem az EP-ről és az UP határról. Most inkább így csinálom: egy üvegbe gyűjtök és amikor a sisak hőmérő 90C körül van, elkezdem optikai szeszfokmérővel (alkohol refraktométerrel) nézni milyen szeszfokot mutat. Tudom jól, hogy 40%-os alkohol felett borzasztó pontatlan, hamis eredményt ad az alkohol refraktométer, de nem érdekel a pontos szám, csak a változás (ugyanúgy, mint ahogy a cefrénél brixet mérve sem rugózunk az adott brix értéken, csak azt nézzük, hogy változik-e/nem változik már). Epruvettát nem használok, mert a kis főzőm kis mennyiségeket ad, az epruvettába meg belemegy/pufferel 2dl-t. Ha az optikai szeszfokmérő 80+ %-ot mutat, még KP van, később elkezd csökkenni a %. Amikor az optikai 70%-ot mutat, akkor szokott UP lenni, de már előtte elkezdem cserélgeti a kifolyó alatt az üveget:
UP teszt szárazüveg próbával: amikor az új üvegben kb egy ujjnyi mennyiség van, másikat teszek alá. Az ujjnyi mennyiséget az üvegben körbelötykölöm, majd a tartalmát átöntöm egy harmadik pohárba (puffer pohár). Pár perc után az üveg faláról még lecsorgó cseppeket is átöntöm a pufferba, majd az üvegre kívülről meleg vizet folyatok (vagy az üveget belerakom a véghűtőm felmelegedett vizébe). Így az üres, átmelegített üvegben elég jól ki lehet szimatolni az UP szagot. Ha nincs UP szag a tesztelt üvegben, akkor a puffer pohárból mehet az anyag a gyűjtőedénybe, ha buké van, akkor meg az UP gyűjtőbe. Ezután a tesztelt üveget hideg vízzel kívülről lehűtöm és berakom a kifolyócső alá, és amelyik üveg ezidáig a kifolyó alatt volt, azt tesztelem tovább az előbb leírtak szerint. És így megy ez körbe-körbe ugrálósan, amíg az UP szagot valamelyik tesztnél meg nem érzem. Az UP-t aztán persze külön üvegbe gyűjtöm, kb 20-10% kifolyóig főzöm le. Így az egész móka kb 3-4 óra, a KP átlag szeszfoka (rendes szeszfokolóval mérve) 60 teteje %.
Aztán volt/van úgy, hogy nem így szigorúan, enyhe UP bukéra/illatra vágok, mert unom az ugrálást, hanem keserűség ízre. Azt vettem észre, hogy ha nem szűrtem korábban kozmaolajat, akkor a keserű íz és az UP szag kb ugyanakkor jön, ha pedig kozmaolajat szűrök (mostanában az alszesz hűtve szűrésével), akkor sokkal nehezebb elválasztani az UP-t, mert minden jel sokkal enyhébb elválasztáskor.
Kérdésedre a választ tulajdonképpen meg is adtad,a "szigorú elválasztás "magában hordozza a hibát.Nem pont úgy,ahogy leírtad,az UP is kell(het) hozzá,de a túl sok EP elvétele okozza legtöbbször a jellegtelen,inkább alkoholos ízű végeredményt.Az elején kevesebbet kell elvenni,a végén tovább kell engedni,hogy mikor mennyit,na az a művészet.Ha régebben is olvastad ezt a fórumot,többször elhangzott,hogy a jó gyümölcsaromák java közvetlen az előpárlat után jön le,könnyű kidobni.
Elég sok főző termékét volt lehetőségem kóstolni és az alapján a DES az egyik legproblémásabb szerkezet, ha biztosra akarnék menni, biztos nem választanám, azt kiinduló pontnak tekinteni szerintem szarvas hiba. A páracsövet többen megcsapoltuk és kivezettük a flegmát, hogy mennyi az annyi, ami ott keletkezik, gyakorlatilag semekkora deflegmáció nincs ott, az egész főzés alatt nem gyűlik össze 0.5dl visszafolyó sem, esetleg akkor, ha extra méretei vannak, ~ 5m hossz.
Megosztanék egy vicces és tanulságos beszélgetésemet a ChatGPT-vel. Az ötlet onnan jött, hogy agyalok már régóta, miért van az, hogy vannak, akiknek könnyen ad az Isten, és az első próbálkozás után - a klasszikus szabályokat betartva - már jól iható pálinkát főznek, és vannak olyanok, mint én, akik mindig a dolgoknak a szar végén állnak, és vergődnek meg szenvednek, aztán néhány sikertelen próbálkozás után keserűségtől telve abbahagyják ezt a hobbit. A jelenség az, hogy tisztázó főzésnél a szigorúan elválasztott KP később aromaanyagokban szegény pálinkát ad, a jó dolgok nem jönnek át valamiért. Aromában sokkal jobb az eredmény, ha az UP elválasztás később történik (paraszti módszerrel kijövő 35 vagy akár 20%-ig leengedve), de akkor ugye már UP-s lesz a KP. Mielőtt a fejemhez vágnátok, biztos vagyok benne, hogy nem cefrézés hiba az oka, mert tök mind1, hogy savazok vagy sem, fajélesztőt használok vagy sem, 7 nap erjesztés után főzök vagy 2 hónap után, a jelenség ugyanúgy áll. Sok oka lehet a kudarcnak, nem biztos, hogy jó irányban tapogatózom, de azt tudom, hogy a DES100-al mindenki boldog, lóg a nyakukban a sok érem, ezért összehasonlítottam a főzőm arányait a DES-ével, és arra jutottam (mondom: lehet abszolút tévesen), hogy a 17 literes ECO főzőm páracsöve (18-as cső) túl vastag lehet. Poénból megkérdeztem a ChatGPT-t a főző párolgó felület és a páracső keresztmetszetének felülete témáról. A beszélgetést csatolom képekben. Vicces, hogy nem csak ő mondott nekem dolgokat, hanem én is tanítottam őt :) Pirossal bekeretezve a kérdéseim (whisky-t írtam pálinka helyett, gondoltam az adatbázisában több infó lesz úgy).
Az oszlop felépítésétől függően lehet meleg vagy hideg hűtővizet használni a deflegmátor hűtésére. Ha a párlat elvétele a deflegmátor után történik - vagyis áthalad az összes fejgőz a deflegmátoron - akkor a meleg hűtővíz használata a célszerűbb. Hideg hűtővíz esetén igen nehéz beszabályozni a reflux-fejpárlat arányt. Ellenben, ha a fejpárlat elvétele a deflegmáror előtt van, akkor meg a hideg hűtővíz használata az ajánlottabb. Ha meleg vízzel táplálnánk a defit, akkor csak igen kevés párlat kondenzálódna, nagyrészt távozna a hűtő felé. Ha viszont hidegebb a defi, a nagyobb arányú kondenzáció következtében némi vákuum alakul ki, ami beszippantja a párát, így több reflux termelhető.
Amit leírtam, azért használják, mert azt logikus használni. Ha mélyebben érdekel a téma, volt már erről szó régebben, főleg Barkócza hozzászólásai között érdemes keresni:
Más kérdés, hogy egy kis főzőnél érdemes-e ezzel szórakozni, hogy egyensúlyba álljon a kilépő és a belépő hőigény, nagy főzőknél sem ezt csinálják általában, hanem előállítanak külön technológiai melegvizet a fejdeflegmátornak, ami mindentől független.
Egyébként van labor vizsgálat is, ami pont erről szól, majd megkeresem.
Én hideg vizet engedek a defire ... amíg jó az idő.
Mivel szabadban (a szaletli alatt) főzök, ezért hidegebb időben az egylépcsős defijének nem jó a hideg víz + hideg levegő kombó, kínkeserves a fűtési teljesítmény - deflegmáció egyensúly beállítása.
Ha zárt helyen tudsz főzni, ahol nincs nagy hőmérséklet lengés, szerintem jobb a hideg vizes deflegmálás.
Egyébként a DES100-hoz ugyanolyan tárcsás hűtőt használok, mint a videóban.
Aha értem.Még azt szeretném kérdezni,hogy lehet majd szeretnék egy olyan tornyot beruházni mint jolidának is van.Lehet ugyis vele főzni,ha iyen nagy hűtőm van és nem olyan amibol közvetlen megyen a meleg viz a defibe?ha jol emlékszem ha máshonnan kapja a defi a vizet az valami kétkörös hűtés vagy mi is.Miért is használják a felmelegedett hűtővizet a defi szabályozására egylépcsőseknél?
Szabályozni egyszerűbb, ha nem csepegtetni kell a hideg vizet, hanem folyatni a meleget és van egy olyan elképzelés is, hogy féloldalasra hűti a hideg víz a tányért. Ennek nem sok jelentősége van egy oszlopon, ahol 3tányér+deflegmátor van, de ennél a főzőnél (csak) egy deflegmátor van. De ez elmélkedés, a gyakorlatban kellene ezt megnézni vagy sokkal inkább megkóstolni a végterméket.
És valaki főz esetleg egylépcsősnél ilyen hűtővel?Azért kérdem,mert ott a defibe a csőhütőből kifolyó vizet vezetik be.Igy is meglehet oldani,ugye?Hogy nem a felmelegedett viz megy be a defibe?Csak akkor az valamilyen hátrányokkal is jár ugye?Megtudhatnám hogy mik ezek?
Azért van benne egy kókány elem. Egyrészt a duplikátor szintjelző csöve nem zárható ki a rendszerből. Szilikoncső a szintjelző, ami nem igazán nyomásálló. Mindezek tetejében műanyag pántolószalaggal rögzítették. Ez így eléggé necces.
Sajnos nem tudok csatolni semmilyen linket, de olvasatom szerint ezt a "jelenséget"(csakis cseresznyénél) már magasabb szintén is próbálták kielemezni, meghatározni, lényeg, hogy nincs rá egyértelmű magyarázat, viszont a párlat nem minősül hibásnak, ha nem lelhető fel cefrézéssel, illetve lepárlással tártsíható hiba.....
Hideg víz vagy nem, ezen lehet elmélkedni, de ez egy elég korrekt video és a főző is egy komplett, komolyan megépített berendezés. Domború az üstfenék, fél báron működik a köpeny, elektromos a fűtés, el sem hiszem, hogy eljutott idáig valaki, maga a kánaán, ha éppen van miből kifizetni.
Üdvözlök mindenkit. Ehető jó minőségű fekete cseresznyéből főztem pálinkát, fokolás,szűrés után rózsa színű lett ma vettem észre. Ízre illatra jó az üveg tejesen tiszta amiben szűrtem. Kérdésem mitől lehetséges?
Hello.Lenne egy kérédésem.A mellékelt videóban van egy pisztorius tányér aminek a tetejére a hűtő aljárol lehet szabályozottan ráengedni a vizet.Igy ennek van valami értelme?Nem a felmelegedett vizet kellene rávezetni?
Pontosan ezzel foglalkoztam én is, de kihagytam belőle a pektinbontót, mert ugyan a cél az almabor az első lépésben, a végtermék mégis csak az ecet!
Egyébként nekem spec. nem tetszett, hogy a recept cukros vízzel szaporítja, uh. én csak nagyon kevés vizet, és cukrot csak mutatóba tettem bele. Kierjedt, holnap dekantálom, aztán jöhet a következő lépés.
offtopik: almából almaecetet szeretnék csinálni, mert nem érett cefréhez, meg pár kg van csak amúgy is. Szerintetek, pektinbontót szabad úgy használni, hogy utána nem lesz lepárolva? Azaz az az enzim fogyasztható az ecettel? (Amúgy, cukros víz is megy bele, mert mindenhol csak olyan almaecetes receptet találtam.)
Udv! Fuge-szolo pálinkát szeretnek. Keverve szoktak ilyenkor cefrezni vagy cefrezzem kulon és csak a fozeskor legyen össze ontve? Az arany egyébként fele fele.
Főzőfüggő, szerényebb deflegmáció esetén nincs hirtelen váltás, hanem fokozatos kp-up átmenet van, ebben az esetben nehezebb a vágás, de akkorát hibázni sem lehet.
Kóstold meg,ha még édes,valami miatt leállt a forrás.Ha nem édes,akkor valami nagyon gyenge gyümölcs volt,még a kicsit éretlen szilvában is van legalább kétszer ennyi cukor.
Arra lettem figyelmes ,hogy a higítatlan pálinkámban narancssárga/barna apró szösz szerű dolgok úsznak amit megpróbáltam leszűrni először vattakorongal amit hamar eltömített majd kendővel. Szűrés után a következőképpen nézett ki a vatta és a kendő. A kérdésem az lenne ,hogy mi lehet ez és ,hogy ettől még fogyasztható-e?
Udv mindnekinek! Szilva cefrem hat nap után megállt. 17-és brixrol 10-ig ment le. Irányított erjesztés volt, pH 3,3-rol felment 3,5-re. Cefre maghoje 17-22fok. Szerintetek ebben ennyi volt, vigyem főzni, vagy probalkozzak meg valamivel?
A középpárlati rész alkohol fokának kellene egy bizonyos határ felett lenni végig, aztán az up meredeken esik, ez az ideális.
A diagram elég izmos deflegmációt mutat, kisüsti főzőnél 70-80% között már elég jónak mondható, de szubjektív, van akinek 60-65%között van és elégedett vele.
Ahogy mész a deflegmációval felfele, a párlat vékonyodik, az ízek és az illatok egyre határozottabbak lesznek, ez is szubjektív, hogy ki mihez szokott, mi az elképzelése az ideálisról, szóval nincs erre sem egy általános képlet.
Honnan tudom azt,hogy egy főző jól választ el?Honnan tudom,hogy a deflegmácio pont megfelelő és nem kell rajta emelni vagy csökkenteni?Létetik valami számitás,amivel ezt meglehet határozni?
Zolibácsi csomagban szállította Kelebiából ezt a módszert. A feldolgozatlan, egész szemesen, fajélesztő nélküli, éppen csak lefedett hordóban a napon erjesztett szilva kapcsán merült fel.
Ebben az esetben olyan nagy mennyiségben keletkezik előpárlat, amit a fatüzelésű üstökkel nem tudnak pontosan elválasztani, a termék aromáját is az erősen lakkos jelleg határozza meg.
Valószínűleg ebben az esetben ez egy praktikus megoldás.
Miklós1 a fórumos, technológiai, pépesített, folyósított és fajélesztővel oltott anyag kapcsán jegyzi meg, hogy látszólag nincs előpárlat, de mégis van egy kevés, amit a vizes módszerrel mutat meg.
Ha már fel lett emlegetve, a Miklós1-féle vizes poharazgatáshoz hasonló/az őse a "szerb palack", a "szerbezés", amit itt a fórumon Green Corner írt le először. Vannak akik csinálják, vannak akik nem, vannak akik szerint hülyeség (mert csak a vízben jobban oldódó anyagokat szedik ki), vannak akik szerint nem. EP elvételnél az elejét ráengedik hideg vízre (a képen sima hideg csapvízen), és ha mindez óvatosan történik - ezért kell a palack oldalára csorgatni a lejövő anyagot, ill. Miklós1-féle poharazgatásnál is a pohár oldalára -, akkor a víztől optikailag elválik a szeszes réteg, miközben a rossz részek beleoldódnak a vízbe, ami ugyancsak elválik optikailag. Vannak akik végigtolják a palackkal az egész tisztázó főzést, bár ahogy ők is írják, UP elvételre nem jó, ott marad az orr. Én úgy tapasztaltam, hogy az elején kialakul egy vékony zavaros réteg (néha az is átlátszó, gondolom egy rosszul takarított páracső-hűtőcső piszkai is ilyenkor kerülnek az EP-be), ami egy kis idő után újra "meghízik", vastagabb lesz. Később viszont, amikor a főzés során a kijövő szeszfok lecsökken xy százalékra, akkor feloldódik minden, eltűnik az optikai elkülönülés, így félő, hogy minden amit kiszedett a palack, újra bekerül a gyűjtőedénybe - ezért én jobbnak látom nem a főzés végéig használni ezt a módszert.
Lenne még egy kérdésem.Azt szeretném megkérdezni,hogy a Miklos1 szerinti előpárlat kimutatásnál a 10 ml hideg vizre mi az a mennyiség amit rá kell folyatni?
Miután felvittem a pH-t 4.4-re szépen beindult a szilva, most a zajos erjedés megy.
Valószínűleg ott hibáztam, hogy kételkedés nélkül elhittem, amit a pH mérő mutatott. A lekvárszerű szilvacefrében mutatott pH 3.5 a valóságban jóval kisebb lehetett. Talán vegyész fórumtársak tudnak rá magyarázatot adni.
Köszönöm.Lenne még egy kérdésem.Néztem egy tányéros hűtőt is.Van esetleg róla valakinek valamilyen tapasztalat?Vannak hátrányai?Azért venném,mert könnyű tisztitani és nem átfolyós hanem rendes 170 literes tartályban van és igy ez nekem elég kényelmes lenne.
Üdv.Szeretnék egy spirálos hűtőt késziteni.Azt szeretném megkérdezni,hogy milyen legyen az átmérője a spirálnak hogy ne legyen vele semmi gond ha 2 colos a páracsövem?És ha rendelek rozsdamentes csövet akkor kell valamire figyelni pl. a falvastagságra vagy valamire?Köszönöm.
Vannak akik "megfogják" az erjesztés közben elillanó illatanyagokat egy plusz palackkal, később pedig ezt a folyadékot használják fel a pálinka kihígítására. Lehet benne valami. Ha kis pluszt ad, akkó' mé' ne. Észrevettem én is, hogy amikor vizes zsákkal zárom el a cefrét, nagyon jó illata lesz a víznek zsákon keresztül is.
Számottevő levegő csak akkor kerül be diffúzió útján, ha a CO2 képződés lassul vagy eleve lassú. Ezt lehet mérsékelni hosszabb, akár több hónapig tartó erjesztés esetén, ha a kotyogóba nem víz kerül, hanem pl. étolaj, esetleg nem kotyogó kerül beépítésre, hanem egy visszacsapó szelep.
Ha ragaszkodsz hozzá,legyen úgy.Itt azért sokan másként gondolják. A szilva pedig spontán erjedéssel beindul,minden cifraság nélkül,1 nap alatt.Azaz este összezúzod,reggel kiugrik az edényből,ha túlpakoltad.
Cefrénél felesleges, a bor mikor a hordóban erjed, ott van némi haszna, de régen azt is megoldották kotyogó nélkül. Itt a klasszikus bevált cefrekezelésnél a bunda lé alá nyomása 2-3/nap, a co2 pána meg véd. Itt amit nagy tudományosan előadtál diffúzióról stb, az mind szép, de közben az alapokból megbuktál.☹
Az edényben a forrásban lévő cefrével van egy kicsi túlnyomás (néhány H2Omm). Az hajtja át a kotyogó vízzárján vagy a fedél résén a CO2-t. Ha nem lenne túlnyomás akkor nem menne ki CO2.
A levegő nem a sűrűsége miatt kerül be a CO2-vel teli edénybe, hanem a diffúziós hatás miatt. A diffúzió hajtóereje a koncentráció különbség. És valamekkora túlnyomást is képes leküzdeni.
nem túlnyomás van az edényben,hanem tele van co2-vel,mivel a forrás kezdetén kitolta a levegőt,később a keletkező co2-t,innen induljunk.Ha nem éri szél a cefrét,nem hajtod ki a keveréssel,az a co2 párna benne marad,nem engedi a cefre közelébe a nála könnyebb levegőt,és ez a cél.
A kotyogónak, azon kívül, hogy kingedi a CO2-t és nem engedi be az O2-t, van még egy haszna. A buborékolás intenzitásának változása jól mutatja az erjedés előre haladtát. Igazad van, ha a fedél nem tömít légmentesen, akkor nem fog megszólalni a kotyogó. Ha a zajos erjedés elején ezt látom, akkor addig igazgatom a tömítést, amíg meg nem szólal a kotyogó.
A "lazán rátett" fedélről meg annyit, hogy, ha ki tud jönni a résen a CO2 akkor ott be fog menni az O2. Hiába van pici túlnyomás az edényben, mivel az O2 parciális nyomása bent sokkal kisebb mint a levegőben, a diffúzió beviszi az O2-t az edénybe.
a kotyogóval nincs baj,de teljesen felesleges,szükségtelenül bonyolítod a dolgot.A cefréző edény fedelének két feladata van:egyrészt meggátolja az oxigén bejutását,másrészt lehetővé teszi a keletkező széndioxid kijutását.Ezt a hordó teteje tömíítés nélkül,csak hanyagul rádobva is ragyogóan ellátja ha nincs fedél,fólia és bicikli belső.Azt már csak halkan jegyzem meg,hogy a kotyogó nem is mindenkinél működik,ha a fedél nem légmentesen zár,a co2 a résen illan el,nem is jut el a kotyogóig.
próbáld meg akármilyen cefrénél:az akkusavat hígítod,10 %-os savat adsz a cefréhez,100 L cefréhez 6 dl-t,kevered,méred.aztán kevered,méred,még vagy háromszor.Ha ezt egy festékes vödörbe csinálod,akkor is percekig kell keverni,lassan oszlik szét a sav,ha mindezt 80-100 L-es hordóban teszed,a keverés intenzitásától függően akár 15 percig is kutyulhatod,még mindig csökkenni fog a pH,további sav hozzáadása nélkül.A cél az,hogy már ne változzon,akkor,és csak akkor mehet hozzá a következő adag.Az 1,5 dl 37 %-os tapasztalati érték,de általában jó,azután csak óvatosan!
Az első 250 mL-t így adagoltam: 50 mL, keverés, pH mérés, 100 mL, keverés, pH mérés, 100 mL, keverés, pH mérés. Miután láttam, hogy 250 mL sav mennyit módosít a pH-n, azután már 250 mL-enként adtam hozzá.
a pH=3,5 nem rossz,de 2,5 dl-es részletekben hozzátenni a savat,nagy bátorság,bár nem írta,milyen tömény volt,amit használt,kérdés,hogy volt-e eleget keverve,nehezen oszlik el,még hígítva is.
Összesen 1 L akkumulátor sav ment bele, az vitte le 5.1-ről 3.5-re a pH-t. Nekem is szokatlanul soknak tűnt, de a pH mérő szerint ennyi kellett. Ugyan ezzel a pH mérővel állítottam be a többi cefrémet is 3 körüli értékre és nem volt velük gond. Volt amelyik leszaladt 2.8-ra, de az is elindult.
Most 400 g szódabikarbónával felemeltem a pH-t 3.5-ről 4.0-re és kapott még egy kis élesztőt is.
A hordó leárása után 10 perccel már megszólalt a kotyogó. Nem tudom, hogy ez még a semlegesítésből származó CO2 vagy már a gombák dolgoznak? Néhány óra múlva meglátjuk.
És ezt hány százalékos kénsavval,hányszor ismételted meg? Mert 100 L cefréhez 1,5 dl 37 %-os(akkumulátorhoz használatos) elég szokott lenni,lehet,hogy túlzásba vitted,a pH=3 már az alsó határ,élesztő gombák nem bírták
Üdv mindenkinek.Kèrdèsem lenne mint amatőr pàlinkafőző.A körtepàlinka felhigitàsa utàn redesztilàlt vízzel(gyógyszertàrból) keserű utóízt kapott.58% ról 46% ra csökkentettem.
Van e valakinek tippje mitèvő legyek.Vagy idővel ez eltűnik ?
Üdv ! Lesz kb 20 l fügém finomításra ,az a kérdés kb mikor kéne vágnom ,mert elég markáns az íze, lehet nehezebben fogom felismerni a nem oda való Up részét !?!:-) A terv ,hogy 50 fokig mindenképp külön gyűjtöm, az alatti részt meg 40 fokig ,meg lesz a "kapás" füge pálinkám !:DDD Vajon jól gondolom ,persze illatolás stb. minden csak a markáns illat az bezavarhat(na)??!:-)
Végül megcsináltam az ügyfélkaput és elküldtem a nyomtatványt amire 1 percen belül kaptam vissza egy levelet "jogosultság hiba" címmel majd ezutan újra kitöltöttem a nyomtatványt és ismét elküldtem ,na erre már semmi hibaüzenet nem érkezett. Akkor most ezt vehetem úgy ,hogy sikeresen elküldtem és már csak várni kell az engedélyre?
Besétálhatsz a területileg illetékes vámhatósághoz, vagy feladhatod postán is, én annó így csináltam egy héten belül megjött a válasz.
A telephellyel kapcsolatban: " A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, űrtaltalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől "
Hát akkor mindenképp csinaltatok egy ügyfélkaput a közeljövöben. Viszont még lenne 2 problémám.
1.: Amikor a nyomtatványnál rányomok az ellenőrzésre akkor kiir egy hiányosságot a főlapon ami a következő képpen hangzik: "A bejelentő azonosítót elektronikus beküldés esetén kötelezö tölteni."
Itt az egyik kérdésem az lenne ,hogy mi is az a bejelentő azonosító pontosan?
A másik pedig ,hogyha nem elektronikusan akarom beadni a nyomtatványt (ha van erre lehetőség?!) hanem kinyomtatnám és bebattyognék a navhoz akkor arról kilehet hagyni a bejelentő azonosítót?
2.: A telephely nem saját tulajdonomban van én csak ott élek. Igy azt jelöltem meg ,hogy bérlem ,de itt bérleti időtartamot is kell beírni . Mi lenne az ésszerű bérleti időtartam? Más mit jelölt meg hasonló helyzetben?
Újabb problémába ütköztem. Letöltöttem az ÁNYK-t beirtam a személyes adataimat. Ezután megkerestem a J37 nyomtatványt, letöltöttem és amikor megnyitottam a nyomtatványt akkor ez az üzenet fogad:"Ez a nyomtatvány az ügyfélkapus regisztráció elvégzésére jogosult szervnél történő regisztrációt követően kizárólag az ügyfélkapun keresztül elektronikusan adható be!" Szóval ha jól értelmezem akkor most csinaltatnom kellene egy ügyfélkaput?
Voltam olyan előzékeny, hogy idéztem belőle, hogy még te is megértsd, nem sikerūlt, innen már nincs lejjebb számomra, iszok egyet az egészségedre! Szép estét neked is.
Az építéshez engedély online kérhető a NAV_J37 nyomtatvány kitöltésével. A fórumon visszakeresve megtalálható (pl: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146002085&t=9214389 ) kitöltéshez segítség. Én tavaly decemberben adtam be, 3-4 nap múlva kezemben volt az engedély.
Köszönöm mindenkinek az eddigi segítséget. Engem igazaból az érdekelne ,hogy az építési engedélyt hogyan tudnám megigényel i, mert olyat olvastam ,hogy csak egy "móriczkarajz" kell az egész berendezésről és ezt kell a navhoz eljuttatni. De gondolom még ehhez valami írásos kérvény is kell. Illetve ezt az egész épitési engedély igénylést lehet e elektronikusan igényelni?
"....a hatóság ellenőrzés esetén kérni fogja a pálinkafőző eredetére vonatkozó iratot(pl. számla, elkészítési engedély, hagyatéki papír). Ha vásárolta a pálinkafőzőt és nincs meg a számlája, akkor az eladótól évekkel később is lehet számla másolatot kérni.".
Kevés kivétellel (pl. autó, ingatlan, lőfegyver) semminek a származását nem kell tudni igazolni. Ezeknek is csak addig, amíg a központi nyilvántartásban a nevedre nem írják. A pálinkafőzőknek nincs is egyedi azonosítójuk, ami alapján lehetne...
Lehet akkor mégiscsak kérem az építési engedélyt úgy a tiszta. Irtad ,hogy te elektronikusan adtad be. Ennek mi a menete tudnál még ebben segíteni? Pl. Van valami nyomtatvány amit ki kell tölteni?
Szóval akkor összességében a navot ki is lehet hagyni az egészből elég ha csak az önkormányzatnál jelentem be mintha a piacon vásároltam volna egy régi házilag készitett berendezést?
Semmi sem érdekli őket. A magánszemélyeknek nincs számlamegőrzési kötelezettségük sem. Az önkormányzat általában nem ad regisztrációs számot, olyankor a J49 megfelelő rovatába azt kell beírni, hogy nincs.
A második opció szimpatikusabbnak tűnik nekem. De mint irtam az elejétől a végéig házilag lett építve a berendezés. Szóval ha úgy jelentem be az önkormányzathoz mintha piacon vásároltam volna akkor nem fognak azzal szívózni ,hogy pl. az előző gazdájának kellett volna adni építési engedélyről valami dokumentumot?
ANAV-tól kell engedélyt kérni desztillálóberendezés előállítására. Egyetlen paramétert kell megadni, az üst térfogata nem lehet száz liternél nagyobb. Nincs mérlegelési jogkörük, 30 napon belül megadják az engedélyt. De sokkal egyszerűbb egyből bejelenteni az önkormányzatnál. (Használtan vetted a piacon szóbeli megállapodással.) Az önkormányzatnak sincs mérlegelési jogköre, tudomásul veszik a bejelentést. Utána NAV, J49...
Segítséget szeretnék kérni. Hogyan tudnám a házilag épitett berendezésemre megszerezni az építési engedélyt utólag? Kihez kell fordulni? Esetleg elektronikus úton lehet-e intézni?
Fingharmat meg cékla nem tudom hány fokosan jó, gyümölcsök általában nekem 40-50 között, szilva is, meg erősebben is, nade:
Törköly, meg seprő, az nagyon nem 40 fokos műsor nálam, inkább 50 körül és plusz. Amit megosztottam, az is valós, több éves érlelés, 60+os szeszfok, mégis olyan sima, hogy nagyon.
Ízlések és pofonok.
Tessék, egy pár éves seprő kalandomat részletesen megosztottam, így nem lehet hibázni, ha jó az alapanyagod:
Üdv ! Itt lett a baj:" Utólag kérdezek ,de remélem még kaphatok útbaigazítást?!" ! Majd jövőre ,akkor megint újra átbeszéljük ! Akkor az extrakció tényleg vízgőzzel fog működni ?:-)
Ha nem hiszed, teszteld magad. Én csak megosztom az eziranyu tapasztalatom.
Egy faszán ledöngölt törkölyt békén kell hagyni hűvös helyen x ideig. Utána meg mást kell szidni, amikor szétakarod szedni:)
Minden más beavatkozás eltéríti, más lesz a végeredmény.
Én nem azt mondom, hogy ettől rossz lesz, csak azt, hogy más.
Ezért különböztetjük meg a törkölyt, nedves törkölyt, csigert, szőlőt, borpárlatot, seprőt, stb.
Btw ritka kedvencem a seprőpálinka, főleg, amit régebben én csináltam:))) kén nélküli seprőből.
A másik kedvencem: teljes érés közeli kékszőlő (ilyet régebben nehéz volt szerezni, manapság passz)majdnem száraz, csak enyhén nedves törkölye, szintén a sajátom, pár év pihentetés után, 60+-os szeszfokkal.
Aztán a fehér szőlő nedves törkölye is jó, csak az is más. És mi van a rengeteg fajtával, ugyanolyan eljárással...
Aztán csak irsaiból készítettem minimum 4 féle változatot, amikor ment itt a nagy irsai harc, és vettem a fáradságot elkészíteni ugyanazt az alapanyagot 4 féleképpen.
Mindegyik más lett. De sajnos a sírba viszem, mert én sem tudtam melyik melyik volt, csak találgatva, mert amivel ráírtam kurvara lekopott:)))
És nincs az az isten, hogy ezt végigcsináljam mégegyszer, egy életre megutáltam az irsait.
És főztem még rengeteg szőlő alapanyagot fajtánként, próbálgatva, ezt csak azért, mert nem csak úgy a levegőbe írtam.
Azt szeretem, amikor nálam tapasztaltabbak írnak, szeretek tanulni.
Üdv ! Mint műkedvelő ,már csak az a kérdés ,miként tudtam volna kifőzni a fing száraznál egy kicsit nedvesebb törkölyt ? Vagy csak át gőzölésről van szó ,minimális mennyiségű törköly pálinka kinyerésére !:-)
Üdv ! Ebből a nedves törköly áll a legközelebb a kapott cefréhez ! Na Én erre raktam a kb 20 l vízet 2 kg cukorral ,élesztővel ,pektinbontóval ! Több fóliával lezárva ,+ kotyogóval ellátott hordóban van ! Semmi mozgás ,de nem nyitogatom ,szept.közepe végén főzőm ,remélem a szén-dioxid tartósítja addig is ,ezért is nem nyitogatom !:-)
Üdv ! Jól értem ,nem törköly lesz a pálinkám ,hanem gyakorlatilag szőlő? Tettem kb 20 liter vízet 2 kg cukor pektinbontó ,szőlő élesztő ,és 2 x megnyomkodtam és most le van zárva kotyogóra ! Semmit sem csinál ,nem érzékelem ,mikor kinyítottam pezsget és elaludt a gázgyújtó!
Nagyon pihent lennék, elkezdenék gondolkodni rajta:))
Térfogatra sok, súlyra szerintem még annyi sincs, pedig először 10%-ot tippeltem volna, aztán elkezdtem felidézni az emlékeimet, mennyire könnyű egy zsák kocsány bogyózás után, ahhoz képest hány 100kg szőlőt tartott.
A forrás sima ügy,főzés előtt annyi vizet adj hozzá,hogy tükrében meglásd magad,aztán mehet úgy,ahogy bármi más.A laza törköllyel tele rakhatod az üstöt,elegendő vízzel nem tudod leégetni.
Üdv ! Utólag kérdezek ,de remélem még kaphatok útbaigazítást?! A majdnem szomszéd szólt, hogy tudna adni egy 120 literes hordónyi ,sajnos jól kinyomott fehér törköly szőlőt! Pektínbontót adtam neki ,fehér szőlőhöz való élesztő, és kb 20 liter vízben 2 kg cukorral lezártam kotyogóra! Fog tudni a ledöngölt cefre így rendesen leforrni ,és főzést miként csináljam a relatíve sűrű anyagból ??-) Előre is kössz ha valaki veszi a fáradságot és ad némi támpontot erre az anyagra, amiből még sohasem főztem pálinkát!
Van mar kb 32kg fugem megtisztitva,reszben hejazva. 4 kg koruli adagokban fagyasztottam le, augusztus vegeig gyujtom, akkor cefrezem.
Mit javasoltok, hogyan tudnam egyenletesen felengedni? Tombokben nem tennem hordoba...
Megy kozben az aszalom is, az egyik fugefam voros fuget terem, a palinka egy reszet azzal fogom agyazni. Nagyon finom edes ital lesz, ami viszont nagyon becsapos. A nok imadjak! 😉
Sziasztok. Hétfőn szedtem 90 l borzagot. Beoltottam élesztővel. Most meg itt ott buggyan egyet kettőt. A kérdésem az, hogy mikor lehet desztilalni, mert úgy mondják az öregek hogy elillanhat.
A szomszéd fiatal ember,"kint dolgozik osztrákba",tőlünk 10 kr-re hatalmas területen termelő cégtől rendelte. Onnan hozta a kő kemény körtét,és répavágóval ledarálta.
Az soha nem érett volna be,téli körte,fáról szedett,csak a hibásakat eladják! Ha nem teszünk rá szirupot,el lehetett volna dobni az összeset.
Régebben én is főztem nem keveset,de nem akartam elvenni a kedvét,amikor megláttam az árut!
...ez úgy működik, hogy teletöltöd hideg vízzel és amikor a víz hőfoka eléri a 60-65°C-t, akkor az alsó kerticsapon, (amit a vízcsaphoz cstlakoztattál) óvatosan beengedsz kb. 15-20-liter hideg vizet, ami a fölső fekete csonkhoz csatlakoztatott csövön keresztül "letolja" a felső forró vízréteget... Persze a csapot alul, csak óvatosan nyitni (ellenáramú hűtés), mert ha nagyon rányitsz, akkor a felső elfolyó csövön nem tud olyan gyorsan távozni a meleg víz és bibuggyan a hordóból...:):)...Tökéletesen működik.
...Ennek az üstnek, a szegeccsel együtt kiszakadt a füle...
