Róma-szenvedély topik mellékleteként nyitottam ezt a topikot, hogy minden, ami reptérről bejutás, buszjegy és RomaPass, szállás és hasonlók itt legyen. Az összes infó részletesen megtalálható a http://roma-szenvedely.eu/ oldalon is. Az "őstopik" így remélhetőleg megmarad azon témáknak, melyek Róma történelméről, felbecsülhetetlen kincseiről és a Róma iránti szenvedélyről szólnak. Ha itt megtudtál minden gyakorlati tanácsot, nézz be oda is, hogy megtudd, más mit szeret Rómában.
Azt én is tanusíthatom, hogy Rómában (is) hőség volt az elmúlt héten. Bár csak pár napot maradtam, kénytelen voltam sziesztát tartani, pedig korábban nem igényeltem.
A Musei Vaticani ingyenes utolsó vasárnapján több részleg is zárva volt, a biztonsági őrök kb. fele szabadságon van. Ráadásul filmforgatás miatt szombaton és vasárnap is éjfélig ügyeletet tartanak.
A nagy melegre való tekintettel kivételesen feltűnően lezseren vették a dress-codet. A Sixtus Kápolna előtt azonban takarni kellett a dekoltázst és a combokat, így ha valaki nem készült, adtak neki valami borzalmas műszálas anyagot. Szintén új volt, hogy a rövid útvonalhoz a térképgalériákkal szemben lévő lépcsőt megnyitották, nem kellett körbejárni mindent, és azon a bizonyos, általában csak hétköznapon, csoportok számára átjárható jobb oldali ajtón szabadon átmehettünk a Bazilikához. Így részt vettem Ferenc Pápa Angelusán.
Másodszor is megnéztem a Festa de No Antri bárkausztatását, és pol-pozíciós helyemet tartva a Sta Maria in Trastevere templom fölötti tüzijátékot is megnéztem. Hétfőn hazafelé bő másfél órát késett a gép.
Rövid, nagyrészt ismétlős, de mindennel együtt klassz út volt.
A visszaolvasással az a gond, hogy időrendben az elején kezdtem. Gondoltam, hogy a vége felé már az infok ismétlődnek. Így jártam, beleszaladtunk ebbe a hapsiba. Kár.
Mondjuk Róma most amúgy sem fogadott olyan tárt karokkal minket. A sztrájk már tényleg csak hab volt a tortán, de múlt héten valódi hőhullám volt (igaz, Magyarországon is), és végig szemétóceán. Mi egy viszonylag jobb környéken lakunk (Vatikáni múzeumok közelében), de itt is gyakorlatilag kifolyt a konténerekből, és kisebb halomként tornyosult mellette. 4-5 napig nem vitték el, pedig minden éjjel hallottuk, ahogy ürítenek egy-egy konténert.
Na mindegy, otthonról írok egy hosszabb beszámolót is, jóval és rosszal is. Nekem Róma tegnap estig olyan 7 pontos volt a 10-ből (tudom, hogy nem lehet reálisan osztályozni, de mégis) a fővárosok tekintetében (Európában a híresebbeknek kb. a felét láttam), ma ez kissé lecsúszott olyan 5-6 szintjére...
Szia, Mi nem rég Bariból mentünk Leccébe vonattal, tudtuk, h kell érvényesiteni, de elfelejtettük.
Gyorsan felszálltunk, s mikor leültünk jutott eszembe, hoppá a jegy. Szemben ült egy hazai srác, kérdeztem tőle most mi lesz? Ő mondta keressük meg a kallert, ne üljünk le addig és nem lesz baj. Igy csináltunk, s nem volt semmi gond. Lehet, csak szerencsénk volt.
De, mintha már itt a fórumon is olvastam volna, hogy ilyenkor nem szabad leülni, s keresni kell a kallert.
Az Avezzanóba, Sulmonába, Pescarába tartó személyvonatok Tivoliban szoktak nagyon sokat várni a szemből érkezőkre, hogy tovább haladhassanak. Egy vágánypáros vonal. Egy vasutas múlttal, rutinnal rendelkező, esetleg közéjük beépult nápolyi cimbi simán úgy tesz, mintha... Itália! Nem kötelező a vonaton fizetni, sok okból, az utánfizetés a megszokott, ha már bünti. Én értem, miért volt olyan kaján a végén a fószer. Nagy szerencsébe nyúlt. Rendőr kellett volna. Most már mindegy. A klónveszély viszont fennáll.
Nagyon sajnálom, hogy így jártatok, szintén úgy érzem, hogy kifogtátok ezt a fáradt, goromba fickót.
.
Utólag már sajnos hiába minden, de most kíváncsiságból rákerestem Tivoli beírásokra a bal oldali szürövel, mert emlékeztem, hogy nem régen összefoglaltam néhány alapinfót. Július 6-i beírás, és a harmadik/negyedik volt a sorban, abból az általad említett 200 közül.
Próbáljátok meg nem Róma számlájára írni, és elengedni. Sajnos tanulópénzt gyakran fizetünk.
Nagyon becsülöm benned, hogy felvállaltad és leírtad. Egyrèszt segíti számodra az elengedést, másrészt talán másokat megment hasonló kellemetlen veszteségtől.
Nekem segit, ha ilyenkor arra gondolok, hogy ez az út és veszteség talán egy sokkal nagyobbtól mentett meg.
Azt is el tudom képzelni, hogy nem igazi kalauz volt. Beöltözött annak és végiggarázdálkodta a vonatot. A kártyátokat ellenőrizzétek, mert akár klónozhatják is a lehúzás után. Rómában egyenruhás álrendőrök is szokták lenyúlni a turistákat mondvacsinált igazoltatással az utcán. Van a topikban is ilyen sztori.
Biztos vagyok abban, a rendőrrel jobban jártatok volna Tivoliban, ott vannak az állomáson. Ragaszkodni kellett volna hozzájuk. Ők átvesznek titeket, megvárják, elmenjen a vonat, majd végignéznek a csapaton a kölykökkel, látván, van jegy, csak bénák/szerencsétlenek voltatok, egy megbocsájtó mosollyal kellemes itáliai tartózkodást kívánnak.
Ez a figura nem az olasz kaller prototípusa. Csendesen és udvariasan végzik a munkájukat és elég engedékenyek. Ritkán büntetnek, sokszor keresnek valami alternatív megoldást és adnak jegyet felár nélkül más állomásról vagy megmotiválják a bünti elmaradását. Gyakran elengedik a pácienst, akár idegeneket is, cigányokat, banglákat is. Legrosszabb esetben leszállít. Botrány akkor szokott lenni, ha a páciens hepciáskodik. Gyakoribb a kompromisszum. Ti kifogtatok egy keményebbet esetleg rossz passzban... Pech. Utólag már mindegy.
Kár, Tivoli fantasztikus.
(A jegykiadók nem foglalkoznak ezzel a Róma-bérletkiegészítősdivel. Kell venni egy 1.30-as jegyet, és amikor Settecamininél megáll a busz, érvényesíteni. Addig jó a bérlet. Közvetlen, sztrádás Tivoli-járatra ez a szisztéma alkalmatlan. Helyismerettel rendelkezők előnyben. Enélkül biztosabb a 2.20-as normál megoldás, nincs para.)
Ahogy Vélemény is írta, nem csak Olaszországban ez a rendszer, hanem Európa számos más országában is. Tájékozódni kell utazás előtt.
Az angolok is valószínűleg azért csodálkoztak a kaller stílusán, mert Angliában még nem utaztak érvényes jegy nélkül. Valószínűleg az angol kallernak sem kötelezőek a tánc és illemórák.
Szerencsére engem még sosem büntettek meg, de a szemem láttára bizony sok utast igen, olaszokat is szép számmal. Olyan is volt, hogy a vonaton civilben utazó katona helyezte magát szlgálatba és segített az ellenőrnek. Volt olyan is, hogy a vonat megállt olyan állomáson, ahol nem kellett volna neki, hogy átadhassák a rendőröknek az érvényes jegy nélkül utazót.
Szokták mondani, hogy a törvény nem tudása nem mentesít. És ez igaz a világ minden országában.
Az ilyen jellegű munkákhoz nem kell illemtani vizsgát tenni. Azt nem tudom, hogy az megy-e ilyen munkára, akinek örömet okoz mások megalázása vagy a munkakör teszi-e őket ilyenné.
Most végiggondoltam, büntettek már megy egy-két alkalommal, mindig úgy hogy nem akartam tudatosan csalni. Nem volt nyitva a pénztár, rossz volt az automata, nem találtam meg stb.
Mondom, nekem itthoni rossz tapasztalatom nincsen még. Akár lehetne is, nem tudom, mennyire utaznak nálunk a külföldiekre. De az biztos, hogy ez a fickó olyan módon lépett fel, mintha kb. azt akarta volna sugallni, hogy takarodjak szépen haza az ő becses országából. Ezt tényleg nem a bírság mondatja velem, ha azt normális keretek között kapom meg, a másik család is ki volt akadva, hogy életükben ilyen durva alkalmazottal még nem volt dolguk.
(És az is gyanús volt, bár tényleg nem makogok olaszul, hogy az olasz csajszit előtte kis irgumburgummal elengedte.)
És látod, itt a gond azzal, amit mondtam, hogy egy fórumos felület mennyire alkalmas info keresésre. (Nem igazán.)
Rákerestem tegnap este a Tivolira, és kidobott mintegy 200 hsz-nyi szöveget, ezeket szépen átolvastam, de nyilván ekkora szöveghalomban is simán elsikkad egy ilyen info ezek szerint.
Én is nagyon sajnálom. De sajnos sok országban ez a rendszer. Nincs annyi kalauz, hogy jusson minden szerelvényre, drága a munkaerő, ezért csak szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ugyanígy bünteit meg nálunk a BKV ellenőr a külföldit, akkor is ha rossz a lyukasztó. Sőt a BKV járatokon szép nagy számmal van kiírva a 16000 ft, ami csak az utólagos befizetésű bírság összege, a helyszíni bírság összege, a 8000 ft pedig apró betűve szerepell. A felirat pedig-ellentétben Olaszországgal- csak magyar nyelvű. Szóval nálunk nem csak megbüntetik a külföldit, aki nem is akart lógni, hanem a hivatalos büntetési össze duplájára büntetik.
Nemrég került elő, hogy érdemes-e visszaolvasni a topicot akár évekre visszamenőleg. Ezért érdemes. Mert a vonatjegyek kötelező érbényesítése legalább félévente előkerül, vagy a Róma, vagy valamelyik egyéb Olaszország topicon. Számos ilyen történet volt már itt, jó esetben nem saját tapasztalat, rossz esetben saját.
Ja, értem, hogy ez egy általános jegy, de ezt abszolút nem tudtam, hiszen az automatánál még a konkrét járatot is ki kellett választani, amelyikkel utazni akarunk, a jegy olasz nyelvű, eleve szegényes infojából meg nem tudtam kibogarászni a hátralévő 5 percben, hogy ez végtére is nem is a konkrét vonatra szól
Plusz feltételeztem, hogy ha a kaller lekezeli a jegyet, akkor máshol máskor már nem igazán lehetne felhasználni. Nem is értem, erre mi szükség van, miért nem kezelik le ők és kész.
Én ezt mind értem, és őszintén, még ha érzékeny veszteség is a pénz, nem lett volna annyira rossz az egész, ha nem egy ilyen mérhetetlenül tahó, agresszív, ingerült, és lekezelő magatartással párosul, mint ahogy ez a pofa állt hozzánk.
Láthatóan élvezetét lelte az egészben, és a végén a "have a nice day" mindent elmondott arról, hogy mit gondol általában a rólunk, meg a turistákról összességében.
Az, ahogy a brit családnak, mamástul, két kisgyerekestül is kiosztott egy 250 Euros bírságot, mutatta, hogy itt komoly gondok vannak a toronyban.
Komolyan, áradt belőle a megvetés felénk, ahogy az országomról beszélt, ahol sztem még életében nem járt.
Ez a megalázó stílus az, amiről százszor hamarabb gondoltam, hogy Magyarországon fogok találkozni vele, és nem a napfényes Itáliában.
Olaszországban MINDEN vonatjegyet (nem csak az automatából vásároltat), ami nem konkrét vonatra és helyre szól, érvényesíteni kell az állomásokon, peronokon lévő kis szerkentyűkben. Erről olyan sokszor írtunk már minden olasz topikon, hogy szerintem senkinek nem jutott volna eszébe, hogy van olyan, aki ezt még nem tudja.
És igen, pontosan 50 euró a büntetési tétel, hiszen ha nem kezeled, akkor máskor is fel lehetne használni.
Októberben mi is pont Tivoliba mentünk, le is írtam részletesen a beszámolómban, hogy kezeltem a jegyet és Bagni di Tivolinál néztem rá, hogy hiába dugtam be a masinába, valami gond lehetett vele és csak csipogott, nem pecsételt. Úgy ugrottunk le a vonatról, mint a mérgezett egér, mikor rájöttünk, hogy kezeletlen jeggyel utazunk.
Kezeltük és a következő vonattal mentünk tovább.
Ha kezeletlen jeggyel szállsz fel véletlenül, AZONNAL meg kell keresni a kallert és szólni neki, akkor nem lesz vele semmi gond.
És bizony igen, megbüntet. Ha nem fizetsz, rendőrt hív. Többek közt ez is a dolga. Ez van.
A mai tivolis kirándulásunk története kissé bővebben:
Mivel tegnap megkaptam az infot (köszönet érte!, bár utólag már mindegy) a sztrájkról, úgy döntöttünk, hogy Tivoliba olyan dél-egy körül indulunk és este jövünk haza, így kihagyjuk a sztrájkot. Előzetesen még Lidón is gondolkodtunk, mert a készpénz keretünkbe csak az egyik fér bele, és mint mondtam, az óriási lehúzás miatt újabb adagot nem akarok már felvenni péntekig, amikor indulunk haza. Lényeg az, hogy utánanéztem, hogy a Villa d'Esténél sem lehet kártyát használni (miért is lehetne?), így választanunk kellett, és Tivoli mellett döntöttünk. Sajnos.
Szóval dél körül elmentünk a Mammoloig, ott megnézzük a pénztárat, hát naná, hogy itt is csak készpénzzel lehet fizetni, ráadásul nem élt az a dolog, amit itt korábban olvastam a Cotral járatokról, hogy ha van Rómás bérletem, akkor egy dbig az él, ezért olcsóbb, nem kérem, itt 2.20-at kértek a jegyért, és ha Villa d'Estét ki akarjuk fizetni, akkor nem marad kápénk hazára a repülőgép transzferre, így hagytuk. (Az egy másik sztori, hogy miért nem maradt készpénzem több, így alakult.)
Na mindegy, mondtam a feleségemnek, hogy sebaj, menjünk el a vasútállomásokra, és vonattal megyünk. Tudtam, hogy fél 1 körül indul egy járat, oda is értünk, de már csak kb. 10 percünk volt. Az automata szarakodott, nem vette be az én kártyámat, bénáztunk vele még 3 percet, aztán a másik kártyát vitte, és siettünk a vonathoz. Na, itt követtem el az égbekiáltó gaztettet, vagyis hibát, és nem olvastam el a hátoldalán lévő apróbetűs szöveget angolul, hogy az automatából frissen kiadott jegyet még érvényesíttetni is kell egy másik automatánál (én kis naiv azt gondoltam, hogy ez a kalauz dolga).
Szóval felültünk a vonatra, és izgalommal vártuk Tivolit. Helyette Tivoli előtt jött egy tagbaszakadt, szakállas ellenőr. Már hallottuk az alvégen, hogy valami baj van, aztán odaért hozzánk. A mellettünk lévő olasz párból a lánynak valami baj volt egy kártyájával (ide nem volt érvényes, vagy hasonló, de nem értettem), azon dörmögött egy kicsit, aztán elengedte őket. Jöttünk mi.
Nagy garral előadta, hogy nem érvényesítettük a jegyünket, és beszélünk-e angolul. Mondom, igen. Akkor tudhattuk volna, hogy ez szükséges, és megbírságol minket fejenként 50 Eurora, azaz 100-ra.
Ugyan láttam a fején, hogy alig várta, hogy belém köthessen és kiokádhassa a dühét, de csak mondtam neki, hogy sajnos nem tudtunk erről a dologról, és siettünk is a vonatra, most tényleg egy 100-asra meg akar-e vágni az összesen 5 Euro értékű vonatjegyeink miatt? Na több se kellett neki, elkezdett ordítani, hogy az angol egy nemzetközi nyelv, és ott van a jegyen, el kell olvasni, és különben is üljek le azonnal (közben felálltam, észre sem vettem), mert ő az ellenőr (I'm the inspector), magyarázza, és böködi a kis kártyát a mellén, és ha még egy szót szólok, akkor kéri a személyimet és rendőrt hív. Szóval kápé, vagy kártya, neki mindegy, de fizetünk, mint a katonatiszt, mert ő az inspector (ezt kb. 5x elmondta nyomatékosítás céljából), és mégis mit képzelünk mi, mert a szabály az szabály, neki ez a kötelessége, ő ezt csak érvényesíti.
Közben odavitt minket a kocsi végébe, ahol mint kiderült, egy kedves, megszeppent brit család várakozott, mintegy 5 fő: szülők, nagymama, és két kislány, akiket szintén megvágott ugyanemiatt. A mama udvariasan megkockáztatott egy félszeg kérdést, hogy nem gondolja-e az inspector úr, hogy kicsit túlzás a 1,5-2,5 Euros jegyenként 50 Eurot bírságolni, mire újabb üvöltés volt a válasz, és hogy ő Londonban élt egy évet, és remekül beszél angolul, és ott van a jegyen, mindenkinek tudnia kell angolul olvasni. És hát persze ő az inspector.
Közben szóltam neki, hogy mivel Tivoliban megálltunk, nem kéne hagyni, hogy továbbvigyen minket a vonat, erre vonogatta a vállát, aztán a feleségem is szólt neki, hogy legalább hadd szálljunk le, mire kiszólt a mozdonyvezetőnek, hogy várjon, amíg ő bírságol (sztem kb. negyed órát bírságolt hetünket, szóval minden utas nagyon örülhetett), aztán beállt az ajtó elé, hogy ki ne szökjünk ám előle. Közben kérdi, hogy milyen országból jövünk, de már kb. másodszor fenyegetőzött rendőrrel, egyáltalán, ha nem úgy néztél rá, ahogy ő elvárta, már kötekedett, hogy van-e vmi problémád. Mondom neki, hogy magyar vagyok, erre bevágja, hogy ők tisztelik a törvényeket, nem úgy, mint a mi országunkban. Azt hittem, itt mázolok be neki egyet, a feleségem már úgy szólt rám. Aztán amikor lehúzta a kártyámat, mondta, hogy úgy látja, a kártya rendben van, mire már kínomban elkezdtem röhögni, erre megint üvöltözik, hogy mit mosolygok itt rajta, mi olyan vicces.
Végül szép napot kívánt nekünk.
Az asszonykám a megállóban sírdogált, hogy ő megy vissza Rómába (legszívesebben inkább haza), úgy kellett rábeszélnem, hogy ha már itt vagyunk, nézzük meg azt a redvás kertet, közben beért minket az épp megbírságolt angol család is, akikről 250 Eurot gombolt le kedves barátunk. Ők is mondták, hogy ennyire faragatlan, durva, alázós magatartással hivatalos személytől még az életben nem találkoztak, ráadásul ők tudták is, hogy validálni kéne a jegyet, csak épp elérték a vonatot, de nem hitték, hogy ez lesz.
A parkról ezek után nehéz elfogultság nélkül nyilatkoznom, mondhatni, nem nagy élvezettel néztük végig, nem egy ábrándozós, romantikus séta volt, inkább a megaláztatás keserű íze a szánkban. Mondjuk azt, hogy szép a park, szép, de hogy árán van-e... (és itt most nem a 100 Eurora gondolok, csak a 11-re fejenként).
Na, hazajutva 4 körül (ezek után semmi kedvünk nem volt ott estig téblábolni) belecsöppentünk a sztrájk kellő közepébe. Először a 163-assal tudtunk eljutni a Triomfare-ig (a második járattal, mert az első alig bírta az ajtaját becsukni, úgy csüngtek benne az emberek, mint az uborkák a tövön), majd a 492-essel a Ciproig, amely út majdnem másfél óráig tartott át az egész városon. Ingyenes városnéző körút óriási hangulatban. Legalább ülőhelyünk már volt ezen.
Szóval itthon vagyunk, megvolt Tivoli is, nem tudom, valaha lesz-e még kedvem elmenni megnézni a többi parkját (a feleségemnek tuti nem, bár ő Rómába sem akar jönni soha többé), mindenesetre sok késztetést most nem érzek hozzá.
