'88-ban fejeződött be a fejlesztése, azóta történt egy s más, bár az alapvető fizikai jellemzői nem változtak a hidrogénnek és metánnak, kerozinnak.. :)
Éppen szerveződés alatt van egy amatőr csoport (bár ténylegesen az űr iparban dolgozó mérnökök is vannak benne), hasonló a Nexus Aurorához (annak a szervezője indította). Space Brains a neve, van Twitteren, Reddit-en és van saját Discord szervere is.
Bevonzódtam ebbe, valószínűleg lesz egy project benne, amit vezetek, amolyan agyalós, tanulmányozós, kisérletezős project az űreszközök momentum átadásával kapcsolatban. És van egy másik öteletem is, az egy szimulációs, optimalizációs szoftveres project lenne az interplanetáris kommunikációs műholdak optimális pályáinak a meghatározására.
De ezeken kívül van még egy project (MOG - Mars One Genesis) biztosan, a Mars VR-ben, ahol VR eszközökkel lehet megnézni a Marsot, különböző helyszíneken.
Amatőr rakétás, rakétaépítős project is valószínű, hogy lesz (Aws?).
A Space Brains egy platformot ad ezen egymástól akár teljesen független projectekhez, segít hozzákjuk érdeklődő embereket találni. Gondoljatok a Nexus Aurorára (ami egyébként megnyerte a Mars Society 1 millió lakosú marsi város tervezésének a projectjét).
A szervező készít egy szoftveres platformot, ami további segítséget ad a projectek futásához, és hosszabb távon tervezi, hogy valami pénz is keletkezzen az elvégzett munkákból a résztvevőknek.
Nyilván nem érte meg, mert nem valósult meg. Az hogy egy 9 tonna tolóerejűvel gyakoroltak (sztem nem is biztos, hogy igaz) nem jelent sokat, mert a cél vmi 400 tonna tolóerő lett volna.
Próbapadon nyilván egyszerű(bb); odavezetékezel két motort egy kamra/fúvókához és lám lángot köp ki, ha meggyújtjuk! :)
Lehetséges, bár ha igaz lenne, az nem lenne gyenge.
Olyat el tudok képzelni, hogy különböző csövezés és injektorok vannak a különböző üzemanyagokhoz. Igazából csak ezt tudom elképzelni, tehát így két motor lenne egybeépítve..
Bár ha begeondolunk, akkor a váltás egyben azt is jelenti, hogy a kerozin tartály kiürült, azt meg el lehetne dobni, fokozatként.. Ehh, nem tudom, hogy jön ki a matek, mi ériu meg jobban.
Sűrűsége kb hatoda a hidrogénnek, mint a metánnak folyékony állapotban, úgyhogy nemcsak szelep, hanem az eltérő térfogatáram miatt a szivattyúknak, csőátmérőknek, stb. is másoknak kell lenniük (nagyobbaknak) nem csak a hőmérséklet kérdés. Preburner-égőtér fúvóka-stb. szintén más.
Ergo teljesen másik motor.
Amúgy szerintem alsó fokozatnak használva igencsak elolvad az előnye (ISP) a lufiméretű tartály és annak a tömege/légellenállása miatt a metánnal szemben.
SSTO esetén lenne értelme, egyedül a hidrogénes motornak van akkora ISP-je, hogy elméletben legalább megvalósítható. Ami gyakorlatban meg már nem sikerült.
Amúgy a Szovjetek annakidején próbálkoztak LH-LF (fluor) motorral, ami ha jól emlékszem 500 feletti ISP-t tudott volna. Cserébe HF gázt pufogott volna ki... Szerencsére letettek róla.
Metán és hidrogén: ég és föld. Raptor soha nem lesz hidrogénes. lehet, hogy egyszer csinálnak hidrogénes hajtóművet a SpaceX-nél, de az egy teljesen új hajtómű lesz.
Metán folyékony 1 atm nyomáson: -161 °C
Hidrogén folyékony 1 atm nyomáson: −252.8 °C (kb 20 Kelvin!)
Teljsen más anyagok kellenek hozzá. A szelepek kialakításának is biztosan különbözni kell.
Igen, a hidrogénes motoroknak jó (jobb, mint a metánosé) az ISP-je, de ennek elég combos ára van.
Pl. a New Shepard egyik igen fejlett vonatkozása, hogy hidrogénes motorja van - és ez persze azt is jelenti, hogy az üzemeltetése, a GSE-je is drágább.
A hidrogénes hajtóművek jobbak a Hold-ra egy szempontból, mivel ISRU módon lehet hozzájuk üzemanyagot gyártani a Holdon (persze a Marson is - de ott metánt is lehet gyártani).
Sűrűség, hőmérsékletek mind más, ezáltal sztem csőátmérők, szivattyúk, alkalmazott anyagok mind más, szal kuka az egész és tiszta lappal kezd. Ahogy jee_c is írta.
Sejtésem szerint full újratervezés. Hogy nem használja, nem az ár dönt, hanem praktikusság. Folyékon oxigén és folyékony metán kb. ugyanolyan, de nagyon közeli hőmérséklet, tárolás nem probléma. Ellenben az LH-val...
Sokan befizették már az előleget, vagy a teljes összeget, nem tudom, de ha rájönnek, hogy itt voltaképpen csak egy pár perces repülésről van szó, visszalépnek és hamvába fog dőlni az egész.
Vajon hány hajó készül és mennyi lehet majdan a két repülés közötti idő?
A Szuborbitális repülést felhasználni tényleges utazásra - ez egy reális lehetőség, és ezen gondolkoztak is a VG-nál.
Ha belegondolunk, és a rendelkezésre álló meghajtást nem arra pocsékolják el, hogy minél magasabbra jusson el, hanem egy laposabb ívű inkább horizontális repülésre, akkor nagyobb távot meg lehet tenni, de valsz ehhez is át kell tervezni a SS2-t.
Ha nem a rögzített számot, hanem a definíció értelmét nézzük, akkor a 90 km pont lehet a Kármán vonal, a légkör aktuális állapotától függően (főleg hőmérséklet).
Szuborbitális és orbitális: két nagyon különböző dolog, és a különbség a sebesség. 3 Mach (kb 3000 km/h) vagy 27000 km/h a légkörbe visszatéréskor is sokat száít, de erre felgyorsulni is rengeteget.
Egy szubrobitálisra tervezett űrugró hajót nem érdemes átrajzolni orbitálisra, mert gyakorlatilag majdnem mindent nulláról kell újratervezni. Szóval eddigi tervek -> kuka, üres lap, és akkor lehet kezdeni.
