Keresés

Világ egyesült fizikus proletárjai álljatok össze a Szász elleni tudományos harcban.

 

Ássátok meg közösen a sirt az elméleteiteknek, a harcot már elvesztettétek.

Szász a relatívgyorsulásokat az Al-ejtökapszula és a Pb, C és Li-ból álló próbatestek között 10^-5-ös pontossággal mérte és a próbatestek több mint 10^-4-gyel lassabban estek mint az Al-ejtökapszula.

http://de.youtube.com/watch?v=jkNjvCmsWOU

Robi: "Köszi az infót.

Az oldal szerint a maradék gyorsulások a kísérlet alatt legfeljebb 10^-5g nagyságrendűek."

 

Az oldal szerint, amit a brémai fizikusok írtak. De ez nem így van!

 

 

A toronyban ez a nehézségi gyorsulás

 

a(test) = - G(grav.) m(Föld;g)/R^2 x m(test;g)/m(test;i) = - a0(Föld;R) (1 + delta(test)),

 

okozza a tesstek szabadesése eltéréseit, ami jóval nagyobb is lehet, akár ezreléknyi is. Természetesen az F(e.m.)-t is figyelmbe kell venni.

 

A brémai fizikusok eddig ez nem is ellenörizték, csak Szász Gyula. A brémaiak nem végezték el az experimentum crucist. Itt a diffi!

 

Derek: "Az technikailag megoldhato de jo tudni abszolut vakuum nincs az egy fizikusnak gondolom evidencia es ha nincs akkor semmi meglepo nincs abban hogy nem egforman esnek a kulonbozo testek."

 

 

Nem ez az ok amiért nem egyformán esnek, hanem emiatt

 

a(test) = - G(grav.) m(Föld;g)/R^2 x m(test;g)/m(test;i) = - a0(Föld;R) (1 + delta(test)),

 

mert a delta(test) minden más izotóp összetételü testnél más.

Derek: "Na hogyan ejted a hidrogent errol meselj,de ne azt ,hogy benne van a konyvben"

 

Te kémikus vagy ugye és nagyon ragaszkodsz e kérdés válaszához? Erre te is meg tudnál válaszolni, ha megmozgatnád az eszedet. Ez nem olyan problématikus.

 

 

Én is ragaszkodom a könyv tartalmához, azt hiszem ezt te meg is érted.

 

Ott az áll, hogy a protonnak (P) kétfajta elemi töltése van és az elektronnak (e) is. Az elektromos töltésüket mindenki ismeri

 

q(P) = - q(e) = + q.

 

Az elemi gravitációs töltésük g(k) meg a könyvben áll:

 

g(P) = + g m(P) és g(e) = - g m(e).

 

Az elemi tömegek aránya m(P)/m(e) = 1836.1 és

 

G(grav.) = g^2/4pi

 

az egyetemes gravitációs állandó (ami kb. 1.5 %-kal kisebb mint a G(Newton)). A hidrogénatom súlyos tömege

 

m(H-atom;g) = m(P) - m(e),

 

a tehetetlen tömege meg

 

m(H-atom;i) = m(P) + m(e) - e(Kötés)/c^2 = m(P) + m(e) - 13.6 eV/c^2.

 

A hidrogén-atom nyugvó tehetetlen tömege nagyobb mint a súlyos tömege (ez csak a P-böl és e-böl álló hidrogénatomnál van így, minden más atomnál tömeghiány létezik).

 

 

A hidrogénatom esésénél a statikus gravitációs erö ezt a gyorsulást okozza

 

a(H-atom) = - G(grav.) M(Föld;g)/R^2 x m(H-atom;g)/m(H-atom;i). 

hát a hidrogén, meg a hélium az felfelé esik. Nem láttál még léggömböt? :{)

Na hogyan ejted a hidrogent errol meselj,de ne azt ,hogy benne van a konyvben

Természetes 'kapni' is lehet!

"Azért az nem semmi, hogy kiszvattyúzzák az egész levegőt a toronyból :)"

 

Az technikailag megoldhato de jo tudni abszolut vakuum nincs az egy fizikusnak gondolom evidencia es ha nincs akkor semmi meglepo nincs abban hogy nem egforman esnek a kulonbozo testek:-)) A szigetelo anyagoknak van goznyomasa van valamennyi az ejtett targynak is ,pl ha konnyufemet ejtenek azoknak komoly goznyomasuk van,parolognak eses kozben vagyis , ahogy a higanynak is, az osszes folyadeknak is,

Valojaban egy ilyen kiserlet csak akkor adna igazi eredmenyt ha abszolut vakuumban es 0 K-en vegeznek de ez egy nem realisan megvalosithato hatareset.

Köszi az infót.

Az oldal szerint a maradék gyorsulások a kísérlet alatt legfeljebb 10^-5g nagyságrendűek. Gondolom ebben benne van a maradék közegellenállás, az esetleges elfordulás, a forgó föld miatti hatások...

Azért az nem semmi, hogy kiszvattyúzzák az egész levegőt a toronyból :)

Na, most ez a 10^-5g már nincs olyan messze a kísérlet által kimutatott különbségektől.

Nincs benne. CSak annyi, hogy Bp. Szasz I. Gyula...

Elvárod, hogy olvassuk el a könyvedet, de te nem olvasod el a legújabb tudományos eredményeket, pl a kvarkokról (vagy a kvarkokat igazoló kísérletekről)...
Ezek után, nem kell csodálkozni, hogy ha nem értjük meg egymást.

Meg lehet találni, mert megtaláltam a kiadó nevét. Asszem az OSZK közleményben benne van. De nem az Akadémiai Kiadó.

 

Lehet olyan kiadókat találni, akik mindent leszerveznek, ha fizeted a cehhet.

Biztos samizdat,mert kiado nem fogadta el

de arra nem sikerult rajonnom, hogy ki adta ki

Neked nyilván semmit. De nem is neked írtam.

 

Feltett néhány kérdést, amire talán van egy válasz valahol.

bocsanat megtalaltam a szegedi egyetemi konyvtarban is...

Ez a konyv ez hol letezik? MErt a neten talalhato utalasok 2 kivetelevel mind toled szarmaznak. Ugy latom, hogy Mo-on egyedul az OSZK es a BME konyvtarakban van belole... kapni nem lehet

OK hogyan ejted le a hidrogent,a kiserlet korulmenyei erdekelnek nem a szofosas

Nem vagy észnél?

 

Egyszerüen arról van itt szó, hogy a testek nehézségi gyorsulása eltér, nagyon eltér, a kémiai elemeknél ez ezreléknyi nagyságrendben is lehet, és azt ejtökísérlettel ellenörizni lehet, hogy Galilei UFF-feltevése nem volt helytálló.

 

 

azert Galilei modszerein mar parszaz evvel tullepett a tudomany.

En nem vagyok fizkus csak egy kemikus de az erdekelne hogyan ejtetted le a hidrogent az ejtocsoben ,ennek a technikai reszletei erdekelnenek,mint egesz eleteben kiserleti labormunkat vegzo embert

Ebbol is latszik, hogy meg nem irtal tudomanyos igenyu dolgozatot

Mit gondolsz, Galilei ezeket figyelembe vette az UFF-domája megfogalmazásánál?

"Ezek mind befolyasoljak egy ilyen kiserlet kimenetelet. Egy tudomanyos igenyu dolgozatban ezeket a jelensegeket mind sorra vennek es szepen kimutatnak roluk, hogy hatasuk mekkora nagysagrendbe esik es az miert nem jelentos a kiserlet kimenetele szempontjabol."

 

'Ahogy kis Móricka ezt elképzeli!'

Az után tudtok érdemi vitát folytatni!

Olvassátok el a könyvet és értsétek meg!

"„Einstein szerint” a szabadon eső liftet nem lehet megkülönböztetni az inerciarendszertől, így abban nem lépnek fel erők."

Hú de el vagy maradva.

Mondam már így nem megy!

Maestro!

En is vizsgaztan annak idejen a Budo-bol :) A kerdesemet azert tettem fel mert azert egy a Foldon szabadon eso testre eleg osszetett modon hatnak ezek az erok.
1. a Fold forog, 2. a Fold kering a Nap korul olyan 30 km/s-es sebesseggel, 3 a Nap kering a Galaxis kozeppontja korul olyan 200 km/s-es sebesseggel.

Ezek mind befolyasoljak egy ilyen kiserlet kimenetelet. Egy tudomanyos igenyu dolgozatban ezeket a jelensegeket mind sorra vennek es szepen kimutatnak roluk, hogy hatasuk mekkora nagysagrendbe esik es az miert nem jelentos a kiserlet kimenetele szempontjabol. No egy ilyen elemzest szeretnek latni mielott barmit is elhiszek egy a vilgnezetemet alapvetoen megvaltoztatni kivano kiserletbol...