Tyű ma sportújságot olvastál? Ne faraszd magad öreg, mert nem éri meg hidd el! Elmarad a meglepetés varázsa így felesleges. Amúgy engem érdekel a téma és kezdjük is azzal, hogy mi az, hogy poliméria és epszitatikus hatás? Már csak, hogy mindenki értse. :)
Autoszomális gén, amely nem ivarhoz kötötten öröklődik.
A rendellenes gének közül letálisak azok, amelyek elhalást okoznak az utódban.
Tyúk faj esetében ismert rendellenességek közül 100-nál több olyan gént ismerünk, mely a keltetés valamely szakaszában vagy a kelés utáni egyedfejlődés során pusztuláshoz vezet.
Most úgy írod, ahogy van, de korábban nem ezt írtad!
Előbb azt írtad, hogy homozigóta kopasznyakú egyedeknél (melyek mint két szülőtől a domináns gént kapták) elő jöhet tollasnyakúság"!
Ismét idézem: Mivel ha jól értem a kopasznyakúság is egy dominánsan öröklődő mutáció eredménye így a recesszíven öröklődő tollasnyakúság néha (homozigótaheterozigóta egyednél) elő jöhet,
Homozigóta kopasznyakú egyedek keresztezése során nem tud előjönni a recesszíven öröklődő fedett nyakúság, mert a kopasznyakú szülők minden esetben csak is a domináns kopasznyakért fellelős gént adják át!
Heterozigóta kopasznyakú egyedek, viselnek pamacsot a nyakon és párosításuk során létrejöhet fedett nyakú egyed!
Azok mennének a levesbe, mert nem Erdélyi kopasznyakú fajta képviselői! :)
A szelekció nagyon egyszerű lenne, de még sem az anyagi érdekekből!
Ja és mert a génmegőrzés alap törvénye, hogy nincs szelektálás a törzsállományban!
Pedig akarva akaratlanul is van, hisz nem nevelnek fel és hagynak meg minden egyedet.
Bár a törzsállománynak lerakott csibék közül egy darab nem szelektálódik legfeljebb természetes úton.
Minden lehetséges, amit leírtál is! Nincs is gond a cseppvér keresztezéssel sem (amúgy van, mert génmegőrzésben erről sem lehetne szó), de kicsit sok lesz már belőle, ha több mint 10 év után még kelhet fedett nyakú egy kopasznyakú fajtától.
Nem is ez a lényeg, hanem most csak azt kezdtük el latolgatni, hogy egy fajta mitől fajta és, hogy ha a fajta megnevezésében egy küllemi tulajdonság meg van jelenítve, akkor annak minden utódban ott kell, hogy legyen.
Búbos kacsa? Nem lehet fajta nem minden utódja búbos. X vagy Y fajta búbos változata lehet!
Bütykös lúd? Fajta, hiszen minden utódja bütykös.
Fodros lúd? Nem lehet fajta, mert sima tollú egyedei is kelnek. A szakirodalmak egy része Magyar lúd változataként is említi meg.
Írásban ezért nem szeretek ezekről kommunikálni, mert egy-egy fontos szó felett elsiklik az olvasó.
A búbosságért felelős gén (Cr) autoszomálisan öröklődő részlegesen domináns.
A sima fejűség igen e génnel szemben egyértelműen recesszív.
Amit leírtál, az mi is leírtuk egy barátommal egy cikkünkbe:
Első kacsái még jóval, kisebb bóbitával és testsúllyal rendelkeztek, mely a hatékony szelekciónak köszönhetően mára nem fordul elő az állományban. Jelenlegi kacsái hatalmas bóbitájukat beltenyésztésnek is köszönhetik, azonban ez már nagyban megnehezíti a tenyésztő további munkáját, mert nem talál megfelelő minőségű búbos gácsérokat vérfrissítés céljából. Erre az utóbbi időkben kénytelen volt Pomerániai, Pekingi, Szász, Rounei, Orpington fajtát és Cherry Valley, illetve Cherry Valley 2000 hibridet használni, melyek nem rendelkeznek búbbal. Ezekkel való keresztezésekkor a korábban megszokottnál sokkal több búbnélküli kiskacsa kelt (50%), melyek azonnal értékesítésre kerültek. A már említett genetika kiszámíthatatlanságának köszönhető, hogy azok, akik megvették a búbnélküli kiskacsákat tenyészállatnak, meglepődve láthatták következő évben a tojásokból kibújó néhány bóbitás egyedet.
Az eset teljesen ugyan az, mint nálad.
A gén részlegesen domináns, ezt a keresztezések már bebizonyították.
Az, hogy miért kelnek búbos szülőktől simafejű egyedek magyarázatot ad, hogy minden (és nincs idéző jelben a szó) élő egyed heterozigóta formában hordozza a gént.
Genetikailag vizsgált magyarázata jelenleg nincs annak, hogy két sima fejű miért is hozhat búbos egyedet.
A poliméria jelensége nem hiszem, hogy fent áll, legfőképpen, mert a búbosságért felelős gént azonosították, sokkal inkább episztatikus hatást vélek elgondolni.
A példa jó, mert a kínai meztelen kutya is heterozigóta, formában hordozza a tulajdonságot és homozigóta formában elhalást okoz akár csak a kacsánál a búbos gén! Amúgy kínában ez a kutyafajta szörösként van meghatározva, melynek van egy muntáns mezleten változata. Érdekes itt már a degenerált állathoz viszonyítják és tűrik meg az egészségest. Érthető, hisz a mutáció az ami az embereknek bejön.
Azonban egyik állatnál sem létszükséglet olyan egyed, mely nem hordozza a mutáns gént, hiszen a kopasz kutyák egymással való keresztezése esetén, csak a homozigóta formába kerülő utódok pusztulnak el (25%), de még is születhet heterozigóta kopasz (50%) és nem kopasz (25%) kiskutya is. Az tény, hogy ha szőrös egyedet használ a tenyésztő több kiskutyája lesz.
Búbos kacsa sima fejű példányok nélkül is meg van, csak a tenyésztése sokkal nehezebb pont úgy, mint a kutyánál!
Két búbost keresztezek maximum 66%-a lesz az utódoknak búbos, minimum 44%-a mindig sima fejű a szezon végére.
Ez az arány sima fejű egyedek alkalmazásával még kevesebb búbos utódot eredményez.
Gondolom kacsába is jobb lehetne a szaporasági mutató, ha búbos- búbtalan szülőpárok lennének. Pont ezért írom itt a hosszú sorokat, hogy a búbos kacsa nem fajta, hanem fajta változat lehet csak és igen sok mindent megkönnyít, ha sima fejű szülőt is használunk.
A búb méretét a fejen létrejövő lyuk és kialakult sérv mérete határozza meg.
Én értek mindent. Elírtad szerintem és innen az elcsúszás. 129905 hszben azt írtad, hogy homozigóta egyedektől kelhet a recesszív fedett nyakú csibe. Krizsok a 129912-ben meg azt írta, hogy heterozigóta kopasztól tud kelni csak tollas nyakú csibe. Ebben a kommentedben meg le is vezetted, hogy miért. Tiszta sor.
Ez jó már a fedett nyakú őshonos fajtának is van kopasznyakú változata ez nagyon jó de, hogy jön elő fedettnyakúakból mikor akár hogyan hordozza a gént domináns tulajdonságról beszélünk!
Ez is egy jól sikerült esszé lett, de ahogy látom már nincs foganatja. Majd vissza váltunk nyúlra az izgalmasabb volt biztos. Azért néha jó lenne úgy beszélni, hogy mindenki értse! Autoszomámlis? Letális? Nem biztos vágja mindenki miről beszélsz.
Asszem végképp elvesztettem a fonalat. Le kellene skiccelnem, hogy követni tudjam az eseményeket, de ahhoz meg lusta vagyok. :o)
Szerintem maradok annál a módszeremnél, hogy egy jókiállású kopasz kokashoz hozzácsapok kopasz meg fedett tyúkokat, aztán szemre szelektálom az utódokat, tisztán szubjektív szempontok szerint. Úgyis csak egy közepes testméretű, áltlagosan termelő, szép, változatos baromfiudvar a célom. :o))
Persze, gyorsabban célba érnék, ha minden "extrának" tudnám az öröklési menetét, de akkor hová lenne a meglepetés varázsa? :o)))
Írtátok korábban, hogy 2-3 hónapig lehet tojást eltárolni. Kb. hány fokon? 10-15 fok már sok? Téli hónapokra gondoltuk lassan összegyűjteni.
Egyébként nem tudom, hogy a vitaminnak köszönhetően-e, de idén úgy vedlenek a tyúkok, hogy alig-alig van toll az udvarban és szépecskén tojnak is. Tavaly hihetetlen mennyiségű tollat kavart a szél nálunk és tojás is alig volt.
Ja, én voltam, aki azt mertem megkérdezni, hogy tudok-e valahogy segíteni a tyúkoknak a gyorsabb vedlés érdekében... :-)))
Nem értem! Eddig az volt, hogy homozigóta domináns= teljesen csupasz nyak, heterozigóta pamacs a nyakon, akkor viszont a tollas nyak homozigóta recesszív. A heterozigóták minden esetbe kopasznyakúak + tollpamacs a nyakon, vagy nem?
Értem amit írsz és egyet is értek, de ha heterozigóta esetén lesz tollpamacs, akkor a szelekció itt nagyon egyszerű lenne. Vagy nem? És ha csak teljesen kopaszak maradnának, akkor mind homozigóta lenne és nem lenne kérdés többet a fedett nyak. Nem lehet, hogy a kezdeti (vagy megmentési program) kis popullációt próbálták csepvérkeresztezéssel javítani, és a szelekció szigrába eset hiba?
Kacsa: nem értek hozzá! Ha a búbos domináns (mivel heterozigóta "minden" élő egyed, de búbos), gondolom a búb nélküli homozigóta recesszív.? Nálam búb nélküli szülőktől lett több búbos is (és az egyik szülő egy piacon vett, nagyüzemi fehér gácsér volt), pedig az előző feltevésem szerint nem lehettt volna. Kutyáknál is van pl a kínai meztelen kutya, ami egy betegséget hordoz, ami a fajta jellege lett, a szőrtelenséget. Viszont a szőrös egyedek is a fajtához tartoznak és kellenek is, mivel a két kopasz kutya párosítása esetén a homozigóta kopasz kölyök letálisak, ha fel nem szívódnak magzati korba. Gondolom kacsába is jobb lehetne a szaporasági mutató, ha búbos- búbtalan szülőpárok lennének. Mi határozza meg a búb méretét? Ez nem egy poligénes öröklés esetleg?
Most azt kéne tisztázni, hogy az állami fajta leírás vagy akár az MGKSZ fajta leírása mit mond az Erdélyi kopasznyakúra?
Lehet tollpamacs a nyakon vagy sem?
Bár a legkorábbi leírások teljesen csupasz nyakat írnak elő és tollal fedetlen begyet írnak le. Azonban a begy tollal való fedettségét homozigóta kopasznyakúaknál is el lehet érni szigorú szelekcióval. A fejtetőre és a begyre kiterjedő kopaszságért egy úgynevezett, Na autoszomális domináns gén a felelős, amit csak heterozigóta formában hordoz a madár, mert homozigóta formában letális.
Simor Ákos nágocsi tenyésztő madarai egyedül álló állományt képeznek az országban, e tekintetben és szín tekintetében is:
A Shaver Farm Q esetében leírt tétel igaz.
Az meg természetes, hogy van tollpamacs rajta, hiszen homozigóta kopasznyakú apa minden esetben átadja a gént az utódnak az anya pedig csak a fedett nyakúságért felelős gént tudja adni, így lesz egy heterozigóta kopasznyakú végtermék (amit többen tovább szaporítanak).
Ha az őshonos kendermagos tyúknak van kopasz változata, akkor az Erdélyi kopasznyakú kendermagos színváltozata ugyan mi lehet? :)
Akkor itt jönne az elő, hogy az Erdélyi nem lehet tollpamacsos és így csak homozigóta formában hordozott tulajdonságot tekintve lehet egy egyed a fajta képviselője.
A tollpamacsos egyedek ez esetben pedig kopasznyakú fajta változatok.
Mint például a nemrég itt leírt borsó tarajú orpington.
A 3. képen láthatóhoz hasonlít az enyém. A testen nincsennek sötétebb foltok. A tollazat egységesen egyszínű, talán a nyak és a fejrészen 1-2 árnyalattal sötétebb a tollszín. Sajnos az összes szaporulatot nem hagytam meg, hanem napos korban is elég sokat eladtam, így visszagondolva igazából nem tudtam megfigyelni pontosan.
Nálam a tanyaudvaron ez most is így van, házityúkféléből minél több mintázat és forma legyen. A selyemtyúkok azért külön kifutón vannak.
Sikerült fenotípusosan és genotípusosan is egységes homozigóta kakasokat szereznem. Állítólag ezek lettek volna a Tetra SL apai szülei. Csak a telep kitalálta, hogy nem mélyalmos, hanem ketreces tartás és mesterséges megtermékenyítés lesz. Így a kakasok többsége felesleg lett, gyors ól ürítés és így sikerült pár darabot nekem is szereznem. Most kb.20 hetesek. Az egyik haveromnak vannak Rhode Island Red-jei és amiket vettem kakasokat nagyon hasonlítanak azokra csak testméretre kicsit kisebbek és sokkal könnyebbek. Most 2-2,5 kg/db. Szerinted érdemes egy tanyai udvarba ilyet belevinni?
Mivel ha jól értem a kopasznyakúság is egy dominánsan öröklődő mutáció eredménye így a recesszíven öröklődő tollasnyakúság néha (homozigóta egyednél) elő jöhet, Nem a homozigóta kopasznyakúaknál jön elő a fedett nyakúság, hisz ott csak a domináns gén van jelen, hanem a heterozigóta egyedeknél! :)
Egy fajta tiszta egyednek összmeghatározásban sem küllemben sem genetikailag nem kell homozigótának lennie!
Gondolj csak bele egy kutya vagy baromfi kiállításba!
Egy pontszám elvesztése vagy megszerzése egy-egy jó vagy rossz küllemi tulajdonság okán van, aminek más-más a genetikai háttere. Ez a kisebb-nagyobb szórás még a fajtában lehetséges. Azonban egy Magyar vizsla nem lehet fekete vagy fehér alapon fekete foltos és nem lehet hosszú szőrű sem. Mint ahogy egy fedett nyakú tyúkot sem nevezhetek Erdélyi kopasznyakúnak.
Fenotípusban és genotípusban homozigóta egyedekről a hibridszülő pároknál beszélünk.
Ott alapfeltétel, hogy homozigóták legyenek, hiszen a hibrid végtermék a legmagasabb szintű heterózis esetében tudja tulajdonságait felszínre hozni, a legmagasabb szintű heterózist viszont két eltérő homozigóta vonallal tudjuk elérni.
Ha egy hibrid végtermék heterozigóta, akkor felmerül a kérdés, hogy miért egyformák még is és miért termelnek egyforma magas színvonalon? Azért, mert minden egyed ugyan azokat a géneket kapja az apai és ugyan azokat az anyai vonalaktól hiszen azok homozigóták volták.
A selyemtyúkjaidnál korábbi hozzászólásomban megkaptad a magyarázatot a hasadásra, ellenben nálad elég érdekes, hogy gyöngyszürke utódok keltek és nem splash színűek. Ennek oka még az lehet, hogy a felmenők között volt gyöngyszürke szülő.
Splash (első is az csak világos): Gyöngyszürke:
valaki ebbe valamikor belekevert valamilyen céllal, fedet nyakú egyedeket Lehetséges komoly tenyésztési cél okán fedett nyakúval való keresztezés (ez sem lenne gond, ha letisztítják utána az állomány), de elég csak egy régi tanyaudvarra gondolni!
Külön voltak tartva a baromfik fajok, fajták? Nem.
Az én dédnagyapám tanyáján is volt rózsás, kopasz, búbos, kopasz búbos stb. érdekes formát és rengeteg színváltozatot, mintát mutató egyed, kivéve lábtollas.
Most gondolj bele, hogy az 1997-ben megalakult Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete ilyen tanyákról szedte össze az állatokat a génbank létrehozásakor.
Az erdélyi kopasznyakú fajtának, a kopasznyakúság tekintetében homozigótának kell lennie. Így sosem szabadna az utódok között fedett nyakúnak vagy a kopasznyak közepén ,,tollpamacsnak lennie. Ha lett, akkor valamelyik szülő heterozigóta, mert azt már korábban keresztezték más fajta fedett nyakú egyedével.
Sajnos vannak emberek, akik bármelyik kopasznyakúra rámondják, hogy az erdélyi kopasznyakú fajta, pedig már ki tudja, hogy előtt mivel keresztezték. Ezeknek a kopasznyakúit eladja erdélyinek, aki meg megveszi és következő évben keltet csak nagyot néz, hogy lettek fedett nyakúak is.
Ha jól tudom egy homozigóta kopasznyakúval keresztezett homozigóta fedett nyakú összes utódja kopasznyakú lesz. Méghozzá úgy hogy az utódoknak a nyaka nem teljesen kopasz, mert középtájon egy tollpamacs van (pl. Shaver Farm Q).
Valahol pár éve olvastam, hogy Hódmezővásárhelyen az SZTE mezőgazdasági karának, az őshonos kendermagos tyúknak van egy kopasznyakú változata is. Nekem selyemtyúkban van kopasznyakú ,,tollpamaccsal változatom.
Ha jól emlékszem akkor a ,,keverék kopasznyakúakat valaki tiszta kopasznyakúra szeretné szelektálni, akkor ahhoz fenotípusosan 3-4 év kell, de hogy a génjeikben is egységesek legyenek ahhoz meg vagy 5-6 év kell.
Sajnos én egyik faj genetikájához sem értek, csak pár hete kezdtem letöltögetni jegyzeteket és még átolvasni sem volt időm. A baromfik genetikájához Krizsok biztosan ért és lehet, hogy még más fajokéhoz is. Ő biztosan kimerítő választ tud adni. Meg ha én nem jól írtam valamit akkor kijavít.
Én örülök, ha van kivel megvitatni az ilyen jellegű témákat! :)
Egy adott egyed minden egyes tulajdonságát nem örökíti át teljesen az utódba, illetve az ellenkező nemű egyed is bele szól az utód genetikai és küllemi megjelenésébe. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a legtöbb baromfifajta tulajdonságainak többségét heterozigóta formában hordozza. A gének egy része ivarhoz kötött más része autoszomális.
A fajta többé-kevésbé egységes jellegű állatok csoportja, amelyeket meghatározott alaki, színbeli, szervműködésbeli tulajdonságok és egyéb bélyegek határolnak el a faj többi egyedétől, illetve fajtáitól és amelyek ezeket a tulajdonságokat hasonló külső viszonyok között át is örökítenek utódaikra (HORN, 1955.).
A többé-kevésbé utal arra, hogy a fenotípusos és így a genotípusos variancia is, létező fogalom egy fajtán belül, de csak bizonyos kertek között!
A meghatározott tulajdonságok és bélyegek akkor lettek lefektetve, amikor egy populációt fajtának nyilvánítottak ki.
Selyem tyúk erre tökéletes példa. A fajta selyemtollazattal, lila bőr és lábszínnel,1 lábon 5 lábujjal kell, hogy rendelkezzen, ezen kívül a leírás szerint búbot visel és nem lehet fűrészelt tarajú. Azonban vannak szakállas egyedek is, melyek szintén a fajtába tartoznak.
A felvetődött két kérdésedbe mélyedjünk el egy kicsit.
Fentebb is írtam, hogy nem örökíti át minden tulajdonságát maradéktalanul egy egyed, hisz az ellenkező nemű állat is bele szól az utód genetikai térképébe.
Azonban, ha egy fajta meghatározásakor kritérium egy-egy fontos küllemi tulajdonság, akkor annak maradéktalanul meg kell, hogy jelenjen a következő generációban!
Az Erdélyi kopasznyakú volt a téma tárgya, így ha két törzskönyvezett egyedet egymással keresztezek és létre jön fedett nyakú példány azt az állatot szerinted, ha kiteszem egy kiállítása, mint Erdélyi kopasznyakú (hiszen fajtat tiszta szülők ivadéka) mit fog a szakma rá mondani? Márpedig a te megfogalmazásod megengedné hiszen olyan, hogy maradéktalanul átörökítsen egy tulajdonságot egy egyed, szerinted nincs.
Fajtán belül persze, hogy lehetnek változatok, de te magad is azt írtad le, amit én kifogásolok a génmegőrzőben, hogy: nem lenne szabad kizárni azokat az egyedeket, melyek nem fekete, fehér vagy kendermagos színűek!
Én nagyon szép fogoly, vörös, sárga, kék, fekete babos, vörös babos Erdélyi kopasznyakúkat láttam már állami leírás szerint még sem fajták. Egyes országokban viszont ezek a színváltozatok is e fajta alá tartoznak, sőt a rózsás tarajú egyedeket is elismernek annak!
Ezt a fajta kérdést és tulajdonság átörökítést még egy példával támasztanám alá.
Van több szakirodalom, amely kacsa fajtákat taglal. Egyikben Bóbitás kacsa másikban Holland bóbitás kacsa harmadikban Német bóbitás kacsa néven olvashatunk búbbal rendelkező kacsa fajtákról.
Biztos, hogy egy bóbitás kacsát fajtának nevezhetek? Nem egyáltalán nem és a szakírók is helytelenül jártak el, amikor fajtának jelöltek egy búbos kacsát! Fajta változatról már beszélhetnénk.
Felvetésem támasztja alá a 2010-ben Nyitrán megrendezett Európa kiállításon szereplő búbos Cayuga kacsa, mely zöldesen csillogó fekete színével magával ragadó látványt nyújtott. Mivel Cayuga fajtaként volt kiállítva az egyed, a kérdés így még inkább megfogalmazódik. Fajta vagy változat a búbos kacsa?
A búbos kacsák tenyésztése igazi kihívást jelent! Az ilyen kacsát tartók körében sok a panasz a magas terméketlenségre, a keltetés során keletkezett embrionális elhullásra és gyenge kelésre. Ennek egyik gyanított oka a beltenyésztés és a helytelen tartás, gyenge takarmányozás. A termékenységet valamint a keltethetőséget a genetikai háttér, a keresztezés és beltenyésztés, az ivararány, a tenyész kacsák kora és termelésben töltött ideje, a klimatikus tényezők, a tojás tárolásának körülményei, a keltetés technológiája, a tenyészállatok takarmányozása és azok egészségi állapota nagyban befolyásolja.
A búbos kacsák keltetése során bekövetkezett magas embrionális és posztembrionális elhullás okát kereső kérdésre még egy, a genetika mélységeibe visszavezethető válasz is fellelhető. A búbos kacsák minden egyedének koponyacsontján egy lyuk található, melyen egy sérv jön létre és ez alapozza meg a búb képződését, ami továbbá a fej hátsó részén lévő csontokból, bőrből és tollakból keletkezik.
A búbosságért felelős (Cr) gént, genetikailag az egyed kizárólag heterozigóta formában hordozza, mely csak részlegesen domináns gén. Ezért is fordulhat elő, hogy búbos egyedek keresztezésekor búb nélküli utódok is létrejönnek. Homozigóta formában nem is lehet jelen életképes egyedeken e tulajdonságot befolyásoló gén, mert az teljesen letális és az embrió illetve a keltetés 9. napjától már a magzat elhalását okozza. Az ilyen egyedek mozgási-, egyensúlyi szerveinek abnormális működése és az esetleges csőr deformációk végett képtelenek a tojáshéjat feltörni a még is kikelni tudó utódok hamar elpusztulnak. Ez a tény ismét felveti a kérdést, hogy a búbos kacsát megjelölhetjük e fajtaként, vagy változatról kell beszélnünk?
Én utóbbit látom helyesnek, hiszen két fajtatiszta Német vagy Holland bóbitás kacsa keresztezésekor elég sok sima fejű egyed fog kelni, amit szintén nem állíthatok ki bóbitás kacsa néven fajtként.
Fajta tiszta egyednek nem csak fenotípusba kell homozigótának lennie, ha nem genotípusba is tudtommal, ill két ugyan abba a ftába tartozó egyednek az utódja fajtatiszta, legfeljebb egy fajtaváltozata. Mivel ha jól értem a kopasznyakúság is egy dominánsan öröklődő mutáció eredménye így a recesszíven öröklődő tollasnyakúság néha (homozigóta egyednél) elő jöhet, de attól még ezek az egyedek fajtatiszták, csak nem hordozzák a kopasznyakúságot és mivel a standardnak nem felelnek meg levenek valók. Egyébkét tyúkokba nem nagyon vagyok képbe :)
Jászberény mellett, és ritkán megyek csak Monorra, mert nem akarok több állatot :) Onnan nem tudok haza jönni állat nélkül.
Igyekszek egy valamire öszpontosítani és nem szétszórni az energiát (kutya)
Te az egyik szülőről beszélsz és annak több tulajdonságáról. Nyilván az utód 50%-50%-ban örököl a szülőktől. Az nem lehetséges, hogy csak az egyik szülőtől örököljön minden tulajdonságot. Jobban megfigyeled, akkor Krizsok egy tulajdonságról beszél (kopasznyakúságról), ami a fajta meghatározó jellemzője, tulajdonsága. Ha ezt a tulajdonságot nem örökítik át a szülök akkor azok nem fajtatiszták. Ha mindkét szülő homozigóta arra a tulajdonságra nézve akkor az összes közös utódjuk arra a tulajdonságra nézve ugyanazt örökli. Attól, hogy külsőre, egy tulajdonságra mindkét szülő ugyan úgy néz ki, attól arra a tulajdonságra még nem biztos, hogy homozigóta. Így jártam én is a kék selyemtyúkokkal (1 kék kakas és 3 kék tyúk). Az utódok között lett fekete és gyöngyszürke is, igaz a legtöbb azért kék lett. A témához én egyelőre nem értek, de Krizsok igen. A fajtán belül lehet több színváltozat, mint a selyemtyúkoknál is. Sőt a selyemtyúkoknál egy fajta alá esik a szakállal rendelkező és a szakáll nélküli változat is. Viszont, ha az erdélyi kopasznyakúnál maradunk, akkor ott a fajtaleírás szerint a nyak teljesen kopasz. Valószínűleg valaki ebbe valamikor belekevert valamilyen céllal, fedet nyakú egyedeket is és ebből lettek olyan egyedek, amelyek kopasznyakúak, de a nyak középső részén van volt tollpamacs. Azt követően továbbszaporíthatták ezeket, majd ezek kopasznyakú utódait. De ott az utódok visszaütöttek a fedett nyakú ősökre. Na én valami ilyesmire gondolok. Krizsok ezt majd az általa tanult és gyakorlatban szerzett tudása alapján pontosabban, bővebben el tudja mondani.
De hát akinek vannak kinológiai ismeretei annak ne én osszam az észt :-), gondolom pár kérdésedre te magad is tudod a választ.
Egyébként nekem is tetszenek a baromfiaid. Merre laksz, Monorra szoktál járni?
Megúntam a rabszolga munkát! Most szeretném a kynológiai ismereteimet és végzettségem kihasználni és ebből profitálni.
A kacsák: Volt egy magyar tojóm és egy pekingi gácsér. A tojók ebből lettek, de ami fura, hogy lett több bóbitás is, pl a fekete. Most vettem egy magyar gácsért hozzájuk
Megbeszéljük, bár felnőtt kakast nem igazán szeretnék most betenni az enyémek közé, mert a hatalmas kendermagos kakasom elég rosszul tűri az idegen ivarérett egyedeket.
Rendben, megbeszéltük a tojást. Sajnálom a páváidat, sajnos ezért nem merek idegen kutyát befogadni, pedig nyáron a kapum előtt dekkolt egy puli jó darabig. Kívánom, hogy jövőre több szerecséd legyen velük. Három kispávát vettem , de kettő elpusztult, a kacsákat többek között ezért is likvidáltam az udvaromból. Apropó kacsa, azok is nagyon szépek Nálad és az a fekete, hmmmmm
Itt gályázol még az okmányirodában? Esetleg egyszer munka után beugorhatnál és élőben is megnézhetnéd az állataimat.
Azért Te sem panaszkodhatasz! Cseréljünk tojást, mert nekem meg a kékek a gyengéim és nincs egy se.
Pávám csak egy pár van és talán tavasszal lesznek kicsik is. Tyúkokkal nagyon nincs szerencsém. Két éve keltettem és kettő pici lett szerencsémre tyúkok. Közben egy kiskutyát valam kedves ember kitett a tanyánál. Befogadtam és ősszel meghálálta a két pávajérce koppasztásával.
Bocs, hogy bele kotyogok, de olyan, hogy maradéktalanul örökítse át az egyik szülő a tulajdonságait az utódra szerinted létezik??? Szerintem nem. És attól, hogy egy fajtán belül vannak változatok, attól még ugyan aza fajta (pl szín). Tévedek?
Hordjuk is rendszeresen! Néha leveszik rólunk de hamar visszakerül. :) A viacolor az nem lehet festmény, max a madarat fotoshoppolták rá. Nem tudom.... :)
A változatosság gyönyörködtet! Nem kezdem el egyesével dícsérgetni őket nehogy elbízd magad! ;) Nagyon szépek, de a vegyes színű kopasznyakú kakas és a búbos kendermagos jérce különösen tetszik!
Igyekszek tudod:) Na meg van aki jó tanácsokkal lásson el velük kapcsolatban:) Végbe végbe. Megérkeztek a plüss nyuszik:D Az utolsó mondatodat meg se látom:D:D
Ezért is tettem fel a kérdést, hátha tyúkos témaként lehetne tovább göngyölíteni a dolgot, csak hát senkit nem érdekelt vagy nem tudta a választ, hogy .ha domináns a gén, ahogy azt itt korábban írták, akkor miért lehet fedett nyakú utóda is egy kopasz egyednek?
A válasz rém egyszerű, mert heterozigóta formában is hordozza e tulajdonságot.
Többségében heterozigóta madarakkal lehet találkozni.
Volt olyan kopasznyakút (minden féle színűt) tartó gazdaság, ahol méréseket végeztem 2008-2011 között. Érdekes volt, mert akadt olyan kelés ahol 5 fedett nyakú csibe kelt egy tálcán (100db tojás) semmi több, de volt olyan, hogy egy gépben (500db tojás) 102 fedett nyakú csibe lett.
Egy másik vizsgálat törzskönyvezett Erdélyi kopasznyakú állományban zajlott.
Ott is keltek fedett nyakú csibék!!!!
Ez miatt van az, hogy én néha-néha meg támadok egy-egy fajtakérdést, hiszen a szülő ez esetben nem örökítette át tulajdonságait maradéktalanul az utódra márpedig a fajta fogalma megköveteli.
Véleményem szerint Erdélyi kopasznyakú fajtának csak a homozigóta egyedeket lehetne illetni és nem lenne szabad kizárni azokat az egyedeket, melyek nem fekete, fehér vagy kendermagos színűek!
Valószínű, sőt biztos, hogy a te kopasz kakasod is heterozigóta formában hordozta e tulajdonságot. Így 70-90%-ban azt a kromoszómát adta át, ami tartalmazta e gént.
Ezért mondom és hangsúlyozom mindig, hogy amikor színekről kérdeztek, vagy bármilyen tulajdonságról, egyáltalán nem mindegy, hogy homozigóta vagy heterozigóta az egyed. Erre már többen rálegyintettek, de amikor fenotípusban azt mutathatja a madár, amit látni akarunk, még nem jelenti azt, hogy olyan utódot is kapunk. Amikor keresztezünk, soha nem tudhatjuk, hogy egy heterozigóta egyed melyik kromoszómáját adja át az utódnak!
A rekorder kakasod valószínű homozigóta (vagy ha heterozigóta, akkor mindig a kopasznyakúságért felelős gént adta) formában hordozta a kopasznyakúságot, a fehér színnek pedig van domináns és recesszív formája is.
Ez csak az egy kotló aljából levont következtetés! :) A hibázási variancia túl nagy! :D
Nagyon régi írásokban is Töröknek van leírva a kopasznyakú és több külföldi forrás is Turkey-nek nevezi. Bár utóbbi elnevezés mára már egy fajtát szült.
Igazad van, hogy fajta és bizonyos értelemben színváltozat függő is, hiszen egy-egy fajtának más az ivarérés ideje, a növekedési erélye, a takarmányhasznosítása stb. stb. stb..
A színváltozat kérdése pl. a te fajtád esetében illetve még olyan genotípusok körében jöhet szóba, melyek csak az adott fajtára jellemzőek: Vorwerk, Sebright, Lakenfeldi, Hamburgi pettyes.
Egy egyszínű fekete, fehér, sárga, gyöngyszürke stb. színű baromfival nincs annyi gond, mint a mintákat viselő egyedekkel.
Feltételezhetjük azt, hogy a tenyésztő egészséges madarat visz kiállításra, de lehet, hogy csak látszatra és a stressz hatására megjelennek a klinikai tünetek, így a madár időben kezelhető lesz. Persze magán a kiállításon is elkaphat valamit, ezért is lenne jobb 3 oldalról zárt ketreceket alkalmazni, hogy a madarak egymást ne macerálják, egymás takarmányába, vizébe nem tudjanak átnyúlni. Legjobb, amikor kakasok vannak egymás mellé rakva és egész nap patáliáznak egymással.
A Britt kiállításokon ilyen 3 oldalról zárt ketrecek vannak, nincs is annyi baj.
Jó meglátás! Én több hátrányát látom egy állatkiállításnak, mint előnyét.
Egyrészt az állatot megviseli, másrészt egy papírdarabért vagy bazáron is kapható serlegért képesek lennének egyes emberek a másik szemét kikaparni. Ha valaki túl sokszor nyer, akkor már tuti lefizeti a bírálót stb. témák mennek. A megmérettetés jó dolog, csak a kudarcot is elkell viselni.
Sziasztok!Kedves Gabi!A képen lévő kakas színre,formára nagyon hasonlít arra,amit Tőled hoztam,csak az enyém nem búbos.A búbos is--ami szintén Tőled való--gyönyörű lett.Képet majd teszek fel róluk hamarosan.Nagyon meg vagyunk elégedve velük.
Többször volt ilyen-olyan (általában keverék) kopasznyakú kakasom. A teljes tollazatú (általában szintén keverék) tyúkokkal létrehozott utódaik minden alkalommal kb.70-90%-ban kopasznyakúak voltak! (Sajnos pontosabb adatokkal nem szolgálhatok, nem voltam lelkiismeretes jegyzetelő...) Épp emiatt leginkább csak másod-kakasnak szoktam hagyni, és legfeljebb a keltetőbe szánt tojások gyűjtésének idejére választom őket külön néhány tyúkkal.
A rekorderem egy fehér kopcsó kakas volt: egy kotlóaljnyi válogatás nélkül gyűjtött tojásból kizárólag fehér kopasznyakú csibék keltek. (Néhány fehér tyúkja is volt a háremben, de teljesen kizárt, hogy csak az ő tojásaik kerültek a kotlós alá.)
Sajnos arra nem fordítottam figyelemet, hogy a kopasznyakú tyúkok és fedettnyakú kakasok leszármazottai milyenek.
Csak érdekességként: gyerekkorom falujában (Hajdú-Bihar déli része) nem ismerték a kopasznyakú, erdélyi, bosnyák, vagy más efféle elnevezést.
Töröknek hívták a nyaktoll nélküli tyúkokat-kakasokat.
Nagyobb mennyiségből könnyebb a merítés és szerencsés tenyésztő, akinek több garnitúra madara van esetleg külön kiállításokra is. Ez persze fajta és színváltozat függő is... Minden esetre annak, akinek nincs ennyi madara és Lipcsére készül, több okból is meggondolandó lehet, hogy Dabasra vigye őket. A stressz már önmagában bőven sok a madaraknak (akár vedlést is okozhat) , nem beszélve arról, hogy sajnos könnyen betegséggel jöhetnek haza.
A kiállítással kapcsolatban elég vegyesek az érzéseim, mert azt nem szeretném, hogy a madaraim ennek legyenek alárendelve. Itt most arra gondolok, hogy én azon túl, hogy ivar szerint külön nevelem őket és természetesen a lehető legjobb tartási körülményeket igyekszem biztosítani nem akarok átesni a ló túloldalára. Fontosnak tartom, hogy a saját természetes viselkedésüknek, ritmusuknak megfelelően élhessenek.
A brahmás példa jó , mert akik igazán kifejlett madarakat szeretnének kiállítani azok januárra szinte végeznek is a keltetéssel.
A felkészítés megkezdődik már csibe korban, bár akkor még nem tudni melyikből mi lesz, de mindegyikhez úgy kell hozzá állni, mintha ő lenne a majdani győztes. A szelídebb, nyugodt fajtákkal könnyebb, de a hevesebb vérmérsékletűekkel sokat kell foglalkozni manuálisan is. :) Ki nem állhatom amikor egy madár inkább fejjel rohan a falnak, mint hogy engedje megfogni magát.
Na egy ilyen típusú madarat előtte éjszaka megfogni és másnap ketrecbe állítani szép dolog! :) Senki nem fogja élvezni. Se a bírák, se a látogatók, de legfőképp nem a madár, aki infarktust kap a zárt ketrecben a felé mutogató ujjaktól, sikongatástól, ketrec csörgéstől, vakuzástól.
Igen. Pont ezt beszéltem egy barátommal, "szerencse", hogy nem Lipcsébe készülök velük...Nem mint, ha az országoson nem érezném kellemetlennek magam miatt. Viszont ez benne van a pakliban.
A legjobb lenne decemberi, januári kiállítás, mert addigra biztos rendben lennének a madarak. A keltetési időpont egy érdekes kérdés, de jelen esetben semmi se jó.:) Amelyik korábban kelt és már elkezdett tojni is, az most vedlik, amelyik későbbi kelés és még nem tojik, annak a taraja éretlen... Borzasztó nehéz jól időzíteni ill. a tanulság, hogy tudatosan, konkrét kiállításra kell megpróbálni keltetni. Ha "öreget" neveztem volna azzal se lennék előrébb, mert ők is most vedlettek. :)
Abszolút igazad van. Mint az alábbi példa is mutatta valóban érdemes minimum 5-6 hónapos korig nevelni őket, különben sosem tudtam volna meg, hogy mi lesz ebből a madárból. Így, hogy fejlődésnek indult biztos van hormontermelés nála. Lehet ő csak ilyen "későn érő" tipus. :) A lényeg, hogy lesz valami belőle!
Aki ezeket így lerajzolta csak, hogy megjelenjen egy újságba annak kötélből voltak az idegei. Amúgy jól néznek ki így egyben ilyet sem láttam még. Teljesen élethűek.
Valahogy éreztem, hogy ma érdemes bekukkantanom ide! ;)
Az 1916-os "évjáratú" kakas igazán impozáns!
Készülgetek már a madarakkal a kiállításra, de csak, hogy ne legyen felhőtlen a dolog a legjobb jércéim elkezdtek vedleni. :) Jövőhéten kiderül mi lesz...
Viszont a sors ( és talán valami megérzés féle) kárpótolni fog a priviben beszélt kakas kiadásom miatt! Van egy kakasom amelyiket növendék korban majdnem levágtam a kis taraja miatt, de olyan jó színe volt, hogy halogattam a dolgot. Valami miatt most kezdett el igazán fejlődni és egy kis szerencsével gyönyörű kakas lesz belőle. Tökéletes szín, szép forma!
Remélem, nem hereprobléma áll a háttérben, de majd tavasszal kiderül, mert most már biztos megfogom tartani.
Azt a k...va ez nem semmi gyűjtemény baszki de szépek. Hálás köszönet, hogy ezt feltetted egyrészt mert ilyen festményeket még nem láttam ennyi fajtáról másrészt az időt, hogy rászántad és ezt egyesével bepötyögted.
Jani és a többiek most már úgy gondolom, nem is a nyulakról beszéltek már egy ideje. Jó lenne abbahagyni. Inkább gyönyörködjetek a Krizsok mester álatk közétett csodákban köszönet érte....
Szerintem üldözési mániád van! Teljesen az ellenkezőjét csinálod mint amit a telefonba nekem többször mondtál! Ne haragudj, de nem csodálkoznék ha az egyesület feljelentene valamikor téged!
Mint barát írom, ülj le pihenni kicsit! Ha nem akarsz vissza mászni a "hajóra" akkor meg ne vergődj! Gyenge voltál annak a posztnak a betöltésére azért vagy most ott ahol! Amikor elnök voltál sok mindent ígértél, most a "Baranyai" nyúllal is azt csinálod
Szinte minden készen áll!!!
(Vágópont(füstölő), tápgyártás, komplett tartástechnológia, szakmai anyagok!!!
Prémium Baranya!!!!)! Csak majd megint minden kezdődik előröl!
Így van!! Színház az egész élet! De játszani kell, mert az eszmékből nem lesz hús az aztalon a gyerekeknek!
Nekem is voltak óriások, de nem jött be, ezért nem is tartok már! Nekem az a mérvadó, hogy mennyi húst tud a fajta produkálni a legkevesebb idő alatt,az általam biztosított körülmények mellett. Fogalmazhatnék úgy is,h sz..k a származási lapra!! Csupán azért írtam mert úgy gondolom sok beszédnek, híg a leve....!! Egy év alatt sokat fejlődött a m.óriás az én szememben: Szép húsformák, húsos combok...stb. ebből már lehet a fazékba tenni... csak az nem mindegy, hogy mennyi idő alatt ér el idáig!!!
Ha nem látsz be a kulliszák mögé, akkor a korrupt rendező elhiteti veled, hogy mi volt/van ott. Te meg elhiszed, mert a látvány elhiteti veled. EZ A CÉL. A tudat átalakítása. Amíg el nem hisszük azt, amit látni szeretetnének velünk.
Ah gondolod átküldök pár anyagot szemezgethetsz, hogy a feleség, az apeh, a birkás mit vált ki egy "valakiből".
No, ebben összefoglaltad a legnagyobb igazságot ami volt elnököt illeti! Gonmdolom így mehetett ez az egyesületben is...kergették a fantazmagórákat!!
Tegnap megnéztem Bátonyterenyén megrendezett kiállítást, ahol a magyar óriások igen jól szerepeltek, nem egy fajtagyőztes is került, mellesleg német és szlovák bírálók is voltak! Beszéltem magyar óriás tenyésztőkkel a jelen és a múlt dolgairól...sokminden világos lett!!
Meg hát igaz, mindig az kiabál a legjobban akinek a háza ég!!!
Ha jobban olvasnád a fórumot, akkor már rég rájöttél volna, hogy ez a topic túlmutat eredeti elnevezésén, ha nem kötözködni jöttél ide akkor inkább szakmai kérdéseket tegyél fel.
Látszik ki mondja egyszer ezt mászor azt! Egy pohár bor az nem olyan mint a másik de azt látom a csőlátású ember az pont olyan hülye baranyában mint a mátrában. Nekem ugyan nem egyforma semmilyen nyúl mert én nem voltam ott 1939-ben. Én abból tudok felfogni amit leírsz de a gondolataid kicsapongóak és már követni sem lehet, hogy mi hány úton megy. Nem is érdekel dögöljön ki az összes nyúl aztán legalább béke lesz az országban. Úgy is alig eszi a nép gazdasági értéke majdnem a nullával egyenlő a fajnak. Én tudom, hogy sok aljasságot csinál a palócfejedelem de az, hogy sértődöttségedben igyekszel minenféle eszközzel visszakapaszkodni régi posztodra visszaszerzve neved marhaság. Kellett neked elhagyni a hajót jaaaaaaaa vagy bocs amikor süllyedt már nem volt jó kapitánynak lenni. Már majdnem végig olvastam az adott topicot. A fajta kiváló van létezik stb aztán hirtelen éles fordulat már kipusztult kóklerek tenyésztik kapzsisgából nincs is ilyen meg olyan szín. Azt meg látom, hogy nem zavar, hogy az ilyen pálfordulásaidból szavad hiteltelenné válik.
20-24 év, maj' negyed évszázad! Ennyi kellett ahhoz, hogy valaki észrevegye kell itt tenni valamit.
A gond a jelen.
A jelen magyar ember, a jelen magyar politika, a jelen magyarkodás, őshonosozás, stb...
Amíg Baranya(Dél-Zselic volt/maradt a magyar óriásnyúl-tenyésztés Mekkája, addig a Mátra pont az ellenkezője lett: a magyar óriásnyúl fajtahamisítók fellegvára/Wall Street-je).
Olyan vagy, minta a részeg azon a képen, akinek az egyik vörösbor, olyan már mint a másik!
Ezek a nyulak azoknak az akkori embereknek tűnt egyformának! Meg neked!
Az apró részletekre, ami az eltérő genotípusból fakadóan kitűnik a fenotípusosságra észre sem vették!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ahogy írtam, másnapra már "egyformák" voltak jogilag!!!!
Másnak írtam emailben, hogy négy nyúl volt. Nem akartam itt bonyolítani, mert ezt is nehezen tudod felfogni!
Szóval...nemzeti indentitásból fakadóan azt a 2-4 genotípust és "hasonló" fenotípust magyar óriás nyúl névvel kezdték illetni! 1936-ban!!!!!!!!!!!!!!!!
1978-ra(!!!) már majd' mindenki nyula - megjegyzés: több vonal kipusztult - találkozott majdnem mindenkiével! Kiállítások segítették hozzá.
Tehát 42 év hozzájárulhatott homogén állomány(át)alakuláshoz..., és megszületett az 1984-es standard egy(!!!) színváltozatra!
Nem tudom, hogy mennyire követed azt amit írsz de számomra kristály tisztán látszik, hogy össze vissza beszélsz. "Az egyik nyulat Magyar Belgának s másikat Magyar óriás tájfajtának nevezték. Ami meglepő volt, hogy fenotípusosan teljesen azonosak/egyformák voltak!!!" Tudod mikor itt azon vitáztál, hogy a genetikai vizsgálatnál jobb a te fenotípusos vizsgálati rendszered és abban nincs hiba nem úgy mint a genetikai mintavételezésben én mondtam a fejedre kenheted ha azonosság van két egyed között küllemben és lám te hoztál rá igazolást!!!! A gentotípusát meg csak vérvizsgálattal tudod megnézni egy állatnak vagy a gyakorlatban keresztezésekkel.
Ez az élet sok területén így van. Testvéremék még évekkel ezelőtt tetőt adtak egy erdélyi család feje fölé, a nagyszülők szépen rendbe tett kertes családi háza formájában. Aztán kölcsönt a vállalkozásukhoz. A bolt beindult, hamar sokkal nagyobb lábon éltek mint mi. Amíg mi eladtuk a használt autónk, hogy tudjunk egy újabb használtat venni, addig ők megtartották a régit és vettek egy vadi újat is, meg mindenféle műszaki ketyerét. A víz-villany-fűtés számlát meg alig lehetett elkuncsorogni tőlük, ezért testvérem megunták a szitut és elküldték őket. Persze a pénzüknek is búcsút inthettek, de nem ez volt a legfájóbb. A ház egy hátsó helyiségében voltak a gazdálkodó nagyszülők dédszülők főleg fa és kevés öntöttvas szerszámai. Ezek inkább érzelmi értéket képviseltek. Na a fát szétverték, eltüzelték, az öntött vasat leadták. Mindezt úgy, hogy nem voltak rászorulva, ja és ők kézművesek! Ukrajnában megveszik olcsón az árut itt meg eladják mint erdélyit. Mindenféle támogatást megkapnak, kézműves egyesületektől stb mint a mai napig, mert ők értéket őriznek. Ez van.
Pl.: ...hogy a fenotípusosság szempontjából a standard milyen szélső értékeket enged meg, és hogy a dunántúlon ez tetszik, vagy a tiszántúlon meg amaz.
De...:
Tegyük föl, hogy több fajtát is ismertünk!
Ugye a kisállatnál- főleg az mgksznél - nem volt a származás nyomonkövethető, de ha volt is átjátszották.
Pl: Magyar óriás jelen esetei.
Ha ismerjük milyen hatásokat vihet bele más fajta, vagy elég speckok vagyunk a fajtában, akkor több mindent elárulhat a fenotípusosság, akár a fajtajellegről, akár a tájváltozatról, akár a kompaktságról, vagy annak hiányáról, hogy a harmóniát mi a fészkes fene bonthatta meg, ...esetleg más fajta???
Az meg most jutott eszembe,hogy csak annak jó a repülőgép,aki nem akar hazafelé vinni valamit,aki akar,az jobban teszi,ha kocsival jön,és rászánja az útra azt a 24 órát.
Lehetőségeket lát még a "csíraképtelen" magban is! :-))
Valjuk be sok őshonost újra kreáltak/kreálnak. pl.: most magyar óriás.
Ez egy érdekes idézet egy másik fórumról:
(vita őshonos galambokről) - (másról is lehetne...)
Én nem a fejlődés ellen vagyok. Ami benne van a fajtában, az előjön. De ha keresztezünk, akkor az már nem a benne lévő,... hanem a belevitt tulajdonságok hangsúlyozása. Még egyszer: azt sem vetem el, de az már más! Ennyi vélemény különbség kell, nem árt. Igazad van: ami ma keletkezik, az a jövőben érték lehet. De csak lehet!
Igen, genetikai "védelem" esetén a fajtaleírások kőbe vésettek...
Azt nem mondanám,hogy könnyű,de ha megéri kockáztatni valami vonzó célért,akkor nincs min gondolkodni.Hát,kár hogy ez nem jött össze.Mondjuk jöhettél volna röpcsivel,egy nappal előtte,itt szundiztál volna nálam aztán másnapra vagy intéztem volna valakit fuvarba,vagy vonat.Namindegy.Énmost már azt mondom,legalább nem fájdítom a szivem a sok szép madárka láttán,brühühühűű-:)
Egy gond van ezzel ezt csak te állítod leírva nincs a nagykönyvben. Fajta tájváltozata okés egy hegyvidéken nevelt racka nem azonos egy hortobágyon nevelttel.
Lehet,hogy azért akarjuk ezt mi nagyon magunknak kisajátítani,mert a többi országban nem foglalkoznak vele.De most csak hasamra ütöttem.
Amúgy meg o.k.hogy Erdély már lassan 100 éve Romániához tartozik(ill.dehogy az !!!),de előtte meg ezer évet Magyarországhoz tartozott,csak feltételezem,hogy nem a Román nemzetiségűek tartották ezt a tyúkot.Olyan ez,mint a Komáromi bukó.Ahogy látom mindkét ország a magáénak titulálja,de elmész Komáromba,lehet hogy nem nagyon találsz egyet sem.:))))Akkor most mi van ? Szerintem beleférnek az életbe ezek a kettősségek.A Magyar fél biztos azt tartja,hogy költött rá eleget,a Román meg hogy a helye a név alapján ott van.Ebből diplomáciai hajcihő sose lesz,és még mindíg elégedettek lehetünk,ha nem román kopasznyakú tyúkot ír a külföldi irodalom,hanem erdélyit.
A kopasznyakú fajták, változatok eredete kétség kívül Törökország.
Ahol a kánikula, az extrém körülmények és a szigorú szelekció alakított formálta e madarakat.
Hozzánk is csak a török hódoltság idején került.
A törökök szelektáltak kopasznyakú egyedekre, de ennek az oka az volt, hogy a kakasviadalokon, minél jobb egyedeket tehessenek ringbe. Ha nincs toll, amit tépjen a nyakon, akkor a fájdalom sincs, ami gyengítse küzdelem közben.
Persze ez egy másik világ, másik téma, de közre játszott a kialakulásában, elterjedésében.
A betegséggel szembeni rezisztenciát tudom tanúsítani!
Az MTA Állatorvosi Kutatójában, volt is vizsgálat Erdélyi kopasz csirkék és fedett nyakú fajtákra.
Pestisben egyáltalán vagy alig hullott el kopasznyakú csibe!
Ez nem jelenti azt, hogy halhatatlan a kopasznyakú csirke! :D :D :D
Már miért ne függne? A jelenleg tájfajtaként megállapított egyedek mint őshonos kategóriában vannak. Mint hegyi meg alföldi racka, meg dunántúli és tisza magyar lúd meg bonyhádi és alföldi magyar tarka. Egy fajta tájváltozata na azt elfogadom de azért mert az egyik lúdon több toll van 2-vel mint a másikon nem lesz más fajta.
Annyira hibátlanul néznek ki, hogy ember nem mondaná meg, hogy ezek a madarak sokszorosan keverékek. E tulajdonságát használja ki a génmegőrző is, így könnyű vérfrissítést szerezni!
A cikkben, amit feltettél szó esik az Erdélyi kopasznyakú tyúk hazai létszámáról: Ma az országban tiszta előfordulásban csak mintegy 470 fekete, 469 fehér és 750 kendermagos kopasznyakú tyúkot regisztrálnak. A kopasznyakú tyúkot mind a hazai, mind a külföldi szakirodalom magyar fajtaként tartja számon, aminek jogossága nem vitatható (Szalay István, 2002).
Mondja ezt az, aki állami pénzen összehozta a génmegőrzőt!
Már, hogy ne lenne vitatható, vitatják is!
A hazai szakirodalom az igen, magyar fajtaként tartja nyílván, de a külföldi szakirodalmak többsége szót nem ejt magyar csak erdélyi eredetéről, még több forrás, pedig Törökországból származtatja!!!
A nagyvilágban mindenhol csak Transylvanian naked neck chicken-nek nevezik.
És több forrás is Romániát jelöli a fajta származásának!
This breed is one of Nature's freaks. It is thought to originate from the area of Transylvania, Romania.
Persze nekem nem kell elmondani, hogy Erdély hazánk része volt, de most a tyúk származásának megítéléséről beszélünk.
A kendermagos szín most sem hazudtolta akkor meg magát. :)
A tetvéreik,amik nem lettek kopasznyakúak,meg inkább az amrockok tulajdonságait mutatják.
Olvastam, hogy volt fedett nyakú tyúkod is az udvarban, de biztos van itt olyan, akinek kopasznyakú kakas volt az udvarában illetve csak sima nyakú tyúkja és kelt ilyen meg olyan csibe is!!!!!!
Akkor itt most felmerülne a kérdés, hogy ha domináns a gén, ahogy azt itt korábban írták, akkor miért lehet fedett nyakú utóda is egy kopasz egyednek?
Egy néprajzos szakvéleményét még kikérem, nehogy ne legyen autentikus ruciba a pipim :) Jaj, most eszembe jutott egy pajzán gondolat : az erdélyiek biztos gyapjú sálat adnának rá, pedig cotton jobban illik hozzá :)
Ő is biztos őshonos, mert róla mintázták a tarsolylemezt:
Ez is egy elég jó cikk,mert helyretesz pár fogalmat:
"Nem véletlen, hogy a bio itt nem a legjobb, azaz hogy nem a legüzletképesebb jelző. Hogy miért? Mindjárt rávilágítunk. De előbb: milyen volt és milyen lett a magyar csirke?
A háziasított tyúk évezredek óta fontos élelemforrása a különböző kulturájú népek. Mára már a csirkegyárak termelés olyan fontos tömegélelmezési potenciál, ami egyik napról a másikra nem helyettesíthető a legjobb indulattal sem mással. Sajnos ez tény, de nem állhat ellentmondásban az igazi házi tartású - jobb híján "tanyasinak" mondott csirke fontosságával.
Persze, a multinál kapható "tanyasi csirke" sem látott tanyát általában. A csirke sárga színét okos karotin tartalmú táplálék kiegészítőkkel akár intenzív körülmények közt is meg lehet "modellezni" egy kis felárral.
Szegény csirke mindent kibír és talán nincs még egy haszonállat, melynek táplálásában ne kisérleteztek volna annyi életidegen megoldással. A csirke megeszi a saját tollából, a saját feldolgozási hulladékából, hal és vérlisztből, szójából, vagy más tetszőleges ipari fehérjeforrásból előállított tápot.
Az igazi "tanyasi" csirke is mindenevő, csak hát a természetes élettér táplálékforrásai is természetesek.
Magyar tyúkfajták története röviden:
Az őshonos magyar tyúk és a típusában is eltérő erdélyi kopasznyakú tyúk máig fennmaradt formája a XIX. század második felében, több neves tenyésztő közreműködésével alakult ki a korabeli állományokból.
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megelőzően ne tartottunk volna évszázadokon keresztül tyúkot a házunk, vagy jurtánk körül. Az etelközi ásatások állatcsont maradványai szerint a betelepülő magyarság már a honfoglalást megelőzően, sőt: még ennél is korábbi időkben rendszeresen fogyasztott házi tyúkot, tehát tartott is, ami a "nomád" hamis kényszerképzetének teljes cáfolata a sertéstartás régészeti tényével együtt.
A honfoglalás kori régészeti feltárások azt bizonyítják, hogy eleink szárnyasai hasonlítottak a tyúkok küllemileg vad ősére a Bankiva tyúkokra (Gallus gallus L.) , tehát olyan területről érkeztek, ahol a baromfiak egyik géncentruma lehetett. A tyúk háziasítása mai ismereteink szerint a Kr. előtti III. évezredben, az Indus völgyében történt; ezt a mohenjodarói és a harappai ásatások bizonyítják. Innen korán eljutottak a Himalája déli lejtőire, majd Kelet-Turkesztánba a magyarság ősi szálláshelyére , ahol beleszövődtek őseink mindennapi életébe, ősi mese- és mondavilágába.
A mai tenyésztett baromfifajtákat részben őseink, részben idegen népek hozták a Kárpát-medencébe, azonban a helyi változatok - alkalmazkodva hazánk környezeti és éghajlati viszonyaihoz, itt alakultak ki és váltak őshonos" vagy honosult" fajtákká. Egy néphez vagy népcsoporthoz régen hozzátartozó állatokat ősi", míg a kialakulás helyén élőket őshonos" jelzővel illetjük. A háziállatok azon csoportjait, amelyeken ez idáig céltudatos tenyésztő munkával nem javítottak ezért megtartották eredeti formájukat , parlagi" fajtáknak nevezzük.
A magyar őshonos parlagi tyúkfélék: a kendermagos magyar, a sárga magyar, a fehér magyar, a fogolyszínű magyar és egy sajátos egyedülálló változat, az erdélyi kopasznyakú tyúk, más, kissé megtévesztő néven a Szeremley- vagy bosnyák tyúk. Hazája Erdély, ahol a XIX. század első felében figyeltek fel rá, majd onnan az 1870-es években terjedt el nyugat felé. Eredetét tekintve régen honosult közép- és belső-ázsiai fajtának kell tekintenünk (Hreblay Emil, 1900). Ezt a változatot Szeremley Lajos az 1840-es években nemesítette; világhírnevét a nemesítő erdélyi tanfelügyelő felesége szerezte meg, aki az erdélyi Erzsébetvárosból származó kopasznyakú tyúkot erdélyi kendermagos" néven 1875-ben egy bécsi kiállításon bemutatta. Itt kapta a Szeremley-tyúk" Sibenbürger Sperbe" (erdélyi kendermagos) elnevezést.
A tyúkok súlya 2,0-2,3 kg, a kakasoké 2,5-3,0 kg. A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke - a tojások mellett, - kitűnő, finom rostú és ízletes húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték.
A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna-Tisza köze egyes részein terjedt el, a fehér magyar tyúk elsősorban az Alföld tyúkja volt, elsősorban azért, mert fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte. A kendermagos magyar tyúkot és a fogolyszínű magyar tyúkot rejtőzködő színük miatt a szárnyas ragadozók által veszélyeztetett területeken kedvelték.
Az erdélyi kopasznyakú tyúk leggyakrabban fekete, fehér, sárga és kendermagos változatban fordult elő. Rendkívül edzettek, erősek és ellenállóak, gyorsan fejlődnek és gyorsan tollasodnak. A tojásaik általában barna- vagy krémszínűek. Egyes vidékeken kiváló téli tojóként tartották számon.
Ne feledjük, hogy az eredeti magyar táplálkozásrendben nem a csirke vitte a prímet, hiszen a majdan tojást tojó tyúkot csirke korában nem pusztították ki az udvarból holmi parttalan rántott csirke imádatból. Természetesen koranyáron vasárnaponként egy egy fiatal kakas (csirke) a déli ebédet gazdagította, de a tyúkok közül is a rosszul tojó példányok szelektálódtak a fazékba, nem a biztonságos tojástermelők. Az öreg tyúk megfőzése jó zöldséges tükrös húslevesként pedig igazi magyar gasztronómiai élvezet volt rangtól függetlenül. (Csak később ragadt rá az "Újházi tyúkleves" éttermi megkülönböztetés.)
Ma az országban tiszta előfordulásban csak mintegy 470 fekete, 469 fehér és 750 kendermagos kopasznyakú tyúkot regisztrálnak. A kopasznyakú tyúkot mind a hazai, mind a külföldi szakirodalom magyar fajtaként tartja számon, aminek jogossága nem vitatható (Szalay István, 2002). Hungarikum tehát, vitán velül az! Óvni kötelességünk, szervezetten védenünk kellene, tenyésztését támogatni. Nehogy örökre kivesszen". (jomagyararu.hu)
Egyszerű a válasz az a csupasz, undorító, vörös nyak nem kellett a népnek!
Lehet itt erőltetni most is sok fajtát, de ha valamire nincs igény, valamit nem vesznek meg, nem tartanak, nem szaporítanak tovább, akkor nyilván kiszorul az udvarokból.
Az őshonosnak csúfolt fajok, fajták sem azért kerültek megőrző programba, mert húúú, de jók a termelési eredményeik.
A kopasznyakú új volt, idegenkedtek tőle, kevesebbet tartottak.
Az ördög tyúkjának is nevezték egy időben, mivel másként nézett, ki mint a megszokott.
Az akkori gondolkodás nem arra sarkalta a paraszt embert, hogy erre szelektáljon, hanem irtsa ki, ami nem olyan, mint a többi.
Mire rájöttek a benne rejlő lehetőségekre, addigra más fűrészelt tarajú és fedett nyakú egyedek már messze jártak termelésben.
A rózsa taréj egy genetikai mutáció eredménye, melynek történelme sokkal fiatalabb, mint a fűrészelt tarajú vagy éppen kopasz nyakúság génjeinek, így jelentős elterjedése is csak az utóbbi 400 évre tehető.
Ha megnézzük a rózsás tarajú fajtákat azok kialakulásának ideje szinte mind az 1700-1800-as évekre tehető.
A Gallus gallus viszont több ezer évvel ezelőtt fűrészelt taréjjal lett háziasítva így e taréj típus szélesebb elterjedése ezzel is magyarázható.
Szép lassan megbarátkozom a kopasz nyakúval, annyi jót hallok róla:) Elsőre csak annyit tudtam megállapítani, hogy ronda, de aztán a természetét megszerettem, most már csak az zavar, hogy olyan védtelennek tűnik főleg a hideggel szemben. Míg a többieknek úgy működnek a tollaik mint a háztetőn a cserép, hogy levezetik egymáson a vizet, addig ennek a vállgödreibe befolyik az eső, erős szervezetük lehet, hogy nem fáznak meg.
Ma ezt találtam! http://coturnix.gportal.hu/gindex.php?pg=22584406 A véleményed érdekelne a bal oldalon a menű alatt a genetika alapoknál lertakkal kapcsolatban.Persze, ha majd tudsz rá szakítani egy kis időt.
Hali. Mint szintén nagy kopasz fan csak kiegésziteném hogy a tojásuk méretei is hatalmas. Izlés dolga kinek tetszik kinek nem a kopasz nyak, de sok éves tapasztalatom alapján,ha azt kérdezik mi a TYÚK csak a kopi nyakut emelném ki. Sok fajtat tartok és figyelek meg de a legmegbizhatóbb tyuk tojásügyileg. Télen nyáron tojik. Viszont csak nagy területen érzi jól magát igazán ahol kedvére kapirgálhat és akkor hozza a formáját. Rakhatok elé bármi jó falatokat ö boldogabb ha lemehet a telekre és maganak áshatja ki a betevöt. Nekem is sajátgyártmányu kopijaim vannak, engem az ,,öshonos meg erdélyi' rá aggatott szócska irritál alapból. Kezdöknek csak ajanlani tudom mégha a teljesen csupi nyaku néha rusnya is.
Eszembe jutott még néhány tulajdonságuk,amikben szerintem különböznek más fajtáktól,bár én inkább tartanám szerencsésnek a kopasznyakúságot mondani a fajta helyett.
Szóval a teljesség igénye nélkül és saját tapasztalatból még hozzátenném,hogy nálam még a harmadik szezonjukra meghagyott kopasznyakúak is nagyon sokat tojnak,és ez főleg ott tevődik hozzá,hogy télen is termel,még az ilyen idős tyúk is.Az amrockokról,és házi keverékekről ezt már nem tudom elmondani.Őket a második szezonjuk végén a vedlés után,vagy vedléskor ki kell szelektálni az állományból,mert hiába vedlik meg,márcsak a nappalok hosszabbodásakor kezd el tojni,és akkor is csak akkor,ha ez együtt jár legalább egy-két hetes enyhébb időjárással is.Természetesen a kopasznyakúakból harmadik szezonra már én is csak a legszebb,legjobban tojó egyedeket szokom meghagyni,esetleg azt,aminek megkotlására számítok.Tojna a többi kopasznyakú is,de mivel minden évben van szaporulat,inkább hagyom megszokásból a fiatalokat,őket meg levágjuk a többivel együtt.Harmadik szezonra semmi mást nem hagyok,csak kopasznyakút,mert azt tapasztaltam,hogy ezek még ilyen idősen se betegednek meg,felbontva a beleik a májuk egészséges,ellentétben a többi fajtával,amik gyakorta májkövesek.A húsuk persze nekik is megedződik ilyenkorra.Nagyon sokára puhul.Egyszer meghagytam egyet a negyedik szezonra is,de az őszi vedlés után már nem kezdett el tojni,csak valamikor áprilisban.Akkor is már gyakorta abbahagyta.Ő maga eltunyult,kegyetlenül jelentkeztek rajta az öregség jelei.Sokat pihent,és kevesebbet evett,viszont a súlyát tartotta.Se nem lett sokkal dagibb,se nem aszott össze.
Viszonylag kevés köztük a kotló egyed,de rendszeresen akad.Ami megkotlik,az ül,mint a szobor,nem fújja fel magát,nem csipked.Viszont nem kotyog olyan sokat,és hangosan mint más tyúkok,alig venni észre rajta,hogy az egy kotló,mikor az udvaron van.Szeret naponta lejönni a tojásokról.A csirkéket jól neveli,mint akármelyik fajta,de viszonylag rövid ideig.Nálam olyan négy-öt hétig szokták,aztán már látom,hogy veri őket.Egy szempontból jó,mert hamar tojni kezd,más szempontból meg a kicsik még igényelnék az anyjukat.Más kotlók pár héttel továbbig nevelik a piciket,hogy már szinte a csirke hagyja ott a kotlót,nem fordítva.
A kopasznyakúk a silányabb takarmányon is jobban elvannak.Míg az amrock pl.le tud rongyolódni,ha nincs elég fehérje a takarmányban,és láthatóan veszít a súlyából,addig a kopasznyakún ez külsőleg nem jelentkezik,és a mérlegen is sokkal kevesebb a súlyvesztés,mint a testesebb fajtáknál.
A parlagi fajtákhoz hasonlóan nagyon jó takarmánykereső,sőt jobban fekszik nekik,ha kijárhatnak valahová,mint az udvaros tartás.Túl intenzív körülmények közé,ketrecbe,vagy zárt helyre a kopasznyakút nem javasolnám.
Háztáji körülmények között felesleges tojótáppal tömni(esetleg télen),mert minden maradékot hasznosítani képes,sőt igényli a változatos takarmányozást.Egysíkú táplálás mellett ők se csinálnak csodát.Tartható kettőshasznúként,de alapvetően inkább a tojótípusú tyúkokhoz tartozik.Nálam a tyúkok 2,5 kg körül mozognak,a kakasok 4 kg-ig nőnek,de az már nagynak számít.Az eredeti erdélyi ettől egy kilóval könnyebb.
Megkopasztva a kopasznyakúak máshogy néznek ki,mint a többi,másak rajtuk az arányok.Szögletesebbek.
Én mondjuk nagyon elégedett vagyok velük,és a kopasznakú jércékből csak a legrondábbakat szelektálom ki,meg a kakasokat,a többi mindíg marad továbbtartásra,hogy soha ki ne fogyjak belőlük.Viszont nem akarok rájukvinni kopasznyakú kakast,főleg erdélyit nem,mert az csökkenté a testsúlyt.Minden magkakast két szezonra hagyok.A második szezonban már a lányaival is van utódja,a harmadik szezonra már semmiképp nem hagyom meg.Viszont csak fajtatiszta kakast viszek az állományra,ettől soha nem lesz túl heterogén az állomány.És most elhatároztam,hogy mindíg valamilyen más fajtájú kakast rakok rájuk,mint ami előtte volt,mindíg valami olyat,ami épp megtetszik,de passzol a kialakult állományhoz,nagyságát,hasznosítását tekintve.Arra is kíváncsi vagyok,meddig fognak kopasznyakú utódok kelni,ha soha nem lesznek visszapároztatva kopasznyakú kakassal.Érdekes lenne,ha a sok keverés után még évek múlva is kapnák kopasznyakúakat.
Azt,hogy okosabbak,mint a többi.Ha nem akarom elkapni,nem menekül,sőt meglehetősen kezesek,deha rájön,hogy ő a célpont,akkor olyan menekülést lerendez,hogy képes összetörni magát,vagy akár jó nagyokat repkedni.Ja,és betegségekkel szemben is ellenállóbb ez a gén.Volt hogy mind elkapott valamit,de ezeken semmi nem látszott.
A cikk nem azt írja,hogy a tollazat hiánya a meleg következménye.
Biztos vagyok benne,hogy van kapcsolat a kopasznyakúság és a tojáshozam között,mert ahogy lejjebb is írtam,a kopasznyakúsággal a kopasznyakú eredeti tulajdonságai is öröklődnek.Ezek a tyúkok kisebbek,rövidebbek,elevenebbek,mint a testvéreik,amelyek nem lettek kopasznyakúak.A gazdasági takarmányt,a parlagi tartást is jobban bírják.Ilyen körülményel között is jobban termelnek,mint a nem kopasznyakúak.
Te mit tapasztaltál milyen a természetük? Az enyém szeret a közelemben lenni akkor is ha kaja nincs nálam, csak dolgozom valamin és figyeli mit csinálok:)
Köszi! De mióta van az erdélyi hegyvidéken olyan fene nagy meleg, hogy nem tűri meg a tyúk a nyakán a tollat? És van genetikailag kapcsolat a nyak kopaszsága és a jó tojáshozam között?
Amúgy gyerekkoromban még felénk is bosnyáknak hívták a kopasznyakút, a begye nem volt kopasz csak a nyaka és általában tarka színűek voltak meg kisebb termetűek.
Viszont van saját tapasztalatom is a kopasznyakúakkal.Nagyon érdekes,hogy bármilyen fajtájú tyúkkal keresztezve,ha az utódok közt akad kopasznyakú,az nem csak külsőleg az,hanem tulajdonságait tekintve is tökéletesen hozza a kopasznyakúak jellemzőit,bár a testsúlyban azért lehet eltérés.Tehát annyira erősen öröklődnek a kopasznyakúsággal ezek a tulajdonságok,mintha tiszta keresztezésekből származnának(itt most nem a fajtatiszta erdélyi x erdélyi keresztezést értem,csak bármilyen keverék kopasznyakú x kopasznyakú keresztezést).Nyilván megvan erre is a genetikai magyarázat,hogy miért ennyire dominánsan öröklődnek ezek.
Nekem idén keverék fehér és piros kopasznyakú tyúkok(tehát a szülők között volt nem kopasznyakú) és fajtatiszta amrock kakastól lettek gyönyörűszép kendermagos kopasznyakú egyedek.Annyira hibátlanul néznek ki,hogy ember nem mondaná meg,hogy ezek a madarak sokszorosan keverékek.Bár a begyük nem,csak a nyakuk kopasz,ahogy az elődöké volt.
Teljesen jellemző rájuk a rövid testráma,a vadmadár jelleg,az eleven vérmérséklet,a gyorsaság,az ügyes táplákkeresés,a kis taréj,a kissé felállva hordott farok.A tetvéreik,amik nem lettek kopasznyakúak,meg inkább az amrockok tulajdonságait mutatják.
Tehát sok szempontból érdekes ez a kopasznyakúságot hordozó gén szerintem.Úgy tűnik,mintha a homozigóta egyedek dominánsan örökítenék tovább a fajta tulajdonságait is,amik meg recesszíven hordozzák a gént,azok tulajdonságaiban már szóródik a fajta vérmérséklete is.
nekem , meg az a furcsa, hogy úgy tudom, a fűrész taraj is recesszív tulajdonság, mint a fedett nyakúság, mégis a parasztudvarokban ezk vannak túlnyomó többségben. a fedettnyakú fűrész tarajúak.
Ezért mondják akkor, hogy baranya az ország aranya? Ott mindenki mindenhez ért és ott minden megtalálható speckó kivitelben? Ettől a tájfajtázástól is agybajt lehet kapni. Ez akkor jött be jó reklámszövegnek amikor a kilencvenes években elkezdődött ez a fene nagy őshonosozás.
Kopasznyakú meg kopasznyakú sem egyforma nem tudom miért van különbség köztük de a begyig hasig csupasz madarak undorítóak be nem engedném az udvarra. Meg ugye bár a forrása a sok okosságnak http://erdely.ma/mozaik.php?id=87746
Biztos nem mindegy, hogy ki milyen állapotban örökít és mit de nekem ha valami ne stimmel kérdezek Krizsoktól aztán már is világos a téma. Mendelt óvatosan kell olvasni mert ő borsókkal szórakozott és az állat azért más téma meg a színek is.
Köszönöm a válaszokat!Az,hogy félrevezetett enyhe kifejezés.Gaben szavaival"ezzel speciel átb...tak".Azt,hogy egy végtermék nem örökíti át a tulajdonságait tudtam.Elolvastam pár irást idetartozóan és a baromfisfórumokat évek óta olvasom.
Mégis időröl-időre bedőlök egy lelkiismeretlen árusnak.többen is irtátok már,hogy venni csak ismerőstől.Én persze monoron vettem 20db "húshibridet".megettek kb 80 kg tápot és talán 5 túllépte az 1kg-ot.Na,most meg itt van ez!Ott tartok,hogy érdemes e nekem baromfival foglalkozni.Nem igazán van szerencsém ehez a dologhoz.Tavaszal vettem 30 redmastert 5 erdélyi koasznyakút,5 magyar őshonost.Nagyon sokat folalkoztam velük,növögettek is szépen.Aztán a kutyáim lerendezték mindet.Utána vettem egyik kedves fórumtárstól egy Plymouth családot,ebből a kakas kéthét múlva feladta a harcot(Állatorvos felboncolta,mycoplasma)Utána a hús(csont)hibridek,most meg ezek.Egyébként honnan látjátok,hogy betegek?Nem csak vedlenek?
Skót kutatók az erdélyi kopasznyakú tyúk furcsa küllemére keresték a genetikai magyarázatot és meg is találták: az állat csupasz nyakáért összetett mutáció felelős. Kopasznyakú tyúkot 1920 óta Nagy-Britanniában is tartanak. Az Edinburghi Egyetem kutatói mégis mexikói, franciaországi és magyarországi kopasznyakúak DNS-ét kezdték el tanulmányozni. Ezen kívül csirkeembriók bőréből vett mintákat, és elemeztek összetett matematikai modellekkel írja a BBC hírportálja (www.bbc.co.uk) a PLoS című folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva. Kiderült, hogy a genetikai mutáció hatását a madár nyakán keletkező, A-vitaminból származó anyag még fokozza. Hatására BMP12 nevű fehérje termelődik, amely elnyomja a tollnövekedést, és kopasz nyakat eredményez. A biológusok szerint eredményeik hozzájárulhatnak a forró égövi országok csirkehús-termeléséhez, mivel a kopasznyakú csirkék jobban tűrik a forróságot. Ezen kívül közelebb kerültek annak megfejtéséhez, hogy a többi madár, például a keselyűk esetében hogyan alakult ki a tollatlan nyak. Az erdélyi kopasznyakú tyúk régen honosult baromfifajta, melynek ősei valószínűleg Kis-Ázsiából a török hódoltság idején jutott el Erdélybe, ahol a 19. század elején figyeltek fel rá. Első ismert tenyésztője az erzsébetvárosi Szeremlei Lajos volt, aki az 1840-es években kezdett a kopasznyakúval foglalkozni. Szeremlei tyúk" néven egy bécsi kiállításon mutatta be először 1875-ben, ahol az addig ismeretlen fajta általános feltűnést keltett. 1925-ben a bécsi kiállításon már erdélyi kendermagos (Siebenbürger Sperbe) néven szerepelt. Elterjedt elnevezése volt a bosnyák tyúk is, ugyanis Erdélyen kívül a szerb és bosnyák hegyvidékeken is előfordult. A 19. század végére Németországban olyan kedvelt lett, hogy külön tenyésztői klubot hoztak létre. De Magyarországon még sokan idegenkedtek a fajtától, pedig időközben bizonyította rendkívüli tojóképességét. Erdélyi kopasznyakún sokáig csak a fekete színváltozatot értették, a más színűeket a magyar tyúk (amelynek nincs fekete színváltozata) kopasznyakú variánsaként kezelték. Ez az álláspont változott meg 1992-ben, amikor a különböző színű kopasznyakúakat is tözskönyvezték.
Ne zavarj össze! :))) Emögött valamiféle filozófiai magyarázatot sejtek, de én a földhöz ragadt racionális biológiai infókra lennék kíváncsi. Van egy kopasznyakú jércém, szelíd kedves jószág, de egyszerűen nem tudok napirendre térni afelett, hogy vajon miért jó az, hogy neki csupasz a nyaka?
Néhány éve regisztráltam fel ide,de be kell valljam,ezért a megszólalásért megérte ennyit várni.:)))Általában kötélből vannak az idegeim,de most elájultam és beszartam.Köszönöm !De tényleg !!!-:)))Nem minden nap gyarapodik az ember ilyen élményekkel.......(öcccséém!!!),wáááá
Zilált csapat :) de ízlésekről nem érdemes vitatkozni. Én pont a harmóniát szeretem az állatokban, aminek egy kicsit részese lehetek a társaságukban. Ezért az ő jólétük a legfontosabb, nem az anyagi haszon vagy finom falatok :) Sajnos így jártam a tyúkjaimmal is, pedig nem ez volt a tervem a beszerzésükkor. Közhely, hogy a természet része lehet az ember általuk, de igaz, mert ezért jó elmélázni egy akvárium előtt, ölbe venni a doromboló macskát, belenézni a kutyánk szemébe, ringatni a csípőnket lóháton, és nem utolsó sorban hallgatni , hogy pakpakpak amikor ennivalót adok a tyúkoknak, szeretem ezt a hangot :)
Hát sajnos vörös pézsmarécét még nem láttam, pedig kisállat börzékre járok több helyre is (főleg Monorra). Sajnos a könyvem sem ír erről a színről. Mondjuk a kacsás könyvem 13 éve került kiadásra, lehet, hogy valakinek sikerült kitenyésztenie ilyen színváltozatot. Biztos szépek voltak. ,,Hápogósban már én is láttam sárgában és annak több árnyalatában, de főleg tarkák voltak, egyszínűben csak világossárgában láttam.
Szerintem az sem mindegy, hogy a szülők homozigóták vagy heterozigóták. Sőt szerintem az sem mindegy, hogy ivarhoz kötött-e a szín. Mert a kendermagos kakassal kb. 8 éve jártam úgy hogy sárga tyúkokkal tettem össze és a csibék 90-95%-a kendermagos lett (akkor még nem olvastam ilyenekről). Pár hónapja olvastam erről és ott írták (genetikával kapcsolatos talán Mendeli-vel), hogy ha a kakas kendermagos és a tyúk sárga akkor a csibék 100%-a kendermagos. Ha a kakas a sárga és a tyúk a kendermagos akkor a csibék 50% sárga, 50%-a kendermagos. Gondolom ez is csak akkor igaz, ha a szülők homozigóták voltak. Ha nem jól írtam, akkor majd Krizsok kijavít.
Azt hittem a link alatt valami más érdekességet olvasok, de ugyan az! Mondjuk azt látom az a színkalkulátort alkalmazta ami nem a legmegbízhatóbb. Sokat nem értek a genetikához de azt tudom, hogy kendermagos és fekete utódai mind kendermagost hoznak.
3. ezüstfogoly tojó! x fogoly kakas! = 100 % fogoly tojó, 100 % színhibás ezüst kakas
Kékfogoly
lásd fent!
Ezüstfogoly
1. kékezüstfogoly x ezüstfogoly = 50% - 50 %
2. fogoly tojó! x ezüstfogoly kakas! = 100 % ezüstfogoly tojó, 100 % színhibás ezüstös kakas, tehát ebben az esetben csak a tojókat érdemes továbbtenyészteni, mert azok genetikailag is tiszta ezüstök lesznek!
Kékezüstfogoly
Lásd fent!
Sárgafogoly
fogoly x sárgafogoly = 100 % fogoly, F1 sárgafogollyal visszakeresztezve= 50% - 50%
Kéksárgafogoly
1. sárgafogoly x kékfogoly = 50 % fogoly, 50 % kékfogoly, az így kapott kékfoglyokat x sárgafogollyal= 25 % fogoly, 25 % kékfogoly, 25 % sárgafogoly, 25 % kéksárgafogoly - mind színtiszta!
2. sárgafogoly x kéksárgafogoly = 50- 50 %
Fekete
1.kék x fekete = 50 - 50 %
2.fekete x gyöngyszürke = 100 % fekete
3. kendermagos tojó! x fekete kakas! = 100 % kendermagos heterozigóta kakas, 100 % fekete tojó, F1 kakasai fekete tyúkkal keresztezve mindként nemb?l visszahozza mindkét színt 50- 50 %-ban
Kék
1.Lásd fent!
2.splash x kék = 50- 50 %
3.fekete x fehér (genetikailag splash is legyen egyben!) = 100 % kék
4. fekete x splash= 100 % kék
Gyöngyszürke
fekete x gyöngyszürke = 100 % fekete, F1 gy.szürkével visszakeresztezve = 50- 50 %
Fehér
bármely szín x fehér = 100 % színes, F1 fehérrel keresztezve = 50- 50 %. Legszebb fehéreket feketével való keresztezésnél kapjuk!
Sárga
1.fogoly x sárga = 100 % sárga, F1 utódokat kizárólag homozigóta sárgával keresztezzük, ekkor néhány %-ban el?fordulhat színhiba, a hibátlan sárgákat (F2) ilyenkor legjobb homozigóta sárgával keresztezni, de egy színtiszta egyeddel is lehet. Generációk során csak az egyenletes sárga egyedeket tenyésszük tovább, pár nemzedék után is el?fordulhatnak pl. fekete tollak pár % -ban, mert genetikailag még az F3 sem tiszta sárga, csupán az 1/25-öd része.
2.sárgakolombián x sárga = 100 % sárga, homozigóta sárgával keresztezzünk vissza!
Porcelán
fogoly x porcelán = 100 % sárgakolombián, F1 porcelánnal visszakeresztezve = 50 % porcelán, 50 % s.kolombián. - A porcelán szín egy olyan fogoly-szín, ami babos és kolombián is egyben.
Citromporcelán
sárgafogoly x citromporcelán = 100 % citromsárga kolombián, F1 citromporcelánnal visszakeresztezve =50 % c.porcelán, 50 % c.kolombián
Fürj
sárgakolombián x fürj = 100 % fürj
Ezüstfürj
kolombián x ezüstfürj = 100 % ezüstfürj
Sárgakolombián
kéksárgakolombián x sárgakolombián = 50- 50 %
Nyírfa
fogoly x nyírfa = 100 % nyírfa
Kendermagos
Lásd feketénél!
Gyöngyszürke-kendermagos
(fekete-)kendermagos kakas! x gy.szürke tojó! = 100 % kendermagos, F1! kakasa x gy.szürke tojó = 25 % (fekete-) kendermagos, 25 % fekete, 25 % gy.szürke, 25 % gy.szürke-kendermagos- mind színtiszta!
Lazac
búza tojó! x lazac kakas! = 100 % lazac tojó (tökéletes), 100 % lazac kakas- de itt el?fordulhat színhiba, valószín?leg sötétebb lazac lesz.
Búza
sárgakolombián x búza = 100 % búza
Az alábbiakban ritka, vagy még nem elfogadott színek lehetséges létrehozásának folyamata kerül leírásra!
Citromfürj
Mivel általánosságban nem elfogadott színváltozat még, csak pár tenyészt? kísérletezik vele, ezért ha megfogott minket a szín, valószín?leg! így tudjuk létrehozni:
sárgafogoly x fürj = 100 % fürj, F1 egymással keresztezve kb. 1/7 arányban kapunk citromfürjet
Izabellporcelán
Mióta megláttam egy könyvem borítóján az izabellporcelán lábtollas törpét, azóta azon gondolkodom, hogyan tudnék létrehozni ilyen színt holland törpében is. Tehát egy jelenleg nem létez? színváltozat lehetséges kikeverésének folyamatát írom le. Természetesen a folyamat kigondolásához segítséget kaptam.
1. lépcs?fok!:
fogoly x gyöngyszürke = 100 % színhibás fekete (vörös tollak jelenléte), F1 egymással továbbkeresztezve= 1/4 izabell-fogoly
2. lépcs?fok!:
izabell-fogoly x porcelán = 100 % sárgakolombián, F1 egymással visszakeresztezve = 1/21 izabellporcelán (de egy izabell is elég, mert /lehet?leg ne saját szül?vel/ F1-gyel visszakeresztezve= 50 %-ban visszajön az izabellporcelán)
Vagy:
gyöngyszürke x porcelán= 100 % fekete, F1 egymással továbbkeresztezve 1/ 256-hoz izabellporcelán. Az így esetlegesen kijött izabellporcelánt izabell szín?, vagy testvér porcelánnal, ( i.fogoly, i.kolombián, stb) egyedekkel /testvéreivel; ami szintén kijön F1 keresztezésével/ keresztezzük tovább. F3-ban már nagy számban kaphatunk izabellporcelánt.
Vérfrissítést porcelánnal oldhatjuk meg, visszakeresztezéssel.
Babos
gyöngyszürke x porcelán = 100 % fekete(-és) egyed, F1 egymással továbbkeresztezve néhány százalékban kijön a babos, valamint a gyöngyszürke-babos.
Citromkolombián
citromporcelán x citromfogoly = 100 % citromkolombián
Kékcitromkolombián
kékcitromfogoly x citromporcelán= 50 % kékcitromkolombián, 50 % citromkolombián
Na ez kicsit, na jó, inkább sokkal bővebb megfogalmazás lett, mint a kacsás könyvemben. Illetve akkor így már azt is látom, hogy a kacsa, házityúk színöröklődése sem ugyanaz. Sőt a ,,hápogós fajták és a pézsmarécéknél is van különbség. De jó lenne, ha forgalomba hoznának egy magyar nyelvű szakkönyvet, amiben az a témakör is benne van, biztos megvenném. Na majd, ha jobb lesz az anyagi helyzet, újból elkezdem a sulit.
Többen, többféle stílusban próbáltuk Neked elmagyarázni, hogy ezekkel a tyúkokkal kapcsolatban csúnyán félrevezetett az a "tenyésztő", aki rád sózta őket.
Krizsok tudományos igényességgel is elmagyarázta, hogy miért alkalmatlanok a továbbtenyésztésre.
Többen írtuk, hogy ránézésre is nagyon öregek, ráadásul betegek, úgyhogy tartani sincs értelme őket. Egyáltalán tojnak még rendesen? (70-80% alatt már nem igazán gazdaságos a tojóhibrideket etetni...)
Add vissza az eladónak, aztán alaposan fertőtlenítsd az ólat és a kifutót, mielőtt új tyúkokat hozol bele!!!
Kis szerencsével itt a DEK-en is találhatsz olyan olvtársat, aki nem lakik messze tőled, és van néhány eladó keverék tyúkja.
Ha meg húshibridet akarsz, akkor majd tavasszal vegyél napost, vagy előneveltet! (De azokat se próbáld tovább tenyészteni, mert nem lehet!!!)
Ezek a csodálatos vörös tollú tüneményeid tojó hibridek (állapotukból fakadóan fogalmam sincs, hogy milyen genotípusok).
Életük igen rövid és szerepük sem az, hogy továbbtenyésszék őket.
A Ross 308-as egy hús hibrid, vagy is brojler, mivel 35 (Grill csirke 1,5-2kg), de legkésőbb 70 naposan (Roaste csirke 3,5-3,8kg) vágásra kerülnek.
A madár a 70-75. nap után nem húst, hanem zsírt épít be szervezetébe, ezért is nem érdemes tovább tartani.
Ez a zsírbeépülés szív, érrendszeri, emésztőszerv rendszeri, légzőszervrendszeri gondokat okoz, illetve az állat csontozata ne tudja követni ezt az iszonyatos tömeggyarapodást és lábai szétcsúszhatnak vagy mozgásra alig lesz képes.
Ilyen madarat ajánlanak neked, tenyéssz kakasnak?
Ráadásul a Ross 308-as akár csak a Cobb 500-as egy hibrid végtermék!
Ha már a fentebb írtak nem is, de ez a szó talán megmagyarázza, hogy minek van ez a genotípus a világon!
Vörös tollú hús hibridet akkor fogsz kapni, ha több generáción keresztül külön apai és külön anyai vonalakat homozigóta állapotba hozol genetikailag.
Ezután próbakeresztezéseket végzel és a speciális kombinálódó képességet kihasználva megkapod a kívánt utódot!
A hibrid, két teljesen homozigóta vonalból létrejött maximálisan heterozigóta állomány!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Amikor te a vörös tyúkjaidat keresztezed Ross 308-al lesz ott minden féle csak vörös tollú hibrid nem!
650 € egy pár Acryllium vulturinum-ért nekem elég borsos ár!
Nem tudom pontosan, hogy mi az ára most ezeknek a madaraknak, de nemrégen kaptam egy listát egy külföldi madaras kollégától, aki 13 000 km-t tesz minden évben egyszer több száz madárért.
Ezen a listán Tanzánia vadvilág kereskedője szabott meg árakat egy madárra vetítve azokból a fajokból, melyeket az ismerősöm vásárolna és azon az első helyeken rajta van három különböző fajú gyöngyös is:
Egy rakás xar lett az expressz. Ráadásul befizettem egy 3 napos arany hirdetésre de nem jelent meg. A lóvét levonták de őket nem érem el.... Bekaphatják
Aha köszi ezt az akadémiai székfogalaló szöveget. Olvasás közben elakadtam összekavarodtam nem járok a magaslataidban de a lényeget remélem leszűrtem, hogy más géntől kék a kacsa mint a tyúk, hogy ha meg van kékért felelős gén meg miegymás a madárban az meg is jelenik küllemben.
Olvtársak! Az expressz.hu-nak nem működik a keresője, vagy csak én vagyok béna? A korábbi verzió tök egyszerű (és gyors) volt, mostmeg semmit sem talál.
Ha valaki tudja a tutit, akkor legyen szíves elárulni nekem!
Bár a tyúkoknál más gének játszanak szerepet a kék szín kialakulásában, mint a kacsáknál még is egyik faj esetében sem létezik olyan, hogy kék hordozó!
Nem akarok bele mélyedni, mert erről oldalakat tudnék most írni, de pár gondolat a kék színhez megjelenéséhez.
Három színfaktor kapcsolódik az ivari kromoszómához kacsák esetében!
1. D és d allélpár, melynél a D nem barna tollszínt adó domináns és a d, ami a feketét sötétbarnára világosító recesszív faktor.
2. Bu és bu allélpár, melynél előbbi az orpington sárga tollszínt eredményezi, utóbbi pedig az azt világosító faktor.
3. G és g allélpár, melynél a G a kék tollszínért felelős a g pedig a fekete tollszín megjelenését gátló faktor.
Van egy nemrég felfedezett negyedik is az MB gén, ami a teljesen fekete szín kialakulásáért felelős. Ez viszont nem azonos az E fekete színt kiterjesztő génnel!!! Az ugyan is autoszomális gén, mely a vadas mintázatot is elfedi. Ennek megjelenését a homozigóta formában jelenlevő allélpárja (e) hozza létre, de kizárólag C gén jelenlétében. Az E gén minden más génnel szemben episztatikus hatást fejt ki. Ez eredményezi a Smaragd réce, a Cayuga, az Orpington vagy az Indiai futó kacsa fekete színét.
A kék szín kialakításában szerepet játszik a pigment képző C gén is, ami domináns! Ez kacsában épp úgy autoszomális gén, mint a többi fajban. Recesszív allélpárja (c)homozigóta állapotban hófehér tollazatot eredményez, mert a pigment képzést gátolja minden esetben!!! Ez az episztatikus gén a létező összes színességet valamint mintázatot okozó gén érvényesülését akadályozza.
Tehát a színes fajták CC vagy Cc, míg a fehérek cc genotípust mutatnak.
A kék tollazat létrejöttében az ivarhoz kötött G domináns gén (ezért nem lehet hordozó, hisz domináns a gén) játszik a legnagyobb szerepet, de kizárólag a C illetve E gének jelenlétében fejti ki hatását! Heterozigóta formájában (Gg) egy nagyon mélykéket, homozigóta formájában (GG) egy világosabb kéket ad.
Van egy kék hígító (Bl) nem teljesen domináns autoszomális gén, ami elsősorban az eumelanint hígítja fel.
Hatása attól tud különbözni, hogy E vagy annak recesszív formájú e génjéhez párosul.
Heterozigóta formában kékesszürkére változtatja a feketét, még homozigóta formában csak nem teljesen fehér madarakat eredményez. Ez a hígító faktor hozhatta ki Petyanak a kék kiskacsát, melynek tovább örökítése macerás, de nem lehetetlen.
Mint fentebb látható a kék szín (genotípusa: CC EE GG DD) megjelenítése nem egyszerű téma, hiszen több génnek kell egyidejűleg jelen lennie. Ez viszont az egyszínű kék madarakra vonatkozik! Mellfolttal rendelkező és szarka mintájú kacsák esetében sokkal könnyebb megjeleníteni fenotípusban, mint tarka és világos tarka egyedek esetében.
A kacsáknál, kifejezetten a kis törpéknél ugyan az a téma, mint több törpe tyúk esetében, hogy minden szín minden színnel találkozik. Homozigóta egyedeket ritkán találni így a genetika elég sok mindent elő tud hozni. Pl. kikifeny által említett, angolok csak blue fawn mondó színt.
Az egyéb színek és a tarkaság pedig egy külön téma.
Hangsúlyozom mind ez csak a kacsa fajnál igaz!
A pézsmaréce már más génszerkezet a tyúk meg aztán végképpen.
A néma kacsa fórumra ezt tettem fel korábban (mert ott mások lila színváltozatról is beszéltek). Ezt még annyival egészíteném ki, hogy a könyvet írta Dr. Bogenfürst Ferenc.
,,Szép napot mindenkinek. Engem a lila színváltozat leírása érdekelne, illetve, hogy esetleg ezt hol találom meg. Van egy 1999-es kiadású könyvem kacsákról, de ott ,,a toll színének öröklődése, a pézsmaréce színváltozatai" címszó alatt erről hogy lila színváltozat is van, nem esik szó. Egyébként itt le van írva a vadas színen kívül még 11 szín.
Ezek:
1, atipico (a) (sötétbarna-feketés): felnőtteknél fóka-barna szín, tollazatuk-szárnyuk alatt fekete.
2, sávozott (b): ez a felnőtt madarakon eltűnik.
3, barna hullámos (br): naposaknak barna pihetoll- barna láb, növendék és felnőtt szürke alapon egyenlőtlenül elosztott szépia színű (barnásvörös) sávozottságban.
4, csokoládébarna (ch): mintázat mint vadas, de itt minden fekete toll helyett barna színű szárny alatt is.
A pézsmarécéknél 3 hígító (villágosító) gén ismert ezek az alábbiak.
5, kék hígító: ez heterozigóta formában kék (N), 6, homozigótaként gyöngyszürke (n). A kéknél a naposak zöldes szürke szín hátukon 4 sárga ponttal. A gyöngyszürke naposan izabellasárga, felnőttként halvány orgonalila tollazatú.
7, levendula (I): a felnőttek fénytelen szürke tollazatúak.
8, szépia (f): naposan khaki színű rózsaszín csőr és láb, felnőttként szépia szín fémes zöld fénnyel.
A pézsmarécéknél 3 fehér forma létezik ezek az alábbiak.
9, egyszínű fehér(P): tollak színe tiszta fehér esetleg a fej tetején fekete folt.
10, duclair tarka (d): az egyedek feje, mell, has része fehér, a hátukon faroktájékon fekete.
11, fehérfejű (C): fejük és nyakuk felső harmada fehér, a többi testrész többnyire fekete, csőrük rózsaszín.
Sajnos a génekhez abszolút nem értek, így a pontos színek öröklődéséhez sem. A fentieket a könyvből másoltam ki, hátha segít másoknak."
Köszönöm a választ. Hát nálam a gyakorlatban is valami hasonló jött ki, mert a kék selyemtyúkoknál (1 kakas 3 tyúk) több keltetésből lett kék fekete és gyöngyszürke is. Igaz volt több amit még naposan vagy 1-2 hetesen eladtam, így nem tudtam pontosan megfigyelni a színek arányát. Sajnos angol tudásom nincsen csak magyar, de még néha az is helytelen :-( .
A gyöngyszürke az a kéknél hígítottabb-fakóbb. A splash pedig ezen az alapszínen cirmos feketével. Nekem selyemtyúk tojóban van egy gyöngy szürkém. Pedig csak kékek voltak egy családban, ja és lett közöttük pár darab fekete is. Némakacsában nekem színtisztában nincsen, mert csak a háta ilyen a test többi részén kékes barnás elmosódott színek vannak. A némakacsás fórumon van fent pár kép az enyéimről is, illetve a baromfinevelés tartás fórumon is. A három közül, ez a fórum, ami legjobban tetszik, mert itt több fajta kapirgálóról is szó esik, úgyhogy ha valami érdekességet találok, tudok meg akkor ide biztosan felteszem.
Az lemaradt, hogy az almaecet mellett én gyűjtöm a vöröshagyma pucolékát is. Három-négy naponként mikor már jó sok van a fazékban, teszek hozzá kakukkfüvet és leforrázom forró vízzel, hagyom langyosra húlni és akkor kiöntöm az egészet a baromfiaknak.
Megelőzésre de gyógyítrásra is nagyon jó. Főleg, ha még pár gerezd fokhagymát is belevágunk ilyenkor ebben a taknyos időben.
Szia! Heti két alkalommal szoktam a ivóvizükbe tenni, 10 literhez egy stampedlis pohárral.
A gyógyszerre pedig már írtam, a patikánkban meg lehet rendelni, csak tudni kellene, hogy elfogadod-e az árát. A patika telefonszáma: 06-37-341-502 (hívd fel őket)
Első órát már le is adtad. Most valami nekem nagyon ködös lett a hozzászólásokat olvasva. Azt írtad, hogy a kék szín küllemben úgy jelenik meg, hogy a felelős gén vagy faktor heterozigóta állapotban van jelen szóval ha van neki ilyenje akkor kék ha nincs neki ilyenje akkor fekete ha kettő van belőle még világosabb. Jól értem ugye? F. Petya meg azt írja neki a kacsapárja kék hordozó lett is egy kiskacsa kék viszont két fekete tarka kacsából az akkor, hogy lehet kék hordozó? Hát ha már csak heterozigótaként is hordozza a kék színért felelős gént akkor nem kéknek kéne lennie?
A neten nagyon sok forrást lehet találni, persze nem árt némi angoltudás!
Magyar nyelvű, használható és szépen letisztázott szakirodalom nincs.
A tyúkoknál fekete alapgén van homozigóta állapotban, mely génpár egyikéhez kapcsolódik egy hígító faktor, ami eredményezi a kék színt kizárólag heterozigóta állapotban. Ez az oka annak, hogy két kék madár keresztezésekor jönnek létre kék egyedek (50%) fekete egyedek (25%) hiszen ezek nem rendelkeznek a hígító faktorral és splash példányok (25%), melyek mind két kromoszómán rendelkeznek a hígító faktorral. A kacsák más téma kör, főleg a pézsmaréce.
Egy életem van éppen úgy, mint neked vagy bárki másnak!
Ezt becsülöm meg! Ezt az egy életet, aminek minden percében szívvel-lélekkel és hittel végeztem munkámat, hiszen ennek éltem, élek és még egy darabig fogok is élni.
Átlagosan 18-20 órából áll egy munkanapom és nagyon ritka az a pillanat, amikor 5 óránál többet alszom.
Egyebem sincs, csak az álmaim és terveim, ezek hajtanak előre!
Minden héten új és új ötletek jönnek elő, melyeket meg kell valósítanom.
Ugyan akkor nemtörődöm vagyok, mert amikor elérem a kitűzött célt, megszereztem az áhított díjat egy mosollyal le is teszem a többi közé a porba, hogy az új nemesebb cél felé menjek.
Szerencsére a szakmámban nincsen Mount Everest, amit ha megmásztál nincs fentebb.
A genetikában, a tenyésztésben mindig vannak új kihívások, mindig vannak új célok, melyek éltetik a szebb, jobb életbe vetett bizalmam. Olyan dolgokat álmodtam meg és vittem/viszek véghez, melyekről oly sok ember továbbra is csak álmodozni mer, vagy csak álmodozni tud. Nemes célért küzdök, tetteim gyümölcsözőek és hiszem, hogy szerte hazánkban lavinát fognak elindítani, annak érdekeit fogják szolgálni. Majd amikor más utakat kell járnom, akkor letészem a lantot, de tudom, hogy fáradozásaim nem voltak hiábavalók. Ha az utánam következő generációban csak egy, egyetlen egy ember hasznát vette annak, amit én alkottam és eszméim tovább élnek általa, már megérte léteznem. ;)
Sziasztok! Akkor én is bejelentkeznék jővő évi fekete tarkákra. Nekem most van egy pár "cifra" és egy sárga tojó kék tarka gácsér. Holnap hozzok fotokat. Az volt az érdekes, hogy a kéktarka és a sárga is fehérnek kelt. teszek fel most egy netről lopott fotot nagyából hogy néz ki a gácsér, de holnap hozzok sajátott is.
szia mindenkinek!1 kérdésem lenne!?milyen gyakran adható almaecet a baromfinak,és ha tudna valaki postai utánvéttel doxyvit100at küldeni kérem irjon!üdv:sanyi
Segitséget szeretnék kérni,hátha valaki tudja milyen tyúkok ezek!
Ismerősömtől kaptam őket.Egy csirkenevelőtől vette mogyoródon.Állitólag valami kettőshasznosítású?!A mérete miatt nem hiszem.Valami tojóhibrid vagy csak keverékek?
.Zömök,kicsi test,rövid láb,csapott taréj?!Egyébként szimpatikus,szelid,55-70g-os tojásokat tojó tyúkok.
Elég segítőkész ember csak most kicsit le van robbanva. Biztos vagyok benne, hogy fog neked segítni ez a szakmája. A génekhez én sem értek meg elég sokszor írja itt is, hogy több minden változik a genetikában és ezt mindig újra kell vizsgálni. Magyarul alap genetika van csak de angolul van sok speckó írás is de ezek valóságtartamát megint csak az látja át aki ért hozzá. Milyen az a gyöngyszürke pézsmaréce? Mint egy gyöngyszürke tyúk?
Köszönöm a megerősítést. Az írásai alapján én is úgy gondolom, hogy ért hozzá és hogy jótól kérdezek. Már csak az a kérdés, hogy mennyi ideje van másokkal foglalkozni. Illetve, hogy én megértem-e, amit majd mond :-) . Mert hát a génekhez nem értek. Pár napja töltöttem le több írást (pár száz oldal), de nem egyszerű a téma és a legtöbbnél a cím az volt, hogy a genetikáról általában vagy ehhez hasonlók.
Jó embernél keresgélsz ő penge a témában. Tíz percben eldarálta nekem a kék fekete és splash öröklésmenetét meg a porcelánét utóbbiból nem sokminden maradt meg a fejemben. Annyi biztos más színnel nem pakolom össze bajt nem csinálok.
Nagyon tetszenek ezek a törpekacsák! Idáig csak vadasban és fehérben láttam, illetve vadasban pár éve nekem is volt (2 gácsér 6 tojóval). Mivel helyhiány volt így csak a némakacsák maradtak kék, barna, és ezek fehértarka keverékei, illetve hígított színekben. Érdekelne, hogy a házityúk színöröklődésben tudnál-e segíteni. Sok minden érdekelne ezzel kapcsolatban, de sehol nem találok róla írást. Főleg ilyenek érdekelnének, hogy melyik a domináns, melyik a recesszív szín vagy hogy egy adott szín heterozigótában vagy homozigótában hogy néz ki. Mert olvastam (kacsás könyvemben), hogy a némakacsáknál a kék hígító szín heterozigótában kék és homozigótában gyöngyszürke színt ad. Gondolom, a házityúknál is van ilyen. Főleg ez miatt elkezdtem SZTE mezőgazdasági kart, de anyagi okok miatt fél év után abbahagytam. Az is sokat segítene, ha tudnál ezzel kapcsolatban könyvet ajánlani vagy a neten egy oldalt megnevezni ahol ez meg található. Illetve, ha kell felveszem veled a kapcsolatot e-mailban is.
Igen mind az,1 kivételével,legalábbis azt mondják róla ,hogy nem birja a kemény fagyokat!Nálam eddig 3 éve kissebb nagyobb károsodással de kibirta öntözés nélkül a fóliában!(az első képen hátul az oszlop előtti!Az a nagyon tüskés!Igy szoktam őket teleltetni!A fóliában öntözés nélkül!És ez a tartási körülmény tökéletesen megfelel nekik!
Az őrült Einsteintől ugyan ezt kérdezték amikor elkezdte kidolgozni a relativitás elméletét mert az alvást nem igen ismerte aztán még is nobeldíjas lett. A képlet miatt fizikának és a matematikának minden részét egyben látta egyben a kvantummechanikával kozmológiával és statikus mechanikával. Gondolom Krizsok is így van a genetikával.
Sokan "törpe récének" nevezik, helytelenül, mert kacsa fajba tartozó fajta.
Hollandiából származik és kitenyésztésében nem a törpe növést okozó gén játszott szerepet, hanem a testnagyság csökkentésére irányuló szigorú szelekciós munka.
Van, aki ezért agyon miniatürizált vadkacsának hívja. :)
A fodros lúd nagy fedőtollazata felhasadozottnak látszik, míg a kis fedőtollazata gyűrűszerűen fodrozódik.
A toll gerince a bőrtől számítva csak egy rövid szakaszon normális, utána dugószerű fordulatot vesz, majd felhasad a hosszú tollak esetében többször is.
A tollzászló feszes zártsága teljesen megszűnik és kicsit vagy éppen teljesen megfordul a tengely körül.
Tökéletes zártságot ez a tollazat előbbi okoknál fogva nem képes produkálni.
Hőszigetelési és vízlepergetési funkciója is gyengébb, mint a sima tollazatnak.
Ebből következik, hogy ezek a libák betegségre fogékonyabbak.
Csak magam érdekében tettem fel a kérdést mert automatikusan védekező üzemmódba áll az ember mert ahogy ottó is írta mi itt megvetve vagyunk 2004-ben ennek hangot is adott a nép. Akkor nem kellettünk most kellünk. Ja megkapjuk az állampolgárságot mint kutyának odavetett koncot és mi szívünk okán élünk is vele de közben vakok nem vagyunk látjuk miért kellünk. Ez nem provokálás ezek igazságok és akinek az igazság átlépi a tolerancia küszöbét és neki nem tetszik azzal nekem sok beszédem nincs. Egyszerű ember vagyok. Én olyan emberek között nőttem fel akik nem képesek földöncsúszva szépenbeszélve egymásnak pitizni majd háta mögött ócsárolni hanem kimondják amit gondolnak és nincs belőle hisztérika ugyan úgy egy asztalhoz ülnek.
Nem akarok feszültséget szítani, de meg kellett kérdeznem, mert Te vagy első akitől ezt hallom, de az is igaz, hogy nem is szoktam froclizni. Ha nekem ajánlanák fel, hogy olyan döntést hozhatok, aminek az esetleges negatív következményeiért másoknak kell keményen megfizetniük én is visszautasítanám. Tisztellek az erkölcsi tartásodért.
"Inkább ne válaszolj e kérdésre mert ez már végképp nem ide való!"
Úgy tűnik, a hozzászólásaid egy része elég provokatívra sikerül, pedig (ezek szerint) nem annak szánod őket!
Sztem ez azért van, mert miután válaszolsz egy ártatlan(-nak szánt) kérdésre, olyan gondolatokkal fűzöd tovább a témát, ami félreérthető, vagy éppen átlépi egyesek tolerancia-küszöbét... Gondolom, nem direkt csinálod. :o))
Ezt arra értettem, hogy ez az első oka, hogy most minden határon túli magyar most olyan könnyen megkaphatja az állampolgárságot viszont ezzel könnyen át tudtunk jönni. Van menjek vissza? Onnan sem szavaznék és egy szívére kezét tevő sem fog mert nem itt éltünk nem itt adóztunk nem itt tettünk a népért, hogy is lenne jogunk bármibe is bele szólni? Inkább ne válaszolj e kérdésre mert ez már végképp nem ide való!
Ne haragudj, hogy nem tyúkosat kérdezek, de ezt a mondatodat nem biztos, hogy jól értelmezem: "Nem kétlaki vagyok mert a kormány igényt tartott a szavazatomra így átjöttünk bár nem teszem le az xet sehová" nem úgy van, hogy el sem kell menned sehová szavazni, hanem csak elküldöd levélben?
Kösz az infót nem gondoltam volna ilyen kevés tojást tojik és, hogy ennyire szaporátlan. De akkor is piszok szép madár és ahogy a muksó áll mellett látszik nem egy veréb. Elég speckó kép látszik műtermi.
Nem kétlaki vagyok mert a kormány igényt tartott a szavazatomra így átjöttünk bár nem teszem le az xet sehová. Átvinni átlehet bármit csak 200 Ft legyen a zsebedben és rögtön vakok az vámosok. Befelé már nehéz ügy. Majd ha sikerül egy tanya akkor lehet álmodozni. Egyelőre marad az álom meg a vett tojás vett hús vett tej.
Te most tulajdonképpen kétlaki vagy? Itthon is élsz, meg otthon is? (Ha indiszkrétnek találod a kérdést, ne válaszolj.)
Sztem 10-20 tojást simán át tudnál vinni személyi poggyászban a határon. Bár nem tudom, ukrán oldalon mennyire kukacoskodnának a vámosok. Meglenne egy háztáji keltetőnyi, és idulhatna a tenyésztés.
Ukrajnában elég nehéz találni ilyen madarat itt meg nincs hely. A kakasokért is reklamálnak a szomszédok nem, hogy még aliba is itt magyarázzon. Legjobban az afrikai bütykös tetszik meg a tuluzi lúd de ezt fajtatisztán beszerezni nem egyszerű dolog.
Ígaza van Babettenek!! 100 oldalon keresztül az ember nem tud szelektálva olvasni. Aki meg segítségre szorulna baromfi ügyben, annak a hsz-e is elsikkad a sok átugrálásban. Basszus, tényleg menjetek már át a nyulasra, vagy beszéljétek meg magánban.
Végül is igaz, a ludak legalább tollasak, ha nem is kapirgálnak...
:o))
És hogy konstruktívan is hozzászóljak: nálam a sima tollú parlagi (szerű) lúd van rajta a listán. Apajról talán tudnék venni, a fodros tenyészet selejtjeiből... Mert ami nem fodros, azt levágják. Két éve már majdnem vettem, csak mire mehettem volna értük, elfogyott a pénzem... Mostmár örülök neki, hogy akkor nem jött össze, azóta már nyilván róka- vagy kutyaszarrá lényegültek volna át. Minden ragadozó nálam kosztol, mert alig tartanak a környéken állatot.
Úgyhogy akkor indítom a "projektet", ha sikerül atombiztos helyet építenem nekik.
Kínai (szerű) bütykösöket is csak akkor veszek.
Ja, a fodrosak egyszerűen nem tetszenek. Meg ne kérdezd miért, mert nem tudnám megmagyarázni. Viszont a dunántúli típusú, sima tollú, tarka parlagi lúd nagyon belopta magát a szívembe!
Te miért nem tartasz (pl.) fodrost, ha ennyire bejön neked?
Ne kövezz meg, de szerintem selejtezd az egész állományt, és tavasszal kezdd újra nulláról! Ha jól értem, nem sikerült kideríteni, mi a baj, és nem reagálnak a gyógyszerekre sem. Én a helyedben félnék attól, hogy a túlélők hordozóvá válnak, és jövőre újrafertőzik a fiatal állományt is.
Pár éve kellett kiirtanom az összes tyúkomat egy kezelhetetlen fertőzés miatt. Nem válogattam, mindet levágtam, a kakasokkal együtt. Volt amelyik tyúk belülről teljesen egészségesnek látszott, meg volt, amelyiknél a teljes petefészek/tojástartó/medencecsont kemény, fekete üszögszerűvé rohadt össze. Mindent kiírtottam. Nem volt könnyű döntés.
Azér' ne nődd ki teljesen! Valami kell, ami megkülönböztet másoktól, különben hogy fogunk az első hsz-edből rád ismerni, ha neaggyisten megint nevet váltassz?! :o)))
Tény, hogy Förike előbb-utóbb mindenkinél kiverte a biztosítékot, de Fehér doki határozott komolyodási folyamaton ment keresztül!!!
Ha így haladsz, akkor a végén még teljesen tárgyilagos leszel, az meg egy idő után unalmas... :o))
Na ez a papirt teleirni mindenféle nagy nevekkel (ezzel bizonyitva annak az állatnak az értékét)bizony a postagalambászoknál divik de nagyon!Ott van annyi különböző jól hangzó nevekkel teleirt papir a forgalonban,hogy még annyi madár ki sem kelt!Ez épp olyan mint a mostani nyulas helyzet!A pénz,pénz,pénz!Mert mindkét dolog csak arról szól!
Higgadjunk nem éri meg a fejem én szoktam elveszti. Engem szakmailag érdekelt a téma egy darabig de úgy látom elvakult vagy borult a dolog. Amúgy a fajta megmentője csak nem lehet hozzá hülye.
Nagy a pofád a tehetséged meg semmi ezért nélkülöznek a nyulasok! Itt próbálod osztani az észt.Nem tünt fel,hogy egyetlen baromfis hozzászólásod sem volt még és neked áll feljebb?
Nem. Dehogy. Több dokumentum került elő, ami hitelesebb volt!
Illetve az Állam nem segített a fajtahamisítók ellen, mert már volt korábban hasonló ügyem. Ezért kis "csapdácskákat" kellett beépíteni az erőlködőknek.
Tudod a múlt kell, hogy inspiráljon őshonos tekintetben, nem pedig a jelen motíváljon a lehetőségekben!!!
Én küldtem répa földre őket, de te sem írsz tyúkos dolgot! Ok tiszteletem mindenkinek, hogy nem téma itt de legalább nem mondható, hogy nem szakami. Amúgy mindig az szól aki nem is regél a tyúkokról. Babette mi a véleményed a fodros libáról? Neked bejön? Tartanád? Nekem tetszikés biztos jó a húsa is. :)
"Az anyagok is elavultak, mivel több infokhoz jutottam a fajtával kapcsolatban az elismertetés után!" Most azt akarod mondani, hogy olyan dologgal foglalkoztál amivel tisztában sem voltál? Húúúúha
De többször felkértem újabb adatok közlésére és megtagadta némán.
(Csendben megjegyzem: Mert már készültek valamire.)
Sőt kérte, hogy MGSZH-s ellenőrzésnél legyenek kivéve a főkönyvből. Tehát ezután vissza sem kerülhetnének!?
De egyéb dolgaim is voltak...
Igen felmerült, hogy nem kényeztetik a nyulakat(súly példa). Nagybácsi azt mondta, hogy "magyar óriás". Nincs fehér színben. És kész! A jegyek buszkátira utalnak. De fenotípusosan nemismerem a korábbi magyarországi 5 kg-os hibrideket:-).
Nézd meg a honlapon a standardot!!! A címét! Hoppá!!!!
MAGYAR ÓRIÁS ÉS(!!!) FEHÉR ÓRIÁS STANDARDJA!!!
2 fajta! Van pár 80-as évekbeli kiállítási katalógusom! Külön kezelték.
Van pár tenyésztője az országban. Tőlük lesz mintavétel.
És ez csak egy dolog! A többi majd Pesten.
Az anyagok is elavultak, mivel több infokhoz jutottam a fajtával kapcsolatban az elismertetés után!
Figylej a minta telep nyulairól lehet, hogy egyezik a véleményünk, de szerinted érdekel ez valakit? Fehér nyulak lettek a mintatelep egyedei akkor miről beszélünk? Egy röpke kérdés felszállt afejembe! Csata úr nem tartott fehéret amiko te vezetted a tenyésztőket? Akkor jó volt most nem? Mi az, hogy alacsony tömeg szerint kizárás? Most írtad le csupán variancia! Ilyen belső érték miatt nem lehet kizárni hát ez lehet takarmányozási hiba is.
Ne akarjál már minden áron meggyőzni, hogy egy genetikai vizsgálatot felül múl a te rendszered! Semmi nem tud felül múlni legfeljebb igazolni tudja azt a FAV-od a genetikai vizsgálatot. Ja hát nem csalási lehetőség egy 100%-os vizsgálathoz képest tényleg nem az. Variancai? Na barátom az elmúlt 25 év varianciaanalízisét szedjük elő a fajtából. Ha az enyémben sok a hiba (3 at soroltál fel) akkor a tiedben mennyi van? 1. a genetikai vizsgálat figyelembe tudja venni a határétréket pontosabban a megkapott eredmények után össze egyeztethető. Amúgy szép lenne egy nyúl küllemben magyar óriás benne van a standard határértékben igaz genetikai értékei inkább német óriáshoz meg stb-höz húznak de te fajta ként tekintenél rá mert úgy néz ki? Mint a kopasz tyúkok ami kopasz az erdélyi? 2. ne röhögtess már őshonos állatról van szó ezekre folyton van pénz. 3. ez a kérdésed még benned felmerül? ha ha ha. Aki kamu nyulat tart annak kéne ezzel érvelni. Megmondom én neked honnan kell vizsonyítási alapot szerezni csontokból. Másrészt mi a viszonyítási alap? Tudod te, hogy zajlik egy ilyen vizsgálat? Idegen fajták génjeinek %-át keresik. Majd Krizsok megmondja a frankót ő vágja ezt a témát és ha jól tudom csiripelik a verebek hamar kap is majd erre felkérést egy bizonyos egyetem. Azt hiszed nem követik ezt figyelemmel fentebb? Ezt is ovalssák!
Ezt a féle munkát nem tudtam befejezni és átadni, mert a birkásnak elbolydult az agya a Gstroangyal műsortól, és fontosabb lett rámondani mindenre, hogy magyar óriás, és kereskedni vele! A jelenlegi rendszerük szerint bármi lehet magyar óriás! A baj az, hogy az csak vadasban létezhet!!! Semmi másban!!!
Ezt fogadta el az Országgyűlés!
Amikor nála jártam(birkás), azt sem tudta, hogy isszák, vagy eszik a magyar óriást!
Egyszerűen nem tudta, hogy mi az!
Még az általa állítólag "tenyésztet" másik "nemzeti kincs", a mókusrőtről sem tudja, hogy mi az! Az ebbe a fajtába fektetett marketingje egyenlő a nullával!
Itt kész dolgok várták! Felpezsdült marketing. Csak pár 'birkát' kellett összeszednie hozzá!
CSak egy kis bibi van! Az anyagaimban ott van a fajtahamisítóknak buktatók. Minden anyagban. Most az Alapszabályban botladoznak. De a szakmai anyagok "hajótörést" fognak okozni nekik!
Ok megkerülték bár érdekes lehet megkerülni egy FAV-ot ha a nyúlnak 18 cm-es fülnek kell lennie akkor nem lehet 22 meg 14cm. Tudod felmerül egy másik kérdés is ha ezt megtudták kerülni ki volt az aki rajtad kívül elismerte a fajtazonossági vizsgálati rendszeredet. Ha volt akkor az most miért hagyja, hogy bekerüljön olyan egyed ami nem felel meg a FAV-nak??????
Nem olyan nagy dolog ez ám fajtánál. Megfelelő tartási körülmények és takarmányozás mellet ez simán benne van a fajtában. És ezt most kivételesen elfogultság nélkül állítom. De majd Krizsok igazol. Pontosabban azt gondolom, hogy igazol. A felkiáltójeles hangsúly a tartási körülményeken és a takarmányozáson van!
Köszi! Nem is olyan kicsi tyúkok. Megtévesztett egy ismerősöm, azt mondta neki vannak és hogy nem tehetem össze normál méretű tyúkokkal, mert nagyon kicsik és nem is nőnek meg. Valószínűleg neki a törpe változat van és nem tudta, hogy létezik normál méretben is.
Tenyészteni nincs lehetőségem, Angliába se tudok elmenni vásárolni sajnos, pedig de elkerülgetnék egy ilyet az udvarba, most találtam a neten, neked ő nem tetszik?
Egy régebbi nyilatkozatom óta eltelt idő nálam is csak megerősítette a szándékot.
Még tervezek egy tarka bandát (az alap nagyjából saját állományban megvan, de vatiact segítségét tavasszal szeretném igénybe venni ehhez, ahogy beszéltük is, plusz jó lenne a kertszomszéd - szerintem - Bielefeldi-szerű kakasának idei utódját megszerezni, azt gondoltam magkakasnak, szép jószág, nekem kifejezetten tetszik, szerintem jó lenne a vegyes csapathoz, aztán ahogy kiöregszik, esetleg a vatiacttól származó utódokból szelektálni - nem tudom, ez még nagyon képlékeny, homályos elgondolás), viszont az idő előre haladtával egyre inkább egyértelművé válik, hogy előbb-utóbb valószínűleg már csak Zengők lesznek nálam is (bakker skyhawk, 8 hónaposan 5 kg a tyúk... Vááááá!!!).
Kendermagosak, kékek (fekete úgyis lesz előbb-utóbb, ahogy akkor megtudtam... ;-) ).
Remélem, nem jön közbe semmi! Egyre elszántabb vagyok a fajtával kapcsolatban.
Köszi, hogy leírtad. Ugyan azt írtad le amit én mondtam és még azt is miért nem elfogadható más megoldás csak a genetikai vizsgálat! Egy gondolatban meghazudtoltad magad és igazat adtál állításomnak. Távol álljon tőlem a rossz indulat de a fejedre kenheted a kidolgozott fajtazonossági vizsgálati rendszeredet ami a fenotípusból képes 80-90%-ban az "eredetre"(genotípusra) következtetni ha át lehet lehetett másoknak ezt játszani. Egyrészt, mert 10-20% hibázási esély van a rendszeredben ami nem bizonyít csak következtet az eredetre ez genetikai vizsgálatnál kizárt. Másrészt ez nem egy mangalica vagy magyar szürke, hogy ránézek és gyanús, hogy az. Annyi korcs állatot hozok eléd ami hasonlít rá, hogy öröm lesz nézni. Hát nem ez miatt ágáltál, hogy olyan is fajta lett ami nem fajta? Nekem az elvekkel nincs bajom de maradjunk már egy álláspontnál.
János! Egy fajta vagy egy egyed eredetét hitelesen kizárólag genetikai vizsgálattal lehet bizonyítani!!!!!!!!!!!!!!! Származási lap törzskönyv vagy akár milyen papír ami vizsgálat nélkül igazolná hamisítható és hasra ütve azt mond az állat tartója amit akar. Nem ez áll fent most is? De!
Én leírtam, hogy az mellett vagyok, hogy a hitetlenkedő száját akiszerint nem magyar az óriás egy genetikai vizsgálat rögtön befogná. Ehhez nem értek nyílván az ősök nem hoztak be fehér nyulat ide de még fehér tyúkot sem még is őshonosak.
Az vagyok nem tudtad? Nagy unalmamban szétnéztem más fórumokon és ráakadtam egy írásodra. Még ha nem is kapirgáló de gondoltam átmásolom már ide mert nagyon szépen levezetett gondolatok a fodros libáról hátha érdekel másokat is és nem olvassák!
"Nehéz ügy ez a lúd is, hogy most fajta vagy nem fajta, de pár gondolat, amit lehet róla tudni.
A fehér házi lúd már a rómaiak idején is megtalálható volt a Kárpát-medencében. Feltehetően ebből az ókori állományból alakult ki a Magyar parlagi lúd az Olasz lúddal együtt.
Hazánk természeti adottságai, a vizes árterek, a sok legelő tökéletes lehetőségeket szolgáltak a lúdtenyésztés megalapozására. Céltudatos munkákról csak a XIX. század végétől beszélhetünk, ugyan is ebben az időben végeztek elsőnek idegen földről érkezett ludakkal keresztezéseket.
Az Alföld rónáin az Emdeni ludat, a Dunántúl mezőségein pedig a Pomerániai ludat használták, mert ezek jóval nagyobb madarak voltak. E keresztezések eredményeiként jött létre a Magyar nemesített lúd, mint fajta és később az őshonos jelzőt is megkapta.
Az Alföldi változat tollazata tiszta hófehér még a Dunántúli változatban enyhe tarkaság fellelhető.
A Fodros tollú magyar lúd egyesek külön fajtaként jelölik meg mások szerint nem fajta, csak változat.
Kövessük csak végig, hogy melyik lehet a helyes állítás!
E fajta szülőföldjének DÜRIGEN több művében is, a Kárpát-medencét jelöli meg és részletesen említést tesz arról, hogy a Duna menti országokban rendkívül elterjedt.
JOHN HARVAY (1860.) Angliában igen népszerű díszbaromfiként tesz róla említést és szintén a Duna menti országokból eredezteti származását.
Németországban 1862-ből vannak az első feljegyzések.
Magyarországi írások 1840-ből kerültek legrégebbről elő, melyekben Óbecse környékét jelölik a fajta központjának.
HERBLAY (1909.) Lévát tartja a legkiemelkedőbb tenyész területnek.
1921-ben WINKLER említést tesz arról, hogy hazánk délvidékén található fodros tollú ludak fejlettebbek, nagyobbak és Makót jelöli meg tenyész központnak.
HANKÓ (1940.) egyértelműen kijelenti a fajta magyar származását és kizárja más országok szerepét tenyésztésében! Azonban ő az első, aki úgy említi, mint az ősi tiszta fehér tollú magyar lúdnak egy fodros tollú változatát!!!
CSUKÁS (1955.) azt írja, hogy Európa szerte a régi Magyarország területén volt a legelterjedtebb így származását, tenyésztését is ide köti. Azonban ő sem tekinti önálló fajtának csak a Magyar lúd fajtaváltozatának. Ezt azzal magyarázza, hogy a tollszerkezettől eltekintve semmilyen különbségről nem beszélhetünk, mely indokolná az önálló fajta elismerését.
PAP GYÖRGY 1970-ben elkezdte a fajta egyedeit felkutatni és belőlük tenyészállományt létrehozni. Sikerült is neki és később a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszék vezetője Kiss István professzor vette pártfogásba.
KISS a fajta genetikai értékében lehetőségeket látott, melyet meg kell őrizni.
MIHÓK (2006.) külön fajtaként jelöli meg a Magyar nemesített ludat és a Fodros tollú magyar ludat. Utobbinak 1990-es években fellendülő tenyésztéséről és egyre nagyobb népszerűségéről beszél. Azt írja a fajta fodrozott tollúsága, mint értékmérő tulajdonsága miatt tenyésztése meglehetősen nehéz, mert sima tollú egyedek is keletkeznek. Mégis májhasznú változat kialakítása volt a cél, így 1975-ben és 1976-ban több száz fodros tollú ludat tömtek.
A 90-es évekbeli fellendülése nem csoda, hiszen 1997-ben megalakult a Magyar Génmegőrzők Egyesülete, mely a fajta tenyésztését preferálta. Mára már Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrzők Egyesülete néven fut. 2009-től fajtafenntartó szervezetként szervezi és irányítja a régi magyar baromfifajták elitállományainak génmegőrzést, mely 7 tyúk-, 1 gyöngytyúk-, 2 pulyka-, 2 lúd- és 2 kacsafajtát foglal magába.
A fodros tollazottság egy mutáció eredménye, ami a hát, a szárny és a comb nagy fedőtollain mutatkozik meg.
A gyenge fodrozottságot hibának tartják.
Ezt a tollszerkezetet tenyészteni egyáltalán nem egyszerű lúd esetében, mert az ideális fodrozottságot csak utódok egyharmada mutatja! A többi egyed erős szórást mutat a túlfodrozottság és a sima tollúság között.
Hogy is lehet 3 tollazatot elkülöníteni egy fajtán" belül?
A kevésbé fodrosak (rojtosak, pántlikásak) heterozigóta állapotban hordozzák e tulajdonságért felelős domináns gént.
Ezek keresztezése során, ha az egyik szülő átadja a gént a másik nem ismét kevésbé fodros egyed fog világra jönni.
Ha egyik szülő sem adja át, akkor jön létre a sima tollú utód, amit megkülönböztetni lehetetlen a külön fajtaként emlegetett Magyar lúdtól. Ezért is említi pár szakforrás inkább fajtaváltozatnak.
Azonban, ha mind az apa mind az anya átadja e gént, akkor túlfodrozott egyed kel ki.
A túlfodrozott egyedeknek a nyaka és a farok tollai is fodrosak, ezek homozigóta állapotban hordozzák a mutált géneket.
Rokon tenyésztés esetén a gén gyorsítja és erősen növeli a beltenyésztéses leromlást.
Ha túlfodrozott egyedeket keresztezünk sima tollúakkal, akkor létrejönnek a pántlikások!
Tehát itt teli találatod van! :)
Ezek után már lehet tisztább a kép, hogy fajta vagy nem fajta. :)" Krizsok 2012.11.11 01:14:42 Őshonos állatok tenyésztése, tartása.
Nnnna! Hát valami effélére hsz-ben reménykedtem, amikor igyekeztelek rávenni, hogy Te is letedd a voksod! :o)
Csak a Zengőről szóló ismertetést hiányoltam belőle, de olvtársaink csak kiprovokálták azt is! :o))) Chani2 sztem jól dönt, ha ezt választja!
Nekem is ez a fajta van a listámon, mint végleges megoldás. Csak még várok, amíg megunom a "tanyasi turmix"-szal való kísérletezést. Már nem sok van hátra...
Ez az évem is zsákutcába jutott, részben a nem megfelelő tartási körülmények, részben a környék gazdag és változatos ragadozó faunája miatt. Négy-öt kakassal + kakasonként négy-öt tyúkkal akartam tavaszra keltetni való tojásokat termelni. Kakasom van is dögivel, tyúkom viszont összesen kettő(!!!) maradt életben. Nemrég vettem tíz db 80%-os tojóhibridet, hogy ne kelljen szégyenszemre a tecsóban vennünk a rántottának valót...
Akárhányszor meglátom ezt a brahma kakas színváltozatot Stegere fotóin, mindíg elcsöppen a nyálam! Na nem azért, mert kokaspörköltre asszociálok. Igazság szerint nem vagyok odáig a fajtáért, de ez a szín ezzel a tollformával, testmérettel, tartással egyszerűen lenyűgöz!
Tiszta farkatlan Araucana, néha hoz farkasat, úgy ahogy a fültollat is. Nekem a tojásszine miatt tetszett meg, meg ez nem 1 húsfajta, a kakas 2-2.3 kg. Ha farkasat szeretnél akkor irány Anglia, de az itt nem elfogadott.
Keresztanyámnak volt egy tyúkja, ami 16 évig élt. Élete utolsó 6-7 évében már egyszem baromfiként az udvarban. Valamikor a 90-es években mesélte, akkoriban pusztult el.
Talán angol tenyésztőnél láttam farokkal rendelkezőt, de mérget nem vennék rá. Azt olvastam, hogy a farkatlanoknak is rendre születik farktollas utódja. Jó lenne, ha sikerülne szereznem egy ilyet, mert nekem valahogy azzal kerek egész, amelyiknek nincs az olyan érzés, mintha csonkított lenne, akkor is ha tudom, hogy náluk ez normális. A fejük nagyon teszik, a fültollaik nagyon kedves látvány.
Amúgy mekkorák ezek a tyúkok, mondjuk az itáliaihoz viszonyítva? Mert azt már láttam élőben, de araucanát még nem.
"de az álmodozás ingyen van" Ezt csak hallkan mondjad, nehogy valaki ott fent meghallja és adót vessen ki még erre is. Igen soksok szép fajta van már a világon és nehéz eldönteni mit is szeretne az ember. Egyikben ez a másikban az a szép.
Nekem a legtöbb elég szokatlan, én még nem láttam ilyen tyúkokat, de nekem könnyű újdonságot mutatni. Egyenlőre nézegetem a lépeket, sok-sok gyönyörűséget látok, tetszenek a brahmak nagyon, a törpe chochinok, majd még vissza kell keresnem, hogy megtanuljam a nevét – talán német lábtollas törpe volt ami még nagyon tetszett. Az egy dolog, hogy rengeteg szép baromfi van a neten, az meg egy másik, hogy mi elérhető ebből számomra :( de az álmodozás ingyen van :)
Ha beírom a keresőbe az ameraucanát angol nyelvű oldalakat kapok, ezeket a képeket is ilyenen találtam. A szövegben egyaránt szerepel az ameraucana és az araucana is, de pont a lényeget nem tudom kikövetkeztetni, hogy melyik-melyik, mert nem tudok angolul :) Azt elárulnád nekem, hogy mi a különbség közöttük? Azt tudom, hogy az araucana több országban farkatlan.
Közönöm a megfigyelést többek között Stegere is látta a madarakat és azt mondta rájuk hogy brahmák, de nekem mindegy hisz tyúkom nincs hozzá!Itáliait, német tollaslábú törpét,kettőshasznút és japánt fogok tartani ha végre el adom a felesleget.
A képen a netről szedett többségében talán ameruacanak vannak, de pl hasonlóak az idei törpe wyandotten tyúktól és araucana kakasaimtól származó tyúkjaim is. Amúgy külön fajta, de macerás mindkettő sok a vita körülöttük. Nincs egységes európai standardjuk sem.
Fajta. Új fajtát előállító keresztezéssel született kaliforniai és újzélandi állományból. erős szelekciós nyomással és CT vizsgálatok felhasználásával.
Köszönöm! Takarmányozásnál mire figyeljek, mit célszerű etetnem? Érdekes, hogy pont a törpék a rövidebb életűek, vajon miért? A kutyáknál meg általában a kisebb testűek a hosszabb életűek.
Az ameracuana és az araucana két külön fajta ugye? Ezek ameracuanák?
Segítséget szeretnék kérni hozzáértőtől a madarak, ezen belül is a házityúk színöröklődéséről. A neten több heti keresgélést követően sem találok anyagot erről. A genetikáról általában, 1-2 példával igen, de ez kevés. Van egy kacsás könyvem és abban a némakacsák szín változatairól és az ahhoz tartozó gén jelölésekről, valamint hogy melyik domináns, illetve recesszív . van leírás. Sajnos a házityúkról ilyenem nincsen, pedig van pár könyvem. A genetikához nem értek. De a télen szeretnék egy kis időt szánni rá (főleg a színöröklődés érdekel elsősorban) és tavasszal, ezeket gyakorlatban is megvalósítani, már amelyik engem érdekel. Előre is köszönöm.
Ha megengeditek akkor egy rövid összefoglalót írnék a tenyésztési eljárásokról. A tisztább kép érdekében. Ha valakit részletesebben érdekel vmelyik akkor keressen engem vagy Krizsok kollégát. Ezek a módszerek minden fajra érvényesek, de nem minden fajban használják mindet.
I. Fajtatiszta tenyésztési eljárások
1. Rokon tenyésztés
2. Vonal tenyésztés
3. Vérfrissítő keresztezés
II. Fajta keresztezések
2. Cseppvérkeresztezés
3. Fajtaátalakító keresztezés
4. Új fajtát előállító keresztezés
5. Haszonállat előállító keresztezés, ennek speciális esete a hibrid előállítás.
Ne haragudj Jani, hogy kigészítelek, de a felsoroltak fajta keresztezések nem hibridek, ne növeljük a zűrzavart a fejekben így is lég nagy. ettől függetlenül egyet értek ezek a keresztezések kiválóak háztájiba. És a klasszikus tenyéstési eljárás szerint úgy, hogy a Magyar óriás az apai vonalat képviseli, a többi fajtapedig az anyait.
Hát Roland, éppen az imént árultad el magad. rendes ember vagy. Lehetsz köcsög és haragtartó, ahogy aposztrofáltad magad, de attól még rendes ember vagy.
Így van nincs igazad velem kapcsolatban nincs nemes lelkem! Én haragtartó vagyok a megbocsájtás nem kenyerem. Velem köcsög volt az élet én is az leszek. Nálam kiharcolták a bunkóságot és többen erősen tepernek érte!
Szerintem neked legalább olyan nemes lelked van, mint neki. Csak téged brutál módon megkeményítettek az elmúlt évek. Ezért mutatod magad kifelé olyan flegmának. De mondom, ez a szubjektív magánvéleményem. Nap, mint nap rengeteg emberrel vagyok körül véve, rengeteg emberrel kell foglalkoznom. Ám ez nem jelenti azt, hogy igazam van veled kapcsolatban :)
Jól van nem kell lelkedre venni amúgy is van poroltóm. Most megbántódsz vagy nem vállam vonom rá de elég skizó a szitu mert tényleg már nem az első, hogy ezt alkotod de most nem fogom a korábbi botlásaid is előkotorni. Megbántottad? Konkrétan munkáját a szemétre dobtad bár én még többet is látok bele, de mindegy. Nem hiszem, hogy Kriszt csak úgy meg lehet bántani, mert a könyörület megbocsájtás erényei ezért van olyan hülye és még szóba áll veled. Jó magam ilyenek után nem tenném de én nem vagyok olyan nemes lelkű mint ő.
Majd alkalom adtán kérdezd meg légyszíves a Krisztiánt mennyre vagyok térdenállvakönyörgős. Azt gondoltam már sokkal korábban rám fogsz írni :)) Zengőkről a jövőben is fogok áradozni, aztán ha kell, majd a Krisztián ismét helyre tesz.
Roland! nem fogok ugrani a szúrkálódásodra, mert tudom, hogy te ennél ezerszer jobb ember vagy. Elszúrtam valamit, amit helyre fogok hozni. Azzal, akit megbántottam. De feszkózni, veszekedni senkivel sem fogok.
Skyhawk! Már sokadszor játszod el hogy jár a szád a zemgővel kapcsolatban, amikor meg szembesítenek a saját ellentmondásaiddal, akkor meg térden állva könyörögsz Krizsoknak bocsánatért, mert tégeg már megint félreéretteünk. Szerintem a továbbiakban tartozkódj a zengőről való áradozástól, mert csak zavart okozol az erőben... :)
Még egyszer elolvastam amit írtam neked. Elcsesztem, mert borzalmasan félreérthető!
A reakciód teljesen jogos. Nem itt fogom elmondani valójában mit szerettem volna közölni ahhoz képest ami kikerekedett belőle. Hívlak jövő héten egy rövid beszélgetésre telefonon és akkor tisztázom magam. A lényeg, Bocsánat krisztián! Sajnos a leírt szöveg alapján kétségbe vontam a szavad és a mérési eredményeid. Nem állt szándékomban.
Kozárról jut eszembe, hogy a szomszéd falu Bikal. Nem tudod, ott foglalkozik még valaki a fehér gyöngy nyuszival??
ott pl. zavarban vagyok, mert pl a fehér gyöngy hivatalosan hibrid nyúl, de az utódok egymást közt jól hozták a szülők tulajdonságait. lehet hogy csak egyszerű fajta keresztezés és rögzítés volt? lényegében új fajta?
Az általad mért szignifikáns eltérés a két színváltozatál szerintem nem tekinthető abszolutnak, mert a mérési eredmények jó része nem tőled ered és messze nem tökéletesen megbízható. Ha jól értettem amit a csütörtöki másfél órás telefon beszélgetésünkkor mondtál. Nálam gykorlatilag 4ik éve a két színváltozat produkálja legjobban az általam említett volt tulajdonságokat. és ami a legfontosabb, megbízhatóan. Viszont azt is tudom, ez nem tekinthető értékelhető eredménynek. Szumma-szummárum, nálad a labda :)
Krisztián, ezeket már oly sokszor átbeszéltük személyesen és mindig egyetértettem veled. De pontosan azért írtam le, mert tudtam, hogy igen is kibújik belőled a szakértő és mindazt amit most elmondtál, el fogod mondani. És örülök hogy elmondtad, mert konkrétan az volt a cél, hogy mindebből a fórumos társak meríthessenek és ezáltal adott esetben dönteni tudjanak. Nyílt ajtókat döngetsz, mert már ugye mondtam neked, hogy jövőre csak sárga és fekete színek lesznek, aminek az oszlopa a Kozárról tavasszal elhozandó 100 csibe lesz. Az enyémek szelektálása meg már erőteljesen folyamtban van. Most főzi a feleségem az egyik kendermagos kakasból a holnapi ebédet :) 8 hónapos volt, metisztítva kerek 5 kilós.
te én itt közben kortyingatok de nem azt akartad írni, hogy általam mért? :D Amúgy ne terrorizáld már ezt az embert szegény most azt sem tudja mi van. bár én sem pontosan de dereng valami. :D