Jol mutatja a "Szlovak Felvidek" okorseget az,
hogy
1,ha mar Felvidek, akkor nagy F
2,ha mar szlovak, akkor Fatra nem pedig Fátra
3,Az erchegyseg meg rudohorská.
Bar azt hiszem a szerzo is tisztaban volt ezzel, de nem irhatta "Felvidek"-nek minden jelzo nelkul, viszont a "Gömör-Szepesi Érchegység" kifejezes magaert beszel, legalabbis azoknak akik tudnak a sorok kozott olvasni.
amugy pedig a kozfelkialtassal egyetertek, ezennel megkapod a "Kektura Topik Irredentaja" Cimet, jo ? :)
Magam reszerol egyik oldalon se allok, igy aztan velem nehez lesz osszeveszni politikan.
A Körös meg a duzzasztó csak egy példa volt. Én az ellen akartam felemelni a szavam, ahogy "nekiestél" a Zengőért (környezetükért)aggodalmukat kifejezőknek, és szemetet szedni akartad őket "küldeni".
Ami pedig a "környezettudatos mérnök"-i dolgokat illeti: szerintem a Zengő tetején sem NATO, sem GSM, sem semmilyen toronynak nincs helye. Van helye turistáknak, természetfotósoknak, természet-kutatóknak, régészeknek.
"Egy mérnöki beavatkozás szerintem nem jelenti a végzetes tájrombolást. "
Hozzatennem, hogy "nem feltetlen jelenti" a tajrombolast. De ahogy elnezem a tobbi ilyen csucsot, sajnos jelenti. Szerpentinut a tetore, mint a Koris-hegyen, vagy Kab-hegyen, vagy Misinan, nem eleg?
Gyenge pelda a duzzaszto , szerintem egy hegyseg jellemzo csucsara mindenfajta atjatszot, meg lokatort meg katonai ojjektumot epiteni sokkal sulyosabb mint a Körösön duzzasztot epiteni.
1. Körös, ha a folyóról van szó
2. Nem tekintem a duzzasztókat rossz dolognak (igen, még azt sem...)
3. A Körös köszöni szépen, majdnem végig duzzasztott. A majdnem csak azért nem igaz, mert felújítás híján a Bökényi Duzzasztót forgalmon kívül helyezték néhány éve. Amúgy régen egymás után épültek a duzzasztók ezen a folyón - politikai rendszertől függetlenül (erre se lehet rákenni tehát). Bökény (ép.: 1905-1907) felduzzasztott Békésszentandrásig (ép: 1936-1942), az a Sebes Körösön Körösladányig (ép: 1974-1977), a Kettős Körösön Békésig (ép: 1967-68), utóbbi visszaduzzaszt Gyuláig (1898, felújítva a legkorszerűbb technológiával: 2000). Most a Hármas-Körös a volt bökényi duzzasztótól felfelé végig védett Nemzeti Park (természetesen csak a gátak között...).
Tudom magamról, hogy meglehetősen cinikus vagyok, (mellesleg egy technokrata, de környezettudatos mérnök is egyben) de hogy a francba lehet valami nemzeti park, ha már 90 éve duzzasztják az adott folyószakaszt (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy májustól szeptemberig ezek a szakaszok VÉGIG állóvizek). Tehát ha tüntetést szerveznének egy új duzzasztó ellen, csatlakoznék, hiszen mint adófizető nem engedhetném meg hogy a száz éve gondosan megtervezett és kialakított duzzasztórendszert felesleges elemekkel tovább bővítsék az én adóforintjaimból (mint az előbb említettem, több duzzasztónak azért nincs értelme, mert a duzzasztók mindig pontosan a következő duzzasztóig emelik a víz szintjét).
Egy mérnöki beavatkozás szerintem nem jelenti a végzetes tájrombolást.
Bár kiváncsi vagyok, ha - mondjuk - a Kőrösre akarnának duzzasztóművet vagy erőművet épiteni, akkor azt mondanád a tiltakozóknak, hogy "ugyan már, mit zavar az titeket, különben is épp elég szemét van a gátakon, inkább azt szedjétek össze"?
Amúgy jó, hogy beidéztétek a cikket, szombaton lehet, hogy én is kimegyek...
Tóth-Szenesi Attila
2004. február 11., szerda 11:57
A Zengőre tervezett lokátorállomás ellen tiltakozók szállták meg szerda korareggel a csúcsra vezető utakat, hogy ne tudják elkezdeni a beruházással járó fakivágást. A rendőrség nem avatkozik közbe, mert a demonstráció körbe nem kerített magánterületen zajlik. Korábban a parlament egy MDF-es tagja is úgy nyilatkozott, hogy a terület lakói legfeljebb kárpótlást kérhetnek a beruházásért.
Nem kell tartani a természetvédők és a rendőrök összecsapásától a 682 méter magas Zengőn. Hosszúhetény helyszínen tartózkodó alpolgármestere, Molnár Ferenc az Indexnek elmondta: a kivitelezővel szerződést kötött erdészeti hatóság feljelentést tett a rendőrségen, mert a tervezett lokátorállomás helyén nem tudják elkezdeni a fakivágást. A rendőrök kivonultak és elmondták, hogy ez az erdészet körbe nem kerített magánterülete, ehhez a rendőrségnek nincs köze.
A tüntetőket az erdészet a pécsváradi jegyzőnél jelentheti fel, pontos névvel, személyi igazolvány számmal, lakcímmel. Igazoltatásra viszont csak a rendőrök jogosultak, akik többször nem kívánnak kivonulni a Zengőre, mivel az ügyhöz nincs közük. A lokátorberuházás ellen különben a környező településekkel együtt Pécsvárad is tiltakozik, így elképzelhetetlen, hogy a település jegyzője túl nagy erőfeszítéseket tenne az ügyben.
"Reggel az erdészettől három illetékes a terület elhagyására szólított fel minket" - mondja az előzményekről az alpolgármester, aki környezetvédő szervezetek - köztük a Védegylet és a Civilek a Zengőért Mozgalom - ötven-hatvan képviselőjével zárta le a csúcsra vezető erdei utakat, és felkészült arra, hogy, a többiekkel együtt, a farönkökből álló barikádokhoz láncolja magát.
Vasárnapig kell kivágni a fákat
A Honvédelmi Minisztérium lokátorállomást kíván építeni a csúcs és a pécsváradi vár közé eső, védett növényekkel és állatokkal teli területen. A kivitelezővel kötött szerződés szerint ezen a héten kell kivágni az építkezés területére eső fákat. Az engedély vasárnapig szól, addig kell elvégezni a munkát.
A hosszúhetényi alpolgármester szerint a területet azért sem hagyják el, mert turistaként tartózkodhatnak ott. Az erdészet igazgatóságánál ma reggel nyolc órakor fellebbezést nyújtottak be a fakitermelés ellen, a tudomásuk szerint halasztó hatályú dokumentum náluk van, így szerintük senkinek nincs joga őket onnan eltávolítani, illetve a fakivágást megkezdeni.
Ezerfős demonstrációt terveznek
A rendőrségtől engedélyt nem kértek a demonstrálók, mivel a csúcsra vezető erdei utat zárták le, mely nem közút. "Ezt a természet alakította ki évezredek alatt, autóknak itt nincs keresnivalójuk" - érvel az alpolgármester. A természetvédők szerint a fák mellett százezer tő védett növény sorsa a tét. Néhány évvel ezelőtt a Honvédelmi Minisztérium "gigantikus kísérletbe" fogott: tizenkétezer tő védett növényt telepített el a Zengő déli oldalára tervezett szerpentin nyomvonalából, amelyek jórészt elpusztultak.
A tüntetésen - Molnár elmondása szerint - a "nagy környezetvédő szervezetek" vannak jelen, a legnagyobbak közül egyedül a Greenpeace Magyarország hiányzik. Egyelőre csak magyar aktivisták zárták le az utat, de a WWF már felvette a kapcsolatot az európai társszervezeteivel.
A tüntetők a hét minden napján kivonulnak a hegyre, szombatra pedig a környék lakosaival egy ezerfős demonstrációt kívánnak tartani a csúcson. A környezetvédők szerint a NATO-ba belépő új tagállamok, Románia és Szlovénia területén jobbak az adottságok egy ilyen beruházáshoz. A Zengőre tervezett katonai lokátorállomás híre eljutott az Európai Parlamentbe: az Európai Néppárt és a ház zöld csoportja hamarosan a NATO-hoz fordul, kérve a beruházás felülvizsgálatát
A NATO fizeti
A NATO légvédelmi radarrendszer három magyarországi helyszínét az 1990-es évek második felében jelölték ki. A döntés értelmében lokátorállomás épül a mecseki Zengő-hegyen, a bükki Bálvány-csúcson és a békéscsabai laktanyában. A telepítés megkezdését eredetileg idén tavaszra, befejezését 2006-ra tervezték, a beruházás 23,5 milliárd forintos költségét a NATO fizeti. A radarrendszer nagymértékben fokozza majd az ország biztonságát, ráadásul nemcsak katonai célokat szolgál, hanem segítséget nyújt a civil légi irányítási rendszernek is.
A HM az új mecseki állomást elektromos védelemmel kívánja ellátni, így a turisták a jövőben is felmehetnek a Zengőre, megtekinthetik a bázist, a környékén feltárt romokat és gyönyörködhetnek a kilátásban is. A szaktárca állítja: a lokátorállomások maximális kimenő sugárzása alacsonyabb egy GSM-toronyénál, a fejlesztés nem veszélyezteti a környezetet és az emberek egészségét.
Korábban Karsai Péter, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának MDF-es alelnöke is úgy nyilatkozott, hogy a beruházás mindenképpen megvalósul, a mecseki falvak lakosai legfeljebb kárpótlást kérhetnek majd a beruházásért.
A Zengőre tervezett lokátorállomás ellen tiltakozók szállták meg szerda korareggel a csúcsra vezető utakat, hogy ne tudják elkezdeni a beruházással járó fakivágást. A rendőrség nem avatkozik közbe, mert a demonstráció körbe nem kerített magánterületen zajlik.
"
Nyilván Hosszúhetény környékén már olyan tiszták az erdők és a dűlőutak, hogy más dolguk sincs mint tiltakozni. És egyetlen térdmagagasságban elfűrészelt facsonkot sem találni, amit esetleg valaki a faluból vágott ki régebben, ahogy az kishazánkban immár népszokás.
Ha már úgy is megkaptam az "irredenta cimkét", mutatok egy oldalt a "Turistaházak - Magyar Tájak" könyvecske 1958-as kiadásából. A lényeg az utolsó előtti sorban van. [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
A „100-asok” illetve a Börzsöny rajongóinak
ÍME
Egy vadiúj HAJMERESZTŐ túra :
Börzsöny
100 CSÚCSA
(avagy Börzsöny vad bércein)
Gondoltátok volna, hogy a Magas-Börzsöny sűrű erdei mintegy 100,
500 méternél magasabb vad-zord (de névvel v. magassági számmal
ellátott) hegycsúcsot rejt??! Pedig ez így van! :-) A szabályok a
következők lennének:
Szabadon választható:
- vagy Legalább 5 x 500-as (a kb. 50 db csúcs közül)
- vagy 6 x 600-as (a kb. 34 db. közül)
- vagy 7 x 700-as (a 10 közül)
- vagy 8 x 800-as csúcs (Mind a 8! :)
A csúcsok megmászását a túrázók a - valamennyi csúcsra! - kihelyezet
bóják igazolókódjaival bizonyítják. - csalni természetesen tilos :)) - de
komolyra fordítva a szót: Szerintem mindenkinek a saját lelkiismerete
számít. A dolog külön érdekessége még plusz hogy: a csúcsok
teljesítése csak akkor lenne elfogadható; ha azt a túrázó „tényleg a
megfelelő csúcsnak véli” – vagyis helyesen párosítja a „csúcskódot” a
hegyhez /név vagy magassági szám/ Ellenkező esetben nem fogadjuk
el!
:-)
A csúcsok közül egyébként néhány úgynevezett „bónuszcsúcs” lenne,
melyeket külön kellene illetve lehetne megtalálni - de ezekkel együtt
van meg a Száz hegy.
Rajt-cél: Nagy-Hideg-hegy
(ill. terv szerint valamennyi környező település kocsmája-stb.
)
Maximális túraidő: 10 óra
4 féle kitűző lenne a díjazás. Az Összes csúcs teljesítéséért pedig
(persze több év után):
JELVÉNY /„Börzsöny csúcsainak megmászója” vagy hasonló című
oklevéllel/
A megvalósításhoz komoly segítségre van szükségem: Először is kell
100 darab valamilyen bója. (ezt még ki lehet találni) Amit pedig már
biztosan kitaláltatok:
Jó pár vállalkozó csapatra is szükség lenne a bóják előző napi
elhelyezéséhez! (emiatt pedig valószínűleg vasárnap lenne a túra,
hogy ez megoldható legyen) Akinek tetszik az ötlet és szívesen
segítene – és természetesen Jól tud tájékozódni :) -, kérem jelezze!
/Aki ebben segít, az ingyen vehet részt a túrákon, és az útiköltségéhez
hozzájárulunk. (a teljes árú díj felével) És ami semmiképpen nem
elhanyagolható: alapból egy kitűzővel kezd! :-)/
Kérlek szóljatok olyan ismerőseiteknek, akikről tudjátok hogy „kapható
ilyesmire”:) ! Ha a visszajelzések alapján van igény a túrára, akkor
elkezdem megszervezni. (talán már idén áprilisban)
Írjátok meg nekem véleményeteket, kérdéseiteket, észrevételeiteket!
Egy kis segítség kellene: jó lenne egy link a Börzsöny várai jelvényszerző túráról. Régebben találtam róla anyagot a weben, próbáltam rátalálni, de nem sikerült és sehogy sem jut eszembe hogy hol találtam meg anno.
Az én füzetemben a dátum: 1999. június 30.
A füzet címe: BÁCS-KISKUN MEGYE JELZETT TÚRISTA ÚTJAI"
A részletes leírásban szerepel az alábbi mondat:
"Az 54. sz. műúton a kétoldali sűrű bokrok miatt jelzés nincs, csak a panziónál található az ÉNY-i irányú pincesoron jelzés, ..."
Ez lenne tehát az a megfogalmazás, melyet jó dumának tartottam. Az út mellett ui. van fa bőven, megtapasztalhattad.
Fentiek tanulsága: ezek szerint Neked egy másik sorozatból küldtek. Ha gonosz lennék, élcelődnék, de nem vagyok gonosz:o)
Sajnálom, hogy kavartál egyet Ósükösdön. Ha jól emlékszem, írtam, hogy ellenkező irányból más a helyzet. A kavarc oka ui. az, hogy a ház és a kápolna között változott az útvonal az igazoló füzetben jelzetthez képest, egy jel viszont megmaradt.
Ha már ilyen jelentős település, hogy itt található a Bakony egyik legmagasabb csúcsa, akkor tiszteljük meg azzal, hogy helyesen írjuk a nevét: Bakonyszücs
Egyébként éppen olyan É-D irányban megnyúlt területű település, mint Fenyőfő, ezért érhet el egészen a Kőris-hegyig.
"A Bakonyszűcsi-Kőris hegy felirat egészen véletlenül nem csak valami turistaút táblája volt (eleje-vége)?"
nem. ez a kilátón figyel, ha jól rémlik olyan formában, hogy az önkormányzat újította fel!
Bakonyszűcsiből egyébként jelzett túristaút nem is vezet a hegyre, csak "normál" erdei/erdőgazdasági úton lehet feljutni.
A pontos megyehatárt a most megjelent Veszprém megye térképen keresd, amely a Szarvas térképészeti ügynökségnél jelent meg. Teljesen friss, 2004 januárjában zárták le a szerkesztést. Nem azonos a Kartográfiás megyetérképekkel. Zöldes színű alul felül, középen valami kép. Keményebb fedőlapja van. Most jelent meg, gondolom van némi átfutási idő, mire mindenütt kiteszik. Állítólag benzinkutaknál is lehet kapni, más a terjesztői hálózat, nem kell térképboltba menni.
A Bakonyszűcsi-Kőris hegy felirat egészen véletlenül nem csak valami turistaút táblája volt (eleje-vége)?
Átolvastam a Gy-M-S megye és az OKT viszonya értekezést. Sajnos nincs olyan turistatérképem amelyen a megye dél-keleti "farkincája" fel lenne tüntetve, de érdekelne a dolog, hogy konkrétan hol váltunk megyét. Van valakinek infója róla, hogy melyik kiadványon van már új megyehatár?
Az erdő közepében nincs megyetábla, ott nem tudom megnézni:)
Közig. határok - A Kőris-hegyi kilátón kint van egy tábla, amin az áll: hogy Bakonyszűcsi Kőris-hegy. Na én erre nem gondoltam volna, hogy a hegy oda tartozik, mivel Bakonybél, Fenyőfő vagy Porva is közelebb van.
Az átcsatlakozott településekről lehetne vitatkozni, hogy melyik megye jobb nekik, van érv mellette ellene dögivel. Szerintem el kéne rugaszkodni az ezeréves megyerendszertől, amit az utolsó 50év helyenként teljesen elb.ott (pl. Fejér-megye Enying és környéke, hogy Dunántúlnál maradjak, illetve Zala-megye 1/2-ének átcsatolása Veszprémbe...) Régen kellett volna rajzolni 5 vagy 6 régiót ami valamilyen szinten kompatibilis az EU-régióival, nem 3-4 megyét összedrótozni... OFF vége
Én személy szerint örülök, hogy bővült a megye. Nem a gyalogtúrázásról és gyalogos túrizmusról híres Gy-M-S. Most, hogy kicsíptünk egy darabkát a Bakonyból talán...
+ Jó érzés, amikor kinézek az iroda ablakán és látom a Zörög-tető, Vinyei-árok, Kék-hegy, Kőris-hegy vonalat.
Perőcsényből indultunk, a helybeliek élénk érdeklődésétől kísérve. A piros sáv jelzés tökéletesen követhető, eltévedni képtelenség. Sár szinte semmi, hónak meg már jóformán nyoma sem volt. Az út folyamatosan kapaszkodik felfelé, de nincsenek meredek, tüdőkiköptető emelkedők - családi kiránduláshoz ideális. Jancsi-vár hűlt helyén a pöttyök a helyükön vannak - táblán, sziklán egyaránt. A Holló-kőről valóban lélegzetelállító a kilátás. Innen már csak egy iramodás a Salgó-vár, ahol szintén rendben találtuk a pöttyöket. Visszafelé a rövidebb utat választottuk - a piros + első szakasza iszonyatos, bakancsmarasztaló sártenger. Aztán a jelzés lekanyarodik az erdőgazdasági útról, és onnantól ismét kellemes avarszőnyegen haladtunk egészen a falu határáig. A túra során egy szál emberrel se találkoztunk, bár láttunk néhány frissnek tűnő lábnyomot.
II. február 7., szombat - Cserhát 500-as csúcsai
Egy héttel a Cserhát éjszakai után visszatértem a tett színhelyére, ezúttal családostul. A kocsit Garábon hagytuk, és a kék négyzeten tempósan felkapaszkodtunk a nyeregbe - kíváncsi lennék, miért van az út első szakasza lebetonozva. Fent a nyeregben megnéztem, hogy az előző szombaton merre kellett volna mennem a kék +-en Mátraszőlős felé (láttam, hogy ha csak egy kicsivel körültekintőbb vagyok, akkor nem kavarok el), aztán elindultunk balra az országos kéken. A Cserhátban több hó maradt ugyan, mint a Börzsönyben, de itt is csak foltokban (bezzeg az előző szombaton! :). Jöttek a csúcsok egymás után, alig győztük írni a számokat. Szerettem volna nappal is megnézni azt a környéket, ahol az éjszakai túrán olyan orbitálisat kavarogtunk, ezért elvonszoltam a családot egészen a Nyerges-tetőig. Jól megnéztem magamnak a Sátoros-hegyet, ami ugyan két méterrel 500 alatt marad, alkalmi túratársammal mégis megmásztuk "önszorgalomból". A két meredek és roppant sáros lejtő/emelkedő viszont sajnos kikészítette a család nőtagjait - 3 és fél éves kisfiam meglepő módon jól viselte a dolgot, bár azért őt párszor felvettem a vállamra. De megérte, lassan betelik az igazolófüzet :)
Vannak egyértelmű, de vannak problémás szakaszok is. Ez utóbbiba tartozik a Székesfehérvár – Dunaújváros – Paks környéki „mini hálózat”.
A tájékoztató szerint két szakasz van:
42 Pusztaszabolcs – Paks (79 km)
43 Mezőfalva – Rétszilas (21 km)
A valóság kissé más. (Elnézést, Gábor, remélem nem vagy sértődős.)
Bonyolítja a problémát, hogy a Pusztaszabolcs – Dunaújváros szakasz villamosított, minek következtében nem csak Bz-mot közlekedik.
Bz-mot vonatok közlekednek Pusztaszabolcs – Paks között, de Mezőfalva – Rétszilas között önálló járat nincs.
A 6:10-es személyhez csatlakozó járat Paksig megy, közvetlen kocsikkal Mezőfalvától Cecéig.
A 7:55-ös sebeshez csatlakozó Dunaújvárosig megy, itt „pihen” (elég sokat!), majd ugyanaz a vonat megy Simontornyáig.
Rétszilas és Simontornya között lehet tehát 9 kilométer többletet össze-motorvonatozni.
Lehet Rétszilas és Cece között is, de ez a távolság rövidebb. Cece most nem „játszik”, Simontornya annál inkább (9/99 és VÁRTÚRÁK).
A kis kitérő (+20 kilométeres jegy kellett) „hozott a konyhára” 69 kilométert, na és nem kellett oda-vissza vonatozni. Igaz egy várlátogatásért nem utaztam volna 100 kilométert! (Visszafelé megszakítottuk az utat Érden és felkerestük a Kutyavárat. Már a vonaton voltunk, mikor jött a vihar.)
Megismerkedtünk egy öreg kalauz bácsival (jegyvizsgáló), még önköltséges kávét is „rendelt” az irodában, Dunaújvároson. 23 éve szolgál, magyarul még mindig nem beszél tökéletesen, de nagyon jó fej.
Megtudtunk sok „bölcsességet”.
Pl. azt is, hogy miért húz ki a szerelvény a pályaudvarról, mikor elférne (mozdonyvezetőt „cserélnek”). Egyszerűbb a vonattal menni, mint gyalogolni az újnak a pályaudvarig, a réginek a pályaudvartól. Az olaj meg azért van a vonatban, hogy menjen a motor!
Ha jó idő lesz, még beiktatok egy Paks – Pusztaszabolcs „túrát”, már kigondoltam azt is, hogy Paksig hogyan lehet más útvonalon eljutni.
Valóban nagyon gyenge arra a felfestés már évek óta és ha a rendes úton mész akkor is vakargathatod a fejedet.
Mi ősszel jöttünk vissza irányba és tudatosan keresgéltük a jelzéseket a teve szikláknál mert kíváncsiak voltunk hogy merre vihet a "hivatalos" jelzett út. Szerintem most a Magyar Vándor forgatás miatt is biztos tovább retusálták a jelzéseket. :)
