A "Keltetőgép építés és keltetéstechnológia" topic után a baromfit fel is kell nevelni, ezért van szükség egy ilyen topic-ra, mert sokan tapasztalatlanok sokan viszont szívesen átadnák a tapasztalataikat.
A legegyszerűbb lenne faszerkezettel dolgozni, az különösebb szakértelem nélkül is összeállítható házilag. Viszont a tisztántartás, fertőzésveszély szempontjából nem jelentősen előnytelenebb konstrukció? A faszerkezetnek még a szigetelése is olcsóbb lenne, a szendvizspanel közé a legolcsóbb gyapottal.
>Ezeknek a módszereknek a párszáz egyedes háztájiban nem igazán van létjogosultsága.
Igen, ezeken lepődtem meg én is a nyitó hozzászólásomban, csak lehet nem fogalmaztam egyértelműen. A könyvajánlót köszönöm, körülnézek hozzáférhető-e valahol.
Nálunk is az itató-etető a földön van, a tyúkok alatt nincs alom mert ők tyúklétrán, tehát kölünböző magasságban felszerelt ülőrudakon alszanak, majdnem az udvaron. Homok van alattuk, amit 2-3 naponta kitakarítok. tojófészek van, de ől előszeretettel repülnek fel a padra, vagy más leleményes helyekre is. Együtt vannak kacsákkal, libákkal. És a fiatalok ha odanőnek összekerülnek az idősebbekkel. És nem biztos hogy ez olyan rossz...
Nézzétek el, ha butaságokat kérdezek, de arra sem mernék fogadni, hogy a tojót a kakastól 100%-os pontossággal tudom megkülönböztetni.. ;) A több magasságú ülőrudnál nem alakulnak ki hatalmi harcok a fenti helyekért? A földön (téglákon) elhelyezett itatónak van valamilyen előnye az önitatóval szemben? A tyúk hogy fér össze a gyümölcsfákkal, egy területen?
Jézusmáriám! Mitől ilyen nagy????? Volt az ősei között az a bizonyos dögkeselyű???? Szerintem a kopasz nyakú és a gyöngytyúk sincs ekkora. Bááááár gigant gyöngytyúkjaim még a gépben vannak, ha kikelnek és megnőnek látni fogom mekkorák :-))
Én is csak megerősíteni tudom a juhosttt 11388-as hsz-ében leírtakat. Hasonlóak a tapasztalataim.
Az ól anyaga mindegy. Ne legyen huzatos, és ne ázzon be. Ennyi a minimum, az összes többi már inkább biztonsági és esztétikai kérdés. A beton badlózat a könnyű tisztíthatóság miatt előnyös. Az erős fal és födém, meg a jól zárható ajtó a kártevők dolgát nehezíti meg.
Alom, amit rendszeresen cserélsz, mindenképpen kell. Az árpaszalma minden szempontból ideális.
A többszintes ülőfa nemcsak kényelmes, hanem jobb helykihasználást biztosít, és csökkenti a fertőzés veszélyt. A korai ülőfára engedés során csúnyán eldeformálódik a mellcsont. Szélsőséges esetben ez akár tojásrakási nehézséget is okozhat. Ezt én pl. úgy akadályozom meg, hogy az 1,2 méter alatti rudakat kiszedem. Amikor az ennél magasabban lévőkre már fel tudnak repülni, akkor kockázat nélkül vissza lehet tenni az alsókat is. (Ez is saját tapasztalat.)
Az együtt nevelés nehéz kérdés, itt is a saját, gyakorlati tapasztalataimat tudom leírni. Az eltérő korúakat aránylag könnyű együtt tartani. Csak felnőttekhez nem szabad fiatalokat rakni, mert általában agyonverik őket. Másfél hónapos legnagyobb korkülönbéségű növendékeket most is együtt tartok, minden probléma nélkül. Több korcsoport, egy hetes eltérésekkel keltek egymás után, keltetőben és pulykák alatt. A kikelésük utáni nap éjszakáján az új jövevényeket beraktam az idősebbek közé.
Csibéket, gyöngyösöket és pulykákat nevelek így együtt. Kb. 120-an vannak.
De ez csak szükség megoldás, és nagyon sok a hátránya!!! (Bár nagyon jól néznek ki együtt...)
A naposak és a másfél hónaposak hőigénye nagyon eltér, és fajonként is más. Teljes kitollasodásig a takarmányozásuk sem egyszerű. A különböző fajoknak és korcsoportoknak más a tápanyag igényük. Látszatmegoldás, hogy a legmagasabb fehérjetartalmú pulykaindítót adom nekik. Ez ráadásul drága mulatság.
A fajok eltérő mentalitása inkább csak az ivarérés után okoz gondot, ahogy juhosttt is írta. A gyöngyösök, ha kevés a hely, nagyon agresszívek tudnak lenni a többiekkel szemben. Ha tágas terület áll rendelkezésre, gond nélkül együtt tarthatók a különféle fajok.
Víziekkel szerintem sem célszerű együtt tartani a többieket, bár ez is csak terület kérdése.
A szakkönyvekkel óvatosan... A hozzáférhető hazai szakirodalom zöme az ipari méretű, vagy azt utánzó tartásmódokról szól. Ezeknek a módszereknek a párszáz egyedes háztájiban nem igazán van létjogosultsága. A kisebb, hobbi-tenyészetekről nem is beszélve.
Persze sok hasznos dolgot tartalmaznak, de ezekből a saját gyakorlatodba keveset tudsz átültetni.
Belinkelek egy könyvet, ami valóban a kis egyedszámú, nem piac-orientált háztájiról szól:
Ebben sok valóban hasznos gyakorlati ismeret mellett azt is megnézheted, hogy hogy néz ki pl. egy minden igényt kielégítő deszkaól. :o)
Nem a neten rendelhető, csicsás, méregdrága vackok, és nem is a hulladékból összetákolt szükségkalyibák, hanem nagy hozzáértéssel megtervezett építmények és berendezések.
"Viszont jövőre a pulykák és a gyöngyösök együtt nem tudom mit fognak alakítani"
Semmit.
A két fajt mindig is együtt tartották. Spontán kereszteződés nem valószínű, ennek nemcsak genetikai, hanem anatómiai akadályai is vannak. Feltételezhető, hogy az ismerősöd által mesélt történet egyike a sok-sok hasonló legendának, amik közszájon forognak, de mindenkinek csak „valaki mesélte”. (Ezeknek vélhetően valamiféle szokatlan küllemű, esetleg mutáns egyed szokott az alapja lenni, vagy csak simán hülyítettek vele valakit, aki aztán jóhiszeműen, tényként adta tovább...)
Juhosttt lelkesedését sem akarom lelohasztani, de:
A spontán fajközi hibridek még a háziállatok között is rendkívül ritkák. Közel azonos anatómiai adottság, és nagyon közeli genetikai rokonság kell hozzá. Az eredmény ilyenkor is nagyon kétséges: legtöbbször rossz kelési arányú tojások termelődnek, az utódok gyenge minőségűek, és kivétel nélkül mindig terméketlenek!
Ritka kivételnek számít a mulard, ahol az utód jó hústermelő, tehát gazdasági jelentőséggel is bír. Természetesen ez is terméketlen, de aránylag könnyen előállítható, mert a két, anatómiailag csaknem azonos, egy alcsaládba tartozó, és genetikailag is közel álló faj spontán hibridizálódik.
A gyöngytyúk rendszertanilag ugyanolyan távol áll a pulykától, mint a tyúktól. Az anatómiai különbségek sem teszik lehetővé a kereszteződést. A begerjedt pulykabak sok mindenre képes, főleg, ha nincs elegendő tojója, és kiskorától együtt nevelődött a többi baromfival. Nálam is tiport már agyon tyúkot, meg taposott félholtra kacsát, mert nem bírt a gerjedelmével, de párzani természetesen nem tudott velük. Ennek nem csak a méretbeli különbség az oka, hanem a párzószerveik sem azonos felépítésűek!!!
A mesterséges megtermékenyítés (már csak a házilagos spermanyerés nehézségei miatt is) nem egyszerű dolog. A végeredmény még a spontán kereszteződésnél is kétségesebb. Általában azoknak a fajoknak a mesterséges hibridizálása, amelyek természetes úton nem keresztezhetők, nem szokott eredményre vezetni.
Egy kis rendszertan:
Osztály: Madarak
Rend: Tyúkalakúak
Család: Fácánfélék
Alcsalád: Fácánok Pulykák Gyöngytyúkok
Nem: Tyúkok Pulykák Gyöngytyúkok
Alnem: Bankivatyúk
Faj: Házi tyúk Mexikói pulyka / Amerikai pulyka Gyöngytyúk
Általánosságban elmondható, hogy minimum azonos alcsaládba tartozó fajok keresztezése esetén reménykedhetünk valamiféle eredményben. De minél közelebb állnak rendszertanilag egymáshoz, annál valószínűbb, hogy életképes utód származhat a fajközi hibridizációból.
Bocs a hosszú litániáért, nem okoskodni akartam. Csak mostanában poénként vagy félig komolyan több olyan hsz. is volt, ami a valóságban nem létező hibridek kelését sugallta. Szerettem volna, ha ezeket mindenki a helyén kezeli, és nem veszi komolyan a viccnek szánt benyögéseket. Merthogy így keletkeznek az olyan történetek, hogy „egy ismerősöm mondta, hogy...”. :o)
A húshibridek nekem télen kint voltak a hóban, mégis túlélték, igaz lebetegedtek. Nem kell fűtött ól, elég ha téglából van, akkor se fog megfázni télen.
A szakirodalom túlbonyolizálja a dolgokat, és eddig nem tudtam olyanról, ahol a házitáji humán dolgot fejtik ki, nem a nagyüzemi tenyészetet.
Ülőrud igen is kell, több magasságú is, de csak bizonyos kortól, és ne legyen lécből, hanem hengeres fából, ha van esetleg nem teljesen gyalult fa, az mégjobb, mert a léctől fekélyes lesz a lába.( Megoszló vélemény, személyes tapasztalat az 1 hónapos kortól.) Ha túl korán van, gerincferdülést kapnak a csirkék.
Alom is kell, főleg a fiatal állomány alá, mert felfáznak. Az idősebbek alá meg azért, hogy könnyebb legyen takarítani.
Tojófészket a tojástermelő ciklus előtt 1-2 héttel kell betenni. Ha túl korán van bent, akkor csak beleszoknak és nem fogják kimondottan használni. Ha túl későn akkor meg össze-vissza tojnak.
Az itatóstálat a hásztáji rendszerekben a földön helyezik el, bár mi mindíg 2 db téglára tesszük, így nem annyira koszolják össze.
A deszkából tákolt ólról annyit, hogy azért újonnan kb 50-100 ft/tégla, meg cement, meg további kellékek a téglaólra való árak mellett, ilyen nehéz időkben nem engedheti meg mindenki magának a téglaluxust, de akinek lehetősége van rá, az természetesen jobban jár olyannal.
Az eltérő korú baromfi valóban nem a legjobb, de ha nagy a hely, lehet korrigálni rajta.
Inkább az eltérő fajtáju baromfi a gond. Pl gyöngyös, pulyka, tyúkfélék, víziszárnyasok. Ezeket nem tanácsos együtt tartani:
Pulykának nagyobb a fehérjeigénye, jobban igényli a tápot.
Gyöngtyúkkal addig nincs gond mig nem lesz kifejlődve, utána már pocsékolja a tojásokat, ismerősnek még az élő állományt is.
A víziszárnyasokat lehet együtt tartani (liba, kacsa) de a többi állattal nem tanácsos, mert koszosabbak, amelyre a többi baromfi érzékeny. A libát is addig jó kacsával tartani mig nem lesz ivarérett, de ott is csak akkor ha már az 1. naptól együtt nőnek fel, máskülönben a liba nem fogadja el a libát se, nemhogy a kacsát. (ezek személyes tapasztalatok.)
A fekélyeslábhoz visszatérve, amint az idő engedi, kapirgáló helyre kell engedni őket, mert ha kiskorukban nem kapirgálnak, a lábuk fekélyes lesz, ami sokmindenben visszaveti őket.
Ha adott egy átalakítható istálló vagy más melléképület, megmaradt építőanyagok, akkor feltétlen érdemes a gazdaságosságra törekedve megteremteni a tartás feltételeit. Nálam annyiból más a helyzet, hogy egy hatalmas területen kívül semmim sincs a ház körül, teljesen az elejétől kell kezdenem az építkezést. Előzetesen ógy látom, hogy a minimáltartáshoz képest csak kis többletköltséggel járna, ha minden részletre figyelve építenék, mind a saját, mind az állat szempontjait nézve. Ez részben önző okokból történne, hiszen feltételezem, hogy egy jól tartott állat több tojást ad, gyorsabban fejlődik. Már itt is összeírtatok több olyan szempontot segítségül, ami igazából többletköltségbe nemigen kerül, de ha a tervezésnél figyelembe vesszük, akkor azzal javítható az állatok komfortja, kihatással lehet a "termelésre". Amúgy az egyszeri beruházási költséget figyelembe véve valószínűleg pénzügyi értelemben (!) sosem térül meg a befektetés. De ennek tudatában is szeretnék belevágni, és saját termelésű húst és tojást fogyasztani.
Szerintem az itt fórumozók nagy része azért tart baromfit, mert szereti a házilag nevelt, úgynevezett tanyasi csirkét, libát, kacsát, de elérhető áron. Persze, mindent lehet magasfokon űzni, lehet baromfit is tartani tökéletesen megépített, hőszigetelt ólban, de kérdés, hogy ez megéri-e anyagilag? Azt mindenki maga dönti el, hogy az anyagi lehetőségeihez képest mennyit tud erre áldozni. Ha megengedhetem magamnak, hogy a baromfinak összkomfortos hálótermet építsek, akkor egyszerűbb, és olcsóbb, ha azt a baromfit megvásárolom. Persze ha valaki szinte hobbyból csinálja, mert neki ez semmilyen anyagi segítséget nem jelent, az más.
Ha mégis tökéletes körülmények között akarsz baromfit tartani, akkor javaslom,hogy akkora épületet építsél, hogy te is kényelmesen be tudj menni, a terület a kiszámított baromfinak elegendő legyen, az aljzat burkolva, nagy ablakokkal, jó hőszigeteléssel. Persze arra gondolj, akármilyen tökéletes körülményeket teremtesz, a baromfi oda rottyant, ahol éppen van. Akkor pedig naponta többször kell takarítani, almot cserélni. Ha meg kiengeded őket a szbadba, ott is mehetsz utánuk egy lapáttal. Ne felejtsd el, az állat az állat és ami neked zavaró az az állatnak természetes. Arról nem is szólva, hogy az állat ösztönlény, a szellemi képessége addig terjed, hogy enni kell, inni kell, szaporodni kell és a végterméket ki kell engedni. Nem gondolnám, hogy egy baromfitól többet el lehetne várni. Van persze, hogy az ember megkedvel egy állatot, de azt meg nem eszi meg, az végelgyengülésben pusztul el. Kérdés, hogy te milyen célból akarsz állatot tartani. Ezenkívűl arra is gondolj, hogy a baromfi mindent megkajál, amit ehetőnek vél, bogarat, csigát, hernyót, füvet, gabonát. Ezért aztán hiába a nagy tisztaság, ha közben mindent felzabál, sokszor még a saját trágyáját is.
Dehát a döntéseden múlik, hogyan és mi célból akarsz baromfit tartani.
Kifejezetten kérném, ezért írtam. :) Ne érts félre, pont a minőségre akarok törekedni, és ezért nem is számolnám mennyi takarmány kell 1 kg hús vagy 1 db tojás előállításához. Ólat szeretnék létesíteni,nem zárkózom el egy falazott-hőszigetelt szerkezettől sem, de fűteni nem szeretném. Azt olvastam, hogy a hibrid fajták nem bírják annyira a fűtetlen ólat (illetve általában az optimálistól eltérő körülményeket), ez nem helytálló?
A szakirodalmat miért nem javaslod?
Én úgy vagyok vele, hogy ismeretszerzés-hely előkészítés-állatbeszerzés lépcsőkben haladnék, mert saját tapasztalatom sajnos semmi, helyi öregektől személyesen tudnék infókat felszedni, de most megnéztem néhány udvart, én mindegyiknél jobban átgondoltat, szervezettebbet szeretnék. Néhány példa a látottakból, amik ellentmondanak az olvasottakbak: itatóstálak a földön, alom hiánya az ólban, tojófészek hiánya, ülőrudak több magasságban, eltérő korú és fajtájú baromfik együtt, deszkákból összeácsolt ól stb.
nézem hát az ára 480Ft de mennyi van benne 250g ban,? A posta vagyis a futár meg 3000Ft tiszta hülyék de hogy rendelem meg a neten!!!:(:( majd lesz valahogy :(
A képen kívül még van valahol 2 patkány amit fater talált, azt még nem néztem meg.
A mérget olyan helyre kell tenni ahol a patkány jár. Olyan finom és kellemes illata van, hogy a patkány nem tud ellenállni neki. Viszont csak max 2 db tasakot tegyetek le, mert ha sokat teszünk ki, a patkány ráhugyozik, és nem eszi meg ( így járt a kacsatojásom.) Elméletben max 7 nap alatt megdöglik. Nekem 3-5 nap volt átlagosan az írtási idő.
Van benne ilyen speckó anyag, amitől a többi állat nem eszi meg, de én azért mindíg eltakarom téglával, a lyukat, hogy a kacsa ne férjen hozzá.
subigalamb:
A kacsáknál találtam, 1 tojást már majdnem elvitt, az meg is romlott sajnos, meg csövestengerit hordott sokat. Ide elég gyakran jönnek patkányok, de ezzel a módszerrel mindíg megfogjuk.
2 éve elhelyeztünk össze-vissza ilyen mérget, és télen mikor pakoltuk ki a bálaluccernát, 10 db patkányt leltünk.
Nem érdemes pocsékolni a szemestakarmányt, meg a gipszel bajlódni, meg fagyállót letenni, ez 100%-os sikert arat. Nagyobb gyárakban (specsavers) is ilyet használnak, csak ott az egész gyár területére tesznek le.
Akkor a nagyon halvány sejtésem beigazolódni tűnik, mert akkor kelt a 180 db tyúk és emeltem a párán. Érdekes módon eddig mindíg tudtam korrigálni ezt a helyzetet. Jövőre majd megpróbálom újra.
Én fácánt akartam gyöngytyúkkal tartani, csak sajnos nem kelt ki egy db sem, jövőre inkább a határból keresek tojást. Amúgy egy jól kiéhezett kakas még a gyöngyöst is biztos peterélni fogja: Ha nincs ló, jó a szamár is. xd
Ahonnan hoztam szerintem ott volt a hiba, nem a gépezetben, mivel eddig mindíg nagyon jól kelt mindenem. Igaz a csibék kifejlődtek, de kelés előtt belefulladt az összes. A szikzacskó sem szívódott fel, még meg sem repedtek a tojások. Valakinek estleg valami ötlete mi lehetett az ok? Esetleg mégis a gépezetben volt a hiba? Megjegyzem európai vadfácánról van szó!
sziasztok rákcsálók
ezzel írtottunk régen,
és ezzel írtottunk most