Keresés

Részletes keresés

nj Creative Commons License 2006.01.22 0 0 774

"A rezervátum területe az indiánok tulajdonában volt. De ez nem jelentette azt, hogy a Nagy Sziú Rezervátum állam lenne az államban, mert úgy látom te ezt valahogy így fogod fel! Birtokjoguk volt a rezervátum területére, mint ahogy egy farmernek van a saját kis birtokára."

 

A farmer hasonlat nem igazán jó, mert a famer az USA állampolgára, aki az állam által a rendelkezésére bocsátott földet megvásárolta vagy kapta. Az indiánok csak a 20. században lettek USA-állampolgárok, tudtommal (de lehet, hogy tévedek), a lakoták - Red Cloud, Siting Bull és társaik - az említett területeket nem adták el, nem mondtak le róla, az USA fennhatóságát nem ismerték el felette.

 

Rosszul tudom?

Előzmény: tibb (773)
tibb Creative Commons License 2006.01.22 0 0 773

"Megnéztem a térképet és igazad van, valóban a Great Sioux Reservation határain belül volt.

De most akkor végképp nem tudom, hogy mi volt a rezervátum (és mi az Unceded Indian Territory) jogállása? USA-terület, amit az indiánok használnak? Akkor mégiscsak indokolt a kérdésem, hogy miért akarták megvásárolni a saját területüket!"

 

A rezervátum területe az indiánok tulajdonában volt. De ez nem jelentette azt, hogy a Nagy Sziú Rezervátum állam lenne az államban, mert úgy látom te ezt valahogy így fogod fel! Birtokjoguk volt a rezervátum területére, mint ahogy egy farmernek van a saját kis birtokára. Az Unceded Territory-n csak haszonélvezeti joguk volt, tehát vadászhattak, halászhattak.

 

Előzmény: nj (771)
nj Creative Commons License 2006.01.22 0 0 772

"Az 1868-as szerződés szerint nem harcolhattak az Egyesült Államok fennhatósága alatt élő indiánokkal."

 

Ebben az esetben mit jelentett "az USA fennhatósága"? Nem a rezervátumon és az Unceded Indian Territory-n kívül élő indiánokat?

Előzmény: tibb (769)
nj Creative Commons License 2006.01.22 0 0 771

Megnéztem a térképet és igazad van, valóban a Great Sioux Reservation határain belül volt.

De most akkor végképp nem tudom, hogy mi volt a rezervátum (és mi az Unceded Indian Territory) jogállása? USA-terület, amit az indiánok használnak? Akkor mégiscsak indokolt a kérdésem, hogy miért akarták megvásárolni a saját területüket!

Előzmény: tibb (767)
nj Creative Commons License 2006.01.22 0 0 770
Mondjuk, Crazy Horse nem is írta alá az 1868-as Fort Laramie-szerződést, tehát nem is szeghette meg.
Előzmény: tibb (769)
tibb Creative Commons License 2006.01.22 0 0 769

"Azt nem ígérték, hogy a rivális törzsekkel sem harcolnak."

 

De igen, megígérték. Az 1868-as szerződés szerint nem harcolhattak az Egyesült Államok fennhatósága alatt élő indiánokkal. Ha személyükben vagy vagyonukban kárt tettek, akkor a bűnöst át kellett volna adniuk az USA hatóságainak.

 

"Annál is inkább, mert "az örökös indián területek" (nagyjából: délen az Északi-Platte, keleten a Missouri, nyugaton a Sziklás-hegység vízválasztója, északon meg nem is határoztak meg határt, tehát elvileg az USA-Kanada határvonal :-)) a szerződést aláíró lakota-cheyenne-arapaho törzseké maradtak, tehát azon belül azt csinálhattak, amit akartak."

 

Ez így nem igaz, mert a békét meg kellett volna tartaniuk, szó nem volt arról, hogy akkor háborúzhatnak egymással amikor csak akarnak. A rezervátumokon élő, Vörös Felhőt követő "ügynökségi" indiánok be is tartották a szerződést, de az Unceded Territory-n kóborló "vad" indiánok, Ülő Bika és Szilaj Ló  követői gyakorta támadták meg a rivális törzseket az USA fennhatósága alatt álló területeken is. És ezzel bizony ők is megszegték a Fort Laramie-ben kötött szerződést.

Előzmény: nj (761)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.22 0 0 768

Vörös felhő és a lakota küldöttség látogatása Grant elnöknél az egy érdekes sztori volt.

Az indiánok pl. úgy tudták, hogy baráti látogatásra mennek az elnökhöz és nem szerződést módosítani.

Most olvasok utána a részleteknek a könyveimben, holnap majd beszámolok, hogy mire jutottam.

Előzmény: nj (766)
tibb Creative Commons License 2006.01.22 0 0 767

"Na most, ha amúgy is az USA része volt a Black Hills is, ami ha jól rémlik a rezervátumok határán kívül esett, akkor miért akarták megvenni?"

 

Nem jól emlékszel, a Black Hills ugyanis része volt Nagy Sziú Rezervátumnak, ezért akarta megvenni az amerikai kormány. Az elvesztett 1876-77-es háború után erőszakoltak ki egy új szerződést, amelyben a Black Hillst leválasztották a rezervátum területéről.

Előzmény: nj (766)
nj Creative Commons License 2006.01.20 0 0 766

Ez a wahingtoni módosítás akkor volt, amikor Red Cloud és társai ellátogattak Grant elnökhöz? Mert tudomásom szerint azt a szerződést az indiánok úgy írták alá, hogy mást fordítottak nekik. És amikor később reklamáltak, akkor mondták, hogy azt nem úgy kell érteni. Persze, azt már nem foglalták írásba.

 

Sajnos, a pontos szöveget nem ismerem, pedig érdekes lenne. Te olvastad valahol?

 

Ami az 1876-77-es sziú háborút illeti, az azért is érdekes, mert előtte 1 évvel az amcsik meg akarták venni a Black Hillset, de persze nem jött létre az üzlet. Erre adták ki az ominózus ultimátumot, hogy 1876. január 31-ig mindenkinek be kell vonulni a rezervátumokba. Na most, ha amúgy is az USA része volt a Black Hills is, ami ha jól rémlik a rezervátumok határán kívül esett, akkor miért akarták megvenni?

 

(Egyébként valami olyasmit is hallottam, hogy úgy kb. 15 évvel ezelőtt megpróbálták visszakövetelni a Black Hillset, a Laramie-szerződésre hivatkozva. Állítólag a Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott az üggyel, nem ismerem a végeredményt, de gondolom elutasították.) 

 

Én azt hiszem, hogy az aranyásók beengedése a szokásos cinikus amerikai taktika része volt. Provokálni az ellenfelet, hogy ő támadjon először és akkor "itt gyilkolják az ártatlan amerikai állampolgárokat" felkiáltással elindítani a hadigépezetet. Ugyanaz, mint Alamónál (ahol gyakorlatilag köztörvényes bűnözők törvényellenesen rabszolgákat tartottak a szabad Mexikó területén) vagy Pearl Harbournál (amikor tudott dolog volt, hogy az olajembargó miatt a japánok mindenképpen rákényszerülnek a támadásra, egyesek szerint a titkosszolgálat a helyet és az időpontot is ismerte) stb.

Előzmény: Galgadio (764)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.20 0 0 765

:o)))

Előzmény: nj (762)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.20 0 0 764

"A békét - jogilag és ténylegesen is - az Egyesült Államok szegte meg 1872-ben, amikor az indiánok engedélyen nélkül elkezdte építeni a Northern Pacific vasútvonalat a Yellowstone mentén. "

 

Igen, de ne felejtsd el azt sem, hogy a jenkik és az indiánok másképpen értelmezték az ún. Unceded Indian Territory jogállását.

Az amerikai jogászok az 1868. évi Fort Laramie szerződés 1870. évi washingtoni módosítására hivatkozva azt állították, hogy ez a terület jogilag az Egyesült Államok része maradt, amire ún. használati és vadászati jogot adtak az őslakóknak. Az amik szerint a lakoták és a sájenek nem tekinthették saját tulajdonuknak ezt a földet, következésképpen a telepeseket, aranyásókat, bányászokat és vasútépítőket sem űzhették el.

 

A lakoták és a sájenek viszont úgy vélték, hogy ősi jogon jogot formálhatnak erre a földre, amit a Fort Laramie szerződésben az amerikai kormányzat is garantált.

 

Az eltérő jogértelmezés is szerepet játszott az 1876-1877. évi Nagy Sziú Háború kirobbanásában.

 

Persze az amerikaiak jogi csűrés-csavarásánál azért erősen kilátszik a lóláb, hogy ki akarták semmizni az őslakókat a saját földjükről.

Előzmény: nj (761)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.20 0 0 763

Szia Eguzki!

 

Szerintem Najahuha is megérdemli a dicséretet, ő is alaposan összegyűjtötte a floridai törzseket. Egyébként a Délkeletet is ő vállalta.

 

"Ez gondolom magába foglalja majd a Préri, az Északi Síkságok és a Déli Síkságok nevezte kultúratérségeket! "

 

Így igaz. Ezzel előreláthatólag jövő hét közepére vagyok meg, bár bevallom, hogy nincsenek olyan precíz adataim, mint az Északkeletre vonatkozóan.

Előzmény: eguzki (760)
nj Creative Commons License 2006.01.20 0 0 762

Hasonló:

 

Egy fehér amerikai büszkén: "az én őseim a "Mayflower"-rel jöttek erre a földre"!

Rézbőrű amerikai: "az enyémek meg már a parton várták őket". :-)

Előzmény: Galgadio (747)
nj Creative Commons License 2006.01.20 0 0 761

Azt nem ígérték, hogy a rivális törzsekkel sem harcolnak. Annál is inkább, mert "az örökös indián területek" (nagyjából: délen az Északi-Platte, keleten a Missouri, nyugaton a Sziklás-hegység vízválasztója, északon meg nem is határoztak meg határt, tehát elvileg az USA-Kanada határvonal :-)) a szerződést aláíró lakota-cheyenne-arapaho törzseké maradtak, tehát azon belül azt csinálhattak, amit akartak.

A békét - jogilag és ténylegesen is - az Egyesült Államok szegte meg 1872-ben, amikor az indiánok engedélyen nélkül elkezdte építeni a Northern Pacific vasútvonalat a Yellowstone mentén. Majd később a Black Hills-expedíció stb. 

Előzmény: Galgadio (745)
eguzki Creative Commons License 2006.01.20 0 0 760

Szia Galgadio!

 

Úgy látom alapos munkát végeztél! Szeretem az ilyen precízitást! Kíváncsian várom a Nagy Síkságokra vonatkozó adataidat. Ez gondolom magába foglalja majd a Préri, az Északi Síkságok és a Déli Síkságok nevezte kultúratérségeket! Nem tudom a Délkelet népssségét ki számolja? Mert talán már csak ez van hátra.

 

Üdv!

Előzmény: Galgadio (759)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.19 0 0 759
Akkor a keleti erdővidék (Woodsland) népessége, ahogy ígértem:

 

I. Az észak – és közép-atlanti partvidék algankin népei  

Abenaki

40000

Massachuset

3000

Mattabesic

10000

Metoac

10000

Micmac

20000

Mohegan and Pequot

6000

Narragansett

10000

Nauset

1500

Niantic

4000

Nipmuc

6000

Pennacook

12000

Pocumtuc

5000

Wampanoag

12000

Wappinger

8000

Összesen

147500

 

II. A Hudson-Delaware vidék algankin népei  

Delaware

20000

Mahican

8000

 

Összesen

28000

 

III. Virginia és Carolina algankin népei  

Összesen

Ca 50000

 

 

IV. A Nagy-tavak vidékének algankin népei  

Ojibwa

35000

Potawatomi

8000

Ottawa

8000

Mascoutan

6000

Menominee

4000

Noquet

2000

Kitchigami

2000

Assegun (Bone)

2000

Mundua

2000

Sauk

6500

Fox

5000

Illinois

20000

Miami

15000

Kickapoo

4000

Shawnee

10000

Összesen

129500

 

V. Északi irokéz népek  

Erie

15000

Huron

30000

Tionontati

8000

Neutrals

20000

Wenro

2000

Iroquois

20000

Susquehannock

7000

Összesen 102000

 

VI. Winnebago (Hocankara) nemzet kb. 6.000 fő

 

 

Ez mindösszesen 463 ezer fő, ha jól adtam össze.

Szerintem 1500 körül az Északkeleti erdővidék népessége kb. FÉLMILLIÓ fő lehetett.

Előzmény: najahuha (758)
najahuha Creative Commons License 2006.01.19 0 0 758
..


FLORIDA indián törzsei




Acuera.

Meaning unknown (acu signifies "and" and also "moon").
Létszám: lásd UTINA alatt.

Ais.

(1650-körül , beleértve a TEKESTA, GUACATA és JEAGA törzseket is: kb. 1000 fő)

Amacano.

Amacapiras, see Macapiras.


Apalachee (See Apalachee)

Apalachicola.


Calusa (See Calusa)


Caparaz. cc. 300 fő

Chatot (1674-ben) cc. 1200-1500 fő

Chiaha.


Chilucan.

Chine. (1674-ben ) cc. 300 fő

Creeks see Alabama, Chiaha, Hitchiti, Mikasukee, Muskogee, Oconee, Sawokli, Tawasa, and Yuchi.)


Guacata.

Hitchiti.

Icafui. (létszám: lásd UTINA alatt)

Jeaga.


Koasati.

Macapiras, or Amacapiras. 24 fő (1728-ban)


Mikasuki. cc. 1400 fő (1822)


Mocogo, Mucogo.


Muklasa.


Muskogee.



Ocale, or Etocale.


Oçita, see Pohoy.

Oconee.

Onatheaqua. 230 fő (1675-ben)

Osochi.

Pawokti.

Pensacola 40 fő (1725-ben)

1764-ben együtt a Biloxi, Chatot, Capinans, Washa, Chawasha, és Pascagoula 251 fő.

Pohoy, Pooy, Posoy. 300 fő (1680-ban)

Potano. cc. 3000 fő (1650-ben)


Saturiwa. cc. 500 fő keresztény volt már köztük (1602-ben)

Sawokli.

Seminole

Surruque.

Tacatacuru. 8 telepes és 792 keresztényizált (1602-ben)


Tawasa. 321 fő (1832-ben)

Tekesta v. Tequesta. cc. 1000 fő (1650-ben)

Tocobaga.

Ucita, Pohoy.

Utina v. Timucua.

Aguacaleyquen, a town in the province of Utina between Suwannee and Santa
Fe Rivers.
Ahoica, probably near the Santa Fe River.
Alachepoyo, inland from Tampa Bay.
Alatico, probably on Cumberland Island.
Albino, 40 leagues or 4 days inland from St. Augustine and within 1% to 2
leagues of two others called Tucuro and Utiaca.
Alimacani, on an island of the same name not far north of the mouth of St. Johns River.
Amaca, inland from Tampa Bay.
Anacapa, in the Fresh Water Province 20 leagues south of St. Augustine. Anacharaqua, location unknown.
Antonico, in the Fresh Water Province.
Apalu, in the province of Yustaga.
Arapaja, 70 leagues from St. Augustine, Probably on Alapaha River.
Araya, south of the Withlacoochee River.
Archaha, location unknown.
Assile, on or near Aucilla River.
Astina, location unknown.
Atuluteca, probably near San Pedro or Cumberland Island.
Ayacamale, location unknown.
Ayaocute, in the Utina country 34 leagues from St. Augustine.
Ayotore, inland from Cumberland Island and probably southwest.
Beca, location unknown.
Becao, location unknown.
Bejesi, location unknown, perhaps the Apalachee town of Wacissa.
Cachipile, 70 leagues west of St. Augustine.
Çacoroy, south of St. Augustine and 1'J2 leagues from Nocoroco, probably in the Fresh Water Province.
Cadecha, allied with Utina.
Calany, allied with Utina.
Caparaca, south of St. Augustine, southwest of Nocoroco and probably in the
Fresh Water Province.
Casti, location unknown.
Cayuco, near Tampa Bay.
Chamini, 70 leagues west of St. Augustine.
Chimaucayo, south of St. Augustine.
Çhinica, 131 leagues from St. Augustine.
Cholupaha, south of Aguacaleyquen in the Potano Province.
Chuaquin, 60 leagues west of St. Augustine.
Çicale, south of St. Augustine and 3 leagues south of Nocoroco, perhaps in the
Fresh Water Province.
Cilili, said to be a Utina town.
Colucuchia, several leagues south of Nocoroco.
Coya, location unknown.
Disnica, south of St. Augustine, perhaps should be Tisnica.
Eçalamototo, on the site of Picolata
Egita, near Tampa Bay, possibly a variant of Oçita.
Eclauou, location unknown.
Edelano, on an island of the same name in St. Johns River.
Elajay, location unknown, perhaps Calusa.
Elanogue, in the Fresh Water Province near Antonico.
Emola, location unknown.
Enecaque, location unknown.
Equale, in the Fresh Water Province.
Ereze, inland from Tampa Bay.
Esquega, a town or tribe on the west coast.
Exangue, near Cumberland Island. Filache, in the Fresh Water Province.
Guacara, on Suwannee River in northwestern Florida
Guaçoco, probably a town on a plain so called Urriparacoxi country. Heliocopile, location unknown.
Helmacape, location unknown.
Hicachirico ("Little town"), one league from the mission of San Juan del Puerto,
which was probably at the mouth of St. Johns River in the Saturiwa Province.
Hiocaia, the probable name of a town giving its name to a chief, location unknown.
Huara, inland from Cumberland Island.
Itaraholata, south of Potano, Potano Province.
Juraya, a rancheria, apparently in the Timucua territory.
Laca, another name for Eçalamototo.
Lamale, inland from Cumberland Island.
Luca, between Tampa Bay and the Withlacoochee River in the Urriparacoxi country.
Machaba, 64 leagues from St. Augustine, near the northern border of the Timucua country inland.
Maiaca the town of the Fresh Water Province most distant from St. Augustine, a few leagues north of Cape Canaveral and on St. Johns River.
Malaca, south of Nocoroco.
Marracou, location unknown.
Mathiaqua, location unknown.
Mayajuaca, near Maiaca.
Mayara, on lower St. Johns River.
Mocama, possibly a town on Cumberland Island, province of Tacatacuru, but
probably a province.
Mogote, south of St. Augustine in the region of Nocoroco.
Moloa, on the south side of St. Johns River near its mouth, province of Saturiwa. Napa, on an island one league from Cumberland Island.
Napituca, north of Aguacaleyquen, province of Utina.
Natobo, a mission station and probably native town 232 leagues from San Juan
del Puerto at the mouth of St. Johns River, province of Saturiwa.
Nocoroco, at the mouth of a river, perhaps Halifax River, one day's journey south of Matanzas Inlet, Fresh Water Province.
Ocale, in a province of the same name in the neighborhood of the present Ocala.
Oçita, probably on Terra Ceia Island, on Hillsborough Bay.
Onathaqua, a town or tribe near Cape Canaveral.
Osigubede, a chief and probably town on the west coast.
Panara, inland from Cumberland Island.
Patca, location unknown.
Patica, on the seacoast 8 leagues south of the mouth of St. Johns River.
Patica, on the west bank of St. Johns River in the Utina territory.
Pebe, a chief and probably a town on the west coast.
Pentoaya, at the head of Indian River.
Perquyinaland, south of Nocoroco; possibly the names of two towns, Perqui and Maland, run together.
Pia, on the east coast south of Nocoroco.
Pitano, a mission station and probably a native town a league and a half from
Puturiba.
Pohoy, a town or province, or both, at Tampa Bay, and perhaps a synonym of
Ocita.
Potano, the principal town of the Potano tribe, on the Alachua plains.
Potaya, 4 leagues from San Juan del Puerto at the mouth of St. Johns River. Puala, near Cumberland Island.
Punhuri, inland from Cumberland Island.
Puturiba, probably near the northern end of Cumberland Island, province of
Tacatacuru. There was another town of the same name west of the Suwannee
River.
Sabobche, near the coast south of Nocoroco.
Saint Julian, in the Fresh Water Province.
San Mateo, about 2 leagues from San Juan del Puerto at the mouth of St. Johns
River, province of Saturiwa.
San Pablo, about 13 leagues from San Juan del Puerto, province of Saturiwa. San Sebastian, on an arm of the sea near St. Augustine.
Sarauahi, a quarter of a league from San Juan del Puerto.
Sena, on an "inlet" north of the mouth of St. Johns River, perhaps Amelia River. Siyagueche, near Cape Canaveral.
Socochuno, location unknown.
Soloy, not far from St. Augustine and probably on the river called Seloy by the
French.
Surruque, a town or tribe near Cape Canaveral.
Tacatacuru, the name of Cumberland Island and Province, and perhaps of the chief town, on the mainland side of the island near the southern end, 2 leagues from the Barra de San Pedro.
Tafocole, inland from Tampa Bay.
Tahupa, inland from Cumberland Island.
Tanpacaste, a chief and perhaps town north of Pohoy, i. e., north of Tampa Bay.
Tarihica, 54 leagues from St. Augustine, and perhaps in the Onatheaqua Province.
Tocaste, on a large lake south of the Withlacoochee River, province of Urriparacoxi.
Tocoaya, very near Cumberland Island.
Tocobaga, the chief town of the province so called, in Safety Harbor, Tampa Bay.
Tocoy, in the Fresh Water Province 5 leagues south of St. Augustine. Tolapatafi, probably toward the west coast of the peninsula of Florida near
Aucilla River.
Toloco, location unknown.
Tomeo, near the Fresh Water Province.
Tucura, near the Fresh Water Province.
Tucuro, see Abino.
Tunsa, possibly a synonym of Antonico.
Uçachile, a town or tribe in the Yustaga Province, perhaps the mother town of the Osochi.
Uqueten, the southernmost village of the province of Ocale on Withlacoochee River entered by De Soto.
Urica, 60 leagues from St. Augustine.
Uriutina, just north of the river of Aguacaleyquen, perhaps at Lake City.
Urubia, near Cape Canaveral and 134 leagues from the town of Surruque. Utayne, inland from Cumberland Island.
Utiaca, see Abino.
Utichini, inland from Cumberland Island and within a league and a half of Puturiba.
Utinamocharra, 1 day's journey north of Potano, Potano Province.
Vera Cruz, half a league from San Juan del Puerto, province of Saturiwa.
Vicela, a short distance south of Withlacoochee River, province of Urriparacoxi.
Xapuica, near the Guale country, perhaps a synonym of Caparaca.
Xatalalano, inland from Cumberland Island.
Yaocay, near Antonico in the Fresh Water Province.
Ycapalano, inland from Cumberland Island and probably within half a league or a league of Puturiba.
Yufera, inland and probably northwest from Cumberland Island.


Timucua . 13000 fő (1650-ben)


Yamasee.


Yuchi.

Yufera.

Yui. cc. 1000 fő (1602-ben)

Yustaga. 300 fő (1675-ben)
-------------------------------------


folyt köv....
Galgadio Creative Commons License 2006.01.19 0 0 757

Idézet a könyvből, a félig odzsibua származású főhős elmélkedése:

 

" A világon mindent Kitchimanidu teremtett, a Nagy Szellem, akinek szándékai kifürkészhetetlenek. A nyírfa lombja menedéket nyújt az állatoknak, kérgéből lesz a kenu, ágaiból pedig a tábortűz. A tó a halak otthona, a szomjazónak ital, enyhet adó hely a forró nyári napokon.

Nem így a puska. Vajon mi más célt szolgál egy puska, mint hogy gyilkoljon?"

Előzmény: Galgadio (755)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.19 0 0 756
Sziasztok!

 

Az Ojibwa nemzet a közeli rokon Potawatomi és Ottawa nemzetekkel a három nép közös hagyománya szerint eredetileg a Hudson-öböl partvidékén élhetett. Onnan a klíma hidegebbre fordulása miatt költöztek le a Michigan- és a Felső-tó vidékére az 1400-as években.

Az Ojibwa a csiroki (Cherokee) és a dakota-nakota-lakota Ocheti Shakowin (Hét Tanácstűz) után Indián-Amerika harmadik legnépesebb nemzete volt.

Az odzsibuák a XVIII. században véres háborúkat vívtak a dakotákkal a Mississippi folyó forrásvidékének birtoklásáért. A század végére sikerült kiűzniük a dakotákat erről az erdőben, vízben, vadban és halban gazdag területről.

 

Az odzsibuák a dakotákat <nadowessiweg>, azaz <kis kígyók> névvel illették.

Ennek a kifejezésnek az egyes száma a <nadowessiu>, amelyből a francia-angol Sioux - <sziú> kifejezés származik.

 

A farkas szó az odzsibua nyelvben <ma’iingan>, ami összevethető a szintén farkas jelentésű keleti algankin <mohegan, mahikan> szavakkal.

 

A Nagy Szellem megnevezése odzsibua nyelven <Kitchimanidu>, a gonosz szellemé pedig <Madjimanidu>.

Galgadio Creative Commons License 2006.01.17 0 0 755

Egy féig indián témájú kisregényt olvasok.

 

William Kent Krueger: Hajsza a tavak vidékén

 

Minnesota északkeleti részén játszódik a közelmúltban és odzsibua (Ojibwa) indiánok is szerepelnek benne, akik a saját nyelvükön magukat Anashinabe néven hívják.

 

Az Ojibway nemzet az Algonquian nyelvcsaládba tartozik, azon belül a tóvidéki algankin (Great Lakes Algonquian) csoportba. Létszámuk 1600 körül 25-40 ezer fő körül lehetett és hatalmas területen szétszóródva éltek a mai Michigan, Wisconsin, Minnesota és Ontario területén.

Sok amerikai művész és tudós a normálisabbak közül megemlítette az Ojibway kultúra és életforma költőiségét.

 

Galgadio Creative Commons License 2006.01.17 0 0 754

Minél jobban beleásom magam ebbe a népesség témába, annál inkább az a véleményem, hogy É-Amerika őshonos népessége 1492-ben nemigen volt több 2-2,5 millió léleknél.

Éppen ez a döbbenetesen alacsony népsűrűség tette azonban lehetővé, hogy az indiánok alig okoztak érzékelhető változást természeti környezetükben, így ezen a kontinensen az európaiak érkezéséig irdatlan kiterjedésű érintetlen ökoszisztémájú természeti területek maradhattak fönn.

Galgadio Creative Commons License 2006.01.17 0 0 753

Korábban már volt szó a lakota izzasztósátorról, az ínipi-ről.

Valamikor 96-ban vagy 97-ben, miután elovastam Sánta Őz könyvét, a haverokkal el is határoztuk, hogy elkészítünk egy eredeti lakota izzasztósátrat a Galga-patak partján. Már a pontos helye is ki volt nézve, valami miatt aztán mégsem lett belőle semmi.

Érdekesen nézett volna ki egy lakota izzasztósátor azon a tipikus tót-sváb vidéken...

tibb Creative Commons License 2006.01.17 0 0 752

Itt található egy virtuális kiállítás a képeiből:

http://americanart.si.edu/collections/exhibits/catlin/highlights.html

Előzmény: Galgadio (750)
tibb Creative Commons License 2006.01.17 0 0 751
Előzmény: Galgadio (750)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.17 0 0 750

George Catlinról nincs valamid?

Ő volt az indián téma korai és egyik legautentikusabb festője.

Korábban a pipakő (catlinit) kapcsán már említettem a topikban.

Előzmény: tibb (749)
tibb Creative Commons License 2006.01.17 0 0 749

Még egy kis néznivaló.

 

Frederic Remington festményei:

http://www.artrenewal.com/asp/database/art.asp?aid=400&page=1

Előzmény: Galgadio (747)
tibb Creative Commons License 2006.01.17 0 0 748

Egy kis néznivaló.

 

Charles Russell festményei:

http://www.artrenewal.com/asp/database/art.asp?aid=461

Előzmény: Galgadio (747)
Galgadio Creative Commons License 2006.01.17 0 0 747

Egy könnyű kis vicc így ebéd előtt:

 

- Követeljük, hogy az összes illegális bevándorló azonnal hagyja el az Egyesült Államok területét!!! - mondja a WASP (White Anglo-Saxon Protestant - fehér protestáns angolszász)

 

Szólásra jelentkezik az indián:

 

- Segítek Önnek csomagolni!

Galgadio Creative Commons License 2006.01.17 0 0 746
Más részről az is igaz,  hogy a fehérek által elterjesztett lovak és puskák nélkül a Nagy-síkság népei sem tudtak volna olyan félelmetes harcosokká válni, mint amilyenek voltak a fehérek szemében.
Galgadio Creative Commons License 2006.01.17 0 0 745

Szia Tibb!

 

Azt hittem, hogy már nem is jelentkezel többet:)

 

"Pl. az 1870-es évek elején a lakoták többet harcoltak ősi ellenségeikkel, a varjakkal és a feketelábúakkal, mint a Black Hills környékét elözönlő fehérekkel. "

 

Vedd még ide nyugodtan a sosónikat és a paunikat is. 1873-ban pl. a lakoták és a sájenek elpusztítottak egy pauni falut. Nem sokkal később a paunik eladták Nebraskában lévő földjeiket Uncle Sam-nek és Oklahomába költöztek.

 

Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy 1868. novemberében  Fort Laramie-ben Vörös Felhő és még vagy két tucat lakota főnök megígérte a fehéreknek, hogy betartják a békét és adott szavukhoz ragaszkodtak is, amíg csak lehetséges volt.

Előzmény: tibb (744)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!