Kamaszodik, olyankor ez normális (az abbahagyás-kedv). Ha nem hagyja abba (nem szabad, hogy abbahagyja), és örömet talál benne, megmarad a dolog (jelen esetben a zenélés), és átsegítheti sokmindenen.
Kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy pont most év végén közölte, hogy már annyira nincs is kedve zenélni, de végül abban állapodtunk meg, hogy egy évig kipróbálja a szaxofont (hiszen akkor minek volt ez az egész 3 év, ha pont a végcél előtt hagyja abba), aztán újra átbeszéljük, hogy van-e még kedve.
Bár ez a topik témája szempontjából félig meddig off, de érdekes ez a jelenség amit leírtál.
Néhány hónapja betévedtem Óbudán a Gitárodú nevű hangszerüzletbe és a tulajdonossal volt egy beszélgetésünk arról, hogy általános a jelenség, hogy a zenetanulás első néhány éve sokszor inkább elveszi mint meghozza a zenetanuló gyerekek kedvét. Mivel a legtöbb szülő nincs otthon ezen a területen, vagy hasonló frusztráló élményeket szerzett a zeneiskolai tanulás során, nagyon sok gyerek hagyja abba néhány év után, vagy csak becsületből csinálja végig a zeneiskolát, pedig manapság az eszközök, a hangzó anyag és az írott zenei anyag is hozzáférhetőbb, mint korábban bármikor, ezért meg kellene találni a módját, hogy a gyerek eljusson odáig, hogy olyan zenével kerüljön kapcsolatba amit örömmel tud énekelni, játszani a hangszerén.
Számomra erről szól Katona Klárinak ez a "száma" is:
A Roy Benson rettentő szerintem. Volt néhány a kezemben, nem tudok róla jót mondani, se a hangja, se a mechanika nem jött be. És ott találkoztam először olyasmivel, hogy a gyári fúvóka teljesen használhatatlan volt: nem volt sík a felület, homorú vagy domború volt, nem feküdt föl a nád. Persze, lehet, hogy kifogtam.
Ebben az árfekvésben minden kínai, vagy felújítandó cseh/NDK (60000 egy generál).
Ezzel nem az a baj, hogy le kell cserélni a fúvókát, mert azt majdnem mindegyiknél le kell, de az egy kb. 5000 forintos tétel. Nádat meg úgyis venni kell, akkor is ha jó, amit adnak hozzá. Itt a szaxival van gond. Ez a Startone nem javasolt kategória a külföldi fórumokon, elég sok rosszat olvastam róla (olyan oldalakon, ahol nincsenek ellene a kínai szaxiknak). A Thomann márkájú csövek megbízhatóak, azokkal van sok tapasztalatom.
Szerintem inkább áldozz rá egy kicsivel többet, mert egy vacak szaxi csak szenvedés.
A Palatino egy megbízható, jó hangszer (100 fölött volt újonnan, sajnos már magyar forgalmazó nincs), a Thomann TAS 150-es hasonló. Aztán ettől fölfelé vannak árban a Thomann drágább modeljei, a Classic Cantabile, a Jupiter és hasonlók, de ezeknél kicsit drágábban már használt Yamaha is van. Amit nem ajánlok, az a Roy Benson, Karl Glaser.
Kicsit olvasgattam most utána, azt írták hogy kínai, érdemes lecserélni a fúvókát és nádat. Nem akarunk mindenképpen újat venni, csak 50-60e körüli összegből szerettük volna megúszni a dolgot. Tudom nem sok, de korábban említettem az okokat.
Ezt ne vegyétek meg. A Thomann szaxik jók, de erről nem hallottam sok jót, ennyiért nem is nagy csoda. Pláne akkor, ha élmény a cél. Inkább egy használtat, lehet azt kapni 80 alatt is (én pl. 70-ért árulom a Palatinomat :)), de ha újat akartok, akkor egy TAS 150 a minimum.
Szaxofon vásárlásán gondolkodunk 12 éves fiunknak, aki eddig 3 évet klarinétozott. A klarinétra elsősorban az életkora miatt került sor, a végcél a szaxofon volt mindig is. Kicsit bonyolítja a helyzetet, hogy pont most év végén közölte, hogy már annyira nincs is kedve zenélni, de végül abban állapodtunk meg, hogy egy évig kipróbálja a szaxofont (hiszen akkor minek volt ez az egész 3 év, ha pont a végcél előtt hagyja abba), aztán újra átbeszéljük, hogy van-e még kedve. Ne legyen félreértés, nem erőltetjük, de kicsit hiányzott az utolsó évben a sikerélmény neki és mondjuk az első elkedvetlenedésre azért nem kell azonnal abbahagyni egy hosszútávú dolgot - persze ha egy év múlva is azt mondja, hogy nem akarja, akkor nem erőltetjük tovább. Mondjuk azért amikor lát/hall szaxofont akkor azért mindig felcsillan a szeme :-)
Ebben a helyzetben célszerű lenne kölcsönözni egyet, de a zeneiskolában már nincs szabad hangszer a boltokban meg nagyon drága a kölcsönzés (új hangszerről nem is beszélve). Néztük a használt hangszereket, de itthon általában 80-100e körül kezdődnek, amit kicsit sokallunk mivel azt sem tudjuk, hogy egy év múlva nem akarjuk-e majd eladni.
Viszont itt a topicban ajánlottatok egy német boltot:
ahol az ár már közelít a fenti körülmények között is vállalható összeghez.
Na, a hosszú bevezetés után a kérdés: a belinket szaxofonról hallottatok már? Érdemes megvenni kezdőnek? Ha tetszik neki használható jó pár évig? (gondolok itt arra, hogy annak sincs értelme hogy az ember olcsón megvesz valamit, amit aztán túlságosan gagyi)
Nekem az vált be, és így tanították, ha a fuvókát végével felfelé, náddal felém magam elé tartom, a nád felett látok egy vékony, de határozott vonalat a fuvókából.
Ez a szorító kérdés erotikusan hat a csőrömre, így lehet hogy a Yana szorító a Lebay fejre nem is nagy, csak feljebb kellene húznom, és már nem is ér össze, mikor megszorítom...
Szerintem is probald egy szintben,legalabb az az elonye is megvan,hogy mindig ugyanoda tudod tenni,biztos a viszonyitasi pont. Nekem azt tanitottak, ha puhul a nadad,akkor picit huzd visszabb, azaz picit a fuvoka vege legyen elorebb, ha az uj nadad meg kicsit kemeny, vagy olyat fogtal ki, amit valamiert picit nehezebb fujni,akkor egy picit erjen tul a nad.....megint csak azt gondolom, hogy tokeletesen kivalasztott, bejaratott fuvoka,nad kombinacival nem kell trukkozni....ma mar nem olyan nehez ezt kivalasztani megszerezni es szinten tartani, mint husz evvel ezelott.(persze nem fillerek....)emlekszem, regen, amikor orultem, hogy lett egy fem fuvokam a tenorra, elkezdodott a nagy teszt..kis papirdarab a nad vege ala, ezzel konnyebb lett fujni, hiszen csokkent a szog, meg bizony kicsit ere,kicsit hatra aztan most eppen jo, es legkozelebb elorol.... Szerintem ennek az idoszaknak vege.....
Nem számítanak. A nád azon része számít, ami a lyuk fölött van. Ha a szorító megfelelően szorítja, és fölfekszik a felületre, akkor jó helyen van. Ennyi.
Nna, hónapok óta kezdő szaxofonosként tesztelek 5 fejet, 3 gyártótól összesen 9féle náddal, és kiderül hogy kezdhetem elölről külömböző helyzetbe állítva a szorítót. Gondolom a milliméterek is számítanak.
A zongorista meg leül egy idegen hangszer elé, és játszik...
Oké, úgy van vágva, gondoltam hogy a gyártáskor más jelentősége van, de eddig nálam éppen jelként is funkcionált. Persze biztos közlekedésgépészként a kelelténél szögletesebb vagyok e téren, ezért is van nekem a pipa oldalirányú helyzete, és minden más is megjelölve. :)
De mégis hogyan találom meg, mikor van a legoptimálisabb helyen a szorító? Ha nincs kellő rutin ehhez hogy hármat belefújok, akkor mire kell figyeljek?
Köszöntem a mailt, a három pdf részemről biztonságba helyezve, 357. oldalon ott is van amit kerestem, bírkózhatok vele, köszi!!!
Az nem jel, csak a kéreg úgy van vágva. :) Oda rakod, ahova akarod, ráadásul szorítója is válogatja, mert van, ami nem is egyenes (pl. Lebayle is van olyan). A fúvóka határozza meg inkább, hogy hova kell tenni (pl. a Rico meg van jelölve), de az is csak ajánlás.
Hadd kérdezzem meg, Rico, Vandoren, stb. nádon van egy határozott jel az íves felén, ahova a tanárom instrukciói szerint állítom a szorítót. Mi a a helyzet akkor, ha a nádon nincs ilyen vonal, (mint pl. Lebay nádak) ilyenkor hogyan kell beállítanom, van erre valami trükk, módszer?
Így nem szabad kitenni a mélcímet, mert megtalálnak a spammerek. De fölteszem valahova mindjárt, csak ha túl sokan töltik, letilt, úgyhogy onnan már oldjátok meg.
Ha en is dobok e-mail cimet en is kapok, vagy en nem?nyugodtan ird meg, ha ezt taplosagnak tartod....akkor nem kerem....ha nem, akkor :-) tamcsab@gmail.com koszonom, ha ugy alakul.....
