Már akinek, a határ szélétől is kevésnek érzem a 100 km-t (pl Kassa-Poprád vasúton 101 km) úton, de lényegesen közelebb van az biztos. Egy naposat max kocsival lehet csinálni, azt is eléggé kicentizve.
Ki lehet fogni a jó időt, de magas hegyen sajnos semmi biztosíték nincsen rá. Júniusban is 10-12 óra napsütés mellé, 35% valószínűséggel 0-2 mm esőt írtak amerre voltam, mégis kiadós rommá ázás történt 2200-ról lefelé. Tavaly előtt voltam a Tátrában augusztusban, végig jó idő volt (3 nap). Nyár végén-ősz elején (előtte napsütés-eső sűrűn váltakozva) előfordul az is, hogy ha jó idő van az marad tartóan, ha rossz akkor meg az. Tátra viszonylag kis területre koncentrálódik, ott talán nem ennyire markánsan jelenik ez meg, de biztosra menni ott sem lehet. Ott a délutáni viharok gyakoriak sajnos.
Gondolkoztam sokat, hogy a Szlovák kétezresek kapcsán megyek a Tátrába augusztusban, de esélyes, hogy Szlovéniában fogok kikötni, egyszerűen nem vágyok a tömegbe.
Tirolban, Praxmar-Habichen rész hiányzik már csak :)
Annyi a nehézség a szinteken és a távon kívül, hogy csak Lüsensben van megfizethető szállás (úgyis tetszett az a hely tavaly, nem bánom, hogy oda kell mennem), Praxmarba 3-áig sajnos nincs, pedig az elég tuti hely volt. Habichenből is el kell mennem Tumpenbe, szintén aludni, ez 2x3 km kitérőt jelent a túra elején és végén, tehát összesen 39 km a táv. Ezen kívül további nehézség, hogy Praxmarba hétvégén nem lehet tömegközlekedéssel eljutni (Lüsensbe nincs is, csak kocsi, gyalog, bringa, motor), mivel az első railjettel is lekésem az utolsó buszt (persze ha elérném, akkor meg Griesben kéne egy és 3/4 órát ülnöm, szóval ott is van példa ilyen "zsenialitásra"), szóval marad a stoppolás vagy gyaloglás. Nyilván amikor mennék esni fog (amikor dolgozni kell akkor sokszor ott is jó az idő persze), gondolkodom egy napos csúsztatáson emiatt, majd holnap kiderül mit jelez előre esőfronton a net, utána döntök.
Dachsteinben nem voltam még, többször láttam messzebbről és kicsivel közelebbről is (vonatból), a schladmingi Tauern viszont nagyon szép amerre a Zentral vezetett! Kívánok jó időt a túrához!
Na igen, pár évtized és a Zentral 3-as, gleccseres kötetét is be lehet járni anélkül.
Tamás! Ebből is látszik, nekem nem Budapest a kiinduló pontom, így oda-vissza 150 km-ből megjárom. De ennek a duplája is még csak töredéke az Alpok, bárhonnan is indulunk. A mellé leírt előnyös szempontok pedig távolságtól függetlenül fennállhatnak.
Ez igaz, de a Tátra alig száz kilométeres távolságra van, ami kis bevállalással akár egy napos túrákkal is megoldható. Ezzel szemben valóban sűrűbb a látogatottság.
De ez utóbbin is lehet csökkenteni. Sok éves tapasztalat, hogy az iskolaidő megkezdésével jelentősen csökken a tömeg. Ilyenkor sok turistaszálláson kedvezményes árakat is ki lehet fogni. További előnye ennek az időszaknak, hogy a Tátrában a kora ősz időjárásilag is a legnyugodtabb időszak általában.
mi aug 20-as héten leszünk Schladming-Dachstein régióban, remélem jó idő lesz, már alig várom (voltam már arra sok-sok éve, durva hogy azóta több méterrel vékonyabb lett a gleccser :-(
Az Alpok is ilyen (és zordabb), csak tömeg nélkül :)
Legutóbbi 4 napos túrámon is alig találkoztam az úton emberekkel.
Az idővel mákjuk volt, nem érte őket utol az eső. Hó végén megyek harmadszorra az Alpokba idén, most is ázni fogok...de már csak 33 km választ el a céltól :)
Hát ez nem könnyű feladat Nekik. Az egyre gyakoribb átbukó szelek és a gombás fertőzés egyre nagyobb gondot okoz mindenfelé. Az Alpokban is vannak hasonló területek sajnos, de még Erdélyben is.
Esetleg bevezető túrának a Csorba-tótól ajánlani tudom az Elülső-Szoliszkót(Predné Solisko), nagyon kellemes kis csúcs, bemelegítésnek pont jó és van könnyítési lehetőség is, hiszen a sípálya mellett van felvonó, és természetesen a sípálya kezdeténél étterem. Persze, ha még nem volt meg. :)
Jelenleg ha valahol kék sáv turistajelzést lát az ember, ott arra számít, hogy az minden évszakban járható!
A sípályán esetleg egy kék síút jelzést lehetne alkalmazni, azon eleve azt feltételezi az ember, hogy hóban síelők használják, de nyáron gyalogos közlekedésre alkalmas.
De természetesen az is csak akkor, ha a tulajdonos/kezelő hozzájárul.
Mert ki tudja, hogy mikor fogják bekeríteni az egészet, ahogy a tendenciákat nézi az ember...
Nem látom be, miért nem lehet azt mondani, a sípálya működésének idején akkor terelőút az alábbi útirány:...., és kész. Évtizedek alatt ez nem zavart senkit, jellegzetes szakasz esik ki így.
Megértem én a biztonsági szempontokat, télen főleg nem szerencsés, ha a sípályán (annak szélén) halad a turistaút, de az biztos, hogy a kéktúrám egyik legnagyobb élménye volt Mátraházáról felmenni a Kékesre egy nyári napon, kora reggel. És biztos nagyon szép a bükkös, meg jó, hogy van forrás, de az eddigi útvonalon volt kilátás is, ráadásul számomra mindig nagyon különleges dolog egy sípályán gyalogolni.
Örülök, hogy én még a régi útvonalon mehettem fel (hivatalosan is).
A Krivánon kevesebb a kitett hely, így tériszonyosok számára vélhetően jobban "elviselhető", mint a Tengerszem-csúcs.
Ugyanakkor véleményem szerint a Kriván technikailag nehezebb, sok a "négykézlábas" rész, nehezebben követhető az út (a Tengerszem-csúcsra nem lehet eltéveszteni az "ösvényt", gyakorlatilag nem lehet letévedni róla). Ereszkedésnél jó párszor kell gondolkodni, hogy merre is menjünk, hogyan.
A Kriván messzebb is van mindentől, ez alatt azt értem, hogy sokáig tart biztonságos részre érni, míg a Tengerszem-csúcsnál ott van a menedékház.
Nyilván egyéntől is függ sok minden, de pl. tavaly, miután megmásztam mindkét csúcsot két egymás követő nap, az jutott az eszembe, hogy a Krivánra csak olyasvalakivel mennék, aki képes mászni is, nem csak gyalogolni.
iv) Egyenes (függőleges) nyíl Megerősíti az egyenes irányt (a nyíl nélküli jelzés helyett nagyobb biztonságot ad a továbbhaladásra amikor ritkább jelzésre van csak mód). A függőleges nyílban a sávjelzés vízszintes marad.Jelentése: A következő elágazásnál ill. szakaszon nem lesz jelzés (nem lehet festeni vagy széles egyértelmű út [pl. műút] következik), haladj tovább egyenesen további jelzésig
Néhány éve csakugyan ilyen volt a sífutó út jelzése (vélhetően a síléc állására utalva), aztán ahogy fogytak a gyakorlott síelők, inkább a mostani jelzésre váltottak...
Ezeket a nem túl igényesen elkészült jelzéseket Fenyőfő környékén a P- ra fonódva fotóztam. Szakértőket kérdezném mik ezek? Valamilyen biciklis jelre gondolok. ?
