Orulok, hogy igy latod. Meg nem lepodtem.
Eljenek a gyorsulo inerciarendszerek:-)
Talan meg az idoelteres okat is megtalaljatok Antival kozosen:-) Ez minimum egy Nobel!
Akkor ez van:-)No comment.
Voland, úgy látom, te elég hamar elveszíted a türelmedet. Nem értem, miért poénkodsz állandóan azon, hogy Anti Nomy a gyorsulásra hivatkozik, amikor világosan megmondta, hogy "gyorsuló" alatt azt érti, hogy "nem inerciális", és nem azt, hogy gyorsuló. Ezt még a kiscicás példával is megpróbálta megvilágítani, de neked csak nem esett le a tantusz.
Anti Nomynak tökéletesen igaza van: az ikerparadoxon feloldása minden esetben az, hogy a két összehasonlított rendszer közül (legalább) az egyik nem inerciális. Ha ugyanis mindkettő inerciális lenne, akkor egyenértékűek lennének, és akkor nem tudnánk megmagyarázni a paradoxont.
Ez nem mond ellent annak a háromikres verziónak, amit te írtál le, hiszen ott egy inerciarendszert KÉT inerciarendszerrel hasonlítasz össze, márpedig két inerciarendszer nem egy inerciarendszer. Úgyhogy nem igazán kell sokat vizsgálódni, hogy eldöntsük, egyenértékűek-e: az egyik egy rendszer, a másik meg kettő, tehát nem egyenértékűek, pont. Éppen ott van a kutya elásva, hogy egy ponton átkapcsolsz egyik inerciarendszerről a másikra, márpedig a harmadik inerciarendszer órájának állása a két másikból nézve nem ugyanannyi.
A Matolcsi-könyvet meg én is ajánlom, engem tanított a fickó, úgyhogy ismerem a szemléletmódját, ő az, aki matematikai pongyolaságok nélkül képes kezelni a fizikát.
Azért meglepő, hogy két értelmes és tájékozott ember nem képes egy mindkettőjük számára jól ismert témában dűlőre jutni egymással.
Srácok... én csak olvasom a topikot és eleinte azt hittem, ti alapvetően értitek egymást, csak a konkrét problémát illetően különbözik a véleményetek-meglátásotok... most látom, hogy nem és ezen még kezdtek is elszállni. Inkább egyeztetni kéne a dolgokat egymás minősítgetése helyett. Eddig olyan érdekes volt a topik... Függetlenül attól, hogy milyen kevéssé értettelek/értelek benneteket... :-))
Ez a "kisocsem" valami uj jelenseg a gyorsulo inerciarendszerek mellett?;-)
Visszavonom: nem matematikus, es nem mernok. Inkabb valami tanulo.:-)
Nezd haver, el kene gondolkozni egy kicsit, az sosem art. Talan kezdd szegeny Notwe-nak adott valaszaiddal...De akar ihatnal egy kavet is:-))Merthogy te nem erted a relativitast, az egy dolog, de azert megse kene bolondot csinalni masbol is, aki oszinten erdeklodik felole.
Igazan semmi bajom a mindenkinel mindent jobban tudo kozepiskolasokkal vagy egyetemistakkal, ez egy allapot amibol kino mindenki egyszer, de legalabb mast ne zavarj ossze magaddal.
Koncentralj inkabb arra, hogy valaha megertsd amit irtam.:-)
A személyeskedést Te kezdted, én sokáig visszafogtam magam. Konkrét szakmai kérdésre sértegetésekkel válaszoltál.
Közben elemi dolgokkal nem vagy tisztában. A jelek szerint még azt a szót sem hallottad életedben, hogy "definíció".
Jobban tennéd, ha saját tudatlanságodon elmélkednél, és nem hőzöngenél és másokat becsmérelnél. Tanulásra neked van szükséged, de igen sokra! Ha halgattál volna, bölcs maradhattál vonna.
"Te nem Dutkai másodnickje vagy? Ilyen emberből nem lehet kettő! :-)"
Na pontosan errol beszelek:-)
En nem tudom ,ki az a Dutkai, de ha Te hasonlitasz ossze vele, akkor egy igen nagy barom lehet:-)
Szemelyeskedsz tovabb, vagy inkabb raveszed magad, hogy relativitast tanulj?
De, nyugi:-)
Ez sem rossz szorakoztatasnak:-)
Komolyan nem ertelek Teged.
Ezekkel az utoreakciokkal csak meg inkabb magadbol csinalsz bolondot...
Ha gondolod tedd. Szived joga.
De nem inkabb a relativitast kellene megertened?
Az megiscsak hasznosabb.
Te:
azt vizsgaljuk, hogy a foldi megfigyelo rendszerehez kepest mozgo ket masik megfigyelo inerciarendszere egyuttesen miben kulonbozik a foldi megfigyelo inerciarendszeretol.
én:
Akárhogyis nézem, ez egy "Azt vizsgáljuk, hogy A miben különbözik B-től" formájú kijelentés. Ha nem mondod meg mit értesz A és B alatt, akkor ennek a kijelentésnek semmi értelme sincs.
Ugy latszik tokeletes az egyetertes koztunk Antival abban, hogy kitunoen irtad le a kettonk kozotti allaspontkulonbseg lenyeget:-))
Hadd idezzek 3 lenyegi dolgot Toled:
a., "Abban egyetértetek, hogy a paradoxon magyarázata a különböző négyestávolságok"
b., "Anti valami olyasmit mond, hogy ha 3 egyenessel is rajzoljuk fel a háromszöget, akkor kettő együttese tekinthető egy nem inerciális rendszernek, és a paradoxon feloldása az, hogy egy inerciális utat hasonlítunk össze egy nem inerciálissal. Voland szerint nem vehetjük ezen két út együttesét, és csakis a 4-es távolságok különbözősége a paradoxon oka."
(Itt az utolso szot kijavitanam "okarol" feloldasara. A tobbi stimmt - megjegyzes tolem)
c., "Nos, én nem látok a két álláspont között érdemi különbséget,..."
Valoban, az a., pontban egyetertunk. A problema ott kezdodik, hogy Anti kovetkezetesen azt hiszi, hogy az eltero negyestavolsagok szuksegkeppen gyorsulast jelentenek. Ez tevedes, hiba, nem igaz. Ez Ot persze nem erdekli:-)
A b., pontban is kitunoen latod. A problema csupancsak az, hogy Anti nemcsak, hogy "ugy tekinti" - amit matematikailag teljes joggal megtehet amugy -, hanem kovetkezetesen azonositja a sajat preferalt matematikai modelljet a fizikai valosaggal. Altalanos hiba ez mellesleg. Meglepo modon sokaknak komoly nehezseget okoz - mint ahogy Antinak is - kulonbseget tenni a metamatikai modell es a fizikai valosag kozott, az "olyan mintha", az "ugy tekintheto mintha" es a "pontosan ugy van" kozott. Es pontosan ezert van az, hogy ha valaki osszekeveri a matematikai modellt a fizikai valosaggal, nota bene, elsodlegesebbnek veli a matematikai elvont modellt a fizikai valosagnal - mint Anti - akkor sokszor olyan suletlensegekre jut, mint amikor kritika nelkul megjeloli a gyorsulast mint feloldast olyan szituacioban is, ahol csak inercialis rendszerek szerepelnek, es egyszeruen nem is erti mi a baj ezzel.:-))Maskeppen: gyorsulo inerciarendszerekrol beszel:-))))
A c., pont eppen azt mutatja, hogy mi a baj...
Ti., valoban ugy tunhet, hogy semmisegeken vitazunk, valoban ugy tunhet, hogy erdemi kulonbseg nincs a ket allaspont kozott. Az igazsag ezzel szemben eppen az, hogy nemhogy erdemi, de egyenesen eletbevago kulonbseg van, mint ahogy azt kivaloan mutatja mindaz amirol eddig irtam a topicban, s az elozo bekezdesem is. Az "aprosagok" nak tuno dolgok neha sokkalta tobbet jelentenek annal, mint aminek tunnek...Pl., megovhatnak valakit attol, hogy gyorsulo inerciarendszerekrol beszeljen, s egyuttal ravilagithat arra, hogy a matematika nem fizika.
En is bizom abban, hogy egyszer majd a jovoben megerti ezt Anti is:-)
Most a Te felveteseidrol.
Igazan szeretnek segiteni a tema atgondolasaban -mar ha kepes vagyok ra - de az a helyzet, hogy mar a ket bekezdesednek a legelso mondata is teves es hibas...
Az eddigiek ismereteben talan nem is oly meglepo, hogy Anti-t ez sem erdekli a legkevesbe sem:-) Talan magat a relativitast is meg kene erteni elobb...ez valoban szukseges feltetel;-)
Az elso bekezdesed legelso mondata ugyanis ez:
"Nos ez szerint, tényleg a gyorsulás az az ok, ami miatt a különbségek fellépnek."
Notwe, mint mar korabban is irtam neked, a relativitas nem ad semmilyen okot az idoelteresre, mert nem is adhat. A relativitasbol ez csupan kovetkezik, de az okot a relativitaselmeleten tul kell keresni. Kovetkezeskeppen ertelmetlen a relativitason belul az idoelteres okairol targyalni. Zarojelben jegyzem meg Neked, hogy sokan egyebkent eleve ertelmetlennek is tartjak a kerdest. Mondvan, hogy ha a 3 dimenzios terben ket kulonbozo uton mesz el A bol B be, es huzol magaddal egy centit, majd B ben azt tapasztalod, hogy a centi termeszetesen mast mutat, akkor eszedbe sem jut megkerdezni, hogy a centi vajon miert mutat mas? Nyilvan azert, mert mas uton mentel, nemde? Ez nyilvanvalo. S ugyanigy, termeszetes – mondjak - , hogy ha a a 4 dimenzios teridoben mesz el kulonbozo utakon A bol B be, akkor az oraid mast mutatnak B ben, hiszen itt is mas utakon mentel...Ertelmetlen kerdes – mondjak:-))
A masodik bekezdesed legelso mondata igy szol:
"Abban egyetérthetünk, hogy az űrhajós mind a közeledéskor, mint távolodáskor lassabban látja ketyegni a földi órákat, mint a sajátját és ugyan ez a helyzet fordítva is."
Es mar ez sem igaz itt sem, Notwe.
Szamolj utana, nezd meg, es be fogod latni. Nem latja mindig lassabbnak.
Ugy gondolom, hogy bar lehetne tovabb beszelni a temarol, Notwe, de talan nem erdemes addig, amig ezek az alapveto dolgok sincsenek tisztaba teve, nemde?
Vegul pedig kerlek teged, hogy Anti kovetkezo kijelenteset, miszerint:
“Valóban a fordulókor "öregszik meg" hirtelen a Földön maradt testvér”
a maga helyen kezeld, es ne ess abba a hibaba, mint Anti. Soha ne keverd a matematikat a fizikaval:-) Mert hiszen termeszetesen ez a jelenseg szinten csakis a matematikai leirasban jelenik meg, megpedig a rendszervaltas miatt, es korantsem jelenti azt, hogy a fizikai valosagban az egyik testver oraja hirtelen hipp-hopp, egyik pillanatrol a masikra egeszen mast fog mutatni.:-))
Igen, most mar egyre vilagosabb, hogy egyszeruen nem erted, ertsd: nem fogod fel amirol beszelek. Ez a szomoru, s nem mas.
De van ilyen, fel a fejjel!;-)
1., Ha az eddigi hozzaszolasaimat egyszeruen "sohajtozasnak" minosited, az nem engem minosit Anti, hanem bizony Teged;-)
2., Ha ugy latod, hogy egy egyszeru kerdesre sem tudok ertelmesen valaszolni, mert nem vagy kepes megerteni a pontosan megadott rendkivul egyszeru valaszt, az nem engem minosit Anti, hanem bizony Teged:-)
3., Ha ugy erzed, hogy az altalad hasznalt kifejezesek altalam tortent ironikus "felhasznalasa" - mert keptelen vagy felfogni az ironiam miertjet es lenyeget - annyit jelent, hogy nem ertem az "idegen" szavaidat, nos, ez sem engem monosit, hanem Teged:-)
4., Ha irasaim es valaszaim alapjan ugy gondolod, hogy en nem figyelek arra amit irsz, az sem engem minosit, hanem Teged:-)
5., Ha ugy erzed, hogy pusztan az "idegen" szavaidat monositem, megpedig csupan onmagukert es nem szakmai alapon, es nem veszed eszre, hogy amikor igy teszek akkor az szigoruan es csakis szakmai alapon all, maskeppen, ha nem latod azt, hogy mi is ennek a lenyege, az nem engem minosit, hanem Teged:-)
6., S vegul, ha irasaim alapjan ugy gondolod, hogy a szavaimnak nincs ertelme, szemben a te szavaiddal, amit viszont en keptelen vagyok megerteni, akkor ez sem engem minosit, hanem Teged:-)
Es persze igazad, van: az is lehet, hogy en beszelek ertelmetlenul, sot, meg az is lehet, hogy nemcsak, hogy ertelemetlenul beszelek, de hovatovabb a gondolataim is teljesen ertelmetlenek.:-)
Valoban, mindez lehetseges.
Ezt azonban majd masok eldontik, hiszen ez mar nem a mi tisztunk.
Mindenesetre azt hiszem kolcsonosen egyetertunk abban, hogy ekkora "megertesproblemak" eseten nincs ertelme folytatni, nemde?:-))
C'est la vie:-))
Azt hiszem, az előbb szamárságot mondtam. Valóban a fordulókor "öregszik meg" hirtelen a Földön maradt testvér. Ennek azoka az, hogy a mozgó testvér szemszögéből nézve "egyidejű" események hitrtelen "átbillennek" forduláskor. Vagyis, egész más események lesznek egyidejűek a fordulás időpontjával, amikor odafelé megy az űrhajó, mint amikor visszafelé. Ez az "egyidejűség" rendszerfüggő definiciójából adodik, és nincs komoly fizikai jelentőssége, szerintem csak azért szerepel a relativitáselméletben, mert hagyományosan szeretünk egymástól távol lévő események egyidejűségére gondolni. Ez csak látszólagos dolog azonban, szemben a sajátidők (ívhosszak) különbségével, ami valóságos.
Nem tudom, ennyiből érthető-e, ha nem, mondd el a kétségeidet, én nem fogom kötözködésnek venni :-)
Szerintem a Volanddal folytatott vitánkak tökéletesen látod. Én sem tudtam volna jobban összefoglalni, köszönöm az okos szavakat! Csak remélhetem, hogy a Te szavaidat ő is jobban megérti, mind az enyémeket.
A másik dologra, amit kérdezel, mindjárt próbálok valami érthetőt mondani. Egyelőre csak annyit hozzá, hogy a hirtelen öregedést szerintem az egész visszafelé úton látja az utazó. Kétféle dolog keveredik itt: az egyik: két téridőpont között különböző világvonalak ívhosszának a különbsége, a másik: az idődilatáció, vagyis az, hogy hogyan számolják át egymás időkoordinátáit a magukéra. Részletesebben kicsit később, most mennem kell.
Sajnos, ezzel a hozzászólásoddal is problémám van, sőt sokkal több, mint az előzőekkel. Eddig a sóhajtozásaidon kívül mindig volt valami érdemi válaszod is, ami előrevitte a dolgokat. Most meg semmi. Nem tudom, egy egyszerú kérdésre miért nem lehet egszerűen válaszolni. Csak azt tudom feltételezni, hogy azért, mert nem tudsz. Vagyis, arra az egyszerű kérdésre sem tudsz értemlesen válaszolni, hogy mit vizsgálunk. Szomorú.
Ha ennyire zavarnak az idegen szavak, akkor ezentúl mindegyik után odaírom magyarul is.
szintaktikailag=formailag
kinematikailag=a mozgásnak csak a világvonalát tekintve.
Az általad felsorolt a.) és b.) lehetőségek mellett van egy harmadik c.) lehetőség is: Te beszélsz értelmetlenül.
Kérlek, ne haragudj az indulatos szavaimért, de jobb lenne, ha Te is arra figyelnél, amit kérdezek, mint ahogy én arra figyelek, hogy Te mit mondasz. A kérdéseimet, pedig, ha szabad kérnem, ha minősíted, akkor azt szakmai alapon tegyed, és ne olyan alapon, hogy milyen szavakat használok. Az én szavaimnak ugyanis legalább van értelmük (ha nem érted, kérdezd meg, én is ugyanezt teszem).
"Az ugye már szintaktikailag sem jó válasz, hogy A="...megtett utat egyutt kell nezni")"
Ez igazan derek!
A "kinematikailag kotelezo gyorsulastol", az "n elemszamu inerciarendszer-halmazokon" keresztul, immar eljutottunk a "szintaktikailag helytelen" valaszokig is...
Gratulalok.
Most egy nagyot sohajtok...
Vegul irtad:
"Vagy válaszolj rendesen, vagy az eredeti kérdésre válaszolj, nevezetesen, hogy "mit vizsgálunk?", de úgy, hogy abban csak olyan fogalmak szerepeljenek, amelyekről meg is tudod mondani, hogy micsodák"
Ez szinten igen dicseretes dolog Anti. Termeszetesen mindenrol megmondtam, hogy micsoda, es nemhogy mindig pontosan a kerdesre valaszolok, de hovatovabb olyannyira rendesen, hogy meg csak halvany ketely, vagy zavar se maradhasson senkiben.
Ezek utan kapom ezt a tanar uras felszolitast attol, aki vagy valoban nem erti, vagy csak nem akarja erteni.:-)
Morbid:-)
No most.
Az alapveto kerdes immar tehat sokkal inkabb az, hogy:
a., kotekedni akarsz?
b., vagy csak egyszeruen valoban keptelen vagy felfogni az irtakat?
Mert ugye ha kotekedni akarsz, akkor lathatoan semmi ertelme ennek tovabb, hiszen eleve nem is a megertesre torekszel, meg akkor sem, ha egyebkent kepes lennel felfogni.
Ha pedig a b., pont az igaz, akkor meg lassuk be, szinten nem erdemes itt strapalni magunkat, hisz lehetetlensegekkel nem tul ertelmes dolog foglalkozni.
Ha van harmadik lehetoseg is, kerlek ertesits, s folytassuk tovabb. De ehhez, lasd be, nemcsak elegseges, de szukseges feltetel, hogy az eddig elmondottakat megertsd.
Erosen bizom benne, hogy jelen irasom ertheto volt, es sem "szintaktikailag" sem "kinematikailag", sem pedig akarhogy maskepp nincs problemad vele:-))
Kezdem azt hinni, hogy tényleg hülye vagyok, mert MINDIG félreértitek a mondókámat, ráadásul érdemben nem vizsgáljátok a felvetéseimet. Kérlek benneteket, hogy előítélet nélkül és figyelmesen olvassátok el azt, amit írok. Én megígérem, hogy próbálok egy kicsit precízebb lenni.
A kettőtök vitája a semmiről szól. Abban egyetértetek, hogy a paradoxon magyarázata a különböző négyestávolságok. Jelen esetben egy háromszöget rajzolhatunk a téridőben, és a pszeudoe. geometria miatt igaz az, az s1>s2+s3 háromszög egyenlőtlenség. Abban is egyetértetek, hogy a háromszöget nem lehet két inerciális vonallal megrajzolni. Tehát vagy 3 egyenesre van szükségünk, vagy egy olyan görbére ami nem inerciális. Anti valami olyasmit mond, hogy ha 3 egyenessel is rajzoljuk fel a háromszöget, akkor kettő együttese tekinthető egy nem inerciális rendszernek, és a paradoxon feloldása az, hogy egy inerciális utat hasonlítunk össze egy nem inerciálissal. Voland szerint nem vehetjük ezen két út együttesét, és csakis a 4-es távolságok különbözősége a paradoxon oka. Nos, én nem látok a két álláspont között érdemi különbséget, de kompromisszumként fogadjátok el a következőt. A paradoxon megoldása az, hogy a négyestávolságok különböznek, és mindegy, hogy váltófutással (gyorsulás nélkül) vagy egyedül (szükségszerűen gyorsulással) futok kerülővel nagyobb távolságot (itt kisebb), a nagyobb távolság az nagyobb. És nem azért nagyobb mert volt vagy nincs gyorsulás. (ezt Voland kedvéért) . Két pont között a legrövidebb (itt leghosszabb) út az egyenes, tehát többi pálya feltétlen görbe. (ezt Anti kedvéért)
Ha megbékéltetek, talán több időtök jut arra, hogy az én álláspontomba is beleéljétek magatokat. (paradox módon olyan dologban akarlak benneteket győzködni, amiben én sem hiszek, de azt akarom, hogy lássátok milyen abszurd az ortodox rel.elmélet.)
Nos ez szerint, tényleg a gyorsulás az az ok, ami miatt a különbségek fellépnek. Mást egyszerűen nem mondhatunk. Először is azt kéne elfogadni, hogy az órák szinkronizálása ekvivalens folyamat azzal, hogy az órákat (vagy vele ekvivalens valamit) átdobjuk az egyik rendszerből a másikba. (akár végtelen gyorsulással. Ugyanis az órák szinkronizálásához idő kell, egyrészt azért, hogy az egyiket leolvassuk, másrészt azért, hogy a másikat beállítsuk. Ez a folyamat! nem tehető meg azon 0 pillanat alatt, amikor az órák egymás mellett vannak. Anti írtad, hogy tetszőlegesen megközelíthetik az órák egymást. Ez igaz a két egyenes távolságára, de nem maradnak egymás mellett az egyenesek mentén. (pláne az egyenesek nem is párhuzamosak) Tovább nem győzködök ezzel kapcsolatosan, mert nem is ez a legfontosabb. Ha az érvemet nem fogadjátok el, akkor csak még hülyébb lesz a helyzet, mert akkor a szinkronizálásra kell ráfogni azt, amit eddig a gyorsulásokra akartunk. (Ti nem csak a rel. elmélet)
Tovább lépve: Abban egyetérthetünk, hogy az űrhajós mind a közeledéskor, mint távolodáskor lassabban látja ketyegni a földi órákat, mint a sajátját és ugyan ez a helyzet fordítva is. És ezt kell elfogadni valóságnak. Olyan nincs az elméletben, hogy valakinek lassabban látom ketyegni az óráját, de sebaj! az mégis gyorsabban ketyeg. Az űrhajós a gyorsuláskor látja azt, hogy a Föld rohamosan öregszik és ennek egyetlen okának a gyorsulást tudja felhozni. Ha a szinkronizáláshoz ragaszkodtok, akkor ezt a verziót is elmondom: Szinkronizálás előtt a távolodó űrhajós a testvére életkorát x évnek látja. (kisebb mint a sajátja) szinkronizálás után a közeledő űrhajó ugyan ezt x+d-nek látja, amiből valamennyi még le fog faragódni valami, mivel ő is lassabban látja ketyegni a földi órákat. A lényeg: az űrhajós szerint a gyorsulása alatt történt a testvére öregedése és a rel.elm. nem mond semmi olyant, hogy ezt mért ne kellene elfogadni az ő számára valóságosnak. Ha valaki előáll egy jobb magyarázattal, hogy nem is akkor öregedett, hanem folyamatosan stb., annak nagyon örülnék.
azt vizsgaljuk, hogy a foldi megfigyelo rendszerehez kepest mozgo ket masik megfigyelo inerciarendszere egyuttesen miben kulonbozik a foldi megfigyelo inerciarendszeretol.
Akárhogyis nézem, ez egy "Azt vizsgáljuk, hogy A miben különbözik B-től" formájú kijelentés. Ha nem mondod meg mit értesz A és B alatt, akkor ennek a kijelentésnek semmi értelme sincs.
Megkérdeztem, hogy mit értesz A alatt, erre Te azt megmondtad, hogy mit nem értesz, de, hogy mit igen, azt nem. (Az ugye már szintaktikailag sem jó válasz, hogy A="...megtett utat egyutt kell nezni")
Vagy válaszolj rendesen, vagy az eredeti kérdésre válaszolj, nevezetesen, hogy "mit vizsgálunk?", de úgy, hogy abban csak olyan fogalmak szerepeljenek, amelyekről meg is tudod mondani, hogy micsodák.
1., Termeszetesen nem azt, amit te "inerciarendszer halmazkent" irtal le. Ez ertelmezhetetlen. Termeszetesen csakis es csak azt ertem jelen problema targyalasakor ez alatt, hogy a 3 megfigyelos ikerparadoxon helyes vizsgalata eseten a foldi inerciarendszerhez kepest mozgo ket masik inerciarendszer altal a teridoben megtett utat egyutt kell nezni. Ennyit es nem tobbet.
2., a., termeszetesen azt ertem egyenertekuseg alatt, ha felcserelhetoek egymassal.
b., Termeszetesen nem kene egy "ketelemunek" sem egyenertekunek lenni egy "egyelemuvel". Mondott valaki ilyet?
c., Sehogyan sem hasonlitom ossze az akarhany elemszamu inerciarendszer halmazokat, tekintve, hogy ertelmetlensegeket nem szokasom hasonlitgatni.
3., Termeszetesen - mint a fenti valaszaimbol valoszinuleg kitunt - semmit sem nevezek egy inerciarendszer halmaz teridoben megtett utjanak, tekintve, hogy ertelmetlensegeknek igen ritkan van a teridoben megtett utjuk.
Raadasnak egy kis segitseg:
Ezzel szemben viszont, a felirasban szereplo mindegyik kulon inerciarendszernek van egy teridoben megtett utja, amelyek kozul akarmelyik kettot ossze is adhatom ha nekem ugy tetszik, de meginkabb:-)), ha eppen a vizsgalt problema ugy kivanja. Es itt ugy kivanja. Ezt ertsd az alatt amikor a ket inerciarendszer egyutteserol, vagy arrol beszelek, hogy a ket inerciarendszert egyutt kell nezni, s ne mast. Foleg ne "n" elemszamu "inerciarendszer halmazokat". Az ironia az egeszben az Anti, hogy eppen te vagy az, aki azt a ket szerencsetlen inerciarendszert allandoan egy rendszerkent akarja kezelni - mint ahogy erre tobbszor is ramutattam irasaimban -, ha ugy tetszik "inerciarendszer halmazkent"(sic!), majd engem vadolsz meg a kerdeseid altal ilyen ertelmetlenseggel:-)))
De 100 szonak is egy a vege.
Valaszoltam, varom a tovabbi kerdeseket.
De most lefekszem aludni, es csak este leszek.
A pontos kérdés, pontos válasz szerintem az "egzakt tudományok" jellemzője, ahová a fizikát sorolni szokták. Egyszerűen szeretném megtudni, mit értesz azok alatt a kijelentések alatt, amiket leírsz, mivel azt tapasztaltuk, hogy a magyarázatod nélkül félreértelek.
Kérdéseim:
1. Mit értesz "Két inercia rendszer együttese" alatt? (ideiglenesen ezt én most "inerciarendszer-halmaznak" fogom nevezni, de Te természetesen pontosíthatsz.)
2. Hogy hasonlítod össze az előző kérdésemre adandó válaszodban definiálandó (ebben az esetben különböző elemszámú) "inerciarendszer-halmazokat" egymással? Vagyis: Mit értesz az alatt a kérdés alatt, hogy egyenértékűek-e egymással? Miért kéne egy kételeműnek egy egyeleművel egyenértékűnek lennie?
3. Mit nevezel egy "inerciarendszer-halmaz" "téridőben megtett útjának"
Latom kozben valaszoltal es valasztottal is.
Kerlek. Beszeljunk a 3 rendszeres felirasrol.
A kerdesed:
"Válasszuk a háromikrest. Ekkor mit vizsgálunk? Mi nem egyenértékű mivel, és miért?"
Ez ugye 3 kerdes:-)
A valaszaim:
1.,Ekkor termeszetesen azt vizsgaljuk, hogy a foldi megfigyelo rendszerehez kepest mozgo ket masik megfigyelo inerciarendszere egyuttesen miben kulonbozik a foldi megfigyelo inerciarendszeretol.
2., Termeszetesen azt tapasztaljuk, hogy a foldi megfigyelo inerciarendszerehez kepest mozgo ket masik megfigyelo inerciarendszere egyuttesen nem egyenerteku a foldi megfigyelo inerciarendszerevel.
3., Es termeszetesen azert, mert a foldi megfigyelo inerciarendszerehez kepest mozgo ket masik megfigyelo inerciarendszere egyuttesen eltero hosszusagu utat tett meg a teridoben, mint a foldi megfigyelo inerciarendszere.
Remelem mindharom kerdesedet kielegitoen megvalaszoltam.
Varom a kovetkezo kerdest.
Amelyik neked a fontos:-))
Anti, nem en megyek vegig rajtad, hanem Te mesz vegig rajtam:-) Nem mindegy
Epp ezert, logikusan nem en mondom meg mirol akarok beszelni, hanem Te mondod meg mit nem ertesz, s ezert mit targyaljunk tul:-))
Valahogy mindig felcsereled a dolgokat.:-)
Masreszt direkt tettem fel a legutolso irasom vegen a kerdest, hogy hol is latsz problemat a valaszomban, miszerint felrottad, hogy hat nem 3 rendszerrol beszelek??
Direkt tettem fel azert, mert ez igy nehez lesz:-))
Egyszeruen azert, mert a "pontos kerdes, pontos valasz" rendszer eppolyan mint az uzletben az "itt az aru, itt a penz" elv:-)
Azert lettem volna kivancsi valaszodra, mert a 1406 ban feltett kerdesed enyhen szolva kisse simlis, volt:-))
Ti., az elso kerdesedben(1402)ketszereplos modban kerdeztel.
"Mit jelent az, hogy nem egyenértékűek, ha nem azt, hogy visszaérkezéskor az utazó lesz a fiatalabb, mint a maradó, és nem fordítva?"
Erre en logikusan ketrendszeres valaszt adtam.
A kovetkezo(1404)es kerdesed is ket rendszerre vonatkozott, mire termeszetesen en is igy valaszoltam.
Majd ezek utan megkerdezted, hogy:
"Stop. Hát nem azt bizonygattad idáig, hogy három inerciarendszerünk van?"
:-)))
Mit tehetek ilyenkor Anti?;-))
No, mindegy, varom valaszod.
1., A ketikresnel ket rendszerunk van, a haromikresnel harom inerciarendszerunk.
2., A ketikresnel az egyik rendszer nem inerciarendszer, mert gyorsul.
3., A haromikresnel mind a harom rendszer inerciarendszer, csak a paradoxon helyes vizsgalatanal ebbol kettot egyutt kell vizsgalnunk.
4., Ettol a ket rendszer kozul egy sem valik "nem inercialissa", csupan arrol van szo, hogy a kettejuk altal egyuttesen megtett teridobeli ut kulonbozni fog a foldi altal megtett teridobeli uttol. Es ez rendszerfuggetlenul igaz lesz.
5., Voila! Ez feloldja a paradoxont, es persze sehol semmi gyorsulas.
En ezt bzonygattam.
Hol latod a problemat amiert a legutobbi kerdesed irtad? Marmint, ugy tunik, mintha en nem 3 rendszerrol beszeltem volna...Hol?
