“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
No és a mai huszon-harmincasok anyja/apja mit csinált mire felnőttek ezek a felnőttek ? Mind árva ?
Még az elvált szülők is képesek valamilyen módon mintát adni , meg a környezetben is akad ellenkező nemű egyed . Pornó ide vagy oda , nem létezik , hogy mindet kőbölcsőben ringatták . Képtelenek tanulni ? Saját kárukon se ?
Lényegében, ők a fanatikus feministák férfi megfelelői.
Ugyanaz a történet: kudarcok a másik nemmel, magány, megkeseredettség, mások hibáztatása, gyűlölködés, lúzer élet - végül, szélsőséges esetekben: ámokfutás.
Mert ők valójában nem keresnek partnert/társat, csak álmodoznak róla, hogy milyen jó lenne. Pornón nőttek fel és kimaradt nekik, hogy akció előtt udvarolni is kéne egy kicsit, a "kő kóla" édeskevés ahhoz, hogy barátnőt szerezzenek.
Ez nem az incelek hibája, hanem a társkereső oldalaké, amelyek napjainkra csak dugóappokként üzemelnek.
Mindenkinek szüksége van intimitásra, meghittségre, elfogadásra, tiszteletre egy kapcsolatban, de sajnos ezt a mai huszon-harmincas férfiak nem tudják kifejezni, fogalmuk sincs, hogy hogyan lehetne ezt megkapni egy kapcsolatban, így marad csak a vágyakozás a csinos lányok után, és a sértődés, sebzettség, ha ez nem jön össze. És a nihil, a céltalanság, ami önpusztításban, és sajnos ma már tömegpusztításban csa