Bejelenteni? Kicsoda? Mit? Hova? Ebből egy szót sem értek.
Te pedig az egész topicot nem érted szerintem. Egész másról beszélsz, mint Bodóné, mikor a bor árát kérik...
Nem ártana kicsit visszaolvasni, mielőtt hozzászólsz valamihez. A szervizelésnek ehhez semmi köze.
Csupán arra akartam rákérdezni (ezek szerint nem volt elég érthető a megfogalmazásom), hogy akkor is így utasítanád-e a topiktársakat a téma befejezésére, ha te magad, vagy családod is keresztül ment volna már egy ALAPTALAN gyanúsításra épülő "szakértésen"?
És igen, képzeld, pont arról van itt szó, hogy meg akarjuk védeni magunkat. Nekem pl. sikerült, és ha bárkinek tudok segíteni ezzel kapcsolatban, akár itt, a fórumon keresztül is, jószívvel megteszem.
Egyébként mit szólnál pl. ahhoz, ha egy boltban meggyanúsítanának, hogy loptál?
Megvédenéd magad, és egy vállrándítással túllépnél a történteken? Nem is sértené az önérzetedet?
Na ja. Csakhogy itt nem a slagos felhasználót szopatják meg, és a bizonyítottan gázzal mókolókat. Az meg már fel sem merül az egységsugarú agyadban, hogyha a Tigáz "alvállakozói*" úgy járnak el, ahogy az igazolhatóan sérti a jogot - mindezt megtámasztva egy kis fogyasztói jogot elhallgatós "itt tessék aláírnivel' - akkor a Tigáz olyan "kávéért" hajtja be a pénzt amit meg sem ittunk.
*a NAV szakembereivel megvizsgáltatnám én azokat a szerződéseket a hozzátartozó számlázásokkal és egyébb mellékletekkel kiegészítve némi olyan áfaellenőrzéssel is, amely végig kíséri magát az értékesítési láncot (ha már slagos).
Ide másolom az egyik fórumozó ügyfelem részére írt tanácsaimat, mindenki okulására.
Tisztelt ... úr!
Ahogyan Ön leírta, én úgy látom, hogy az Ön története semmiben sem különbözik a többi százakétól, vagy ezrekétől, akik hasonló cipőben járnak.
Szokványos a történet: karcos volt a mérőóra háza, (az is lehet, hogy a TIGÁZ emberei saját maguk karcolták össze, amíg ön nem nézett oda) és bemágneseződött a mérőóra háza, (ennek is lehetnek természetes okai).
Én úgy tudom, hogy a mérőműszer + - 6 % -os pontatlansága még olyan mértékű eltérés, ami a hibahatáron belül van, egyébként is, ha a plombák sértetlenek, akkor a TIGÁZ nem tudja bebizonyítani azt, hogy a mérőműszert ön szándékosan megrongálta volna úgy, hogy annak kihatása lett a mérőóra mérési pontosságára.
Az Ön történetének leírásából hiányzik az a rész, hogy miután szétfűrészelték a membránházat, annak a lefűrészelt oldala belsején találtak-e olyan berágódásokat, amiket a membrán okoz mozgása közben.
A gyakorlat az, hogy ha vannak ilyen berágódásra utaló nyomok, akkor mindenképpen megállapítják a gázóra méretlen gáz vételére alkalmassá tételét, amit szerződésszegésnek tekintenek, és amire hivatkozással kötbért „szabnak” ki.
Ha ilyen berágódások véletlenül nincsenek, (az esetek kisebbik hányadában nincsenek,) akkor istenáldotta szerencséje volt az ingatlan tulajdonosának, ahonnan a gázórát leszerelték.
Arról még soha, egyetlen szakértőt, és egyetlen TIGÁZ illetékest sem sikerült meggyőzni, hogy ezeknek a berágódásoknak ezernyi más oka is lehet, nem csak a mágnesezés,
(olyannyira, hogy ezek a bemaródások 8-10 év szakadatlan használat, és több tízezer köbméter gáz átáramlása után gyakorlatilag akár természetesnek is tekinthetőek.)
Tapasztalatom szerint továbbá arról sem lehet meggyőzni a TIGÁZ-osokat, hogy még ha alkalmaztak is mágnest, az sem megdönthetetlen bizonyíték a méretlen gáz vételezésére.
(Ha ugyanis túl erős mágnest alkalmaznak, és az emiatt magához rántja, nem engedi mozogni a membránt, akkor a gáz keresztüláramlása abban a pillanatban megszűnik. Ha viszont túl gyenge mágnest alkalmaznak, akkor annak meg nincs befolyása a membrán mozgására.)
A büntető eljárási jogban ezt „alkalmatlan kísérlet”-nek nevezik, (mintha valaki papírvágó késsel akarna megölni valakit) ami a törvény megfogalmazása szerint „büntethetőséget kizáró körülmény”, (de mit érdekli a büntető eljárási jog a TIGÁZ-t.)
Ha a szakértői vélemény felülvizsgálatát akarja kérni az Energiahivataltól, akkor kérheti egyrészt, hogy ne csak a mérőóra háza mágnesezettségének tényét, hanem a mágnesezettség mértékét is állapítsák meg, mert nyilvánvalóan, ha alkalmaztak volna valóban mágnest, akkor a mágnesezettség mértéke sokkal erősebb lenne annál, mintha csak természetes úton bekövetkezett mágnesezettségről van szó.
Kérheti továbbá, hogy fűrészeljék le a membránház másik (tehát a feltételezett mágnes felhelyezésével ellentétes) oldalát is, és ha ott is vannak ilyen berágódási nyomok, arra adjanak magyarázatot. (A túloldalon lévő berágódási nyomokat ugyanis a mágnesezés nem okozhatta, a mágnes ugyanis csak vonzani tudja a membránt, taszítani nem.)
Javaslom végezetül, hogy másolja ki a kötbér jogi természetével kapcsolatos korábbi leírásomat innen a fórumból, ( a kötbér nem büntetés, hanem kár átalány, amely egyrészt igazodik a szerződésszegéssel okozott kár mértékéhez, másrészt pedig a kötbért nem „kiszabni” szokták, mint holmi bírságot, vagy büntetést, hanem alkalmazni” szokták a szerződésszegő féllel szemben.)
Mindezeket pedig javaslom, támassza alá a TIGÁZ által oly sokszor emlegetett, a "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat) 18.7. b.) pontjában foglaltakkal, amely rendelkezést viszont a TIGÁZ mélyen elhallgatja, még sohasem hivatkozott rá. )
E rendelkezés szerint ugyanis:
„b) a 18.4. pont b)–f) pontjai esetére kötbér, amelynek mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe véve kell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.”
(Miután a TIGÁZ által alkalmazott kötbér mértéke egységesen 30 nap, szorozva napi 18.000,- Ft.- összeggel, azaz összesen 540.000,- Ft, így az messze nem felel meg a Földgázelosztási Szabályzat által megkövetelt arányosság, és fokozatosság elvének, valamint pláne nem igazodik a gázszolgáltatónak okozott joghátrány mértékéhez sem.)
Javaslom mindezek után, hogy jelezze a felülvizsgálatot végző hatóság felé azt is, hogy a Földgázelosztási Szabályzat által megkövetelt arányosság, és fokozatosság elve teljes mértékben igazodik a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltakhoz, amely szerint: „A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.”
Javaslom végezetül, hogy mindezek után, (vagy mindezekkel párhuzamosan) keresettel forduljon a bírósághoz, és
elsődlegesen annak megállapítását kérje, hogy a TIGÁZ-zal szemben semmiféle szerződésszegést nem követett el, (ennek ellenkezőjét a TIGÁZ-nak kellene bizonyítania a Bíróság előtt, a TIGÁZ által készíttetett szakvéleményt azonban a bíróság nem minősítheti perdöntő bizonyítéknak, hiszen az azt készítő szakértőt egyrészt az egyik peres fél rendelte ki,- és fizette meg - másrészt pedig a TIGÁZ előtt szakvéleményt készítő szakértőt ( nem úgy, mint a bíóság, vagy a nyomozó hatóság előtt szakvéleményt készítő szakértőt ) igazmondási kötelezettség nem terhelte, azaz semmiféle büntetőjogi következmény nem fenyegette egy esetleges hamis szakvélemény adás jogkövetkezményeként A bíróságnak ilyenkor másik, TIGÁZ-tól független (!) szakértőt kell kirendelnie, aki azonbam a TIGÁZ által szétfűrészelt gázóra roncsaiból már nem sok mindent tud megállapítani. A bizonyítottság hiánya pedig annak a terhére esik, aki a gázóra méretlen gáz vételezésére alkalmassá tételét állította, vagyis a TIGÁZ-t.
Másodlagosan pedig (ha az elsődleges kérelmét a bíróság elutasítaná) kérje a bíróságot a Ptk fent jelzett rendelkezésére utalással a túlzott mértékű kötbér mérséklésére. Indoklásként adja elő, hogy a TIGÁZ-t az Ön állítólagos mágnesezése miatt nem érhette 540.000,- Ft összegű kár, hiszen
1.) a mérőműszer plombái sértetlenek voltak, azt tehát senki nem rongálta meg,
2.) a mérőműszer a mérési hibahatáron belüli pontossággal mérte az Ön által elfogyasztott gáz mennyiségét, így azon keresztül nem történt méretlen gáz vételezése, és
3.) a mérőműszer megkarcolódása miatt a TIGÁZT nem hogy 540.000,- Ft összegű kár, de valójában egyetlen fillér kár sem érte.
Meggyőződésem szerint a TIGÁZ jogsértő gyakorlatát csak az tudná megfékezni, ha tömegesen indítanának ellene pert mindazok, akiket már megkárosított, vagy akiket meg akart károsítani.
Szervizes vagyok, negyven esztendeje. Hidd el, láttam egysmást!
Nem kell bejelentenem, mert nincs is hová!
De amikor a fogyasztó azzal szopat órákon keresztül, hogy nem jó valami, oszt csak a kerti slaggal kikerült nyomásmérő hiánya a gond és ezt még garanciában is tudja!!!
Hát azt mondom, igenis vegyék szigorúan!
A kávét is kifizeted a pressoban ha megittad!
Nem neked szól, hanem azoknak akik valóban szajrésok.
Mellesleg ha meggyanúsítanak, akkor ki kell védeni.
Igazad van! A TIGÁZ-nak be kellene már fejeznie azt, hogy kiszolgáltatott fogyasztók tömegeit rágalmazza meg. De mivel komoly pénzekről és biztos bevételi forrásról van szó természertesen nem teszi, csak mosolyog magában és élvezi a fogyasztói tehetetlenségét, valamint a közigazgatás impotenciáját.
(A szolgáltató és a szakértők hozzáállását rendkívül jól szemlélteti Dr. Kalocsai Gábor összefoglalója, amit ezúton is köszönök.)
Bár 1 leplombált dobozka sem lehet garancia a későbbi mágneses befolyásolhatóság ellen.
A mágnesesség hiteles bizonyíthatósága, csak helyben, mozdítás nélkül történhet!
(Igazából még akkor sem, mert a fogyasztóhoz nem műbizonylattal kerül. Már akkor is lehet mágneses.)
A földelés meglétének sincs köze a bizonyításhoz. Sőt! Gondoljunk 1 valamikori, közeli villámcsapásra, ami a környéken mindenütt megemeli a talajpotenciált.
Magánvélemény:
Soron kívül lecseréli a szolgáltató a mágnessel befolyásolható, amúgyis régi óráit.
Természetesen ezt a kicsit receptet, kicsit tanmesét ma, kishazánkban már nem lehet alkalmazni, Hofi Gézát idézve az csak „Attikában” vezethetett sikerre.
Éppen ezért, ha bárki valamilyen hasonlóságot vél felfedezni az itt leírtak és a mai viszonyok között az csak a véletlen műve, attól a szerző elhatárolódik, azért felelősséget nem vállal.
Hozzávalók:
1 db multinacionális szolgáltató
2 fő garantált bérminimumon foglalkoztatott, multinacionális szolgáltatónál alkalmazásban álló gázszerelő
1 fő jogkövető, minimálbéren foglalkoztatott, érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező, jóhiszemű, becsületes fogyasztó (ezen belül jó, ha özvegy, árva, idős, vagy más okból elesett)
1 fő, a szolgáltatóval tartós megbízási szerződéses kapcsolatban álló igazságügyi szakértő
1 fő (a szabályozó hatóságnál dolgozó) kormánytisztviselő
Ajánljon fel minden gázszerelőnek a garantált bérminimumon felül, fejenként és darabonként kb. 30.000 Ft-ot, ha a munkájuk során hibás mérőt találnak.
Hívja fel a figyelmüket arra, hogy amennyiben a gyanújuk nem igazolódik be annak csupán annyi következménye lesz, hogy nem kapják meg a beígért 30.000 Ft./fő/db. sikerdíjat (prémiumot).
Küldje el a multinacionális szolgáltatónál alkalmazásban álló gázszerelőket a jogkövető, minimálbéren foglalkoztatott, érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező, jóhiszemű, becsületes fogyasztóhoz mérőcsere végrehajtása céljából.
Ezt követően semmi teendője nincs beindul az autómatika és dolog megy a maga útján imígyen:
A gázszerelők szokásuknak megfelelően nem igazolják majd magukat az előírt módon (mit nekünk erre vonatkozó kógens szabályozás, kicsire nem adunk, különben is a főnök megmondta, hogy az energia hivatal úgysem szankcionál bennünket, minden le van zsírozva.)
Ezt követően a jóhiszemű, ellenőrzés alá vont fogyasztót valamilyen ürüggyel eltávolítják a helyszínről: zárja el a tűzhelyet, konvektort, bojlert, hozza ki a tervrajzokat, kísérje ki az egyik szerelőt a kocsihoz, mert az fél a kutyától stb.
A szerelő a helyzetnek és az aznapi kedvének megfelelően szabadon választ és lőn csoda, mire a fogyasztó visszaérkezik már le is van szerelve a gázóra, rajta karcolások, esetleg benyomódások, a plomba (ólomzár) stb. sérült. (Szintén szabadon választható.)
(Az, hogy a jogszabály melléklete szerint az ügyfelet nem lett volna szabad elküldeni a helyszínről a szolgáltató képviselőit nem érdekli, általában úgy vannak azzal a fránya jogszabályokkal, hogy azokkal nem érdemes foglalkozni, mert ha betartanák, akkor nem ütné a markukat 30 ropogós ezres )
A szerelők jegyzőkönyvet vesznek fel, aminek a tárgya: szabálytalan gázvételezés. Tehát nem gyanúról van szó, hanem mindezt már tényként rögzítik.
Szuper. Sínen vagyunk. A fogyasztó meggyanúsítva. Az elfehéredik….
A fogyasztót természetesen nem oktatják ki a jogaira, az esetleges következményekre, az ezt követő eljárás menetére, nem közlik, hogy joga van az állítást írásban vitatni, joga van a valótlan adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet nem aláírni, joga van a szolgáltató, mint ellenérdekű fél által fizetett és így azzal pozitív módon elfogult szakértő megállapításait magára nézve kötelezően nem elismerni, joga van a szabályozó hatósághoz, vagy akár bírósághoz fordulni.
Hogyisne. Még elesünk ettől a kis fizetés kiegészítéstől. A gyerek is nyaggat, az asszony is követelőzik. A muszáj nagy úr, egy kis svindli belefér. Megérdemli, ha hagyja magát.
Sőt a fogyasztót álszent módon nyugtatgatják. Nem lesz itt semmi baj. Ez csak olyan formalitás. Itt tessék aláírni. Közben dörzsölik a tenyerüket.
Bejött, rövidesen dől a lé.
Ha a sajtó képviselője, holmi fogyasztóvédelmi műsorban rákérdez, akkor a szolgáltató szóvivője majd arcátlanul azt válaszolja: Az interneten, a honlapunkon minden rajta van, különben is a fogyasztók felelőtlenek. Ja, hogy az internet penetráció még nem 100%-os az minket nem érdekel.
Tessék haladni a korral! A 60-70-80 éves, az éppen csakhogy tengődő, önhibáján kívüli munkanélküli és a csak 8 osztályt végzett is vegyen már magának legalább egy laptopot és nézegesse azt a honlapot! - Mondja a jólfizetett és ezen áldozatoktól beszedett kötbérből jól premizált, luxus körülmények között élő szóvivő.
Majd dobozolás. Irány a raktár.
Persze, hogy a szolgáltatóé. Kié másé? Ja, hogy az ellenérdekű fél? Na és? Nálunk kérem van minőségbiztosítás, vannak szakmai protokollok. Mi a törvény szellemében járunk el. Mi elintéztük a jogalkotóknál, hogy olyan jogszabály és olyan üzletszabályzat kerüljön elfogadásra ami a mi érdekeinket védi.
Tessék? Hogy lennének ügyféljogok is? Az meg mi? Na ne izéljenek itt kérem! Nekünk teljesíteni kell a tervet. Ha lehet határidő előtt. Hogyan lesz profit, pláne extraprofit, ha nem így?
Ezt követően vedd a szolgáltatóval tartós megbízási jogviszonyban álló igazságügyi szakértőt.
Bízd meg a vizsgálattal!
Ő is tudja a dolgát. Ha nem talál semmit ugrott a megbízás. És nem csak most, hanem végleg. Persze úgy, hogy a gázszerelők már előkészítették a talajt könnyebb. Ugyan nem az igazi, de majd hablatyolunk valamit. Csórikám úgysem érti.
Végső esetben ráteszem a joghatás kiváltására (hiteles mérésre) alkalmatlan polarizációs fóliát. Naná, hogy mágneses lesz. A Földön minden vas mágneses. Márpedig a gázóra vasból van. Hurrá, készülhet a szakvélemény.
Mi van? Hogy a fogyasztót nem vontuk be a szakértő kiválasztásába? Ugyan már, ne tessék kicsinyeskedni. Hát mi a fogyasztó érdekeit néztük. Azért választottuk pont ezt a szakértőt, hogy ne kelljen a fogyasztónak annyit utazni. Hát hogy gondol olyat, hogy azért Őt, mert Ő eddig mindig a javunkra szakértett? Huss, még a gondolatát is gyorsan felejtse el!
Ha a fogyasztó nem jön el? Miénk a pálya. Úgy ráhúzzuk a vizes lepedőt, úgy, hogy arról koldul. (És ez nem vicc, majd ráterheljük a házára, végrehajtunk, kilakoltatunk és mehet amerre lát. Mehet koldulni. A lényeg, hogy a tőkés számára megvan az extraprofit, amiből nekünk is csurran, cseppen. De itt még nem tartunk.)
A teljesen "szabályos, aggálytalan" szakvélemény tehát elkészült.
Kötbér ki.
A szolgáltató Örül. Nyert több, mint félmillió Forintot. Ebből lök egy kicsit a szerelőknek, egy kicsit a szakértőnek, a többi marad a multi tulajdonosainak. És persze kapnak a fejesek is. Ez az igazi biznisz.
Ha valaki akadékoskodik? Porszem kerül a gépezetbe? Nem baj. Megkenjük. És már forog is tovább.
A fogyasztó elkeseredett. Világ életében törvénytisztelő polgár volt, nem keresett sokat, de szerényen eléldegélt belőle. Nem volt nagy vagyona, csak a házacskája, meg a becsülete. Na ez utóbbit jól elvette tőle a profitéhes szolgáltató.
Reklamál. Lerázzák.
Személyesen bemegy. Úgy beszélnek vele, mint a kutyával. Az orra alá dörzsölik, hogy lopott! Pedig nem, csak csőbehúzták. Módszeresen. Ki van ez találva.
Lehet, hogy nem is a lányok futtatása és a kábítószer kereskedelem az igazi szervezett bűnözés? Tényleg, a TV-ben már volt róla szó, hogy van fehér galléros is. Lehet, hogy ez az? - Tűnődik emberünk.
Kétségbeesik. Internetre fel. Rájön, hogy nincs egyedül. Sőt! Olvas, olvas és olvas. Kirajzolódik a koncepció. Még emlékszik a Rajk perre. Meg látta a Tanú c. filmet is. Mintha ott is elve az lett volna a koncepció, hogy úgyis elítélik. Jobb, ha saját maga vallja be! De ha nem, hát nem, a végeredmény ugyanaz –rémlik fel előtte Virág elvtárs alakja.
Ügyvéd kellene. - Tanácsolják neki. Érdeklődik. Az is nagyon sokba kerül, annyi pénze nincs. De ha lenne is. A siker így sem garantált.
Beadványt ír. A fogyasztók védelmére létrehozott hatóság lerázza. Esetleg átteszi. Egy másik hivatalhoz. Neki ugyanis nincs hatásköre. Az meg mi? Hát nem azért vannak, hogy Őt megvédjék? De igen, csak az túl macerás. Végül is a fizetést akkor is megkapják, ha semmit nem csinálnak és akkor is ha vizsgálnak, bírságolnak, marasztalnak. De az konfliktussal jár. Még leszólnak fentről, hogy mit izgágáskodunk. Jobb a békesség. Áttesszük.
Kiderül, hogy a gyakorlatban a másik hatóság jobb esetben fél év múlva dönt. Van itt is ésszerű ügyintézési idő, de a panaszos sok, a tisztviselő kevés. Ja, hogyha végre bírságolnának, és marasztalnák a szolgáltatót akkor kevesebb lenne a panaszos és tudnák tartani a határidőt? Azt nem lehet. Mondják valami paktum van a háttérben. Volt ugyan egy kolléga aki próbálkozott, de azt rövid úton kicsinálták. Jobb a békesség. Ez egy nyugdíjas állás. Csak nem kilógni a sorból.
Közben emberünket (vagy asszonyunkat) a szolgáltató felszólításokkal bombázza, gázelzárással fenyegeti. De mi lesz akkor az ágyban fekvő párjával? Megfagynak.
Nézi a tévét és elképed. A hivatal szóvivője azt nyilatkozza, hogy a szolgáltatónak joga van mindenkit következmények nélkül meggyanúsítani, sem a hivatal, sem más hatóság nem szankcionálja a szolgáltatót azért, mert tömegeknek a becsületét lopja meg. Igaz ugyan, hogy emlékei szerint a Polgári Törvénykönyv védi az Ő becsületét és jó hírnevét is, de úgy tűnik, hogy ez csak írott malaszt.
Pedig ha csak egy kis szelet csokit is elvisz valaki a boltból azért már büntetés jár. Pláne, ha mindez egy multi bevásárlóközpontban történik.
Neki a becsületét lopták meg. Érdekes ezek szerint ezért nem jár semmi.
Nem érti. A TV azt mondta, hogy azért veszünk fel IMF hitelt, mert nem tudják fizetni a bevételekből a tisztviselők bérét. Eddig ez rendben is volna, de miért fizetjük Őket, ha nem tesznek semmit, ha nem végzik el a feladatukat? –mélázik szegény becsapott. Vagy a fogyasztóvédelem nem is azt jelenti, hogy a fogyasztók érdekeit kell védeni? A feje tetejére állt ez a világ.
Nem járna mindenki jobban, ha a fogyasztóvédelmi dolgozókat inkább a szolgáltató fizetné? –elmélkedik tovább károsultunk. Ez neki már magas.
Jobb lenne meghalni. Akkor talán már nem tudnának róla több bőrt lehúzni, nem rágalmaznák meg, nem vernék át, nem csapnák be, nem károsítanák meg, nem rúgnának bele, nem aláznák meg.
Ki is nyitná a gázcsapot, de időközben a szolgáltató elzárta a gázt.
Nem baj, legfeljebb megfagynak. Csöndben, együtt. Úgy, ahogyan megöregedtek. A multi meg hajhássza az extraprofitot. Mielőtt végleg megdermed azért eszébe jut egy verssor. Oly korban éltem én e Földön, mikor az ember úgy elaljasult….
Milyen igaz. És nem csak akkor amikor írták, hanem ma is, csak egy kicsit másképp.
Két hét múlva találtak rájuk a szomszédok. Temetésükről később intézkednek.
A sajtó nagy felhajtást csinált, az ügyészség vizsgálatot indított. De már késő. Pár nap múlva az is kiderült, hogy ezen az estén a szolgáltató zenés prémiumosztó ünnepséget és nyereségrészesedést tartott.
Persze külön a pórnépnek és külön a fejeseknek.
A pórnép kap vacsorát. Megérdemelték, hagy éljenek. A menü marhapörkölt nokedlivel. Valaki a kis hasast is csapra veri. Gázszerelőnk arcáról csak úgy csöpög a pörköltszaft.
A fejeseknél vannak lányok, folyik a pezsgő, lehet csobbanni a jakuzziban.
A tömegben felvillan néhány politikus arca és természetesen jelen vannak a hivataltól is. Egyesek látni vélik, amikor egy nokiás doboz gazdát cserél.
A szélső asztalnál, két pohár whisky között megszületik a döntés. Holnap be is jelentik.
Megváltoztatják a szlogent. Mindjárt kettő is lesz.
Az egyik: Szenvedélyünk a rágalmazás.
A másik: Forduljon hozzánk bizalommal, válasszon minket, mi garantáltan jól befűtünk Önnek!
Lassan szedelőzködnek. Elönti Őket az érzés: Ez jó mulatság, férfimunka volt!
Ma részt vettem egy gázóra delejezettség szakértői vizsgálati szeánszon Debrecenben.
A szakértő úrról azonnal kiderült, hogy bár valóban be van jegyezve a szakértői névjegyzékbe, de csak úgy, mint "fegyver, és ujjlenyomat" szakértő. Kérdeztük, akkor mit keres itt, hiszen a gázórának valymi kevés köze van az ujjlenyomatokhoz. Erre azt válaszolta, hogy a gázórákhoz is ért, mert az is ugye műszaki dolog.
Kérdeztük: kioktatta-e valaki a hamis szakvélemény adás jogi következményeire. A szakértő úr azt válaszolta, hogy senki, de ő azt anélkül is tudja.
Kérdeztük, hogy ismeri-e a Büntető Törvénykönyv hamis tanuzással ( és hamis szakvélemény adással, hamis tolmácsolással ) kapcsolatos rendelkezéseit, köztük azt, hogy ezt a bűncselekményt csak bíróság, vagy nyomozó hatóság előtt lehet elkövetni, jelenleg viszont a TIGÁZ előtt vagyunk. Ezzel láthatóan tisztában volt a szakértő úr, így hát rögzíthettük: gyakorlatilag ő büntetőjogi következmények nélkül bármit leírhat a "szakvéleményében", az általa adott szakvélemény ezért "felelőtlen".
Kérdeztük, hallott -e arról, hogy a gázóra 8-10 évi működés során, miközben keresztül halad rajta több tízezer köbméter gáz, hacsak nincs leföldelve, magától is megmágneseződhet a földgázban lévő szabad ionok áramlásától. Erről a szakértő úr még nem hallott.
Kérdeztük, tudja-e azt, hogy a membránház oldalán lévő bemaródásokat számtalan dolog előidézheti, például
- szélsőséges időjárási viszonyok, (túl melegben a membrán kitágul, túl hidegben összehúzódik ),
- páradús környezet ( pl. ha konyhában van felszerelve a gázóra )
- anyaghiba,
- anyagfáradás,
- helytelen, hibás összerakás,
- porszemek, egyéb szilárd részecskék kerülhettek egy közeli hibaelhárítás során a vezetékbe,
- gáznyomás ingadozása,
- felszerelés előtt, vagy közben olyan mechanikai behatás, ami az óra sérülését okozhatta, ( ütés, leejtés) stb.
A szakértő úr azt válaszolta, hogy szerinte a berágódásokat a felsoroltak közül semmi más nem okozhatja, csak és kizárólag az, hogy a gázóra meg volt mágnesezve.
Kérdeztük, hogy ezt ő milyen biztonsággal meri kijelenteni? A szakértő úr azt válaszolta nagy merészen, hogy ő bizony minden esetben 100 % -os biztonsággal meg tudja állapítani azt, hogy a gázóra megmágnesezésével azt méretlen gáz vételezésére alkalmassá tették.
Ezután megkérdeztük tőle, hogy ha azt állapítaná meg, hogy a mérőműszer meg volt mágnesezve, akkor meg tudja-e esetleg azt is állapítani, hogy ez a megmágneseződés mikor történhetett: a gázóra felszerelése előtt, után, és ha utána, akkor a jelenlegi (gázlopással megvádolt) fogyasztó beköltözése előtt, az előzőleg ott lakó tulajdonos ( használó bérlő, haszonélvező ) időszaka alatt vagy az után, vagy netán már a gázóra leszerelését követen, ( pl. a TIGÁZ raktárában)? A szakértő úr a megmágneseződés időpontjára nem tudott nyilatkozni.
Ezután a szakértő úr megvizsgálta a plombákat, és csodák csodája, azokat épeknek találta.
Majd megvizsgálta a gázóra mérési pontosságát is, és ismét csodák csodája, a mérőműszer mérési pontossága hibahatáron belülinek bizonyult. Gyakorlatilag a kontroll mérővel azonos értéket mutatott. (Mit kell ezen csodálkozni? Ez általában így van.)
Ezután került sor a méróra mágnesességének vizsgálatára. A mérőóra háza ( szintén a szokásoknak megfelelően ) határozott mágnesességet mutatott ott, ahová állítólag a mágnest felhelyezték. Kértük, hogy ellenőrizze le a szakértő úr a mérőóra házának hátulsó, fal felé eső részét is, hogy ott is esetleg nem mutat-e a hasonló mágneses jelenségeket a mérőműszer fém háza. Amikor kiderült, hogy bizony ott is mágneses elválzotásokat mutat a mérőműszer háza, a jelenségre a szakért úr nem adott magyarázatot.
(Ehelyett a szakértő úr rendre utasított, és a közbeszólásaim miatt a szakértői vizsgálatot nevetségesnek, sőt tiszta kabarénak minősítette. Ekkor jeleztem felé, hogy vegye már észre legyen szíves: az ügyfeleim egyáltalán nem nevetnek.)
A továbbiakban a szakértő úr segéde lefűrészelte a membránháznak az állítólagosan felhelyezett mágnes felé eső oldalát, hogy annak belső felében berágódásokat keressen.
Némi fénytörésen kívül azonban sajnos nem talált berágódásokat. (erre valószínűleg kevesebb, mint 50 % volt az esélyünk)
Kérni akartuk rá, de ezután már saját maga is önként felajánlotta azt, hogy lefűrészelteti a membránház - fal felé eső - másik oldalát is. ( Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a membránház mágnes felé eső oldalán azért vannak berágódások, mert a mérőműszer oldalára felhelyezett mágnes a membránt ahhoz hozzá rántotta, hozzászorította, hozzá ütögette, akkor ugyanezzel nem magyarázhatóak a membránház túloldalán keletkezett esetleges berágódások.)
Jelenleg azonban a membránház túloldalán sem voltak berágódások.
A szakértő úr így végezetül azt állapította meg, hogy határeset. Mivel azonban annyira szinpatikusak vagyunk neki, azt ígérte, hogy nemleges szakvéleményt fog adni.
A TIGÁZ jelenlévő rendésze ezután közölte, hogy ügyfelemnek így csak a gázmérő szándékos rongálásával, a TIGÁZ-nak okozott kárt kell megtérítenie, ami mindössze 39.000,- Ft.
Kérdésünkre, hogy
1.) Miért az én ügyfelemnek, - aki 4 éve költözött oda - és miért nem a korábbi ingatlan tulajdonosnak ( bérlőnek haszonélvezőnek, szívességi lakáshasználónak) kellene ezt az összeget megfizetnie, továbbá
2.) Mit ért szándékos rongálás alatt akkor, ha a szakértő úr épp az imént állapítottam meg, hogy a plombák sértetlenek, a műszer pedig hibahatáron belül mér, továbbá
3.) mi kerül 39.000,- Ft-ba azon, ha a mérőóra háza cseppet megkarcolódik, és végül
4.) Ha bizonyosra veszik, hogy szándékos rongálás történt, akkor miért nem tesznek esetleg büntető feljelentést annak rendje és módja szerint a rendőrségen "szándékos rongálás bűncselekmény elkövetésének alapos gyanujával" ismeretlen tettes ellen, ahelyett, hogy az én ügyfelemtől követelznek,
a TIGÁZ rendésze csak mosolygott.
Hazafele menet azon gondolkodtunk az ügyfeleimmel, hogy ha ez a szakértő - hasonlóan Miskolci kollégájához, aki az elmúlt héten, egy másik szeánsz alkalmával azzal kérkedett, hogy ő már kb. az ezredik szakvéleményt készíti most el, ) ugyancsak megcsinál egy-két év alatt leglább ezer, vagy még több ehhez hasonló "szakvéleményt" a TIGÁZ Dso megbízásából, akkor ha a szakvélemények darabját kb 30-50 ezer forintért készíti, ( ennyi a bíróság által kirendelt szakértők hozzávetőleges szakértői díja is ) úgy ez az ujjlenyomat szakértő a gázórák "szakérti vizsgálatával" 1-2 év alatt akár 30-50 millió forintot is megkereshet.
Mindennek persze van egy feltétele:
Ha ugyanis az általa adott szakvélemények túlságosan magas hányada bizonyul nemlegesnek, akkor előfordulhat, hogy a TIGÁZ a következő évben már nem vele, hanem másik szakértővel köt majd keretszerződést.
Tigáz szivatás, vagy a Tigáz-t szivatják? TIGÁZ ellenes körlevl a neten
Az elmúlt napokban „Tigáz szivatás” címen egy körlevél indult útjára az interneten, amely megjelent különböző blogokban, na és természetesen a Facebook-on is.
Az üzenet terjedésének üteme, a megosztások és hozzászólások száma azt támasztja alá, hogy sokakat érdeklő és érintő témáról van szó. Bár, a hasonló körlevelek a legtöbb esetben kacsának bizonyulnak, ez esetben nem így van...
Minden alaptalanul megvádolt fogyasztónak javasolt az ügyészséghez fordulni:
Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során óvást emelhet elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az államigazgatás és más, jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak.
Az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.
Keresek olyan Üllői vagy Üllő környéki gázfogyasztókat, akiket jogtalanul vádol a TIGÁZ szabálytalan vételezéssel!
Kérem, hogy jelentkezzetek nálam!
E-mail: deemami kukac torzsasztal pont hu.
Fogjunk össze!!
Minket jogtalanul vádolnak és én semmiképpen sem hagyom magam. Minden szükséges és elérhető jogi és nem jogi lépést felhasználok, hogy ezt alaptalan vádaskodást megállítsam!
A fogyasztók egyre bizalmatlanabbak az ellenőrökkel szemben
A szolgáltatóval kapcsolatban egyre gyarapodnak a panaszok.
Szerző: Klimó Petra
Forrás: Femina.hu
2011.12.05.
103
Folytatódik a hónapok óta hömpölygő gázmizéria: a Figyelő szerint, amíg tavaly négy-ötezer gázlopási ügyet leplezett le a Tigáz, addig idén akár tízezer ilyen esetet is nyakon csíphet a szolgáltató, de a szóvivőjük gyanúja egyenesen 40-60 ezer felderítetlen gáztolvajról szól. A fogyasztók viszont egyre bizalmatlanabbak az ellenőrökkel szemben, ahogy szaporodnak az ártatlanul megvádolt ügyfelekről szóló hírek a fórumokon.
A cégnek arra is van magyarázata, hogyan lehetséges, hogy más gázszolgáltatókhoz képest náluk jóval több a szabálytalan vételezés és mérőóra-manipulációs incidens, miközben vannak olyan fogyasztók is, akik tudtukon kívül lettek a Tigáz ügyfelei.
Jogos szigor vagy kijátszások?
Száraz Gábor, a Tigáz szóvivője kilencmilliárdos kárt emleget, melyet elmondása szerint 1,25 millióból 40-60 ezer ügyfelük okozott a cégnek egy év alatt. Ugyan szakmai körökben túlzásnak tartják a gázszolgáltató hiányszámításait, a cég szerint mégis indokoltak a szigorított ellenőrzések, bár a panasszal élők száma is egyre nő.
Arra a felvetésre, hogy a többi szolgáltatónál vajon miért nem jelentkezik ekkora mennyiségű csaláskísérlet, a Tigáz az új informatikai rendszereket és korszerűbb helyszíni ellenőrzéseket hozta fel magyarázatként.
Jutalom a leleplezésért
Arra is fény derült, hogy a gázszolgáltató szerelői maguk is érdekeltek abban, hogy minél több gáztolvajt leplezzenek le, ugyanis minden nyakon csípett óramanipulátorért jutalmat kapnak cserébe. Ezért a szorgalmas ellenőrzések velejárója, hogy sokszor olyan fogyasztók is fennakadnak egy-egy teszten, akik valójában nem követtek el csalást: idén a szabálytalan gázvételezéssel vádolt ügyfelek eseteiből 40%-ban derült ki, hogy a gyanúsítás alaptalan volt.
A szabályok szerint azonnal eljárást kell indítani azzal a fogyasztóval szemben, akinél egyértelműen megállapítható a mérőóra manipulálása, ha pedig csupán a gyanú merül fel vele kapcsolatban, akkor jöhet a boncolás, vagyis az óra szakértői vizsgálata. Ha megállapítják a szándékos visszaélést, a fogyasztónak 30 napra visszamenőlegesen napi 18 ezer forintos kötbért kell fizetnie, ami összesen 540 ezer forint.
Furcsa ellenőrzések
A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete jó pár visszásságra hívta fel a figyelmet a Tigáz ellenőrzéseivel kapcsolatban az Index.hu-n: gyakori észrevétel például, hogy az ellenőrzést végző szerelő valamilyen indokkal kiküldi a helyiségből a fogyasztót, és az is előfordul, hogy kiviszi az órát az autójához, majd egy idő után visszatér, és megállapítja a visszaélés tényét.
Ez viszont egyértelműen szabálytalan, de az sem egészen tiszta, ahogyan a gyanús órát vizsgálják. Általában két felvetés lehetséges: a megpiszkált plomba és a mágnesezés. Előbbinél a cégnek igazolnia kell, hogy az eredeti állapot nem vitatható, és azt is, hogy nem csupán a plomba sérült, de az óra rosszul is mért. A mágnesgyanús óránál műszerrel keresik a mágnesességet, ami egyébként akkor is kimutatható, ha mondjuk nincs leföldelve a mérőóra, vagyis bármilyen külsérelmi nyom nélkül is megállapíthatják a csalást.
Trükkös ügyfélszerzés
Nem növeli a Tigáz jó hírét az a többek által megélt tapasztalat sem, mely a szolgáltató furcsa ügyfélszerzési módszereiről szól.
A fórumokon ugyanis egyre többen számolnak be arról, hogy az üzletkötők kijátszva a fogyasztók naivitását vagy tapasztalatlanságát, úgy kötnek szerződést, hogy az ügyfél valójában nem is tud arról, hogy éppen szolgáltatót vált.
A fórumok szerint gyakran azzal a kéréssel kopogtatnak, hogy adatokat gyűjtenek a fogyasztási szokásokról, nemegyszer pedig valamilyen nyeremény ígéretével, majd csak utólag derül ki, hogy valójában szolgáltatóváltói szerződést írt alá a gyanútlan fogyasztó, így lesz voltaképpen akaratlanul a Tigáz ügyfele. Nem lehet eleget ismételni, hogy mindent el kell olvasni alaposan aláírás előtt.
Erőfölényével és a fogyasztó tudatlanságával, jogi képzetlenségével él vissza a multinacionális szolgáltató.
Hogyan szerezzünk tisztességtelen eszközökkel extraprofitot?
Íme a cikk:
Ismét gázóra, ismét TIGAZ, ismét pörög, valaki ismét pórul jár.
Jogi szilánkok
Ismét pörög a gázóra!
Kedves Olvasó!
Ismét gázóra, ismét TIGAZ, ismét pörög, valaki ismét pórul jár.
Az alábbiakkal kerestek meg:
Az e lap hasábjain már írtakkal hasonlóan a gázművek dolgozói kijönnek, megtekintik az órát óracserére hivatkozással.
Az óra megvizsgálásakor a tulajdonos nincs ott, mert bemegy a házba lezárni a gázfogyasztókat; a kazánt, a tűzhelyet.
Mire a gázórához a kertbe visszamegy, a gázművek szakembereik jelzik, hogy az órán sérelmi nyomokat látnak, s ezért az órát be kell vizsgáltatni.
Ekkor a jóhiszemű előfizető még mit sem sejt. A szakemberek a gázórát ledobozolják, lezárják, elviszik. Ezt követően a tulajdonos értesítést kap arról, hogy szakértői vizsgálatra mely napon kerül sor.
Amint azt korábbi cikkemben írtam, mindenféleképp javasolt tanúval, digitális fényképező-géppel, erős lélekjelenléttel a megvizsgáláson megjelenni és elszántan védeni álláspontunkat.
Az adott esetben is, a méretlen gáz vételezését, a „gázlopást” a szakértők az előlap eltávolítása (az egyik oldali plomba kifúrása, meglazítása) a számlálószerkezet kibillenthetősége alapján állították.
A vizsgálat után egy „Jegyzőkönyv”-nek feltüntetett irat aláírását erőltették ki.
Ügyintéző hölgyek voltak jelen, akik közölték a vizsgálaton megjelent fogyasztóval, hogy a jegyzőkönyv szövegében módosításokat eszközölni úgysem lehet, ezt alá kell írni.
Itt következik a legnagyobb baj. Az ügyfél nem olvassa el az eléje tett dokumentumot.
Tessék figyelni: ami az ügyfél elé került az nagybetűvel írva „Jegyzőkönyv” volt, alája pedig sokkal kisebb betűkkel írva: „Megállapodás”.
Az egyoldalas dokumentum szövege: bevizsgálásra került X fogyasztónál beszerelt Y óra a mai napon, a független szakértői vizsgálat megállapította, hogy a méretlen gáz vételezésére alkalmas nyomok találhatók a készüléken.
Ezt követően: a fogyasztó elismeri, hogy méretlenül vételezett gázt, elismeri a szerződésszegés tényét, és vállalja ennek következményeit; a következő sorban: a méretlen gázvételezés szerződés-szegés, melynek szankciója: 500.000 Ft-os kötbér fizetési kötelezettség, melyet a fogyasztó elismer, elfogad és megfizetni vállal(!). Ezt követően záró szövegek és aláírások.
Aki elolvasatlanul vagy felületesen átszaladván aláír egy jegyzőkönyvet és közben a betűk valójában egy megállapodásról szólnak, melyben már elismeri vétkességét, a szerződésszegést, vagyis azt a tény, hogy lopta a gázt, és ennek következményeként a gázszolgáltatási szerződés szerint megállapított kötbért elfogadja, annak jogosságát nem vitatja és megfizetését vállalja (három részletben, hogy emészthetőbb legyen), majd utána minden fellebbezési jogáról lemond és aláír egy ilyen dokumentumot, az olyan jogi önhibát, gondatlanságot követ el, ami utóbb jogi eszközökkel alig vagy egyáltalán nem kivédhető.
Ilyen helyzetben már nehezen tanácsolható az ügyfélnek, hogy támadja meg ezt az iratot és utána perben tisztázza a gázművekkel szemben magát, mert magas peres költségek állnak fenn, és mert az aláírt dokumentum ellenében nagyon-nagyon nehéz a bizonyítás!
Kérem ne írjunk alá semmit, amit nem olvastunk el, ne írjunk alá semmit, amit nem értettünk meg, ne írjunk alá semmit, amivel nem értettünk egyet!
Ez egy nehéz tanulási folyamat, be kell látni, hogy nem vagyunk fogékonyak a jog szabályaira, nincs bennünk az a polgári öntudatosság, ami ahhoz kell, hogy ezeket a veszélyeket ösztönösen megelőzzük, kivédjük.
Legyünk nagyon tudatosak, elővigyázatosak! Ezzel kívánok egy érettebb, felnőttebb hozzáállást saját ügyeink intézésében a kedves olvasóknak és fo-gyasztóknak.
Az MTV „Ma reggel” című műsorának vendége volt 2012. február 03. 08:18-kor Vigassy Csaba a Magyar Energia Hivatal szóvivője. Az műsor az alábbi linkre kattintva tekinthető meg. Az első 2 percben az MTV Megoldások Magazinját idézik, a MEH képviselője a 2 perc 22”-től látható itt:
Száraz Gábor TIGÁZ szóvivő szerint Ők jogszerűen, a törvények betartása mellett gyanúsítják meg a fogyasztókat. A tömeges panaszok oka az, hogy a fogyasztók felelőtlenek és tájékozatlanok.
Vigassy Csaba elmondása szerint a Tiszántúli Gázszolgáltató ellen érkezik a legtöbb panasz, amelyeknek több, mint a fele megalapozott, azaz a fogyasztóknak adnak igazat. A műsorvezető kérdésére válaszolva elmondta azt is, hogy a TIGÁZ-t a hivatal nem szankcionálja (bírságolja) azokban az esetekben sem (több, mint 50%-ról van szó), amikor az derül ki, hogy a szolgáltató alaptalanul rágalmazta és hurcolta meg a fogyasztóját.
Úgy tűnik, hogy a Vigassy Csaba által képviselt központi kormányzati szerv, nevezetesen a Magyar Energia Hivatal szerint elfogadható, jogszerű és etikus az, hogy egy multinacionális cég a fogyasztóit tömegesen és döntően megalapozatlanul vonjon eljárás alá csak azért, mert a szolgáltató magyarországi vezetése nem tudja a külföldi tulajdonosok számára produkálni azt a profitot, amelyet elvárnak tőle.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltató visszaéléseit (nem tudom nem visszaélésként értékelni azt, amikor jogkövető állampolgárok több, mint a felét gyanúsítanak, illetve vádolnak meg gázlopással úgy, hogy azt a szolgáltató a jogrendszer által meghatározott módon nem tudja bizonyítani) a Magyar Energia Hivatal nem hajlandó szankcionálni a TIGÁZ-t semmi nem kényszeríti jogkövetésre, ami elfogadhatatlan.
Elfogadhatatlan, hogy miközben a Polgári Törvénykönyvünk (1959. évi IV. törvény) védi a jó hírnévhez való jogot, a szolgáltató az 1950-es éveket idéző módon tömegeket vádol meg és kényszerít bele egy hosszú és költséges eljárásba, különösen annak figyelembevételével, hogy az alaptalanul megvádolt fogyasztók jelentős része jogilag képzetlen, alacsony keresetű, így a jogainak érvényesítésében jelentősen korlátozott.
Éppen ezért, álláspontom szerint Magyarország fogyasztóvédelmi szerveinek, nevezetesen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és a Magyar Energia Hivatalnak lenne a feladata az, hogy a szolgáltató túlkapásai ellen fellépjen.
Tekintettel arra, hogy mégsem teszik bennem felmerül a kérdés jól van-e ez így?
Szerintem nincs.
Az ellenérdekű fél képviseletében eljáró Száraz Gábor TIGÁZ szóvivő érvelése lehet, hogy némelyeknek, így a MEH és NFH kormánytiszviselőknek jól hangzik és el is fogadható, de álláspontom szerint több ponton nem igaz az alábbiak miatt:
Sajtóhírek szerint a szolgáltató gázszerelői minden befizetett, több, mint félmillió Forintos kötbérből kb. 30.000 Ft-ot kapnak jutalmul. Jelen keresetek mellett ez arra ösztönzi a garantált bérminimumon foglalkoztatott gázszerelőket, hogy minél több fogyasztót gyanúsítsanak meg.
Tekintettel arra, hogy semmilyen szankcióval nem jár a fogyasztók válogatás nélküli, gázlopással történő megvádolása, - mivel ez egyben jó pénzkereseti lehetőség- a gázszerelők élnek is vele.
Ezt követően az órát bedobozolják, ami az ellenérdekű fél, azaz a TIGÁZ raktárában van mindaddig, amíg meg nem küldik a szakértőnek.
A szakértőt a felek nem közösen választják, hanem a TIGÁZ választ azok közül, akikkel keretszerződése (tartós megbízási jogviszony) van.
Természetesen a TIGÁZ tartósan csak azon igazságügyi szakértőkkel köt szerződést, azaz azoknak ad megbízást, akik többnyire az Ő érdekeinek, elvárásainak megfelelő szakvéleményt készít.
Az olyan szakértő, akinek a megélhetése függ a megbízásoktól természetesen nem tekinthető elfogulatlannak, így Száraz Gábor állítása számomra nem elfogadható.
Érdekes és a TIGÁZ koncepcionális eljárását támasztja alá a Víz-Gáz-Fűtéstechnika szaklap 2011. decemberi számában megjelelő cikk főszerkesztői összegzése, amely szerint –a hozzájuk eljuttatott iratanyag alapján- a TIGÁZ szakértője már aznap elvégzi a vizsgálatot és elkészíti a szakvéleményt amely napon erre a szolgáltató felkéri, és amely gyorsaság még a XXI. században is kissé életszerűtlen, hacsak nem valóban egy jól kimunkált, koncepcionális eljárásról van szó.
Sok kiszolgáltatott, jogilag képzetlen, alacsony keresetű panaszos el sem megy a vizsgálatra, mivel ez számára szokatlan, költséges procedúra (utazás, szabadság stb.), amely esetekben a „független” igazságügyi szakértők ezt többnyire a fogyasztó terhére értékelik úgy, hogy a fogyasztót marasztaló szakvélemény születik, amelynek alapján a szolgáltató kiszabja a több, mint félmillió Forintos kötbért.
Amennyiben a fogyasztó ezt követően rabruhában demonstrál a TIGÁZ ügyfélszolgálata előtt, a sajtóhoz, az ombudsmanhoz, a rendőrséghez, vagy a törvényességet felügyelő ügyészséghez fordul esetleg mentesülhet a fizetési kötelezettség alól, azonban ez a ritkább eset.
Sokkal gyakrabban fordul elő az, hogy a fogyasztóvédelmi szervezeteket az alábbihoz hasonló, kétségbeesett levelekkel keresik meg:
„Tisztelt Címzett!
Sajnos mi is bekerültünk ebbe a gázórás csapdába. A vád "mágnesezett az óra˝. Anyagi helyzetünk nem engedi, hogy segítséget kérjünk, érdeklődtünk ugyan de kb. 40.000 Ft.- szükséges indulásnak.
Férjem leszázalékolt nyugdíjas, én munkanélküli.
A helyzetünk elkeserítő, és kilátástalan.
2102.02….-én lesz az óra felülvizsgálata.
Ahogy itt olvasgatom a hozzászólásokat, ha ők azt mondják, hogy mágneses az óra, akkor az is lesz!
Mit tehetünk? Nincs rá mód, hogy ügyvédet fogadjunk.
Attól tartunk,hajléktalanná tesznek minket, mert nem tudjuk kifizetni az emlegetett 540.000Ft büntetést.
Törvénytisztelő emberekként öregedtünk meg, mindig az igaz utat keresve.
Most meg Tolvajnak titulálva, mindent lerombolnak.
Tehetünk vajon valamit? Várjuk a tanácsát.
Köszönettel: …..né”
Száraz Gábor TIGÁZ szóvivő válasza Süveges Gergő kérdésére, miszerint Ők nem használják ki a fogyasztók tudatlanságát, jogi képzetlenségét, anyagi, társadalmi helyzetét a fenti levél tükrében enyhén szólva valótlan állítás.
Számomra felháborító, hogy ma, a XXI. században, egy jogállamban ilyen, 1950-es éveket idéző, koncepcionális szolgáltatói visszaélések tömegesen megtörténhetnek úgy, hogy azt senki nem szankcionálja.
Vajon mit szólnának hozzá, a TIGÁZ dolgozói, ha az Ő módszereiket alkalmazva a rendőrség 52,7%-ban alaptalanul gyanúsítaná meg Őket, meg, vagy az ügyészség 52,7%-ban alaptalanul emelne vádat ellenük?
Az, hogy sokan vételeznek szabálytalanul még nem jogosítja fel a TIGÁZ-t arra, hogy a fogyasztóikat válogatás nélkül meghurcolják, megrágalmazzák és a bíróság próbáját kiálló bizonyítékok hiányában is, folyamatosan köztörvényes bűnözőként kezeljék, közel félmillió Forintos kötbér megfizetésére kötelezzék csak azért, hogy megszerezzék a multinacionális cég vezetése által kitűzött profitot.
Azt, hogy a szolgáltató megengedhetetlen koncepcionális gyakorlatot folytat, amelynek következményei alól a rendőrség segítségével lehet (csak) mentesülni az alábbi, napokban megjelent cikk támasztja alá:
Nem ismerem azt a személyt sem, akinek ezt a megjegyzést szántad, sem Téged.
De! A két hozzászólás alapján egyértelmű, hogy míg Alpaka2 valamilyen szinten érintett, netán szenvedő alany egy Tigázos ügyben, és segítő, figyelem felhívó szándékkal írta meg a hozzászólását, addig Te vagy el sem tudsz képzelni egy ilyen kellemetlen, megalázó szituációt, vagy érdekedben áll a másik oldalt erősíteni.
Minden esetre a megjegyzésed cinikus volt.
Akit érdekel a hozzászólás, az elolvassa, akit meg nem, mint Téged, az lapozzon!
Az egyik legnépszerűbb témája a panaszfórumoknak, hogy a Tigáz mérőóra-manipulálással vádolja több ezer fogyasztóját, és félmilliós kötbérrel, illetve gázelzárással fenyeget.
Az esetek többsége sima gázóracserének indul, majd leszerelt és bedobozolt mérőórával, valamint 540 ezer forintos kötbértartozási felszólítással folytatódik. A Tigáz érvei szerint szigorúságukat az indokolja, hogy összesen több mint 1,25 millió ügyfelükből számításaik szerint 40-60 ezer szabálytalan fogyasztó akad, akik 9 milliárd forintnyi éves kárt okoznak a társaságnak.
A fogyasztónak, ha elkaszálják, 30 napra visszamenőleg napi 18 ezer (összesen 540 ezer) forintos kötbért kell fizetnie – közölték a Tigáz kommunikációs irodáján. A kötbérezés alapja a szolgáltató által megrendelt szakértői vizsgálat. Ezen állapítják meg, hogy valaki piszkálta-e az órát. Ha ennek eredménye pozitív, küldik a félmillió forintos csekket. Helyreigazítás aTigáz kérésére: A szabályzat alapján, ha csak alkalmassá tett valaki a mérőt a szabálytalan vételezésre, akkor a kiszabható kötbér mértéke 30 napra, 13.000 Ft/nap, azaz 390.000 Ft.
Még akkor is, ha a szakértői vizsgálat csak a szabálytalan vételezés lehetőségét állapítja meg és nem a tényét. Sőt, azt sem vizsgálják, hogy például egy átalánydíjas fogyasztó folyamatosan fizette számláit és minden évben a lakás köbméterigényének megfelelően fogyasztott. A szolgáltató azt mondja ugyanis, éppen a beavatkozás miatt nem változnak meg a fogyasztási adatok, mivel „olcsó” gázzal fűt az „elkövető”.
Miért van ennyi eset?
Hallani, hogy a szolgáltató emberei sikerdíjra dolgoznak, 30-50 ezer forintot kapnak egy-egy rendetlen óráért. A felvetésre a Tigáz szóvivője, Száraz Gábor elmondta: nekik nem éri meg sikerdíjat fizetni, mivel a kötbéresek alig 40 százaléka fizet egyáltalán. (A maradék 60 százaléknál kikapcsolják a gázt!) A szakértő díja viszont 40 ezer forint körül van, ezt minden munka után ki kell fizetnie a cégnek.
Így megy ez
Egy konkrét panaszosunk a kézhez kapott kötbérfelszólítás után – amelynek jogosságát nem ismerte el - bejelentést tett a rendőrségen. A megyei kapitányság rövid úton elérte, hogy végezzenek egy második vizsgálatot. A második szakértői vélemény kulcsfontosságú, ha be akarjuk bizonyítani, hogy nem követtünk el semmilyen szabályszegést.
Elsőként a Tigázt kérdeztük, hány vizsgálatot végeztek tavaly? Kiderült, nincsenek statisztikáik, illetve sok olyan eset van, ahol a szakértői vizsgálat már lezajlott, de az eredménye még nem ismert, illetve ahol még a szakértői vizsgálatra kell várniuk. Ezért semmilyen adatot sem árultak el az első vizsgálatok számáról, ennek okán pedig a második szakértői vizsgálatok számáról sem.
Egy szakértői vizsgálatokat készítő cég vezetője ugyanakkor a Hír24-nek elmondta, tavaly nagyjából 1000 ellenőrzést tartottak a Tigáz megbízásából. Úgy látja, az első körben elvégzett vizsgálatok többségükben a szolgáltatót igazolják. Ennek alapján megy ki a kötbérfelszólítás. Ami érdekesebb, hogy, alig néhány százaléka a fogyasztóknak az, aki kéri a második körös vizsgálatot. Ezeken - bár ez is csak saccolt adat - nagyjából 50 százalékban igazolódik a Tigáz gyanúja. Magyarán maximum száz eset lehet, amely során vétlennek bizonyul a fogyasztó, a kezdeti ezres vizsgálati számból kiindulva.
Mindez mégsem jelent sokat, mert a Tigáz felettes szervéhez a Magyar Energia Hivatalhoz szintén rengetegen fordulnak az első sokk után. Ha a hivatal dönt, akkor viszont nincs második vizsgálat. Megkérdeztük őket is, hogy hány esettel találkoztak tavaly, amire nem túl gyorsan, de azért válaszoltak. Mint kiderült a Hivatal 2011-ben 491 darab Tigáz szabálytalan vételezéssel kapcsolatos fogyasztói megkeresést zárt le, ebből 51 tájékoztatással zárult, a maradék 440 panaszból 232 volt a jogos (fogyasztónak adott igazat 52,7%) és 208 volt a jogtalan(47,3%). Az Energia Hivatal vizsgálataival kapcsolatban azért érdemes megemlíteni, hogy a hivatal is a Tigáz szakembereit használja, mivel nincsen saját csapata…
Visszatérve esetünkre: a második vizsgálaton a panaszosunk mellett egy ügyvéd és egy műszaki szakértő is jelen volt. A vizsgálat rövid úton megállapította, hogy szabálytalan vételezés nem történt. A Tigáz elnézést kért. A helyzet több szempontból happy end, azonban ha az ügyfél az eljárás másfél éves procedúrájára gondol és arra, hogy az el nem ismert kötbértartozás miatt kikapcsolták nála a gázt, nem érzi elégedettnek magát, sőt kártérítési pert fontolgat.
Mit tehet velünk a Tigáz?
Kikapcsolhatja a gázt. Hogy ezzel a – szolgáltatásból kikapcsolás – jogával élhessen a Tigáz, egy tavalyi törvénymódosítás adta meg a jogi alapot. 2011júliusában módosultak a lakossági fogyasztók ellátásból történő kikapcsolására vonatkozó és a hatósági eljárást érintő szabályok. Mégpedig úgy, hogy míg korábban csak három hónap után kapcsolhatta ki szolgáltatását egy cég és csak a szolgáltatás nem fizetése miatt, most 60 nap késedelmes fizetést követően jogosult ezt megtenni. A késedelmes fizetés pedig tágabb jogi kategória, amelybe akár a kötbértartozás is beletarozhat. Egyszerűbben, júliustól minden, így a kötbértartozás elmaradása is jogszabályilag késedelmes fizetésnek minősíthető.
Végezetül: arra, hogy elkerüljük a kellemetlenséget - és mert vélhetően a Tigáz is megelégelte a kelletlen médiafigyelmet, tavaly októberben közzétettek egy embert próbáló tájékoztatót arról, hogyan fogadjuk szakszerűen a gázórásokat .
A tömeges panaszok nyomán a NEO FM rádió (ma, 2012.02.01.) és a Duna World TV műsor Megoldások Magazinja (tegnap 2012.01.31.) is foglalkozott a TIGÁZ kötbérezési gyakorlatával.
A TV műsor szerkesztői itt várják a panaszosok észrevételeit:
A magam részéről élni fogok a lehetőséggel. Tegnap, 2012.01.31-én a Duna World TV csatornán, a Megoldások Magazinjában ismét a TIGÁZ kötbérezési gyakorlata volt a téma. A Fogyasztóvédők részéről meghívott hölgy, aki mellesleg a Pest Megyei Békéltető Testület tagja állította, hogy a TIGÁZ jogellenesen jár el akkor, amikor a soros mérőcsrét követően egyoldalúan megállípított mágnesezés miatt a kötbéren túl a kb. 35.000 Ft-os összeget is a fogyasztóval fizettetik meg, mivel erre a szolgáltatónak jogszabályi felhatalmazása nincs, a csere ingyenes.
Száraz Gábor, a TIGÁZ szóvivője továbbra is állította, hogy az eljárásuk minden ponja jogszerű, munkatársai, megbízottai makulátlanok, a fogyasztók mindenről teljeskörűen tájékoztatva vannak a TIGÁZ honlapján. Álláspontja szerint az, hogy az ország internet penetrációja nem száz százalékos nem a TIGÁZ hibája. Bár a fogyasztóvédő nyomatékosan kérte, hogy a fogyasztókat a tisztességes eljárásnak megfelelően írásban tájékoztató füzeteken és ne a neten keresztül tájékoztassák ezen felvetést a szolgáltató nem kívánja megfogadni, véleményük szerint a fogyasztók tájékoztatása megfelelő.
Az én véleményem, hogy ennyi erővel a TIGÁZ akár a Holdra is kiírhatná a fogyasztói jogokat, mivel egy két űrhajóson kívül ott sem nagyon fordul meg senki, mint ahogyan a 60-70 éves Mari nénik és Józsi bácsik sem az internetről tájékozódnak.
Köszönjük a szolgáltatónak, hogy szenvedélyük a rágalmazás.
Köszönjük, hogy jól befűtenek nekünk.
Köszönjük, hogy az újsághírek szerint 40%-ban alaptalanul rágalmazzák meg a fogyasztóikat.
Köszönjük, hogy meglopják a becsületünket.
Elfogadhatatlan, hogy mindez következmények nélkül megtörténhet a XXI. században.
Elfogadhatatlan, hogy nincs Magyarországon senki, aki az 1950-es évekre emlékeztető koncepcionális eljárásokat jogellenesnek minősítené és a szolgáltatóval szemben érdemben fellépne.
Miért nem tesz semmit sem a Magyar Energia Hivatal, sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, sem az Ügyészség?
A Duna World TV csatorna Megoldások Magazinja is várja a panaszokat észrevételeket a TIGÁZ aggályos eljárásaival kapcsolatban az: mm@mtv.hu , illetve az info@neofm.hu Tágy: GÁZÓRA MAHINÁCIÓ címre.
Ne hagyja magát megrágalmazni, átverni, becsapni, megkárosítani!
Mire figyeljek ha jön a szolgáltató gázórát cserélni?
Nagyon örülök, hogy rátok találtam, bárcsak ne kellett volna! Sok hasznos tanácsot találtam. Kérem ha valaki tud segítsen nekem is! Tud-e valaki valamit ilyen esetekről, mire figyeljek a legjobban holnap? Köszönöm előre is!
A szolgáltató mérőhely ellenőrzése, illetve a szakértői vizsgálat során az alábbiakra kell figyelni, illetve amennyiben a szolgáltató képviselői, vagy a szakértő az alábbiakat megsérti azt feltétlenül jegyzőkönyvbe kell foglalni, illetve célszerű haladéktalanul panasszal élni az illetékes szabályozó hatóságnál.
Ha a szolgáltató "független" szakértő bevonását alkalmazza, akkor erről a fogyasztót időben tájékoztatni kell és meg kell hívni erre az eljárásra!
A TIGÁZ üzletszabályzata szerint a szakértőt a szolgáltatónak és az ügyfélnek közösen kell kiválasztani. (Amennyiben a szolgáltató az ügyfél kihagyásával választ szakértőt, úgy megsérti a saját Üzletszabályzatában foglaltakat, ami az eljárásjogi szabály megsértése. Panasszal a Magyar Energia Hivatalhoz kell fordulni.)
A gázszerelők kötelesek magukat kérés nélkül, arcképes igazolvánnyal, illetve megbízólevéllel, vagy munkalappal igazolni. Elmaradása eljárásjogi szabálytalanság amelyért a szolgáltatót a Magyar Energia Hivatal köteles marasztalni!
Az ellenőrzésnél/szakértői vizsgálatnál legyen jelen a fogyasztó érdekeit védő jogvégzett ismerős, vagy jogi képviselő. Hiányában a szolgáltató hajlamos visszaélni helyzetével. Az ügyvéd/jogi képviselő fontosságára példa: I. „A vizsgálat részeként az órát szétszedte a szakértő. Az eredeti állapot - ami a manipulációt illetve annak hiányát bizonyíthatná - az elvégzett vizsgálat után már nem állítható helyre. Éppen ezért a szétszedés minden lépésénél szóban rögzíteni kellett, hogy semmilyen manipulációra utaló jel nem volt. Ezzel nem is volt baj, amíg nem kértük, hogy a jegyzőkönyvben szereplő „szabálytalan gázvételezés nem bizonyítható” kitétel mellett szerepeljen az is, hogy az óra szétszedése közben megbontásra utaló jel nem volt. Na, ügyvéd nélkül ez nem került volna bele az írásos anyagba.”
Példa II. …… jöttek a csapért a tigázosok hogy elvigyék bevizsgálni. Dobozba rakták lepecsételtették. Mi jogász jelenlétében néztük az eljárást….Úgy meglepődtek, hogy még a cuccaikat is itt felejtették nálunk és utána jöttek vissza érte.
Mielőtt a gázórát leszerelik, a plombát megbontják kérni kell annak sértetlenségének a jegyzőkönyvbe foglalását. Ezen kérés megtagadása esetén azt írásban jelezni kell a jegyzőkönyvön és külön levélben a Magyar Energia Hivatal felé.
Célszerű a csere/szakértői vizsgálat teljes tartamáról videofelvételt készíteni. Csere esetén ennek a saját ingatlanban történő alkalmazását a gázszerelők nem tilthatják meg! Amennyiben azt a szakértői vizsgálat során tagadják meg annak tényét kérni kell jegyzőkönyvezni, illetve panasszal kell fordulni a Magyar Energia Hivatalhoz. (Ma a digitalizáció korában a szomszédnak, ismerősnek biztosan van olyan kamerája, ami kölcsönkérhető, de az újabb fényképezőgépek is alkalmasak rövid felvételek készítésére.)
Célszerű a csere/szakértői vizsgálatról folyamatosan fényképfelvételeket készíteni.
Az ügyfélnek joga van arra, hogy a jegyzőkönyv aláírása előtt észrevételeket tegyen. Ezeket a szolgáltató köteles írásba foglalni, amennyiben nem teszi úgy a fogyasztó azt saját kezűleg is rávezetheti a jegyzőkönyvre. Mindent vitatni kell, ami nem valós, vagy amivel a fogyasztó nem ért egyet! Szintén rögzíteni kell az eljárás során tapasztalt szolgáltató/szakértő általi jogszabálysértést. Hiányában a szolgáltató, hatóság, bíróság úgy tekinti, hogy az abban foglaltakkal a fogyasztó egyetért.
Amennyiben a szolgáltató a mérőhely ellenőrzés során a gázmérőt „teszterrel” ellenőrzi, úgy figyelni kell, hogy a gégecső felhelyezése során a gázóra nem karcolódik-e meg? Amennyiben igen, úgy azt jegyzőkönyvezni kell, mert a következő ellenőrzés során ezen karcolás miatt fogják a fogyasztót meghurcolni. (A „tesztert” a leszerelt gázórára többnyire az udvaron, a beton/kő járdán kötik rá, amelynek során a mérő többször meg fog csúszni, így az alja és a hátoldala karcolódik, ami pár hónap múlva be is rozsdásodik, ez pedig elegendő ok a szolgáltatónak arra, hogy a következő ellenőrzéskor ismét szabálytalan gázvételezéssel (gázlopással) vádolja a fogyasztót. A „teszterrel” történő ellenőrzés eredménye különben joghatás kiváltására alkalmatlan)!
Miközben az egyik szerelő a gázkészüléket szereli le a másik megkéri, hogy vezesse végig a lakáson, mert szeretné a gázkészülékeket ellenőrizni és lefényképezni. Ennek teljesítését vissza kell utasítani! Az ellenőrzést végző nem intézhet a felhasználó felé olyan kérést, amely az ellenőrzés helyszínének elhagyását irányul!!! Lásd: 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 48.§
Vigyázzon arra, hogy mit ír alá! Amennyiben a jegyzőkönyvet, munkautalványt aláírja úgy mind a szolgáltató, mind az energia hivatal úgy kezeli, hogy az abban foglaltakkal egyetért, azt elismeri. (Javasolt ezért az előbbi okmányokra rávezetni: „Jogfenntartással egy példányt átvettem” és ezt követően (nem a kipontozott helyen) aláírni. Amennyiben vitatja az eljárás jogszerűségét, szakszerűségét, vagy a szolgáltató képviselőinek állításait célszerű saját kezűleg rögzítenie a nyomtatványon, hogy: „Vitatom a……., ezért külön levélben panasszal élek az illetékes szabályozó hatóságnál….” Ezzel kapcsolatban lásd:
Éljen az Alaptörvényben és a hatályos jogszabályokban biztosított jogorvoslati lehetőségekkel és a panasztételhez való jogával!
(A hatályos jogi háttér és szolgáltatói gyakorlat alkalmas az ártatlan fogyasztók „meghurcolására”. A szolgáltató megrendelésére készült szakértői vélemény nem „perdöntő”, a szolgáltató nem hatóság, és a fogyasztónak van lehetősége jogorvoslatra.)
A panaszhoz, szolgáltatónak írt válaszhoz, közérdekű bejelentéshez mintákat és sok hasznos információt talál az alábbi két hiper hivatkozáson. Javasolt a hozzászólásokat végigolvasni.
Ez utóbbi linken az 54., a 71. és a 93. bejegyzésben talál panasz mintákat amelyeknek címzettje a MEH elnöke, a Legfőbb Ügyész, illetve az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa.
A szolgáltató eljárását maga MEH is aggályosnak tartja. Az erről szóló cikk így szól:
"A szabálytalan vételezés ill. szerződésszegés tényének feltárását a szolgáltatók megbízottai végzik!!!, akik legtöbb esetben anyagilag is érdekeltek!!!.
A szolgáltatók megbízottainak viselkedése a legtöbb esetben kifogásolható – nemcsak azért, mert a fogyasztó kiszolgáltatottságát kihasználják, hanem azért is, mert sok esetben tudatlanok, vagy félrevezetik a szintén tudatlan fogyasztót.
A helyszínen készített jegyzőkönyvet a következményekre való figyelmeztetést mellőzve íratják alá.
Kedvezőtlen tendenciának minősül a jogos panaszok évről évre történő növekedése és feltétlenül az adott szolgáltatás minőségét, a szolgáltató megítélését rontja.
Sok fogyasztó előtt nem ismeretes, hogy az aláírással beismeri a szabálytalan vételezés tényét, noha ennek végleges „bizonyítékát” rendszerint csak a mérő bontásával történő vizsgálat eredménye nyújtja. "
Ne hagyja magát megrágalmazni, becsapni, átverni, megkárosítani!
***
További tanácsok, esetek:
Azok akik, még nem estek áldozatul a szolgáltatók „hatalmaskodásának”, javasolt, hogy amennyiben mérőóra ellenőrzés történik, az alábbiakra legyenek figyelemmel:
az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a felhasználóval (képviselőjével, vagy a tanúval) az eljárás célját,
felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó (képviselője, vagy tanú) jelenlétében folytatható le;
felhasználó (képviselője, vagy a tanú) az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen,
ellenőrzést végző nem intézhet a felhasználó (képviselője vagy a tanú) felé olyan kérést, amely az ellenőrzés helyszínének elhagyását irányul,
az ellenőrzés eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni (jegyzőkönyv, mérő felülvizsgálati lap, munkalap, stb.),
felhasználó (képviselője, tanú) jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni az ellenőrzéssel, annak körülményeivel, illetve eredményével kapcsolatos állásfoglalását, véleményét,
az ellenőrzést végző szerződésszegést, vagy annak alapos gyanúját állapítják meg, arról videofelvételt vagy fényképet kell készíteni olyan módon, hogy az alkalmas legyen a jegyzőkönyvben rögzített tények bizonyítására.
Ezeket a feltételeket a földgázellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott 19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet 1. számú melléklete is egyértelműen tartalmazza, de a gyakorlatban az ellenőrzést végző személyek ezek maradéktalan betartását el is mulaszthatják, ezért fontos a fogyasztónak is ébernek lenni.
Lényeges, hogy jelen legyünk az ellenőrzés során, annak minden percében figyelemmel kísérjük az ellenőrök munkáját. Érdemes a jegyzőkönyvben már előzetesen, az ellenőrzés megkezdésekor rögzíttetni az ellenőrökkel a biztonsági zárak, plombák, valamint a mérőóra külső házának sértetlenségét, még azt megelőzően, hogy az ellenőrök a mérőberendezéshez hozzányúlnának. Abban az esetben, ha az ellenőrzést végző személyek szerződésszegés, jogosulatlan vételezés gyanúját állapítják meg, javasolt nem csak az ellenőrök által rögzíteni (videofelvétel, fénykép) a gyanút megalapozó körülményeket – amennyiben ilyen valóban felmerül –, hanem a fogyasztó által is, hogy a később már nem, vagy csak jelentős nehézséggel bizonyítható körülmények a fogyasztó által is alátámaszthatóak legyenek. Továbbá, ha vitatjuk az ellenőrzést végző személyek megállapításait, akkor ezzel ellentétes észrevételeinket, panaszainkat a jegyzőkönyvbe feltétlenül rögzítsük, hogy elkerüljük a szolgáltató azon esetleges érvelését, hogy az utóbb vitatott körülmények már nem relevánsak.
Joggal merül fel a bennünk, hogy már a szolgáltatóval szemben is fel kell készülnünk a hatékony védekezésre? Nekünk kell tennünk azért, hogy nem kerüljünk ilyen helyzetbe?
Sajnos a válasz a fenti esetek fényében már egyértelmű, és valóban meg kell előznie a fogyasztónak, minden későbbi vitára okot adó körülményt, és magát is be kell biztosítania az esetleges gyanúkkal szemben. A fentebb ismertet megelőző lépések nem nyújtanak garanciát a fogyasztók számára, de megnehezítik a szolgáltató, vagy megbízottaik visszaélésszerű magatartását, valamint az általuk feltételezett gyanú bizonyítását.
Ne feledjük, hogy csak azt lehet megtéveszteni, aki azt hagyja, és maga sem jár el kellő körültekintéssel! Persze ez szintén nem válasz azoknak, akik már áldozatul estek a szolgáltató „hatalmaskodásának”, „gyanúsítgatásának”.
Boszorkányüldözésre panaszkodnak a Tigáz fogyasztói
Index
2011. július 27., szerda 11:42
Az elmúlt napokban egymásnak adják az ajtót a kétségbe esett emberek a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) [1] debreceni tanácsadó irodájában, mondta az Indexnek Morvai Gábor az iroda jogásza.
A panaszosok ugyanazt a történetet mesélik: a
Az elmúlt napokban egymásnak adják az ajtót a kétségbe esett emberek a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) debreceni tanácsadó irodájában. A panaszosok szinte kivétel nélkül ugyanazt a történetet mesélik: a szolgáltató munkatársai a gázórát leszerelik, majd szabálytalan vételezés gyanújával jegyzőkönyvet készítenek, az órát pedig lezárt dobozba helyezik.
A fogyasztók ezt követően levelet kapnak a szolgáltatótól az óra szakértői vizsgálatának várható időpontjáról, melyben már előre felajánlják az egyezkedés lehetőségét is (egyáltalán miről egyeztessenek a vizsgálat előtt, tették fel a kérdést többen, akik úgy érzik, a szolgáltató már előre eldöntötte, hogy kötbért fog kiróni rájuk).
A szakértői vizsgálatok menete többnyire azonos sémát követ. Az igazságügyi szakértő megvizsgálja a jogi zárakat, (jó esetben itt még nem talál semmilyen problémát), majd a mérőórát szétbontja, és célirányosan azt vizsgálja, történhetett-e mágneses befolyásolás. Ez legtöbbször mágnesfólia, vagy felületi mágnesesség kimutatására alkalmas műszer alkalmazásával történik, és szinte kivétel nélkül megállapítják, hogy a burkolaton visszamaradó mágnesesség mutatható ki. Ilyenkor a szakértői vélemények egyöntetűen kimondják – a jogi zárak sértetlensége, illetve bármilyen más külsérelmi nyom hiányában is – hogy az órát befolyásolták, tehát a fogyasztó szerződésszegést követett el. Innen már csak egy lépés, hogy a szolgáltató kiküldje a félmilliós kötbér fizetésére felszólító csekket.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogszabályi háttér és szolgáltatói üzletszabályzat nem zárja ki az ártatlan fogyasztók megvádolásának lehetőségét, engedtessék meg egy másik irányú feltevés: ha a szabálytalan vételezésre utaló bármilyen apró jel észlelésében és jegyzőkönyvi rögzítésében anyagilag érdekeltek a szolgáltató munkatársai, akkor sajnos nem lehet kizárni azt sem, hogy a fogyasztók esetlegesen rosszhiszemű eljárás áldozatává válhatnak.
• A FOME azt tanácsolja, hogy a fogyasztók csak előzetes egyeztetés után engedjék otthonukba a szolgáltató munkatársait, és rövid időre sem hagyják magukra őket.
• Az ellenőrzést végző nem intézhet a felhasználó felé olyan kérést, amely az ellenőrzés helyszínének elhagyását irányul,
• Az ellenőrzés eredményét minden esetben írásban kell rögzíteni (jegyzőkönyv, munkalap, stb.).
• A fogyasztó jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni az ellenőrzéssel, illetve annak körülményeivel, és eredményével kapcsolatos véleményét.
• Ha az ellenőrzést végző szerződésszegést, vagy annak alapos gyanúját állapítják meg, arról videofelvételt vagy fényképet kell készíteni olyan módon, hogy az alkalmas legyen a jegyzőkönyvben rögzített tények bizonyítására.
A FOME elítéli a szerződésszegő gázvételezést, illetve a mérőműszerek befolyásolásának minden formáját, azt a tisztességes fogyasztók és a szolgáltató elleni súlyos, elítélendő magatartásnak tekinti. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a hatályos jogi háttér és szolgáltatói gyakorlat alkalmas az ártatlan fogyasztók „meghurcolására”. A szolgáltató megrendelésére készült szakértői vélemény nem „perdöntő”, a szolgáltató nem hatóság, és a fogyasztónak van lehetősége jogorvoslatra. Azt javasoljuk, hogy akik nem lopták a gázt, így nem értenek egyet a szolgáltató kötbérkövetelésével, keressék fel tanácsadó irodánkat, illetve forduljanak bírósághoz az ügy mielőbbi tisztázása céljából. Egyre több fogyasztót vádolnak gázlopással
48. § (1) A felhasználási helyen végzett ellenőrzés eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni (ténymegállapító jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, mérő felülvizsgálati lap, munkalap stb.).
(2) A felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó, vagy képviselője, vagy tanú jelenlétében folytatható le.
(3) Az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a felhasználóval, képviselőjével, vagy a tanúval az eljárás célját.
(4) Az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a felhasználót, képviselőjét, vagy a tanút, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen. Ha a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásbeli dokumentumban rögzíteni kell.
(5) Az ellenőrzést végzők nem intézhetnek a felhasználó, képviselője vagy a tanú felé olyan kérést, amelynek teljesítése az ellenőrzés helyszínének elhagyását igényli.
(6) A felhasználó vagy képviselője az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az ellenőrzést végzőkkel köteles együttműködni, így különösen a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni, annak teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodni, az írásbeli dokumentumot aláírni. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel, illetve eredményével kapcsolatos állásfoglalását a felhasználó, vagy képviselője jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni.
(7) Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végzők szerződésszegést, vagy annak alapos gyanúját állapítják meg, arról videofelvételt vagy fényképet kell készíteni olyan módon, hogy az alkalmas legyen a jegyzőkönyvben rögzített tények bizonyítására.
(8) A szerződésszegés vagy annak alapos gyanúja esetén felvett ténymegállapító jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az elosztói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza.
(9) Ha a szabálytalan vételezés pontos időtartama hitelt érdemlően nem állapítható meg, havi mérőleolvasásos felhasználó esetén legfeljebb 30 napos, egyéb esetekben 50 napos vélelmezett fogyasztási időtartamot kell figyelembe venni.
A szolgáltató jogsértései miatt, az alábbi jogszabály alapján panasszal lehet fordulni a Magyar Energia Hivatalhoz,vagy pl. számlakifogás esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megyei szervéhez.
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 64. §. A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
A panaszt az állami szerv köteles kivizsgálni, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv az illetékességi területén köteles az ügyben eljárni.
SEGÍTSÉG LEHET
Jó tudni:
2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.
(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.
(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.
(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell
a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.
(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
(4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.
SEGÍTSÉG LEHET
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény 164. §. (1) szerint: „A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.”
1972. évi V. Törvény:
Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során óvást emelhet elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az államigazgatás és más, jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak. Az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.
SEGÍTSÉG LEHET
HA MINDEN ALAPTALANUL MEGHURCOLT FOGYASZTÓ A NYILVÁNOSSÁGHOZ (TV,RÁDIÓ, ÚJSÁG STB.), ILLETVE A MAGYAR ENERGIA HIVATALHOZ, AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁHOZ, A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÁGHEZ FORDUL.
Ne hagyja magát megrágalmazni, becsapni, átverni, megkárosítani!
Véletlenül tévedtem erre az oldalra, de felkeltette a figyelmemet. Én is kaptam értesítést hogy jönnek lecserélni az órát korszerűsítés miatt.(A mostanit 2004-ben szerelték fel.)Ezek szerint rettegnem kell hogy becsapnak, átvernek? Az óra "tiszta" de nem a bíróságon szeretném bizonyítani. Mire figyeljek? köszönöm.
”
Rettegni nem kell, de "jobb félni, mint megijedni".
Tény, hogy vonatkozó újságcikkek szerint az eljáró gázszerelők egy kis prémium reményében, kb. 40%-os arányban tisztességes állampolgárokat is megvádolnak szabálytalan gázvételezéssel, mágnesezéssel, vagy mérőóra rongálással.
Sokszor az ezt megalapozó karcolásokat maguk ejtik gázórán, miközben a fogyasztót elküldik a tervrajzért, vagy megkérik, hogy a lakásban működő gázkészülékeket (konvektorokat) zárja el.
Gyakran előfordul az is, hogy amíg az egyik szerelő a gázórát cseréli a másik megkér arra, hogy járjátok be a lakást, mert ellenőrizni szeretné a vezetékrendszert.
Amikor visszaérkeztek a másik már tényként állítja: A plomba nem volt sértetlen, a gázóra karcos, az ohm plomba nem megfelelő. (Az előbbiek közül a gázszerelő aznapi kedve szerint szabadon választ.)
Eljárásuk azért tisztességtelen, mert a hatályos jogi szabályozás szerint TILOS a fogyasztót az ellenőrzés helyszínének az elhagyására felszólítani.
Ezt tudják a gázszolgáltató képviselői is, azonban -a siker érdekében- tudatosan és sorozatosan szegik meg ezen előírást.
Erről a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet így rendelkezik:
„48. § (1) A felhasználási helyen végzett ellenőrzés eredményét minden esetben írásbeli dokumentumban kell rögzíteni (ténymegállapító jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, mérő felülvizsgálati lap, munkalap stb.).”
(2) A felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a felhasználó, vagy képviselője, vagy tanú jelenlétében folytatható le.
(3) Az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölni kell a felhasználóval, képviselőjével, vagy a tanúval az eljárás célját.
(4) Az ellenőrzést végzőknek fel kell kérni a felhasználót, képviselőjét, vagy a tanút, hogy az ellenőrzés teljes időtartama alatt tartózkodjon az ellenőrzés helyszínen. Ha a felkért személy ennek a kérésnek nem tesz eleget, ennek tényét az írásbeli dokumentumban rögzíteni kell.
(5) Az ellenőrzést végzők nem intézhetnek a felhasználó, képviselője vagy a tanú felé olyan kérést, amelynek teljesítése az ellenőrzés helyszínének elhagyását igényli.
(6) A felhasználó vagy képviselője az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az ellenőrzést végzőkkel köteles együttműködni, így különösen a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni, annak teljes időtartama alatt a helyszínen tartózkodni, az írásbeli dokumentumot aláírni. Az ellenőrzéssel, annak körülményeivel, illetve eredményével kapcsolatos állásfoglalását a felhasználó, vagy képviselője jogosult a jegyzőkönyvben feltüntetni.
Ezen jogszabályi rendelkezésekkel a következő probléma van:
A fogyasztó ezen jogait a szolgáltató az ügyféllel –természetesen nem véletlenül- nem közli.
A jegyzőkönyvön az ügyfél észrevételeire nincs rovat. (Gondolom ez sem véletlen.)
Ha az ügyfél a blanketta típusú jegyzőkönyvet (amelyben a blanketta szövegrész szerint lemond a jogairól és tudomásul veszi azt is, ami ténylegesen a helyszínen nem történt meg (Pl. plomba mintadarabbal történő összevetése) aláírja a szolgáltató az ügyfél minden ezt követő panaszára azt válaszolja: Reklamációnak helye nincs, mivel a jegyzőkönyvet aláírta, az abban foglaltakat tudomásul vette, magára nézve kötelezőnek ismerte el.
„Sok fogyasztó előtt nem ismeretes, hogy az aláírással beismeri a szabálytalan vételezés tényét,….
A szabálytalan vételezés ill. szerződésszegés tényének feltárását a szolgáltatók megbízottai végzik, akik legtöbb esetben anyagilag is érdekeltek.
A szolgáltatók megbízottainak viselkedése a legtöbb esetben kifogásolható – nemcsak azért, mert a fogyasztó kiszolgáltatottságát kihasználják, hanem azért is, mert sok esetben tudatlanok, vagy félrevezetik a szintén tudatlan fogyasztót.
A helyszínen készített jegyzőkönyvet a következményekre való figyelmeztetést mellőzve íratják alá.”
Egy kis trükk, egy kis megvezetés, pici csőbehúzás és a garantált bérminimumon foglalkoztatott gázszerelők markát -vezetőikkel egyetemben- komoly prémium üti.
És mindezek nekik semmibe se kerülnek. Egy kis rágalmazás, egy kis becsületsértés (a felvett jegyzőkönyv tárgya mindíg szabálytalan gázvételezés, azaz gázlopás, azaz nem gyanú, hanem ténymegállapítás) és megvan a napi betevő kiegészítése.
Ha az ügyfél sokat "szívóskodik" (panasszal él a szabályozó hatóságnál, újsághoz, vagy TV-hez fordul, netán demonstrálni kezd a szolgáltató székháza, vagy ügyfélszolgálata előtt) legfeljebb több hónapos meghurcoltatás után megírják: "Elnézést, ha kellemetlenséget okoztunk Önnek." Na bumm. Ha nem jön be az egyiknél, majd bejön a másiknál. Végül is ez egy szabad, következmények nélküli ország. Tribuszerné is hasonló módszerrel dolgozott.
Ha viszont a fogyasztó a szolgáltató állításait akár tudatlanságból, akár érdekérvényesítő képesség hiányában nem vitatja, úgy gyakorlatilag nulla ráfordítással nyertek 540.000 Ft-ot, amiből prémium jogcímen az eljáró szerelő is részesül.
Ez az igazi üzlet. Nesze neked tisztességes eljáráshoz való jogot.
A szolgáltató természetesen mindent tagad, Ők a Magyar Energia Hivatal Elnöke által jóváhagyott, hatályos Üzletszabályzat szerint jártak el.
De akkor miért az a sok panasz, tüntetés, újságcikk, TV műsor, per?
Figyelmetekbe ajánlom az ügyvédként, (ügyfelem képviseletében eljárva,) a Tigáz-dso Földgázelosztó Kft. részére, megmágnesezési ügyben írt levelemet. ( Választ azóta sem kaptam )
Tisztelt Cím!
Ügyfelem, ……………………………………sz. alatti lakos képviseletében eljárva, Az Önök …………………………………-én kelt, „Értesítés kötbérről” tárgyú levelével kapcsolatosan, az ügyfelem által …………….-án megküldött válaszlevelet az alábbiakkal egészítem ki.:
A gázmérő óra – amint azt bizonyára Önök is jól tudják – un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a gázmérő óra mérési pontossága mellett un. törvényi vélelem (presumptio juris) szól.
Okkal feltételezzük, hogy az ügyfelem lakásából leszerelt, és Önök által bevizsgáltatott gázóra, – annak leszerelése pillanatáig – ugyancsak hiteles mérőműszer volt, hiszen a „Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (A továbbiakban GET) 38. §. (1) bekezdése szerint: „Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül különösen, ha …
olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik…”
a „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény
6. §. (3) bekezdése szerint: “Hiteles az a mérőeszköz:
amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig “A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak..”
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”.
A törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet Melléklete szerint továbbá:
“Kötelező hitelesítésű mérőeszközök (Térfogatáram- és tömegárammérő eszközök )
Sorszám Megnevezés A hitelesítés hatálya/év 2. Gázmérők és számító egységek
6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú 10
6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú 5
Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a gázmérő műszerek kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát – “az ellenkező bizonyításáig” – egyáltalán ne lehessen vitatni.
Ez a szabály természetesen mindkét félre, azaz nem csak a fogyasztóra, hanem a szolgáltatóra is vonatkozik!
A Tv. már idézett 13. § 3. bekezdése ugyanis nem tesz különbséget fogyasztó, és szolgáltató között.
Jogszabály egyértelmű előírásokat tartalmaz továbbá arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet a hiteles mérőműszer pontatlanságát bebizonyítani, (azaz a törvény szövege szerinti “ellenkező bizonyítása” milyen kötött bizonyítási eszközökkel, illetve módszerrel lehetséges csak.)
A GET 101. § szerint ugyanis: „Mind a rendszerhasználó, mind a földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
A GET rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 115. § (3) bekezdése szerint továbbá:
„A GET 101. §-a szerinti mérésügyi felülvizsgálatot a rendszerhasználó, illetve a felhasználó a kereskedőjénél jogosult kezdeményezni. A felülvizsgálat idejére – eltérő megállapodás hiányában – a fogyasztásmérő berendezés tulajdonosa köteles a földgázfogyasztás előírás szerinti méréséről gondoskodni.
(4) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a felülvizsgálatot kezdeményező köteles megtéríteni. (5) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, az érintett felek kötelesek a GESZ szerint elszámolni.
A fentiek szerint tehát Önöknek, – amennyiben a gázmérő műszer pontosságát kétségbe akarják vonni, – a fogyasztókhoz hasonlóan, a költségek előzetes letétbe helyezése mellett, a Mérésügyi Hatóságtól kellett volna kérniük a gázmérő műszer mérésügyi felülvizsgálatát, vagy újrahitelesítését.
Ha a Mérésügyi Hivatal a műszer felülvizsgálata, vagy újrahitelesítése során megállapítja, hogy a gázmérő valóban pontatlanul mért (az Önök kárára), Önök akkor, és csak akkor hivatkozhatnának a hiteles gázmérő mérési pontatlanságára.
Önöknek tehát nem azt kellett volna – és pláne nem a saját szakértőjükkel – igazolniuk, hogy a kérdéses gázórát „megmágnesezte” valaki, hanem Önöknek meg kellett volna dönteniük a hitelesített mérőeszköz mérési pontosságába vetett törvényi vélelmet. (presumtió iuris)
Ez utóbbit viszont a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint csak úgy tehették volna meg, ha a Mérésügyi Hivataltól kérik a műszer mérési pontosságának felülvizsgálatát (a mérőműszer újrahitelesítését).
Ezzel kapcsolatosan azonban fel kell hívnom az Önök szíves figyelmét arra, hogy a Mérésügyi hatóság viszont a hitelesített gázóra esetleges pontatlanságát nem a gázórán található külsérelmi nyomok, karcolások, illetve azok lefestésének vizsgálatával, hanem azzal bizonyítja, hogy egy laboratóriumi körülmények között kimért, adott mennyiségű gázt bocsát a mérőműszeren keresztül, és a műszer által megmért mennyiségi adatot összehasonlítja a valós értékkel.
Ilyen vizsgálatra azonban jelenleg nem került sor.
Tekintettel tehát arra, hogy • a gázmérő mérési pontatlanságát a Mérésügyi Hivatal, (hivatalos eljárása keretében) nem állapította meg, továbbá arra, hogy
• a gázmérő mérési pontosságának tiltott befolyásolását az ingatlan használói nem ismerik el, – és azt szerintük az Önök által kirendelt, (és Önök által díjazott) szakértő megállapításai sem bizonyítják be, végezetül arra, hogy
• az Önök gázmérő órájának a plombái a gázóra szétszereléséig sértetlenek voltak,
emiatt
ügyfelem továbbra sem tudja elfogadni Önöknek, a gázóra megmágnesezésével kapcsolatos állításait.
Felhívom szíves figyelmüket továbbá arra, hogy ha a gázóra mérési pontosságát a fogyasztók valóban ilyen könnyen és egyszerűen meg tudnák változtatni – illegális beavatkozással – az önök hátrányára, emiatt önöket az alábbi károk érnék.:
1.) A méretlenül elfogyasztott gáz ellenértéke
2.) Az a szándékos rongálással okozott kár, amely a mérőműszert érte.
ad 1.) A korábban már idézett kormányrendelet pontos előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogyan kell elszámolni az elfogyasztott gáz mennyiségét abban az esetben, ha a mérőműszer pontatlansága a fentiekben körülírt módon bebizonyosodik. Eszerint:
36. §. (3) A hibás mérés időtartamának megállapítását követően a gázmérő mérésügyi hatóság által megállapított hibaszázalékával helyesbíteni kell a hibás mérés időszakára kibocsátott elszámolást (elszámolásokat).
(4) Ha a mérésügyi hatóság a gázmérő hibaszázalékát megállapítani nem tudja, vagy a gázmérő nem mért, a hibás mérést megelőző utolsó helyes vagy a felek által közösen helyesnek elfogadott elszámolási időszak adatait és a hibás mérést követő elszámolási időszak adatait átlagolva kell megállapítani a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált földgáz mennyiségét.)
Amennyiben tehát egy hiteles gázmérő által megmért, elfogyasztott gáz mennyiségét utólag kétségbe akarják vonni, úgy célszerű lett volna, ha előzetesen tanulmányozzák a gázóra leszerelését közvetlenül megelőző időszak fogyasztási adatait, és ezeket az adatokat összevetik a korábbi, és az azt megelőző év azonos időszakának fogyasztási adataival.
Ha a jelzett adatok valóban lényeges eltérést mutatnak, Önöknek akkor, és csak akkor lett volna érdemes a Mérésügyi Hatóságtól a gázmérő műszer újrahitelesítését kérniük.
ad 2.)
A szándékos rongálással okozott kárral kapcsolatosan pedig tájékoztatom Önöket arról, hogy a Ptk. a kötbért, un. „kár átalány”-ként határozza meg.
Főszabály szerint ugyanis mindig a kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
őt kár érte,
az őt ért kár összegét,
az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megegyezhetnek abban, hogy a másik fél szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű „kár átalány” illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:
A kötbér a Ptk. szerint igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érheti. A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. A bíróság ugyanakkor a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti.
A fentiekből következően tehát, – ha Önök esetleg be is tudnák bizonyítani azt, hogy ügyfelem szerződésszegő magatartást tanúsított, és ezzel önöknek kárt okozott, – a keletkezett kár összegét akkor is Önöknek kellene bizonyítania.
( A keletkezett kár összege azonban, beleértve: • az állítólag megmágnesezett, és ezáltal használhatatlanná vált alkatrész cseréjének, valamint • az alkatrész csere munkadíjának, és • a mérőműszer újrahitelesítésének a költségeit is, valószínűleg együttesen sem haladják meg az ezres nagyságrendet az ügyfelemtől követelt félmilliós kötbér így nyilván irreális.)
A gázszolgáltatásból való kizárással történő fenyegetőzésükkel kapcsolatosan végezetül felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a ”Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (GET) 28/A. § (1) bekezdése a gázszolgáltató részére egyfajta „szolgáltatási kötelezettséget” állapít meg, amikor kimondja „A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.
A fenti jogszabály a szolgáltatási kötelezettsége teljesítése alól a szolgáltatót csak a 29 §. 3.) bekezdésében szabályozott, 60 napot meghaladó fizetési késedelem estén menti fel, de a nem közületi fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolására akkor is csak a jogszabályban jelzett feltételek együttes fennállása esetén, és az ugyancsak a jogszabályban meghatározott eljárási rend betartásával van mód.
Tekintettel azonban arra, hogy
jelenleg ügyfelemnek semmiféle gázdíj tartozása nincs Önök felé,
az egyéb jogcímen (kötbér) kiszámlázott összegnek pedig ügyfelem sem a jogalapját, sem pedig az összegszerűségét nem ismeri el, miután
az Önök által kiszámlázott összeg megfizetésére sem jogszabály, sem szerződés, sem pedig jogerős bírói ítélet nem kötelezte,
emiatt:
az ügyfelem földgázellátásból történő kikapcsolására jelenleg nincs jogszabályi lehetőség.
Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy amennyiben Önök – a fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezések ellenére mégis megszűntetnék ügyfelemnél a földgázszolgáltatást, úgy ügyfelem kénytelen lesz az Önök törvényben rögzített szolgáltatási kötelezettségének bíróság úton érvényt szerezni.
Ez utóbbi esetben azonban Önöknek kell viselniük a pereskedés költségein kívül a kikapcsolás, és a visszakapcsolás költségeit, és meg kell téríteniük az ügyfelem részére azokat az esetleges károkat is, amelyeket – jogellenes magatartásukkal – Önök okoztak neki.
Összegezve tehát :
1.) A bíróság előtt nem a fogyasztónak kell cáfolnia, hanem Önöknek kell bizonyítaniuk azt az állításukat, hogy a fogyasztó ingatlanán felszerelt hiteles gázmérő műszer – a plombák sértetlensége ellenére – pontatlanul mért.
2.) A hitelesített mérőműszer mérési pontossága mellett törvényi vélelem szól, ezért annak pontatlanságát Önök is csak a Mérésügyi Hivatal vizsgálatáról (újrahitelesítéséről) készült jegyzőkönyvvel tudták volna igazolni. Ilyen vizsgálat azonban nem történt.
3.) A Mérésügyi Hivatal, hivatalos eljárása során nem a mérőműszer állítólagos külsérelmi nyomait eltüntető festéknyomokat, és az egyes alkatrészek esetleges meghibásodását vizsgálja, hanem egy ismert mennyiségű gáznak a mérőműszeren való keresztülbocsátása után, a valóságos mennyiség és a mérési eredmény összehasonlításával von le következtetéseket a hiteles mérőeszköz mérési pontosságára vonatkozóan.
4.) Egy olyan mérőműszer korábbi mérési pontosságát utólagosan már semmiféle szakértői vizsgálat nem tudja megállapítani, amelyet Önök leszereltek, plombáját eltávolították, és apró darabokra szétszedtek. (Azóta ugyanis számtalan alkalom kínálkozhatott arra, hogy az ügyfelem gázórájából kiszerelt alkatrészeket manipulálják, vagy kicseréljék.)
5.) Ha még igazolni is tudták volna a mérőműszer pontatlan mérését, jogszabály írja elő, hogy ilyen esetben Önöknek hogyan kell kiszámítaniuk a mérőeszköz meghibásodását megelőző gázfogyasztási adatokból a mérőeszköz meghibásodása után számlázandó gáz mennyiségét. Tévednek, ha azt gondolják, hogy Önök dönthetik el, a jogszabályi előírások közül melyiket alkalmazzák, és melyiket nem.
6.) A kötbér, – amint arról már ugyancsak volt szó, – olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát (jelenleg csak a mérőműszer javítási költségeit, mert a méretlenül elfogyasztott gáz ellenértéke Önöknek az előző pontban foglaltak szerint megtérül) hivatott kompenzálni. Konkrét összegű, vagy mértékű kötbért – az Önök állításával ellentétben – jogszabály soha nem állapít meg, az csak szerződésben köthető ki. A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne kelljen a károsult félnek bizonyítania a kár bekövetkezését, és a keletkezett kára nagyságát.) A kötbér így „reparatív” jellegű, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna) azaz a valóságosan bekövetkezett kár mértékéhez igazodik. A kötbérnek tehát, semmiféle szankció tartalma nincs, és (az alábbiakban részletezett okok miatt) nem is lehet.
7.) A gázszolgáltató ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplője, és így mellérendeltségi viszonyban van a vele szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel). A gázszolgáltatónak ezért nyilván alkotmányos felhatalmazása sem lehet arra, hogy önkényesen „szankcionáljon”, azaz büntetést szabjon ki a vele szerződő partnereire. (A büntetés kiszabása ugyanis az államhatalmi szervek monopóliuma, amit jogállami keretek között egy sor garanciális jellegű szabály – lásd alkotmányos, és büntető eljárásjogi alapelvek – szorít korlátok közé. Ezen, – az Önök eljárása során mellőzött – garanciális jellegű büntető eljárásjogi alapelvek következetes érvényre juttatása a jogállamiság egyik alapköve.
Felhívom szíves figyelmüket végezetül arra, hogy a jelen ügyben a felek jogviszonyát az alkotmány, a törvények, és az azok végrehajtására kiadott kormányrendeletek, egyszóval jogszabályok rendezik, melyeket a Jogalkotásról szóló törvény szerint sem alacsonyabb szintű jogszabály, sem az Önök belső szabályzatai nem írhatnak felül.
Kérem tájékoztatásom bölcs tudomásulvételét.
Sz.kutató: 2012. január 27. 20:07 Dr. Kalocsai Gábor!
Sajnos azon túl, hogy a szolgáltató tudatosan nem tartja be Magyarország anyagi és eljárásjogi szabályait, valamint a jogállamiság alapelveit mára olyannyira elszemtelenedett, hogy azon, különben jogkövető és köztiszteletben álló fogyasztóit, akik ragaszkodnak ezen jogokhoz a szolgáltató gázszerelői, presszióként rendőrrel fenyegetik meg és róluk fényképfelvételt készítenek, azt tárolják és kezelik úgy, hogy erre -álláspontom szerint- jogszabályi felhatalmazásuk nincs, sőt az szöges ellentétben áll az adatvédelmi törvény előírásaival.
Ezzel kapcsolatos az alábbi panasz MINTA is.
Magyar Energia Hivatal Elnöke részére Budapest II. János Pál pápa tér 7. 1081
Tágy: Panasz, egyben közérdekű bejelentés Melléklet: 1 db. 3 oldalas jkv. és 1 db. 3 oldalas munkalap
Tisztelt Elnök Asszony/Úr!
Hivatkozva az Alaptörvény XXV. cikkében foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez”, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra az alábbi panaszt és egyben közérdekű bejelentést kívánom előterjeszteni.
I.
A TIGÁZ pár hónapja elrendelte a gázórám „teszterrel” történő ellenőrzését.
Ennek során a gázóra alját a betonjárdán megkarcolták, amely tényt írásban jeleztem a szolgáltatónak. Válaszlevelük szerint a gázszerelők a gázórát sérülésmentes állapotban helyezték vissza, különben is mivel a jegyzőkönyvet aláírtam így reklamációnak helye nincs .
Ezt követően, írásban a Magyar Energia Hivatalhoz fordultam, mivel sajtóhírek és internetes bejegyzések szerint a szolgáltató az utóbbi időben „taktikát váltott” és egy kis karcolás miatt is tömeges méretekben szab ki 540.000 Ft.- összegű kötbért a fogyasztóira mágnesezésre és/vagy rongálásra hivatkozva
Vélhetően a MEH eljárással összefüggésben, a múlt héten, ……….-én ……..ön ismételt ellenőrzésnek vetettek alá, a mérőt lecserélték és a rendelkezésemre bocsátott jegyzőkönyv szerint megállapították, hogy az a korábbi ellenőrzés során karcolódott meg.
Ezzel kapcsolatban a ………… számú jegyzőkönyv ténymegállapítása következőképpen szól: „Korábban mérőhely ellenőrzés során a gázmérő tesztelése közben a gázmérő alja karcos lett”
Mindebből az következik, hogy A szolgáltató képviseletében eljáró ……… Panasziroda Vezető Asszony valótlanul állította a ………….-én kelt ………… iktató számú levelében, hogy a szerelőik az óra ellenőrzése után azt „eredeti állapotban (sérülésmentesen)” helyezték vissza.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 6.§. értelmében
(1) A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.
(2) Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
(3) A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti.
Álláspontom szerint azzal, hogy ………… –megjegyzem nem először-, mintegy a mundér becsületét védő módon valótlanul állította azt, hogy szerelőik a mérőórát a teszterrel történő ellenőrzés során nem karcolták meg –álláspontom szerint- tisztességtelenül járt el a fogyasztójával szemben és amennyiben ugyanezen nyilatkozatot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Magyar Energia Hivatal részére is megtette, úgy az kimeríti a hatóság megtévesztése fogalmát, amivel a szolgáltató nyilvánvaló és súlyos jogszabálysértést követett el.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltató ezen magatartást nem először és sajnos tudatosan folytatja, így kérem az ettől való eltiltását, valamint a kiszolgáltatott fogyasztók védelme, illetve a szolgáltató jogkövető magatartásra bírása érdekében a szolgáltató éves árbevételéhez igazodó szankcionálását.
Látható, hogy a szolgáltató a fogyasztói panaszok vizsgálata során a tisztességes eljáráshoz való alapjogot semmibe véve, rosszhiszeműen, gazdasági erőfölényével visszaélve, a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon jár el, sorozatosan mind a fogyasztók, mind a szabályozó hatóságok felé valótlan nyilatkozatokat tesz .
II.
Tekintettel ………… válaszlevelére és a szolgáltató gyakorlatára, amely szerint ha a fogyasztó a jegyzőkönyvet aláírja, úgy megfosztják a különben az Alaptörvényben is biztosított panasztételhez való jog gyakorlásától, továbbá mivel dr. Kisbán Judit vonatkozó cikke értelmében a Magyar Energia Hivatal is azt az álláspontot képviseli, hogyha az ügyfél aláírja a szolgáltató, mint ellenérdekű és a fogyasztóival tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató fél által felvett jegyzőkönyvet, úgy a szabálytalan vételezést és/vagy mágnesezést és/vagy rongálást elismeri, ezt elkerülendő az egyebekben és később részletezett módon, több ponton hiányos jegyzőkönyvet nem írtam alá.
Erről a MEH képviselője, dr. Kisbán Judit így ír a cikkében :
„Érthető tehát, hogy ha a szolgáltató feltételezése alaptalan, akkor a fogyasztót ez a gyanúsítás sokkolja. Főként akkor, ha anyagi lehetôségei jóval alatta maradnak a fizetési kötelezettségnek, és egyébként egy becsületes állampolgárról van szó.
Sok fogyasztó előtt nem ismeretes, hogy az aláírással beismeri a szabálytalan vételezés tényét, noha ennek végleges „bizonyítékát” rendszerint csak a mérő bontásával történő vizsgálat eredménye nyújtja.
Kedvezőtlen tendenciának minősül a jogos panaszok évről évre történő növekedése és feltétlenül az adott szolgáltatás minőségét, a szolgáltató megítélését rontja.
A szabálytalan vételezés ill. szerződésszegés tényének feltárását a szolgáltatók megbízottai végzik, akik legtöbb esetben anyagilag is érdekeltek. A szolgáltatók megbízottainak viselkedése a legtöbb esetben kifogásolható – nemcsak azért, mert a fogyasztó kiszolgáltatottságát kihasználják, hanem azért is, mert sok esetben tudatlanok, vagy félrevezetik a szintén tudatlan fogyasztót.”
A helyszínen készített jegyzőkönyvet a következményekre való figyelmeztetést mellőzve íratják alá.
Azt, hogy a fogyasztónak joga van arra, hogy a számára el nem fogadható tartalmú jegyzőkönyvet ne írja alá a szolgáltató ………….. nevű szóvivője is elismerte a Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011. 12. számában található "Megszaporodtak a gázlopásos perek" című újságcikkben.
Erre a gázszerelő rendőrrel fenyegetett meg. Miután ettől nem zárkóztam el felhívta a csoportvezetőjét, aki arra utasította, hogy akkor fényképezzen le amihez nem járultam hozzá.
Elfogadhatatlannak tartom, hogy a különben jogkövető és köztiszteletben álló fogyasztóit a szolgáltató rendőr hívásával fenyegeti meg csak azért, mert az a több ponton hiányos és valótlan, de aláírása esetén később joghatás kiváltására alkalmas blankettajegyzőkönyvet nem írja alá különös tekintettel az előzményekre, azaz ha a fogyasztó a jegyzőkönyvet aláírja, úgy a szolgáltató a panasz kivizsgálásától –megjegyzem jog és Alaptörvény ellenesen- elzárkózik .
Aggályosnak és az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétesnek tartom, azt az eljárást, amelynek során a gázszerelő közvetlen felettese a gázszerelő szakmunkásnak a fogyasztó lefényképezésére ad utasítást. Álláspontom szerint a szolgáltatónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a fogyasztóiról fényképfelvételt készítsen és azt az informatikai rendszerében tárolja, kezelje.
Álláspontom szerint a szolgáltató ezen gyakorlata súlyosan jogsértő, az az elleni határozott fellépés társadalmi érdek.
Mindezek figyelembevételével kérem vizsgálni, hogy
a szolgáltató fentiek szerinti visszaéléseit csak esetemben, mint elszigetelt egyedi esetben, vagy tömegesen gyakorolja?
A rendőrséggel történő fenyegetés, mint presszió arra, hogy a hiányos, elfogadhatatlan feltételeket tartalmazó jegyzőkönyvet aláírjam csak az eljáró (idősebb) gázszerelő túlkapása, vagy általános gyakorlat?
A fogyasztók lefényképezésére való, távbeszélő útján történő csoportvezetői utasítás bevett gyakorlat, vagy ez is csak a fogyasztó megfélemlítését célozta?
Ezen eljárás megfelel-e az adatvédelmi törvény előírásainak?
A szolgáltatót felhatalmazza-e jogszabály hogy a fogyasztói képmását rögzítse, tárolja, kezelje? Amennyiben nem, úgy kérem, hogy a szolgáltató túlkapásai ellen határozottan fellépni, attól eltiltani, a jogsértésről az adatvédelmi biztos jogutódját értesíteni szíveskedjenek.
III.
Ezen túlmenően –figyelemmel arra, hogy jelentős közigazgatási hatósági ellenőri tapasztalattal rendelkezem, sőt azt oktatom- egyéni panaszom, észrevételeim és mivel a szolgáltató a többi fogyasztójával szemben is ugyanezen gyakorlatot folytatja közérdekű bejelentésem az eljárással kapcsolatban a következőek:
A szolgáltató ………………..-én ……….án, délelőtt, távbeszélőn ismét a munkahelyemen keresett meg azzal, hogy az ingatlan előtt állnak és szeretnék a mérőórát lecserélni.
Panaszom, hogy a cseréről ismét nem értesítettek írásban, előre, időben, illetve nem tájékoztattak a csere okáról, jogszabályi hátteréről, továbbá az esetleges jogkövetkezményekről.
Szintén nem történt meg a jogaimra történő kioktatás.
A kellő felkészülési idő biztosításának az elmulasztása miatt megfosztottak attól a jogomtól, hogy –tekintettel az előzményekre- a cserére jogi képviselőt hívhassak. (A Ket. 46. § (3) értelmében –közigazgatási hatósági ellenőrzés esetén, főszabály szerint- erre 8 napot kellett volna biztosítani.)
Sajnos a szolgáltató quasi hatósági jogkörben lép fel, az általa kirótt kötbér összege többszörösen meghaladja egy közigazgatási szerv (pl. NFH) által általában kirótt bírság összegét, ugyanakkor eljárásában nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásba beépített, ügyfeleket védő garanciák, ami rendkívül aggályos.
Figyelemmel a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségemre –mivel az a szolgáltatónak rendkívül sürgős volt- azt tudtam felajánlani, hogy másnapra szabadságot veszek ki és akkor elvégezhetik a szükséges cserét.
Panaszom, hogy a gázszerelők –bár az kötelességük lett volna- igazolvánnyal és megbízólevéllel nem igazolták magukat. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató gázszerelői nem rendőrök, így –szemben a szolgálati törvényben rögzítettekkel- a munkaruhájuk és az Eni jelzésű gépkocsijuk automatikusan és minden kétséget kizáró módon kilétüket nem azonosítja, így –álláspontom szerint- eljárásjogi jogszabálysértést követtek el. Megjegyzem, hogy nem először, hiszen az előző, …………….-es MEH határozat ugyanezen jogszabálysértést megállapította, azonban a szolgáltatót nem szankcionálta. Sajnos úgy tűnik, hogy a szolgáltató munkatársainál –bár előírás- mégsem gyakorlat, hogy az eljárási cselekmények megkezdése előtt szabályosan igazolják magukat.
IV.
Személyes meggyőződésem, hogy a szolgáltató tömeges visszaélései túlkapásai,- amelyek miatt már polgármesterek tiltakoztak (Újfehértó és Kótaj polgármestere ), fogyasztók demonstráltak , fogyasztóvédelmi egyesületek szólaltak fel és amelyekről szinte hetente készül TV riport, vagy jelenik meg újságcikk- azért történhetnek meg, mert a két tárgyban megosztott hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv –nevezetesen a Magyar Energia Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság- nem hajlandó határozottan és érdemben fellépni, engedik, hogy a szolgáltató a fogyasztóinak 40%-át alaptalanul rágalmazza és hurcolja meg .
Engedik, hogy a szolgáltató visszaéljen az erőfölényével és válogatás nélkül sértse meg a fogyasztói jó hírnévhez való jogát.
Engedik, hogy a szolgáltató az ebben anyagilag érdekelt gázszerelőinek a gyanúsítását követően olyan szakértővel vizsgáltathassa meg a mérőórát, akit szintén a szolgáltató fizet, azaz a függetlensége nyilvánvalóan kétséges.
Engedik, hogy az ebben anyagilag érdekelt felek (….. nevű szolgáltató és az általa fizetett szakértő) közreműködését követően, adekvát és a bíróság próbáját is kiálló bizonyítékok hiányában, csupán feltételezésekre alapozva is kiszabják a fogyasztók tömegeinek irreálisan magas, több, mint félmillió Forintos kötbért.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató eljárása során nem érvényesülnek a jogállamiság alapvető normái és jogelvei, különösen a bizonyítási kötelezettség, a jó hírnévhez való jog, a pártatlanság, az elfogulatlanság, a tisztességes eljáráshoz való jog ....)
Elfogadhatatlan hogy a szolgáltató a „taktika váltás” következtében fogyasztói tömegeit kényszeríti bele egy költséges és hosszadalmas eljárásba, amelynek végén cinikusan mindössze csak annyit írnak: "Elnézést, ha kellemetlenséget okoztunk Önnek."
Egy deklaráltan független, demokratikus jogállamban az ilyen tömeges eljárás megengedhetetlen.
V.
Panaszom továbbá, hogy nem került bemutatásra a munkalap sem, így a fogyasztót megfosztották attól a jogától, hogy megismerhesse a csere okát, valamint azt, hogy a gázszerelőknek pontosan mire, milyen ellenőrzésekre van felhatalmazásuk.
VI.
A fiatalabb gázszerelő nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy panasszal éltem a Magyar Energia Hivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, mivel –állítása szerint- Ők csak akkor szabják ki az 540.000 Ft-os kötbért, ha a karcolás az óra oldalán van.
Panaszom, hogy a fogyasztók számára nem teszik lehetővé azt, hogy megismerhessék azokat a szempontokat, amelynek alapján a szolgáltató eljárást indít, ebből következően úgy vélem nem kérhető rajtam számon az, miszerint nem tudtam, hogy a gázóra alján lévő, különben az előző ellenőrzéskor az eljáró gázszerelők által megkarcolt mérőóra nem alapozza meg a szakértői vizsgálatot. Megjegyzem, mivel mindez sehol nincs az ügyfél számára elérhető módon rögzítve, így nem zárható ki az, hogy ugyanezen gázszerelő egy későbbi ellenőrzés során ugyanezen tényállás esetén nem homlokegyenest más véleményt fog képviselni, mindez pedig jogbizonytalanságot eredményez, ami ellentétes a jogállamisággal.
A szolgáltató az utóbbi időben –utalva a megjelent és a szolgáltató jogsértéseivel foglalkozó újságcikkekre, TV riportokra, polgármesteri tiltakozásokra, fogyasztóvédelmi szervek felszólalásaira, internetes bejegyzésekre és nem utolsó sorban a szolgáltató ellen demonstráló fogyasztók tömegére- elvesztette a fogyasztói bizalmát.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltató egyre több panaszost hurcol meg, majd sújt több, mint félmillió Forintos kötbérrel akár egyetlen karcolás miatt, sokszor úgy, hogy ezen karcolásokat maguk a gázszerelők ejtik a gázórán úgy gondolom, hogy a tőlem elvárható módon jártam el akkor, amikor haladéktalanul jeleztem a szolgáltató által végzett, teszterrel történő ellenőrzés során, a szolgáltató szakemberei által keltett karcolást, így azt az eljáró gázszerelő által a terhemre róni tisztességtelennek tartom.
Elvárnám, hogy azok a gázszerelők, akik tisztában vannak a szolgáltató gyakorlatával a legnagyobb körültekintéssel, karcolásmentesen végezzék el a rájuk bízott ellenőrzést.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató egy későbbi időpontban azon karcolások miatt hurcolja meg a fogyasztóit, amely karcolást a felületes és trehány munkája miatt a saját dolgozója okozott. Amennyiben ezen gyakorlat gondatlanság következménye úgy az azért elfogadhatatlan, mivel az a fogyasztónak legkevesebb 540.000 Forintjába fog kerülni, ha viszont szándékos, úgy az megengedhetetlen, felveti a büntetőjogi felelősség kérdését, ezért kérem, hogy a szolgáltató ezirányú gyakorlatát vizsgálni a szükséges érdemi intézkedést megtenni, a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeit sokkal határozottabban védeni szíveskedjenek.
VII.
Panaszom, hogy a szakmunkás gázszerelők által felvett, részemre átadott jegyzőkönyvek több ponton hiányosak, a blanketta szövegrészben pedig valótlan információk kerültek rögzítésre.
A ……….. sz. „Jegyzőkönyv ténymegállapításról” rész ……………….. pontja üresen maradt, nem lett lehúzva, így –tekintettel a szolgáltatónak a velem szembeni, közel ……….. éve tartó aggályos és rosszhiszemű eljárásra- nem zárható ki, hogy a jkv. szolgáltatónál maradt példányának az üres rovatait a szolgáltató képviselői, mint ellenérdekű felek a helyszínről történő távozás után, utólag kitöltik, ezért kérem, hogy az eredeti példányt a szolgáltatótól bekérni és azt a részemre átadott, és jelen panaszhoz csatolt példánnyal összevetni szíveskedjenek. Amennyiben a szolgáltatói példány a részemre történő másolat átadását követően, utólag kiegészítésre, megváltoztatásra került, úgy a nyomozóhatóságnál az okirat hamisítás miatt büntetőfeljelentést tenni szíveskedjenek. Megjegyzem, hogy a dobozolás során, a helyszínen, a zárószalagot egyik gázszerelő sem látta el aláírásával.
A nyomtatvány, ill. jegyzőkönyv kitöltés alapszabálya, hogy amely rovat kitöltésre nem kerül, úgy azt ki kell húzni. A szolgáltató képviselői ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, így fennáll a lehetőség a fogyasztó kárára történő visszaélésnek. Kérem, hogy a szolgáltatót a jövőben olyan eljárásra kötelezni szíveskedjenek, amely az előbb ismertetett visszaélés lehetőségét kizárja.
Hasonlóképpen nem került kitöltésre „A gázmérő igazságügyi szakértői vizsgálatát kezdeményezi Igen Nem” „ A felhasználó a fentiek szerinti szakértői vizsgálathoz hozzájárul: Igen Nem” és „A felhasználó, vagy meghatalmazottja nyilatkozata:” elnevezésű, közel fél oldalas, ……….. rovatból álló jegyzőkönyvi rész, amely véleményem szerint szintén aggályos. Álláspontom szerint a jegyzőkönyvet kitöltő gázszerelő szakmunkások eljárásjogi hibát követtek el akkor, amikor ezen rovat eldöntendő és fogyasztói szempontból releváns kérdéseire nem válaszoltak.
A fogyasztó tudatos „megvezetését”, egyben „csőbehúzását” jelenti és súlyosan egyoldalú, a fogyasztói érdekeket semmibe vevő cselekedetként értékelem azt a blankettába foglalt mondatot, miszerint „A felek az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapításait magukra nézve kötelezőnek ismerik el”, mivel a szolgáltató –az üzletszabályzat előírásait jogellenesen figyelmen kívül hagyva – a szakértő kiválasztásából a fogyasztót kihagyva, sorozatosan olyan szakértőket választ, akik vele tartós megbízási jogviszonyban állnak, vele keretszerződést kötöttek és mint ilyen nyilvánvalóan elfogultak az Őket megbízó szolgáltatóval. Nyilvánvaló, hogy akinek a megbízásaitól függ a megélhetésem, azzal szemben független, objektív nem lehetek.
Ebből következően az ügyféllel azt aláírattatni, hogy kötelező erővel fogadja el az ellenérdekű fél által fizetett, és így vele szemben elfogult szakértő szakvéleményét tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként, a szolgáltató gazdasági erőfölényével való visszaélésként értékelem, amely eljárás ellentétes a jogállamiság alapvető elveivel.
A szolgáltató egyoldalú szakértőválasztását jól szemlélteti az alábbi internetes bejegyzés is:
…érdekességként egy viszonylag friss ügyvédi észrevétel (kérés) a szolgáltató "szakértőválasztásával" kapcsolatban.
„Csorbáné dr Sziráczki Ilona: 2011. november 4. 14:25
Tisztelt Cím!
Ügyvédként több ügyben járok el a gázóra mágnesesezést érintő ügyekben. Nagyon jó lenne ha azon szakértők névjegyzékével rendelkeznék akiket kizárni lehetne vagy nem ajánlott mivel a TIGÁZ mostmár kifejezetten névszerint megjelölt szakértőket kér az általam felajánlott /ügyeimben már eddig eljárt / szakértők helyett. Szíves közreműködését előre is köszönve dr Sziráczki Ilona ügyvéd Forrás: http://www.pertarskereso.hu/…el-vadolnak/”
Életszerűtlen az ellenbizonyításra vonatkozó jegyzőkönyvi rész is, hiszen egy már alaposan szétszedett gázmérő valóban független, pl. bíróság által kirendelt szakértő általi vizsgálata ezt követően komoly nehézségekbe ütközik, amellyel valószínűleg tisztában van a szolgáltató is, gondolom nem véletlenül alakította ki ezt, a fogyasztókra nyilvánvalóan hátrányos, tisztességtelen gyakorlatot.
Megalapozott a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének megállapítása és felhívása, amely szerint :
A független szakértő (itt jegyezném meg, hogy tartós megbízási viszonyban áll a szolgáltatóval) számtalan általunk látott esetben gyatra, hipotetikus, középkori istenítéleteket idéző logikát és következtetéseket alkalmazva állapítja meg, hogy az óra bizony mágnesezve volt, megtörtént a szerződésszegés. Ehhez sokszor elég egy mágnesfólia, vagy egy tesla meter laikusnak semmit mondó eredménye. A szolgáltató mossa kezeit, a szakértő független, tehát fel sem merül, hogy az alkalmazott eszköz önmagában édes kevés annak bizonyítására, hogy mikor, ki, hogyan helyezett mágnest a mérőre, még kevésbé alkalmas annak bizonyítására, hogy a fogyasztó gázt lopott volna mágnes segítségével. A szolgáltató azt állítja, nincs joga felülbírálni a szakértőt. Hogy is van ez? A szakértő szakért is meg ítélkezik is? Valamire való eljárásban a szakértő tényeket állapít meg, melyeket mérlegelve aztán dönt, akinek ez tiszte és joga. Az üzletszabályzat idevágó rendelkezései kiforratlanok és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozzák a fogyasztót.
Állítjuk, hogy a szolgáltató a jogszabályt fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon értelmezi, és erőfölényével él vissza.
Nyomatékosan felszólítjuk ezért a Tigáz DSO Kft-t, hogy hagyjon fel az erőfölényével való visszaéléssel és a fogyasztói érdekeket súlyosan csorbító jogértelmezéssel! Felszólítjuk a szolgáltatót, hogy kizárólag egyértelmű, adekvát tényekkel alátámasztott esetekben számlázzon ki kötbért, továbbá tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy a tisztességes fogyasztókat megkímélje az igazságtalan meghurcolástól!
Itt jegyezném meg, hogy a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének oktatója, így a FOME álláspontja kiállja a jogállamiság próbáját, az általuk közzétett felszólalásokat érdemes kellő komolysággal kezelni.
Elfogadhatatlan, hogy miután a fogyasztó az ily módon aggályos jegyzőkönyvet nem írja alá az eljáró szakmunkás gázszerelő rendőrséggel fenyegesse meg és így presszionálja a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő jegyzőkönyv aláírására.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató nyomtatványai kizárólag a szolgáltató érdekeit védi, a fogyasztói jogokat a szolgáltató semmibe veszi.
Kérem, hogy a szolgáltató ezen gyakorlatát is vizsgálni, a visszaélésre lehetőséget adó egyoldalú részeket a jegyzőkönyvből töröltetni szíveskedjenek.
VIII.
Panaszom, hogy a jegyzőkönyv „Egyéb megjegyzés” rovatába nem került felvezetésre az, amit szóban elmondtam, miszerint a jegyzőkönyvet azért nem kívánom aláírni, mert nem akarok úgy járni, mint az előző alkalommal, amikor is a jegyzőkönyvet aláírtam, azonban az ezt követő észrevételeimet tartalmazó panaszomat írásban azzal utasította el Mészáros Gáborné Panasziroda Vezető Asszony, hogy a jegyzőkönyvet aláírtam, az abban foglaltakat tudomásul vettem, így további panasznak helye nincs.
Az ügyfél ezen szolgáltatói magatartás miatt jogbizonytalanságba kerül, mivel egyrészt szeretne eleget tenni a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségének, ugyanakkor sajnos észrevételeit egyrészt a szolgáltató dolgozói nem rögzítik, elbagatelizálják (ha karcos, hát karcos, nincs annak jelentősége, nekünk még sok helyre kell menni), másrészt a saját kezű észrevételnek a jegyzőkönyvön nincs rovat (gondolom nem véletlenül, hiszen a szolgáltatónak nem érdeke, hogy hagyja, hogy az ügyfél vitatassa az ellenérdekű fél eljárását, ténymegállapításait) harmadrészt, ha azt a fogyasztó mégis aláírja megfosztják az Alaptörvényben is biztosított panasztételhez való jogától.
Ezzel az eljárással a szolgáltatónak sikerült elérni, hogy a fogyasztó bármit tesz, csak rosszul jöhet ki belőle, ami egy jogállamban elfogadhatatlan.
IX.
Panaszom, hogy a jkv. valótlanul tartalmazza azt, miszerint a jegyzőkönyv annak felolvasását követően került aláírásra, mivel az nemcsak hogy felolvasásra nem került, de elolvasásra sem adták át, azt csupán a szerelők távozásakor nyomták a kezembe. Ezen magatartás eljárásjogilag szintén elfogadhatatlan, ezzel ugyanis a szolgáltató csak névlegesen tesz eleget a kötelezettségének, ténylegesen azonban nem, azaz sérülnek az alapvető ügyféljogok.
X.
Hasonló kifogásaim vannak a másik, …………….. rendelés számú munkautalvánnyal kapcsolatban.
A nyomtatvány üresen maradt részei nem kerültek kihúzásra.
Valótlanul tartalmazza a munkautalvány 3. oldalára nyomtatott „blanketta szöveg”, hogy szóban és külön lapon tájékoztatást kaptam a vezetékrendszer biztonságos használatáról, kezeléséről stb. ez ugyanis nem történt meg.
Szintén nem adták át a felszerelés előtt a plombát vizsgálatra, ugyancsak nem mutattak olyan mintadarabot, amellyel azt össze kellett volna hasonlítani.
XI.
Valótlanul állítja és foglalta jegyzőkönyvbe az eljáró (fiatalabb) gázszerelő, hogy „A fogyasztó azért nem írta alá, mert mi nem vagyunk hatóság.”
A gázszerelő csúsztat, illetve összekeveri az általam elmondottakat. Ezen mondat nem az aláírással, hanem a rólam készítendő fényképfelvétel kapcsolatban hangzott el, amelynek során kifejtettem az idősebb gázszerelőnek, hogy Ő, illetve a szolgáltató, amelynek a képviseletében eljár nem nyomozó hatóság, így rólam (és a többi fogyasztóról) fényképfelvételt készíteni, tárolni, kezelni nincs felhatalmazása.
Elfogadhatatlan, hogy az eljáró gázszerelő valótlan dolgokat tényként rögzítsen a jegyzőkönyvben.
A jegyzőkönyvet a jelen levél elején már ismertetett okok miatt nem írtam alá, amelyet többször elismételtem a jegyzőkönyvezést végző gázszerelőnek és az –némileg hiányosan és nem egészen kerek mondatokkal- ezt követően került a jegyzőkönyvre felvezetésre, ugyanakkor a gázszerelő valótlan állítása sajnos nem került lehúzásra.
XII.
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosa a jogállamisággal kapcsolatban többször kifejtette:
Az Alkotmánybíróság már működése első éveiben elvi éllel állapította meg, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság.
A jog egésze, egyes részterületeinek és az egyes jogszabályoknak is világosaknak, egyértelműeknek, működésüket tekintve kiszámíthatóaknak és előreláthatóaknak kell lennie a norma címzettjei számára.
Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján egyértelműen jogbizonytalanságot teremt, ha egy közigazgatási szerv az állampolgárokat túlbuzgóságból vagy a jogszabály hibás értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki.
A jogállamiság elvéből folyó követelmény a közhatalom, a közigazgatás törvény alá rendeltsége: a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket.
Bár a fentiek a közhatalmat gyakorló közigazgatási szervekre vonatkoznak, álláspontom szerint ugyanezen normák elvárhatóak lennének a quasi hatósági, ellenőrzési jogkörben eljáró, de azt mindenképpen magának vindikáló szolgáltatótól is.
Tény, hogy a ….. nevű szolgáltató ellenőrzési eljárása során nem érvényesül a jogbiztonság.
Tény, hogy a a ….. nevű szolgáltató az ellenőrzési eljárása során a jogszabályokat a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon értelmezi, és erőfölényével él vissza.
Tény, hogy a a ….. nevű szolgáltató az ellenőrzési eljárását megalapozó jogszabályok nem világosak, nem egyértelműeknek, működésüket tekintve nem kiszámíthatóaknak és nem előreláthatóak a norma címzettjei, jelen esetben a fogyasztók számára.
Tény, hogy a szolgáltatóval tartós megbízási jogviszonyban álló szakértők szakvéleménye többnyire gyatra, hipotetikus, középkori istenítéleteket idéző logikát és következtetéseket tartalmaz.
Tény, hogy egyértelműen jogbizonytalanságot teremt, ha egy monopol helyzetben lévő, multinacionális szolgáltató (jelen esetben a ….. nevű szolgáltató) az állampolgárokat (fogyasztóit) túlbuzgóságból (profitéhségből), vagy a jogszabály hibás (valójában tudatos félre) értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki.
Súlyosbítja a helyzetet, ha a szolgáltató ezt a gyakorlatot igen nagy számban, a szolgáltató ügyvezetésének tudtával, beleegyezésével és utasítására, a fogyasztói 40%-nál gyakorolja.
Mindezek figyelembevételével kérem, hogy
panaszomat és egyben közérdekű bejelentésemet az Alkotmánybíróság és az ombudsman által kifejtettekre is tekintettel kivizsgálni,
a szolgáltatót jogkövetésre és Magyarország jogi normáinak betartására bírni,
a tömeges, koncepcionális eljárástól a szolgáltatót eltiltani,
a nagyszámú, jogellenesen megvádolt és meghurcolt fogyasztók érdekeinek védelmében fellépni,
a szolgáltató magatartásával kapcsolatos, tömeges sajtóhírekben, újságcikkekben szereplő panaszok miatt hivatalból eljárást indítani,
a fogyasztóvédelmi szervezetek felszólalásait komolyan venni,
az azokban megfogalmazott aggályokat vizsgálni,
a vizsgálat eredményéről értesíteni szíveskedjenek.
Köszönettel
………………………………. fogyasztó
Dátum,
Fogyasztási hely: …………………..
A szolgáltató aggályos eljárásairól –a teljesség igénye nélkül- az alábbi linkeken (hiper hivatkozásokon) olvashatnak:
Ezen túlmenően a HÍR TV-ben, 2011.09.20-án, 18 óra 20-kor, a Panaszkönyv c. műsorban szintén a TIGÁZ félmilliós kötbéres ügyeivel foglalkoztak azzal, hogy ezt megelőzően más TV csatornák is próbáltak utána járni a szolgáltató aggályos eljárásainak. Az alábbi linken megnézhető a Hír Tv. 2011.09.20-i Panaszkönyv c. műsora, amelyben kb. a 10. perctől a Tigáz aggályos eljárása volt a téma. http://www.hirtv.hu/…
További cikkek jelentek meg a Metropol országos napilap olvasói vélemények rovatában.
2011-ben az esetek 40 százalékában a TIGÁZ alaptalanul gyanúsított meg fogyasztókat gázlopással!!! A cikket itt olvashatják: http://hvg.hu/…pas_szerelok
Legutóbb az MTV Megoldások Magazinja c tv. műsora foglalkozott a TIGÁZ koncepcionális eljárásaival egy Brüsszelben, tolmácsként dolgozó fogyasztó panasza kapcsán. A panaszos megígérte, hogy a releváns okmányokat lefordítja és a TIGÁZ jogsértő gyakorlatát jelezni fogja az Európai Unio Fogyasztóvédelmi Bizottságának.
A Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011.12. számában újabb cikk jelent meg "Megszaporodtak a gázlopásos perek" címmel, amelyben dr. Veresegyházi Csongor írja le tapasztalatát és egyben ad érdemi, gyakorlati tanácsokat a szolgáltató által meggyanúsított fogyasztók részére.
A cikk kitér a várható eljárási költségekre is. A második részben a Tigáz részéről Száraz Gábor szóvivő vitatja a gyakorló jogász állításait. "Ez a tényállítás TÉVES!" a levél írója pedig tévhitben van....
A harmadik részben Szemán Róbert főszerkesztő készített egy összegzést, amely szerint furcsa, hogy a szolgáltatóval tartós megbízási szerződésben álló "független" igazságyügyi szakértő már aznap elkészül a szakvéleménnyel amely napon a szolgáltató annak elkészítésével megbízza.
Olvasatomban ez olyan, mint amikor az 1950-es években még meg sem történt a letartóztatás, de a bírói ítélet már készen volt.
Elfogadhatatlan, hogy egy deklaráltan független, demokratikus jogállamban tömegével folytasson le egy multinacionális magáncég ilyen, illetve ehhez hasonló koncepcionális eljárást úgy, hogy az ellen sem a Magyar Energia Hivatal, sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, sem a törvényességet felügyelő Ügyészség nem lép fel.
Keressük Karcagon és környékén (Jász-Nagykun-Szolnok megye) azokat a TIGÁZ által kötbér fizetésre kötelezetteket, akik nem értenek egyet a határozattal és közösen összefogva szeretnének tenni ellene. Aki hozzánk hasonló helyzetbe került, vagy tud olyanokról, akik így jártak azok jelentkezését az karcag_tigaz@freemail.hu e-mail címre várjuk.
