Csak ott talán egészen minimális szennyezettség a félvezetőben tud módosítani egy keveset. Vagy épp valamilyen összetevő aránytalansága. Laikusként gondolom, hogy talán nem mindegy, hogy pl. egy arany szennyező hány milliomodig nem tartalmaz egyéb anyagot. De igen sok speciálisra tisztított anyag kell. Akár hőmérsékleti pontosság, időbeli precizitás a diffundálásoknál. Talán egy 10-6 -os eltérés tud beleszólni pár nm szín eltérésbe.
Másról beszélünk... egy lézert is le lehet pontatlanul gyártani, rossz is lesz tőle, esetleg nem lézer hanem LED lesz a termék, de másik hullámhosszon akkor sem fog tudni üzemelni, mert az a rezonátor anyagának a függvénye, és az vagy ott rezeg, vagy sehol máshol nem.
Milyen gyártási pontosság? A lézer/LED színe a félvezető anyagi tulajdonságaitól függ, azaz ha a Yag lézerben az alumíniumot kicseréled valami másra, akkor egyáltalán kérdés, hogy lesz-e belőle lézer (nem lesz), de ha mégis, akkor nem egy szórásképet ad +/- 5 nm-el hanem egész máshol sugároz, de ott is +/- 0,1 - 0,01 nm pontossággal. A lézer az elektronátmenetek közti ugrással emittál, az pedig anyag függő kvantumállapot, azt nem tudod gyártási pontossággal eltolni. Léteznek hangolható festéklézerek, de azok is csak kis tartományban és azok folyadéklézerek.
Valószínűleg olyan termék (de általánosíthatjuk bármire, amit mérni lehet --- és minden fizikai-kémiai dolgot meg lehet mérni, ugye), amiből az előállított pl. 100 példány által kibocsátott fény hullámhossza 450 és 460 nm közé esik (pl. 20 fokon 1013 hPa légnyomáson).
Ekkora a gyártás pontossága.
Valószínűleg lehet olyat is készíteni amelyik +/- 1 nm-en belül van, de ennek az ára esetleg a 100 x-osa lenne...
(Gondolj csak az egyszerű lemezjátszó esetére: 1-2 g-os tűnyomóerőnél már olyan effektusokkal is számolni kell, amelyek a 6-7 g-os nyomás felett abszolút elhanyagolhatók. A patikamérleget is szekrénykében használják...)