Azóta már 4 lejött pohárnál tartok, a fügémnél ilyenkor már kezdett elszíneződni az alszesz sárgásra, és a szaga is kezdett ázottkutya lenni. Most ilyen nincs, minden víztiszta, és finom illatú! :) Csináltam egy videót a setup-ról, mert miért ne :)
Az egylépcsősömön a csőköteges (egyenáramú) defi kilépő víz KP esetében 45...60 fokos, azaz alul nagyobb a deflegmáció a hidegebb víz miatt, mint felül.
Emiatt a visszacsorgó flegma kisebb felületen érintkezik a felfele szálló gőzzel (aminek egy része már a defi alján kondenzálódik), mert egyre feljebb, egyre kisebb a kondenzálódás.
Ha ellenáramban áramoltatnám a vizet, elvileg a flegma hosszabb úton érintkezne a gőzzel... kérdés, hogy ez, és a fél tucat cső felületén történő hő "elvétel" összehasonlítható-e.
Nem szép tőled, hogy ezeket összemosod, mert a hígító víz kérdés és a deflegmátor kötés is eldönthető szakmai alapon egzaktul, hogy mi a finom, azt meg mindenki döntse el maga szubjektív, esetleg keressen valakit, aki megmondja neki. :)
Nekem adta magát, hogy alul vezessem be a vizet, mert úgy tölti be a hűtőt. Fentről csak rálocsolja. :) Próbáltam a hűtő elmenő meleg vizével megtáplálni, de termosztáttal is nehezen kézben tartható a rendszer, ezen majd még fejlesztenem kell. Idén nem volt időm ezzel foglalkozni, biztonsági játékosként kétlépcsősen főztem.
Én is az ellenáram ellen vagyok, de a külföldi fórumokon ezt a témát legalább akkora hitvita övezi, mint a hazai örökzöld slágert, a "mivel hígítsam?"-ot, illetve a "lehet-e jó pálinkát főzni oszlopos főzőn?" című klasszikust.
By the use of warm water for the dephlegmator, control of the amount of vapor condensed was much more precise and reliable than would have been possible with cold water.
(Meleg vízzel használva a deflegmátort, a kondenzáció kontrollálása pontosabb és megbízhatóbb volt, mint ami hideg vízzel lehetséges lett volna.)
> 1. A fémes törés vagy ásványi vagy sótartalom nem múlik el idővel. Rezet a rendszerből, utóbbi kettőtt a hígításra használt vízből kapja, lényegében minimalizálható.
Szóval azt mondod, hogy ha a véghűtőm nem rezes (lecsapódáskor és utána nem érintkezik rézzel a párlat), és ha a hígítást szinte teljesen sótartalom nélküli vízzel végzem, akkor sosem lesz szükségem kationcserélő gyantára?
A hígítást olyan vízzel szoktam csinálni, ami fordított ozmózisos szűrőből származik, visszasózó patron kikerülésével. Teljesen sómentes.
Ha 1méterről pisil a 19 fokos, 80%-os párlat a nyitott edénybe gyenge nyári szellő mellett délbe', akkor is veszít, szóval lehet ezt fokozni, de kb egyetértünk abban, hogy ez is egy tényező és nem biztos, hogy nyerő, ha a szomszédban is érezni a fajtajelleget. :)
1. A fémes törés vagy ásványi vagy sótartalom nem múlik el idővel. Rezet a rendszerből, utóbbi kettőtt a hígításra használt vízből kapja, lényegében minimalizálható.
2. Átésztereződés inkább higítás után döntő, itt a hozzáadott víz teljes elegyedésének meg kell történi. Érlelés folyamán a pálinka karaktere az elkészítés jellegének irányában amúgy is változik.
3. Mivel nem steril a rendszer, és nincs tökéletes elválasztás, ezért 24h pihentetés egy párlatnak sem árthat.
Ez inkább hit kérdése, ki többet, ki kevesebbet szellőztet. Az érlelés során egyes fajtáknál fellépő oxidáció más kérdés.
Természetesen viszek hordós tételeket is, az irsai kísérlet első tételei elég izgalmasak lettek, ezekből külföldi versenyre is küldtem, Ongára is megy belőlük. Hihetetlen átváltozás az irsainak a hordó, csak még a helyes érlelési időt kell eltalálni, mert ennél a szőlőnél könnyen túl is lehet tolni.
Nem az ellen vagyok, hogy a lehető leghidegebb kifolyó párlatra törekedjünk, csak nem láttam összedőlni a világot akkor sem, ha 30hoz volt közelebb. Amúgy pontosan mennyi aromákat vesztünk 30 fokon? Mármint számszerűsítve a teljes mennyiséghez képest? Mi a hőmérséklet-veszteség függvénykapcsolat? Nem kötekedésből, tényleg érdekel, szeretem az egzakt dolgokat.
Természetesen már meg is van a verseny szortimentem Ongára, van közte 20 fok fölötti kifolyó hőmérsékletű párlat is. :)
Majd referálok ezek eredményéről is, mit tudnak 100-as skálán.
A 20 pontos pálinka komoly, ennyit még soha nem kaptam nagy versenyeken (anno Pkátán kaptam 20-t amire nagy versenyen 15-t), talán a 19 volt a legnagyobb, legutóbb 18 pontos birsem lett kategória győztes.
> miért hangsúlyozzák ki a deflegmátor táplálásához a megfelelő vizet a gyártók, szakirodalom stb, miért raknak oda Avta termoszelepet, miért hőkamerázzák a deflegmátorokat és miért konklúzió az, hogy ha az egyik oldal hideg, az nem jó
valaki nem használ téli gumit, soha nincs balesete, akkor ebből az következik, hogy teljesen felesleges?
Jövőre a (nagyobb) versenyeken áttérnek a 100 pontos pontozási rendszerre. Ott már a pontokban érzékelhető lehet, hogy 30 fokos vagy 20 fokos volt a kifolyó párlat hőmérséklete. 20 pontos rendszernél nem nagyon játszott szerepet, mivel csak egész pont volt adható.
Főzéskor csökkenteni kell az aroma komponensek veszteségét, ezért ajánlja a szakirodalom a 20 fok alatti kifolyó párlat hőmérsékletét, vagy ezért ajánlják a cefrehűtést, stb...
Ne érts félre, nem azt mondom, hogy már az elején engedjük el a követelményeket, hanem azt, hogy valószínűleg nem ez a legfontosabb paraméter a jó pálinka felé vezető úton. A szintén tegnap tárgyalt erjesztési hőfok például izgalmasabb kérdésnek tűnik.
De akár úgy is fogalmazhatok, hogy csak azért kár lenne elvetni egy főzőt/rendszert, mert nem minden körülmény között jön le róla 20 fok alatti párlat.
Csak annyiban tartom érvnek a versenyeredményeket, hogy ha ennyien, egymástól függetlenül nem hiányolják belőle az aromákat, akkor valószínűleg nem is hiányzik belőle számottevő mértékben.
Ha megfogalmazol műszaki paramétereken keresztül elvárásokat és azokat tudod tartani, akkor indokolt, ha nem akkor lehet lazítani, de csak azért rosszul méretezni egy hűtőt, hogy ne hűtsön úgy, ahogy tudna, ez indokolatlan. A másik vége ennek a történetnek, ha nem hűt le jól, akkor nem is melegszik fel a kilépő oldal, így a deflegmátor belépő vize ..., innentől kénytelen vagy ezt a paramétert is indokolatlannak bélyegezni. Az kolléga által bevezetett low-end..fogalmak mentén lehet minősíteni ezeket a dolgokat és feltenni a kérdést, hogy miért hangsúlyozzák ki a deflegmátor táplálásához a megfelelő vizet a gyártók, szakirodalom stb, miért raknak oda Avta termoszelepet, miért hőkamerázzák a deflegmátorokat és miért konklúzió az, hogy ha az egyik oldal hideg, az nem jó.
(Ez a hány pontszámot hozott..érvet érdemes lenne műszaki kérdések kapcsát elengedni, neveztem hibás alma pálinkát Perkátára, hogy megtudjam mi a baja, kaptam rá ezüstöt, oda többet nem nevezek, ha értékelést szeretnék, akkor Ongára küldök inkább.)
> Nem kell rezet hegeszteni feltétlenül, ha inox haszoncsövet szeretnél, akkor meg lehet építeni az egészet abból, esztergályos elkészíti a szükséges elemeket.
Nekem is van esztergám. Közben vettem egy komplett egylépcsős lepárlót, de elméleti szinten érdekel a dolog. Ha tanulok belőle valamit, akkor már megérte.
Két gondolat a kilépő párlat hőmérséklete kapcsán:
1. Ez a 18 fokos kilépő párlat elvárás szerintem indokolatlan. Ha a hűtőből egyből egy zárt üvegbe gyűjtjük a párlatot (pl. ballon, tölcsérrel a száján), akkor nem fog onnét annyi aroma kiszökni csak azért, mert mondjuk 25 vagy 30 fokos a párlat. Másrészt ha nyáron főzöl, akkor simán lehet a környezeti hőmérséklet is 30 fok fölött, hiába hűtöd a rendszerben a párlatot, az edényben úgyis órákig áll még 30 fokra (vagy fölé) melegedve.
2. Életem legjobb körtéjét tavaly nyáron, még nem a műhelyben, hanem az udvaron főztem ebédidőben, brutális melegben. Ennek megfelelően a kifolyó párlat is 30 fok fölött volt. Mégis max. pontszámos aranyat hozott két versenyről is. A kategóriagyőztes meggyet is nyáron főztem, tűző júliusi napsütésben, szintén 30 fok fölötti kilépő párlattal. A gyakorlat - számomra - tehát nem igazolja vissza azt, hogy ennek életre menő jelentősége lenne. Nem állítom, hogy hülyeség vagy ne kéne törekedni a minél alacsonyabb kilépő párlat hőmérsékletre, de azért nem ez lenne az elsődleges tervezési szempontom, ha új hűtőt szeretnék, hanem a finom szabályzozhatóság, gyors reakcióidő - igaz oszlopos rendszerből indulok ki (csőköteges véghűtő+deflegmátor párossal).
Nem kell rezet hegeszteni feltétlenül, ha inox haszoncsövet szeretnél, akkor meg lehet építeni az egészet abból, esztergályos elkészíti a szükséges elemeket. Persze itt kezdenek a költségek hatványozódni, nekem van esztegám ezért nem használtam a normál gépészeti fittingeket.
Alumínium nem stabil anyag, az oxid ami bevonja büdös, kezet megfogja, élelmiszerrel nem érintkezhet közvetlenül, alkalmatlan ilyesmire, eloxálni vagy szinterezni, festeni kell még normál használati tárgyak esetében is.
Nem vagyok szakértő. Kezdő vagyok. A véleményem nem sokat számít. A fizikához értek egy kicsit, de a kémiához tök hülye vagyok. :-)
Ezeket olvastam:
1. A kationcserélő gyanta lecseréli az ionokat, amiktől szúrós/csípős íze lehet a párlatnak. De ezek az ionok maguktól is eltávoznak egy idő után.
2. Lepárlás után pihentetni kell, hogy megtörténjen az átésztereződés. Ez magasabb alkoholfok mellett és szobahőmérsékleten gyorsabb.
3. Van aki "szellőztetni" is szokta a pálinkát a főzés után, de több helyen olvastam hogy a jó párlatnak többet árt, mint használ. A szellőztetés során gyorsan eltávoznak azok az illékony anyagok, amiből idővel kellemes aromás észterek tudnának képződni akkor, ha lenne hozzá egy kis türelem. Bár a szellőztetés elveszi a szúrós ízt, de más dolgokat is elvesz.
Azt nem tudom, hogy a gyanta van-e hatással másra az ionokon kívül. Nem tudom, hogy lehet-e káros hatása is (az előnyös hatásán kívül). De a pihentetést úgyse lehet kihagyni. Ezek alapján én inkább magasabb alkohol fokon pihentetem a friss párlatot legalább 3 hónapot, és csak akkor folyatom át gyantán, ha még ezek után is szúrós csípős íze van. De úgy gondolom hogy akkor az már inkább csak értékmentés kategória.
Én is szeretném ha olyanok is hozzászólnának, akik már nyertek pár érmet. Az bizonyíték arra, hogy ők jól csinálják. :-)
Rezes törés olyan elméleti dolog, kell hozzá valószínűleg az ecetes cefre is. A rozsdamenteshez AWI, ezüst keményforrasztás a kulcs szavak és mindent felül kell méretezni, mert a K033 pocsék hővezető.
Jó akkor csak annyit írj meg hogy réz vagy nem réz. A véghűtőben a réz rezes törést okozhat, ott kerülni kell. Ha van erre olyan megoldásod ami rozsdamentes acél, akkor azt megpróbálom visszakeresni.
> "Egy olyan véghűtő, amiből 15 C fokra lehűtött párlat lép ki"
> Ez a mi körülményeink közt többnyire irreális cél.
> Szerinted hányan vannak, akik 8 fokos hűtővizet tudnak prezentálni mondjuk minimum 2-300l mennyiségben?
Tárolósnál tényleg irreális, de átfolyósnál nem. Nekem a hűtő fúrt kútra lesz kötve, az 10-15 C hőmérsékletű. A csapvíz se sokkal rosszabb, max. 21 fokos szokott lenni nyáron.
> "Ha a hűtővized a lepárlás kezdetekor 30 C fokos, akkor a kilépő párlat (folyadék) hőmérséklete ennél csak nagyobb lehet."
> Figyelmen kívül hagytad, hogy a hőmérő hol van és hogy alatta van még több, mint 1m-nyi víz aminek jóval hidegebb az alja, ahol a csőkígyó kifolyó pontja van.
Akkor ez csak egy félreértés volt, mert Te meg nem írtad hogy az "induláskor 30 fok" az hol volt mérve. :-)
> "Most váltok egylépcsősre, ez az egész hamarosan a múlté lesz."
> Khmmm...
> Majd referálj, hogy a deflegmátor mennyi vizet fogyaszt. :-p
Az én esetemben az elfogyasztott vízmennyiség a legkevésbé számít, mivel fúrt kútból származik. Nem ivóvíz minőség (konkrétan fogyasztásra alkalmatlan), de arra nincs is szükség. Ellenben jó hideg, és a távozó hűtővíz a gyümölcsfák alá folyik. Nem megy kárba. :-)
"Egy olyan véghűtő, amiből 15 C fokra lehűtött párlat lép ki"
Ez a mi körülményeink közt többnyire irreális cél.
Szerinted hányan vannak, akik 8 fokos hűtővizet tudnak prezentálni mondjuk minimum 2-300l mennyiségben?
"Ha a hűtővized a lepárlás kezdetekor 30 C fokos, akkor a kilépő párlat (folyadék) hőmérséklete ennél csak nagyobb lehet."
Figyelmen kívül hagytad, hogy a hőmérő hol van és hogy alatta van még több, mint 1m-nyi víz aminek jóval hidegebb az alja, ahol a csőkígyó kifolyó pontja van.
"Most váltok egylépcsősre, ez az egész hamarosan a múlté lesz."
Khmmm...
Majd referálj, hogy a deflegmátor mennyi vizet fogyaszt. :-p
> A cél az, hogy a kifolyó víz hőfoka 50-60 fok alatt maradjon (a hőmérő a hűtőtartály felső szintje alatt kb. 10cm-re van) ez tartható akkor is, ha a kezdeti hőfok 25-30 C.
Szerintem meg az elsődleges cél az, hogy a párlatgőz teljesen kondenzálódjon. Ha már hőmérsékleti célt akarunk meghatározni, akkor nekem nem a hűtővíz kilépő hőmérséklete a szempont, hanem a lecsapódott párlat kilépő hőmérséklete. Egy olyan véghűtő, amiből 15 C fokra lehűtött párlat lép ki, lassítja a párlat további párolgását és az aromaveszteséget pl. az epruvettában és a gyűjtőedényben. Ha a hűtővized a lepárlás kezdetekor 30 C fokos, akkor a kilépő párlat (folyadék) hőmérséklete ennél csak nagyobb lehet. Egy 35 C hőmérsékletű, 70 alkohol fokos párlatból néhány komponens eltűnhet, mire a lezárt gyűjtőedénybe ér. A vízfogyasztás is szempont, de nem az az egyetlen.
> Nyáron egy cefrefőzés (kb. 2.5-3 óra megindulás után) elfogyaszt -saccra- 200l vizet (ha 50-60 fokos a teteje, lenyomatom alulról 25C-ig. Ez késő ősszel kb. 50l (átlagosan két "lenyomás").
Az biztos, hogy ha késő ősszel kint hagyod a nagy tartályt és "ingyen" 5 C fokra hűl, akkor az hatékonyság és vízfogyasztás szempontjából is mindent ver. :-D
Nekem a nagy csőkígyós azért se kellett volna, mert túl sok helyet foglal. De van akinek meg sok helye van, és ez nem szempont.
Most váltok egylépcsősre, ez az egész hamarosan a múlté lesz. :-D
Kb így van, de a hatásfokot a szekunder oldal áramlási tulajdonsága fogja meghatározni, ha kicsi a sebesség, akkor a Reynolds szám alacsony lesz, az áramlás lamináris, ha nincsenek benne terelőlemezek, mint pl egy csőköteges hőcserélőben, akkor a hatásfok alacsony marad. A hűtő hosszát a méretezésben a bevezetett hűtővíz hőmérséklete határozza meg, hőfoklépcső logaritmikus középértékkel kell számolni, a hűtőcső felületét pedig a kondenzálás+visszahűtés hőszükséglete (800W/m2C-al lehet a csövet figyelembe venni). Így a jó fogyasztási érték 100literes főzőre: 100liter/óra, 18C fokos hűtővíz hőmérséklettel, 1.3dl kilépő 19C fokos párlat hőmérséklettel 84liter/óra, 1m csőhossz, belső csNA28-ból, külső NA35, a hézagban rézdrót spirállal tud 5kW-ot hűteni, ez a high-tech :) az ára 2db rézcső és pár fitting, munkaidő kb 2óra. Hordóval hasonlítani felesleges, ha az valakinek megfelel (és ebbe semmi minősítés és lenézést, sértést stb nem áll szándékomban közölni..) és naponta 1-et főz, akkor annál víztakarékosabb megoldás nem létezik. Ha szigorúbb szakmai szempontok szerint nézzük, akkor a párlat célhőmérséklete <20C a feltétel, a tárolós hordó itt már elbukik, ha meg folyamatosan megy bele a víz, akkor egy hibrid megoldás lesz, kb erről kezdtünk beszélgetni .
Igazad van abban is, hogy ez onnantól élesedik, ha van vízhűtéses deflegmátor, akkor piszok jól jön a pontosan szabályozható és magasra 70-80fokra felvihető hűtővíz és sokaknak már van ilyen, tehát a kihívás adott. :)
"főzés előtt nem kell lecserélni 300 liter felforrósodott meleg vizet hidegre"
Miért kéne lecserélni?
A cél az, hogy a kifolyó víz hőfoka 50-60 fok alatt maradjon (a hőmérő a hűtőtartály felső szintje alatt kb. 10cm-re van) ez tartható akkor is, ha a kezdeti hőfok 25-30 C.
Nyáron egy cefrefőzés (kb. 2.5-3 óra megindulás után) elfogyaszt -saccra- 200l vizet (ha 50-60 fokos a teteje, lenyomatom alulról 25C-ig.
Ez késő ősszel kb. 50l (átlagosan két "lenyomás").
A kis alambik főzőmhöz van ilyen -"se ilyen, se olyan" hűtő, kb. 10l-es.
Csak tisztázásra használom, de kb. az EP után már átfolyós üzemmódban működik, mert az a vízmennyiség semmire se elég.
> 20-30liter? Egy jó átfolyós hűtő attól jó, hogy kicsi a víztere, nekem az 50-60literes főzőhöz 1-2dl víz van benne.
Ez így igaz. A DES 100 -hoz adott tányéros rozsdamentes átfolyós hűtő viszont sajnos 20 liter vizet tárol. Lehet hogy csak 15, nem mértem meg, de az tuti hogy nem 2 deci. Amikor feltöltöm csapról, akkor az 1-2 percig tart.
> És nem azért jó, mert kevés a víz, hanem azért mert nincs puffer, ami hőt tárol el és a kis víztérben létrejövő turbulens áramlás miatt jó lesz a hatásfoka.
Ez egy ellenáramú hűtő. A kondenzálni kívánt gőz fentről lefelé áramlik, a hűtővíz pedig lentről fölfelé. A hűtővíz hőmérséklete lentről fölfelé nő, a kondenzgőz hőmérséklete fentről lefelé csökken. A hatásfoka sok dologtól függ. Nem csak a víz turbulens áramlása javíthatja a hatásfokot, hanem a felület mérete, a hővezetési képesség és a gőz áramlása is. Konkrétan ez a hűtő amit ehhez a készülékhez adtak, erősen túl van méretezve, már mint ami a hűtési teljesítményt illeti. Szerintem főleg a fizikai mérete határozta meg a paramétereit, mivel a magassága fix. Fölállítva pont olyan magas kell hogy legyen, mint a főző. A hőtehetetlenség véghűtőnél tényleg nem igazán számít, itt nem szempont a könnyű szabályozhatóság. Deflegmátornál fontos lenne, de ez nem az.
> Egy 20-30literes átfolyós hűtő, az valószínűleg pocsék hatásfokkal, rengeteg vízzel tud csak megfelelőre hűteni, annyi az előnye, ha elfelejtik kinyitni a hűtővizet, akkor bírja ~10percet, mire átsüvít rajta a gőz.
Nem kell hozzá sok víz, és nem rossz a hatásfoka, mivel ellenáramú, A hideg víz alulról áramlik be. Pont ott, ahol a párlat távozik a rendszerből. A hideg hűtővíz nem keveredik a meleggel. Ahol a fölmelegedett hűtővíz kilép, az az a pont, ahol a párlatgőz belép. Pont mint egy rekuperátor, csak ez nem levegőre hanem folyadékra. Inkább csak az a baja, hogy túl van méretezve. Sokkal kisebb víztér is elég lenne hozzá. A tervezésénél valószínűleg nem az volt a szempont, hogy kicsi legyen a hőtehetetlensége, hanem az ára és a mérete. Valószínűleg olcsóbb volt így legyártani, mint kisebb víztérrel (amihez sokkal pontosabb illesztések kellettek volna).
Nincs tapasztalatom a csőkígyós 300 literes megoldással, de el tudom képzelni, hogy ahhoz képest nyáron vizet takaríthat meg (főzés előtt nem kell lecserélni 300 liter felforrósodott meleg vizet hidegre), télen meg talán hozzá képest vizet pazarol (mert télen az a 300 liter magától visszahűl, így nulla vízzel el lehet kezdeni a főzést). Az is lehet, hogy ebben tévedek.
Ha figyelmen kívül hagyjuk az anyagi szempontokat, akkor nyilván a legjobb megoldás egy olyan csökkentett vízterű hűtő, aminek nagy a felülete, jó a hatásfoka, kicsi a hőtehetetlensége, emellett könnyű és kis méretű. Kisüsti főzőhöz még nem láttam ilyet (legalábbis széria tartozékként biztos nem), és ez nem véletlen. Nem lenne értelme drága high-tech hűtőt gyártani egy olyan rendszerhez, aminek az összes többi része low-tech. :-)
Ebben,még én is megerősíthetlek,simán kibír 2-őt nálam is a 100 L Destillátoryn,aminek akkora és olyan a hűtője mint a DES-nek. Sőt...még 15 fokban is kibírta a 2-őt,max annyi volt mikor a hűtőn a hőfokmérőnél 19 fok körülire emelkedett a víz ,egy 10 L-es kanna hideg vizet ráöntöttem a gyűrűs kútból véve és ennyi simán jópár fokot visszahűtötte a vizet, ha több víz kellet volna,az is olcsó a gyűrűskút búvárral gazdaságos verzió :) ilyenkor lassan melegszik a víz akkora hűtőben.
20-30liter? Egy jó átfolyós hűtő attól jó, hogy kicsi a víztere, nekem az 50-60literes főzőhöz 1-2dl víz van benne. És nem azért jó, mert kevés a víz, hanem azért mert nincs puffer, ami hőt tárol el és a kis víztérben létrejövő turbulens áramlás miatt jó lesz a hatásfoka. Egy 20-30literes átfolyós hűtő, az valószínűleg pocsék hatásfokkal, rengeteg vízzel tud csak megfelelőre hűteni, annyi az előnye, ha elfelejtik kinyitni a hűtővizet, akkor bírja ~10percet, mire átsüvít rajta a gőz.
Nade idén szépen megküzdök ezért, most is szabadban főzök. Minden este, amikor fagyveszély van, a teljes kerti részt víztelenítem, a hűtőt is, szopok rendesen.
Jövőre télre kell egy másik hűtő, amit csak kirakok a szabadba, nem atfolyós.
A kalapra szivattyúzás nagyon jól hangzik. Sokkal egyszerűbb egy szivattyút beszerelni, mint egy bonyolult mechanikát, ami "lenyomkodja" a kalapot. Megint tanultam valamit. :-)
Én úgy tudom, hogy a klímát nem lehet csak úgy megvenni és beüzemelni. A split klímákat gáz nélkül árulják, és csak minősített klímaszerelő tölthet bele gázt. A gáz betöltéséről mindenféle papírokat töltenek ki, és erről jelentést küldenek egy hatóságnak. Nem tudom a részleteket, de azt tudom hogy ezt engedély nélkül nem lehet. Környezetvédelmi előírás. Nekem nincs ilyen képesítésem, és nem tudom hogyan kell klímát szerelni. Esetleg mobil klímával lehetne kísérletezni. Az tényleg olyan, hogy megveszed, bedugod, bekapcsolod és működik, de az meg nem olyan hatékony. Valószínűleg egy több Kw-os hűtőteljesítményű klíma "ágyúval verébre" kategória, és ahogy Te is írtad, külön falakat és szigetelést kellene hozzá építeni.
A hűtőt ilyen elrendezésben nem tudod szabályozni, csak ON/OFF üzemmódban, ami hatékonyság szempontjából nem túl jó.
Ha már "kocka", én csinálnék egy 2mx2mx2m-es hőszigetelt "kockát" (gipszkarton, vagy OBS dupla fal, közte 10cm kőzetgyapot, vagy hungarocell) és beraknék egy olcsó klímát.
Ha van cefréd, beállítod 18-20 fokra, oszt' jól van.
Idén nyáron a cefréim a konyhában vészelték át a meleget, a 22-re állított klíma alatt.
Biztosan utálni fogtok érte.. ..nekem van egy két köbméteres ipari konvekciós húshűtőm egy boltfelújításból.. Most, hogy mondjátok, jövőre benne fog hűlni a cseresznye, meggy, stb nyári cefre!! :-) Köszi az ötletet!
> Be lehet tenni a cefrét hordóstól hűtőszekrénybe.
Általában 100 liter alatt nem szoktam cefrézni, és nincs ilyen hűtőm, illetve nincs olyan 100-200 literes cefréző hordóm, ami beférne egy hűtőbe. De jobban belegondolva, ez egyáltalán nem rossz ötlet. Ha vennék erre a célra egy hűtőt, kibelezném és beletennék egy tartályt, akkor az szinte tökéletes megoldás lenne. Hőszigetelt, energiatakarékos, és jól szabályozott. Ráadásul munka se lenne vele nagyon sok. Sokkal egyszerűbb lenne egy "kocka" alakú tartályt legyártani egy adott hűtőbe, mint egy hűtőt gyártani egy hordóhoz. :-)
Palásthűtésen gondolkodtam. Fúrt kútból szivattyúznék vizet az erjesztőtartály palástjába, és PID szabályzóval állítanám be a kívánt maghőmérsékletet. Ezen felül szeretnék bele olyan keverőt is, amit úgy lehet üzemeltetni, hogy nem kell hozzá felnyitni a tartályt. Még nem tudom milyet, de valami olyan kellene, ami a bundát is lenyomja és összekeveri anélkül, hogy levegőt kapna a rendszer. Erre a célra egy acéltartályt egyszerűbb átalakítani, mint egy műanyag hordót. A műanyag hordóhoz nem tudok hegeszteni hűtő palástot. Köré építeni sokkal nehezebb, mert nem szabályos henger alakú. Ezen felül, a műanyag hordóból nem lehet alul leengedni a cefrét, így ha arra tervezek hűtőt, akkor minden erjesztés után teljesen szét kell szedni az egészet. Ezt el akarom elkerülni. A cefre belsejébe vezetett spirálcső is járható út lehet, de azt elég nehéz összekombinálni a keverővel, plusz úgy kell megtervezni, hogy könnyen szétszedhető legyen. Talán lehetne tervezni egy kombinált gépet, ami egyszerre tud hűteni és keverni, és belemeríthető a cefréző hordóba. (???)
Ez az egész azért kell, mert ahol a gyümölcsös és a főző van, ott nincs rendes pince. A nyár végéig meleg van, és valahogy biztosítanom kell a körülményeket, hogy ne menjen a minőség rovására. Az sajnos nem elég, ha berakom a garázsba, és belenyomok 3 lefagyasztott PET palackot. Azzal az egyik nagy gond, hogy nem egyenletesen hűt. A palackok mellett túl hideg lesz, a hordó szélén meg túl meleg. A cefre mennyiség nagy részében és idő nagy részében a hőmérséklet nagyon távol fog állni az ideálistól. Persze a semminél ez sokkal jobb, de nem egy "használható" megoldást keresek, hanem egy jót. Hajlandó vagyok több időt és pénzt áldozni rá.
Van egy pincém is, ami egész mély (~8m) és elég hűvös. Nyár végén is 15 fok alatt van. De azzal meg az a baj, hogy ott nincs áram, nincs vezetékes víz, és 15km-re van a főzőtől. A főzőt nem tudom odavinni (az áram és a víz hiánya miatt), ha pedig csak a cefrét viszem a pincébe erjeszteni, akkor meg le (és fel) kell hordani az adott esetben több száz liter cefrét, fejlámpával botladozva a lépcsőkön, és az erjedés alatt minden nap több 10 km-t kellene autóznom csak azért, hogy lenyomjam a bundát és megkevergessem. Mondjuk ott talán a hőmérséklettel akkor se lenne gond, ha nem szabályoznám. De ez nem tűnik jó ötletnek, ha pl. 10 nap alatt erjed, akkor emiatt 10*15*2=300km-t kellene autózni.
Most még csak ötletelek, nincs semmiféle határidő vagy konkrét megvalósítási terv. A most következő téli időszak főzés és termesztés szempontjából eseménytelen lesz, ezért most érdemes az ilyenekkel foglalkozni. Azért érdeklődtem, mert gondoltam hátha már csinált valaki ilyet, és akkor inkább nem találom föl a spanyol viaszt.
Be lehet tenni a cefrét hordóstól hűtőszekrénybe. Lehet hűtőspirált tenni a cefrébe és hideg vizet keringetni benne. A leggyakoribb a fagyasztott vizes PET palack cserélgetése a cefrében.
A cégnél vannak dupla falú keverő tartályaink melyekben élelmiszeripari csomagoló anyagok számára készítünk színezékeket.
Shell és Mobiltherm olajakat használunk, mindkettő 205 °C-ig műxik mindennapos használat mellett. Én "szagot" csak a műhelyben éreztem mikor javították a tartályokat, a termelésben soha...
Erjesztett már valaki cefrét, borhoz használt úszófedeles rozsdamentes acéltartályban? Illetve az is kérdés, hogy ki hogyan szokta hűteni a cefrét, ha ez szükséges. Milyen megoldások vannak?
Én szoktam. De ha már így kivált, akkor talán elég egy teapapír is. Mondjuk régebben jártam úgy, hogy többször is megismétlődött. Azóta inkább gyanta, lágyít is.
Az ügyes megoldás az amit persil javasolt borász vonalon. Zúzás-bogyozas után le kell szivni a levet, abból bor lesz, a maradék egy jó leves anyag, amiből pálinka. Igy a sutút és a csákányt sem kell összekoszolni.
A seprunek nem lehet semmi baja. Heteket is bír, ha tele az edény!
Ma megtörtént a főzés (nekem "sajnos" cseh sört kellett fogyasztanom gulással meg knédlivel 500 km-rel arrébb) de úgy informáltak, hogy kicsit olyan meggy pálinkás ízvilág egy kis magérzettel...
Fejtés után olyan 20 órával később történt a desztillálás, a hőmérséklet nem okozhatott gondot maximum a 100 km-es rázkódás.
Csákány talán nem (remélem), mert csak óvatos préselés volt de azért 1 órával többet számolok rá ;-)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Tölgy chipset én sem állnék neki gyártani, de ez szilva, olyat boltban még nem láttam, ráadásul van valami szép abban, ha egy fa nem csak életében, hanem azon túl is a pálinkaműhelyt szolgálja.
Nem szeretném a spanyol viaszt feltalálni, de olvasva a furészelés/pörkölés témát, közszolgálatilag jelentem borászati boltban többféle fajtájú és pörkölésű "fadarabokat" tudtok venni.
Azt viszont el tudom képzelni, hogy az első főzés során az olajtérben kicsapódott pára vagy átöblítéshez használt víz távozik a betöltőnyíláson, de maga a hőközlő olaj nem csinál ilyet, ezért is használjuk.
Nem hülye kérdés, de nem gőzölög, nincs szaga. Nálam gyakorlatilag 2 könyök van a betöltőnyílás előtt, és az olajszint értelemszerűen nem ér fel a duplikáció tetejéig, csak a hőmérőig, ezzel a felállással pedig nincs szaga. Egyszer kitekertem a hőmérőt, így az olajszintnél vált nyitottá a duplikáció, ráadásul dupla "kanyar" nélkül, na ekkor lehetett kis olajszagot érezni főzés közben, de amúgy "rendeltetésszerű felhasználás" esetén szagtalan.
Először is, a rönköt jó ha nagyjából felvágod, és a szabadban hagyod, (tölgyfa estében elvileg három évig, a szilvának valószínű, hogy jóval kevesebb is elég) jó ha időnként megveri az eső, hogy a csersav tisztuljon belőle. Ha késznek ítéled, felvágod hosszában, 2x2-es lécekre, ezeket elvágod 10 cm-es darabokra. Gázzsámolyra vaslapot teszel, és hevíted, mehetnek rá a lécek, körbe kell pörkölni mind a 4 hosszú oldalt. Akkor jó a láng, ha kb 5-10 percenként kell rajta fordítani, mikor már majdnem kigyullad. Érdemes néhányat próbaképpen ketté vágni, hogy lásd a metszetét. Az a jó, ha egy kis átmenettel sikerült megpörkölni, mert a legszélesebb ízspektrum így szabadul fel. Ha nincs meg az átmenet, akkor lassabban kell pörkölni.
Egy 5cm-es fapálca 1-2 liter 60 fokoshoz pálinkához elég, 2-3 hétig kell áztatni. Érdemes néhány naponta kóstolni, nehogy túlmenjen. Előfordulhat hogy csersavas íze lesz, de akkor sem kell pánikba esni. Napfényes helyen, egy hónap pihentetés általában elég neki, hogy lebomoljon a csersav.
Én tölgyfából készítettem, két órát tartottam 200 fokos kemencében (tényleg előjön belőle a vaníliás, kókuszos íz) és utána forrasztólámpával feketére égettem kívül.
Így érthető a felvetés, ez tényleg elég széles spektrum. Engem csak a pálinka foglalkoztat, ott is jó pár évtizedre megvan már fejben a kísérleti program és kitapasztalni való résztetület, főleg mivel a kertészeti részét is magam űzöm.
A technológiai alapok viszont közösek, így valóban van miről diskurálni.
Az égetett szeszeknek, csak egy nagyon kis szegmense a pálinka, és ha a technikai felszerelés, és a tudás adott, miért ne próbálnánk ki másféle italokat is? Igen, értem, hogy nem legális, de ez egy gyenge érv. Az otthon főzők többsége nem azért főz, mert legális, hanem mert főzni akar. És ha holnaptól betiltanák, nem hagyná abba mindenki, egy varázsütésre.
Igen, finomszesz, vagy valami ahhoz közeli a cél. Abból meg gin és abszint, és likőralap lesz. Azokat meg pont nem kell hordózni, bár van öt darab tölgyfahordóm is. Azokba meg épp whisky, brandy és calvados érik. Vodkában tényleg nem gondolkodom, ahhoz kellene vagy 10 darab tálca, szénszűrés, hidegszűrés, stb. Nem érné meg.
Úgy alakult, hogy már menthetetlen volt, így ki kellett vágni ezt a szilvafát:
Az jutott eszembe, hogy egyéb kerti dekoráció mellett csinálhatnék belőle szilva dominókat (chipset, rudacskát, hol milyen néven fut) is "érleléshez" (ha már a szerbek szilvafából pont nem gyártanak hordót) kimondottan szilvapálinkához, kísérleti jelleggel.
Emlékszem, tavaly télen vagy idén év elején beszéltünk róla, de már nem emlékszem, mi volt a konklúzió, melyik a leginkább bevált módszer: sütőben fix hőfokon, vagy forrasztólánggal/perzselővel, hány fokon, hőkezelés előtt mennyi ideig előszárítva stb? Akinek van jól sikerült részletes "receptje", kérem ossza meg velem, ha nekem is sikerül, küldök cserébe pár dominót! :)
én eddig azt hittem, azért hollandi, a hollandi, mert nem kell hozzá tömítés. vagy nem? mert én eddig nem használtam tömítést sehol, csak jó erősen ráhúztam kézzel. a sisakot is csak jó erősen rányomom, nálam nincs semmi leszorító.
1óra felfűtés, 2óra főzés - általában, de nem szentírás ez, annak kellene beszámolni erről, akinek ilyen főzője van. Bugyogva, intenzíven kell forrnia. Középen égett oda?
Ha a cefre nem forrt ki és cukor maradt benne, az is nagyon növeli a leégés esélyét.
Minden ízt vegyél bele az össz mennyiségbe, ne csak azt amit szeretnél kinyerni. A primer aromákat szeretnénk, az erjedés és egyéb ízekhez képest ezekből kevés van, gondolj a borra mennyi bene a konkrét szőlőíz.
Üdv.Ma tisztáztam szilvát,krumpli által leirtakart követve.Volt 19 liter 40 fokos alszeszem,amit kihigottotam 25 fokosra lett kb 29 liter alszesz.Az alszesz mennyisége szorozva 25 tel osztva 2 vel,minden liter után számoltam és szoroztam.Végül 4,7 liternél álltam meg ami 78 fokos lett.Amikor elértem a 350 et akkor elkezdtem váltani és folyamatosan az up keresni.Ezen a határon a kifolyo szeszt a kezemre csorgatva szagolgattam,és nagyon kellemes illatu szinte mézédes szilva illat volt,de megkostolva a nyelvemen visszont már éreztem valami csipősséget,valami kellemetlent.Szerintetek ez lehetett a határ az up és kp között?
Köszi szépen, akkor lehet, hogy ennél az azért jobban főzöm, szerintem az 5 és fél óra nagyon sok. úgy kb. 3-4 lenne reális 17 liter cefréhez, nem?
Igen, tudom, hogy leégés után könnyebben leég újra, ha nincs rendesen kitisztítva, úgyhogy igyekeztem szépre pucolni, miközben vigyázni arra is, hogy ne karcolódjon, mert attól is könnyebben leég, ezt már megtanultam a konyvhában :)
Amúgy ilyen lett, nagyon kiváncsi vagyok, megúszom-e a leégést másodszorra...
Szesz töményítés, lepárlás: a cefre felől haladsz a tisztaszesz felé. A legtöbb aroma a cefrében van. Nekünk az illékony, primer aromákra van szükségünk, ezt visszük át, a kellemetlen aromák, erjedés ízek, másodrendű aromák az üstben maradnak. A történet vége a 98%-os tiszta szesz, íz semleges, a rossz ízeket bontod le a finomakról, egyre kevesebb lesz és tisztul a kép a lényeg körül.
Aroma nem keletkezik a lepárlás által, ha nincs jól elválasztva, akkor viszont fedésben marad, eltakarja az, aminek nem kellene ott lennie.
kisüsti technológiánál több kellene hogy legyen az aroma. De nem több, sőt
Amire ez igaz, annak nem az az első számú jellemzője, hogy "kisüsti", hanem az, hogy nem jól sikerült pálinka, ha jól sikerült nem tudod megállapítani min készült, illetve csak nagy rutinnal. Tapasztalatok szerint 3 tányér, ha a pálinkafőzés a cél elég, 5tányérral lehet ízsemleges vodkát főzni kajszibarackból. Optimális számú tányérra van szükség, nem a belmagasságtól és a pénztárcától függ. :) Pálinkát 80-85% fölé főzni nincs sok értelme, illatbomba lesz a vége, szájérzet nélkül, mivel a legillékonyabb frakció marad meg nagyon magasan vezetve a főzést, van ilyen mutatvány, Fenegyerek jegyszi azt hiszem.
Főztem öt tányérral, 92 fokos lett a középpárlat. Nagyon távol volt a semleges íztől. (Nem gondolom, hogy ez lenne a helyes út, de az akkor úgy sikerült.)
Nem írtam, hogy íztelen, nem is gondolom, de ízsemlegesség szempontból a pálinka és a tiszta szesz között helyezkedik el, a pálinkánál kevesebb kongener van benne, aminek egy része a hígítóvíztől származik.
Próbálom értelmezni ezt a választ. :-) Arra célzol, hogy ha túl sok a tányér, akkor túl tömény szesz jön ki a tetején, és valamilyen (számomra ismeretlen) okból a töményebb szesz kevesebb aromával jár?
Ne érts félre, nem vitatkozom. Csak kérdezek. Egyrészt, ha a párló berendezésből kilépő nagyobb töménység önmagában és közvetlenül kisebb aroma mennyiséget okozna, akkor a kisüsti technológiánál több kellene hogy legyen az aroma. De nem több, sőt. Másrészt a nagy amerikai lepárló gyártók (pl. dragon still) gyakran 4, 5 tányért tesznek a készülékeikbe. Bár az igaz, hogy az nem gyümölcs pálinkára van használva, hanem legtöbbször gabonára. De nyilván ott is az a cél, hogy több aroma megmaradjon. Nekem úgy tűnik, hogy nincs közvetlen egyértelmű összefüggés a tányérok száma és az aromák mennyisége között. Ha tippelnem kellene akkor arra tippelnék, hogy a több tányér pontosabb elválasztást tesz lehetővé, és önmagában a tányérok számától nem lesz se több aroma, se kevesebb. De igazából én nem értek hozzá. Ezért kérdeztem valami tudományos magyarázatot. Persze a tapasztalat is jó, meg a hit is. De tudni jobb lenne.
Amellett, hogy nem túl legális (nem gyümölcs párlat, ha jól gondolom, bár emiatt nem kárhoztatok senkit, nyilván érdekes kísérlet ez is), indokolatlan kiadás is, mert legfeljebb lepárlod kétszer az oszlopon, ha tényleg tisztaszeszt akarsz, másrészt azt a pénzt jobb befektetés rendes fahordókba rakni, hiszen normális esetben ez a végső állomása a gabonaszesznek (gondolom én, hiszen vodkát főzni házilag tényleg durván felesleges elfoglaltság).
Pálinkához nem használnék 3 tálcánál többet, több tálca, gyaníthatóan, csak az ízek rovására menne. Viszont "egyéb" szeszekhez kifejezetten jól jönne az 5 tálca, és a vele járó 90% feletti kp.
Még vívódtam, hogy 3 vagy 4"-os oszlopot válasszak, de meggyőztél, 4"-os lesz.
Végül nem találtam meg, hogy honnét rendeltem a Re-cord hőközlő olajat, de találtam másikat, ami jónak tűnik (nyitott rendszerhez is ajánlott): Eni Alaria 3. 20 liter 27e Ft-ért kapható az olajshop.hu-n, ez még mindig olcsóbb a MOL olajánál.
4 vagy 5 tálca helyett pont elég a 3 tálca, ezzel is 85-90%-os középpárlatot kapsz egyetlen lepárlással. A 2"-os oszlop túl lassú, 4"-os oszlop sima kínai sapkákkal viszont már elég: ahogy a többiek is írták, valahol 2-4 liter/óra között van a "teljesítménye", és ez tömény, kb. 85%-os párlatot jelent, 50%-osra visszaszámolva közel 3.5-7 liter/óra környéke jön ki. A hazai jogszabályi környezetben ez elég: évente 86 liter főzhető le legálisan, tehát elméletileg (a moslékleeresztést és a felfűtést figyelmen kívül hagyva) 12-24 óra alatt lefőzhető vele az éves mennyiség. Én nem tudom, mások mennyi cefrét főznek évente, de ha ez lassú, akkor ott "más miatt nem stimmel a matek".
Ha meg nem a standard kínai buboréksapkákkal építesz oszlopot, hanem a StillDragon-féle ProCap sapkákkal, akkor még ez is gyorsítható (itt a fórumon is sokat írtam róla, illetve videót is tettem fel a témáról) kb. 30-40-50%-kal. A szerelhetőség, "egyemberesség" miatt sem érdemes 6"-os vagy nagyobb oszlopot venni, annak már brutális súlya van, a 4" még pont határeset, amit lehet egyedül is fel/leszerelni.
A cefre főzésnél, ha gyengén fűtesz leég, mert nem keveri az intenzív forrás, ha erősen fűtesz akkor is leég. Ahol leégett az edény, hajlamos újra, jól ki kell sikálni.
Finomításnál vedd le egész csepegősre, nem kell sietni, akkor fog a legjobban elválasztani. Nyilván ez egy minimál holmi, attól még lehet élvezetes a játék. :)
Ránézésre, meg az árát nézve én is szkeptikus voltam, de jókat olvastam róla, gondoltam megpróbálom, mi baj lehet.
Olyat is hallottam erről a főzőről (ugyanaz a srác mondta egy másik videóban), hogy miután a 17 literes jelölés a fazéknak kb. a kétharmadánál van, a felette levő tér kvázi kupolaként funkcionál.
Persze lehet, hogy hülyeség nem értek hozzá, nyilván nem a szuper formatervezés, hanem az alacsony előállítási költség ihlette a tervezőket. :)
Nekem a kihozatal szilvánál kifejezetten erős, ha hosszan erjesztem, egészben vagy feldolgozva, tegnap kezdtem kifőzni a 2hónapos Elenát, rekord töménységű és mennyiségű az alszesz.
Szezon elején 21e Ft-ért vettem valamelyik webshopból 20 liter Re-cord hőközlő olajat. Teszi a dolgát, nem szagos még rendesen meghajtva sem, 1 szezon után semmi jele degradációnak (felfűtési idő kb. állandó, szaga nincs, szint nem változik). Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy ez is MOL gyártmány átcímkézve, mint megannyi termékük.
Ha kibír 5 évet (márpedig az eddigiek alapján ez messze nem kizárt), akkor 1 évre vetítve 5-10 kiló sárgabarack árába kerül. És cserébe hibátlanul, észrevétlenül működik, hiszen kimondottan erre van kitalálva.
Jó hogy szóba hoztátok ezt a leégés elleni rácsot. Én is megvettem, vagy 2 szer leégett, azóta nem használom, és nem égett le a cefrém. Viszont mit szóltok hozzá hogy habzásra hajlamos cefrénél esetleg a kupolába aplikálva nem e lenne jó hogy ne fújja bele a habot a páracsőbe? Esetleg még a rézfelületet növelve, katalizátorként működne e?
Ja, nem egy álom sajnos. De a korábbi meg hűtés szempontjából kihívás. Mindenesetre jövőre kipróbálom a stanleyt egész szemesen hogy legyen összehasonlítási alapom ezzel a beszterceivel. Én adtam nekik pár melegvizes palackot 2 napra és most kezdtem főzni.
Alszesz illata alapján ez tetszik szemben a techno beszterceivel, de ezt a fajtát elengedtem.
Jövőre kipróbálom azt a francia/román fajtát is, ami extra magas brixet tud.
Pár évvel ezelőtt Green Corner barátunk (nyugodj békében Zoli!) "importált" pár ötletet a szerbektől, közte az egész szemes szilva cefrézést is.
Nekem az ott dívó nyitott kádas erjesztés nem igen tetszett, de a "zárt" (mosott egész -hibátlan- szemes szilvával telerakni a hordót és lezárni kotyogóval, legalább 60 napig "minden mentesen" erjeszteni, lehetőleg a szabadban) bejött.
Már az első évben egészen kiváló pálinka jött így össze, azóta is minden évben megismétlem.
A kihozatal persze elmarad a "techno" cefrézettől, de a különleges ízvilág kárpótol.
Tapasztalat alapján a Stanley jobb ízt produkál így, mint a Besztercei.
Jövőre beveszek a sorba egy korábban érőt is, mert ilyenkor -kint- főzni már erősen kényelmetlen. :-p
Ismerek olyant, ilyesmi készülékkel főzött nagyon jó pálinkát. Nem a polírozott réztől lesz jó a pálinka, hanem a jó alapanyagtól. Azt már csak nem szabad elrontani.
Egy leszedett, egészséges gyümölcsön a lebontásért felelős enzimek és gombák lépnek működésbe, plusz a légmentes zárás azért eléggé behatárolja, hogy milyen irányba mehet.
Ez vicces, nekem is ilyen főzőm van (perfect home 17l) Én tettem egy hőmérőt a tetejébe, az szerintem nagyon hasznos. Itt van erről egy videó, ha szükséges, engem ez inspirált. :)
Illetve vettem egy leégésgátló rácsot is, lehet kapni kifejezetten ehhez a főzőhöz (is).
Reméljük a szilva cefrém már kellően híg lesz ahhoz, hogy ne legyen rá szükség, de okulva a fügémből, próbálok mindent elkövetni :)
Nekem ez csak hobbi, most tanulgatom, majd ha kell, veszek komolyabbat.
Köszönöm a tippeket, úgy tűnik a trisó megoldotta a dolgot! :D
Először beáztattam trisós forró vízbe a páracsövet és a hűtőt is ledugózva, néha rázogattam, majd pár óra múlva kimostam, és majdnem minden kijött.
Utána még átfőztem vagy 15 liter trisós vizet, hogy lássam/érezzem, hogy maradt-e még benne valami, és csak az elején jött pár apró darabka, utána minden víztiszta és a szaga is jó (nincs)
Holnap még átfőzöm sima vízzel, hogy a trisót is kimossa mindenhonnan és szerintem jó lesz.
Egy ismerősöm, egy ilyenre egyszer azt mondta, hogy "pálinkafőzőnek látszó tárgy"...:):)...erre itt többen, még szerintem azt sem mondanák...
Az kétségtelen, hogy lehet vele alkoholt desztillálni, de azt már többen, csak nagy jóindulattal neveznék itt pálinkának...talán a kierjedt "szupermarket-cefréből" lehet némi vodkaszerű ital...arra talán jó...
Szóval akkor ilyen főződ van? Erre azért kellene még valami deflegmátor, valami búra, vagy tányér. Ezzel így biztos nincs könnyű dolgod, de ki tudja, lehet tök jó gép, én nem ismerem. majd megmondják a többiek.
Sokat kell olvasni, aztán abból meg a saját tapasztalatodból majd összeraksz valamit, ahogy megy a gépeddel. Én pl. az első kis pálinkafőzős könyvben olvastam, hogy 30 alkoholfoktól kell gyűjteni az UP-t. aztán saját magam tapsztaltam, ha jó az alszesz alkoholfoka, akkor már 50 körül UP illatú a párlat. ez a harmadik év, hogy amatőr módon főzögetek, most jöttem rá, hogy mennyire fontos beállítani az alszesz alkoholfokát 20-25 körülire. stb.....
Nagyon köszönöm a segítséget, megpróbálom a trisót mindkét módszerrel :)
Igen, tiszta forró vízzel és sima konyhai mosogatószeres forró vízzel próbáltam eddig, nagyon sok dzsuvát kihozott, de egy szintnél tovább nem jutottam vele, és ez a szint nekem még nem megfelelő :)
Ezután "átfőztem" a rendszeren egy fél üstnyi vizet hűtés nélkül, de a "párlatban" szürkés darabkák jelentek meg és a szagában is éreztem még nyomokban a kozmált szagot.
Amíg a cső belsejére ilyen zsíros, büdös, sötétszürke trutymót van feltapadva, addig nem akarom lefőzni a szilvát...
A páracsövön a mechanikus tisztítást egy áthúzott rongy-csík húzogatásával elvileg meg lehetne próbálni szerintem, de a hűtő csövénél ez nem működhet, az nagyon vékony és túl hosszú.
Most megnéztem a hungarochemicals oldalán, nem lesz jó:
Színes- vagy könnyűfémekből, alumínium vagy annak ötvözeteiből, ill. horganyzott anyagokból készült berendezések és felületek tisztítására nem ajánljuk.
Ha a tapasztalatát kérdezed valakinek, akkor azt fogod kapni válaszul, amit éppen tapasztalt, pl "nekem a pálmazsír megfelel, nagyon jó", visszalapozol a fórumban és találsz olyan képet, amin valakinek a szétbontott üstje van, aki meg azt tapasztalta éppen, hogy a pálmazsírt úgy kellett kirobbantani belőle.
Szóval tapasztalat nélkül javaslom, hogy hőközlésre, hőközlő olajat válassz, az iparban ezt használják erre, pálinkafőzőbe is meg fog felelni.
Azokat kérdezem, akik SAJÁT TAPASZTALATTAL rendelkeznek, ki mit használ duplafalu fozoben hőközlő anyagként. Több embert kérdeztem, a fagyállótól a pálmazsíron keresztül a sima vízig minden van, sokszor ész nélkül. Az olajboltban mol szintetikus hőközlő olajat ajanlottak 50ezer Ft/ 20liter áron.
A boltos szerint ha szar az olaj, megég és akár rá is éghet a belsejére. A snapszi linkjén felsorolás szerűen minden fel van tüntetve, de komolyabban nincs boncolva.
Amúgy amit írsz trutyi és szag, nálam az epruvettában is jelen volt, abba is trisót raktam és forró vizet, lepucolta.
Ezzel az egyszerű koktéllal úgy szokás a hűtőt eltakarítani, hogy ezt főzöd az üstben és hagyod átpárlódni a rendszeren miközben a hűtőben nincs víz. Így trisós gőz megy át és leszedi.
Esetleg arra lenne tipped, hogy hogyan tudnám kipucolni a páracsövet és a hűtp csövét belülről?
Az üst két nap alatt már szép tiszta lett, de a csövekkel nem boldogulok.
Hiába áztatom, mostam át, főztem le vele vizet hűtés nélkül, még mindig nem tetszik a szaga, illetve a páracsőbe nyúlva szürke zsíros maradvány lesz az ujjamon.
Igen sajnos ezeket nem szabad elkövetni. Aki hozzászólt mindenki tanácsát fogadd meg szerintem, de a legjobb elolvasni a kötelezőt, Sogi minden nap bemásolja.
Az arányokat a net külöböző bugyraiból próbáltam kisilabizálni, de örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra, amit végigböngészek, ill Sogi linkjeit is elolvasom. Köszönöm.
A szeszfokolót ezentúl már a cefrézésnél is bevetem, ill. figyelek a víz-almadarálék arányra, meg a többi szempontra is. Ez zöldalma volt, abból sem éppen a legédesebb fajta. Köszönöm a tanácsokat.
Hogyan? Előpárlat nincs benne, hiába keresi. Van öt liter híg utópárlata, amiből talán ki tud menteni fél liter likőralapot... Öntse ki, könyvelje el tanulópénznek! Venni kell új almát és azon gyakorolni, már némi tudással felvértezve.
Erről siránkozok napok óta:) hogy nálam is ilyen 78-84 között jön az up töményen, észrevétlenül. Persze csökken a szeszfok, de azt már csak utólag látom. És tényleg nem egyszerű ilyeneket nyalogatni.
Eszemben sincs lecserélni a thumpereket, elégedett vagyok velük, sokoldalúan használhatóak. És az oszlopossal ellentétben, nem lassítja a főzést. Van amiben az oszlop, van amiben meg a thumper a jobb. A másik üstömre tennék oszlopot, amin még semmi sincs. Mindkét rendszert használnám, attól függően, hogy éppen mi a cél.
Igen, egyértelműen kövesse az oszlop méretét a deflegmátor. Én is úgy legóztam össze az egészet, ráadásul egy hibrid rendszer építettem azért, hogy később, ha nem jön be a stílus, tudjam használni két épcsősként is. Magyarul van egy rézkupolám, habtörővel és erre csatlakozik az oszlop. Persze nem mertem a rézre rárakni az súlyos oszlopot, ezért oldalt van egy szerkezetre rögzítve. (az új hullámos whiskey főzőket vettem alapul :)) Gondolom te is a meglévő rendszeredre akarod rakni a thumperek helyett.
Az óránkénti lejövőre még nem tudok pontos adatot mondani, mert nagyon az elején tartok, még kb. 4 dokumentált főzéssel. Egyelőre próbálgatom, tanulgatom a fűtést, a hűtést stb. Ráadásul mintha az idei cefréim (alma, birs) elég gyengék lennének, vagy csak én bénázok az új rendszerrel. Már volt (1db) sikerélményem is amikor egyértelmű volt az UP kezdete. Ez szinte legnagyobb problémám, ugyanis nem találok rá a rendszer visszajelzései alapján egyértelmű jelet. Ráadásul a magas szeszfok az érzékszervi vizsgálatot is nehezíti. Legutóbbi almám KP szeszfoka 86%. És az utópárlat is 80% körül jön..
Az oszlopom 3 szintes, kompakt, üveges, de egyszerűen bővíthető 4 szintre is. Szintenként 5db buboréksapka van + 1db lefolyó.
Az oszlop alkatrészeinek egy részét Olasz-tól vettem, mert olcsóbb volt mint az Ali-ról.
Gyakorlatilag minden értékeset kiöntöttél már, most van öt liter gyenge utópárlatod. Ezt is nyugodtan kiöntheted. :( Olvasd el a rendszeresen belinkelt tudnivalókat (mert gyakorlatilag semmit sem csináltál jól) és utána kezdd el elölről.
A cukrozott cefréből nem lesz minőségi pálinka, így az a legkisebb gond, hogy nem tettél hozzá.
Viszont hígítani sem érdemes vízzel a cefrét annál jobban, mint amit a feldolgozás feltétlenül kíván.
A pálinkafőzés technológiája nem bonyolult, érdemes megtanulni, mielőtt belekezdesz és akkor nem fordul elő, hogy feleslegesen kiöntöd az alszeszt 3decinként, aztán fél litert eldobsz EP-ként ami a középpárlat java volt illatban, ízben, alkoholban és lehet fél deci is elég lett volna.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
igazad van. hát 12 liter cefre alszeszéből az első 3 decit kidobni, az hatalmas hiba, mert a legelején igaz vannak nem hasznos komponensek, de rengeteg íllatanyag és etanol. aztán az alszeszből még fél litert, az meg már totál felesleges volt, mert a három decikkel valszeg minden ep kiment, meg lehet illat, így viszont ezzel a fél literrel lehet elvesztetted a maradék illatanyagot és az etanolból rengeteget. hát, nem sok jó dolog lehet abban a 18 fokos valamiben. próbáld lepárolni újra, de már biztos nem kell az elején eldobni semmit. lehet be tudod koncentrálni, zöld diónak nyáron jó lehet :)
amit sogi be szokott linkelni (snapszmester), az nagyon jó olvasmány, én is sokat megtudtam belőle.
Az a gond, hogy a "mi az, amit még nem jól csináltam" taglalásában szinte az összes mozzanat felsorolásra kerülne. :-(
Ahogy a többiek már leírták, hőmérsékletmérés és szeszfokoló használata (kifolyó végterméket mérve tisztázásnál), valamint kóstolás nélkül vakrepülés így a főzés.
Mellesleg nem tudom, hogy honnan vetted az "x litert eldobok", "y literig gyűjtöm" metódusokat, mert így teljes tévedésnek tűnnek.
A 180376 beírásban Sogi belinkelt egy csomó hasznos információt, amit el kéne/kellett volna olvasnod.
A meglévő 18 fokos valamivel mást nem nagyon tudsz kezdeni, mint kármentésként újra tisztázod.
Hát az alszeszednek kellett volna 18 fokosnak lennie, de a tapasztaltabbak szerint 20-25 fokosan kell desztillálni az alszeszt. Szeszfokolót használj azért, szerintem az alap. Anélkül totál vakon csinálsz mindent. De amúgy persze az sem elég sok mindenhez.Lehet sok vizet tettél a cefrédbe, lehet alacsony volt a cefréd alkoholfoka és így a sokáig gyűjtött alszeszé is. Ahogy számolom, akkor volt 5x12 liter cefréd, vagyis 60 liter, abból lett 5 liter 18 fokos főzeted, vagyis a cefre 1 literjéből 1,5 százalék alkoholt tudtál gyűjteni. Úgy tudom, az almák cukortartalma kb. 10-15%-s. Szóval elvileg 5%-s alkoholos cefrédnek kellett volna lennie legalább. Nagyon intenzíven nem kell átkeverni, elég csak a bundát lenyomni. Endrepp szerint azt se nagyon. Lehet az alkoholból ecet (etil-acetát - most már ezt is tudom :) lett a sok oxigén miatt. Te tudod, mennyire zártad le. Nem volt-e huzatos helyen, hogy bejusson a levegő a hordóba.
Olvasd vissza a fórumot, rengeteg információ és vita van az EP, KP és UP gyűjtésről
Én sem vagyok profi főzős, de már évek óta főzök.Nekem hasonló kérdésemre Snapsz mester a következőket írta. A cefrét az első 3 nap keverjük, utána néha ( nem minden nap,) max a bundát nyomjuk a lé alá. " Cefre főzéskor nem veszünk el semmit, és csurig kifőzzük. " Nekem is 17 literes főzőm van, tehát saját tapasztalat: Első egy deci megy ki, utána pálinkáspoharakba, ( nem muszáj tele venni) 2-3 félpohár után amikor már nem csavarja az orrod, ( Technokol szag) mehet a középpárlatba. Ez cefre függő lehet kicsit több is. Én 30 kifolyóig szoktam lemenni, de ez főző függő. Olyankor még 60 körül szokott lenni az össz alkohol fok, ízlés szerint kihígítom.
Még igencsak kezdő vagyok a témában. Több alkalommal is kb. 12 l mennyiségű cefrét indítottam el. Ezekből alkalmanként 3 l alszeszt főztem ki. Az alszeszt kannába gyűjtögettem, ebből összesen 15 liter lett. A főzőn lefőztem a rézcső tisztítása képpen vizet. Végül az alszeszt főztem le. Első fél litert kiöntöttem, majd utána 5 literig fogtam fel a középpárlatot. A főzést 17 literes Perfect Home főzőn csináltam.
A cefrét úgy csináltam, hogy a kicsumázott, magozott almát ledaráltam, majd amíg el nem lepte, felengedtem vízzel. Tettem bele a zacskón lévő adagolás szerint pektinbontót ill. borélesztőt. Cukrot sajnos csak az utolsó cefrézéseknél tettem csak a cefrékbe. Naponta kevertem őket, mindegyiknél jelentkezett habos erjedés, és mindegyiket 14 napig erjesztettem.
A cefrék lefőzésekor a gázzsámolyt a cső átmelegedéséig csumán hagytam égni, majd amikor átmelelgedett a rézcső, azonnal a legalacsonyabb lángra csavartam vissza. Kb. 1 óra elteltével kezdett megjönni a folyadék. Minden alkalommal az első 3 dl-t kiöntöttem. Sajnos az alszesz alkoholfokát nem mértem le.
A több nap/hét alatt egybegyűjtött 15 l alszeszt is ugyanúgy kezdtem el főzni, mint a cefrét: teljes gázon a cső átmelegedésig, majd alacsony lángon. Az első fél litet kiöntötten, és 5 literig gyűjtöttem.
A kérdésem, hogy azon kívül, hogy nem tettem minden cefrébe cukrot, mi az, amit még nem jól csináltam, ill. a most rendelkezésemre álló 5 l 18 fokos főzettel lehet-e valamit kezdeni?
Köszönöm a választ, mefogadom a tanácsot. Gondolom, a deflegmátornak is követnie kell az oszlop méretét, ugye? Nem komplettet vennék, hanem alkatrészenként legózom majd össze. A te rendszereddel hány liter az óránkénti lejövő?
Szia, nekem is kb. ekkora az üstöm, 4"-os oszloppal. Volt már róla szó, hogy itt is a "nagyobb a jobb" elv érvényesül. A kisebb keresztmetszet azt eredményezi, hogy hosszabb lesz a lepárlási folyamat. Tehát időt veszítesz, az meg eléggé értékes mindenkinek.
Spapda-nak is 3"-os van, ő fejlettebb sapkákkal (ProCap) próbált kompenzálni, ez persze emeli az árat is.
Néhány ipari főzőn lehet látni, hogy arányaiban bődületes oszlop van, ezért tanácsolom válassz nagyobbat, ha megteheted.
nekem szerencsém van, mert a magasföldszinten lakunk, alattunk a garázs és elég nagy a konyhánk. a konyhában elég jól elfér egy-két cefrés hordó (akár a konyhaasztal alatt :), de nekem a max hordóm 60 literes. szinte csak a saját gyümölcsöt dolgozzuk fel, ajándéknak tök jó a saját pálinka. egyenlőre ennyivel beérem.
Ahogy tetszik mondani...egy 120-lakásos panelházban, mégha 60-70-liter cefre maradékot leöntesz a WC-be, parasztosan szólva "nem b@szik egy őtést sem"...:)
Egyébként a panelban főzés is egy külön kategória...nem tudom, hogy mások a cefrézést hogyan oldották meg, de akkoriban nekem volt egy műhelyem, egy bérelt pincében...csakhogy az egy másik kerületben volt, úgyhogy ha pár rekesz, vagy hordó gyümölcsöt hoztam a nagybaniról, akkor azt először oda le kellett cipelni...ott történt a mosás aprítás, cefrézés és az erjesztés, 120-150-es hordókban...ha kiforrt, akkor még a pincében kimagozás, utána átraktam a direkt erre a célra vásárolt 20-30-literes kannákba a cefrét, amiből kettőt egyszerre fel tudtam vinni a lépcsőn és be a kocsiba...(akkor már 60-éves elmúltam), így egyszerre 100-120-litert haza tudtam vinni, ott felcipelni a liftig, majd be a lakásba, ahol a már előkészített 50-literes hordókba óvatosan átmertem, hogy nehogy egy csepp is mellé menjen...:), és ehhez jön, hogy 2-évig a "csőkonyhában" főztem a "lakótelepi 20-literessel" a gáztűzhelyen...
... itt még (2010) a jó kis "Snapszi-féle fagyisdoboz" kozmaolajszűrő...
Bár sokan nem tudják elképzelni, hogy a pálinkafőző nem csak 100-as DES lehet, de a panelesek általában nem ezt állítják be a konyhába. 10-20 liter meg elmegy a csatornába.
Nekem eszembe se jutott a kifőzőtt cefrét a lefolyóba öntsem. Leszűröm, és a nagyját kiviszem a kertbe a gyümölcsfák alá. Amúgy nem csak azt szoktam visszahordani a kertbe, hanem mindenféle zöldség maradékot. A rengeteg sárgabarack magot pedig tejfölöspohárba kiakasztom a barackfákra, onnan elviszi a mókus :) a szilvamagot szintén tejf. félliteres pohárba azt a fakopáncsnak.
Nem azt mondtam, hogy jó akármi. De van különbség az ipari lépték és a szilvafa árnyékában cefrézett egész szilva között :) Nem úgy láttam a videón, hogy a bácsi az egész szilvát nyomkodja be a nem tom hány tíz köbméteres fémtartályba és kitargoncázzák a fák alá :)))))))
De attól még persze csináljuk jól. amennyire lehet. elvileg nem eladásra főzünk pálinkát, szóval azért a pénz is jobban limitált.
Még ha 30m2 az erkély, akkor is felesleges felcipelni a rotakapát, egyszerűbb ásóval, azzal a marhatrágya is szépen beforgathato és a talajszerkezetet sem roncsolja úgy mint a rota.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
amúgy ennek a topicnak az a címe, Pálinkafőzés(otthon), azt hiszem a Szicsek bácsi 100 ezer liter pálinkát előálllító üzeme egy kicsit más kategória, mint a mi konyhai, előszobai, garázs, veranda főzőhelyeink :)))))
az iparban biztosan a zárt pistorius a kívánatos, mert nyomják rá a meghatározott hőmérsékletű vizet, de a mi 20-50 literes főzőinkre valszeg elég a nyitott pistorius tányér. de majd kipróbálom és megírom.
Szia! Köszönöm a képet! Asszem az egyik szobánkat fel kellene áldozni a pálinkafőzésre :) Hát nem bíztad a véletlenre, hogy jó pálinkád legyen!!! :) Még Szőllősi féle kozmaolaj leválasztód is van! azt hiszem, van még mit tanulnom ezen a területen. Szóval egyszerre használod a Pistorius tányérodat, aminek a víztere nyitott, meg még kozmaolajleválasztót is?
kicsit, hogy jobban értsem. Miért lett volna pistorius tányér a Szicsek bácsinál a cefre desztillálókon, amikor onnan ment az alszesz a jobb oldalon lévő fém színű desztillálókba, amik aztán csinálták az alszesz tisztítását különböző thumberrel, vagy tányérokkal? ha gondolom ez utóbbiak vannak, minek a pistorius? mert gondolom a szélesebb fém tartályon az a torony valami olyasmi lehet, nem?
Sziasztok, még kezdő itthoni főző vagyok, és úgy tűnik túlságosan bíztam a zöld alma cukormennyiségében. A cefre, majd az alszesz lefőzését követően mindösszesen 18 fokos lett az anyag. Ezzel így lehet kezdeni valamit?
Hogyne, vagy lehet mégsem:) azért én mintázok up környéken, és vízzel a tányérban ez 78-84 között van. Tehát legalább ilyen erős szeszt kell ízlelgetnem.
Nem felesleges, pl a főzdében a teljesítmény is számít, ugyanolyan töménységet, hűtéssel, erősebb fűtéssel, rövidebb idő alatt érsz el, szóval érvet lehet mellé rakni. Nem hiszem, hogy 80%-ra főzi, az ő termékük nem igényli ezt, az ilyen rendszert szokták meg, ez kb erről szólhat, hogy ilyen a főző, amilyen.
Semmi extra, sztem tudod is. Az ilyen "átlag" cefréknél sémát kell követni, amit magadnak állítasz fel. És mindet ez alapján lefőzni. Pl: Tányér legyen fent, cefrét kicsavarni, finomításnál(tányérral) menj 60-ig, ott up gyüjtemény, ennyi. Értesz ugye:)?
Azért az érdekelne, hogy az ilyen lencse alakú sisakban hogyan alakul a deflegmáció? Vajon annyival jobb-e, mint amennyivel nehezebb (és persze drágább) elkészíteni egy ilyet, mint egy hagyományosat?...
Az újakra gondolom azért nem került mert felesleges. Azokon a főzőkön melyeken ekkora a fedő+sisak (hatalmas rézfelületek vannak, esetleg terelő lemez a lencsében) simán csinálnak 80-82 fokos KP-t.
Itt csak gond lenne a pistórius-val, léghűtéses deflegmátor+fűtés szabályozás megold mindent - gondolom.
Látod ez eszembe sem jutott, pedig milyen kézenfekvő...:)...pedig tudhattam volna, mert nálam is egy-egy hosszabb téli főzés a zárt műhelyben, már attól az egy tányértól is meglepően magas páratartalmat generált...egy-egy szerszámom elkezdett rozsdásodni:(:(... (persze tudom, a gáz égéstermék egy része is vízgőz)
A Szicseknél meg az a nagy csarnok, egy szimpla fém, ipari csarnok volt, egybe a cefrézővel...
...amit így utólag megjegyeztem, hogy a finomító üstökben viszont nem volt keverő...
Sziasztok! 50 literes üstömet szeretném 4 vagy 5 tálcás oszloppal felszerelni. Egy 2"-os torony elég lenne hozzá, vagy nagyobb kellene? A fűtés hozzá 6,5kw.
Ami picit idegesítő, hogy szeszfok csökkenés előtt már érzem az up-t. Emiatt kóstolnom kell ilyen 78-84 szeszfokos lejövőt. Ami miatt pótlék járna olyan esetben, amikor nem szeretem az alapanyagot. Mint most az Irsai esetében...
Erre adhatnátok valami tanácsot, az alszesz szesztartalmának a kétharmada most gyenge becslés volt, mert utána meg sokáig kp jött.
Úgy látszik van aki szereti a Pistórius tányért és van aki nem...és nem gondolom, hogy ez azért maradt el a Szicseknél, mert neki a Hagyóék csinálták az egész új rendszert...ők már a régi üstökön sem használták a tányérokat és valószínű, hogy ezért a 8-új üstre sem rakattak...
"2012. februárjában, éppen Martfűn dagonyáztunk és akkor is, jó szokásunkhoz híven, meglátogattunk egy közeli főzdét. A közeli Szicseket hívtam fel, de ez nem volt egyszerű, mert mínusz 8-fok volt és a régi Szicsek főzdét akkoriban már félig szétbontották és az új még csak félig volt kész...
...ráadásul a Szicsek úr vasárnap nem ért rá. De azért már arra is büszke volt, ami addig elkészült, úgyhogy a főzőmesterét küldte (aki a közelben lakott), az "üzemlátogatókat" körbevezetni...
Egy biztos, hogy jogosan volt büszke, mert a Hagyóék nagyon kitettek magukért... 4-db cefréző és szintén 4-db gyönyörűséges finomító üst volt már beállítva a hideg csarnokba, olyan csodálatos kivitelű, lencse alakú deflegmátorokkal, amit eddig csak a Békési Zoltán (Zsinagógából átalakított) pálinkaszentélyében láttam a KARL-tól...de azt is csak üvegfal mögött......
A nagy gömb, ha szabadban főzöl vagy a környezeti hőmérséklet változik, ugyanúgy reagál. A tányér belőhető átfolyó vízzel, hideggel is, kb csepegtetni kell rá, ez a probléma, amit a nyitott kivitel okoz, nem teszi használhatatlanná, nem kéne, hogy észre vegyél belőle a Te rendszereden bármit is. Persze ezt innen messziről gondolom, a saját tapasztalatom alapján. Kint vagy a szabadban?
Namost a nyitott kamikaze (be és kifolyó nélküli) függetlenül a hűtő kilépőjétől, az nem egyszerű, ha valamiért nem sikerül összehozni egyfajta egyensúlyt. Most nem sikerült és ilyen kilövések meg lassulások vannak.
És akkor még ott a rengeteg variáció, amiről korábban emlékeim szerint vandox írt, hogy bizonyos főzdék hogy használják (mikor mennyire erősítenek vagy gyengítenek)
Egy gecinagy, jól méretezett gömb egy faék ehhez képest, ahol csak a fűtéssel kell játszani, úgy könnyű.
Kár, hogy az öreg Józsit nem tudom már kérdezni...pár éve, mikor utoljára beszéltem vele, akkor ha jól emlékszem, a "Tercier-féle" spirálos deflegmátor volt terítéken náluk, amit egy Balaton környéki főzdébe terveztek beépíteni...a fatal Józsi nem tudom, hogy mennyire volt képben...
Nézzél szét a Jöt. háza táján, ha megvilágosodtál szólhatsz a többieknek is.....nem szokásom olyasmi mellett érvelni ami nincs fetén-fehéren leírva, témát magam részéről lezártam.
ha ezt valaki megfontolja és megérti, onnantól nincs miről beszélni, esetleg annyit lehet hozzátenni, hogy így is működik azon a szinten, ami általában az elvárás, illetve nyilván vélemény formáló ereje van annak is, hogy sok helyen elégedetten használják az elterjedt változatot, így ennek van referenciája és egy gyártó mondhatja azt is, hogy őt nem érdekli az elmélet, statisztikai alapon dönt és a bejárt úton kíván haladni, ragaszkodik a hagyományokhoz.
Ez elég szomorú, telerakják az internetet "modern" pistoriusz tányérral, mintha az lenne az eredeti, majd az eredetiről kell bizonygatni, hogy az az eredeti.
Működésének műszaki hátterével meg nem foglalkoznak.
Majd kérdezd meg tőle, hogy hol a méretezési segédlete egy Pistorius tányérnak, mi alapján akkora amekkora, milyen műszaki, szakmai alapelvek alapján méretezik. Ezek nem elszállt kérdések, a homdestiller.org-on online kalkulátorok segítségével a hobbisták így méretezik az oszlopos készülékeiket, elvárható egy kisvállalkozótól is, hogy ilyen szakmai alapokkal rendelkezzen. Tehát összefüggésekre, netán képletekre van szükség ahhoz, hogy legyen miről beszélni, illetve engem ez érdekel, az, hogy évente hányat adnak el és mindenki örül neki, az is fontos dolog, de engem nem érdekel annyira. :)
Vagy az id Csallónak, aki vegyészmérnök, szakértője a kérdésnek és csőkötegest használ kisüstin, de mindegy, nem hiszem, hogy van értelme ennek, hogy ki mit, mennyit, érdekesebb ennek az elméleti háttere, hogy az összefüggések oldaláról legyenek érthetőek ezek a miértek, váltsunk témát. :)
Akkor be lettem csapva...:(...mert nekem mindenki azt mondta, hogy nyitott)...sőt ebben később az öreg Ruszkai József is megerősített...tudod, a Ruszkaiék csinálták az Etesi főzdét is...persze nyitott Pistórius tányérokkal, amiből raktak a cefréző és a finomító üstre is...igaz ott a forró hűtővizet csorgatják a tetejére...
Viszont egy érdekekesség, amit sehol másutt nem láttam, hogy a sisakoknak is pereme van és a Pistórius tányérról, annak a tetejére is lecsorgatták a vizet...
Nincs mit, erre való a fórum...ez egy egyszerűen használható eszköz arra, amit Endrepp úgy hív "magasabban vezetett főzés"...ez élesebb, pontosabb elválasztásokat tesz lehetővé...
Valóban, 2013-ig, egy "csőkonyhás" panel, első emeleti lakásában főztem...akkor neked nem kell mondani, hogy ez milyen nehéz volt...nem sokan dolgoztak ennyit akkor a pálinkért...
...itt az előszobában lévő "ebédlőasztalon" éppen epret főzök 2012.októberében
Kevesen főznek úgy, hogy a reflux aránnyal foglalkoznak, de ahogy elnézem, ez változóban van, az oszlopok terjedésével került elő ez a kérdés, már téma volt a Fb-on is a reflux arány, pedig ott pláne nem túl erős ez a "tudományos" vonal.
Valóban, kicsit érdekesen van megrajzolva az a kép és nehéz eldönteni, hogy a fenti vízszintes vonal egy lemez éle, vagy ténylegesen a "vízszint"...ez már először is elgondolkodtatott, (de ennél azért sokkal alaposabb vagyok) és több helyen is utána néztem, érdeklődtem...Snapszi is azt mondta, hogy az felül nyitott...
Akkor kezdtem megtervezni, hogyan lehetne elkészíteni, ami nekem nagyon nem volt egyszerű, hiszen nem ez a tanult szakmám....mint ahogy sokaknak sem az a pálinkafőzés, (hiába van már papírja is róla)...én az elejétől kezdve az egyszerű kisüsti módszert követtem...szerinted hányan főznek úgy kis hazánkban, hogy reflux-arányt mérnek és számolnak...sok helyen meg is vernének, mert azt hiszik káromkodsz...:)
...ezek 2011. szeptemberi képek...itt már kezd a végleges forma kialakulni...igyekezdtem a belső tányért minél jobban kivinni a széléhez, hogy a kerülő párák minél nagyobb, vízzel hűtött felülettel kényszerüljenek érintkezni...
Akkor most az a kérdés, hogy Dr. Sólyom Lajos rajzolta rosszul le a könyvében a pistorius tányért, vagy egyesek módosították, vagy rosszul értelmezik, esetleg nem tudnak rajzot olvasni.
Szakirodalomban "módosított" pistorius tányért még nem láttam.
Tudod, ez itt is igaz "nem hit, vagy romantika, divat, egyéb agyrém, persze lehet elméleteket gyártani akár a kanapéról is, de azért ne tévesszük meg tisztelt "nagyérdeműt".....
Szia, köszönöm szépen a képeket és a magyarázó szöveget, most már azt hiszem nagyon jól értem a működését. Köszönöm Endrepp-nek is.
Azért érdekel most egyre jobban a Pistorius tányér, mivel nagyon sok munka van a pálinkában, mire az ember eljut odáig. Metsszük, permetezem a gyümölcsfákat, leszedjük a termést, igyekszik az ember jól cefrézni, az alszesz gyűjtés elég egyszerű és akkor ne az egyik utolsó dologban szúródjon el a dolog, vagy ha nem is elszúródik, de nem kelljen már Up-be mennie még sok jó anyagnak. Ahogy leszűrtem az olvasottakat, a Pistorius tányérral több KP-t lehet nyerni, vagy pontosabban fogalmazva, az alszesz alkoholtartalmának nagyobb része kerül a KP-ba Pist. tányérral, mint nélküle.
Írtad, régen lakásban főztél, én még abban főzök :) Szerencsére a feleségem tolerálja, mert ő sem szeretné, ha a rengeteg gyümölcsünk menne a kukába.
Nem sértődök meg, de jelzem, ha sértően viselkedsz, mit kezdesz ezzel a Te dolgod, most éppen folytatod. Lehet, hogy Te így élsz, kommunikálsz másokkal, de ezt nem mindenkinek kell elfogadni, ez egy nyilvános fórum, tartsd be az illem szabályait.
Cáfolattal, nem találkoztam az írásodban, kisüti rendszer tartozéka a tányér a bibliád szerint, higgy ebben, én ezt nem vitatom, nem oszt vagy szoroz, minek mi a tartozéka, attól még műszaki megoldások között van hierarchia. Véletlenül sem akarom azt kifejezni, hogy ez a nyitott tányér ne lenne hasznos tartozéka a kisüsti rendszernek, csak a képet árnyaltam, ahogy előttem pl Barkócza, hogy milyen ez, amikor rendszerbe van illesztve. Mindenkit buzdítok a használatára, még téged is. :)
Én tényeket írtam le, te pedig vagdalkozol teóriákkal, és állandóan megsértődsz mint egy egy óvódás ha valaki megcáfol, nem kellene inkább a magad személyiségeddel foglalkoznod (vagy egy pszichológusnak!?)......
A Te általad mutatott, Sólyom könyvben lévő tányér is zárt. Milyen bonyolításra gondolsz?
Teszi a dolgát persze, én ezt nem vitatom és azt sem vitatom, hogy nincs szükség a zárásra minden körülmények között, sokan nem is tudják megoldani a hűtővíz visszavezetését különböző okok miatt, innentől nincs lehetőség a reflux arány beállításra a hűtővíz hőfoklépcsőkkel és akkor a párolgás sem probléma.
Viszont vannak itt páran, akik ezt a szintet meglépték és tudnak 50%-os refluxot méréssel, vízszabályozással előállítani, nekik mond ez valamit, de tényleg oka fogyott, mert nekik meg eszükbe sem jut ilyen tányért használni. Szóval jó az úgy, ahogy van, kivételesen nem a termékeddel van bajom, nyilván a vízelvezetés kell rá, azt nem tudom miért hagytad el, régen volt rajta. Gondolom sokan nem kötik be, ebből merítettél, hogy akkor senki nem köti be.
Nézd nem tudom, hogy honnan vetted ezt a "kvázi" Pistórius tányér képet, ami teljesen nyilvánvaló, hogy az egyszerű, de attól még jól működő, nyitottnak (ami előbb volt) az agyon komplikált későbbi változa...szerintem ezt nem is nagyon használták, nem terjedt el, vagy azért mert nem vált be, de ha olyan jó lett volna, akkor nálunk is használták volna...
Egy biztos, hogy az egyszerűbb változat, (amit jól elkészíteni azért nem olyan egyszerű) is nagyon jól teszi a dolgát.
"firkálsz" Nem tudsz kijönni ebből az állapotból, hogy ne személyeskedj, ennyire futja úgy látszik a stílusodból és a személyiségedből.
A Corvinuson a pálinkamestereknek azt tanítják, amit leírtam, a csőköteges hatékonyabb és jobb deflegmátor, ez a szakma véleménye, a többi divat, egy 150éves fejlesztés majmolása, műszaki szempontok szemben a "kanapé" meg egyéb erőlködéssel. Tudod csak a szokásos köreid. :))
Butaságokat firkálsz...nem véletlen kötelező tartozéka a bérfőzdékben a kisüsti rendszernek. Kisüsti technológia: 1. Üst-sisak-páracső- hűtő-kilevegőztető-szőllősy szürő-epruvetta-alszeszgyűjtő tartály 2. Alszesz gyűjtőtartály- finomító üst- sisak-PISTORIUS TÁNYÁNYÉR(a mai formában)- páracső- hűtő-kilevegőztető-epruvetta-weszycki szeszmérőgép-párlatfelfogó tartály A "SZAKMA" ezt elfogadja, és ezzel egyetért..... nem hit, vagy romantika, divat, egyéb agyrém, persze lehet elméleteket gyártani akár a kanapéról is, de azért ne tévesszük meg tisztelt "nagyérdeműt".....
Ennyiért nem biztos, hogy megéri kintről a hercehurcát. Az akciós ár jó nem sok nyereség lenne kintről, lehet semmi. Én még olcsóbban vettem, de szerintem most ez jó alternatíva. Viszont tökéletesen működik.
A behozatali szabályok érdekelnek, hogy pontosan mi kell hozzá, hogy biztosan megkapjam a csomagot, e-mailem publikussá tettem. Buboréksapkás, de nem üveg, hanem fém betekintőablakos oszlopban gondolkozom.
Jolida: köszi, de az olaszsped-be nem láttam, csak üveg oszlopot.
Nagyon szívesen! A vörösréz tisztításánál sose használj csiszolópapírt(csak forrasztás előtt), minden egyéb megoldást megtalálsz a neten, nem kell kétségbe esni, további szép estét!
Nem ez lesz az első dolog és nem is az utolsó, mikor az eredeti ipari fejlesztés gagyi változatban terjed el kisüzemekben, lakossági szinten.
Én is nyitottra készítettem, fel sem merült bennem, hogy lezárjam, később jöttem rá, hogy mi a jelentősége ennek, amit Barkócza ír. Az is kérdés egyáltalán minek? Közben eltelt kb 150év és feltalálták a csőköteges deflegmátort, nem véletlen, hogy ilyen tányér legfeljebb romantikából, esztétikai vagy hit, divat alapon kerül beépítésre kb.
Zárt edényről van szó, van róla kép több is, nem csak ez, amin szintén látszik, hogy zárt, de ez nem kérdés onnantól, ha érted, hogy ennek mi köze az 50% refflux arány állításához és miért probléma ebből a szempontból a párolgó felület, de át kell ezen lépni és nem foglalkozni vele, akkor sem dől össze a világ, nem egy kardinális kérdés, mindenhol nyitott változatban használják tisztában vagyok vele, de tudod, attól, hogy 10millió légy szereti.. :).
..."Itt valamiért azt szokás Pistorius tányérnak hívni, amikor a deflegmátor tetejére vizet öntünk. Nem ez a Pistorius tányér (nézzétek meg Snaszmester honlapját, vagy a Sólyom könyvet - az egy áramlásos, átfolyó hűtő, csak éppen nem dob, nem Liebig, nem csőköteges, hanem egy lapos). Ez a vízzel nyakonöntött deflegmátor persze segít, meg működik, de egy rosszul definiált, nehezen kézben tartható eszköz."...
..."Nem ez a Pistorius tányér (nézzétek meg Snaszmester honlapját, vagy a Sólyom könyvet)"...
Szerencsére 2010-ben az elsők között mentettem el magamnak a Sólyom Lajos könyvét és nagyon jól megnéztem a Pistórius-tányér rajzát is, (105.-oldal 25. ábra), meg a leírását is (104.-oldal)...
Azt hiszem ez eléggé egyértelmű, annál is inkább, mert az utóbbi 10-11-évben elég sok főzdében jártam látogatóként, de egyetlen zárt tetejű Pistórius-tányért sem láttam...
..."Leírtam nemrég, nem figyeltél rám:). A csatlakozócsonk benyúlik a tányérba"...
Ott a pont...az elsők valóban így készültek...a leesztergált alsó csonkot 2-3-milimétert áteresztettem a dupla lemezen, hogy a forrasztás minnél erősebb legyen...nem is volt velük soha gond, de később engem is zavart, hogy a kis forrasztási perem miatt nem folyik ki minden a tányér aljáról maradéktalanul. Egy idő után már úgy csináltam, hogy egy 5-mm széles flex koronggal, felülről merőlegesen két-két lefolyót csiszoltam óvatosan ebbe a perembe, 90-fokkal elfordítva az alsó lemez szintjéig...így keletkezett egymással szemben 4-db. fél centi széles lefolyó, amiből már kifolyt minden az utolsó cseppig...kis fejlesztés, de hasznos...nem mintha az a 2-cent, ami ott maradt sokat számított volna...
AFA 27% vám 150000ft után fizetendő + van egy vámolási költség amit a Posta vám számol el, pár ezer ft. Javaslom ne egyben rendeld hanem úgy, hogy a vám tarifa alatt legyél. Több csomagban. Az áfa és a posta vám díj mindenképpen meg lesz. Nyáron ugye változott a behozatali szabály. Privátban tudok esetleg kis segítséget.
Éltem vele 2 szezont, praktikus dolognak találom, néha rám tör a gondolat, hogy építek egyet megint, volt a bácsinak V2-is, még trükkösebb, mint az elterjedt.
Ez egy valami, egy tálca, ami tud erősíteni egy keveset szárazon.
Vizesen ha felveszi a rendszer hőjét, akkor picit jobban a párolgás miatt, ha meg hidegebb vízzel megkínálod, akkor böszme nagyot.
És akkor mint mindent, ezt is lehet használni, csak nem keveset kell vele főzni, kiismerni. Lehet, hogy 1 hét alatt többet főztem vele, mint más évek alatt:)) ettől még csak ismerkedem az eszközzel. Leeresztő nélkül mondjuk eléggé kamikaze üzemmód, nincs lehetőség változtatni.
A benne maradó flegma szerintem valami hiba, ahogy szürcs írta.
Én inkább mindig megpróbálom kiönteni, átöblíteni, elég játékos.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mint deflegmátor nem működik vagy ne lenne hasznos a párolgó felületével, csak azt jelenti, hogy ennek a Pistorius tányérhoz csak részben van köze és csak úgy rámondjuk nagyvonalúan, hogy az Pistorius tányér, de szigorúan véve, már nem az, hanem egy attól átvett szerkezeti megoldásokkal épített új konstrukció. Pistorius Light. :)
Igen de a párolgást nem tudod kézben tartani, ettől lesz instabil innentől a reflux arány. Ez egy berendezés, ami rendszerbe lehet illeszteni úgy, ahogy Barkócza írja, de csak akkor, ha úgy néz ki, ahogy eredetileg kitalálták. A módosításokat olyanok végezték, akik ebből semmit nem értenek, így veszett el a lényeg útközben.
Sziasztok! Bőr erjesztéshez való úszófedeles rozsdamentes tartály mennyire alkalmas cefre erjesztéshez? A palást hűtőt kônnyebb lenne arra rászerelni, de a gallér lenyomkodás problémásnak tűnik.
Ez eredetileg egy zárt, átfolyós deflegmátor volt, a találékony főzdék elhagyták a fedőt, már átfolyásra sincs lehetőség, páran már leírták itt az elmúlt időszakban, hogy ezek az átalakítások a lényeg elvesztésével jártak és a rendszerbe illesztés ellehetetlenül, ez olyan félig-meddig valami, Pista tányér, mert nem lehet vele állandó reflux arányt így beállítani.
Itt valamiért azt szokás Pistorius tányérnak hívni, amikor a deflegmátor tetejére vizet öntünk. Nem ez a Pistorius tányér (nézzétek meg Snaszmester honlapját, vagy a Sólyom könyvet - az egy áramlásos, átfolyó hűtő, csak éppen nem dob, nem Liebig, nem csőköteges, hanem egy lapos). Ez a vízzel nyakonöntött deflegmátor persze segít, meg működik, de egy rosszul definiált, nehezen kézben tartható eszköz.
Belső deflegmátornál (Pistorius tányérnál) azért kötik sorba a hűtővízzel, és azért beszélnek a hűtőből kilépő víz hőmérsékletéről, mert a hűtőn lévő hőmérsékletkülönbség és a deflegmátoron lévő hőmérsékletkülönbség aránya egy a refluxarányhoz hasonló, azzal szorosan korreláló jellemző, ezzel jól kézben tartható a folyamat.
Kínai oszlop beszerzéssel kapcsoltaban tudna vki segíteni privátban? (Pl Oak stills) Vám, áfa ilyenek. (Spapda-nak írtam pár napja az itteni e-mail címére, de még nem reagált)
Nekem nincs ilyen,de gondolom,a terelő lemez kialakításától függ,hogy maradhat-e benne valami,de ha marad,tehát a hűtött fedlapról visszahulló flegma fennakad a tányéron,akkor már nem is csak deflegmátor,rektifikáció is végbemegy.Ha viszont a terelő lemez a fedél ívét követi,a flegma azonnal visszafolyik az üstbe,ebben mi akadályozná meg?
Semmi baj, nem mindenki ismerheti, hogy a cefre a must meg a bor között mi a különbség. Mondjuk meg kell kóstolni mindet biztosan érezni fogja.🙂 Ja meg pálinka kihozatal szempontjából sem mindenki tudja, hogy a bor és pld. A cefre között csak kb. 2-5% az eltérés. 🙂
Sztem a tányér betápja egyszerűen megoldható befolyó csonk nélkül is, viszont kifolyó nélkül egy csomó dolog problémás.
Pl főzés végén maradék víz leengedése, mielőtt leemelésnél magunkra öntjük. Vagy ha valaki van olyan elvetemült mint én, hogy a kifolyó alkoholt érzékszervi vizsgálatnak alávetve tisztáz, és az alapján tölti a tányért.
Ez pontosan azt jelenti, hogy ha vízzel indulva nem tetszik a kifolyó profilja, simán leengedem a vizet róla, majd a főzés előrehaladtával kezdem lassan tölteni.
Egyébbként a tányér alapból egy átfolyós rendszerű vizes deflegmátor. Ha leegyszerűsítjük, pár funkció elvész.
Opcionálisra kellene tenned, elmondani, és aki kéri rátenni, aki meg nem, nem.
Igen leírtam, hogy maximális kihozatal volt tavaly sőt azt is leírtam, hogy nem lett sem a cukorfok sem az alkoholfok mérve. Nem a 8 fokra írtam han aki írta, hogy max. 8 fok volt és akkor megállt biztosan a forrás tehát szarul lett cefrézve. Azt már fel sem fogta, hogy maximális kihozatal körül volt még úgy is, hogy nem foglalkoztam vele semmit. Ja meg biztos tele van cukorral.
Ha olvastad érdekesség képen úgy kezdődik. Persze, valószínűleg nem mutat jó értéket. Csak van itt aki nem tudja értelmezni az írnak. Neki 16-17%- os kihozatal 8 fokos cefrét takar amit egyébként ő írt rá. Csak meg említeném szőlőnél maximális kihozatalnak 16% -ot ír a szakirodalom, de szerinte az gyenge volt mert megállt a forrás. Na ennyit erről az emberről. Tiszta rosszindulat. És tájékoztatom a hülye kérdésére, a tavaji saszlából volt az idei sokkal jobb minőségű borszőlőből van. Amit először nem is akartak ide adni mert sajnálták pálinkának.
Kezdem érteni,hogy hová kell tenni a számokat,amiket írsz,de még abban az extrém esetben sem lenne a cefréd 20 % alkoholtartalmú,csak 12,5 %,és akkor a veszteségektől nagyvonalúan eltekintünk.Gondolj bele:20 %-os cefréhez a mustnak 40 cukorfokosnak kellene lenni,ilyen pedig nincs.
Na ez számomra jó hír, mert tavaj a cefre egész télen állt nem lett időben kifőzve és semmiféle kezelésben gondozásban nem részesült. Mielőtt kifőztem azt hittem nem lesz belőle semmi. Akkor nem lett mérve semmi és adott legalább 16-17%- ot nagyjából 50 fokos pálinkára nézve. Ami ugye nagyon jónak számít. Akkor ebből lehet akár 25% hozam is.🙂 Ráadásul kiváló minőséggel. Hiszen ezt időben fogom kifőzni és a kezelések miatt az aromák is jobban kijönnek ha lehet hinni a szakirodalomnak.
Tulajdonképpen igen...a folyamatosan párolgó víz hőfoka, akármilyen forró is, mindig alatta marad a belül lévő pára hőfokának. A kettő szorosan összefügg és ilyen kis egységeknél 50-100-liter, szerintem nem sok értelme van, hogy még annak a hőfokát is külön állítgassa az ember. Egyszer elfelejtettem a lepárolgó vizet főzés közben pótolni és már majdnem száraz volt a teteje, amikor a bolylerból, a legforróbb vizet ráöntöttem...
Akkora lett még a kb. 65°C-os víztől is deflegmáció, hogy hosszú percekre megszűnt a csorgás és csak nagyon nehezen, cseppenként indúlt újra...akkorra vette fel azt a hőfokot, aminél újra indulhatott.
Ez jól látszott a két hőmérőn, amit a sisakba és a Pistórus tányérba építettem...akkor jöttem rá, hogy milyen fantasztikusan jól működik.
..."Megkérdezhetem,hogy miért felesleges a ki és befolyó cső? Akkor hogyan használod?"...
Ugye nem értetted félre?...csak fölül a tányér tetején nincsenek be és kifolyó csövek, de nem is kell. Hiszen amikor alágyújtok az üstnek, a tányért is feltöltöm egy kancsóból peremig hideg vízzel...azért nem meleggel, mert mire az egész átmelegszik és csurogni kezd, addigra a tetején lévő víz is felmelegszik a kellő hőfokra...ez mindig adódik, mert tapasztalatom szerint, csak pár fokkal lemaradva követi a sisak hőfokát...utána a főzés tempójától és persze a hőfokától a víz ott felül, folyamatosan párolog, amit a bolylerból forró vízzel egyszerűen utána lehet tölteni...
Ezt 2012. januárjában csináltam egy fórumtársnak (sisakkal, üstfedővel együtt)...
...látszik kétoldalt a két cső...
...Mivel ezt nem én használtam, csak a saját főzőmnél jöttem rá, hogy tök feleslegesek a csövek...szeretem, ha egyszerű a cucc...2012. októberben, (itt még panelban főztem) még az enyémen is csináltam hátul be és kifolyót. De aztán a befolyót hamar ledugóztam, mert a vizet a csővel rá is lehet csurgatni.
Ott az a cső lefelé a túlfolyó, amit egy kannába lógattam...
...itt folyik a forró víz a hűtőből, a tányér tetejére, amihez külön forrasztottam egy kis kivezető csövet a hűtő oldalára......de nem vált be...
Ebben az irányban amatőr vagyok, nulla rutinom van, hogy lehetne itt eredményt elérni. Szegényt ha lehetne, faggatnám.
Hárs szépen illós volt, abban bíztam, de elég gyámoltalan próbálkozás lett, alig van benne valami csavar, legalábbis most úgy tűnik frissen. Csak az ep lett több szinte.
Van egy új favoritom hordós balkáni irányban: Sokolova, na ez nem úgy volt, hogy főztek egy ilyen semlegesbe hajló, jó lesz hordózni kategóriát, hanem elküldték abba az irányba, mint a Zolibácsié volt, az aszpirines-lakkos, aztán kihordózták belőle valahogy. Majd, ha legközelebb valamikor jössz, készítek belőle mikro dózist, mert sztem ez egy iránytű. 40%-os, ha az én hordósomat ennyire kihígítom, nem marad semmi, ez meg tudja ilyen alacsonyan is az érdeklődést fenntartani, ez az art. :)
Nekem ma 2hónapos az Elena, nagyon jó illata van, lehűlt a pince 12-13fokos, engedtem a hordóba egy kis levegőt, 1 hétre kivettem a kotyogót, hagy érjen, pár nap múlva kifőzöm.
Azért teljesen nem volt kész. Turmix és magozás után bevettem a 10en pár fokos garázsba a kinti hidegről és a bunda azóta is fent van, dolgozik. Kap még pár napot.
Véglegesre a billenőst nem nagyon lehet megcsinálni.
Ideiglenesre úgy, hogy egyszerűen "körbekeríted" a főzés idejére a paplannal (kéménycsőnél és az ajtónál kivágva ... ha keverő van rajta, ott is), olyan magasságban, mint az üst (hideg időben mehet magasabbra is a "kerítés", amúgy is túlhűt ilyenkor a kupola).
Vannak páran. 2thumperes pálinkáról viszont nem hallottam, ïgy lehet egyedül vagyok Egyet szoknak használni. Jó kettővel is, sőt, jobb. Eggyel amíg mentem, én úgy csináltam, hogy az up határán felfogtam még másfél litert, leengedtem menet közben a thumpert, azt a másfél litert pedig vissza a thumperbe. Annak úgy a fele még jó volt, előbb vágva. Kettőnél nincs ilyesmi játék, eleve magasabb a szeszfok. A thumpert a szesz működteti, annak a párolgás-visszahűtés ciklusa. Jó a kettő.
Itt a hideg, és a szünet. Destilatori 100-as főzőmet szigetelném, vettem alukasírozott kőzetgyapotot 5cm és lemeztáblát, de mivel billenős nem egyszerű menet lesz. Szívesen meghallgatok Des és Destilatori hőszigetelés tapasztalatokat. Az ajtót zártan csinálnám, akkor alul a rácsozaton kap elég levegőt a gázégő? A hamutartót kiveszem. FÉG 24 égő tálcát használok. Előre is köszönöm a tanácsokat.
Mint írtam pontosságával kapcsolatban nem tudok nyilatkozni. Amúgy teljesen egyetértek veled. Én is így gondolom. Bár rendesen át lett szűrve és csak kíváncsiságból néztem rá. Mint írtam érdekesség.🙂 Amúgy tavaj 100 l szőlő 18 l 45 fokos pálinkát adott. Remélem ez is hasonló lesz.
Ha már az egyik balos volt, akkor jobb is, hogy a második is balos, így nem lehet össze téveszteni. Kis 60-65 liter volt a cefre, nagyobb thumperben 1,5 liter szőlő up, kisebben 7 deci víz. 1 óra felfűtés fél gőzzel, 30 mbáron, 2. -ik órában lejött az ep és a kp. Kp. ízlésfüggő. 5.6 liter 74-es átlagnál szerintem a legjobb, jó selymes, illatos szőlő, de tovább mentem 1 liter lejövővel, kevés volt idén a gyümölcs. Kb. 70-72-es átlagú kp.-al így kerek 10 liter mélyebb ízű, illatos 46%-os pálinkám lett. Amúgy 9 lett volna. Finom, jó a gép, 1 liter 50 -es upom lett még. 3 óra volt a főzés, felfűtés után kisebb gáz, simán bírta a gép a két thumpert. Nem zajos. A második thumperben lett a végére valami 1,5 liter folyadék. A váltás éles. 65%, de legkésőbb 60% lejövőnél. Nagyon sokáig kitart magas szeszfokon. Ahol esés van, közel a váltás. Jó hogy idén ki tudtam próbálni, érdemes volt beruháznom rá. No és kivárni..😉 Egs,ês köszönöm.
Na látom szépen összekötötted őket...örülök, hogy jól működnek...a kicsi sem "zajong?"...ha előbb tutom, hogy hozzád kerül a nagyobbik, akkor máshogy csinálom a kivezetéseket...:):)...majd várjuk a beszámolót...:)
Látom érdekel a Pistórius-tányér (vízhűtéses deflegmátor) működése és a szerkezete...erősítő feltétnek is szokták hívni...Egy biztos, hogy nem volt hülye aki kitalálta, mert nagyon hatékonyan deflegmálja a párákat...a régi főzdékben, előszeretettel használták a cefréző és a finomító üstökön is, de ismerek új építésű főzdét is, (Etesi-főzde), ahol szintén Pistóriusokat használnak és nagyon dicsérik...régebben kicsit nagyobb jelentősége volt, főleg a törkölyöknél használták előszeretettel, mert akkoriban nagyon szárazra (csörgősre) préselték a szőlőt, amit ma már nem lehet.
Azokban a régi kifacsart törkölyökben pont ezért, alig volt némi alkohol, és így nagyon gyenge alszeszek lettek, ezért kellett erősíteni...saját méréseim szerint, a jól elkészített Pistórius-tányér, kb. 8-15%-körül tud ráerősíteni az alszeszre...
Az eredeti "Pistórius-tányér" úgy néz ki, mintha két "cintányért", közel egymáshoz összeforrasztanánk egy peremmel, (amin a víz van) ennek alul is, meg felül is van egy menetes csonkja, ahol a gőz be és ki távozik...
az "okosság" belül van, az egy harmadik "cintányér" közvetlenül a felső alatt, (ezt hívják terelőtányérnak) csak az átmérője valamivel kisebb, mint a másik kettő. Ez nem engedi, (ahogy Endrepp is említi), hogy a párák, akadálytalanul átrohanjanak, így kénytelenek megkerülni és a vízzel hűtött plafon alatt tudnak csak átjutni a páracsőbe...nagyon egyszerű és nagyon hatékony. Azok a főzdék, ahol használják, a hűtőből távozó forró vizet csorgatják szabályozottan a tetejére, ami egy túlfolyón távozik és így kicsit még a deflegmáció mértékét is lehet szabályozni...(lásd:Etesi-főzde)...Szeptemberben múlt tíz éve, hogy az elsőt megcsináltam és mondhatom nagyon hasznos szerkezet...2012-ben már én is csináltam olyat, aminek fölül a víztérben volt befolyó és kifolyó csöve, de kiderült, hogy ilyen kis egységeknél teljesen felesleges...
..."és a flegma így visszafolyik az üstbe? vagy benne tárolódik egy része?"...és a válasz egyszerű, minden visszafolyik, ami lecsapódik, nem marad benne semmi...
A refraktométer(nem tévedés,a reflektométer is létező,de teljesen másra használatos műszer) szeszfok mérésére csak víz és alkohol elegyének esetében használható,minden más esetben hibás erdményt ad.A gyári pálinka mérésekor ez adott,de Te most gyakorlatilag bort mértél,abban ezeken kívül egy csomó más szárazanyag van,ami az ilyen elven működő szeszfokmérést meghamisítja.Ha a cefréd 12 -14 % közötti,annak már örülhetsz,de ez csak főzés után derül ki,mert a fajsúly alapú mérők sem pontosak cefrében,borban stb
Isten ments attól hogy irigykedjek. Nem a megélhetésem, csak hobbiból van pár tőke szőlőm. A 20fokos cefréhez/borhoz úgy gondolom 30mustfok fölötti szőlődnek kellett lennie,. Magyarországon, októberben. Ez azért úgy nagy átlagban nem szokványos dolog. Emiatt gondoltam, gondolom úgy hogy valahol a számok elcsúsztak.
A szőlő vagy úgy általában a gyümölcsök tekintetében is, a cukor csak egy dolog, az összkép egy eleme.
Szerinted a szefokmérő brixben mér? Aztán legyen tiszta a kép, én soha semmibe nem teszek egy gramm cukrot sem. Nekem a minőség a fontos nem a mennyiség. Szóval rosszul kalkulálsz meg az írigység csúnya dolog.🤣
27mustfoknál lesz 18as alkohol a borban, amihez úgy gondolom már kell segítség, spontán nem biztos hogy végigmegy, főleg pár nap alatt. Ennyire felcukrozni meg nem sok értelme van, ilyen alacsony szőlőárak mellett.
Viszont barátom ugyanakkor, ugyanonnan hozta a szőlőt, de más fajtát. Ő nem tett bele gyümölcs élesztőt sem pektinbontót valamint ő csak néha fűtött. Neki csak 12%-ot mutatott. Savaznom nem kellett mert ph 3,1 volt. Az első ár napban mértem..
Sajnos elején nem mértem meg. Most mustfokolóval 0-át mutatott. Többször mértem. Mindig 20% volt. Igaz azt, hogy a reflektométer mennyire pontos azt nem tudnám megmondani. Ellenőriztem gyári pálinkával ott pontosan mutatott.
Azt megteheted az ügy érdekében, hogy kirakod a hidegbe egy éjszakára, a tetejére kicsapódó olajat pedig lefölözöd papírtörlővel vagy leöntöd óvatosan, annyival csökkenni fog a kozmaolaj probléma, ami majd a kp-ot érinti.
Ott marad. Lefőzöd, szép tükrös lesz, amikor kihígítod akkor lehet majd opálos. Ebben az esetben beteszed a fagyasztóba egy éjszakára, majd teafilteren átszűröd, és pihenteted. Ki fog tisztulni.
A birs nagyon olajos, héj pedig viaszos. Nem tudod az egészet kiszűrni.
Köszi Endrepp, ez nagyon pontos leírás. Szóval a terelőlemez az nagyon fontos. Amiatt pistorius a pistoriius.
Olvastam én is olyan kozmaolaj komponenst, aminek a forráspontja 130 fok, de már 100 fokon az is illan és elkezd megjelenni a KP-ban, ha nem vigyáz az ember.
Érdekesség, szőlő cefrém kb. 3 hét után kész. Meg mértem reflektométerrel az alkohol fokot, leszűreve 20 c fokon. 20% alkohol fokot mutatott. Ami miatt azért nem szomorkodok.🙂
Leföztem az első adag birs cefrémet, ami totál nagykönyv szerint lett cefrézve. HC- vel bontva, opti white-tal etetve a 228, ph 3.0-ra állítva foszforsavval,10-12 fokon erjedt tíz napig, teljesen lekvár.. ..és lett a 70 liter cefréből 13 l tejszerű 27%- os alszesz. A mennyiséggel meg a szeszfokkal megbékélnék, mert ne sok napfényt raktam bele és a fele kb víz a cuccnak mivel birs, de a tejfehér szín mellbe vágott. A kozmaolajszűrőben a szokásos mennyiségű elenyésző filmréteg a jégen, tehát gondolom nem kozmaolaj a tettes. Tapasztalt már valaki hasonlót..? Mi lehet az oka? Tisztázáskor az üstben marad vajon a tej..?
A lemez azért kell, hogy az összes gőzmolekula bejárja a hideg zónát, ha az nincs, akkor középen, tengelyben egy része átszökik úgy, hogy nem érte a Hatás.
Nem forráspont, hanem illékonyság. (Van több olyan előpárlati összetevő, aminek a forráspontja 100 fok felett van (pl furfurol 161,7C), de rögtön a főzés elején átmegy.)
A lehűlő felületek hőt vonnak el a gőztérből, a kevésbé illékony komponensek - szutyok - ettől kicsapódik és visszafolyik az üstbe, ez a flegma vagy más néven reflux.
A Lator című filmtörténeti alkotásban is van hasonló jelenet mikor is Kaleb (korabeli "próbálkozó") beszabadul a gazda kamrájába ahol eszik és iszik de hogy a gazda ne vegye észre a bor fogyását belevizel...
Esténként visszajár és megjegyzi "ez a bor napról-napra jobb"
igen, igazad van, finomító lencsének hívják. szóval a gőz nekicsapódik a felső fémnek és forráspont szerint kicsapódik és visszafolyik? szóval ez akkor nem gyűjti a flegmát?
A "brutális deflegmáció" egy ilyen átlagos felépítésű, lehűlő felületi arányaiban nem extra berendezésnél attól van, hogy alul fűtöd, ezt mással magyarázni nem nagyon lehet. Nekem is ilyen van és én nem tudok vele 60%-osnál töményebb szeszt főzni, mert nincs indukciós tűzhelyem, rakd bele egy tábortűzbe, majd lecsökken a deflegmáció meglátod. :))
nekem a KP átalában 80-79 fokosan indul, ha 20-25-re állítom be az alszeszt. ha nincs elég alszeszem, mivel kihígítom a dupla fal miatt (legyen elég térfogat), ezért van amikor csak 60-al indul.
nem a KP-t szeretném töményebbé tenni, hanem a kozmaolajokat szeretném, hogy minél később jöjjenek. jobb lenne egy élesebb határ a KP és az UP között, mert azt tapasztaltam, hogy az UP íze sajnos fokozatosan megjelenik, már akár simán 50 alkoholfoknál. persze azon is múlik, mennyire fűtök. ezt még tanulnom kell, hogy az alszesz lepárlást nagyon lassan, figyelmesen kell csinálni.
a huzatra érzékeny. az olaj tehetetlensége miatt is figyelni kell.
Ha nem tudsz elég hőt stabilan bevinni, akkor mindennek brutális deflegmációja lesz, ez megint az üstház-hőelosztás-keverő kérdéskör, nekem is van réz alambikom, 35literes, zsámollyal fűtve, lemezekkel körbe tákolva, keverővel - alacsony a deflegmációja.
Nem tudok tanácsot adni a "mekkora" kérdésben, én tettem anno az 50-esre egy 10 literes bográcsot, abból volt a tányér kialakítva, elég jó volt úgy, ez leginkább szemre megy, a +8-10% alkohol töményedés elvárható. Van itt olyan, akinek 1 tányér is sok, van, aki 100-ashoz 2db méretest használ, szubjektív a megítélése ennek. Egyenletes hőmérsékletű víz kell bele, az egyik oldala nem lehet hidegebb, mint a másik, mert akkor ott kondenzálni fog, máshol meg átszökik a gőz.
Engem is érdekel a Pistorius, kérlek adjál néhány tanácsot. Végig keresőztem a fórumot, de nem tudtam összeszedni kielégítő információkat. Az első, hogy kb mekkora tányér kell, nekem konkrétan egy 35literes főzőhöz? (Írtam az embernek, de nem válaszolt) Meg ez a hűtés dolog. Írtak a csapvíztől a 85 fokosig hűtővizet. Nekem pl. ilyen időben pl a hűtővizem teteje hőfoka alig éri el a 30-40 fokot a finomítás végére.
Az alambik típusú főzőknek brutális deflegmációja van.
Nem tudom, hogy a tiéd a duplikáció miatt mennyire érzékeny, de én használok benti (konyhai) finomításra full réz alambik főzőt (2kW-os szabályozható indukciós főzőlappal) és elég egy ajtónyitás, hogy leálljon a csepegés.
Attól még a KP szeszfok nem lesz magasabb,
csak ha vízhűtéses deflegmátort raksz rá .. már ha egyáltalán van értelme.
Az első termék -állítólag- ál Pistorius, mert nincs benne a terelőlemez, ha ez tényleg így van, akkor az egy másik történet, én nem foglalkoznék az elsővel, annál ránézésre a víztér kicsi, szükséges a tányérban a stabil, egyenletes hőeloszlás, ahhoz pedig vízmennyiség kell, pl egy 5literes tányér, fél liter vízzel a gagyi kategória. Valószínűleg hideg, hálozati vizet fogsz ráengedni, az nem jelenhet meg, mint tenyérnyi lehűlő felület a tányér belső falán, ehhez kell a mennyiség. Arra is fel kell készülnöd, hogy a hálózati vizet csepegtetve kell majd ráengedni, ezt nagyon nehéz lesz sima golyós csappal, szelepekkel megoldani, de nem lehetetlen, többen nyomáscsökkentőt használunk, utána már könnyű szabályozni.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Üdvözletem! Gondoltam kipróbálom a pálinkafőzést, csak úgy kiváncsiságból.
Hetekig olvastam utána és igyekeztem mindent nagyon alaposan kivitelezni.
A pálinkafőzőm egy Perfect home típusú 17 literes szimpla falú rozsdamentes főző, újonnan vettem 45 ezer forintért, jókat olvastam róla, nyilván kategóriájához képest, már ha van ennyire alacsonyan kategória.
A cefrém fügéből készült, saját fán termett, szép egészséges példányokat válogattam össze, és szépen ki is erjedt, a refraktometer csaknem nulla cukrot mutatott.
Összesen 18 liter lett a cefre, ami pont jó ebbe a főzőbe (a 17 liter az a nettó térfogata, maga az edény kb. 25 literes)
A tűzhely villannyal megy, óvatosan melegítettem, szerintem inkább túl lassan, mint túl gyorsan, 5 és fél óra alatt jött le az alszesz, ami kb. 3 liter lett.
200 ml-enként fokoltam, és akkor hagytam abba a főzést, amikor 12 fokos volt már csak az alszesz, ami lejött. Az első 200 ml-es pohár 62 fokos volt.
Az első 200ml-es pohár kb. higító szagú volt, az utána következő 5-6 pohárnak kifejezetten kellemes, gyümölcsös illata volt, az utána következőknek a szaga egyre inkább ázott kutyára emlékeztetett.
Tudom, ez még nem a finomítás, csak kivánsiságból szagolgattam.
Na a lényeg, hogy a főzést követően észrevettem, hogy sajnos leégett a cefre. Nem nagyon brutálisan, csak pár milliméter vastag réteg tapadt le az aljára, de az rendesen odagyógyult.
Attól tartok ezt megszívtam sajnos.
Szerintetek van értelme lefőznöm az alszeszt, lehet ebből még valamit kihozni vagy kuka?
Olvastam olyat is, hogy aktív szénnel meg lehet szűrni, ennek van esetleg értelme?
És ha igen, akkor már alszeszt szűrjem át, vagy finomítsam előtte és a kész pálinkát szűrjem?
mármint túl alacsony, vagy magas? ha nem gyűtötted túl sokáig az alszeszt, akkor biztos simán lehet ennyi. én ha van időm 5-10-s alkoholfokig gyűjtöm az alszeszt, de így is könynen 30-40 fokos az alszesz. ezért is gyűjtöm sokáig az alszeszt, mert úgyis hígítani kell valamivel.
más téma. az én kis főzőmnek van egy kis kiszélesedő kupolája, ezért lehet inkább egy lencsére lenne még szükségem, mint egy kis gömbre. Ti honnan rendeltetek pritorius tányért? ez a cég milyen szerintetek, megbízható?
Kérdésem lenne: 3 hónapja főztem itthon pálinkát. Kajsz, 9 liter 50 fokos lett. Lezárt üveg ballonban pihentettem mostanáig. Ma megmértem a szeszfokot, és 25 fok.... Ez mitől lehet ?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
".....ennek a felső része már kicsit deflegmátorként működik, nem?" .....nem kicsit...nagyon, és épp azért, mert léghűtéses deflegmátor,, és hogy mennyire "eléggé" az egy másik történet, mellesleg egyéb szerepe is van.....
Ennek ellenére mondom, hogy a világ másik vége kb stílus, ahogy régen főztem, szóval úgy tudtam világbajnok kajszit főzni, első osztályú alapanyagból. 20-ig mentem le kb.
Legutóbb, a második alkalommal úgy sikerült szabályozni mindent, hogy vízzel a tányérban az up előtt csak csepegett. Talán krumplinál van így. Na itt vágtam, picit emeltem a fűtésen és összeomlott a törékeny egyensúly vagy mondhatni vége volt a bulinak, mert ahogy átváltott folyásba már zuhant is a szeszfok és jött az undorító rész.
Ha az átlag fűtési intenzitáshoz képest gyengébben fűtesz, akkor adott rézfelülethez mérten kevesebb a gőztermelés, kevesebb gőzt jobban visszahűt. Ha növeled a fűtést az átlaghoz képest, akkor az állandó rézfelületre több gőz esik, több hőmennyiség, ezért kevesebbet tud az átmenőből visszahűteni, csökken a deflegmáció mértéke az átlagos fűtésen átáramló gőz deflegmációjához képest.
100 literes a főzőm, használom tányér nélkül, tányérral víz nélkül, tányérral vízzel. Szóval ahogy éppen jól esik. Ki kell tapasztalni kinek hogy.
Nekem 50eshez. Nekem nincsenek csatlakozói, azaz be és kifolyó, így nem tudom.
Másnak van, ők tudják.
Én most úgy használom, hogy az up közelében (érzésre) adok neki vizet, előtte léghűtéses. De előtte nincs is annyira szükségem rá, mert ep-t megoldom enélkül is. Én csak olvastam erről, hogy erősítve mennyire más a vége, de most már tapasztaltam is, ahogy írtam. Rettentő éles a határ, gyorsan vége a gyümölcsösségnek, utána rettenet rossz. Emiatt pont, hogy könnyen eltéveszthető, nem tudom, mások hogy éreznek rá, vagy honnan tudják. Amikor bezuhan a szeszfok, az látványos, de az már késő.
Eddig kettőből kétszer elkaptam jókor, szerencsém is volt talán.
Hozzáteszem kóstolni sem egyszerű ilyen 78-84 fokos szeszeket, hogy na ez még gyümölcs vagy már up:)))
az a félelmem, ha ennyi a hűtés, akkor még az etanol se megy át. de gondolom felforrósodik az egész.
"alacsonyabb fűtés - magasabb deflegmáció" ezt nem értem pontosan. jobb elválasztás? vagy erőteljesebb? alacsonyabb fűtésnél lehet nem megy át egyáltalán a kozmaolaj? vagy az sem, aminek kellene?
Minél magasabb deflegmáción főzöl, annál jobban tudsz elválasztani frakciókat illékonysági sorrendben, minél több a hűtésed (levegő rézfelülettel vagy víz), annál magasabb a deflegmációd.
Ha alacsonyabb a deflegmáció az UP frakciókat nem tudod éles határ mentén elválasztani, hanem egyszercsak váltasz, amikor úgy gondolod, hogy már nagyon rossz ízű, ha jobb az elválasztásod, akkor nem lassan fog beúszni a KP-ba az UP, hanem egymás után jelennek meg és éles határ mentén elválasztható, a gyümölcsízeknek vége, jön egy kis semleges anyag és megjön töményen a szutyok.
A fűtés is beleszól az arányokba, alacsonyabb fűtés - magasabb deflegmáció.
Vandox és Naívkezdő! Nektek mekkora főzőhöz van a pirtosius tányér? Nekem csak 20L-s duplafalúm van (régen szimpla-faluban laktam, fejlődtem :)). és akkor nem használtok vízhűtést, vagyis nem szabályozzátok a hőmérsékletet? úgy is működik?
Ha jól értettem, amit így többen megbeszéltetek, ha az ember használ egy ilyen lencseszerűséget akkor az UP nagyon hirtelen jön. De legalább nem lehet eltéveszteni, nem? :) oké, hülye megjegyzés, hogy eltéveszteni az UP-t :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az érthetetlen, hogy aromában mit tesz hozzá? Az az. Egy ideje azt csinálom, hogy ha ilyen sikerül, azt külön választom az EP-től és elteszem töményen, idővel megszelídül az illata, tömény és különleges/különös -ez nézőpont kérdése-, de nagyon intenzív, ha hozzáteszek pohárba pár cseppet, be lehet lőni olyan arányt, ami működik.
Az indíték az, hogy a natúr erjesztett szilvák a primer aromából vesztenek, az élesztős verzióhoz képest, ha úgy van kierjesztve, mintha fajélesztős lenne, kotyogóval, sterilen, levegőtől elzárva, túlságosan visszafogott lesz az eredmény, amit én szeretnék és ami tetszik kereskedelmiekben benne van ez a játék, amiről azt gondolom, hogy az erjedés és a levegő a megoldás, ha levegő van (az erjedés csendes szakaszában), akkor viszont elkerülhetetlen egy kis ecet is.
Elválasztható, de veszteséges. Szóval kerülni kell az ecetesedést ha egy techno cefre a cél. Amúgy oda-vissza alakul idővel, nekem tök érthetetlen mit tehetne hozzá.
Van egy külső befolyóm, ami 70-75°C vízzel működött sztem legjobban, meg egy túlfolyót forrasztottam rá.
... itt még (2010) a jó kis "Snapszi-féle fagyisdoboz" kozmaolajszűrő...
...amit így utólag megjegyeztem, hogy a finomító üstökben viszont nem volt keverő...
...ráadásul a Szicsek úr vasárnap nem ért rá. De azért már arra is büszke volt, ami addig elkészült, úgyhogy a főzőmesterét küldte (aki a közelben lakott), az "üzemlátogatókat" körbevezetni...
kitettek magukért... 4-db cefréző és szintén 4-db gyönyörűséges finomító üst volt már beállítva a hideg csarnokba, olyan csodálatos kivitelű, lencse alakú deflegmátorokkal, amit eddig csak a Békési Zoltán (Zsinagógából átalakított) pálinkaszentélyében láttam a KARL-tól...de azt is csak üvegfal mögött...
...
...itt az előszobában lévő "ebédlőasztalon" éppen epret főzök 2012.októberében
...ezek 2011. szeptemberi képek...itt már kezd a végleges forma kialakulni...igyekezdtem a belső tányért minél jobban kivinni a széléhez, hogy a kerülő párák minél nagyobb, vízzel hűtött felülettel kényszerüljenek érintkezni...
...látszik kétoldalt a két cső...
2012. októberben, (itt még panelban főztem) még az enyémen is csináltam hátul be és kifolyót. De aztán a befolyót hamar ledugóztam, mert a vizet a csővel rá is lehet csurgatni.
...itt folyik a forró víz a hűtőből, a tányér tetejére, amihez külön forrasztottam egy kis kivezető csövet a hűtő oldalára...
...de nem vált be...
m eléggé..
.jpg){kind=link}
