Teljesen igazad van abban, hogy a fázisok valahol találkoznak, és ahol erősítik,.... stb. Ezért lép fel interferencia.
A tévedés ott van, hogy amikor megcseréled a karokat, akkor valóban megváltozik a fénynek az éterben megtett úthossza, de nem változik meg a mérőeszköz megfelelpő pontjai között fennálló optikai útkülönbség!
Következésképpen nem változhat meg a fáziskülönbségek aránya sem!
Kérlek figyeld mmormotával folytatott beszélgetésemet és akkor végül - remélhetőleg - belátod, hogy igazam van. Ha viszont mmormota hibát talál az érvelésemben, akkor én fogom belátni a tévedésemet.
A MM-kísérlet problémája sokkal komplexebb annál, hogy egy-egy ilyen belekapkodással meg lehessen érteni.
Tudtam, hogy ezt válaszolod: Budó nem ismerte az elméletedet :-)))
Viszont nem vetted észre, hogy nem egyszerűen Kepler 3. törvényét írtad fel, hanem a kéttest-problémát. Kepler 3. törvénye és a kéttest-problémával levezetett egyenletek között ezrelékes nagyságú a pályasugarak közötti különbség. Ez még mindig Budó!!!
Tehát ne hívatkozz Kepler 3.-tól való ezrelékes eltérésre, mert ez benne van a fizikakönyvekben is. Ezt mondta korábban tegla is, a válaszod hasonló volt akkor, mint a mostani. Nem látom viszont tőled a bizonyítást a centrális mozgás impulzusmomentumából kiindulva.
Ui: Sajnos nem tudom olvasni a levelezésed, vegyél már annyi fáradságot magadnak, hogy kedvünkért beszereznéd a Mozillát. Ennyit igazán megér neked a mi kitaníttatásunk :-)
Ennek a levelednek egész edgszerűen nincs semmi értelme.
Ahelyett, hogy rendesen kiszámítanád a fázisszöget, kijelented, hogy a képletbe "optikai útkülönbség"et kell írni.
Ez szerintem olyan nyilvánvaló hülyeség, hogy nem nagyon lehet rá ennél többet mondani.
Rendelkezésedre áll minden adat. Frekvencia, sebesség, hosszuságok, terjedési sebességek, minden. Newtoni fizikában vagyunk. Számítsd ki a fáziskülönbséget a newtoni fizika szabályai szerint. Ennek van értelme.
Visszatérve Tégla hozzászólásához, bizony kell a variációsszámitás a stacionáris pályák kiszámításához. Elsösorban ebböl erednek az elöforduló az R-ek és a T-k, és nem a centralis mozgás impulzusmomentumából. A centrális mozgás nem rögzít semilyen pályát: minden pálya egy félnagytengelynél egyenlö valószinü és minden értékü félnagytengely elöforulhat. De az új gravitáció nem így csinálja a stacionáris pályákat! Megértetted? Ezt mint újat meg kell tanulni, aztán meg lehet szokni.
Egyébként pedig olyat adsz a számba, amit soha nem mondtam. A fény útját az éterben szerintem is pontosan úgy kell kiszámítani, ahogyan Te itt leírtad, csakhogy a megfelelő képletben nem a fény útját, hanem az optikai útkülönbséget kell beírni. Lásd az mmormota Tanár Úrnak írt előbbi válaszomat.
Nyitott kapukat döngetsz, természetesen a képlet a szakasz két vége közötti fáziskülönbségre vonatkozik FI2-FI1 = 2*PI*hossz/lambda = 2*PI*hossz/(c*T0) = 2*PI*hossz/(c/f0) = 2*PI*hossz*f0/c
A mozgó forrásra visszaszámítva:
FI2-FI1 = 2*PI*hossz*f0/c = 2*PI*hossz*f/(c-v)
mit kell a deltax helyébe beírni? A fény éterben megtett útját, miközben oda-vissza fut, vagy az Optikai Útkülönbséget? Szerintem rögzítsük a dolgot: a szakasz hosszát nevezzük el "delta"-nak, és akkor nincs több kétség.
Tovább menve a bolygók csomósodásánál az intersztelláris gázfelhöböl nagy szerepet játszik a g-hullám kibocsátás és a kétfajta tömeg összetételtöl függö különbsége. (Külsö bolygóknál kicsi a tömeghiány!) Ez sem áll se Budónál se sehol, a könyvem kivételével.
Talán félreértettél valamit megint. Teljesen egyetértek azzal, hogy az észlelt frekvencia és az idő szorzata a fázisszög változása, éppen ezért ezt nem is kívántam megcáfolni.
A fáziskülönbség kiszámításánák a tisztelt Tanár Úr figyelembe vette az eltelt időt, és ez hiba. Ugyanis az MM-interferométer nem a fázisszöget vagy annak időbeli változásait méri, hanem a fáziskülönbségek különbségét.
Márpedig a fáziskülönbségek kiszámítására használatos képletben nem szerepel az idő. Csak a frekvencia, helyesebben csak a hullámhossz.
Miután úgy veszem észre, hogy Tanár Úr egyetért azzal, hogy az Optikai Útkülönbséget nem a fény által az éterben egy adott időtartam alatt megtett út hossza adja meg, hanem a fényforrás és a megfigyelő aktuális rtávolsága, most már rátérhetek arra a számítási módszerre, amely alkalmas a fáziskülönbségek kiszámítására az MM-kísérletben.
Mielőtt azonban ezt megtenném, ismétlésképpen bemutatom a Michelson-interferométer két karja mentén oda-vissza futó fényjelek útjának hosszát és az Optikai Útkülönbségeket ugyancsak a két kar mentén. Az első ábra az s1 és s2 fényutakat mutatja be az éteszéllel egybeeső L1 kar mentén:
Várom Tanár Úr véleményét.
A második ábra az L2 kar mentén, az éterszélre párhuzamosan oda-vissza futó s3 és s4 fényutakat és az Optikai Útkülönbséget mutatja be.
Most térek rá az általam helyesnek ítélt számításra, amelyet a harmadik ábra mutat be:
Mi az hogy "Hogy-hogy ezt nem ismered?" Tégla azt fejezte ki, kell hozzá az UFF! Ez tényleg nem kell! A centrális mozgás impulzusmomentumot viszont lehet használni, legalább is bizonyos pályákon. Csak én Budóval szemben a gravitációt mint nem-konzervativ mezöt kezelek, gravitó-mágnesességgel és az említett m(g) > m(i)-vel. Így nem ismeri Budó a gravitációt, ezért nem az ö levezetésére alapítom a 3. Keplert. A bolygók staciónáris pályájáinál lehet megközelítöen a centrális impulzusmomentummal kezelni, de csak ott. Általánoságban nem is lehet ezt a levezetést használni, mert van g-hullám kibocsátás, ami állandóan csökkenti a testek energiáját és impulzus nagyságát. Csak ennyit tettem hozzá, persze nem tudom megérted-e a különbséget az általad említettöl?
Te másról kezdtél el beszélni. Nem a fázisszög kiszámításáról van szó, hanem arról, hogy mekkora a fáziskülönbség. Nem Fi-ról beszélünk, hanem deltaFi-ről. Egyelőre. Az a probléma, amit itt felvetsz, később következik. Hogy világios legyen, a képlet, amiről beszélgetünk, az a következő:
deltaFi = Fi2 - Fi1 * 2Pi/lambda*deltax
Ezt a képletet kell használni a MM-kísérletben, merthogy fáziskülönbséget mérünk vele, és nem a fázisszöget.
A sebességfüggőség a helyesen megválasztott képletben a hullámhossz esetleges változásaiban jelentkezik, de erről majd akkor kell beszélnünk, ha odaérünk. Most még csak arról állítottam bármit is, hogy mit kell a deltax helyébe beírni?
A fény éterben megtett útját, miközben oda-vissza fut, vagy az Optikai Útkülönbséget?
És azt állítom, hogy az optikai útkülönbséget. Az a probléma, amiről Te itt beszélsz, majd csak a desszertnél következik, és most még az előételt sem ettük meg.
Szóval nem jó a képlet, mert nem itt kell használni. Ahogyan pl. az v = s/t képlet sem jó ide. Pedig a képlet jó, ugye? Csak máshol, másért, más miatt.
Teglának igaza van, amit felírtál, és azt gondolod, hogy a Te képleted, az simán a Kepler-törvény 3. törvényének kéttest változata. Hogy-hogy ezt nem ismered? Benne van minden elemi tananyagban pl. Budó: Mechanika, 172. oldal. Ez levezethető a centrális mozgás impulzusmomentumából, nem kell hozzá UFF.
Amit csak hozzátettél: a végképletébe behelyettesítetted a különböző m(g) és m(i) értékeit. De ezt nem így kell tenni, hanem az impulzusmomentum tételéből elölről kellene kiindulnod csakúgy, ahogy a Kepler-törvényt levezetik a kéttest-problémára.
Már megadtam! De azért ennek ellenére vigyázni kell v -> c közelítésnél és az összetett részecskék/az anyag tehetetlen tömegénél! Miért? Mert ha a test megközelítöleg fénysebességgel halad, akkor ez már olyan nagy, mint a test alkotórészeit összekötö kölcsönhatások c-sebessége! Vigyázat tehát a v-> c-nál és az összetett részecskék tehetetelen tömegénél!
A v sebességgel változó tehetetlen tömege a kondenzált anyagnak: m(anyag,v;i) = m(anyag;g)(1-delta(anyag))/(1-(v/c)2)^1/2, ahol az m(anyag;g) és a delta(anyag) állandók. Az anyag nyugalmi (v=0) tehetetlen tömege meg m(anyag,v=0;i) = m(anyag;g)(1-delta(anyag)). /Ha én ezt az utolsó formulát használom, ez mindig v/c << 1 -nél értendö, tehát a Föld felszinén és a laborban nyugvó anyagnál./ Innen látod milyen össze-visszaság van az általad megtanult fizikában az 'tömeg' fogalomnál!
Gézoo! "... Nos onnan, hogy Te írtad '0,7% hibával 0,3% eltérést' ..." Ezt nem én írtam! A 77 cm nem 'hiba', hanem a hidrogén és a vas útkülönbsége 110 m esés után. A 33 cm meg kb a Li és az Fe közötti útkülönbség! Ezt Te nagyon összekeverted! Ezt is csak Te érted: "A másik 10-5 hibával 10-3 eltérés =>> 1,10 000 mm hibával / 110, 000 mm." - Az ezreléknyi eltérés a súlyos és a tehetelen tömeg között a bremeni 110 m-es ejtötoronyban 11 cm-es útkülönbségnek felel meg. Ezt a különbséget le tudom 1mm pontossággal olvasni a felvételekröl, ami megfelel 10^-5-es hibának. Te valahogy a szezont a fazonnal nagyon összekeverted.
