Én csak talátam, de biztos, hogy az egymás mellett élő népek sok mindent átvesznek egymástól. Főleg a múlt századokban, hogy melyik szó kitől, hogyan alakult ki, valószínűleg hosszan lehetne vitázni róla, nem is ez a cél, nagyon jól "elbeszélgettünk" a klaviatúra segítségével, és milyen érdekes dolgokat tudtunk meg!!
Igazi szarajevói "találmány" németből a cener(tízmárkásra használják), a cuga(pia) általános.
Hoztam érdekességnek pár törökös példát, aki kedveli az ilyet, mazsolázhat belőle pár meglepőt, érdekeset(bár a bazukában kételkedem, hogy törökből jönne.Tényleg, emlékszik még valaki a Bazooka rágóra?)
Turcizmi koji u Hrvatskom imaju Slavensku zamjenu a nemaju u Bosanskom/Srpskom/Makedonskom/Bugarskom: ala, basca/basta, carsaf, coban, jastuk, jorgan, kajmak, kalaj, kasika, kajsija, makaze, marama, peskir, sat, secer, ekser, hajde, sundjer, durbin, pirinac, zanat, kajdanka,...
Jó! Akkor vissza Szarajevóhoz, képben is.Itt a Dubioza Kolektiv legújabb klipje, a Kokuz(kb. pénztelen) Elvis J. Kurtović "főszereplésével", aki a zenén kívül emblematikus alakja volt a Top lista nadrealista sorzatnak is.Van benne egy kis Miljacka is:-)
Nekem a kedvencem a német nyelvből importált szavak közül az auspuh, mint autókipufogó (auspuff). Csak, hogy visszakanyarodjak Szarajevóra, a Zenica felőli bevezetőn egymást érik az auspuha feliratú táblák.
Vannak azért itten szavak, amelyiket én a legnagyobb jóindulattal sem tudnék szláv eredetünek titulálni, sőt akad azért szószörnyszülött is. Élelmes nyelvészek szeretik ám elméletüket ránktukmálni, no de mi a bizonyiték mellette? Főként akkor jön zavarba az ember, amikor olyan szóval találkozik ami fele ilyen fele olyan és ki tudja honnan alakúlt ki az évek során. No de ezzel aztán le is teszem a lantot, meghagyom ezt a nyelvészeknek.
Ez az kedves Zpusenje, amikor a szakácskönyvben ott van a tömény nacionalizmus és bizony a sárgarépa és a kapormártás sem kerüli el az átpolitizált sorsát. Rövid mondat a szakácskönyvből az idézet, de velős.
mondjuk a "szent" szót nem nagyon tartom valószínűnek, hogy szláv nyelvből került volna a magyarba, elvégre az egyház nyelve a latin, ez pedig egy latin szó. De van itt még több gyanús is. A megye meglepett. Lehet, hogy azért mert nagyon hasonlít a magyar "Megyer" szóhoz, családnévhez hangzásban.
Pedig még nem is beszéltünk a vajkremről, németből származtatott oferajbe-ről, gemitről.Pláne milyen érdekes, hogy Jergović írása szerint a szerbek pont a "horvát" mrkva alternatívájaként használják a argarepat( még a BIGZ által kiadott Srpki kuvar alap szakácskönyvben is-kb.2 kg) :-)
"Zatim, i ta argarepa! Omiljena riječ svakoga hrvatskog nacionalista, kada eli dokazati kako su srpski i hrvatski dva dijametralno suprotna jezika, kao recimo basic i klingonski ili kao goveđi u umaku od kopra i esperanto. Ali i sa argarepom je problem taj to Srbi u zadnje vrijeme čeće koriste alternativnu srpsku riječ za tu povrćku: mrkva. Da li bi im (ili hrvatskije: bi li im ) trebalo zabraniti mrkvu?"
Egy érdekes történet jutott eszembe. Anno, egy jó cimborám neje, aki akkor járt első ízben az Adrián, nem beszéli a nyelvet, de egy közös séta során az orebici riván, mikor már ki tudja hányadik hajó ment el az öbölben, kifakadt, hogy aszongya" ezt nem értem, hát itt minden hajónak Jadrolinija a neve"? Erre mondják, hogy egy ujszülőttnek, minden vicc uj.
Ez érdekes, mert én fordítva is hallottam a csodálkozást, hogy " hogy a fenébe eddig azt hittem, hogy csak nálunk van Baranya". No de a tájékozatlanság még nem bűn és valóban, ahogy Alexanna is írta, milyen sokat megtud az ember, ha itt olvas.
A magyar nyelv szláv jövevényszavainak jelentős része déli szláv: ó-horvát vagy ó-szlovén eredetű. Elsősorban az államigazgatás (király, megye, perel, poroszló, tömlöc, zálog), az egyházi terminológia (kereszténykeresztyén, szent, vecsernye), egyes mesterségek (malom, molnár, gát, garat), a katonai élet (betyár, pribék, rab, strázsa, vitéz) valamint a földművelés (zab, bab, széna, répa) stb. jelentéskörébe sorolhatók.
Nagyon jól elnyelvészkedünk:))
Mi mindent nem tud meg az ember egy utazási fórumon!!:)
A sárgarépa egy érdekes összetétel, mert a sárga török eredetű szó (a modern törökben "sari"), a répa meg szláv (repka). A sárgarépa meg a magyarban keletkezett ezekből, és ezt vették át.
Nyáron Korcsulán helyi ismerőseim magyarázni akarták (angolul), hogy a kertben van egy masszázspavilonjuk, egy olyan izé,
- na, hogyan mondják angoluk, hogy "sátor"? Elnevettem magam, nem, nem kell lefordítani. Jól értem én azt hogy sátor. Rengeteg, rengeteg szó azonos. Hogy melyik nyelv egyiknek, vagy másiknak az eredete, azt néha nem lehet tudni, nem is érdekes vitatkozni róla.
Máskor persze nem kérdés: mindig mosolygok (savanyúan) a Kopacki Rit-en (a Kopácsi Rét), meg a Veliki Gat-on (Belistye mellett), amikor megyek dél felé.
De azon már fennakadt a szemem, amikor Viniscében rácsodálkoztak, hogy jé Magyarországon is van Baranya?
Szóval a déli szomszédaink nem is tudják mennyi közös (vagy engedjük meg, magyar származású) szavuk van.
Én is olvastam, hogy a hallo-t Puskás Tivadar idejére és munkásságára datálják, de van egy másik hasonlat, ami egy az egyben, ugyanez Magyarúl és Horvátúl stb. A MRKVA igy kimondva Sárgarépa. De ha ha ezt mondod, hogy sargarepa, az ugyanaz és éppen úgy megértik, mint Te meg én, meg ők. Nos hát akkor egyértelmü, hogy a sárgarépa magyar és ők vették át teljes egészében tőlünk. És ami a lényeg, nagyban ezt a szót is használják az ővék helyett.
Érdekes témát kezdtünk el feszegetni, csak annyit szeretnék még hozzátenni az ellentmondások miatt, hogy Nikola Tordinac szerint, aki a Baranyai és Pécs környéki Bosnyákok Horvátok nyelvjárását tanulmányozta, írta meg könyvébe, hogy teljes mértékben megegyezik a Bosnyák Sarajevo környéki nyelvjárással. Ezt magam is tapasztaltam. Ugyanakkor Hercegovinában, amiről a nálunk is ismert utazó és kronikás Evlia Celebi is írt erről, elméletét koklerságnak tartják. Na most igazodjunk el ezen.
Igen-igen vicces, nem nevetséges, bocsi, rosszul írtam
De az életfelfogása, egyszerűen követnivaló!! És annak ellenére ilyen, hogy miken ment keresztül... A zenébe is belehallgattam, nem rossz, nem a műfajom, de egyszer nagyon szívesen meghalllgatnám élőben is!!
Kb. igen és még sok minden.Ahogy nyilatkozta, ezt nem rossz értelemben nevetségesnek, hanem viccesnek tartották-tartják.Tetszik nekik a sok kifigurázás, akár saját maguk kigúnyolása, a "ne vegyük már olyan komolyan az életet" érzés...
Közben amig itt írtam feltettél egy érdekes kérdést a Bosnyák dialektus kapcsán. Én nem tudom, hogy miért van ez náluk, de tapasztalatom szerint a kutyát sem érdekli, hogy milyen dialektust használok odalent. Kissé morbid a hasonlat a nográdi és mondjuk így hogy szögedi dialektussal összehasonlítani. Ez már komolyabb nyelvtani értekezést kivánna, amiről sokat olvastam én is és próbáltam magamban valahol elhelyezni, hogy most ennek van-e értelme ? Valahol talán van,de mint mondtam én nem tapasztaltam ennek negativ hatását. Ég és főld a különbség a Zagorjei nyelvjárás és az irodalmi Hr. vagy Bosnyák illetve a Szerb között. Nem beszélve a Dalmátról, ami véleményem szerint messze a legszebb és legeredetibb az összes között.Nehéz volna erről itt oknyomozni, nekünk innen e honból, akik itt élünk. Ezt ők jobban meg tudnák magyarázni. Én legalábbis úgy vagyok vele, hogy itt élek Magyarúl gondolkodom, ezért nekem is zavarosak az ilyen fogalmak, amig el nem magyarázzák ezt ők.
Hát, inkább a szarajevói, tágabban a bosnyák szlengre gondolt, amibe beletartozik a turcizmustól kezdve a német, olasz, angol, sőt magyar jövevényszavak használata éppúgy, mint a szűken vett atrovački beszéd szóalkotása is(pl. budala-dalabu-dandalabu, pivo-vipo) a neologizmus (pl. cipelatrans-séta, gyaloglás) stb.Narcis Saračević írt róla egy jó könyvet Rječnik sarajevskog argona címmel.
Erről van szó, erről beszéltem, "és olyan dolgokat is meg tud mutatni, ami az utikönyvekben nincs leírva". Mert ami oda le van írva, azt már megnéztük, láttuk.Sok sikert ezen a téren.
Szeretnék találni valakit, aki "körbevezet" és olyan dolgokat is meg tud mutatni, ami az utikönyvekben nincs leírva!
A filmet sajnos nem az elejéről láttam, de, ez a rész ismerős. Vagy többször elhangzott.
Bosznia eddig sem okozott csalódást és az idei nyaralásunk, mégha csak pár napot tudtunk is ebben a csodálatos országban eltöltelteni, a legjobb volt eddig.
Már többször leírtam, engem teljesen elvarázsolt és magával ragadott ez az ország.
"Minden, a kultúrához dörgölőző, közpénzek felett rendelkező döntéshozó a saját mandátuma alatt valamilyen megalomániás emléket szeretne magának állíttatni, a hogyan tovább? tekintetében meg fáj a f@sza."
Szarajevoban mindenképpen el kell tőlteni néhány napot, hogy sok mindent meg tudjál nézni és tapasztalni. Amit a TV-ben láttál az csak egy hangyányi és valójában közelebb kerűlsz a lényeghez, ha sikerűl legalább megismerkedned valakivel, aki a helyi szokások jó ismerője. Aki beavat néhány dologba ami rájuk jellemző, kitágúl a világ, nagyobb lesz a rálátásod és érdekessé válik számodra az ő világuk. Ők sem élnek valami fényesen, de a mentalitásuk, az irigylésre méltó. Ha jól emlékszem a Szerb entitás elnöke fogalmazta meg a legjobban saját magukat, nem pontosan idézem, de valahogy azt találta mondani, hogy Bosznia Hercegovina, ilyen ország nem létezik, ez csak különböző nemzetek szövetsége. Ha lehámozzuk erről a politikai mondanivalót, beletalált a lényegbe. Remélem legközelebb már nagyobb élménnyel térsz vissza a nyaralásból és hidd el, nem fogsz csalódni, mert emlékeidbe éppen úgy megmarad Sa. mint Mostar. Megkockáztatom, ha nem jobban. De ez már egy másik téma lenne.
