Igaz, én könnyen pofázok több mint 5 évvel a műtét után, de a nyáron megmásztuk a tokaji heyget, pontosabban a turistajelzés mentén felmentünk. Másnap egy 13 km-esnek hirdetett, de valójában 16-17 km-es gyalogtúrát szerveztünk magunknak a Zemplénben. Hú, csodálatos, vadregényes tájon vezetett az út. Háman mentünk, magunkon kívül alig találkoztunk emberekkel. Hárumhutáról indulva Kőkapu, Rostallón át vissza Háromhutára. Egy jó kis körút. GPS szerint a legmagasabb pont magasabban volt mint a tokaji 513 m. Ráadásul néhol majdnem négykézláb kellett mászni a kidőlt fák alatt, mert pár héttel korábban a nagy esőzések, szélviharok hatalmas pusztításokat vittek végbe az erdőkben. De megérte! Tavaly nyáron a füzéri várba caplattunk fel. Na, az rendesen megizzasztja az embert. Az utolsó 20-30 méteres szintkülönbség kemény dió. Mire felértem majdnem kiköptem a tüdőmet. Mondjuk ráértünk volna lassabban is felmenni. DE most is, meg előző évben is úgy kifogtuk, hogy nem sokat tudtunk nézelődni a várban, mert jött a zivatar. Cipőzni kellett lefelé, hogy ne kapjon el útközben az eső. Szerencsére ezek a túrák egyáltalán nem viselték meg a műtéteket. Ennyi mozgás kell! még a fáradtság is jólesett. :) Nem olyna igazi fizikai fáradtság ez mint amikor dolgozik az ember. A másnapi egri vár látogatás sokkal jobban elfárasztott. Pontosabban nyilvánvalóan az a kb 4 órás vezetés, ami oda-vissza kellett. A 7-8 órás gyalogtúra nem fárasztott úgy ki.
Annak nagyon örülök, hogy leteszteltem magam, a hosszantartó egyenletes terhelés, ami egy túrázással, hegymászással (nem az igazi értelmében vett hegymászás) jár, ne viselte meg a sérveket, se az érszűkületem nem tett keresztbe sehol. Ez utóbbi nagy kibaszás lett volna ám, az tuti.
Én meg vígan mászom naponta a hegyeket,Gellérthegy ,várhegy.Meg se kottyan,de a tempó még nem a régi.Azt már elértem ,hogy kapaszkodás ,megállás nélkül,minimális lihegéssel hajtsam végre.Súlyt azt még mindig nem merek emelni.Holnap megyek felülvizsgálatra a háziorvoshoz meg az üzemorvoshoz
Nekem még amúltkori kasszafióknak való rongyolás után egy kis ponton kemény görcsöt tudok kitapintani. Pontosan a combhajlatban. A véraláfutás már elmúlt, meg nem is fáj. DE ha 5 centivel odébb találom el a fiók sarkát, akko azt hiszem nem úszom meg ilyen könnyen. Akkor pont a vágásnál értem volna a fiók sarkát. Így is fájt akkor ott frissibe, meg utána egy kicsit, de aztán javult a helyzet. MIndenhol máshol is fájt volna az ütközés.
A legfontosabb az én koromban a mértékletesség.Mondani könnyü betartani elég nehéz.Én a cukorszint visszaszorítása érdekében kezdtem el aktívabban mozogni........lehet,hogy kicsit túllőttem a célon.De ne térjünk el a tárgytól ma is egy kiadósat sétáltam a budai várhegyen.
Nos hamár ennyire erőszakokodtok akkor elárulom,hogy azért van a dalmata név után a 13 mert egy 13 éves dalmatának felelek meg.Van néhány hónapom nyugdíjig.Elárulom,hogy ezen a nyáron akartam venni otthonra egy kisebb súlyzókészletet,egykezes kétkezes sulyzókat,szabadidőmben felfutkostam a Gellérthegyre,meg a nyolcadik emeletre és naponta lenyomtam párszáz fekvőtámaszt és felülést.Na ezektől vagyok most megfosztva.Az orvos meg sebész meg nem mérlegelt semmit.megműtött és kész.A fönököm apját is megműtötték pedig az 80-on felül van.És szeretnék annyira rendbejönni,hogyha nem is olyan de hasonló formában legyek mint műtét előtt,És soha nagyobb bajom ne legyen se Nekem se Nektek mint egy sérvműtét.Egyébként ezt az altató orvos mondta nekem a bemutatkozáskor és igazat adtam neki akkor és most is.
Hidd el, hogy idősebb korbn nem automatikusan küldik a pácienst a műtétre. Mérlegelik az orvosok a beteg életvitelét. Aki nem aktív már, azt nem műtik meg ha nincs különösebb panasza. Írnak fel sérvkötőt neki. Más a helyzet aki aktív, dolgozik, munkálkodik.
Csak nem azt akarod mondani, hogy nyögdíjas vagy? Egyébként idős korban már nem nagyon szokták műteni a pácienst, mert úgysem cipekedik, nem erőlködik (kivéve ha szorulása van) így a kizáródás veszélye szinte nulla. MInt ahogy nem műtik meg az ágyban fekvő betegségben szenvedőket em, mert minek?
Ami a gyógyulást illeti egy tényezőről sose esik szó,szerintem ez is befolyásolhat,ez pedig a kor.Egy 20-30 éves és egy 60-70 éves szervezete.......Aztán lehet még egy két hátráltató ok.PL cukorbetegség,vagy magas cukorszint is késleltetheti a seb gyógyulást.És hát bevallom nekem nincs hova ,miért különösebben sietnem.A pénzt ,anyagiakat,munkahelyet nálam már régóta übereli az egészség.Egyébként hálóval műtöttek.És nemigen látni már a mozgásomon a beavatkozást.Talán bizonyos helyzetekben óvatosabb vagyok még a kelleténél.
dalmata: milyen módszerrel műtöttek, hogy ilyen sokáig lábadozol, Engem vagy öt éve operáltak a hagyományos szabó-varró, tehát háló nélküli eljárással, de azért négy hét után már viszonylag virgonc voltam. Pedig eleinte azt hittem, sosem gyógyulok meg. :)
ma egy hónapja keltem fel a kórházi ágyból ,ugyanilyen szép napsütéses reggel volt.Szerencsére az egész táppénzes időmre ez volt a jellemző Szép ,sétára csábító, napos idő.Latyakos ,fagyos időben bizony nehéz még kimozdulni is.Ma egy kicsit nehezítek a sétán,felgyalogolok a budai várba.
hmmm.szerintem a lágyék az a combhajlattal párhuzamos.Nekem a combhajlattal párhuzamosan vágták is fel.lásd a rajzomon a piros vonal a kollégám meg a kék.
