ohh,köszönöm,akkor én ilyen "L-410"gépet kb 1hónapja láttam Jakabszálláson,mintha tolatott is volna!!!/szlovák lajstrommal/
Tényleg szép dolog,hogy a jövönek meg akarjátok menteni az öreg gépeket.Szerintetek fog valaki,v valakik erre anyagilag is áldozni,vagy csak-magyar módon-vállveregetés/mi támogatunk mindenben../,együttérző bólogatás,igérgetésre fussa....?!
Tényleg fut még ezekből az "old timer",ekből??Gondolom néhány lepukkant afrikai,arab,régi Szovjet tagköztársaságban.
Az IL-18-ast szivesen látnánk repülni ,mert egy nagyon régi repülő és az igazi repülőbarát minden régi/új gépet szeret látni repülni.
A topic a HA-MOG lajstromjelő MALÉV IL-18-asról szól ami Ferihegy betonján áldogállt már nagyon rég óta. A közelmultba olyan híreket kaptunk ,hogy szét akarják végni. Ám ez nagyon csúnya sors egy olyan öreg gépnek mint az IL-18-as.
Ezért ha nem is repülni ,de a földön álva minden képpen látni szeretnénk.
A topic neve szerint nem a legendás "IL"gépekről van szó?Ezek a tipusok már fénykorukban is elavultnak számitottak/olvastam Cserhalmi Imre:"ki fog repülni"c könyvében.../
Tényleg,-irónia nélkül kérdezem,de komcsi-repülni szeretnétek látni ezeket a "vasakat"?
Hidraulika, olaj és üzemanyagrendszer hajlékony tömlői lejártak 2004. decemberben, a hajtóművek nagyjavítása 2005. januárig lett volna esedékes, az olajcsere naptári ciklusideje szintén lejárt,az avionika utolsó időszakos munkáját (F2) 2004. januárban végezték, azóta csak F1 ápolások miatt nyúltak hozzá, idén januárig. A fedélzeti adatrögzítő nem felel meg a 2005. január 01-től érvényes előírásának (JAR OPS 1.715), nincs benne ACAS (JAR OPS 1.668), nincs benne számláló dobos, láb skálájú magasságmérő és csomó skálájú sebességmérő (JAR OPS 1 Subpart K 1.652). 2007. január 1-től kötelező az EGPWS. Ezek alapján úgy nagyjából 70 millió forintból üzemkésszé lehetne tenni, ami háromszorosa a gép piaci értékének a mai állapotában. És ez egy L-410-es, futó típus, amit bizonyos elmaradásokkal ugyan, de jól karbantartottak.
Csak azért írtam le ezeket, hogy belássuk, a MO-Géza sajnos soha nem fog már repülni, bármennyire is szeretnénk ezt néhányan. De nagyon szurkolok dr. Palágyi Gábor úréknak, remélem, hogy én is megsimogathatom mihamarabb az Emékparkban MO-Gézát.
Azt nem tudom, hogy a futó most milyen állapotban van, de utoljára mozgatva a Bush-látogatás előtt volt, mikoris átvitték az ACE hangárok melletti betonról a kisgépes füvesre, mert a betonon a jenkik mindenféle vasai és helikopterei voltak.
(Egyébként szegény YFD-n zömében már minden lejárhatott, meg mindenféle azóta kötelezővé lett drága kütyüt kellene beleépíteni)
"A vontatásnak azonban alapfeltétele volt a repülőgép mozgathatóvá tétele, ugyanis a gép nem volt felbakolva, a gumik leeresztettek, és elöregedtek."
Az OMSZ L-410 UVP E9-ese, a HA-YFD 2 éve nem volt átmozgatva, a futó ballonok eldeformálódtak, a cseréjük 2000 € körüli összeg lenne. Ennyi pénzért csak annyit kapunk, hogy a gépet meg lehet mozdítani. Az L-410 azonban egy létező, működő típus. Mibe kerülhetne ez egy Il-18-ason? :-( Óriási szerencse, hogy megkaphatja a MO-Aladár kerekeit kölcsönbe.
Ricsi, te "közel vagy a tűzhöz", szervezzetek már egy látogatást, amint lehetséges, kérlek szépen! Egy jó kis topictalival is egybe lehetne kötni utána.
Igen, volt értelme és ne feledjétek, hogy azért, mert volt fül ami meghallgatta és méltányolta ezt. Higgyétek el, nagy dolog ez manapság. Engedjétek meg, hogy közzétegyem Foltos olvtárs megfontolandó javaslatát. Remélem, nem fog neheztelni rám, ha ezt szó szerint idézem: " ...ha MO-Géza a helyére kerül, szervezzetek egy kis látogatást az ügyben szerepet játszó topiclakóknak..." Gondolom, ezt szivesen megszavazzuk és megszervezzük. :) Részemről is külön köszönet dr. Palágyi Gábor úrnak az alapos tájékoztatásért.
ismételten megkereséssel élt a Malév az Alapítvány felé, miszerint a repülőgépet mégis az Emlékparknak szeretnék adományozni. Ennek egyik oka ként a heves civil tiltakozást jelölték meg
Tisztelt fórumozók!
Szeretnék néhány információt korrigálni a tisztán látás érdekében!
Az Il-18-ast a Ferihegy Repülőgép Emlékpark Kulturális Alapítvány már több mint egy évvel ezelőtt igényelte a Malévtől, ugyanis azon a gyakorlati oktatás már egyre ritkábban folyt. A repülőgépet pedig szépen lassan elkezdték lefosztogatni. Hogy kik fosztogatták, azt sajnos nem lehet tudni, de hozzáértő emberek voltak, akik jól tudták hogyan lehet a lezárt repülőgépbe bejutni a szerviz nyílásokon, illetve műszaki rekeszeken keresztül. A repülőgép további rongálását megelőzendő, és a „Gézát” megmentendő, igényeltük, hagy repülőgép kerüljön az Emlékparkba.
A Repülőgép átadására kaptunk is egy nyilatkozatot, hogy mint műszaki emléket, az Alapítványnak adományozzák, de mivel az mint képzési eszköz szerepel a nyilvántartásban, egyenlőre a helyén kellett maradnia.
Mintegy két hónappal ezelőtt ismét napirendre került a kérdés, ugyanis a BA Zrt. vezetése a repülőgép által elfoglalt területért bérleti díjat kívánt szedni a Malévtől (nem csak erről volt szó, hanem számos más egyéb ingatlan, és létesítmény is a napirenden szerepelt) mely díj meghaladta azt a mértéket, amit érdemes lett volna kifizetnie a Malévnak. Továbbá az adott területen ahol repülőgép ált, parkolóhelyet kívántak építeni a szolgálati járművek részére.
Az ekkori álláspont szerint a „Géza” az Emlékparkba lett volna átvontatva. A vontatásnak azonban alapfeltétele volt a repülőgép mozgathatóvá tétele, ugyanis a gép nem volt felbakolva, a gumik leeresztettek, és elöregedtek. Ekkor az Alapítvány kiküldte műszaki szakértőjét, hogy vizsgálják meg a gép állapotát, és kezdjék meg a gép felkészítését az átvontatásra az Emlékparkba. Ez csak oly módon volt lehetséges, ha az Emlékparkban található „Aladárról” leszerelik a kerekeket, amelyek a karbantartásoknak, és az ápolásnak köszönhetően nem mentek tönkre az évek folyamán.
Az előkészítő munka során azonban október elején értesítettek minket arról, hogy a Katasztrófa Védelem, illetve a Tűzoltóság igényt tart a repülőgépre, így azt nem áll módjukban átadni az Emlékpark számára. Ezt mi tudomásul vettük, de továbbra is minden eszközt biztosítottunk a repülőgép elvontatásához ( kerekek, vontatóvilla).
A közben szerveződött civil kezdeményezésről úgy értesülünk, hogy a BA Zrt. panasz irodájáról kerestek meg bennünket, hogy folyamatos tiltakozó levelek érkeznek az Il-18-as repülőgéppel kapcsolatosan hozzájuk, melyről Ők nem tudnak semmit, és értetlenül állnak a dolog előtt. Természetesen tisztáztuk velük, hogy eddig mi sem tudtunk erről a kezdeményezésről, és hogy kérdésben sem ők, sem pedig mi nem vagyunk illetékesek, mert a repülőgép tulajdonjogilag a Malévé. Az Alapítvány pedig mint adományt kapta volna a repülőgépet, de az utolsó döntés szerint a repülőgép továbbra is kiképzési célokat fog szolgálni.
A múlt hét folyamán ismételten megkereséssel élt a Malév az Alapítvány felé, miszerint a repülőgépet mégis az Emlékparknak szeretnék adományozni. Ennek egyik oka ként a heves civil tiltakozást jelölték meg, melynek hatására az eddigi fogadó fél lemondott a repülőgépről. Ezen események tekintetében felkérték ismét az Alapítványt, hogy kezdjen hozzá a repülőgép emlékparkba való átvontatásának előkészítéséhez, illetve megszervezéséhez. Jelenleg ez az előkészítő munka folyik.
Egyúttal szeretnék reagálni néhány itt elhangzott felvetésre.
1. A repülőgép nem üzemképes, annak műszaki állapota miatt csak mint múzeumi tárgy lehetséges a hasznosítása.
2. Van hova rakni a repülőgépet az Emlékparkban. A terület teljes nagysága 2,4 hektár, melyből még igen jelentős területek vannak szabadon, továbbá a kisebb gépek átrendezhetőek, helyet biztosítva ezzel további nagy gépek számára..
3. Soha nem volt szándékunk semmilyen módon, semmilyen műszaki tárgyat, berendezést értékesíteni, ami az Alapítvány tulajdonába és/vagy kezelésébe kerül. Célunk, hogy Magyarország legnívósabb polgári repülő múzeumát hozzuk létre, mely gazdag gyűjteményével, „kézzel is érinthetőségével” olyan intézmény legyen, mely az Európai gyűjtemények között is rangot vív ki magának.
4. Nem csúszunk le a wc-n… A park működését kizárólag a belépőjegyekből finanszírozzuk, és beruházásra csak keveset tudunk költeni, mert más anyagi forrásunk, közvetlen anyagi támogatónk nincsen. A napi alap működéshez a BA Zrt. nyújt infrastrukturális, és eszköz támogatást, a park anyagának fejélesztését pedig a Malév dologi adományai segítik. A kiállítás olyan módon tud bővülni, hogy a reptéren dolgozó „szakik” szólnak, ha van valami, ami selejtezés/megsemmisítés előtt áll, és azt az Alapítvány kérelmezi, hogy adják át azokat számára oktatási, és kulturális célú felhasználásra. Ezeket az eszközöket rendre meg is kapja az Alapítvány. Hála néhány önkéntesnek, és a lelkes rajongónak, ezek az eszközök hasznosításra is kerülnek, vissza kerülnek a „donor” repülőgépbe, helyreállítva a szerkezet eredeti integritását. Számtalan estben ezek az emberek társadalmi munkában segítettek helyreállítani a repülőgépeket. Az Alapítvány pénzügyi mérlege pozitív, az Emlékpark alapvető működését hosszútávon is biztosítani tudja. Az alapvető működés kereteibe azonban nem tartoznak bele a fejlesztések, beruházások, melyeket saját erőből csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk egyelőre finanszírozni. Az Emlékparknak a 2005-ben több mint 55.000 látogatója volt.
Külön szeretném megköszönni minden kedves hozzászólónak, hogy kiálltak ezért a repülőgépért. Ritkán tapasztalni ilyen egységes összefogást hazánkban, pláne egy ilyen jellegű témában.
Természetesen itt is voltak ellenvélemények, akik nem túl pozitív kicsengésű nyilatkozatokat tettek Alapítványunkra, illetve magára a „skanzenre” (hozzá teszem, hogy a „skanzen” reptéri szleng, a dolgozók használják, ennek tekintetében különösen érthetetlen a negatív hozzáállás, mert azt a parkot a dolgozók hívták életre) ezen személyeknek üzenem, hogy gazdálkodásunk, működésünk teljes mértékben transzparens, bármikor szívesen referálok nekik bármilyen a működésünket érintő kérdésben, továbbá szívesen körbe vezetem őket a parkban, és mindenről részletes tájékoztatást nyújtok.
Aki kíváncsi a park eseményeire, az nézzen szét a www.repulogepemlekpark.hu weboldalon. Ott is van fórum, oda is lehet írni az észrevételeket, a javaslatokat.
A „minek oda még egy” kérdésre pedig a következő választ tudom adni: Az Emlékparki repülőgépek döntő többsége tulajdonjogilag a Közlekedési Múzeumé. A gépek gondozására, tárolására, bemutatására az sem infrastrukturális, sem anyagi lehetőségeik nincsenek, ezért is maradtak a gépek Ferihegyen, sokáig a műszaki állóhelyeken, míg dolgozó kezdeményezésre félre nem vontatták erre a ma is használt területre, és meg nem nyitották őket a nagyközönség számára. A gépek azonban így múzeumi tárgynak minősülnek, és mint ilyeneken nem lehet semmilyen átalakítást, módosítást végezni, azokat kizárólag restaurálni lehet, mely munkálatokat az Alapítvány meg is kezdett.
A parkban található Il-18-as a régi festéssel lett helyreállítva, régebben. A „Géza” az újabb festést hordozza, melyet másképpen nem tudnánk bemutatni. A „Géza” továbbá lehetőséget biztosít hosszútávon autentikus „ereklye szoba” illetve kiállító helység kialakítására. Az Alapítvány tulajdonában van rengeteg olyan berendezés, műszer, kapcsoló, és panel, melyek segítségével lehetőség van a pilótafülke teljes rekonstrukciójára. Továbbá számos olyan berendezési tárgy (ülések, asztalok, burkolati elemek) is rendelkezésünkre áll, amely lehetővé teszi a „Géza” belsejének eredetinek megfelelő helyreállítását. Mindezekhez hozzájárul az a tény, hogy a munkánkat segítendő olyan személyek jelentkeztek nálunk, akik repülték, karbantartották a típust.
dr. Palágyi Gábor
alapítványi titkár
P.S.: Tisztelettel kérnék mindenkit, tartózkodjon a fél információkra alapozott hozzászólásoktól, illetve saját vélemények információként, tényként való közlésétől. Ha eddig ebben a kérdésben ilyen egyetértés alakult ki, kár lenne ezt a célt intrikák, és személyeket sértő hangnemű nyilatkozatok kereszt tüzében hagyni semmivé válni.
MO-Géza, idén nyáron