Keresés

Részletes keresés

DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.14 0 1 120
Kedves kisferó!

Ha volt Ősrobbanás, akkor az akkori világra katasztrofális hatású különféle szimmetriasértések sorozatának kellett bekövetkeznie. Szerencsére mi még nem éltünk akkor, így nem pusztultunk bele. Mára meg eléggé stabilizálódtak a dolgok.

Előzmény: kisferó (119)
kisferó Creative Commons License 1999.07.14 0 0 119
Az Ősrobbanásnál a szimmetriának sérülnie kellett, hogy a galaxisok kialakulhassanak. Vagy az más szimmetria? A világunkra mindenesetre katasztrofális hatással volt :)
Előzmény: DcsabaS_ (113)
Törölt nick Creative Commons License 1999.07.14 -1 0 118
Hehe, énnem akarok beleszólni, de akkor jelentkezzetek, ha valakinek ingyé megy a család energiaellátása a téma módszerei alapján. :)))) Akkor hiszek, addig meg furcsán nézek:))) Persze be is kell ám mutatni majd:)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.14 0 1 117
Kedves mixo!

Köszönöm a biztatást, bár már megszoktam, hogy egyesek nagyon zokon veszik, ha valaki néven nevezi a dolgokat. Az ilyenkor felhorgadó személyeskedés szomorú, de nem nagyon ijedek meg tőle. Az motivál, hogy a rovatot olvasgató személyek megismerjék a "hivatalosabb" oldalt is. Természetesen nem akarom ráerőltetni senkire, hiszen mindenki azt hisz, amit akar. Semmilyen módon nem áll szándékomban akadályozni az emberek gondolkodását, kísérletezését, kreativitását, stb. (Persze a többiek helyében én jól megjegyezném magamnak az egyes állításokat, hogy legalább utólag ellenőrizhessem, kinek lett igaza.)

Előzmény: mixo (115)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.14 0 1 116
Kedves PomPom!

Mint már mixo is emlékeztetett rá, alighanem elhibáztad a címzést. Más problémák is vannak rövidke írásoddal - de szórakoztatónak találtam. Veled szemben én személyesen is ismerem Bodait és Egelyt, bizonyos tevékenységeiket, továbbá a "Bevezetés a tértechnológiába" c. művükkel még jóval a megjelenése előtt találkoztam. Ha nem is hiszed el, nem miattam nem fogják megvalósítani a vákuumenergia kicsatolását.

(Egyébként nem is szóltam volna hozzá a topikhoz, ha nem azt láttam volna benne, hogy egyesek a tudománytól kölcsönzött bizonyos fogalmakat szándékosan inkorrektül használnak és még azt állítják be tudományosnak, iletve valóságos hecckampányt indítanak a "hivatalos tudomány" ellen. Mielőtt megtörtént volna a nullponti energia "pszeudotudományos" kisajátítása, leírtam azt, amit az általad hőn utált oldal gondol.)

Előzmény: PomPom (114)
mixo Creative Commons License 1999.07.13 0 1 115
Hali PomPom !

Szegény Geocze Zoard.... Nem a DcsabaS_-nek akartál irni ?
Egyébként az most mindegy, hogy ki milyen stilusban ir a "tudomány nevében", a lényeg az, hogy ezt az oldalt is megismerjük.Minden vélemény megismerni és megvitatni. minnél objektivebben, erröl szól a tudomány, nem ?

Úgyhogy, DcsabaS_, irjál még bátran, mert van, aki kiváncsi a "hablatyolásodra" !

üdv,
Mixo

Előzmény: PomPom (114)
PomPom Creative Commons License 1999.07.13 -1 0 114
Geocze Zoard!
Remelem vegigolvastad az egesz topicot beturol beture, ahogyan en is tettem es csak ez alapjan szoltal hozza. Ugyanis amit most irok, azt nem sertesnek szanom hanem pusztan a velemenyem Rolad az irasaid alapjan: szerintem Te egy elborult agyu fanatikus vagy aki tudomanyos kepzettsegunek vallja magat! Meg hogy Te kozelited meg tudomanyosan a dolgot, amikor mindenfelet ossze-vissza hablatyolsz es kozben pedig szemermetlenul elmesz olyan dolgok mellett amit a mai tudomany nem ismer el, es valoszinuleg ezert Te sem, de azert leteznek, csak eppen kenyelmesebb azt mondani hogy nincs is, mint foglalkozni vele, mert egy baromi nagy kepzettsegu tudos azt mondta hogy az igy van! Hogy miert ez a minosites Rolad tolem? Elsosorban a "Hát ritka sok *ság van leírva ebben a rovatban, de talán nem árt megtudni, hogy mit mond a fizika. " es a "Amikor Egely és Boday a "Bevezetés a Tértechnológiába" címü iszonyatot írták, már réges régen paráztak. Olyan is." beszolasaid alapjan. Hat hogyan nevezheti magat valaki targyilagosnak, amikor ilyeneket ir? Plane a tudomannyal es a fizikaval jossz? Ugy tunik fingod sincs a valosaghoz! Az ilyenek miatt mint amilyen Te vagy korcsosult el a tudomany olyanna, amilyen most! Es nem a Te szemelyed ellen van kifogasom, mert azert meg tudlak erteni, a tudomanyos vilag csinalt beloled ilyen majmolo ripacsot, aki szajkozza a professzorok hozzaallasat. Ha sertonek talaltad magadra nezve velemenyemet, az a Te bajod, nem volt szandekomban senkinek a sertegetese, pusztan csak annyirol van szo hogy kikivankozott belolem a mai tudomanyrol a velemenyem. Es mielott azt hinned hogy akar az Egely, akar a Bodai csicskasa vagy talpnyaloja lennek, hat ki kell hogy abranditsalak, meg csak nem is ismerem oket szemelyesen. De termeszetesen a velemenyemet roluk nem kozolhem itt, mert ok nincsnek itt, nem reagalhatnak ra.
Csok, PomPom
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.13 0 0 113
Kedves Geőcze Zoárd!

Természetesen, ha az alapvető szimmetriák sérülnek, akkor a megmaradási tételek is sérülnek. A szimmetriák sérülése/felborulása a szerkezet megváltozása révén következhet be. Az ilyesmi egyáltalán nem ritka a természetben. A kezdetben szimmetrikus anyagi rendszer hajlamos alacsonyabb szimmetriájú állapotba jutni, akár ún. spontán szimmetriasértés révén is, kivált alacsonyabb hőmérsékleten.
A szimmetria felborulása persze nagyon különböző jelentőségű lehet. A téridő egyetemes szimmetriáinak a felborulása pl. katasztrofális hatással lenne világunkra.
Időben visszafelé haladva egyre egyetemesebb szimmetriákat (és megmaradási elveket) feltételezhetünk, előrefelé haladva meg egyre szűkebb érvényűeket, még ha többet is. De hogy milyen legyen az anyag, azt mi nem szabhatjuk meg, legfeljebb csak puskázhatunk a természettől.

Előzmény: Geőcze Zoárd (112)
Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.13 0 0 112
Kedves DcsabaS_,

Igen, hallottam a megmaradási tételekről, de mintha rémlene, hogy pont a GUT vel kapcsolatban egyesek feszegetik, hogy mennyire igazak ezek a tételek. Ráadásul valami szimmetriasértések is elő-elő fordulnak, meg (talán) Hawking ír valamit arról, hogy vigyázni kell az idővel is. Vagy ezek más dolgok?

G Zoárd

Előzmény: DcsabaS_ (111)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.13 0 1 111
Kedves Geőcze Zoárd!

A korpuszkuláris tulajdonsággal (is) rendelkező anyagi részecskéket nyilván összetartja valami, de hogy az végső fokon mi volna, azt nemigen tudjuk. Valamiképp a fizikai vákuum mikroszerkezetével lehet összefüggésben, ahogyan pl. a megmaradási tételek is ilyesmire vezethetők vissza. (Valószínűleg hallottál már róla, hogy az energiamegmaradás az idő homogenitásából, az impulzusmegmaradás a tér homogenitásából, az impulzusmomentum-megmaradás pedig a tér izotrópiájából fakad, egyszóval a téridő szimmetriáiból megmaradási tételek vezethetők le.) A megmaradási tételek is hozzájárulnak a különféle struktúrák fennmaradásához, ugyanis tiltják bizonyos fajta átalakulások lezajlását.

Írod:
"Ez esetleg magyarázhatja, hogy mitől is olyan nehéz "kicsatolni" a zpe-t ...":
Az egyik legnagyobb probléma mindjárt az, hogy a vákuum zérusponti energiája abszolút értékben ugyan nagy, de nem koncentrált jellegű, ezért ha onnan energiát akarunk kiszivattyúzni, akkor valahogyan gondoskodni kellene a termodinamika 2. törvényének érvényben maradásáról is.

Előzmény: Geőcze Zoárd (110)
Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.13 0 0 110
Kedves DcsabaS_ ,

megint sokat tanultam tőled, köszönöm. Valami azért nem hagy nyugodni:

Megállapítottuk, hogy korpuszkuláris tulajdonsággal (is) rendelkező anyagi részecskék "egy emelkedettebb energetikai és struktúrális szinten vannak" a nullponti energiához képest.
Ez azt jelenti, hogy a) valami összetartja őket, ami "erősebb és állandóbb" mint a zpe, vagy b) a zpe-ben is értelmezhetők valamilyen potenciálgödrök, amik lehetővé teszik a korpuszkuláris anyag kialakulását (eccerűbben, itt bír csomósodni a fiz. vacuum). Ez esetleg magyarázhatja, hogy mitől is olyan nehéz "kicsatolni" a zpe-t, hiszen a "valós anyag" és a zpe a potenciálhegy ellenkező oldalain vannak és kell valami plusz hatás/energia amelyik átlöki az egyiket a másik oldalra. Ez persze maga után von(na, legalábbis nálam) egy alagút effektus félét és akkor esetleg még az is magyarázható volna, hogy mitől nem változik az összenergia-tartam. Vagy ez baromság?

Geőcze Zoárd

Előzmény: DcsabaS_ (109)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.13 0 1 109
Kedves Geőcze Zoárd!

Kérdezed:
"... tekinthetjük úgy a részecskéket (mondjuk), mint ennek a vacuumnak a "sűrűsödéseit" vagy "csomóit"?"
Igen.

Folytatod:
"Ha igen, akkor az ő korpuszkuláris tulajdonságaik valamilyen értelemben a fizikai vacuum tulajdonságait hordozzák, ahhoz képest valamilyen energiaszinten vannak, nem?":
Igen, ahhoz képest egy emelkedettebb energetikai és struktúrális szinten vannak.

Írod:
"Megleptél, hogy sem Einstein, sem a M-M kísérlet nem cáfolta az éter létezését, nekem aszonták fizikából, hogy igen."
Sajnos a népszerűsítő irodalom és sok tankönyv is félrevezető ebből a szempontból. De engedj meg egy pontosítást: Einstein a speciális relativitáselmélet megalkotásakor tagadta az éter fogalmának hasznosságát, de persze a tagadás még nem cáfolat. Az általános relativitáselmélet megalkotásakor pedig már a tagadással is óvatosabb volt. Végül a relativisztikus kvantumelektrodinamika bebizonyította, hogy valamilyen fajta éter (fizikai vákuum) nélkül nem lehetséges értelmezni a dolgokat.

Kérdezed:
"Viszont egy olyan éter feltételezése, amelyik minden megfigyelőhöz képest kokálisan nyugszik (túl az ismeretelméleti problémákon) meglehetősen vad feltételezés nem?"
Lehet, hogy különös, de egy milliméterrel sem vadabb, mint az az állítás, hogy a fény minden inerciális megfigyelőhöz képest pontosan c sebességgel halad (tömegektől távol).

Kérdezed:
"... az éterben/fiz. vacuumban hogyan halmozódhat fel pl. impulzus(momentum)."
Vegyük a következő esetet. ha egy varázserővel bíró manó hirtelen eltüntetné a Napot, akkor a Föld még kb. 8 perc 20 másodpercig keringene a Nap hült helye körül és mi is látnánk még világítani "a Napot" ennyi ideig - noha már nem létezne! Az az erő, ami a Földet még 8 perc 20 másodpercig megtartja a pályáján, a Föld és az egykori Nap közötti fizikai (gravitációs) mezőben, vagyis a fizikai vákuumban van elraktározódva. Ez természetesen nemcsak erőt, de energiát is jelent, valamint impulzust és impulzusmomentumot is. Eszerint a Föld impulzusát még ennyi ideig folyamatosan változtatni fogja a gravitációs mezőben tárolt impulzus. Hasonlóan, még 8 perc 20 másodpercig az egykori Nap árapály keltő hatása is észlelhető lesz, a gravitációs tér által közvetített impulzusmomentum révén.

Kérdezed:
"... Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi marad az összenergiatartama a kölcsönhatás után, mint volt azt megelőzően?"
Igen.

Egy érdekes dolog. Amikor Einstein kész volt a speciális relativitáselmélettel, már tudta, hogy az atom(mag)ok tömegében borzasztó nagy energia koncentrálódik. De nem volt világos, hogy ki lehet-e azt onnan szedni valahogyan. Hamarosan kiderült, hogy a radioaktív bomlás során pont valami ilyesmi történik. Tehát a természet képes a kinyerésre, csak az a baj, hogy sztochasztikusan teszi, kívülről befolyásolhatatlannak tűnő módon. Kisvártatva rájöttek viszont arra, hogy radioaktív sugárzással fel is lehet aktiválni különböző elemek egyes izotópjait, amelyek ezután már bomlékonyak lesznek. Szóval a radioaktív bomlás tudatos manipulációval is stimulálható. (Leginkább a neutron-besugárzás hatékony.) Innen már csak az az észrevétel volt hátra, hogy egyes izotópok (pl. 235U ) bomlásakor keletkeznek szabad neutronok is, amelyek szintén fölhasználhatók az aktiválásra (hasításra), vagyis arra, hogy az energiafelszabadítási folyamat önfenntartóvá, mi több, akár robbanásszerűvé is váljon.

Hogy a fizikai vákuum zérus ponti energiáját meg lehessen csapolni valami hosszabb időre, arra nincs jó ötletem és mást sem ismerek, akinek volna.

Előzmény: Geőcze Zoárd (108)
Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.12 0 0 108
Kedves DcsabaS_

Ha tehát a fizikai vacuum az anyag (eddig ismert) "legelemibb" állapota, akkor tekinthetjük úgy a részecskéket (mondjuk), mint ennek a vacuumnak a "sűrűsödéseit" vagy "csomóit"? Ha igen, akkor az ő korpuszkuláris tulajdonságaik valamilyen értelemben a fizikai vacuum tulajdonságait hordozzák, ahhoz képest valamilyen energiaszinten vannak, nem?

Megleptél, hogy sem Einstein, sem a M-M kísérlet nem cáfolta az éter létezését, nekem aszonták fizikából, hogy igen. Köszönöm a kiigazítást. Viszont egy olyan éter feltételezése, amelyik minden megfigyelőhöz képest kokálisan nyugszik (túl az ismeretelméleti problémákon) meglehetősen vad feltételezés nem? De, mondjuk, hogy ez csak mikroméretekben igaz és ezért nem érzékeljük az étert, bár ez sem magyarázza (számomra), hogy az éterben/fiz. vacuumban hogyan halmozódhat fel pl. impulzus(momentum).

Tudod, megfogott amit mondtál a zpe-ről, vagyis, hogy kölcsön tud adni "energiát", de vissza is veszi azt, amint teheti és ez egy nagyon rövid időtartam alatt zajlik le (nem egy bankár típus :-) ). Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi marad az összenergiatartama a kölcsönhatás után, mint volt azt megelőzően?

Köszönöm

Ja, és ha nagy baromságokat írok, állíts le nyugodtan. Még csak művelt laikus sem vagyok fizikából, szóval könnyen lehet, hogy nagy baromságokat írok....

Geőcze Zoárd

Előzmény: DcsabaS_ (107)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.12 0 1 107
Kedves Geőcze Zoárd!

Kérdezed:
"... de fizikai vákuumban mitől vannak oszcillátorok és honnan kapják az energiát a működésükhöz?"
A jelek szerint a fizikai vákuumban megvan mindaz, ami egy oszcillátorhoz kell, vagyis nem az a helyes elképzelés a világról, hogy az anyag darabkái (mondjuk demokrítoszi érteklemben vett atomjai) csak úgy röpködnek az egyébként tök üres semmiben (térben), hanem hogy minden test, tárgy és részecske csak egy sajátosan rendezett mozgása (struktúrája) valamilyen alapanyagnak, ami szintén ilyen struktúrális viszonyban van/lehet még elemibb anyagfajtákkal. Az eddig megismert legelemibb anyagfajta az ún. fizikai vákuum (voltaképpen az anyag alapállapota), amely az ismert fizikai kölcsönhatásokra nézve átjárható, de a kölcsönhatások terjedési sebességére nézve korlátot szab ("c"). Ránézésre ugyan meglehetősen üresnek tűnik, de ez nem szabad, hogy megtévesszen bennünket. Az ún. szuperfolyékony hélium is átlátszó és kavargatása közben semmi viszkozitást sem mutat, tisztára, mintha üres lenne az edény. Jelenlétére úgyszólván csak a párolgása utal, valamint a súlya (tömege), ha megmérjük egy mérlegen. Ugyanígy, a fizikai vákuumban is felhalmozódhat energia és tömeg (továbbá impulzus, impulzusmomentum, stb.) a zérus ponti energián felül, anélkül, hogy valami nagyon kézzelfogható dolgot találnánk benne.
Vagyis: nemcsak az időben viszonylag stabil részecskeszerű képződmények bírnak az anyag alapvető tulajdonságaival, hanem az egyébként kaotikus mozgásúnak tűnő fizikai vákuum is.
Hogy honnan származik a fizikai vákuum energiája, arra nézve világos válaszunk egyelőre nincs (de ötletek akadnak).

Írod:
"Lehet, hogy kinevetsz/kinevettek, de ez a zpe olyannak tűnik, mint az éter, mindenütt ott van, de "nem érzékeljük", bár ezt már írtam volt (ld. Michelson-Morley kísérlet).":
A fizikai vákuum tényleg eléggé hasonlít egyfajta éterre, aminek a létezését sem a Michelson-Morley kísérlet, sem pedig a relativitáselmélet nem cáfolja (a közhiedelemmel szemben). Mindössze arról van szó, hogy Einsteinnek könnyebb volt levezetnie bizonyos összefüggéseket, ha átmenetileg eltekint az éter tulajdonságainak firtatásától. Ahhoz, hogy egy a relativitáselmélettel "kompatibilis" éterhez jussunk, csupán azt kell feltételezni, hogy az éter minden megfigyelőhöz képest lokálisan nyugszik - következésképpen nem lehet merev szerkezetű.

Írod:
"Nem állítom, hogy ilyen nincs, csak nehezen tudok elképzelni egy gyakorlatilag végtelen energiamezőt (vagy mit), aki nagyritkán bejelentkezik, hogy hahó itt vagyok, de alapjában véve csak "szemlélődik"."
Talán eddig elsikadt: a fizikai vákuum nemcsak néhanap avatkozik be a dolgokba, hanem alulról folytonosan "rotyogtatja" az általunk közvetlenül ismert világ struktúráit.

Kérdezed:
"... Ez olyan, mint egy katalizátor, nem?"
De igen, a hasonlatod jó.

Előzmény: Geőcze Zoárd (106)
Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.12 0 0 106
DcsabaS_

Köszönöm a válaszokat, nagyon érdekes amit írsz. Lehet, hoyg buta kérdés, de fizikai vákuumban mitől vannak oszcillátorok és honnan kapják az energiát a működésükhöz? (Bocs, lehet, hogy válaszoltál már erre, csa én nem értem)

Lehet, hogy kinevetsz/kinevettek, de ez a zpe olyannak tűnik, mint az éter, mindenütt ott van, de "nem érzékeljük", bár ezt már írtam volt (ld. Michelson-Morley kísérlet). Nem állítom, hogy ilyen nincs, csak nehezen tudok elképzelni egy gyakorlatilag végtelen energiamezőt (vagy mit), aki nagyritkán bejelentkezik, hogy hahó itt vagyok, de alapjában véve csak "szemlélődik".

Egyébként azt írtad: "egy folyamat aktiválására jó, de tartós munkavégzésre nem". Ez olyan, mint egy katalizátor, nem? Az is "csak ott van", csinál valamit, de "nem változik meg" a folyamat során (bocs a pongyola fogalmazásért). Mondd, ez komplett marhaság, vagy el lehetne helyezni valahogy a dolgok között?

Geőcze Zoárd

Előzmény: DcsabaS_ (105)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.12 0 1 105
Kedves Geőcze Zoárd!

A "h" valóban a Planck-féle állandó, "nu"-vel pedig a kölcsönhatási frekvenciára utaltam.

Kérdezed:
"Nem igazán értem, hogy mitől lehetne kölcsönözni és ez hogyan változtatja meg az energiamérleget."
Oszcillátorok nem csak az ún. korpuszkulláris (részecske-szerű) anyagban vannak, hanem az ún. fizikai vákuumban is. (Az tehát NEM üres.) Amikor egy tetszőleges elemi részecske viselkedését vizsgáljuk az egyébként üresnek _látszó_ térben, az igazából folytonos kölcsönhatásban lesz a fizikai vákuum oszcillátoraival. Azoktól energiát kölcsönöz és energiát ad vissza, mégpedig úgy, hogy átlagban az abszolút zérus hőmérsékleten is 1/2*h*nu energia jut 1-1 oszcillátorra (tehát ez az átlagos energiamérleg).

Kérdéseidről:
"1. Mi is az a nullponti energia? (definició szerűen!):"
Ezt már megválaszoltam.

"2. Mitől keletkezik (ha keletkezik egyáltalán, nemcsak úgy van):"
Mint energia, nem különbözik más fajta energiáktól, azaz pl. a nullponti energia sem keletkezik a _semmiből_, csupán meglapulhat olyasmikben is, amit a felületes szemlélő esetleg "semminek" láthat.

"3. Honnan _tudjuk_ hogy van ilyen állat?:"
Heisenberg-féle határozatlansági reláció, alagút-effektus és bizonyos kvantumelektrodinamikai hatások.

"4. Ha ő egy energia, akkor munkát/kölcsönhatást képes végezni/előidézni anyagon. Megfigyeltek-e ilyet, és pontosan mi történt?:"
Természetesen, lásd az előző pontot. A mást típusú munkavégzésekhez képest csak az a különbség, hogy hosszú távon nem lehet kinyerni belőle az energiát, mert visszaszerzi. Így a hatása jószerivel csak "aktivációs" jellegű.

"5. Fizikai értelemben mit jelent, hogy kicsatoljuk (és honnan!):"
"Kicsatolása" ugyanúgy történik, mint a fizikai kölcsönhatások során általában. Magától is bekövetkezik, de mint már többször leírtam, csak nagyon rövidke időkre, azután a folyamat visszafordul. Ezért erőművet nem lehet rá építeni.

"6. Összeegyeztethető-e a nullponti E léte a jelenlegi fizikai világképünkkel és hanem, miért nem?:"
Természetesen összeegyeztethető. Mi a probléma?

"7. _FIZIKAI_ szempontból miért tapasztalható ellenállás vele szemben? (Pls, hagyjuk most az olajvállalkozókat, maraggyunk a szájensz-nél) ":
Milyen ellenállásra gondolsz? Arra, hogy a kutatók (mint én is) sarlatánoknak tartjuk azokat, akik szerint csak azért nem lehet erőművet csinálni a nullponti energiára alapozva, mert egyesek megfúrják a dolgot?

"8. Miért lenne jó, ha minkára tudnánk fogni a nullponti E-t? Miért lenne ő olcsóbb (hiszen elő kell állítani vhonnan!) mint a mostanában ismeretes energia?:"
A nullponti energia is munkára fogható, de csak olyan esetekben, amikor a munkavégzés során befektetett energia csakhamar vissza is kerül a feladóhoz. Szóval egy folyamat aktiválására jó, de tartós munkavégzésre nem.

"9. Ha nem tudjuk, hogy hogyan "lesz", honnan tudjuk, hogy nem sül-e el rosszul az alkalmazása?":
Ha netalán sikerülne a nullponti energiát végleges hatállyal megcsapolni, az mai tudásunk szerint csakis a fizikai tér szerkezetének radikális átalakításával volna lehetséges, ami éppenséggel veszélyes játéknak tűnne.

"10. Mi az a Casimir (?) erő?"
Ez az erő az volna, ami állítólag azért ébredne két egymáshoz közeli fémlemez között, mert közöttük az elektromágneses térnek kevesebb (álló)hulláma fér el, mint kívül, amiért is egy összenyomó hatás lépne fel. Állítólag még ki is mérték. Nekem azonban kétségeim vannak a méréssel kapcsolatban, ugyanis kutya közönséges indukált töltésmegosztás is vezet hasonló másodlagos (van der Waals típusú) vonzáshoz, ami ráadásul sokkal erősebb. Nem ismerem a kísérlet részleteit, hogy ezt hogyan is vették volna figyelembe.

***********
Kedves Karcsu!

Kérsz:
"Mondj valamit, kérlek, az olyan rendszerek viselkedéséről, ahol az elektromosan töltött részecske sebességének idő szerinti második deriváltja nem nulla.":
Ha egy töltött részecske gyorsul, vagyis sebességének idő szerinti első deriváltja nem nulla, akkor a klasszikus fizika szerint biztosan sugároz, a kvantumfumfizika szerint viszont lehetnek olyan ún. energia sajátállapotok, amikor eredő kisugárzás mégsem következik be. Azonban ilyenkor is folyik az energiának a fizikai vákuummal kapcsolatos fluktuációja.
Ha a töltött részecske sebességének idő szerinti második deriváltja sem nulla, az gyorsulva gyorsulásnak felel meg, ami mindenképpen sugárzásra (vagy elnyelésre) vezet.

Kérdezed:
"... szép dolog a renormálás, de nem jelenti-e ez egy modell eleve torz voltát?":
A modell hiányos voltára utal, amely hiányt hogy úgy mondjam "manuálisan" vagyunk kénytelenek kompenzálni.

Előzmény: Geőcze Zoárd (102)
vomit Creative Commons License 1999.07.12 0 0 104
ok, PomPom, akkor nem százalék.
de mégis amondó vagyok, addig ne kezd el szétfúrni a volgád karburátorát, amíg az elektronyos kütyü alkatrész sokkal több gázt nem fejleszt, mint amennyit a felvett áramból gondolnánk.
800 wattos áramfelvétel mellett kell egy százlóerős motort hajtani. ezt nem tudod elkerülni, a találmány erről szól.
a hidrogén az pusztán energiaközlő, a képződésénél lép be a free energia.
(de miért nem Tesla vákumcsöves autóját csináljátok meg? abban nem volt gáz meg szikragyújtás, csak egy fadoboz kapcsolóval, és egy hozzákötött váltóáramú motor.)
Előzmény: PomPom (97)
Karcsu Creative Commons License 1999.07.12 0 0 103
Kedves DcsabaS_!

Mondj valamit, kérlek, az olyan rendszerek viselkedéséről, ahol az elektromosan töltött részecske sebességének idő szerinti második deriváltja nem nulla.

Valamint: szép dolog a renormálás, de nem jelenti-e ez egy modell eleve torz voltát?

Köszönöm

Karcsú

Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.12 0 0 102
DcsabaS_

Örülök, hogy elmondtad amit elmondtál, híve vagyok annak, hogy tudományosan gondoljunk át olyan dolgokat, amelyek kissé lehetetlennek vagy legalábbis valószínütlennek tünnek (ma).
A következő kérdéseim lennének ( ha hülyeség, mondd meg):

1. h*nu képlet ismerős, de nemtom mi a nu. Mi a nu? (h=Planck állandó, ugye?)

2. Tudnál valami magyarázatot adni a kölcsönzési effektusra? Nem igazán értem, hogy mitől lehetne kölcsönözni és ez hogyan változtatja meg az energiamérleget.

3. Kissé lejjebb összeírtam 10 kérdés. Megtennéd, hogy megnézed őket és mondasz rájuk valamit? (Szerintem értelmesek, de nem biztos, csak az, h. eddig senki nem mondott rájuk semmit).

Köszi,

Geőcze Zoárd

Előzmény: DcsabaS_ (101)
DcsabaS_ Creative Commons License 1999.07.12 0 0 101
Hát ritka sok *ság van leírva ebben a rovatban, de talán nem árt megtudni, hogy mit mond a fizika.

- Ugyanis a "zérus ponti energia", vagy "vákuumenergia" fogalmat a fizika vezette be, ámde az utóbbi időben áltudományos körökben is rendkívül népszerűvé vált. Ez persze még nem lenne baj, a baj csak az, hogy eltorzítva. (Mint más fogalmak esetében is.)

- Először a következő módon jelentkezett a probléma: az elektromágnesség klasszikus kontinuum-elmélete szerint az elektromágneses mező maga végtelenül sok oszcillátor (rezgésre képes dolog) együttesének tekinthető, amely rezgéseknek nincs fölső határfrekvenciája. Azonban az oszcillátorok mennyisége növekszik a frekvencia növekedtével, ezért ha igaz a klasszikus termodinamika ekvipartíciós tétele, akkor a rendszer teljes energiája végtelen lenne.

- A kvantumfizika szerint sem az nem igaz, hogy (egy adott kölcsönhatásnál) ne lenne határfrekvencia, sem pedig az, hogy a frekvenciától függetlenül érvényes lenne az ekvipartíció. Rezonancia-folyamatokban az energia csak egész adagokban (h*nu egész számú többszöröse) cserélhet gazdát, ami olyan kvantumstatisztikákra vezet, amelyek szerint a magasabb frekvenciás módusok betöltöttsége rohamosan kisebb (habár a hőmérséklet emelése némileg javít rajta).

- Viszont az az is következik a kvantumfizikából, hogy minden elvileg lehetséges oszcillátor rendelkezik egy bizonyos minimális energiával (1/2*h*nu), amit végleges hatállyal nem lehet elvenni tőle, ezért aztán még az abszolút zérus hőmérsékleten is megmarad. Ha végtelen sok oszcillátorral számolunk, akkor ez is végtelen nagy energiára vezetne, ezért aztán határt szabnak a dolognak ("renormálás"). Ettől függetlenül az oszcillátorok zérus ponti energiájának összege nem kicsi, sőt, meglehetősen nagy.

- Az oszcillátorok 1/2*h*nu nagyságú zérus ponti energiája azért nem távolítható el végleges hatállyal, mert ez csak fele a minimális energiakvantumnak, ami ugye h*nu. Dinamikailag úgy lehet elképzelni a dolgot, hogy bár megindulhat az energia rezonanciaszerű átadása, az nem mehet végbe, mert ahhoz hiányzik az energiakvantum "hátsó" fele, amiért is úgy változnak meg a fázisviszonyok, hogy a folyamat felénél visszafordul az energiaátadás iránya.

- Azt látjuk tehát, hogy végleges kinyerése nem lehetséges a zérus ponti energiának (amíg csak az oszcillátor létezik), viszont átmeneti időre kölcsön vehető. Erről is szól a Heisenberg-féle határozatlansági reláció, ami szerint az oszcillátorok energiája bizonytalan, ugyanis egy dt időtartamra dE energiával megváltozhat, ahol e két mennyiség szorzata még vákuumban is legalább h-vonás. Magyarán, rövidebb időre nagyobb energia kölcsönözhető. (Ez kölcsönzési effektus magyarázza az ún. alagút-effektust is.)

- Ha energiát végleges hatállyal szeretnénk fölszabadítani, akkor annak lehet az a módja, hogy fölszámoljunk bizonyos energiát tároló szabadsági fokokat (módusonként 2 van belőlük). Ezt az ún. korpuszkulláris anyaggal viszonylag könnyen meg tudjuk tenni, valamilyen szerkezeti átalakítás révén.

- A részecskéktől mentes fizikai tér esetében NEM ISMERETES, hogyan lehetne redukálni az oszcillátorok (vagy rezgési módusok, vagy szabadsági fokok) számát. Ez a redukció mindenesetre a fizikai tér struktúrális átalakítását jelentené.

U.I.
Amikor Egely és Boday a "Bevezetés a Tértechnológiába" címü iszonyatot írták, már réges régen paráztak. Olyan is.

Előzmény: stika (100)
stika Creative Commons License 1999.07.12 0 0 100
Kedves egaMage,
sokmindent nem értek a fejtegetésedből.
1. Minek kell befesteni a szobát feketére, ha utánna még befedjük vaslemezekkel?
2. Ha szoba üres, akkor mit keres ott az atom az ő elektronjaival? És pláne mit keres ott a mérőműszer, amivel az elekton energialeadását mérjük?
3. Heisenberg óta tudjuk, hogy mérés csak úgy önmagában nincs. Amit annak nevezünk, az a mérőműszer és a mérendő objektum kölcsönhatása, ami meghamisítja a mérést.
4. Már miért kellene közeg az elektromágneses hullámok terjedéséhez? Vákuumban is nagyszeűen terjednek. Hasonlóan nem kell közeg a fény terjedéséhez. Tudtommal ha egy elektron magasabb energiaszintről alacsonyabbra kerül, akkor fotont, azaz fényt bocsát ki.
5. Ha a szobában nincs semmi, és minden külső hatást kizártunk, akkor hogyan közlűnk energiát az atommal? (Ami mellesleg szintén nincs ott.)
Előzmény: egaMage (82)
Alfred Creative Commons License 1999.07.12 0 0 99
PomPom:
"...en maradok a gyakorlatnal, az elmeletisek meg talaljak ki hogy hogyan mukodik ..."
Én meg maradok lelkesen érdeklődő laikus felhasználó, és sokat álmodozom egy m-zárolt terepes benzines ZILről...
Szóval, nem akarlak sürgetni, de ... ;-)
Előzmény: PomPom (97)
Törölt nick Creative Commons License 1999.07.12 0 0 98
Engem csak az rendített meg nagyon, hogy annak idején jópár éve egyik barátommal egy unalmas technika órán, középsuli elso osztályában alkottunk elméletben egy örökmozgót. Meghánytuk vetettük, és muködoképesnek tünik. Azóta is. Persze sose nem építettük meg, mindenesetre engem nagyon elkeserít, hogy nem csak én vagyok ilyen okos, mivel a lentebb emlegetett oldalakon annak az örökmozgónak az ötletei köszöngetnek vissza:))
PomPom Creative Commons License 1999.07.12 0 0 97
vomit
hianyolom egaMage hozzaszolasat, miutan o olyan tudomanyosan magyarazta a jelenseget, igy aztan arra szamitottam, hogy a vizbontasos bulihoz is hozzaszol, de hogy eddig miert nem tette, azt remelem hamarosan megtudjuk. A vizautoval nekem is bajom van, elsosorban azert mert meg nincs kesz :) ahogyan egaMage jol felismerte, a +energia kicsatolasahoz minel nagyobb gyosulas valtozasra van szukseg, ill. asszem o ugy fogalmazta hogy nagy gyorsulasnal tortenik, a villamok kapcsan mondotta: "Na ott a gyorsulás ami üti a zpe-t és kicsatol belőle frankón.". Velemenyem szerint a minel nagyobb gyorsulas valtozas az ami vegso soron a kicsatolast eredmenyezi, nem pedig az allando nagy gyosrulas.
A mai fizikai fogalmaink mellett 100%-nal nagyobb hatasfok ertelmezese lehetetlen, meg egyebkent is, hagyjuk a % szamitast, konnyen belathato hogy etelmetlen olyan esetben, ahol olyan helyrol tortenik az energia kicsatolasa, ami nem szerepel a kicsatolas hatasfokanak kiszamitasara alkalmazott kepletben! Meg kulonben is, en maradok a gyakorlatnal, az elmeletisek meg talaljak ki hogy hogyan mukodik :))) Persze ez nem ilyen egyszeru, mert azert a 2 osszefugg, de azert en szeretem kiprobalni a gyakorlatban is, mielott teljesen teret engednek az elmeletnek, es ez sajnos nem mindig sikerul, lasd pl. atombomba :)))) na, ez csak poen lett volna :)))
Bye, PomPom
vomit Creative Commons License 1999.07.10 0 0 96
PomPom
a vízautóval bajom van.
az jó ötlet, hogy a zizegő erős mágneses tér érje az elektrolízis alatt a vizet, de a 65 százalékos hatásfokot akkor is keveslem.

egy hasonló vízbontásos készülék az egyik hivatkozott találmány (US04107008). a US04107008__.tif.26.s0.35.r0.gif számú/nevű kép alján a hatékonyságánál azt írja a pasas, hogy 65 százalék. a következő pédzsen molokkal számolva 83 százalék jön ki, de ez is kevés.

ha itt nem tévedett legalább egy tizedesjegyet (650%), akkor be se fog indulni a kocsi motorja, és pláne nem termeli meg a folyamat fenntartásához szükséges áramot.

javaslom ellenőrizni egyébként, hogy ugyanazok az elektródák, ugyanolyan áram mellett mágnesen térrel és anélkül több hidrogént bírnak-e termelni,
lehet csak a frekvencia rossz. állítólag sima vibrációval is lehet vizet bontani.

Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.08 0 0 95
PomPom,

Az építéssel kapcsolatban eszembe jutott az az olcsó vicc, amit a névrokonod szokott mondani: (Picúr) Megvárhatlak? Szal, hogy ez lesz egy kis idő, nem?
Mellesleg csatlekoznék az utánam szólóhoz, Alfredhez a kérdésekkel, nekem is pont u.a. jutott eszembe.

Egyébként, nemcsak az áramszolgáltatók érdeke játszik itt be, hanem az a közgáz tétel is , hogy ha egy technológia eccer teret nyer, qrva gyorsan kiszorítja a többi (alternatív) technológiát és egyeduralkodóvá válik. Ezért kellenek időnkét paradigmaváltások.

Én drukkolok, lécci beszámolni, hogy hogyan haladsz.

Geőcze Zoárd

Előzmény: PomPom (93)
Alfred Creative Commons License 1999.07.08 0 0 94
PomPom:
Általában nem illik ilyet kérdezni, de talán nem haragszol meg.
1. Mennyi a tervezett költsége a megépítésnek?
2. Mennyi idő alatt fogod megépíteni?
Jedlik Ányos részegységenként, alkatrészenként más-más iparoshoz ment a tervekkel, így a működő modelleket csak ő ismerhette. Te is így tervezed, vagy van lehetőséged (szakismereted, időd, megfelelő műhelyed) a teljes készülék sajátkezű elkészítésére?
Én már most várom a beszámolót a beindításról, drukkolok!
Előzmény: PomPom (93)
PomPom Creative Commons License 1999.07.07 0 0 93
Hali G.Zoard
Ha mukodik, es hat miert ne mukodne, hiszen tobb hasonlo keszulek van szabadalmaztatva, nem csak ez a ketto, akkor remenyeim szeint olcsobba lehetne tenni vele az eletet, szinte mindenki szamara. Felmerulhet a kerdes, hogy ezt eddig mas miert nem csinalta meg vagy hogy a kulonbozo energiaszolgaltatok miert nem alkalmazzak? A kulonbozo alternativ technologiakat az energiaipar ismeri a legjobban es miutan iszonyu nagy penz van az energia szolgaltatasban, es ahol a legtobb a penz, ott a legkapzsibbak az emberek, ezert ott vigyaznak a legjobban az erdekeltsegeikre. Visszaterve az eredeti kerdesedhez, ha sikerul mukodesbe hozni, akkor a teljes epitesi leirast kozkincse szeretnem tenni, hogy barki konnyen megepithesse es hasznalhassa. Beepitheto autoba rejve, muszaki vizsga elott ki kell szerelni, utana meg vissza :), de lakasba is hasznalhato kozponti futeshez, csak egy ioncserelo kell es maris mukodik csapvizzel, baromi olcson nagy tereket lehet befuteni, vagy bkv-tol buszjaratot atveszel es uzemelteted, vagy lerobbant tavhofutesi kazant veszel berbe es te tartod karban... tobb felhasznalasi lehetosege lenne, most mar csak a megepites van hatra :))) remelem nem voltam tul hosszu! ja, es remelem hogy hosszu eletu leszek :)))
Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.07 0 0 92
PomPom,

Mi izgat ezen kütyük megépítésében? Nem kötözködni akarok, tényleg.
Van u.i. egy trükkös kérdésem: mivan, ha működik?

G.Zoárd

Előzmény: PomPom (84)
Geőcze Zoárd Creative Commons License 1999.07.07 0 0 91
Szasz Mage és All!

Köszönöm a választ, meg a könyvcímet is, én aki vagyok kissé felician.
Igazából, a kérdések attól lettek, hogy nem látom tisztán a modellt, amit (eddig) a "renegát" tudósok alkottak. Nem azt kérdőjelzem meg, h. a zpe létezik, de megpróbálok valamit megérteni abból, amit mostanra megtudtunk róla. (Ja, a fogalmazási pontosság miatti para nem genyózás, csak kérdés volt, és köszi a választ.)
Azért elég fura egy jószág lehet ez a zpe, eddig csak extrém helyzetekben "jött elő" (bungee jumping közben is van ? :-) ) és nem valami barátságos vele dolgozni, nemigen mutassa az orczáját. Jól látom?
Ha igen, az a kérdésem, hogy hogyan tovább: Igazábul az izgat, amire a zpe mélyebben fekvésével utaltam, t.i., miért "nyomja el" a hagyományos energia (hatása) a zpe-t? Meg mégegy, miért pont azokon a bizonyos részecskéken fejt ki hatást, amiken?

Túl azon, hogy fizikailag érdekes a kérdés, az a gynúm, hogy ennek a dolognak a mélyén valami sokkal nagyobb horderejű történet lakik (mongyuk a csillagászat, vagy az egyesített térelméletek szempontjából), mint ahogy az most láccik. Vagy nem? ()Nem emlékeztet Téged ez a dolog az Aether meg a mindenféle fluidumok elméletére? Tudod, nagy homogén katyvaszba mártott világegyetem.)

Köszi,

G. Zoárd

Előzmény: egaMage (89)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!