Tovabbra se ertünk egyet. Biztos vagyok abban, hogy a rendelkezesre allo lehetösegekkel (energiahalozat microgrid/grid/supergrid, 202x-es evek) elrendezessel, a digitalizacio lehetösegeinek kihasznalasaval ~100% megujulo lehetseges (persze, ha 1esek csak kritizalni tudjak, akkor szamukra nem adodik meg ez a lehetöseg).
A rendszer igy szepen "mutal" a centralis felepitesböl a decentralis iranyaba ... a fossziliseken alapulo rendszerböl a dekarbonizacio iranyaba ... A meglevö fosszilis erömüvek "beugrasara" (residual load) egyre kevesebb szükseg lesz. A kapacitast fenn kell ugyan tartani (a "dramai kijelentes", hogy "iccaka nem süt a Nap" tovabbra is igaz ... bar esetleg fú a szel, vagy ropog6 a biomassza ... ...).
(A tarolas pedig az a fenomen, hogy amit nem egetünk el rögtön, mert van megujulonk ... azt majd elegethetjük kesöbb, amikor kell (mert eppen nincs megujulo). Ez egy kivalo tarolasi moccer ... mondjuk gazt tarolunk a gazhalozatban ... a metan tud meg kicsit varni, hiszen evmilliokon keresztül ezt tette ...)
Europa celja 2050-ig ki van tüzve, utana lehet barmikor nezni ... (ha valaki abban remenykedik, hogy akkor mar nem lesz EU ... hat akkor merengjen azon, hogy mit tud megoldani az EU nelkül).
De az mar elegendö lenne, ha a GHG kibocsatas a harmadara esne. Az pedig nagyobb vonaglasok nelkül elerhetö.
Ha Europa a fosszilis energia harmadat hasznalna, akkor mar nem lenne "zsarolhato" mas (esetleg lator, a helyzettel visszaelö) allampk altal ... a klimaproblema (europai resze) is valamennyire meg lenne oldva).
De fel lehet tenni azt a kerdest is, hgy Magyarorszag pl. hogyan tervezi a primerenergia felhasznalasanak a harmadolasat (mondjuk ~2040-2050-ig)? Jo a villamosenergia területen "beugrik" Pax2 (de kiszall Pax1), ami azt jelenti, hogy a villamosenergia ~harmada szarmazik majd onnan. Közben Magyarorszag (remelhetöleg) fejlett orszagga valik (ami azt IS jelenti, hogy a villamosenergia felhasznalasa kb. a primerenergiaigeny negyede).
Az pedig ismet azt jelenti, hogy Pax2 a magyar (~2040-es) primerenergiafelhasznalas ~8-9%-t adja majd (legyen 10). Mi lesz a "maradek" ~90%-kal. Az honnan jön majd (egy fosszilis lehetöseget illetöen "szegeny" orszagban)? Az orszag ezen evekben nagyon beleeli magat Pax2-be (ami, mint köztudott kizarolag kölcsönböl epül) ... a strategiai celok elerese viszont csak ezzel az egyetlen "nagy durranassal" nem fog menni ...
Ha ez a teljes kapacitás, akkor tulajdonképp egyetértünk. Én is ezt mondtam. Kínában leszámoltak az 1000 GW-os nukleáris álmodozással, a nukleáris kapacitások építése még az energiaigény növekedését sem képes fedezni, nemhogy bármiféle fosszilis kapacitást kiváltani.
Teljes kapacitassal. Hiaba akarnanak elkolteni egy evben 1000 milliardot, ez nem szelmalom, amit barki kepes epiteni. Viszont cserebe kiszamithato, atombiztos teljesitmenyt ad.
Errol jut eszembe: 2019-ben a magyar aramfogyasztas egy hangyanyival nott 2018-hoz kepest, viszont a termeles joval nagyobb mertekben (az import csokkent). Majd ha meglesznek a reszletes szamok, akkor kiderul, hogy miert, de arra tippelek, hogy a hosszabb atomeromuvi ciklusra valo atallasnak lehet jelentos szerepe. Amikor az egyes blokkok atallnak, az teljesitmenycsokkenest okoz (a szokasosnal hosszabb a leallas), kesobb viszont no a teljesitmeny, mert hosszabb ideig megy folyamatosan.
"hiszen remenytelenül lemarad a szelkeleppel, vagy a PV-vel szemben."
Amit az atomról írsz, alapvetően igaz, de a fenti - örökösen újra előkerülő - megállapítással azért az a bajom, hogy nagyon nem akarod (akarjátok) elfogadni, hogy ez bizony alma-körte összevetés, ahogy már ezerszer kitárgyaltuk, pusztán ezekre a megújulókra alapozva soha nem lesz használható, megbízható alapellátásra képes rendszer kialakítható - ha meg az évszakos tárolás is mögé kerül (ami jelenleg még megoldatlan), akkor rögtön durván módosul a képlet...
A nukinak meg lassan tényleg betesz az, hogy ha a "járulékos" katonai vonzataival nem számolunk (ez utóbbi fogja valamilyen - feltehetően töpörödött - szinten életben tartani), akkor igazándiból már egyáltalán nem éri meg, sőt, a teljes életciklusra kivetítve (bányászat-dúsítás, majd hulladék kb: végtelen idejű kezelése) még csak nem is olyan környezetbarát.
Abbahagyni nem fogjak ... hiszen Kina egy NAGY atom6alom kivan lenni ... es atomfegyvereit legalabb a hadsereg kepessegeinek növekedesi ütemeben kivanja felskalazni. Ezrt pl. soha nem mond le a "fuel-cycle" kapacitasarol ... nomeg nyilvan az urandusitasrol se ...
Szerintem tul gyors is a kinai atomeromu-epites uteme. Ez nem szelmalom, amit megepitunk, aztan ahogy esik ugy puffan, majd lesz vele valami a jovoben. Egy atomeromunel szaz evre kell tervezni.
A masik problema az, hogy mindenfele tipusu reaktort epitenek. Ez szinten nem jo, ha csak 1-2 tipus van, akkor sokkal komolyabb tudas-tapasztalat epulhet ki. Szerencsere mar van teljesen kinai tervezesu tipus, valoszinuleg egyre inkabb arra fognak raallni.
A vilag primerenergia igenyenek jelenleg ~4-5%-t biztositja a zatomenergia (a ~60 eves arabykorszaka utan). Ha te is ugy latod, hogy a jelenlegi kapacitast nem lehet, mondjuk bvelathato idön belül (legalabb) tizszerezni (az tovabbi ~4000 reaktort jelentene ... es mondjuk ~30-40 000 milliard $-ba kerülne) ... beleertve az uranbanyaszat felskalazasasat is, akkor a zatomenergia szinte semmilyen szerepet nem jatszhat a zemberiseg jövöbeli energiaigenyek a megoldasaban ... vagyis mast kell keresni.
Csaxolok, hogy amennyiben a fuzio tip-top a mai napon tetötöl-talpig "kesz lenne" ... hat azt se lehetne belathato idön belül felskalazni (mondjuk 1-2 evtized alatt ezres darabszamban felepiteni ... ami hetente 1-2 db-ot jelentene) ) ... ugyhogy csak örök "remenyseg" marad6, hiszen remenytelenül lemarad a szelkeleppel, vagy a PV-vel szemben. Volt mar sok ilyen. Tul bonyolult lett, nem lehetett elterjeszteni ... oszt idövel rauntak ...
Persze kutatgatni, fejlesztgetni ... azt lehet, hiszen az mindössze nehanyszaz milliard $-ba kerül ...
Nagyon igaz, de a kínai atomtervek visszafogásának valójában nem ez a gyökere, hiszen ez ismert tényező, amivel kalkulálni lehet.
Három ok látszik kirajzolódni.
1. Biztonság. A kínai vezetés szembesült a valósággal, az atomerőművek korántsem olyan biztonságosak mintamennyire az atomipar sulykolja. A politikai nomenklatúra szembesült vele, hogy belebukhat egy csernobili, vagy fukushimai méretű katasztrófába, ezért visszakozott a GEN II-es erőművek további építésétől.
2. Építési és költség bizonytalanságok. A GEN III-asok építése kudarcokkal szegélyezett és szinte kalkulálhatatlanok a költségek, betarthatatlanok a határidők.
3. GEN IV víziókkal való leszámolás. Tisztában vannak, hogy a jelenlegi technológia nem alkalmas nagymértékű felskálázásra az urán korlátozott hozzáférhetősége miatt. eredetileg a következő nemzedék szaporítóreaktoraival zárták volna az üzemanyag ciklust, erről azonban belátván a tervek irrealitását lemondtak.
Fizikailag nem lehet 76 milliard dollart elkolteni fel ev alatt atomeromure. Minel egyszerubb, primitivebb valami, annal konnyebb belole millioszamra epiteni, amire mehetnek a tizmilliardok.
A kinai allamnak van penze, peldaul gyorsvasutra vagy autopalyara ennel tobbet is elkolt. Azokat is futoszalagon lehet gyartni. Az atomeromu nem ilyen, plane nem szelmalom, oda komolyabb tudas kell.
Szelmalmot azert lehet sokkal gyorsab ban epiteni, mert szelmalmot rengeteg modell szerint lehet finanszirozni. Atomreaktorokat azert nem lehet eleg gyorsan epiteni, mert azok kizarolag az allami csöcsön logva epülhetnek. Az allamok csöcsei pedig ugy tünik ... kiszaradtak.
"van szén, van vas, van olaj, áram, kaja pia, van minden, növekedni kell. Ez már így megy míg a kapitalizmus fékezés nélkül rohan bele a kimerült természeti erőforrások betonfalába"
semi probléma jobb ez igy mind egy barlangba tengödni nemigaz?
Szelmalmot lehet leggyorsabban epiteni. Ahogy a lenti hirben szerepelt, fel ev alatt 76 milliard dollart koltottek ra (es napelemre). Ilyen utemben nem lehet a penzt kolteni atomeromure, az egy "kicsit" bonyolultabb dolog.
De a pénzzel nem tud bitcoint bányászni, ahoz áram kell és mindég kell.
halastóba is lehet gyorsan pénzt invesztálni, de megenni a halászlevet csak majd legkorábban 2 év múlva, de rántottcsirke már hónap múlva lehet. Csak hát többet eszik.
A tenyérnyi napelemmel és a talicska szénnel szoktam példálózni ezeknek. Ráfogva, hogy kb annyi emberi munka van mindkettő mögött mire előáll. A kis napelemben több az energia viszont vagy 20 évig kell ért csendben sütkérezzen a napon, a szén viszont 5 perc alatt elfüstöl és mozdulnak a nagy olajos vasdarabok már megfele. (-: A nagy égben meg majd lesz vele valami, látszani nem látszik. )-:
Valahogyan megállapították, hogy nem is használnak áramot. Más hibridnek nem tudom volt e egyáltalán kedvezménye. De ez nagy akadály, számolgatják, hogy legalább 50 000 nyilvános töltőhely kellene az eu ban, gondolom főleg a nyugati részére értve, mert a lakosság 80-905 a nem családiházban lakik.
Ezen volt itt vita még 2018 decemberében és mondtam, hpgy 29 végéig még a nyomait se fogjuk látni, a nagy táblákat se, hogy hány milliárd támogatással létesül itt ott amott az elektromos töltőhely. na, a lidle kért engedélyt 120 pontra, de ennyi ami tudomásomra jutott. Most is azt mondom, ebben az évben se fogunk látni kezdeményeket se...... sőt, nem állítom, de meg se lepne ha ez év végén már engedély köteles lesz az otthoni autó töltés is. Mint a gáz, kút kezelő tanfolyam meg stb...
Azok a plug-in-hibridek (amik nálunk is zöld rendszámot kaphatnak) - ezek csak egy csoportot jelentenek a hibrideken belül, de úgy látom, te következetesen összekevered őket. De amúgy igen.
Szelmalmot lehet leggyorsabban epiteni. Ahogy a lenti hirben szerepelt, fel ev alatt 76 milliard dollart koltottek ra (es napelemre). Ilyen utemben nem lehet a penzt kolteni atomeromure, az egy "kicsit" bonyolultabb dolog.
Gondolom megtorpant a növekedés, vagy csak nem gyorsuló, azt nem tudom.
Biztos, hogy a miatt is, de épülhetne más is. Szerintem a szén erőmű az ami leggyorsabban aktiválódik. Mint pl a ponty, 1200g takarmányból lesz 1000g de 2 év kell hozzá, míg a csirke 5 kg ot megeszik 1 kg ért, de 1 hónap alatt megvan. (kb így néz ki)
Ez már így marad, ezt a politikát követi a magyar is, szigorú ugyan a költségvetése az államnak de önti a pénzt a bank, az laza. Minden van, mondja az elnök Matolcsy úr, van szén, van vas, van olaj, áram, kaja pia, van minden, növekedni kell. Ez már így megy míg a kapitalizmus fékezés nélkül rohan bele a kimerült természeti erőforrások betonfalába.
A 2008/9-es valsag idejen a legtobb kormany probalta elenkiteni a gazdasagat. Volt, ahol a regi autok cserejebe nyomtak a penzt (pl. USA, Nemetorszag), Kina viszont a legtobbet az elektromos halozat modernizalasara koltotte. Ha jol emlekszem az adatra, 300 milliard dollart. Valoszinuleg nekik van a legmodernebb halozatuk.
Nem állították le a zöldforradalmat, csak nagyon rárepültek a támogatásokra olyan helyeken is, ahol nem volt meg az infrastruktura a rendszebe integráláshoz.
Arról is volt szó, hogy Kínában lehet gazdaságosabb mint máshol mert van ahol nincs még semmi. 40 millió embert írtak valahol akiknek nincs áram ellátás és nem is lesz bekapcsolva hálózatba.
A szénerőműveket a megbicsaklott atomprogram helyettesítésére építik.
Az atom is megújuló energia, ugyan az legalábbis ebből a szempontból, hogy nagy beruházás olcsó üzemelés. A szén ennek az ellenkezője, de úgy látszik most az kell nekik. Nem tudom csak gyanús, hogy fegyverkeznek. Az usa is növelte a katonai kiadását is, hátrált a szén korszak felé vissza is.
