A garázsunk feletti helyiséget szeretném kialakítani dolgozószobának a padlástérben.
A garázs porotherm födémrendszerrel készült, felül csak a beton van.
Erre szeretnék valamilyen száraz technológiás padlót fektetni, mert nem szeretnék már betont felhordani a felső szintre.
25 m2-ről van szó.
Két lehetőségen gondolkodom:
1. A betonra 5x5 stafnik párnafának letéve, közte 5 cm-es EPS100 hőszigetelés. (Maradt meg EPS100 az építkezésből). Erre OSB lap, majd laminált padló. A fűtés pedig mennyezetfűtéssel megoldva.
A párnafák közé szorosan beszabott EPS nem fog nyikorogni?
2. Valamilyen száraz technológiás padlórendszer, amibe tudok fektetni padlófűtés csöveket.
Tudtok ajánlani ilyen rendszert? Van vele tapasztalatotok? Én eléggé elvesztem a netes kínálatban.
Szeretném a házunk konyha-étkezőjét (ami inkább nappali az igazi nappaki mellett) lassacskán felújítani. Járólapos most, de már van vagy 27-28 éves. Egyszer járt nálam egy mester, aki a fürdőt újította fel, akkor kérdeztem, hogy rá lehet-e új réteg járólapot tenni. Megkopogtatta és azt mondta, hogy nem, mert mischungos (nem mozog egy lap sem, nem hupog, de van olyan, ami el van repedve). Folyamatosan agyalok, hogy mi lenne jó. Esetleg laminált padló a meglévő járólapra? Vagy inkább felszedni és új járólap? Az a gondom, hogy van 4 benti kutya, 1 benti macska és még mi is:) Pont úgy van a nappali, hogy nem lehet kikerülni, rögtön ez jön a bejárat után. Egyrészt nem tudom, létezik-e olyan nem horribilis árú laminált padló, ami bírná a strapát a konyhában és a kutyakörmöket is (esetleg közületi)? Gondolom, ezt megfelelő alátétekkel rá lehetne rakni. Ha mégis járólap csere lenne, van-e valami új technológia, amivel gyorsabban mehetnek a folyamatok? Nem tudunk elköltözni sajnos pár napra ekkora állatsereglettel sehova sem. Azt is meg tudnátok esetleg adni, hogy a bontás után hogyan nézne ki a rétegrend, mik a folyamatok és azok mennyi ideig nem járhatóak, használhatóak?
Köszi szépen még egyszer! Kitalálom, ha odáig jutok. Leginkább -gondolom- attól függ, hogy a helyi emberrel beszélve mi lesz. Ha nincs a Bobcathez kis kanala, és 50-es alap kell, akkor sok lesz a beton. Ha kézzel kell kiásni, akkor annak lesz költsége. (Az én derekam már nem bírja úgy az ásót, mint 30 éve. :-) ) Szóval lehet, hogy egy sík tükör, és vasalás éri meg majd a legjobban. De egyelőre még várom, hogy az önkormányzat mit mond, lehet-e a telekre gazdasági épületet, vagy nyaralót tenni szennyvíz bekötés nélkül, vagy házi szennyvíztisztítóval. (A csatornához átemelő kéne, de annyit nekem nem ér a dolog, akkor inkább meg sem vesszük ezt a telket.)
15 cm vtg. vb. lemez már elmegy jelen esetben szegélygerenda nélkül is. A szegélygerendás megoldás nem olcsóbb, vagy nem sokkal, de több munka. A metszet szerint is lehet csinálni de a szegélygerenda alatti sóder/zúzottkő elég a lemez alatt is. Rézsüvel följebb lehet jönni.
A lemez szabad szélében mindig jóval nagyobb az igénybevétel mint beljebb. Jelen esetben a tetőből és a falakból származó összes függőleges nyomó és HÚZÓ (esetleg, ha a szél az erősebb) erőt a szegélygerenda veszi föl és osztja szét. Ha elég vastag a VASBETON lemez akkor a szegélygerenda elhagyható.
Köszi szépen a részletes válasz! Gyakorlatilag kitermelek 30 centi termőföldet (már ha van annyi), csinálok egy tükröt, beterítek annyi 0-20-as murvát, amennyi tömörítve 10 centi lesz, körben bezsaluzok-bevasalok egy szegélygerendát (súly, szél- és hóteherre számolva), a "köztes részt feltöltöm és tömörítem további 10 centivel, aztán jöhet a beton? A végeredmény egy "alulbordás lemez", azzal az "apró" különbséggel, hogy maga a lemez nincs vasalva. (Ha meg méretezés azt adja, hogy 20 centiből nem jön ki a gerenda, akkor nyilván mélyebbre kell menni.) Valami ilyen?
Ha az ágyazat elég tömör a beton lemez alatt akkor nem vagy alig keletkezik benne hajlítás vagy nyírás (átszúródás). Ebből az következik, hogy a dilatáció szab határt a méreteknek. 4x8m még menni fog egyben is. Azonban szegélygerenda kell. A vasalt sávalap azóta előírás ami óta az Eurocode van érvényben. A talajcsavarral nem szimpatizálok, nehéz jól becsavarni. (házilag gyakorlatilag nem is lehet) A szélnyomást, szélszívást érdemes figyelembe venni.
Ugyanez az alapozás egy földszintes, maximum 4*8 méteres, faszerkezetű nyaralónak (15-ös gerendaváz, kitöltő szigetelés, kívül-belül lambéria, esetleg belül gipszkarton, 40o-os tető, de beépítetlen tetőtér) elég lehet? Ha egyszer konkrét lesz a dolog, nyilván tudok rá folyóméter súlyt számolni, tehát ha azt megmondod, meddig "vagyok jó" egy ilyen 10 centi körüli lemezzel, az is nagyon elég. (Az alternatíva a talajcsavar, plusz gerendaváz, (vagy beton alaptestek, és arra a gerendaváz, mint a klasszikus Erdért faházaknál), de annál ez jobban tetszik, mert ugye itt megvan az aljzatbetonom is egyben. És hát ilyet nem az örökkévalóságnak épít az ember, szóval a vasalt sávalap erősen túllőne a célon.
80-as évek elejéről-közepéről származó csempét vertem le egy téglafalról. Maga a burkolás is azonos korú lehetett. Itt-ott már felpüffedt a csempe, mert a nyílászáró cseréje előtt vizet kaphatott a fal. Alatta a ragasztóréteg és néhol a vakolat annyira el volt öregedve, hogy egy kis aláütögetést követően szinte levált magától. Úgy döntöttem, hogy a helyenként málló vakolatot tégláig leverem. Kérdésem az, hogy ha ezek után mélyalapozóval lekenem a téglafalat (tehát közvetlenül a téglákat), akkor arra mehet-e a csemperagasztó vakolatként. Utána amerikai csempét (farost hátlapú panelt) ragasztanék a falra a saját szerelőragasztójával. Ez így oké? Egyszerű, nem fogazott glettvassal felhordhatom a csemperagasztót? Utána simítanám, vízszintezném.
"10 cm vasalt beton elég lenne? egy autó állna bent + 1-2 polc stb."
Ha a beton alatt elég tömör az ágyazat akkor lehet elég és nem föltétlenül kell bele vas. Ha nincs jól tömörítve akkor nem elég a 10 cm. 10 cm vtg. betont lehet vasalni, de nem sok értelme van. A belső erők karja gyakorlatilag majdnem nulla. A teherbírást úgy kell kiszámolni, hogy szorozzuk a belső erők karját a vas mennyiségével és szilárdságával. Mennyi lesz a szorzat, ha az egyik tag közel nulla?
Elméletileg elég lehet 10cm vasbeton, a vasalás a kérdés benne. Viszont, amennyiben hőszigetelni akarod, akkor ne "lépésálló" hőszigetelést tegyél bele. Amit a köznyelv lépésállónak nevez, az EPS-N100, ez kevés egy garázsba, oda inkább EPS-N150 szükséges, de tehetsz EPS-N200-at is, vagy XPS-t, tuti, ami tuti.
A szinten tudsz emelni, pl tömörített sóder feltöltéssel.
A melléképület tetejét szeretném hőszigetelni. Féltető, cserepes lemez van a tetején, a problémám, hogy a lemez alatt párazáró fólia van pára áteresztő helyett.
Mivel lehet így hőszigetelni, hogy ne rohadjon be a szigetelés? Üveggyapot gondolom nem megfelelő erre a célra, mert felülről nem tud kiszellőzni?
Lakóházon belüli garázs, de nem lett feltöltve szóval kb 45 cm el alacsonyabban van mint a lakótér ami jó is mert így legalább be lehet hajtani autóval.
Valószínű anno nem fejezték be mert nincs bevakolva és vízszigetelve, valami beton van bent bár szinte szó szerint csak bele lett hányva szóval "szerelőbetonnak" jó lesz. Kerül rá vízszigetelés (+ lehet 5 cm lépésálló hőszig is - lesz fűtés is) és ezt követné a beton. Ahogy néztem 15 cm-et kényelmesen lehet emelni a szinten és akkor még be is lehet állni.
10 cm vasalt beton elég lenne? egy autó állna bent + 1-2 polc stb.
Az még hozzájött, hogy meg lett emelve stáflival(5cm-el )a gerendamagasság, + ennyi höszigetelö került rá.Az emelés miatt a csatorna kampokat is ujra kellett rakni,+ 25fm álványozás. Külsö- belsö vápánál vágni kell.Saját kisteherrel hozták a cserepet 3 forduloval, mert igy nem a földröl kellett felszedni.
Nem orabérben voltak és nem tököltek, ez ennyi volt....
Hát ez jó sok idő, én kevesebbre gondoltam volna...
Még 92-ben csináltuk anyámék házát, ami 100 m2 körül volt. Ott öten voltunk, azok közül kettő látott már tetőt de egy sem volt szakember.
Cserép le, léce csere, új bádogok és cserép vissza volt 3 nap. Azóta is jó.
Úgy saccoltam gyakorlott 3 szakembernek nem kerülhet több időbe 7 -8 napnál a 200 m2 tető.
Mondjuk 8x3 =24, napi bruttó 30 ezerrel számolva még mindig csak 720 ezer.... Hát nem tudom, meglátjuk, de millió felett már elgondolkodom hogy megcsinálom magam valahogy részletekben.
Némi tetőfelújításra volna szükség. Kis szerkezeti ácsmunka, újralécezés, fóliázás és verébdeszka csere a terv.
Kilencvenes évek végi tatai cserép van fent , arra gondoltam veszek bontottat és abból kiegészítve visszatesszük ami most fent van. A szaki szerint akivel beszéltem ez nem volna túl jó, mert az ilyen régi cserepek már nem fognak tökéletesen passzolni egymáshoz.
Igaza lehet, vagy annyira mégsem nagy probléma ez, inkább más megfontolás motiválhatja ezt a véleményt .
Volt már előtte itt egy másik tetőfedő, aki nem említett ilyesmit, viszont 2.1 millió+áfa munkadíjat kért, amit kizárt hogy kifizetnék. 200 m2 tető, úgy gondolom 7-10 napos munka lehet 2-3 hozzáértő számára. Szóval szerintem ez legalább háromszorosa az elfogadható árnak. Ti mit gondoltok nagy vonalakban a munkadíj kérdésről?
Van egy kb. 5,5 m x 3,5 m bruttó alapterületű, kb. 3 m gerincmagasságú féltetős épületem. Gyakorlatilag 6 db 30x30-as vasalt zsalukő oszlopon elhelyezett féltető, egy kis előtetővel. Amikor építettem, még 50 m3 volt az engedély nélkül építhető épület. Szeretném kibővíteni, a jelenlegi hosszabb oldal mentén "tükrözni", 100 m3 nettó térfogat alatt maradnék, így kevesebb papírmunkával jár.
A 3 méteres gerincmagasság elég alacsony hajlásszögű tetőt eredményezett, így ezt is szeretném egy méterrel megemelni és egy teljesen új tetőt építeni. Hogy célszerűbb a magasítást megoldani?
- Húzzak fel még négy-négy sor zsalukövet a középső három oszlopra, és ennek a bővítmény oszlopnak a vasalatát ragasszam bele a meglévő betonba?
- Ácsoljak egy 1 méter magas, 5,5 méter hosszú "keretet" pár helyen merevítve magasításként a jelenlegi taréjszelemenre, azzal megegyező keresztmetszetű (12x12 cm) gerendából?
- Hagyjam a taréjszelement a csudába, és támasszam egymásnak a szarufákat, plusz a jelenlegi taréjszelemen magasságában fogópárokkal fogassam össze őket.
A tetőfedés alapján vannak a különbözőek a beépítőkeretek nem olcsó/drága a különbség, a szakkereskedésben megmondják melyik cseréphez melyik kell. A gyári beépítési útmutató pedig a korábban berakott videon van ami a Velux gyári ajánlása.
Helló. A cserepet nagyából lekell szedni. Kb amekkora az ablak. Az ablakot rákell tenni a cseréplécre, és be rajzolni, annyit kell levágni a lécből, amennyi belóg. az ablakon van 3-fajta gallér. Az első a cseréplécre. A második, és a harmadik. egy ólomlemez. Az kell a cserépre hajtogatni.
Tető ablakot kell cserélnem, ahogy elnéztem nem egy NASA program, de mi határozza meg hogy a tetős síkjában hol helyezkedjen el, néztem beépítő videót, de ott a keretre 4 fület csavaroztak fel, és annyi, de gondolom nem mindegy hova csavarozom, kinek milyen vastag a tetőléc és a cserép. Erre van valami szabály?
A kazánon van beállítva 50 fokos előremenő hőmérséklet. Van egy elosztódoboz, abban vannak a különböző körökhöz tartozó csövek és szelepek (bocsánat, laikusként írom le).
A csöveket a padlóban vezették el, és a radiátoroknál a padlóból jönnek fel, de amikor épült a ház (2016/17) azt mondta az építtető, hogy ez nem igazi padlófűtés, de helyenként érezni fogom nyilván, hogy meleg a padló. Ez így is van, egy hosszabb fűtés esetén érezhetően meleg a járólap (most már meg fogom mérni, mennyire :D).
A házunkban a kazántól a radiátorhoz vezető csövek a padlóban vannak elvezetve. A fürdőszobában járólap van.
Gondolkodtunk rajta, hogy a fürdőszobában a meglévő járólapra (alátétlemezzel) klikkes rendszerű vinyl padlót tennénk. Nemrég olvastam viszont az ilyen termékeknél, hogy egyes típusaik bár rakhatóak padlófűtés felé, de maximum 27 fokos padlóhőmérséklet esetén. Egy hosszabb fűtés esetén a fürdőszobában lévő járólap érzésre ennél melegebb szokott lenni (a kazán 50-55 fokos előremenő hőmérsékletre van beállítva), bár nem mértem meg semmivel.
A vinyl esetén ez a hőmérséklet azért van megadva, hogy hatékony legyen/maradjon a padlófűtés, vagy azért, mert a nagyobb hőmérséklet kárt tehet a vinyl padlóban?
Azért manapság a 200 literes bojler már nem időszerű.
A vezérelt áram és a nappali (24 órás) közötti különbség nem jelentős. v. 23,4 ft 24 órás 38 ft /kWó... korábban 50 %-kal volt olcsóbb.. A magyarázat a hálózat kímélési szempont volt.
De ha már megvan akkor miért ne használjuk.
Van még egy másik szempont is . A 120 -nál nagyobb bojlereket két embernek kell felszerelni. A 120 liter a határ. És ez bizony az árakban is meglátszik.
Amúgy a 20 év egy jó érték.
Nálunk 35 évig 120 literes volt, de mostmár elég a 80 literes is. Azzal is legalább 150 liter melegvíz nyerhető a vezérelttel.
Egyébként a tartálynak a lábak által bezárt területen kívülre kerül a súlypontja akkortól belép amiket írtam. Amíg a tartály nem mozdul meg addig a falban nem keletkezik erő a tartály miatt.
Ha a falat átfúrják és a másik oldalára tesznek egy elosztó lemezt annak többféle előnye van. Kihúzás ellen nem csak a dübel súrlódása dolgozik, hanem a lemez kerületén keletkező nyíróerő is. A teherelosztó lemez megnöveli a falnak a hajlításra gerendaként figyelembe vehető szélességét. Nincs azonban a teher oldalán a felfüggesztésből számítható nyíróerőre.
A dübel katalógusok a megengedhető húzó és a nyíróerőt adják meg.
"De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs"
A víztároló súlypontja nem a fal síkjában van, hanem azon kívül. Ez a távolság a súlyából számítható nyomaték karja. Az alsó-fölső támaszok távolságából, a víztároló súlyából és a súlypont fal előtti távolságából számítható a tiplikben keletkező erő. Szokásos esetben fölül húzás, alul nyomóerő van. Ezen kívül a rögzítő csavarokban nyíróerő is keletkezik. Magában a csavarban is keletkezik hajlítás, mert a tároló súlya a falon kívül, a támaszerő pedig a falon belül keletkezik, de ez nem szokott jelentős lenni. A tároló (teher) súlyából számított - csavarokban, illetve tiplikben keletkező - húzó - ill. nyomóerő igyekszik a falat hajlítani.
Igen elbírja. Ha átvanfúrva a fal akkor biztosabb. és a túl oldalt egy alátéttel biztosítani. Vakolatsíkon belül. A 150l tároló nehéz. De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs:)
Tíz centis Porotherm téglából épült válaszfal elbír 150 literes indirekt tárolót? Kézbe véve olyan vékony kis vacaknak tűnik ez a tégla... bár a falra rögzített dolgokat és a falak, dűbelek&csavarok teherbírását én mindig túlaggódom :)
Maga az anyag nem egyenletes, tehát a jobban sikerült iránynak nagyobb a teherbírása, de a különbség nem nagy. Irányonként a támaszok száma, távolsága számít. A teherbírást 2, 3, 4 és 5 támasznál másképp kell számolni (leegyszerűsítve).
" a 70 -es években kezdték alkalmazni a parkettákat.. Újra. addig megtette a linoleum , műanyag padló, a szőnyegpadló meg az egyéb olcsóság."
A Visegrádi utcai ház ahol korábban laktam az őtvenes évek végén vagy a hatvanas évek elején épült. Vizes helyiségekben kő, többi helyiségben parketta. Nem luxus lakótelep. Másrészt ha tényleg olyan hullámos a régi akkor a rárakott új is az lesz ha taknyolják.
Nem lesz nagy baj. Ha alattad is szoba van, elmegy ,.
Ki kivétel ha alattad funkcióváltást hajtanának végre. Pl. fürdőszobát , mosó konyhát rendeznének be, Te meg leszoknál a fűtésről. Akkor idővel elvizesedne a parkettád.
De mázlid van, mivel emeleti tehát nem földszinti.
Nagyjából ismerni kellene a födém szerkezetet.
Mondjuk a 70 es években már fa födémet nem építettek, főleg nem emeletes házakban. Tehát valami beton gerenda - béléstestes variáció. Sok féle van, lényegtelen -nálad. Arra tettek mindig valami feltöltést (salak perltbeton vagy ami volt ).
A lényeg ,hogy nagy baj nem lehet.
Az hogy ronda a parketta hullámos, hézagos az az anyag minőségétől... gyatraságától és a lerakó igénytelenségétől adódik.
Marad ott ahol van. Mehet rá a laminált, némi hab alátéttel. Azt majd az üzletben megmondják. 2 - 4 mm között.
Jó munkát.
Ha mázlid van az ajtó aljából se kell levágni.
A földszintes lakásoknál viszont ezer kór van a mi a parkettát gyötri.
Az lenne a legjobb ha betonra ragasztott parketta lenne. Azt ragasztották forró bitumenbe, ( bonovit ) majd különféle ragasztókba, jellemzőjük a rondaság.
Azt kifelejtettem, hogy ez egy második emeleti tégla lakás, egy ugyanilyen hálószoba van alattunk. Sajnos nem tudom, hogy mi van a parketta alatt, ez még az eredeti cucc a 70-es évekből.
pára szempontból az a kérdés, hogy mi van a parketta alatt!
lehet anyaföld, álpadló, parketta, de lehet beton, vízszigetelés, beton, parketta is. Vagy akár pince, beton, parketta, vagy lakótér is lehet alatta. pár szempontból mindd nagyon más.
Laminált padlót tervezek lerakni, 50 éves parketta tetejére. A felület alapvetően sima, de itt-ott előfordulnak kisebb-nagyobb megsüllyedt részek (gondolom a szekrénysor miatt), max. 3 mm szintkülönbséggel. Néhány elem között hézag is megjelent, a legdurvább 5 mm széles, de tipikusan max 2 mm, de úgy gondolom/remélem, hogy ez nem okoz gondot, át lehet hidalni (itt nincs szintkülönbség)...
A kérdésem az, hogy milyen alátétet érdemes tenni a laminált padló alá, a parketta tetejére? Először 5 mm vastag XPS alátétben gondolkoztam, de jobban utánajárva elbizonytalanodtam, nehogy az XPS túlságosan gátolja a pára távozását a régi parkettából...? Esetleg jobban járnék farostlemez alátéttel, hasonló vastagságban, vagy vékonyabb XPS alátéttel (a laminált padló 10 mm vastag lesz)?
A panelházak sokat bírnak.A m2-kénti ugráló embereket biztosan. Ha nincs más. Közben a szelet is. Sőt, a havat is. Van olyan, hogy mértékadó terhelés. Ennél az összes lehetséges variáció közül a legrosszabb számít. Egyébként nem föltétlenül a legnagyobb súllyal történő terhelés a legrosszabb.
filozófiai kérdésem lenne épületszerkezetek terhelhetőségéről.
Mi súlyt bír egy panelház? Valami nem túl életszerű, de elképzelhető példára gondolok, például ha minden négyzetméterére beáll egy 100 kilós ember, beleértve a lépcsőházat, stb, majd azok bulizni kezdenek, ugrálnak (nem szinkronban), azt kibírja? Közben az orkán lökésszerűen fújja oldalról az egészet...
Vagy valaki kihasználja otthon a helyet és befúr mondjuk 20 darab 8as lyukat a plafonjába, mert lógatni akar róla polcot, stb...
Ne csavarozd le a vázat a födémhez, csinálj egy létra vázat tedd le és arra csavarozd, a cuccok amik rajta vannak majd lenyomják a födémhez. Gondolom ez csak a szigetelés miatt kell, hogy járható maradjon. Vagy csak néhány staffnit csavarozz le, felfelé nem esik semmi ;-)
Örülök, hogy leírtad a tapasztalatid, mert nekem is lesz egy olyan projekt, hogy a lakásban lévő garázs feletti terültből csinálnék egy padlástéri szobát.
Ezt az alábbiak szerint terveztem eddig:
- betonfödémre kiszintezve rögzíteni 5x5-ös stafnikat (beütő dübellel) egymástól 50 cm-re (tengelytáv 60 cm) így közé tehetők a megmaradt 5 cm-es lépésálló polisztirol tábláim
- a kiszintezett stafnikra jönne az OSB
- erre a megfelelő alátét fóliával vagy habbal laminált padló
Amit nem tudok, hogy a 60 cm-es tengelytáv esetén milyen vastag OSB-t tegyek, hogy utána a laminált padló ne hajoljon be járkáláskor.
12-es OSB szimplán, Esetleg 12-es OSB két rétegben, vagy vastagabb OSB?
A 18-as OSB is működik, de ha már dolgozik és pénzt költ, miért ne csinálja meg jól saját magának az a járófelületet?
Össze-vissza fog állni az a OSB, mert a födémgerendák beépítésénél nem foglakoztak azzal, hogy a felső lapjuk vízszintes legyen. Másodsorban, idővel elcsavarodik a födémgerenda, ha nincs ledeszázva az alja és a teteje is.
Anno nekem lakószoba padozatát kellett megoldani. A beton nem jöhetett számításba a hatalmas mennyisége és min. 28 napos szilárdulása miatt ( ok 3 nap múlva köt, de a szilárdulásnál vizet veszít, tehát rá építeni nem lehet ) Egyébként is 20 nm -es szobába mennyi beton kellene- 15 cm vastagságban ?
Rengeteg..
Így lett a beton helyett hőszigetelés .
Előzetesen volt már egy beton, de se víz, se hőszigetelés nem volt rajta. Volt helyette homok, párnafa , vakpadló és szegelt parketta. Ami alul volt elkorhadt. Kerek 80 év alatt.
Ki a homok---- 20 x 0,15 az kb.
3 m3... rengeteg talicska.
A natur beton letisztítva, vízszigetelve, majd élére állított pallók 5x 15 cm-esek, közé hőszigetelés, rá OSB 18 mm -es . A kereskedő tanácsára nut - féderes, mert a sima olcsóbb, de síkba állítani lehetetlen
Az OSB szegelve ... ideiglenesen, mert a szegelésses nyikorog. Facsavar végleges rögzítés.. Az OSB felületre hab alátét és végül laminált padló... 15 éve kitűnő.
De ez nem padlás, hanem lakószoba. A Pallók tengelytávja úgy 50 cm.
Ehhez jó lenne tudni, hogy az a bramac cserép pontosan milyen is. Elég macerás lehet a beépítés és ennek a belső felületén kondenzáció is létrejön, szóval legalább a tetőn belül hőszigetelni kellene vagy a kondenzvizet valahogy megfogni.
Ja és lehet, hogy erre a cuccra épp nem igaz, de előtte célszerű megnézni, hogy mekkora cső fér bele. Lehetnek meglepetések...
Ha simán függőlegesen vezeted a csövet, hideg időben kondenzálódhat a pára, és visszacsoroghat. Érdemes lenne valami kondenzvíz gyűjtő megoldást beleépíteni.
A cement a betonból nem hal ki. Mert a sóderon kívűl semilyen idegen anyaggal nem találkozik a cement. De a malterból azért hal ki a cement. Mert a cement és a mész ellenségek. Régen 100-évvel ezelőtt nem is raktak cementet a malterba, ez csak utólag lett egy kicsit okosítva. Ha a régi házaknál gyenge a vakolat? Akkor mindig egy kis cement tejet kever a szaki, és korong ecsettel lekeni a felületet. Azért mert a cement halt meg, azt kell potolni nem a meszet, vagy a homokot.
A koszorút nem a habarcs tartja fent! Ha a tégla méretpontos lenne habarcs nélkül is helyén maradna a rajta lévő súly miatt, gondolj a PUR habos falazásra. Inkább kiegyenlítő/teherelosztó szerepe van annak a habarcsnak.
Nyilván az ideális ha a habarcs rendben van és meg lehet majd villanyszerelésnél vésni anélkül, hogy kitolod a téglát a helyéről!
" bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
Inkább a mész kötés az , ami idővel nem funkciónál.
Régebben amikor még a cement nagyon drága volt.... nem 40 vagy 55 éve , hanem 100 - 120, akkor általában meszes vakolatot alkalmaztak. Kitűnő volt mind fal építésre , belső vakolásra. De a külső vakolás már bibis volt .
A levegő széndioxidja, korábban a szenek égésénél a kéndioxid miatt a vakolat egy re rosszabb lett mállót és levált.
tehát a külső vakolatnál feltétlenül kell a cement.
kell azért más is pl. a homok megfelelő minősége ... folyami és nem bánya homok.
De ágyazásra bármely homok jó.
Ismétlem :
"bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
A rómaiak cementje még most is ott van ahová rakták... jó régen volt.
Nem hiszem hogy valami baj lenne abból hogy az utolsó 2-sor tégla hidegben lett ráfalazva a meglévőre. De ha így is van? Akkor majd a vasalt betonkoszorú összefogja. A régi 100-éves házak se azért állnak még mert jó a malter, hanem azért mert beálltak a téglák a helyükre. A maltert közben szét lehet morzsolni kézzel:) bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után.
"Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor."
Amíg fagyott, nem lesz baj. Majd ha kienged elválik. Ha a téglák is egymástól akkor ajánlatos lesz visszabontani. Azért kérdéses, hogy mielőtt megkötött volt-e már fagy. Ha csak kötés után akkor megúsztad.
Egy már álló garázs , de inkább kocsi beálló hátsó falát raktuk késő ősszel, majd a hideg miatt leálltunk- Jött a 'mindentudó' mester és ebben a fagyos időben a két utolsó sort felrakta.
Megkapta a pénzét és lelépett.
Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor.
Beszerelsz egy cserepet, aminek van egy 110-cső kimenete.
Az álmennyezeten átvezetsz egy 110-es PVC csövet, abba egy erőss ventillátor és amikor a ruha szárad, folyamatosan működtetted.
Ki kell nyitni az ajtót, vagy az ajtóra kell vágni egy szellőzőrácsot, hogy ne csináljon vákumot a ventillátor. Így néz ki.
Ha van egy térdfa vagy tűzfal, akkor azon is át lehet vezetni, oda egy 160-as csövet is be lehet építeni, van erre a méretre is ventillátor.
A páraátereztő fólia nagy páranyomást nem tud átengedni,
létezik egy módszer, amit kétszeresen átszellőztett tetőnek neveznek, le kell deszkázni a szarufákat- , és kell hagyni egy légrést a deszkák és a hőszigetelés között, azt is ki kell szellőztetni.
Bramac léc de a vastagabb kB 2x olyan magas mint a sima tetőléc. Akkor kiszárítom a padlást, utána, viszek fel a fürdőbe párátlanítót, teregetést meg megoldják máshol. Padlás feljárón felszökik a pára meleg levegő, azzal nem tudok mit kezdeni hiába szigetelt feljáró.
Bocs, hogy beleugatok - ebben az időben nem fog kiszáradni. Vihetsz fel fűtést, de egész télen gondolom nem akarod működtetni. A téli hideg levegő is bejut, úgy tűnik a belső párazárás sem az igazi. A fólia felülete hidegebb, mint a levegő, kicsapódik rajta a nedvesség, a szaruzaton kb szintén.
Én a teregetést a fürdőben megszüntetném, folyamatos páraterhelést jelent egy viszonylag kicsi helyiségben.
---
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Ha valóban páraáteresztő, akkor átmegy az, csak most nagy a terhelése és hideg a felülete.
A légrés milyen vastag? Mert ha csak egy bramac léc, akkor ott nem sok a légmozgás.
Fürdőben van 2 db ablak ellentétes oldalon egymással szemben, pont kereszthuzatot lehet csinálni. Veszek párátlanító gépet. A fenti fürdőben van a mosógép, a kazán, fürdőkád, teregetés :/
A problémám az hogy nyitva van a padlás ablaka résnyire 1 napja, de nem tudom hogy fog kiszáradni ilyen időbe.
Lehet felteszek egy fűtő ventilátort és megpróbálom kiszárítani, mert a szarufáknak ez rohadtul nem tesz jót.
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Fürdőnek nincs ablaka? Ha van, zuhanyzás közben lehet bukóra nyitni, zuhanyzás/fürdés után meg teljesen kinyitni, hogy kimenjen a pára. Mostani időben 5-10 perc alatt lemegy a páratartalom normális szintre, aztán becsukhatod vagy bukón éppcsak résnyire hagyhatod az ablakot. Páravezérelt elszívó ventilátort is rakhatsz a fürdőbe ha nem akarsz ablakot nyitogatni vagy nincs is ablak.
Közben észre vettem hogy két db szpot lámpa is ki volt csúszva a helyéről, vissza nyomtam őket, viszont semmi víz nem volt a környéken, ott száraz a gyapot
Sziasztok voltam fent a padláson és észre vettem hogy az északi oldal párásodik a pára áteresztő fólián apró páracseppek vannak 😐tavasszal, nyáron, ősszel még nem volt semmi.
Ez a tetőtér feletti padlás, alatta fürdő van a tetőtér fele egy nagy fürdő. Álmennyezet gipszkarton felette tükör fólia, azon 40 cm gyapot. Fürdőbe teregetünk télen.
Arra gondoltam hogy lehetséges hogy felszökik a pára a fürdőből a lenyitható padlás feljárón keresztül, hisz nem lehet hermetikusan zárni és így felszökik a pára?
A tető bramak beton cserép léc, ellenéc, pára áteresztő fólia, szellőző cserepek is vannak bőven. Kemény van középpen, de nem látok beázást a badogozásnál, beázás 100 %-ra kizárva. Még annyi hogy a padláson van egy kis kibúvó ablak, ott az üveg belső fele párás és a cirkó keményen is a padláson keresztül megy ki.
Mi lehet a megoldás?
Tettem fel tablettás párátlanítót, a fürdőbe meg veszünk profi párátlanító készüléket, ez egy pillanatnyi megoldás, de nyilván ezzel kell valamit kezdeni :/
Nekem 2 kéményem van. Az egyiket sosem használtuk, így elbontottam. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy kell hozzá engedély. Minden évben jönnek a kéményseprők, egyszer sem szóltak érte, nem is fizetek utána.
Sajnos a kéményt pár héten belül bontani kellene, kazán meg csak tavasszal kerül be. Van egyébként új gáz terv szóval nem kellene, hogy gond legyen a fali kivezetéssel.
Várd meg előbb a kondis kazán telepítésének a megvalósulását, mert lehet hogy a
" falkivezetéssel." nem fog menni.
A levegő bevezetés még csak elmegy, de a kivezetésnél keresztbe tesznek és akkor jól jön az a meglévő kémény mint segéd
szerkezet.
Ha mégis megy falkivezetés nyert ügyed van, bonthatod a kéményed. Általában a kéményesek ragaszkodtak korábban minden kéményhez... bevételi forrásuk volt a sok sok nem használt kéményből is.
Ok, ezt így értem, hogy a "rejtett" gerenda belesimul a födémbe, de egy 15 cm vastag kis fesztávú födém esetén abban a 15cm-ben nem igazán lehet szerintem gerendát értelmezni, de javítsatok ki, ha tévedek, úgyhogy muszáj kicsit kilógnia a síkból - jelen esetben lefelé. Bár az is igaz, hogy innentől számítva az már egy alulbordás födém..
"Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt?"
Rejtett gerendát nem lehet látni. Attól rejtett. Egyébként rejtett gerenda az amikor egy lemez egy vagy több sávját jobban megvasalják -kengyelezik is - mint a többi részét. Vastagsága megegyezik a födém vastagságával. Ami vastagabb és kiáll a födémből az a borda. Ha lefelé akkor alul, ha fölfelé akkor fölülbordás a födém. A fölülbordás jóval ritkább mint az alulbordás, mert így a lemez nem növeli a borda (gerenda) teherbírását hajlításra csak a támasz fölött többtámaszú lemeznél.
A :rajta: nem stimmel az hozzászólásomban. Ha nem egy nehéz gépet tart a födém, teljesen értelmetlen. Ha meg nehéz gépet tart, akkor 15cm vastag födém nem elég.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
"Gondolom élére rakva a tégla."
Nem ! Nem élére van rakva, hanem egysoros fal, tehát a valamikori u.n. nagyméretű téglából épült 14 cm vastag fal.
Az élére rakott téglafalat kant sornak nevezik, az úgy 6 cm, vakolva több. A régi mesterek néha erre is ráfanyarodtak. Nálam egy 3,2 m magas 3 m hosszú fal állt 50 évig amíg le nem bontottam Fürdőszoba és kamra választó fala volt.
Csak a rakás alatt volt kritikus. Aztán az egyik fivér szintén kant kialakítással épített un. teniszező falat. 3 m hosszú 2.3 m magas.
Két vb. oszlop közé.
Akkor egy ennél lényegesen kisebb méretű fold alatti akna miért ne lehetne ilyen vastagságú falból ? Ez egy doboz elvén működik.
Egy akna építésnél keverik az ajánlást és az előírást.
A kettő nem ugyan az.
Ha ezt egy közszolgáltató teszi, az visszaél a monopol helyzetével és ezzel kárt okoz !
A műszaki és kereskedelmi életet kb. 10 ezer szabvány szabályozza.
Ezek alkalmazása hasznos, de kötelezően csak az élet és vagyonbiztonsággal összefüggő esetekben kell alkalmazni.
Hogy mik ezek azt viszont mindig törvény írja elő.
Pl. a szabad kereskedelmi forgalomba csak szabványosított termékek kerülhetnek.
De egyénileg bármely fogyasztó megállapodhat egy gyártóval a szabványtól eltérő árú gyártásáról. Ha az a vagyon és életvédelmi szabályokkal nem ellentétes.
Az építőipar szereplői legtöbbször nincsenek tisztában ezzel a ténnyel.
És ebből ered a túlméretezés gyakorlata, ami főleg a beton alkalmazásánál dominál.
Gondolják ha valami túl van méretezve, abból baj nem lehet.
"Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába"
Nem akarom beszámítani, mivel a gerendák gyakorlatilag csak azért kellenek, hogy a födémet tartsák.
Ezen túl kösz az infókat, úgyhogy a végeredmény az a számomra kedvező verzió, hogy a 30cm keresztmetszet úgy is működik, ha "mellette" van a födém és nem pedig "rajta".
Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába akkor is lehet a gerenda és a lemez fölső síkja egy szinten, de a lemez vasait a gerendába a korábban írt módon be kell kötni. Ekkor - ha fölül nincs bekötve csak alul - a lemez és a gerenda találkozásánál repedések várhatóak.
A gerenda melletti lemezsávot ( a lemezvastagság hatszorosáig) be szabad számítani a gerenda szélességébe HA a vasalás alakja és mennyisége megfelelő. Ilyen lemezvastagság mellett a nyomott rész magassága kisebb lesz mint a lemezvastagság, tehát a gerenda saját szélességéhez hozzá szabad adni a hatszoros lemezvastagságot (vagy kevesebbet). AZONBAN ha ezt a sávot beszámítom akkor a gerenda fő és kengyelvasai mennyiségre és alakra ennek meg kell, hogy feleljenek.
"b 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba,"
Igen, ez a jobb megoldás, de a vashajlításnak (kengyel) ennek megfelelőnek kell lennie, a födém vasait pedig be kell kötni a gerendába. A vasak lehorgonyzási hossza 40-50 D beton és acélminőségtől függően. A húzott vasat mindig a gerenda, oszlop ellenkező oldaláig kell vinni és ha nem elég a hossza akkor ott kell meghajtani, hogy kijöjjön a 40-50D. A lehorgonyzási hosszt számolni kell, de ez a hossz nagyjából jó.
Köszi a válaszokat, az "egyben kiöntés" nem kérdéses innentől kezdve, eldőlt.
De a másik kérdésem az lett volna, hogy ha elméletileg kb 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba, így nem a "gerendára", hanem kvázi mellé menne a födém. Tehát így a gerenda alsó síkja csak 15cm-el lenne lentebb a födém alsó síkjánál. Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt? Ja és a fesztávok továbbra is 3-3,5 méteresek csak..
"Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog. "
Föltéve, hogy nem kap nagyobb terhelést.
"Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás."
Ezt inkább nem minősítem.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
Gondolom élére rakva a tégla.
"
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton. "
A szolgáltató 15 cm v. lemezt írt elő az általa egyébként nagyon gyenge sémáján.
Oldalfal 10 cm vasalt beton, fenék 10 cm és a födém -re 15 cm vasalt betont.
A fesztáv amúgy csak 80 cm.
Az természetes hogy a tájékozatlanoknak ajánlást ad, de az nem, hogy a valós vagy vélt hatalmával visszaélve mindenféle előírásokat kényszerít az ügyfeleire.
Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás.
A helyzetkép.
Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna. A téglákból rakott fal teteje betonnal fedve. Maga az akna egy 4 mm -es 1 x 1 m -es acéllemezzel fedve. Tény hogy nem könnyű... pontosan 31.6 kg. 57 éve van ez még mindig rendelkezésre tudtuk bocsátani az aknát / 4 évente mérőcsere és évente leolvasás /Az ajánlásban max 25 kg az előírás, de ezt elvágva teljesíthető a kívánalom.
Tehát röviden .... károkozás hatáskör túllépés miatt.
Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog.
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton.
Az egész szerkezetet lehet egyben betonozni. De - ahogy sr1 is írta - a vasalást készre kell csinálni. A gerenda teherbírása sokkal nagyobb ha a födémmel egybe van öntve. Ehhez csak az szükséges, hogy össze legyenek vasalva. Ha a gerenda kengyelezésének a fölső szárai megfelelő hosszban be vannak nyújtva a lemezbe (min. 6v, de inkább L/4) hosszban akkora lemezből is egy sáv a gerenda közelében gerendának számít, ha pedig L/4 hosszban benyúlik FÖLÜL!!!!! a lemezbe a kengyel akkor a lemez teherbírása is nagy mértékben megnő ÉS kevésbé fog repedni. Megfelelő ellenőrzés esetén vékonyabb is lehet (nem biztos).
Az kiszaluzsás - vasalás-öntés lépései: megcsinálod a falat és a pillért egy magasságba. Pillér vasalását a födém tetejéig készited el, vissza kell hajtani a négy pillér vasat- tehát födém tetejétől 45 cm lejebb kell elkésziteni a falzat és a pillér betonját is.
Utánanna kizsaluzod a födémet a koszorukat a falakra és a két gerendát. Beszereled a koszorú és a gerenda vasalását és megcsinálod a födém alsó és felső vasalalását is, amit bekötsz a koszorú és a gerendák vasalásába. Mind a négy sarokba be kell szerelni L vasakat- négy darabot, így sarokmerev lesz a szerkezet. Aztán kiöntöd.
Ha a gerenda 45 cm magass, akkor hat szál vas kell legyen benne és a koszoruba is.
A zsaluzsást azzal kezded, hogy megcsinálod és kitámasztod a fenekét a gerendáknak, aztán a belső oldalait a koszorunak és a gerendáknak (17 cm-vel lejjebb kell legyen a zsalu felső éle a födém szinítjétől, utánna a födém zsaluzását, beszereled a vasalást és kivülről lezárodod a gerendákat és a koszorukat. 45cm magass gerendának és koszorunak min. 60 magass külső oldalt kell késziteni és a külső zsalut be kell kötni a vasalásba is.
Adott egy L-alakú falrész és egy pillér, ahol a pillérre és a fal két végére két vasbeton gerenda kerülne, majd az egészre egy vasbeton födém. A fesztávok nem jelentősek 3x4méteres az egész történet.
Itt egy mórickarajz, ahol kék a pillér, zöld a két VB gerenda, a sraffozott a 30-as fal.
A gerendák 30cm keresztmetszetűek lennének a VB födém 15cm.
A kérdés az lenne, hogy megoldható-e, hogy egyben menne az egész story kizsaluzása, kibetonozása, tehát csak a pillér és a falak adottak, utána a gerendák 30cm-e és a födém 15 cm betonja is egyben készülne, mégpedig úgy, hogy a gerendák felső síkja és a födém felső síkja egybe esne, tehát 15 cm-vel lenne lejjebb a gerenda alja, mint a födém alja. (Nem pedig 30 cm gerenda és még arra 15 cm födém, ami már együtt 45cm)
Jó, gondolom, hogy többet tart a gerenda, ha önmagában megvan 30 cm és majd rákerül még 15 cm, de egyrészt hely szempontjából is jó lenne 30cm-ből kijönni, másrészről egy lépésben kibetonozható lenne.
Igazából, ha jobban belegondolok igy ez már két kérdéses dolog, ahol az első az, hogy a 30cm gerendakeresztmetszet működhet-e úgy, hogy "mellette" van a födém, nem pedig "rajta", a másik kérdéses rész meg a gerenda és a födém egyszerre kibetonozása. (Ha a gerenda kötési idő után lehetne csak rápakolni a födémet az jelentős plusz idő.)
Molly dübel eltávolítására (roncsolás mentesen) van lehetőség, tapasztalata valakinek?
Fürdőszobában helyeznék fel egy kisebb fali szekrényt, dupla gipszkarton + csempe falra, de eszembe jutott, hogy az egy dolog, hogy erősen tart, de egy felújítás / csempe csere esetén mit tudok majd kezdeni a helyükre szépen befeszült fém dübelekkel? Vagy simán beüti az ember a fal síkjába, és rá kerül az új burkolat?
Vagy esetleg gondolkozzak el más rögzítési lehetőségen (pl. erős kétoldalú ragasztó szalag)?
Ez esetben még ha biztonságosan meg is tartja a szekrényt (nem nagy, 100x30cm), kérdés
Némileg leegyszerűsítve - az oldalkertbe semmi olyan építmény nem állhat, ami a beépítési százalékba beszámít. Így a lépcső sem.
OTÉK 35§(1)
"Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat."
A lépcsőt a házikó mögé kell építeni, ha megoldható.
Szerintetek, ha egy HÉSZben az van, hogy "Szabadon álló beépítésnél az oldalkert az építménymagasság fele, de min. 3 m kell legyen.", akkor tetőtér beépítésnél külső lépcsőt sem lehet építeni a 3 méteren belül? Az a problémám, hogy szeretném beépíteni a tetőteret de ha belül lenne a lépcső, akkor az sokat venne el a házból, viszont ahova külső lépcsőt lenne érdemes raknom, ott a ház falától a kerítés 3 méterre van
"Hozzá fog kötni a betonhoz? (előtte lemosnám a szennyeződést a betonról)"
Hát nehéz lesz !
A betonoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy szilárdulás után /nem a kötés, az más /
nehéz vakolni, főleg nehéz szintén betonszerű kopó réteget rávinni.
Korábban a kötés után - az kb. 1 nap - még cementes habarccsal lehetett szép sima felületet képezni.
Erre már nem lehet.
Lehet viszont különleges technológiával felvinni kopó téteget. Ez valami műa kötésű, rendszerint kétkomponensű massza. ( pl. a Kemikál gyártmányok ) ... ezt ajánlotta a J.. is .
Lehet viszont égetett és mázas kerámiával bevonni, ragasztásos technológiával.
Hozzáértők segítségét kérném: készült egy kültéri lépcső novemberben, ami nem let bepucolva, így most nem túl szép (nem lesz burkolva). Be lehet ezt még pucolni tavasszal? Hozzá fog kötni a betonhoz? (előtte lemosnám a szennyeződést a betonról)
Ha nem, van valamilyen megoldás, amivel mégis be lehet pucolni, hogy szép formája legyen?
Az alaptest teherbírása függ attól is, hogy milyen magasan van a föld az alaptest két oldala mellett. A kettő közül a kisebbik takarás számít. Ha szakaszosan ássák ki (nem egyben az egész hosszon) akkor nem szokott belőle baj lenni. Ha valaki nem hiszi akkor ellenőrizze otthon amikor az asszony tésztát gyúr. (ha még gyúr...) A tésztából csináljon egy cipót, majd nyomja bele az öklét. Oldalra-fölfelé ki fog jönni a tészta. Láttam kutat ásni. Meg szekrényt is süllyeszteni. Sőt, számoltam ilyeneket. Az mindig problémás volt, hogy mennyi a talaj és beton közti súrlódás és mekkora a vágóél alatt a talaj teherbírása. Magyarul mennyit kell kiásni ahhoz, hogy elinduljon, mekkora legyen a súlya, hogy ne akadjon meg és mekkora legyen a vágóél szélessége, hogy meg is álljon ahol kell.
"Ot tha ha pl. betongyűrűs csak a teljes kiásás un kezd süllyedni a gyűrű. Még 2 - 3 cm föld váll is megtartja a szerkezetet."
Ilyeneket ne írjál, mert van aki elhiszi, hogy mindig igy van. Van ilyen is. Talaja válogatja.
Az alap a pince fala 47-50 cm, mikor lebontottuk róla a válaszfalakat, akkor lemértem. Felszedtunk mindent leastunk az egész házban az alapok között 60 cm ert és új Rétegrendet csináltunk, vizszigetelés stb.
Ha igaz az a 10 nm, és az egyik metszeten a pince faltávolság 3,4 m. Akkor a másik méret 2,8.
De lehet akár négyzetes is a pince , akkor 3,3 x 3,3 m. Mindegy..
A körítő falak jó vastagok min. 25 cm, de inkább ennél vastagabb. Ez is mindegy.
Nyugodtan le áshatsz az alap aljáig... a rajz szerint kb. 2 m.
Sőt mehet tovább 5 -6 cm-t és akár az alap alá is áshatsz. No jó azzal csak 1/3 -ig. Aztán az egyész kibetonozva és csak az alapszéleinél némi vas. másutt pocséklás.
Az aggódóknak.
Látott valaki kutat ásni. Ot tha ha pl. betongyűrűs csak a teljes kiásás un kezd süllyedni a gyűrű. Még 2 - 3 cm föld váll is megtartja a szerkezetet.
"Leáshatok 10 nm en 210-220 ig, hogy legalább legyen egy használható belmagasságom?
Kapna 10 cm murvát 6 cm betont vashálóval.
Vagy statikust kéne hívnom? "
Igen a pincealap aljáig leáshatsz biztonságosan. Tovább már meggondolandó. Habár ha eléred az alap alját még mehetsz kb. 10 cm, de azt később ki kell betonozni.
"Kapna 10 cm murvát 6 cm betont vashálóval."
Mind a kettő pénzkidobás Ilyen csak a szabadban csinálunk.
10 nm -en elég egy 5 -6 cm vasalatlan beton. Ahol addig döngölt padozat volt.
Valójában a ház maga nem a pince alapján áll a pince alapján, mellék falak voltak amik már nincsenek, e gerendák vannak rajta tálca salak, fentről csak ennyi terhet kap, meg egy lépcső kar eleje ami pont 2 db e gerendára esik, de nem az egész mert a főfalba is be van kötve, vasalva.
Gondolom itt ami a ház alatt van föld agyag a pince fal másik oldalán az nyomja befelé a pince falat alapot, befelé és azért kell a támasztás. Most sincs nagyon támasztás 160-170 cm belmagasság van én 190 et szeretnék minimum ,ha lehet hinni a rajznak akkor 2 méter mélyen alap van, ha nem érem el az alap alját a leásással, akkor elvileg mehet? Asok egy gödröt, csak szinte szikrázik a csákány olyan kemény meg köves.......
Igazából 40 cm ert ásnék le abból 15 cm ert vissza töltenék. Így kapnék 190 minimum belmagasságot. A rajzon is ha megnézed sokkal mélyebb a pincének az alapja a házénál. Az megoldás ha teljesen leások egy gödröt az alap mellett, hogy kiderítsem milyen mély és ha a 40 cm leásva még bőven az alap felénél van akkor gond nélkül mehet a történet, mert marad elég föld az alap mellett belül?
Pince körül sokkal mélyebb alap van mint amin maga az épület van.
Alaptalp feltárás kell és valószinű, hogy alá kell falazni, amennyit leásól. Ha agyagos a föld, akkor lehet, hogy csak vésőgéppel lehet kikaparni az alap alatt a talajt, ámbár 40 év alatt nem tömörödik össze annyira a talaj az épületek alatt. Ha a fal több mind 50-es, csak belülrő aláfalazvam, min. 70% a falvastagságnak alá kell falazni és kell késziteni egy belső támasztást is, ha érdekel leírom pontosan, hogy kell ezt zsaluzni. Ezt szakaszosan kell kivitelezni.
Semmiképpen nem lehet egy pince alapot a belső támasztás nélkül hagyni, ha kicsi, akkor sem.
Hívhatsz statikust is, de én sohasem ástam le olyan pincét, aminek ne maradt volna 25cm támasztása, aztán arra jött az új rétegrend.
Szoktunk hagyni egy szellőző aknát a falak kerületé mentén, de ha tiszta agyag akkor nincs miért.
A geotextil szerepe hogy ne nőljön a gaz, de szellőzzön a föld, ki tudjon száradni. Vagy amit említessz, de ha csak arra kell van ezerféle dolog rá gondolom, de a geotextil sem drága.
Már így néz ki a ház, a pince az etkezde és a lépcső egy része alatt van. 60 cm ként E gerenda, betontálca, salak, padlopon,6 mm-es hőszigetelő lap, 12mm es laminált lap.
Kint a terasznak 1 méter mély beton alap vasalva 45 cm széles, azon 4 sor zsalukő, betonozva vasalva, benne teli salakkal azon 10 cm beton vashálóval, pince fele 10 cm lábazati nikecellel szigetelve.
Sziasztok tanácsra lenne szükségem adott egy 81 Ben épült 9x10 es kádár kocka, frissen fel újítva +tetőtér beépítéssel, rajzon 140 x50 es alappal, valójában mélyebb a vizet 120 cm nél a föld alatt furtuk át az alapot, nem alatta mert ki tudja meddig áshattunk volna.
Van a ház alatt aminek az alap területe 90 nm, egy 10 nm-es pince. Ami a rajzon 190 cm belmagasságú, valójában 160 cm leástam egy gödröt most van 180 cm, de elején szén por volt most már sárga agyag, erre felé ilyen a föld, tehát szerintem, nincs aljzatbeton ahogy a rajz mutatja. Kérdésem a következő.
Leáshatok 10 nm en 210-220 ig, hogy legalább legyen egy használható belmagasságom?
A zúzottkő alá, de attól is függ, hogy milyen a talaj és mennyit volt ásva a bekötések miatt, ha új épületről van szó. Ha vannak zöldterületek is, akkor kötelező. Minden kivitelezési tervbe írja a rétegrendbe.
" Jelentem az ősszel ástunk ki 85 cm mély árkot és csak 35 cm széles, de csak felül, lent már csak ásó nyom max 20 cm"
Van olyan talaj amiben meg lehet csinálni, de nem mindegyikbe. Amellett ásóval leásni egy 30-40cm-es árokba nem valami jó munka. Én nem csinálnám. A kérdéses háznál kb. 22m a sávalap hossza, 10 cm-el keskenyebb alaptestnél ezzel megtakarítható kevesebb mint 2m3 beton. Viszont annyit kell vele szenvedni, hogy megutálja még az életét is, kivéve ha törpéket alkalmaz.
A betonpadlóba kell kb 370 kg vas, ha tisztességesen meg akarja csinálni. Ha csak n.b. minőségben akkor kb. 118 kg. Ha ideiglenes jellegű sufni lesz az építmény akkor se szabályos, de elmegy. Esetleg az első nagyobb széllel az akárhányadik szomszédig. Egy ekkora építményre 2 tonna körüli a max. szívóerő. Ha az építmény súlya ennél nagyobb akkor nem kell ilyentől tartani. Ha úgyis lesz betonpadló akkor annak a súlyát érdemes fölhasználni.
Én is kb 1-éve építettem egy faházat 65-nm. OSB-ből. 50-cm mélyalapot ástam. Egy sor zsalukővel 15-cm szélessel, és ráraktam a falakat. A közepét meg egyben le betonoztam.
Mivel műhelyként is funkcionálna talán emiatt gondoltam ekkorát. Tavaly nyáron csináltattam egy beton teraszt kb 30nm2 lett. És 500k volt a végén durván. És szeretném egyrészt olcsóbban megcsinálni másrészt meg lehet nem tudnám szintbe húzni egykönnyen.
Na kérem a magyar építőipar dicsőségére a következőket.. Adva van egy Balaton parti üdülő övezet a híres , de inkább hírhedt építőipari cég soklakásos üdülőket épített és mindet el is adta. . Minden csurom víz a földszinten. Megy a vita a talajvíz fogalmáról és szintjéről.
Azon megy a vita továbbra is , hogy az építő azon mondatát hogyan kell értelmezni.
Le van írva a műleírásban, hogy " a területre jellemző talajvízszint " a belső padlószinthez viszonyítva - 0,5 m... a belső padlószint pedig - 0,35 m.
A szakértői véleményben az egyik készítő, H-né P.J. mint személyes véleményt /megjegyzést / leírja , hogy
"50 éve vagyok Zamárdiban ingatlan tulajdonos és szinte minden évben megtelnek az árkok csordultig vízzel, tehát a talajszinten jelenik meg. Ennek függvényében furcsa , hogy az épületet a talajszint alá süllyesztették, de bizonyára ez építészeti koncepció volt "
Nem kellett volna ennyiért szakértőt fogadni, hanem ahol nád/sás nől, csak azt megvenni ami kb. 1 m-re van megemelve.
A kérdezőnk nem vásárolni fog egy kész faházat, hanem építeni.
Ha vásárolna pl. egy ennél azért szerényebb méretű valamit... szép fából, azt ráhelyezhetné bizonyos számú beton túskóra .
Hogy mennyi az a túskó szám ... hát a mérettől függ. Na meg a szállított faház alsó szerkezetétől. Egy 2 x3 m -es kalyibát pl rárakhatunk 9 db . tuskóra vagy annyira amennyit a gyártó előír.
Hogy azért alulról ne rohadjon az a drága építmény és a víz se follyon bé.
Amúgy a Balaton partján neves ( ??? ) építőipari cégek a terepszint alá is viszik néhol az méregdrága építményeiket és még el is tudják adni a palira vett polgároknak.
Ha az erődet és az anyagiakat nem kíméled akkor hatalmas alapot készítesz.
De mivel ez egy könnyűszerkezetes ház lesz /konkrétan faház /, sőt csak házikó, a minimális alap elég.
Hogy mekkora az a talajviszonyoktól függ.
Elsőre egy sávalap mondjuk 60 cm -re leásol egy ásó nyomra és kitöltöd egy kommersz betonnal, ha van beton törmelék is az is mehet bele... csínján.
Ez 22 fm. Ki kell ásni ennyi árkot kb. 4,2 m3 föld megmozgatás és valamivel több beton... konkrétan 5,5 m3 megfelelő minőségű beton.
A talaj viszonyokon kívűl ismerni kellene a belvíz viszonyokat is valamicske emelés is kell. 1 esetleg 2 lépcső fok.
Legyen 1 , tehát kb. 18 cm -rel a terepszint főlé mégy (még ha műhely is ). Ez plusz 1.7 m3 beton.
Az a kitermelt föld már adott... igaz a belső részre , az 4.2 m3 szétterítve csak 17 cm.. némi pótás kell het, de ha víz és hőszigeteled az aljzatot nagyjából elég.
Ha van vasad és nem idegenkedsz a vasalástól lehet vasalni is .
Ja most jön a nagykönyv szerinti elképzelés. A faház és ha műhely a cél, megfelel. Némi fagy mozgás meg se kottyan ilyen szerkezetnek.
Vagy egy vb. lemez vasalva ahhoz is kell 3 -4 m3 beton némi kavics ágyra. Plusz sok -sok vas. Azaz beton acél.
A sávalap ugyan olyan rendes alap mint a lemezalap. A talaj teherbírása miatt teljesen elegendő egy 40cm széles sávalap. Ezt azonban nehéz kiásni, 50 cm széles gond nélkül építhető (kényelmes). Ha az épületnek lesz padlója is akkor a lemezalap sokkal célszerűbb összevasalva a fagygerendával. Kérdés, hogy miből lesznek a falak és a tető. Ez abból a szempontból számít, hogy ha túl könnyű akkor elfújhatja a szél. Bárki bármit is mond...
Nem tudom jó helyre írok e. Sávalap vagy alap készítésében kérnék tanácsokat. Tavasszal szeretnék építeni egy faépületet műheéynek és tárolónak. Mivel várhatóan minden olyan szaki akit megbíznék ezzel el lesz foglalva az épitési támogatás miatt. Így muszáj leszek magam végezni.
Egy kb 5x6m-es épületet szeretnék. Ennek elég lenne sávalapot készíteni vagy rendes 6x5m-es alapra van szükség.
A vékony 1-es vezetéket kár, fölösleges nagyobb megszakítóra cserélni. Mert túlterhelés esetén. A vékonyvezeték ég el. Nem a bíztit veri le. (hosszútávon gondoltam)
a biztosítékot néha cserélik és nem olyant tesznek be amilyent kellene.
Ez ellen azzal kell védekezni, hogy hozzánemértő nem szerelhet villanyt.
A másik védekezés meg az, hogy sehova nem tesznek 1.5mm2 alatti vezetéket. Hiába csak 40w izzó lesz rajta, akkor sem. És szabályos kotőelemeket használnak, ha csak a kapuvsengő megy róla, akkor is. És persze az aljzatban nincs kötés sehol. Ez nyilvánvaló.
:) Az a sok szépcső. ahány csövet látsz. Annyi lakásba van leosztva a fővezeték. Nyilvánvalóan ez egy nyolc lakásos társasháznak a villanyszerelése, egy nyolcdarabos villanyóráról. Amit a lépcsőház bejáratánál lehet látni ha belépsz. magánlakáson belül ekkora villanyszerelés nincs, még a mesébe se:)
De mint írta az egyik topiktárs /89 / mi lesz a dobozokkal, amikben a kötések vannak ?
A dugaljak még csak hagyján a padlótól 10 cm -re, de már egy villanykapcsolónál is kellene kb. egy m felfelé menni és a mennyezeti világításnál meg lényegesen többet. Nálam pl. az egyik lakásban van vagy 40 doboz. Egyszer egy biztosítási érdeklődésnél külön kitértem erre, hogy ezt hogyan vesszük a szerződésbe , Az ügynök kitért előle én meg nem kötöttem biztosítást.
Egy másiknál szintén rábeszéltek volna a teljes vezeték cserére.. Nos mondja a 'mester ' a csillárban nagy a terhelés a z 5 db. világítótesttel. Miért mert ott 5 db 60 -s égő van. De mondom 5 db 15 W -os lesz. Na szóval nem lett 750 eft-os munka .... a 'mester' nagyon szerette volna. Ahol igazán nagy terhelés volt várható oda egy falon kívüli takart vezetékkel megoldottam.
A villany egy ravasz dolog.
Túlterhelésnél éppen a kötéseknél lép fel kritikus dolog... jobb az ha 'szem előtt' van.-
Teljesen szabályos,manapság új építésnél szokás így csinálni, példa kép itt. Symalen csőben (ez van a képen is, narancssárga színű erős cső) lehet vezetni, az teljesen alkalmas erre a célra.
Biztos lehet ilyet. ha egyenesen megy a cső/vezeték? De konnektorok? A kapcsolók? Hogyan lesznek leszedve a fővezetékről, ami a betonba lesz? Minden konnektorhoz/kapcsolóhoz. kell egy összekötődoboz. Vagy az is a betonon lesz? A falat mindenképp vésni kell.
Hogy szabályos-e abban nem vagyok biztos, de meg lehet csinálni strapabíróan. Acélcsőben, elég nagy sugarú ívben simán vezethető. Végül is a falban is úgy vezetik. Egy elektromos szakembert kell megkérdezni.
BuÉK Mindenkinek! Szerintetek épületen belül, mennyire szabályos az aljzatbeton alatt vezetni az áram vezetéket? Lehet jól megcsinálni, megfelelő csövezéssel, vezetékkel?
Nem szeretném körbe vésni az egész lakást, az aljzat meg ugyis fel van szedve burkolás miatt.
Ha nem titok,akkor mond meg hol laksz.Mondok boltot,hol tudsz venni bádogot. Ott adnak bádogos embert. Csak az van jövőre indul ez a támogatásos dolog szakem nem igazán fogsz találni. Ha mégis akkor az olyan is.
Egyedi rétegrended van, agyalj még rajta, szerintem az utolsó a pluzibilis és ha keresel kapsz egy jó bádogost, most januárba egy kicsitk leáll az ipar.
Két nap alatt kész kell legyen, ennyi anyag van készleten egy szakcégnék.
Mindent a bádogos kell lehajtson, de általába a jobb szakik egy bádogos műhellyel dolgoznak, akiknek van 6 méteres hajlitógépe és mindeféle más gép is.
Az Bauder membránost megoldást mindig kiadom egy szakvállakozónak. B@szott drága. A hőszitelelés fele is jön egy aljzatbeton és arra a PVC szigetelés. Arra még egy aljzat, ami védi... de ez járható lapostető rétegrend.
hát még tanakodok, van amelyik kivitelező szerint átereszt annyi párát a pvc amennyi elegendő (osb vel alatta), vagy amelyik azért betenne páraszellőzőt, én most azon gondolkozok, hogy a magas oldalon egy légrést hagyva kiszellőzne a tető.
Gondolom azért van a fórum hogy érdeklődjek, hátha belebotlok valami okos emberbe aki tudja mit beszél, nyilván óvatosan kell kezelni minden információt de nem veszt vele semmit az ember.
Egyébként az attika fal tetejének hőszigeteléséről érdeklődtem, nem a tető rétegrendről ahova végülis eljutottunk.
Beszéltem több tervezővel is, de mivel nem szükséges egyszerű bejelentés így nincs terv.
PVC fedés OSB re teljesen elfogadott az összes PVC vagy akár TPO vagy bármilyen hasonló anyagot előállító gyártó útmutatása alapján. (könnyűszerkezetes lapostetős házak is így készülnek pl...)
A tervező is ugyanezt a rétegrendet adja amit én leírtam meg hisz ez egy létező rétegrend amit a lapostetők között kéthéjú hidegtetőként definiálnak. Ezeknek a tetőknek az egyik fontos eleme a szellőzés amelynél már sokszor a tervező is széttárja a kezét, és javasol páraszellőzőt, áttörést az attikán vagy a magas oldalon is kiszellőztetni légréssel. Nálam 20-60 cm magasságú légrés van a szigetelés és a faszerkezet között ami teljesen kielégítő légrés szempontjából, csak a levegő mozgása kérdéses mert 3 oldalról körbe van zárva (a 4. oldal viszont nyitott 10m hosszon). Volt tervező aki nem a szellőzés kérdését vitte volna tovább, hanem tenne szigetelést (5cm) az OSB és a vízszigetelés közé így megakadályozva a páralecsapódást.
Ezt csak az egyébként nagyon hasznos "Olyan is lesz" komment miatt írtam.. Biztos létezik tervező aki talál megoldást erre a problémára, de én három személlyel már felvettem a kapcsolatot és egyik se volt túl meggyőző. Magam is építőmérnök vagyok bár más vonalon mozgok, de 1-2 anyagot áttanulmányozva semmi újat nem hallottam egyik tervezőtől se. Szóval ha lenne esetleg tervem, és rétegrendem netán megrajzolt csomópontom is, attól még lehet az még olyanabb is mintha magamtól találnám ki esetleg egy tapasztalt kivitelezővel.
Ez egy 35 éves ház, ami teljes felújításon esik át. Jelenleg 4 fokos szarufákon hullámpala van, és néha intenzív csapadék esetén be is ázik + hőszigeteljük a födémet és attikát így mindenképp lekerül róla.
Mivel az ácsszerkezetet elvileg nem módosítjuk csak a fedés anyaga változik így egyszerű bejelentés nélkül menne, ezért nincs tervező és rétegrend se. Szimplán magam és a kivitelezőkkel együtt agyalok, hogy melyik megoldás legyen.
Nyilván a korcolt fedés is egy jó megoldás lehetne, csak igen ahogy mondtad az már attika fal magasítást jelentene + szarufa emelést innentől kezdve meg már egyszerű bejelentés. Egyébként már így is 7,8 m körül van az attika fal teteje a járda szinthez képest :),
És igen, kellene egy jó bádogos szakember, ami szintén nehéz ügy :D
Hát nemtom ki tervezte az a házat, de kitalálhatott volna egy rétegrendet, akkor nem kéne a fórumon megoldást keress....
Láttam pár tervet, egyszerű bejelentésre... hát azzal nem lehet kivitelezni a házat... részletrajzok nincsenek...
A PVC fólia inkább irodaépületekre való, ott van belső szellőztető rendszer. Fém födémekre használján, de a csatonázását elég körülményesen lehet megoldani.
Az egyetlen biztos megoldás az klasszikus kettős állókorcos változat.
Asszem annak elvileg 7 fok a minimun, a megy hajlásszöge 5 fok is, ha nincs tetőáttőrés vagy hózug. Nem tudod kifalazni magassabbra az atikát? A szarufákat meg lehet emelni pár fokot.
Horganylemezből kéne, de létezik a Lindabnál és a Rukkinál is olyan lágy lemez, aminek minkét oldala festett. Vannak atika és eresz lészletek, amiket ki kell vitelezni szakszerűen, ehhez egy jó bádogos kell, akinek van korcológépe is, és tekercsből egy darabba meg tudja oldani a kb. 9 méteres salnikat. 55cm széles salnikat kell késziteni.
itt vannak részletrajzok is az állókorcos fedésnek.
hát igen fém tetőben is gondolkodtam egy darabig de sajnos a szarufák hajlásszöge csupán 4°.
klikkes korcolt lemezek is 7°-ig ajánlottak, persze egyéb kitételekkel amiknek nem felel meg a tető ( minden oldalon túlnyúlás, hossztoldás nélkül stb)
T35 trapézlemez alkalmazható talán 4°-ig ha jól emlékszek a leírásokra, de gondolom az is hossztoldás és attika falak nélkül működne. Ezen sokáig filóztam, hogy legyen akkor ez hiszen olcsó is és egyébként semmi nemlátszik belőle max az udvarlábas szomszéd látja.
De aztán a környéken felkerestem 1-2 háztulajdonost akik hasonló épületnél trapézlemezre váltottak és kiderült, hogy extrém nagy záporoknál (amik mostanában azért vannak sajnos) itt-ott vissza ázik a tető.
Ezután jutottam el az OSB-PVC vonalra, az osb párazáró képessége miatt gondoltam már egyébként deszkázatra is de azt meg nem annyira szeretik a szigetelők.. szinte bármelyiket kérdeztem inkább a 22mm osb-t ajánlotta.
Valóban ezen a pára dolgon lehetne még agyalni, de ha a magas oldalon kapna a PVC egy pár db páraszellőzőt az kevés lenne?
Ok, de hova fog távozni az a pára, ami áthatól a betonon?
Ha készitesz egy szinte tőkéletes belső párazárást a födém alatt- amit szerintem nem lehet megcsinálni (amúgy meg lehet, de nincs hozzá elég türelmes szaki), akkor rendbe lenne, de ki kell szellőztetni a párát a belső térből.
Azt a PVC szigetelést az OSB-s lapos tetőre nem tartom jö megoldásnak.
Ha a szarvatara készitesz egy szakszerű kivitelezett korcolt lemezből egy héjazatot és kialakítasz egy 7cm vastag légrést (ledeszkázod a szarufákat, szerelsz rá egy páraáteresztő fóliá), aztán 7cm ellenléc, cserépléc és a korcolt lemez), akkor talán-talán kiszellőzik a pára, anélkül, hogy bárminemű párazárással védnéd le a szigetelést. Persze a légrést az eresznél és a vele szembe levő atikánál ki kell szellőztetni, de valamennyi pára asszem átmegy a korcokon is, ha pl. klikkes gyári korcolt lemez.
Én a párazárás úgy képzeltem el, hogy a beton födémre teszek valami párazáró fóliát (solflex tél pl) és akkor a hőszigetelés és a "tetőtér" már védve van a belső térből távozó párától. Esetleg még az attika falra is fel lehet hajtani teljesen a tetéjéig a párazárót és akkor a fűtött térből nem kerülhet pára elvileg a tetőtérbe.
+30 fokos magasstetőnél két légréssel megoldva, 30cm kőzetgyapotnál nem kell belső párazárás, mert nagyon nehezen alakul ki harmatpont, több hétig kell legye nagyon hideg- nappal is.
De mivel a gerincen átfúj a szél, a légrés folyamatosan szellőzik (Bernulli tőrvénye).
Megszívtam már pár lapostetőt.... főleg nagyméretű garázsoknál.
Gondolkozz: a fűtött térből jön kifelel a pára.
A OSB 3-as párafákező (valamikor lehettet kapni OSB1-est is, az páraáteresztő volt), de PVC-én sem fog áthaladni sehogy, belül meg fog állni és tönkreteszi a hőszigetelésedet, mert 8x10-es szinte lapos felületet lehetetlen oldalról kiszellőztetni.
A födémre kell önteni egy lejtbetont.
Van egy párazáró bitumenes lemez- ragasztható vagy melegíthető, amit a betonfödém lejtbetonjára szokás szerelni.
A nehézlemez úgy van készitve, hogy két réteg sávosan át van lapolva egymáson- amit én ismerek az ez: BauderTHERM DS 2- de talán létezik sokkal olcsóbb is a piacon.
Így a betonfödémen áthaladó pára ki tud szellőzni az atik belső oldalán, ha ez a lemez fel van vezetve az atikra. Ehhez az atik belső oldalát le kell vakolni.
Ha ezt megoldod, akkor a rétegrended helyes.
Namost: neked három oldalon van atika. Létezik egy módszer, hogy mind a három atikon is kivezesd.
Van egy 8x10-es téglalapod, egy 5x8-métert leragasztasz a 8 méteres irányba és két darab 2.5x8 méterest a 10 méteres irányban.
Ha ügyes a kivitelező, meg tudja oldani a lejtbeton úgy, hogy legyen három esése. Kb. 5-7mm esést kell adni. méterenként.
De még abba sem vagyok biztos, hogy kell a lejbeton, burkolt lapostetős teraszoknál van egy-két szifon és arra adjuk az lejtbeton esését, kivezetve az atikon a párát, sosincs probléma.
Hát bízok benne, hogy szakszerűen lesz megvalósítva viszont erről az attika fal belső oldali pára kivezetésről nem hallottam a kivitelezőtől.
kéthéjú hidegtető lesz egyébként, beton födémre kerül párazárás és hőszigetelés majd a födémen lévő ácsszerkezet lesz OSB vel borítva és PVC vel lezárva így a hőszigetelés és a záró rétegrend között lesz egy kb 60-20 cm ig változó légrés. (mellékeltem egy kiegészített rajzot), attika fal csatlakozásnál lesz fóliabádog fém sarokidom, falak tetején és az eresznél fóliabádog
10x8m a tető egy egy irányba lejt, azon az oldalon van 10m hosszú eresz
egyébként körben U alakban 8+10+8 fm attika fal. Az eresznél a szarufák között be tud menni a levegő, a magas oldalon pedig gondolom kell pár db páraszellőző, bár a kivitelező erre azt mondta hogy talán páraszellőző se kell mert a pvc-nek ugye van egy kis páraáteresztő képessége.
Ha a pvc szigetelés szakszerűen lesz kivitelezve, azaz a pára ki lesz vezetve az atik belső oldalán is, akkor tegyél az atik tetejére is hőszigetelést.
Anno az átkosban a szakközépiskolában még volt minden évben 1 hónapos szakmai gyakorlat. Csemperagasztó nélkül valami mischungot felkentünk a falra, fugakereszt nélkül feltettük a 15x15-ös fényes fehér csempét, és reménykedtünk, hogy nem borul le az egész:DDD
:)) biztos egyszerre írtunk? De az biztos. Hogy nagyon nehéz volt szerezni csemperagasztót. 20-évvel ez előtt. meg malterba raktuk a csempét. Nem kellett vakolni se, de az is biztos! Hogy mióta van mindenfajta csemperagasztó.. azóta 60%-al több burkolni tudó emberke van. Igaz hogy vakolni nem tud. Csak burkolni egyenes falra:)))
Sajnos tényleg nem ismerem ennyire részletesen az akkori technológiát, sorry, viszont abban biztos vagyok, hogy ha fater tudott volna ragasztót szerezni, akkor legalább a saját házában nem bohóckodik ilyen alternatív megoldásokkal (:)).
A misung mint idegen szó rémlik, de ahogy olvasom most ezt a cementtejes akármit, ez is ismerős "technológiának" tűnik hallomásból (:)).
Ahhoz képest hogy a papa kőmíves volt nem jól tudod a fogalmakat , nem ismered a technológiát.
A misung az a cementes homok, félig vagy majd száraz. Abba a különféle padlólapokat rakták ( burkoló tégla ,cement lap, metlachi stb ) később már az égetett mázas lapokat is.
A csempét egy nagyon meszes, enyhén cementes , nagyon képlékeny (sűrű) habarccsal ragasztották a falra. A habarcs jó vastag volt, elérte néha a 2 cm-t i
De ezek a technológiák már a múlt.
A váltás nyilván nem egy két év alatt történt.
Ja nagyon régen már a rómaiak is misungba rakták a mozaikjaikat. Mert a cementet már ismerték.... aztán elfelejtődött.
Volt csemperagasztó. De csak a jobb/tehetősebb helyeken. Mert nem volt annyira elterjedve akkor. Nekünk szakiknak. Nagyon meg kellett magyarázni, hogy miért? és hová kell a nagyon drága ragasztó. Mi is beáztattuk. És malterba raktuk a csempét. Nem kellett akkor a vakolni, meg a járólapot (misungba) cement, homok. lehúztuk egyenesen, vízszintbe. És cement tejjel meglocsoltuk, és ment a járólap rá, de azonnal.:)
Ha a betonra rávan kötve a csemperagasztó. Azt nem kéne felszedni semmivel. Mert azért az elég nagymeló. és nagyon poros is. Inkább a meglévő ragasztót, ami már rávan ragadva a betonra. Le kéne kicsit glettelni. Ragasztóval simára. És arra már mehetne bármi, laminált is, és ismét járólap.
A lerakás előtt a beáztatás hiányát, rossz minőségű ragasztót el tudom képzelni.
Most valahogy javítanom kellene. Egyenlőre nem akarom a teljes nappalit újra rakatni. Valószínű majd később az lesz. (A laminált padlón is gondolkodom)
Milyen géppel lehetne felszedni a "ragasztót" a feljött helyeken, hogy nagy port ne okozzak? Esetleg létezik valami nagyon vékonyan kenhető ragasztó?
Valami ideiglenes, gyors, egyszerű megoldást akarok a javításra, addig amíg tavasz nem lesz, illetve el nem döntjük milyen burkolat legyen a végső megoldás.
Későbbiekben gondot okoz a most 10cm-es járólapból vágott szegély. A fűrészporos tapéta miatt az alacsonyabb laminált padló, vagy netán padlószőnyeg szegélyhez a falat ki kellene javítani, ha nem a járólap maradna.
Így van. Úgy lett kevergetve a ragasztó valahogy. De nem volt az igazi,
A csempét mi akkor áztattuk be? Ha malterba raktuk. Egyébként vannak még most is nem fagyálló járólapok. És az a baj vele. Hogy nagyon gyorsan kapja ki a vizet a csemperagasztóból, és ezért nem ragad le rendesen. Csak ideig-óráig van rendbe a dolog.
Én úgy látom az a lap nem fagyálló. De lehet hogy sima/beltéri alapragasztóval lett lerakva. abból gondolom, mert 20-évvel ez előtt nagyon vadászni kellett a flexi ragasztót. Régebben, a Mesterek rendszerint csinálták az. hogy egy-két Fandli cementet tettek a vödör csemperagasztóba, így több lett, gyorsabban száradt, de viszont nem tapad. Lehet itt is ez történt.
Igen: vannak olyan 30x30-as gresszlapok, azaz öntött lapok, amelyek a szakszerű burkolás után 5-10 év után így felpattogzanak.
Volt egy típus, asszem indiai vagy kínai, évekig árulták (ólcsó volt). Több nagyobb épületbe a hosszabb folyósókon felpattant +5 év múlva a burkolástól, úgy hogy 45 fokba volt szerelve, 2mm fugával, Mapei ragasztóval.
Az egészet ki kelett cserélni. Szerintem hőtágulás.
De még olyat is láttam, hogy egy gyengén szigetelt emeleti monolit födémről (alatta egy nagy garázs), ami 1994-ban épült, 2017-ben egy kemény fagy után minden szobába felpattant a padlócsempe.
Mert a drót sem az első hajlításra törik. Sokszor ugyan az az igénybevétel, folyamatosan gyengül és egyszer csak annyira elgyengül, hogy nem bírja tovább. Ha hidegben lett lerakva akkor melegre tágulni akart, de a ragasztó nem engedte. A sok próbálkozástól a ragasztó lelankadt és azt mondta, hogy csinálja tovább a fene. Ez az én gyanúm. Nyilván ahol a leggyengébb volt a ragasztás ott jött föl először. Amikor följött annyi, hogy már nem feszült annyi akkor utána nem jött föl több. Vagy más oka volt. Ha valakinek van jobb ötlete ne tartsa magában.
Elképzelhető, hogy annak idején hidegben rakták le. Közben azért voltak biztosan nagyobb hőmérsékleti különbségek is. Miért várt ilyen sokáig?
Semmi nem volt (mozgás ugrálás) a nappaliban ami kiváltotta volna hogy most feljöjjön. Először kis földrengésre gondoltam. (Az utca forgalma is távol van)
Szerintem elfáradt mint a drót a sok hajtogatástól. Továbbá a semleges hőmérséklettől távoli hőmérsékleten lett lerakva, valószínűleg hidegben és nem is tökéletesen.
Simán lehet, hogy nem megfelelően rakták le, hogy miért pont ott dobta fel arról fogalmam sincs. A víz a padlóban jó tipp volt, olyan nálam is volt de padlófűtéssel. Kicsi fuga nem rugalmas ragasztó...
Tegyél fel képet a feljött lapok helyéről és a lapok hátoldaláról.
Oka az volt, hogy a fűtéscsövek a padlóban mennek a radiátorok felé, a fürdő vízszigetelése meg hagy kívánni valót maga után. Az adott fűtési szezon kezdetén mikor "bedurrantottuk" a cirkót a fél fürdő recsegés-ropogás keretében feldobta a járólapot...
Ülök a nappaliban és szokatlan zörejre lettem figyelmes. Egyszer csak a kerámia padlólap recsegve felemelkedik. Lassan egy nagyobb területen ropogva feljön. 20 éves ház, radiátor fűtés.
Rémisztő volt ahogy ez 1-2 perc alatt lejátszódott.
Nem tudom elképzeli mi okozhatta ennyi idő után ezt a feszültséget? Aznap nem volt extrém hőmérséklet különbség sem az alatta lévő garázs és a nappali között.
Majd elkezdtek építkezni a felsőbb utcákban. (Szfvár, Öreghegy), és megjelent a talajvíz főleg a pincékben.
Ezért a pincék 90%-át megszüntették, mert használhatatlan lett."
Amit írok az csak akkor lehet igaz ha a föntebbi utcák magasabban vannak.
A felsőbb utca az gondolom magasabban van. Olyat már láttam és hallottam, hogy egy alacsonyabban épített épület elvágta a talajvíz útját és az visszaduzzasztott, de ilyet még nem. Nem állítom, hogy biztosan nem igaz, de kételkedem benne. Ha a talajvíz lenne akkor az nem csak egy pontban áztatná az épületet. Én továbbra is repedt vízvezetékre vagy titkos emésztőgödörre gyanakszom.
Egyetlen esetben lehet igaz, hogy az új épületek okozzák, de annak elhanyagolható az esélye. Ha a talajrétegződés ARRA LEJT. Ki lehet próbálni, hogy megkérdezed, hogy arra felé ha van ásott kút akkor abban milyen mélyen van a víz? Pl. Ha nincs ásott kút akkor kell találni egy másik kérdést.
Ha van hova levezetni, akkor a külső drén elég. De le áss az alaptest aljáig és ezt csak szakaszosan szabad kivitelezni. Csak van olyan eset, hogy nagyon lassan szarad ki a fal a drénezés után. Be kéne injektálni a falatt a lábazat felett, de drága az anyag, ami tényleg jó. Megcsinálni nem nagy ügy.
Meg van a turpisság oka... Sikerült egy régi "Öreggel" beszélni.
A 90-es évekig semmi gond nem volt az épülettel. /"1 éve vettük a házat, de az már beton padlós, lehet ott is gondok lesznek idővel, nem is merek rágondolni... :-( "/
Majd elkezdtek építkezni a felsőbb utcákban. (Szfvár, Öreghegy), és megjelent a talajvíz főleg a pincékben.
Ezért a pincék 90%-át megszüntették, mert használhatatlan lett.
Most elgondolkodhatok hogy mit tegyek. Lebontom az egész "sufnit" /nem szeretném/, vagy valahogyan körbe szigetelem a terméskő alapot kívül belül.
Gondolom azért nem látszik a faltól távolabbi részen a víz nyoma, mert ott már nincs a talajvízből. Ennyire nem értek hozzá.
Azon jár a fejem, hogy kívülről a terméskő alapra mit érdemes kenni. Az hogy a ház köré, dréncső/geotextil+kavics+beton az
Vízműnek van egy haszonjárműve, csatornakimosásra. Mielőtt nekifogsz ásni, ki kell hívni őket, nyomják le a csövűket, majd megmondják ők, hogy pontosan hol van elgugulva, ott áss- be is lehet kamerázni. De ha el van duguilva érdemes kiásni az egész levezetést és kicserélni, mert val. hogy megsűllyedt a talaj (vagy az akna) és valahol eltőrt a cső.
Köszönöm:) Már elég rég csinálom, kb 2-hete. munka mellett persze. Bontottam, vakoltam, szigeteltem. Meg a csempe. elég is volt. És még ott a fugázás:)
Üdv ! Szép lett ,grat ! :-) Annyit ha nálam készült volna ,akkor nem mennyezetig csempéztem volna ,hanem valahol az ablakot teteje felett kicsivel v eseteleg elvágólag az ablak spallettával(ablakmélyedés) ,de ez persze izlés kérdése !:-)
Sajnos eleg alaposan at nezni a fogadofeluletet, ne legyenek malo reszek, jol ki kell mosni egy eross vizborotvaval, majd szardas utan ra lehet huzni egy
glettvassal.
Olvasd el a zsakon a hozzadott viz mennyiseget, azt be kell tartani, +5fok felett lehet hasznalni,
Sajnos a billenő garázskapunk alatt a garázs aljzata nincs vízszintben, van benne egy "gödör". A kapu alsó gumitömítése így nem zár az aljzatbetonhoz. A gumi és a beton közötti rés 0-3 cm közötti. Milyen anyaggal lehetne ezt a hézagot kiegyenlíteni? Csak a kapu alatti ~10-20 cm-es sávban szeretném kiegyenlíteni (5-10 cm a kültér felöl és 5-10 cm a beltérben), így egy kis bukkanó lenne a kapu alatt.
Én most építettem be Velux-ot, nagyon kigondolt, a beépítő keret is egyszerűen felrakható, magamnak be tudtam építeni. A Roto-t néztem a testvéremnél, engem nem győzött meg.
Szia Köszönöm a segítséget. Amiket leírtál az nem túl bíztató ezek szerint jó esély van rá ,hogy le szakadhat a födém idővel vagy talán ennyire nem nagy a baj repedések csak elvétve láthatóak lehet azért is mert a mennyezetet lehálózták. Próbáltam födém lehajlást mérni kb 1 cm-el volt kissebb a belmagasság a helyiségközepén mint a tartófalaknál.
Abban az időben még nem uralkodott el az Eurocode. A "G" gerenda pedig a nagyobb teherbírásúak közé tartozik, semmi sem indokolta a kettőzést. Az alábbi problémákkal lehet számolni:
- A szulfát megevett mindent
- A BH tálca (ha az van benne) 1 db sovány lepkére van méretezve
- Ha a falköz olyan, hogy kétféle teherbírású gerenda van abban a méretben akkor biztos, hogy a gyengébb van beépítve.
Egyébként a "G" gerenda teherbírása nagyobb mint az "E" gerendáé. Ez főleg hosszú "E" gerendákra igaz. De mivel lágyvasbetétes ezért a lehajlása is nagyobb valamivel.
A "G" gerenda az mára már kimebt a divatból, mert lágyvas betétes. A teljes megnevezése pl. (hasból) G-54-26. A "G" betű jelenti azt, hogy "G" gerenda, az első szám dm-ben a falköz, pl(54 =5,4m) az utolsó a therbírás tízszeresse. Pl. 26 az 2,6 tm. A "G" gerenda a nagyobb teherbírású gerendák közé tartozik. Vannak hosszúságok amiket kétféle teherbírással gyártottak. Én nem a "G" gerendától félnék, hanem a salakfeltöltéstől. Ha szulfátos akkor megeszi a betont is meg a vasat is.
Pontosan ezt egy statikus tudja megmondani. Nyilván függ a hó állagától és vastagságától, ami alakulhat a benapozottság illetve az attika falak elhelyezkedésétől és a lejtéstől függően sokféleképpen.
De ha eddig is elbírta és nincs nagy lehajlás illetve repedések akkor nem hinném, hogy nagyon aggódni kellene ezen.
Pont nemrég olvastam ebben a témában vissza a fórumon és volt egy fórumtárs akinek 6.0 m fesztávon szintén gerenda kettőzés nélkül volt ennél nehezebb rétegrend zárófödémen és a viszonylag normálisnak számító gerendával párhuzamos repedések mellett a béléstestek között is repedések jelentek meg a födémen.
Szia köszönöm a segítséget, Ezen már nem szeretnék felújítani semmit . A falköz egyértelműen 5.6m illetve 4.9 m a ház másik felén .Vajon elbírja még a hó súlyát vagy már problémás lehet? Erről a G gerendáról nem hallottam még . Az emeleten ráadásul ugyan ez a fesztáv van amin van kb 8m hosszan 15cm vastag válaszfal ráterhelve vagy ez alatt elképzelhető hogy van valami plusz vasalás a födémben mert az emelet közti födémnél gyanús lehet a betontálcás megoldás ugyanis egy bontás alkalmával salak feltöltést találtam a beton alatt .
Ezek szerint sikerült vegyíteni az épületben a kefnis és betontálcás megoldást lehet hogy az emelet közti födémet beton tálcás ra csinálták a felsőszint zárófödémét meg kefnisre. A gerenda kiosztásból gondolom hogy a kefnis a nagyobb teherbírású.
sok múlik a gerendák közti távolságon ( ha tálcás akkor 1m, ha előregyártott béléstest akkor 60 cm) és azon, hogy készült-e felbeton a födémre.
Egyébként a felsorolt rétegrend kb. 350 kg/m2. Ezt én már nem növelném ha felújítás a cél hanem mindenképp lefele szedegetnék róla anyagot és egy korszerűbb rétegrenddel lehetne könnyíteni a födémen és megoldani a szigetelést.
Falköz egyébként nem 5,4 méter inkább? 5,6 ra nem gyártottak feszített "E" gerendát.
Ha tényleg 5,6 akkor valószínűleg G gerenda amely nem feszített így a teherbírása is kisebb.
Egy meglévő kb 40 éve épült lapostetősház födém terhelhetőségére lennék kiváncsi. A födém feltételezhetően e gerendás kefnis ,ha jól láttam a gerendák nincsenek duplán rakva 5.6 m a fesztáv a födémen található kb 10cm vastagságban salak feltöltés ennek a zárása kb 5-6cm beton amin többréteg bitumenes lemez van felette 20cm eps 2 réteg bitumenes vízszigetelés ami kb 5-6 cm vastagságban van terítve kulé kaviccsal. A kérdésem az ,hogy ezek ismeretében mennyi hóterhelést bírhat ez a födém?
10 cm széles szarufák tengelye között 1,0 m, így jön ki a 90 cm fesztáv.
De egyébként ezt csak a hullámpala felfogatásokból és az eresz tartókból következtettem ki, valójában előfordulhatnak szerintem 5 cm eltérések simán hisz a hullámpalának nem volt elvileg követelmény a nagyon pontosan kimért szarufa távolság. De igen ez is megfontolandó lehet.
Egyébként OSB borítást kap az attika fal is belül/felül szóval oda egész sok hullót el lehetne használni.
Én épp nézegettem az anyagokat. De a gerenda közötti távolság 90-cm. az nem olyan sok, és az OSB, 22-mm. az egy elég vastag anyag. És nagyon stabil. nem hajlana szinte semmit.
Lentebb még 1m volt a szarufatengely. Most már 0,9m? :)
Ha 1m, akkor 1,25*0,5m esik le az OSB-ből, ha a szarufához szabod (2,5*1,25m OSB táblaméret esetén).
Ezt beforgatva 90°-kal 1*0,5m-t fel tudsz haszni, így OSB laponként 0,25*0,5m hulladékod lesz.
Ez is sok munka, összevágni jól a lapokat, emg felrögzíteni. Meg ugye több a rés is, de fólia lesz fölötte, ha jól vettem ki. Szóval ezzel együtt én szerintem ezt a megoldást választanám, mint külön lécezni vagy szarufázni.
Persze még bekavarhat, hogy a szarufaközök nem pontosak.
Hát igen ezen is agyaltam, csak a 90 centis fesztáv kicsit soknak tűnik az OSB alá.( + a lehulló anyag is jelentős lenne ) Deszkákat vagy a lécezést ritkítva gondoltam csak a kiosztás még kérdéses. De most egyébként elgondolkodtam azon is hogy a szarufákat építenénk a toldások helyére, fa anyagban nem sok eltérés van a lécezés/deszkázáshoz képest.
Kérdés... Az esetleg járhatóút lenne? Hogy az OSB-ből levágni annyit. Hogy szarufához essen a vágás. Így lehet hogy költségkímélőbb lenne, mint a deszkákat megvenni. És még be is építeni. azért többmunka van beépíteni. Mint az OSB-ből levágni.
Itt egy felülnézeti rajz. Sárga téglalapok jelölik az OSB-t, a szarufa pedig felismerhető + 3 attika fal veszi körbe a tetőt és így egy irányba lejt az egész az attika fal nélküli irányba. A problémám, hogy az OSB nem szarufa kiosztás méret így a toldás nem szarufa tengelybe esik. Emiatt szükséges belécezni/deszkázni a szarufát és ennek a kiosztását gondolkodom.
Van benne elég viz, földnedvesnek nevezik, az aljzatbetonnak szerkezeti szerepe nincs a teherosztáson kivűl.
kb. 15 éve minden nagyobbacska építkezésnél ezt a módszert alkalmazzák. Nem tudom elképzelni, hogy pl. 5000nm aljzatbetont miként lehetne másképp kiönteni, úgy hogy burkolható legyen, önterülő nélkül.
Kb. 200-220 kiló cement jár 1 köbméterhez. Úgy van méretezve a szivattyú tartálya, hogy két 40 kilós zsák cementet kell bele tenni.
A víz hozzáadása úgy történik, hogy aki lehúzza, az szól, ha túl sok a vagy túl kevés a hozzáadott víz, mert a homok nedvessége is számít.
KB. másnap járható, de legalább 2.5-3 hét kell neki nyáron, hogy az egész felület színt váltson, akkor ki van száradva. Száraz időben Kb. 1 hónap múlva eléri a 3% nedvességet, akkor burkolható.
A párazáró fólia sosem árt. Nekem is van. A gyapot és a gipszkarton közzé még kellene tükörfólia. A tetőről nincs esetleg valami fotó? okosabbak lennénk:)
Meglévő hullámpala tetőt alakítunk át kéthéjú hidegtetővé (lapostető)
tető dőlésszöge 4 fok. szarufáig lesz visszabontva aminek a tengelytávja adott: 1,00 m.
Szarufákra kerül lécezés/deszkázat amire 22mm osb és arra pvc vagy tpo csapadékszigetelés.
Osb alá milyen anyagot használjunk a szarufákra? 2,5 x 10 v 15 cm deszka vagy esetleg 5x5 stafni valamilyen kiosztásban?
Jelenleg méterenként van 5x7,5 stafni a hullámpala alatt. Ezt mindenképp sűríteném az osb lap méretei miatt de nem volt még dolgom 22mm OSB vel.
További ide kapcsoló kérdésem a párazárásról:
"E" gerendás zárófödémre kerül párazáró fóla és kőzetgyapot szigetelés 20 cm. Beltérben gipszkarton állmennyezet épül, kell az álmennyezetnél is foglalkozni a párával?
Akkor is furcsa. Amit láttam élőben, arra mondta a cégvezető, hogy C8-C10-nek felel meg. Mondta is, hogy mennyi cementet kevernek bele (talán 1:5-höz - nem emlékszem). Kétkedek azóta is, ha ilyet látok (videón vagy élében). Semmi víz nincs benne jóformán. A keverővíz mennyiségét ha megnézem egy betontechnológiai leírásban, hát a legkevesebb víz is 5-ször annyi lehet, mint amit ebbe az esztrichbe kevernek.
Néztem pár esztrichbetonozós videót jutúbon. Feltűnt, hogy tök száraz az a beton. Felmerült a kérdés, hogy a csudába köt az meg, hogy lesz kellően szilárd és kemény?
1 éve láttam hasonlót élőben (1 nappal később, hogy bedolgozták) olyat, amikor a kinti keverőgépből tömlőn bevezetik a 3 lábú kiköpő tölcsérbe a betont. Hát nem kezdtem szétbontani, de az volt az érzésem, hogy kiskalapáccsal szét lehet zúzni a francba ezt a betonnak nevezett réteget. Köze nincs pl egy megkötött KK-s betonhoz. Cerment is mennyi lehet benne? Mert még betonszürke színe sincs, hanem majdnem fekete.
Szóval nem értem, hogy lehet ez megfelelő. Persze könnyű vele dolgozni, mert nem folyik, hanem homoknak vele. Egy morzsapartinak/homokozásnak tűnik az egész.
A lehajlás a födémvastagság negyedik hatványán számítandó, a teherbírás csak a négyzeten. A túl vékony födémet meg lehet méretezni úgy, hogy ne szakadjon le, de aki végigmegy rajta azt a halálfélelem kerülgesse a lengése miatt. Az IPE gerenda alsó talpára bevágott trapézlemez felel meg szerintem a legjobban az előbb felsorolt kívánságoknak.
"Egyébként nem biztos, hogy a lehetséges legvékonyabb födém a leggazdaságosabb."
Nem a gazdaságosság az elsődleges szempont, bár nyilván az is számít, de sokkal fontosabb, hogy kötött az épület magassága, így már 5cm-el vékonyabb födém is annyival nagyobb belmagasságot adna a felső szinten, amire nagy szükség is lenne.
"Az IPE gerenda természetesen alkalmas födém készítésére, nehezebb ügy az, hogy mi lesz a gerendák között."
Én a gerendázat közé egyik verzióban sem gondolnék betonozást, mert akkor szinte ott vagyunk, mint a monolit födém, munkában is több, mert zsaluzás-alátámasztás-betonozás és a kötésidő miatt +20/30 nap.
IPE gerenda esetén pl felülre OSB borítás, amire mehet lépéshang szigetelés, újabb OSB borítás és 4cm esztich. A gerendázat közé gyapot menne és talán zártszelvényeket kellene felültetni az I gerenda alsó peremére, ami egyrészt a gerendák oldalirányú elmozdulását is merevítené, másrészről zárszelvényhez már lehetne csavarozni alulról egy álmennyezetet. Nyilván az IPE gerenda - zártszelvény kapcsolat még csak ötletelés, oda kellene még valami összefogató technika (heggesztés??), de alapvetően az aggályom az egész I gerendás acélfödémmel az, amit írtam is, hogy konkrétan kivitelezve ilyen családiház-kategóriában a youtube/google segítségével sem láttam..
"hogyan viszonyul egymáshoz a hagyományos fa gerenda, az IPE acélgerenda és a BSH gerenda?"
Hajlításra a teherbírás számításának menete az hogy a nyomatékot osztom a határfeszültséggel és megkapom a szükséges keresztmetszeti modulust. A kérdés többi részének gyakorlatilag nincs értelme. Többek közözött azért sem mert fából sokféle van. Az IPE gerenda természetesen alkalmas födém készítésére, nehezebb ügy az, hogy mi lesz a gerendák között. Lehet kibetonozott megfelelően méretezett trapézlemez is vasalva vagy vasalás nélkül. Korróziós szempontból jobb a vasalt. A fesztávra nem egészen igaz az L/25 szabály. Ez csak a várhatóan (de nem biztosan) megfelelő legvékonyabb födémet adja.
Födémválasztásban kérném a tanácsotokat, egy kicsi épületrészről lenne csak szó, ami ezt követően fog még csak megépülni és ennek a tetőterét szeretném beépíteni, 16m2 alapterülettel és max 4m fesztávval.
Ahogy az lenni szokott, a szempontok ütik egymást, de a "gyorsan elkészüljön" és "minél vékonyabb födémvastagság" talán a legfontosabb, valamint a stabilitás és időtállóság nyilván alap elvárás.
Béléstestes, betonkefnis födémek drasztikusak lennének erre a feladatra, továbbá a helyi adottságok a darut megkövetelő anyagmozgatást kizárják, úgyhogy olyan megoldás kell, ami kézi erővel elvihető egy 30-40 métert. (Sóder is talicskázva lesz ezen a távon a betonozásokhoz..)
Monolit vasbeton födém már szóba jöhetne, mivel a vasháló és a vasanyag, valamint a betonozás kellékei is megoldhatóak és ráadásul a 400cm fesztáv / 25 ökölszabály szerint, ha jól számolom egy 16cm vastag födém is működhetne, de a kézi betonkeverés miatt (mixer is kizárva) félek a végeredménytől, ráadásul a "gyorsan elkészüljön" szempontunk szintén ugrik ezzel a verzióval.
A legkézenfekvőbb és legegyszerűbb verzió a hagyományos fa födém lenne, de ott minimum 15cm-es, de inkább 20-as keresztmetszetű gerendák kellenének, ráadásul én bárhol voltam beépített fa födémen, mindig éreztem minden egyes lépésemnél, hogy nem egy betonfödémen vagyok, valahogy volt egy pici remegése az egésznek - bár lehet csak pont olyan helyeken jártam, ahol elcseszték vagy alulméreteztek valamit, vagy éppen a lépéshang szigetelés hiányzott.
Ezt követően az IPE acél gerendákat nézegettem, mert sacc/kb egy 10 cm-es keresztmetszettel már bőven ott tudnánk lenni, mint a fa födém, de itt az bizonytalanított el, hogy SEHOL nem láttam, hogy ilyenből bárki födémet csinált volna. Miért? Oké, hogy jóval drágább, de ha számít a födém-keresztmetszet, akkor senki nem volt még hajlandó ennyivel többet áldozni rá? Azt gondolom, hogy alapból nehezebb bármit is fogatni hozzá pl alulról, mert nem lehet csak úgy hozzácsavarozni valamit, mint egy fagerendához (pl gipszkarton álmennyezet), de ezekre biztos lehet valamit kitalálni. Vagy van valami amire nem gondolok, pl az acél rugalmassága miatt lenne valamilyen olyan kilengése, ami alkalmatlanná teszi födémgerendának?
Az utolsó verzióm pedig a BSH ragasztott gerenda lenne és ha most ebben a pillanatban voksolnom kellene, akkor erre tenném le azt. Előnye, hogy mérettartóbb, mint a normál fagerenda, nem vetemedik, sokkal erősebb és megvannak azok a szerkezeti adottságok, hogy csavarozható, stb-stb, ami miatt nem gondolnám, hogy buktatója lenne (mint az IPE gerendának), természetesen hátránya, hogy kb 3x annyiba kerül, de mivel nem nagy felületről van szó, ez nem vészes összeg.
Ti mit javasoltok a fentiek fényében?
Illetve, amire nem találtam egzakt választ a neten, hogy mint "födémgerenda-erősség" hogyan viszonyul egymáshoz a hagyományos fa gerenda, az IPE acélgerenda és a BSH gerenda? Pl ha a FA gerenda 100%, akkor a BSH 200% és az I-gerenda 300% azonos keresztmetszetet feltételezve? (Csak hasamra ütöttem a százalékokkal, hogy érhető legyen a kérdés..)
Padlófelújításban kinek van tapasztalata? 40 éves ház, most az akkor lerakott pvc van. Egyenetlen alatta a beton, mintha szétfröccsent volna rajta. Csiszolás vagy aljzatkiegyenlítő?
Padlóburkolat közül melyik lehet a tartósabb: közületi használatra szánt PVC vagy a klikkes rendszerű Vinyl? 12 fős háztartás nappalija.
Melegburkolat érdekel csak, és ami a legrövidebb idő alatt lerakható.
Lehet kapni 2 komponensű műgyantás anyagot, ami kinyomópisztolyba helyezhető. Kb. 5 perc a kötési idő. Nekem az előtető tartó menetse szár, ezzel van a tégla falba berakva.
Kb. 2500 Ft. Ennek a vége, olyan mint egy szilikon tubusé. Biztosan befér. Igaz dűbelnek "csúfolják", de ilyenre is használható.
Cement, gipsz és rovarirtó por keveréke. Afrikában ezt használtuk. Azzal idegesítették az újakat, hogy a cafard -ok (svábbogár de luxe) ki tudja rágni a síma gipszet. Ez vagy igaz volt, vagy nem, de az biztos, hogy nem rágták ki.
Nincs statikai szerep, csak ne legyen ott a lyuk, mert ott jöttek be a házba a hangyák :( Az üreg nagyjából a falra rögzített ajtókeret alatt van. Egy pici adag "betonjavító" kétkomponensű epoxit sikerült az aljára befecskendezni, de hamarabb megkötött az edényben minthogy mindet be tudtam volna juttatni... Ezért keresek valami olcsóbb és lassabban kötő anyagot amivel elzárhatom a betolakodók útját.
statikai szerep van, vagy csak az kell hogy ne legyen ott a luk?
önterülő aljzatkiegyenlítő befolyik mindenhova, plána ha a levegőnel van hol kijönni. ha precíz vagy, akkor több rétegben csinálod, közben várva egy napot.
ha nem számít, akkor jó hígra kevert csemperagasztó is megteszi.
Mindenképp kell még az üregre lyuk. Levegő van benne, annak ki is kel jönne valahol, amennyiben öntesz bele valamit. Látatlanba, ha valamiért nem működhet az üreg bontása, akkor kell bele még egy lyuk, az öntés túloldalán és aljazatkiegyenlítő, illetve vannak speckó epoxis, műgyantás anyagok hasonló feladatokra, jó drágán.
Beton padlóban kb 3x5x8cm méretű üreget mivel tudnék kitölteni? Nehezítés, hogy kb fél centis résen lehet csak hozzáférni az üreghez. Valami olyan anyag lenne jó, amit kisebb adagban ki tudok keverni és be tudok fecskendezni vagy önteni az üregbe.
Ja igen olcsóbb. De nem biztos hogy annyi vizet képes elnyelni. Mint a hosszúfolyóka, de árban sem egyforma. Egy 60-cm folyóka. 35-ezer. Nekem azért jobb az utóbbi, mert van a fürdőszobában padlófűtés is. És ha kiszáradna a szifon. Akkor is van benne egy golyó, a folyókában, ami a bűzelzárást biztosítja.
A folyóka felső peremére van a dobozba egy vízszigetelő karima.
A folyókát beállítod és beöntöd az aljzatbetont lejtésel. Aztán az rögzíted a karimát az első réteg kenhető vízszigetelésbe és utánna még egyszer körbekened.
Nagy meretű padlócsempével nehéz megadni az esést. Nem probléma a csempe alatt összegyült nedvesség, azt kell megodani, hogy ne tudjon beszivárogni a folyóka és az aljzatbeton közé a nedvesség, mert a padló hőszigetelése alatt el tud szivárogni akkármere a házba.
Ez a víz ott maradás a csempe-és a szigetelés között. Ez csak akkor igaz. Ha a járólapot pogácsában rakják. A lejtés kiképzés miatt. de..... ha szépen kivan betonozva a lejtés. És fogas glettvassal van behúzva a burkolási felület. Akkor ez kivan zárva. He nem is? akkor is annyira kevés víz/pára, maradna ott. hogy nem érdemes foglalkozni ilyennel. Ez egy fűrdő nem? Vizes helység!!
Nem 100% ugyanez, de mindegy, a legtöbb az hasonló rendszerű.
A kérdésem a "kávára" vonatkozna: addig rendben van, hogy a vízszigetelő réteg rákerül a folyóka test peremére, majd erre kerül a csemperagasztó és a csempét kell végül "nekitolni" ennek a "kávának", még az is hogy a kettő között ki kell szilózni...
Node: az köztudott hogy a csempe nem vízszigetelő réteg, ezért is van alatta erre a célra kifejlesztett vízszigetelés, tehát ha nem is sok víz, de valamennyi a csempék alatt is közlekedhet.
Namármost ez ha megvan a lejtés végül eljut eddig a "káváig" aminek a csempe neki van tolva, viszont onnan ha jól értem soha nem fog belekerülni a lefolyó részbe, ott fog pangani.
Hol tévedek? mi lenne erre egy jó megoldás? Én azon gondolkodom, hogy ha nem is vágom le ezt a "kávát" de pár helyen kifurkálom, így igaz, hogy valamennyi víz kifolyhat a folyóka testből a csempék alá, de aztán minden vissza is tud folyni a lefolyóba.
Rusztikushoz: Baumit Klimadecor, 1/1.5/2- es granulátummal gyártják, szinezhető is, beltéri vedres nemesvakolat- meszes.
Lassan húz, fel kell vinni gletvassal kb. 1-1.2 cm vastagon és 1,5 óra múlva azt a mintázatot húzod bele, amit akarsz. Lehet 3D-s mintázatot is késziteni belőle.
A legjobb hasonló terméke a Sto-nak van, de az rendkivűl drága.
”Rusztikus vakolás” én úgy ismerem antikolt fal. Ezt glettel szokták össze-vissza, spaklival elkenni, és aztán lazúrral átgurítani. És elég szép a végeredmény.
Én úgy szoktam... a mély több centis hornyokat először csemperagasztóval kikenem. padlósíkban lehetőleg. És száradás/kötés után. padlopon alapozóval le gurítom. és aztán telibe lehet önteni padloponnal. Kb 5-6mm vastagon.
A kérdésem tehát az lenne, hogy milyen anyagokat és eszközöket vásárolva tudom megoldani a padló kiegyenlítését. Mivel foltozzam be a kisebb hézagokat a padlón? Mit vásároljak, amivel betömhetem a több centi mély hézagokat a panelillesztések helyén mielőtt nekiállnék vakolni? A linkelt rusztikus vakoláshoz mivel sűrítsem be a glettanyagot, és milyen egyszerűen használható glettelőanyagot ajánlotok? A parkettázáshoz vannak ötletek, amik esetleg segíthetnek a szintkülönbség problémán? Laminált parkettát szeretnék vásárolni és lefektetni, amihez kell egy alátét. Létezik olyan alátét, ami segít az ilyen problémán?
Néztem a képet. Szerintem ez járhatóút ha van megmaradt faanyag ilyen helyekre nyugodtan belehet építeni. én a faházba úgy csináltam. hogy a szarufák közzé szántam be a lécet. És nem vesz el helyet a magasságból. A tükörfóliát ne feledd:))
Nem gondoltalak bunkónak, nem is mondtam ilyet. De már Petőfi is írt erről a tulajdonságról, nem kell elkapkodni, meg egyébként is jó az úgy is. Attól, hogy valaki ilyen hozzáállású a dolgokhoz lehet talpig úriember. Ennek a gondolkodásnak egy továbbfejlesztett változata: elég a tányért belülről elmosni, kívülről nem eszünk belőle...
Olyan anyagokat használok fel amik vannak, és nem akarok költeni rá, mert teljesen feleslegesnek gondolom hogy olyan dologra költsek amit sosem fogok nézegetni, és amúgy eddig is elégségesen megfelelő volt.
Ez egy tanúbizonyság a részemről hogy egy trehány tuskó vagyok aki mindent meggányol. Nem gondolnám.
Nem. Azzal a hozzáállással, hogy jó a taknyolás is. Nyilván egy sufniba nem kell aranykilincs, de egy minimális szintet azért tartani kell. Ez pedig magasabb, mint a buherálás. Azért tartom különösen veszélyesnek, mert azt a hitet ébreszti mindenkiben, hogy magasabb követelmény esetén is jó a gagyi. A magyar építőipar legnagyobb része emiatt a nézetnek az elharapózása miatt tart ott, ahol tart. A szinvonal a 80-as évekhez képest nagyot zuhant.
Kicsit OFF kérdés lenne, kettő darab, helyi közügy jellegű:
A) Az stimmel, hogy ez a fajta külső szerkezet ezen a külső felületén alapvetően fa, műanyaggal bevonva? Nyolcvanas évek elején épült kábé, klassz CK borítású ahol zárt, és vmi acélszerkezet lehet belül.
B) Az ablaktáblákat a gumiperemeken kívül mi tartja a helyén? Mármint elvileg, mert ezek a peremek ugye már biztosan nem, és az a két-három 1.5mm szeg sem.
Az épület egy általános iskola étterme (értsd: k sok gyerek közlekedik mellette), az üvegtáblák negyedét látszólag csak a légnyomáskülönbség tartja a helyén.
Gondoltam szólok a helyi képviselőnek, hátha kicsit pipa lesz az a szülő akinek a gyerekét agyonvágja egy ilyen.
Ez egy elég szűk kis tetőrész, ahová a gipszkartondarabok vannak támasztva, már egy fal van. Lényegében csak tároló funkciót lát el ez a kis helyiség.
Eddig is csak a szarufákra rakott cseréplécek fogták a gipszkartont, jó lesz ezután is úgy, kábé senki nem fogja nézegetni, nem baj ha kicsit hullámos lesz, bár amúgy egészen egyenesek voltak a gipszkartonok.
Lényegében csak egy védelmi funkciója lesz a kartonnak hogy mégse pőrén csak ott legyen a levegőben.
Egy segedleces szerkezettel kisziteled a szarvazatot (ket iranyban)- egyszer ezt az eljarat leirtam reszletesen es asszem le is rajzoltam/ dehat egy faszfej azt irta ra- hogy hulye vagyok:), es felcsavarozod az elemeket 33cm cm tavolsaggal a szarufa oldalara. Benyomod a gyapottot a szarufak koze, drotal-szeggel rogzited, utanna feltolod a helyukre a CD-ket es beszerelsz meg egy reteg gyapottot. Ehhez a ugynevezett csavar nelkuli CD tavolsagtartoval 0.6mm falvastagsagu CD kell hasznalni, mert amikor rahuzod a lemezcsavart a gipszkartonra a vekonyabb CD-vel neha megnyilik.
Viszont. Egy 15 centis deszkát ne hívjunk már lécnek, mert teljesen félrevezet mindenkit.
És még: ha 15 centi gyapotnak akarunk helyet csinálni, akkor mi a fenének oda az a deszka? pláne nem az a kérdés, hogy hogyan rögzítsd, hanem hogy mitől lesz sík az a fele, amire a karton jön. Meg hogy ki a fene lesz képes a kétcentis élét eltalálni amikor teszi fel a kartont.
Ez pont erre való, van vagy 60 forint. És nincs belőle 10 centinél hosszabb, lehet nem véletlen. Ha mindenáron kell a 15 centi, akkor erre a vázra merőlegesen kell egy másik vázat csinálni.
De működhet. Csak azt nem értem, hogy ezt az egészet miért akarja csinálni az olvtárs. A szarufákra akarja rakni, amit nem olvastam elsőre. Itt pl ha gipszkartonozni akar rá, akkor ahhoz van megfelelő elem és nem nagy költség.
Nem akarok nagy hülyeséget mondani, de az nem megy, hogy az élére állított lécekhez hozzácsavaroz tetőléc darabokat, amik túlnyúlnak, és ezeket a túlnyúlásokat csavarozza a szarufákhoz?
Ha van rá időd és minden forintot meg akarsz spórolni, akkor csinálj fából talpakat. Fordított "T" alak, a "kalapján" keresztül tudod a szarufához rögzíteni. A talpa tetőléc, a szára 5x5 stafni. Ezekre a lábakra meg rá a tetőléc sűrűbben rakva vagy 5x5stafni ritkábban. Nem kell semmi extra csavar, ha legyártod a "T" előre. Legyen olyan magas ez az egész, hogy az OSB és hőszigetelés között maradjon 4-5cm légrés
Ha jól értem akkor egy 15 cm széles és 2 cm vastag deszkát kéne odacsavarozni élére állítva egy másik fából készült szerkezeti elemhez. Egyrészt nehéz lesz úgy fúrni hogy végig jó helyen legyen a furat, másrészt sz.rt se ér.
Kösz - igen, így tettem, és 40-45 foknál melegebbre nem is melegítettem. Féltem hogy megolvad-megsérül a Low-e bevonat... Azért is igyekeztem tegnap, mert a kinti hőmérséklet is egész baráti volt.
bocs, nem esett le, hogy 15x2centis "léc"ről van szó. Szóval deszkát akarsz élére feltenni. Akkor tényleg vagy a sarokvas, vagy a lécdarabok előfúrva, csavarozva, szegelve.
Nekem is ez volt az első elképzelésem, de az ilyen hosszúságú (240-260mm) csavarok darabja is 200Ft fölött van, tehát anyagilag nem biztos hogy olcsóbbra jön ki.
Melyik webshopban lehet legjobb áron találni sarokösszekötő vasakat? "L" alakú volna a legjobb 100x40-es 20-40mm közötti szélességgel. Szarufákra merőlegesen szeretnék 15x2cm-es távtartó lécezést felrakni. Gondoltam hogy mindegyik szarufához tögzíteném két oldalról.
Mivel 8 szarufám van és 4 távtartó lécezés kellene így 84db sarokösszekötő kellene, ezért nem mindegy az ár.
Vagy ne biztosítsam ennyire túl és legyen így, hogy a távtartó két szélnél legyen csak duplán a többinél szimplán, csak mindig a másik oldalon?
Közben kipróbáltam még a hajszárítót - előmelegítve műanyag jégkaparóval egész jól lejött a matrica, a ragacsot meg nitrohigítóval leszedtem - tehát a kérdés tárgytalan. Viszont hátha másnak hasznos az infó...
Alapvetően száraz, csak annyira nyirkos, mint egy pince...
Arra gondoltam, hogy a felső szintet dryvittal szigetelnem, az alsó maradna natúr, hogy tudjon szellőzni."
Gyanús nekem ez a 4 m belmagasság (ha az ).., de galériához kitűnő.
Kérdés mennyire süllyesztett. Úgy általában 80 -90 cm mélye, úgy hogy az ablak parapet magassága nagyjából talajszinten van. Én ha értékes helyen van leásnék a belső padozatig , sőt annál lejjebb és a szabályok szerinti vízszigetelést és rá hőszigetelést tenném kívülre a falra. Minimum egy oldal, de szerencsés esetben akár 2 oldal is szigetelhető így. Ha a tulaj/tulajok /lakóközösség belemegy akkor eleve itt egy 0,8 széles árkot hagynák... meghagynám a munka árkot... szabályosan kialakítva. A többi oldal csak porúsos vakolattal javítható.
A födémhez nem nyúlnék... ha az enyém ha a másé.
A belső padozat ? Ha van pénz és erő felszedni és a megfelelő rétegrendű új padozat. Víz és hőszigetelés és burkolat.
Természetesen csak akkor éri meg, ha a környezet is olyan.
"A másik probléma az, hogy az alagsor feletti fődém valamikor páraáteresztő volt, most nem az, mert betonopadlót és egy párafékező finiszt kapott. Így a nedvesség kicsapódik a födém belső oldalán. Ha az egész ház a tiéd, "
A probléma ál, vagy egyszerűen egy régi fals vélekedés.
Volt valamikor és még most is előfordul , hogy az épületek határoló falain (oldalfalak --- itt a födém ) pára átersztő. Ja igen az, de a pára forgalom 95 - 98 % -a nem itt zajlik, hanem a nyílászárókon (ablakok, ajtó ) át intenzív szellőztetéssel.
Mondjuk az a maradék 5 % is kellemetlen ha a felette lévő részen.... tehát a földszinten áldatlan állapotok vannak, pl. kitört fűtetlen helyiségek. Akkor ott az a z átjutó nedvesség lecsapódhat. Sőt ha vékony a födém /csekély a valószínűsége , de előfordulhat / alul is és felül is... tehát elázik a födém.
A kérdező írta , hogy bérház... pontosabban volt-bérház annak a valószínűsége csekély, hogy az egész ház az övé. Az lehet hogy az alagsor feletti helyiségek az kérdezőé, akkor viszont a 'káros' betonos firnájszos pára záró födémet az izlése szerinti pára áteresztővé alakíthatja.
Ja vissza erre a födémre. Ennek nem belső és külső oldala van, hanem alsó és felső-
Ha pára áteresztő, ha pára fékező, ha pára záró, nem problém. Csekély pára megy át ami átmegy ha fűtött a felső rész (miért ne ) akkor az átjutó pára a felsőrészből szellőztetéssel távozik.... ha lakott.
" A kérdés az, hogy a külső falazatból kivülről mekkora magasság van a talajba most. "
Ha szuterén akkor nagy valószínűséggel 1/3, mert ha több akkor már pince. Pincében viszont nem laknak.
habár azzal a szárító vakolattal csodákat lehet csinálni.
Abszolúte pince és nem a világ végén, hanem a nagykörút belső ívén pincékben kitűnőnő mellékhelyiségeket készítettek.
Apácai . könyvkiadó és üzlet.
A Wesselényi u eljén pincében csináltak ebédlőt klubbot stb, a Vas utcában a NEB székházban 4 x 10 m -es pince lett előadó. Külön trükk , hogy itt az oldalfal mellett kívülről kiást egy 1 m x 10 m -es sávot és így nagyobb ablakok kerülte a pince külső falára.
Ezek mind kb. 25 éve készültek.
"Nagyobb városokba a külső talajszínt +100 év alatt megnőtt." úgy általában előfordul,de nem jellemző.
Viszont vannak városok több ezer éve és ott tényleg nő a külső szint akár sok sok m -t is.. a régészek nagy örömére.
Modern városokra nem jellemző... elhordják a sittet.
" 1. A padló: mivel az alagsor padlószintje alatt az alapozási mélység mindig megvan 40-50cm," Nem mindig.
Régen is takarékoskodtak az emberek. Bizonyos lemenési mélység azért van.
A kérdés az, hogy a külső falazatból kivülről mekkora magasság van a talajba most.
Nagyobb városokba a külső talajszínt +100 év alatt megnőtt.
A járdákat leaszfatozták vagy lekövezték, pluszban a sok ház alap, ami a közben épült elzárta a talajvízek természetes leszivárgását.
Amikor megépítedteték az alagsor padlója és az alaptest porszátaz talajba állt, most nem.
Hogy lehet ezt megoldani:
1. A padló: mivel az alagsor padlószintje alatt az alapozási mélység mindig megvan 40-50cm, ki lehet ásni a padlószintből 25-30cm.
Az új rétegrend: 10-12cm tömörített mosott kavics, 6 cm gyengén vasalt beton, vízszigetelés, 6 cm aljzatbeton és finisz, a fal mellett elhagysz 20-25 cm rést, amit mosott kaviccsal tőltessz fel. Ott majd szellőzik a fal.
2. Falazat belül: ha cementtel van fugázva a natur fal, kikaparod 4-5 cm (ácskapocs) és kifugázod tisztán NLH 3.5-es hidraulikus meszes malterrel.
3. Falazat kivül: ha van lehetőség ledrénezed, szakaszosan az alap mélységéig. A lábzatról levered a követ, vagy a cementes vakolatot, kikaparod a fugát és visszafugázod NHL 3.5-es malterrel és létezik hidraulikus meszes (zsákos) lábazati vakolat, azt lefested silikátos festékkel.
4. Karbantartás: folyamatosan szellőztetsz és télen fűtesz.
A másik probléma az, hogy az alagsor feletti fődém valamikor páraáteresztő volt, most nem az, mert betonopadlót és egy párafékező finiszt kapott. Így a nedvesség kicsapódik a födém belső oldalán.
Ha az egész ház a tiéd, azt is fel kell tőrni és páraáteresztőre kell elkésziteni.
Van alapjuk. Téglából. Ha szárító vakolat kerül a falra akkor a talajból kapillárisan följutó víz elpárolog. Párás lesz a levegő. Amíg lesz a víznek (nedvességnek) utánpótlása.
A födém és a koszorú illesztése miatt inkább a felső (külső oldali) szigetelést ajánlom.
De kőzetgyapottal, mert mert a párazárást nemtom hogy tudnád megoldani.
És abból min. 15cm vastag kéne, hogy valami értelme legyen.
Készits egy 15 cm magass colos deszka vázat, 60cm közze-l feles beeresztéssel, méterenként elég rá merőlegesen beereszteni a deszkákat, néhány rögzitéssel abetonra (vinklis fülekkel ) megoldható, hogy ne mozogjon. A belét tölds ki legolcsóbb bálás közetgyapottal, túzz rá egy olcsó párááteresztő fóliát és deszkázd le gyéren. Az OSB párazáró, nem oda való.
Sziasztok. Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, hogy a padlász szeretném leszigetelni, pontosabban a padlásra szeretnék lefektetni 8 cm vastagságú poliészter és rá még 10 mm vastag osb táblát tennék. Erdemes ezt megcsinalni vagy inkább a 2 - dik emelet fodemere furjak föl 3 cm vastag poliesztert?
Kizsaluzott beton helyenként üreges. Valószínűleg csak a zsaludeszka mellett, ez egy függőleges felület. Milyen anyaggal kéne betömni-bevonni? Sima zsákos esztrich-hel oszt jónapot?
350cm-es oszlopok, a földből max 250-ig áll ki, ... a kerítés magassága ennyi lehet, de kicsit alacsonyabb lesz, mert a beton elem vagy 15-20cm-re a földbe lesz süllyesztve.
Holnap jönnének kerítést építeni hozzámbeton oszlop 40*40x100cm "alapba" állítva. Az alap teteje kb 20cm-re lenne a talaj szint alatt...Az oszlopok közé meg betonpanelek...
Néztem egy 30nm-es hétvégi házat, a pincében ilyen a födém:
Olyan mintha keskeny timkár födémpallókkal kirakták volna az egészet. De az előző tulaj sírköves volt, az sem kizárt hogy sírkőből épített a pincefödém/házpadló.
Nem monolit beton, de gerenda sincs, mégis részekből áll össze.
Nem tudom illik e itt ajánlani, de ha valakinek műanyag nyílászáró kell, főleg Délkeleti régióban, erősen ajánlott kategória a következő: Verhetetlen áron szereltek nálunk 3 rétegű üveggel, kiváló munkát végeztek.
3 másik árajánlaton, körülbelül 2x annyiba jött volna ki...
Az nem számít, hogy mekkora felületen érintkezik a kerék a takajjal?
Én eddig úfmgy gondoltam, hogy a legjobban a kis 10x20 cm méretű térkövek a strapabíróbbak, mert nem törnek el,m kegfeljebb megsüllyednek külön-külön. Az viszont javítható.
A nagyméretű térkőben hajlító feszültség is nagyobb keletkezik elégtelen aládolgozás esetén és így könnyebben törik.
A legtöbb méretezett, tervezett dologban van biztonsági tartalék, ráhagyás, néhol nem is kevés, 50-100%, vagy akár sokkal több is.
Saját tapasztalat: az udvaron a régi kocsibejáró 2 sor 40x40x5 cm-s betonlap volt, szimplán földbe süllyesztve. Alakításkor jött-ment rajta nehéz teherautó sittel, kaviccsal, betonnal,fával, de nem tört el egy sem.
A terhelésnél azt nem kell figyelembe venni, hogy egy 205 mm széles kerék egyszerre nem egy térkövet fog terhelni! A térkő mérete 20x13.3cm. Mindig két kövön oszlok meg a súly m, mert a kerék egyről biztos lelóg, nagyon ritka lehet az az eset, amikor teliben pont egy kövön van rajta.
Megnéztem az általad belinkelt okdalt a combiból van 6 és 8 cmes,dmindegyiknél csak a személyautó logója van az alkalmazási útmutatóban, ugyanúgy mint az 5cm-es citytop smartnál.
Az építéshatósági funkció szerintem átkerült a kormányhivatalokhoz, ők járhatnak el az illegálisan tevékenykedőkkel szemben, ámde javítsatok ki, ha tévedek.
Az egész jónak tűnik, kivéve a térkő. Nem az 5 cm vastagságot érzem kevésnek, hanem a 20x13,3 cm-t. Maga a gy ár is csak személyautóhoz javasolja. Egy 3,5 t-s kisteherautó keréknyomása max. 1100 kg körül lehet. Ezt ha szétosztom 20x13,3 cm-el akkor az kb. 4,1 kg/cm2. Ez elég sok. Ez a vasútnál bőven 4 kg/cm2 (kb. 3,6 kg/cm2) alatt van, kiváló tömörítés mellett. Ha tökéletesen tömörített a zúzottkő akkor lehet jó is, de azért biztosra nem venném.
Autóbejárót szertenék tavasszal építeni. Úgy képzeltem el, hogy 25 m hosszon a két nyomvonalban lenne két 60 cm széles sáv letérkövezve, utána pedig a garázsra derékszögben ráforduló résztől telibe rakva 3 m szélesen. A garázs előtt pedig lenne egy 3x6 m-es placc.
Azt szeretném megkerdezni, hogy az 5 cm vastag térkő (semmelrock citytop smart) elegendő a max 3.5t-ás személy és kisteher autóhoz?
Aládolgozni elegendő 15-20 cm 0-32 zúzottkő plusz az ágyazó réteg?
Az engedélyezés/bejelentés pillanatában érvényes előírásoknak kell megfelelnie. Budapesten (szerte a világban) nagyon sok lakás/ház van amik a XIX. században (vagy még régebben) épültek. Ezeket nem alakították át annyiszor ahányszor változtak az építési előírások.
Én kéményszegélyt tennék rá... azt jól betudod simítani a hullámokba is... Itt azért azt gondolom, hogy a drágább a megfelelő (Bramac Wakaflex nem olcsó mulatság, de ha jól felteszed akkor ezzel többet nem lesz problémád..) Van olcsóbb is, de az minőségben is gyengébb
Én vagyok a vevő, laikus és nem szeretnék olyat házat -bár már kifizettem-, ami nem felel meg a hatályos energetikai szabályoknak. 10 cm homlokzati, 25 tetőtéri és 8 aljzatszigetelés van a házban, nincs padlófűtés.
mivel nekem csak 8, így menjek oda az építtetőhöz és küldjem el a francba? mekkorra probléma ez és azt jelenti, hogy az ikerház építtetője nem felelt meg az energetikai követelményeknek?
Ja, ja, valakinek volt itt egyszer egy ötlete konténerből készült dombházzal. Ha ráteszel 15 centi fújt PUR habot (az elvileg zártcellás), és utána betemeted, akkor csak arra kell figyelned, hogy a negyedik oldala, ahol az ablakok vannak, ne legyen feltűnő. Viccként kezdtem írni, de lehet, hogy nem is olyan hülyeség?
A képen látható garázs épület a szomszédom házához van építve.
A tetőn hullámpala van, ami akkor jó ötletnek tűnt, maikor készítettük, de azóta sajnos alapvető probléma adódott. Az a bajom, hogy a két oldali tetősíkok találkozásánál kialakuló állapotot nem tudom lezárni, mivel a két oldalról egymás felé futó hullámpalák között hézag, hullám van. Így a belső burkolást sem csináltam meg, mivel ha hézagos marad a tető, az kiváló lenne nyesteknek, errefelé elég sok van.
A lényeg pedig, hogy így hiába van garázs, nem lehet tisztán tartani, befújja a szél a port, levelet, stb.
A kérdésem az, hogy volna-e valami megoldás erre, vagy az is felmerült bennem, hogy lecseréltetni az egész tető fedést valami más anyagra, amivel össze lehet hozni a síkokat és zárható lehetne.
Ha később engedélyezték akkor nem. Ha nem engedélyköteles az építkezés akkor pech, mert a használatbavételnél ellenőrzik visszamenőleg. Sokan azt hitték, hogy megspórolhatják a tervezést.
Olyat találtam, hogy hogy 2018.01.01. után aljzatra 0,30U (W/m²K) hőátbocsátási követelményérték vonatkozik. Ez cm-ben kifejezve normál EPS-ből minimum 11cm vastagság. Ezek szerint az én 8 cm-em nem is szabványos 2020-ban?
A "nem feltűnővel" vigyázz, mert vagy tíz éve az a módi, hogy az önkormányzatok évente vesznek egy légifotót, a frisset összenézik az előző évivel, aztán ha találnak valami változást, kimennek megnézni.
Egy 40 nm-es lakást szerkezetkészem ( falak, tető áll, aljzatbeton, vakolás megvan), mennyibe kerül anyagáron kb?
Legolcsóbb ilyen B30-as tégla, tető hullámlemeztető ( akár féltető) lenne
Családdal kalákában szeretnénk megoldani, olyan helyen lakunk ahol nem feltűnő és nem jelentenek fel, tehát semmiféle engedély és terv nélkül, egy anyagárat szeretnék hallani.
Hogyan tudom jól megcsinálni a fogópár áttörést a szigetelésen? A fogópár felett szeretnem a fóliát elhelyezni, így nyerek a belmagasságban kb 20cm.ert, Sajnos erről nem találtam sehol tippeket, hogy hogyan lehet jól megcsinálni.
Másik kérdésem az lenne, hogy a tetősíkban benne lesz a 30 cm kőzetgyapot, de van felesleges polisztirolom 10 cm-es azt a fogópárok fölé berakhatom?
2 rétegű hőszigetelt üvegezés van körben, tető 32mm polikarbonát. Ma reggel egyébként betettem egy 2kw-os elektromos gyorsfűtőt, és 2 óra alatt simán csinált 21 fokot. Ettől függetlenül szerintem megvárom a tavaszt, hacsak nem lesz valamikor huzamosabb ideig enyhe idő.
Az Ytong fal szakszerű bekötése a tartófalba egy U alakú 2.5mm vastag fémprofillal történik. Azt kell alaposan feldűbelezni a tartófalra és át lehet húzni rakta a huzalozást is, mert ki van marva a talpa az U-nak. Ha más nincs, egy 100-as UA gipszkarton lemezprofil is megteszi, az legalább horganyzott. Így nem fog repedni és nem kell nagyon erőssen kiékelni egy hosszabb falat se- de a válaszfalak hosszának és a magasságának arányára létezik szabvány.
minden válaszfalam 10 cm Ytong. így építették, én meg nem szóltam, hogy vastagabbat akarok, mert nem tudom milyet szoktak tenni. nem is a stabilitása, hanem a hanggátlása érdekel, főleg ott, ami két szobát választ el.
hallom a szomszéd szobai beszédet, de ez nem lep meg.
ami a földszinti padlószigetelést illeti, nincs padlófűtés. 8 cm fehér (EPS?) lépésálló szigetelés van, rajta meg egy tükörfólia azt hiszem.
mindkét esetben arra vagyok kíváncsi, hogy ezek a vastagságok megszokottak egy 2020-as építésű háznál, vagy olcsósítottak az építtetők (nyilván a profit lebegett a szemük előtt, de egy minimális műszaki tartalom alá nem szeretnék menni.)
Ha van egy építményed a télikerten és nem nagy a légtér, vastag nylon fólia 2 rétegben és két 2.5KW-os hősugárzó felemeli 15 fokra a hőmérsékletet. De létezik gázas hősugárzó is, az egy 40nm-es szobát úgy kifűt, hogy trikóra vetközöl benne.
Sziasztok, kerámia vagy greslap lerakásához milyen hőmérsékletűnek kellene lenni az aljzatnak? Télikertet burkolnék, de nem tudom, hogy bele merjek-e kezdeni ilyen időben. Jelenleg 5-6 fokos az aljzat, nem tudom, ha fűtenék valami elektromos hősugárzóval, mennyit emelkedne a hőmérséklete. A lábazat egyébként szigetelve van, kivéve a lépcsőnél. Ott hidegebb is.
"kettő hetes beton már elérte a szilárdságának legalább a 80 % -át. nem kel már se takargatni, se locsolni."
A két hetet a hideg időtartam levonásával kell érteni. Másrészt ha takarom és locsolom az biztosan nem árt, fordítva meg nem igaz. A magadét is így csinálod?
2 hete volt betonozva nálunk terasz (15cm vastag vasbeton) - túl meleg nem volt azóta, általában olyan 5 fok körül. Nem látom hogy "szomjas lenne" - ha locsolom nem issza a vizet, elég párás is az idő.
Viszont jön a fagy - kell ezt nekem még takargatnom, vagy ilyen idős korában ez már nem feladat?
Méregettem éjszaka, nincs érdemi különbség a kinti és a padlástér levegőjének páratartalma között. Viszont mintha a padlás levegője kb. 2 fokkal mindig melegebb lenne, mint kint, ez okozhat páralecsapódást az üvegen a mostani 0 fok körül.
Egy-két állítható lábat nem tudsz beszerelni a bútor alá ? Heafele 637.30.941. Ez arra való, hogy a masszív szekrény szokliból állítani lehessen belülről, fel kell csavarozni a szoklira belülről és amikor fel kell tenni az ajtót ezekkel lehet függőbe állítani a testet.
Ez síman elbír 200kilót, ha teszel rá két kontraanyát is, de anélkül is 130 kilót.
Ennek a szekrénynek a feneke egy masszív fából készült csapol ráma, min 100-120mm széles, ami kivülről fel van öltöztetve egy profilos karimával. Tapogasd ki alúlról, ott kell legyen.
Kiékeled a szekrényt, fúrsz egy lyukat belülről a fenéken keresztűl, beteszed ezt a támaszt alulról (leengeded a szekrenyt a lábaira) és felülről egy csavarfúzóval megspanolod- utánna meghúzod a kontrákat, így átvesz valamennyi súlyt a lábról.
Asszem be tudod építeni úgy, hogy ne is látszodjon. Az U alakú sajtolt lemez 60mm magass. A csavar M10x100.
Attól függ, hogy akarnak-e dolgozni vagy nem! Megfelelő keverőgép mérettel meg lehet csinálni 1 nap alatt.
Szeptemberben 3-an 1/2 8-tól 13h-ig megkevertünk 6m3 betont amit egy 90 cm magas teraszra feltalicskáztam egyedül a kőműves pedig lejtbetont csinált belőle.
Úgy látom, hogy ilyen 160-200 literes betonkeverők vannak, annyival világosítsatok már fel, hogy pl egy ilyen 200 literes keverő gondolom nem tud 200 liternyi betont, tehát 0.2m3-t megkeverni, hanem mennyit? Kb felét?
Illetve mennyi adagot tud egy betonkeverő 1 óra alatt produkálni? Laikusként hasamra ütök és azt mondom, hogy meglapátolják, keveri a gép, kiürítik a talicskába, ez kb negyedóra, tehát mondjuk 4 kör/óra?
Ha a lehajlás a merőleges a click irányára akkor nincs baj, de lehajlást idővel felveszi amúgy is a parketta és idővel beül a helyére. A baj inkább ha középen van mélyebb rész mert a click nem szereti ha nem lefelé hanem felfelé kezd két lap elhajlani, mert szétakadhat, de ahhoz már elég nagy hiba kell.
Akkor ez a kis lesüllyedés esztétikai hibán kívül nem jelent mászaki gondot? Hogy szétmennek a klikkek, kinyílik az illesztés stb... Valamennyi mm lehajlást tolerál a klikk elvileg...
Hmm, itt kicsit trükkös a helyzes, mert szobák közötti régi padlószint különbséget itt szárazpadlóval hoztunk ki. Szóval az aljzatbetonon van persze padlókiegyenlító, majd 300-as lábazati XPS 30mm, erre ragasztott nútos 25mm OSB teherelosztónak. Bár brutál masszívnak tűnt a szárazpadló, lehet, hogy a falnál az is érzékenyebb, mint máshol. Illetve lehet, hogy ott a padlókiegyenlítésben is lehetne anomáliák.
No, de ha ennyi lehajlást még kibírnak a klikkek hosszútávon is, akkor pusztán a látvány annyira nem feltűnő szerencsére. Direkt úgy fotóztam, hogy látszódjék, nagyon nem venni észre amúgy...
Egy háromfős team (1 kőműves+2 segéd) kb mennyi betont tud egy nap megkeverni és bedolgozni egy átlagos betonkeverővel?
Sávalap lenne, tehát a lehúzásával nem sok idő menne el, a beton mennyisége kb 8m3 összesen. Nem nagyon örülnék neki, ha több napra osztanák el, nem nagyon lehet egy összefüggő sávalapot ésszerűen eldilletálni.
Új építés, a tetőkibúvó üvege a hideg beálltával csúnyán párásodik és áztatja a gyapotot. A padlástér nem nagyon szellőzik, ha a fólia átlapolásoknál teszek be valami távtartót, az megoldhatja a problémát?
Szerelőbeton bitumenes vízszigetelésével kapcsolatban szeretném kérni a véleményeteket, hogy pontosan milyen anyagot ajánlanátok egy 13,5 m^2-es rész szigeteléséhez.
Néztem, hogy van a lángolvasztásos vonal (modifikált anyaggal) és az öntapadós bitumenes lemez technológia.
Az egész ház alatt szuterén van kialakítva, kivéve ez alatt a 13,5 m^2 alatt. Jelenleg elkészült a szerelőbeton, majd erre kerülne a bitumenes szigetelés felhajtva a zsalukőre és valahogy összekötve a fal alatti szigetelő lemezzel.
Rétegrend:
-szerelőbeton
-bitumenes lemez + 30cm felhajtás
-25cm EPS100 (15 cm + 10 cm eltolással)
-fólia
-5 cm aljzatbeton.
Ha lehetséges konkrét termékeket írjatok már, hogy rájuk tudjak keresni neten.
Köszi szépen! Szerintem "közvetlenül" az előszobába és a közlekedőbe nyílnak a wc-k, de ha a szabály az szabály, akkor keresek valami helytakarékos toló- vagy harmonikaajtót.
tegyél rá bármit. kartonpapír, fólia, hulladék szigetelés, pokróc, szőnyeg, ami van. nálunk hajnalban -6 fok volt, nem az igazi a betonnak. vagy kell bele kötésgyorsító, de azt már ma nem szerzel.
Nappali betonozás után, ha éjjel -2 fok lesz, kültéri beton (terasz) kötését nagyban rontja?
Kötés közben valamennyi hőt termel a beton, meg alatta is 0 fok fölötti lehet az altalaj. De összességében milyen hatással van a betonra ezt kéne tudni.
Fóliát tudok rá tenni, az valamilyen szinten hasznos lehet a fejlődött hő benntartására.
nagyon nincs mit tenni, ha alátátet teszel (mondjuk a maradék lamináltból), akkor meg csúnya lesz, fal tövén nem, de akkor meg kifelé dől majd a testes szekrény.
Esetleg nagyobb felületű lábat eszkábálni és lakkozni.
pedig de. a rajzodon nyilvánvalóan látszik, hogy ha nincsenek az ajtók, akkor a wc-ket a konyhától csak egy ajtó választja el. ez jelenleg nem megengedett. az egyik ajtó kell az előszobára nyíló kiswc miatt, a másik a közlekedőre nyíló fürdőszoba miatt.
" (WC nem nyilhat etkezo/etelkeszito helyisegbe " igen van ilyen szabály, de csak a tervezőkre és a kivitelezőkre, a lakás használójára nem vonatkozik.
Mo.-on lakások tizezrei vannak így, a világ mégsem dől össze.
A minap voltam egy angyalföldi un. önkormányzati bérlakásban.
A külső körfolyosóról egy 4 -5 nm -es előszoba konyha funkciójú helyiségbe jutunk... előre egy fürdőszoba WC és háztartási helyiség ablak nélkül 4 nm max., balra egy 20 nm -es lakószoba Ez nagyon nagy jóindulattal alulról súrolja a 30 nm-t. Tény hogy a bérleti díja csak 20 eft. Vagy annyi sem.
A másik érdekesség, hogy az udvaron van legalább 50 -60 zsák sittel tele, némely már a 3. éve.
Angyalföld, Mohács u. xn.
A másik Bp. Visegrádi u. vége felé az 5. -en. Van egy szintén kb. 30 nm -es lakás . A nyitott körfolyósóról be egy konyha szerűségbe. 4 nm. majd a hátulján egy fürdő 2-3 nm, de Wc nincs, az csak egy 3 x 5 m -es /két forduló / körfolyósó végén van.. igaz csak 2 lakó használja. A fürdőben lévő cső kisebb átmérőjű mint amit a WC igényelne.. A szoba viszont olyan 21 nm. Na ez nem bérlakás, ezt anno 25 éve megvette jutányos áron az aki benne lakott. Mennyiért ? Hát annyiért, hogy egy félgarázs sem kapna érte másutt.
Aztán tovább. A Somogy Béla vagy Bacsó B.. a két munkásmozgalmi mukit még mindig keverem.
Az egyikről elnevezett utca közepén egy olyan vegyes ház, fel önkormányzati, fele magán egy szintén két helyiségből álló lakásban csak egy falikút... a közös budi a folyosó közepén. Mondta a tulaj hogy néha lakatolják, de sok értelme nincs , ha valakinek szarni, húgyozni kell vagy berúgják az ajtót vagy a egyszerűen az ajtó elé vizelnek.
A híres körúttól egy köpésre.
Békeidőben élénk társadalmi élet zajlott a környéken. Pezsgett, zajlott. Ok. nem az 5. kerületi, az tény.
12mm vastag laminált alatt 4mm "Thermoflor" alátét van. Régi szekrény is kerül a fal mellé, ami pontszerűen terheli a lamináltat. Egy a képeken látható süllyedés az még belefér?
Vagy ez a pontszerű talpas régi tömör, nehéz bútor szimplán nem barátja a lamináltaknak?
Csak egy tipp: veletlenul ezek az ajtok nem valasztjak el a WC-t a konyhatol? (WC nem nyilhat etkezo/etelkeszito helyisegbe. Ha a tokot ott hagyja, akkor hivatkozhat arra lakhatasinal, hogy lesz ott ajto, csak meg nem erkezett meg...)
Sziasztok! Egy új lakásban nem szeretnék két beltéri ajtót (előszoba-nappali és nappali-közlekedő), de a kivitelező azt mondja, hogy előírás, a zsanérokat és a szárnyat nem teszik fel, de a tok kötelező.
Tudnátok segíteni abban, hogy ez pontosan milyen előírás?
De ha nem látod hogy hogy és mint marad a madárjóslás. Olyan szakembert még nem láttam aki "nemtudom" felkiálltással lépett volna le.
Ha csokot szeretnék rá felvenni akkor az értékbecslő nem is hív statikust amíg ijesztő repedés nincs. Tehát ott átcsúszna.
Ha felújítom, becsomagolom stb, és később hívnák egy statikust hogy tetőtereset akarok, nyilván ritkán mennek bele a feltárásba.. akkor is lenne akinél átcsúszik.
De a kedvencem amúgy mikor vályogházakat modernizálnak. Fostalicska, alap nélküli régi vályog kádárkockák mellé toldanak majd kap egy új E gerendás födémet, vagy csak láncfűrésszel levágják a kilógó gerendákat, aztán mehet is rá (fára mindenre) a koszorú és lesz rajta egy közös betoncserepes csilivili tető.
Aztán az egészet még hőszigetelik is.
Megsüllyedt fostalicska házakból, olyanokból amikre srudolf azt mondaná hogy dózer meg összedől, szépen sorjában születnek belőlük tolóajtós teraszos, divatos, az újépítésűvel veteksző házak. Tömegével a faluban is!
Annyiból kihozva amennyiért kb a terveket meg engedélyeket lehetne csak kihozni.
De még egyenlőre nincs elég elrettentő példa, szomszédnak is működik...
Vályogház szól időben ha rádakarni dőlni annyi előnye van, az enyém nem de zsákbamacska mindkettő.
Szocpolos ( újabban csokos) épületeknél mikor a téglák közé nem kerül cement, mondván amúgy is megáll a fal, koszorúba sem kerül vas, minden kispórolt, érdekes lehet egy statikai szakértés ha mindezeket nem látjuk.
Mint ahogy az én példámból láthattátok, eszméletlen taknyolásokat lehet elkövetni. Még e-naplóval is, most meg hogy nem kell meg pláne.
A nagy gáz majd akkor lesz ha jön mondjuk egy egész megyét jól megrázó földrengés. Járványok sem gyakoriak, mégis belefutottunk ugye?
Az madárjós aki erre a kérdésre egyértelmű választ mer adni ennyi ismert adat alapján. Tapasztalataim szerint az építmény a tulajdonos szerint MINDIG (sokkal) jobb állapotban van mint a valóság. Egyszer még én is beleestem (nem nagyon) ebbe a hibába saját lakásomnál. De aztán javítottam. Amilyen építményeket látok házilagos kivitelezésben azok borzasztóak. Sajnálja a honpolgár tervre a pénzt, minek az, látott már téglát, meg tudja, hogy melyik tüzépnél a legolcsóbb a cement. Ez van. Szarrá repedt házak eddig voltak, most majd lesznek összedőlt épületek is.
Ja hogy aki igazi statikus annak azt kellene mondania az ilyen minősíthetetlen födémekre hogy namárpedig baszni vele valamit mert így nem lakható?
Vagy még azt tudnám elképzelni mint a dőlt falú vályogházamnál, Rudolf szerint össze fog dőlni, olcsó statikus szerint no problém, de csak 1 évig érvényes a szakvélemény.. xd
Mert az a helyzet hogyha ez hőszigetelve, burkolva, felújítva stb lenne szerintem ezt még lehet te is benéznéd.
Tegyük fel hogy csak annyit tudsz hogy 100nm-es ház, födéme max 20cm monolit házi készítéssel, de úgy hogy a koszorú fölé rakva a födém. Mert megvolt a koszorú, állt rajta a tető, utánna készült csak a födém. Koszorúból hagyott ki 10-es kampókat, ahhoz kötve van a födém kitudja milyen vasalása. Tegyük fel azt is hogy repedést nem látsz, minden oké mert már fel van újítva.
Az OTP csak akkor utalta a szocpol következő részét ha állt a tető. Felállították a tetőt... xd
Világon minden valamire való helyen mérik a terhelés hatására bekövetkező alakváltozást. Szemre nem lehet megmondani, hogy mennyire van kihasználva a szerkezet. Családi háznál föl szokták tárni és abból számolják a teherbírást.
