Vannak sugarzasellenallo emberek, Csernobil idejen en is az voltam, hetente egy csernobilnyi sugarzast kaphattam volna, de ezt sose sikerult teljesitenem. Ami a magyarokat illeti atlag szaz miliremet kaptak ccsernobolbol kb harminc ev alatt, ez annyi minthaegy evvel tovabb eltek volna, mert ez az evi atlagbesugarzas
A Kievben eppen dekkolo tan szaz magyar ennek negy otszoroset kapta.
Normalis ember nem rajong. Akinek sugarzashianya van, az annak idejen egy gyomorrontgenneltiz csrrnobilnyi sugarzast is beszerezhetett, mostanra romlott a hejzet, de egy izotopos pajzsmirigygizsgalattal meg most is be lehet szetezni ket cserjobilnyi sugwradagot.
Mostanában ebből a sorozatból szoktam nézni egy-egy részt, sajnos nincs mindegyik meg angol felirattal, de szépen beszél a bácsi, lehet azért érteni mit mond :)
A nyag csernobili legendák egyike, hogy ama bizonyos AZ-5-ös gombot már 26-án kilopta valaki a pultból. Most, hogy Alekszej Breusz húsz év után előkerült, érdemes lenne őt megkérdezni, hogy amikor őt leváltották, akkor megvolt-e még a gomb.
Nalunk is lehetne radioaktiv latvanyturakat letrehozni. Pakson ha a latogatokozpont helyett bevinnek a turistakat a pihentetomedence melle, lathatnanak szep kek cserenkov sugarzast, es a batrabbak meg uszhatnanak is a medenceben, a homerseklete kellemes :-)
No, gyűjtök egy kis bátorságot és végignézem. Nagy ötlet a szuveníresektől, hogy a zónahatár küldő oldalán állították fel azt a butykát, így be se kell menni egy jó hűtőmágnesért. Amúgy ajándékbolt már elég rég működött Csernobilban, a Kirov utcai vegyesbolt melléküzemágaként. Én is vettem ott néhány golyóstollat meg hűtőmágnest szeretteimnek.
Tvrtko új anyaggal jelentkezett a témában. Sok újdonságot nem nyújt azoknak, akik régóta elmélyedten foglalkoznak a témával. Bizarr volt látni a helyszínre épült marketinggépezet mindenhol való feltűnését. (Az ajándékbolt mellett a szervezett utaztatást végző cég reklámjai is sok helyen megtalálhatóak.) A drónos felvételek számomra érdekesek voltak, a riporter stílusát pedig már régről ismerjük: ez utóbbi terén nincs változás...
Nemcsak a 62-44-est, hanem a többi sérült csatornát sem. Az eset után a reaktor névleges teljesítménye 20%-kal csökkent, és a sérült szektor borzasztó nehezen volt szabályozható.
Egy kép részlete az I-es reaktor MTK-járól:
Látható, hogy ügyeskezű szakemberek az MTK-n is megjelölték a döglött elemeket. (látszik a hiányzó 62-44-es, a négy vakcsatorna (a 66-44-et el is felejtettem a korábbi magyarázatból), illetve az üresen hagyott többi csatornák)
A '82-es üzemzavar következményeire használt angol 'partial meltdown' kifejezés megtévesztő. Ha bármi kifolyt volna, nem lehetett volna olyan hatékonyan eltitkolni, mint ahogy azt sikerült. Szigorúan pletykaszintű erőművi szájhagyomány szerint, amikor nem sikerült sem a kazettát, sem a béléscsövet szabályosan kihúzni, akkor a csatorna maradványait fölülről letuszkolták a reaktor alá (016/1). (Feltételezem, ehhez a 62-44-es csatorna alsó szifonját le kellett vágni, dehát akkor ez már úgyis mindegy volt) A törmeléket odalent meg egyszerűen körülrakták ólomtéglákkal, mert az ott elfér. Persze, mint írtam, ez csak szájhagyomány.
'82-ről lehet többet tudni, de biztosat csak keveset. Ez az az üzemzavar, ami fölött még a KGB is napirendre tért "shit happens" értékeléssel.
Ami biztos: karbantartás ér átrakás után indították újra az I-es reaktort. Természetesen a reaktor "kalibrálásával" (az egyes fűtőelem-csatornák hűtőközeg-áramának egyedi beállításával) nem végeztek. Valamikor szeptember 9-én hajnalban (mikor máskor) hogy-hogynem megszűnt a hűtőközeg-áram a 64-44-es csatornában. A reaktor ekkor már kb. 20% hőteljesítményen dolgozott, a csatorna teljesítménye 450 kW körül volt. A kazetta elforralta a vizet a csatornából, felizzott és felnyílt. Ennek következtében a fűtőelem-csatorna béléscsöve is felszakadt. A reaktor gázterének nedvesség-érzékelője érzékelte a csatorna felnyílását és leállította a reaktort.
A csatorna elzár(ód)ásának valódi okát igazából nem vizsgálták, és nem írták le. Belső erőművi pletykák alapján a legvalószínűbb, hogy a beszabályozást végző valamelyik dolgozó zárta el a csatorna áramlásszabályzó szelepét. Egyik verzió szerint az áramlásszabályozó szelep állásjelzője/véghelyzetütközője volt fordítva felszerelve, ezt viszont csak elzárt szelepnél lehet javítani, másik verzió szerint tovább kellett volna nyitni a szelepet, de ez nem ment valamiért és ezért az illető először elzárta azt.
A javítás nem volt gyors, több hónapig tartott. Sem a megfőtt kazettát, sem a csatornát nem tudták kiszedni az erre szolgáló eljárások alapján, ehelyett erőből próbálták. Eredményként először beleszakították a kazettát a csatornába, majd a béléscső kihúzásakor sikerült a béléscső grafit vezetőgyűrűit úgy megsérteni, hogy a csatorna javíthatatlanná vált. Eközben a gőz-víz elvezető csöveket is sikerült megsérteni, hogy három további csatornát ki kellett zárni. Az egyik ilyen vakcsatornáról tettem be lejjebb egy képet.
Az alapveto problema az volt hogy nem kertek engedelyt a gyartotol, aki biztos megtiltotta volna. Pakson ennel.kevesbe veszelyes kiserletekhez is tiz evet kellett varni amig a gyartoceg beleszolasi joga lejart. Az ukranok szabadsagharcoltak, es mivel balfekek voltak megkaptak azt ami nekik jart.
Köszi a válaszokat. Az 1982-ben az 1-es reaktorban történt részleges olvadásról lehet tudni bővebbet? Ezt hogyan lehetett elhárítani viszonylag rövid időn belül?
Igazából a baj ott lehetett, hogy nem nagyon foglalkoztak azzal, hogy milyan állapotban van a reaktor. Például az akkor és ott egyáltalán nem volt ismert, hogy a reaktoрtartály talplemeze is elmozdult lefelé, gyakorlatilag elvágva ezzel a KМPC teljes hidegágát. Persze ez így utólag puszta feltételezés аzt gondolni, hogy abban bíztak, hogy alulról lehet még vizet juttatni a reaktorba.
Azert a robbanas utan mar nem a reaktort akartak stabilizalni, hanem a kovetkezmenyeket csokkenteni. Es ebbe halt hosi halalt kb szaz dolgozo meg tuzolto, akar sikerult nekik a csokkentes, akar nem.
Köszi! Egyszerűen felfoghatatlan, hogy a detonáció és az egyértelmű fizikai jelek ellenére órákat töltöttek azzal, hogy egy nem létező reaktort stabilizáljanak...
A 712-es helyiséget nem találtam sem az 1993-as, sem az 1996-os alaprajzon, sem az A-blokki épületrészben (ami ugye tükörszimmetrikus, de azonos helyiségszámozással). A 713-as (a B-blokkon 713/2-vel jelölt) helyiség a tápvíz-vezetékek szerelvényhelyisége. Én erre tippelnék, hogy ottan voltak.
A bíbor vonal a lentebbi metszeti kép metszővonala. A 617/3 és a 617/4 az áramlásszabályozó-szelepek kezelőhelyisége volt. A képen látszik, hogy a 617/4 gyakorlatilag nem létezik, mert a padlóját tartó födém beleszakadt a 404/4-be +19.50m szintig.
Utolagos doziskalkulaciok alapjan a Pripjatyban elok harom negy nap alatt kaptak meg a szamukra engedelyezett dozist, ezutan elkoltoztetteknoket. Az persze atveres volt hogy visszaterhetnek, de enelkul nehez lett volna oket egy nap alatt kitelepiteni.
06:00 – Akimov, already nauseous, was replaced at 06:00 by the unit chief Vladimir Alekseyevich Babychev, but together with Toptunov stayed in the plant. Believing the water flow to the reactor to be blocked by a closed valve somewhere, they went to the half-destroyed feedwater room on Level +24. Together with Nekhayev, Orlov, and Uskov, they opened the valves on the two feedwater lines, then climbed over to Level +27 and almost knee-deep in a mixture of fuel and water, opened two valves on the 300 line; due to advancing radiation poisoning they did not have the strength to open the valves on the sides. Akimov and Toptunov spent several hours turning valves; the radioactive water in Room 712 was half submerging the pipeline. Smagin went in to open the third valves, spent 20 minutes in the room, and received 280 rads.
No, alaposan félreértettem a kérdést. Az ábrány baranovék május 15-i kirándulásának célpontja látható.
A 26. hajnali próbálkozásokról viszonylag kevés pontos információ van. Amennyit sikerült összekaparni, valószínűleg a SzPIR-t akartáák valahogy elindítani, ez a frissen leállított reaktor hűtőrendszere, feladata a reaktor és a fővízköri berendezések lehűtése. Sok eredményt nem nagyon tudtak elérni, mert nem volt ép cső a reaktorban. Amit belenyomtak, az a +9.00m-en és alatta szépen elterült, vagy elgőzölgött.
Mondjuk víz az volt elég, a tápvíz-gáztalanítóban, illetve a végtelenül bonyolult hűtőrendszer klnf. tárolóiban, illetve a tápvíz-előkészítőben. Végülis teljes üzemben annyi víznek kellett a reaktoron keresztülfolynia, mint kb. Rábca folyó vízhozama.
Annak a műveletnek körülbelül annyi hatása volt az események további folyamatára, mint amikor a tábortűz kicsit kezd megszaladni, és te egy 50 mililiteres orvosi fecskendőből vizet sprickolsz bele.. :)
