Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Mondjuk azt vedd figyelembe, hogy a Streamline (és talán a Setrack is, ezt nem tudom) amerikai vágányt mintáz, ezért a nálunk szokásosnál sűrűbben vannak a talpfák.
Úgy tervezném, hogy 1-1 helyen lenne köztük kapcsolat, szóval nem akkora probléma ... Piko start készlet a régi mozdonyok mellé, meg Peco sínek (főleg flex)
Egyéb gyártótól startkészlet van valahol? Mondjuk az említett két sín legalább egyforma magas.
Melyik webshopokban érdemes turkálni? Itt felénk semmi nincs ...
Azt meg meg sem említem, hogy van több mint 3 méter U profilos egyenesem, meg 7 méternyi kanyarsínem gyerekkoromból, illetve elektromos váltók, Piko bloksignal hegyek ... :)
A két sín szélessége különböző. Lehet kapni olyan sínpapucsot, amivel összekapcsolható, de látszik a különbség. Másik lehetőség a Peco reszelgetése hogy belemenjen a Piko papucsba. Egy-egy átmenet még elmegy főleg nem látható helyen, de szerintem nem érdemes variálni, jobb egyféle rendszert használni.
Nekem van szigetelt is meg polarizált is. A Peco szigetelt váltónál a szívrésznél a 2 polaritású sín néha túl közel van és némelyik mozdonyom kereke zárlatot okoz (Roco BR64, Fleischmann BR103) ami kellemetlen. A polarizáltat bonyolultabb bekötni (illetve ha elég a csúcssín tősín kontaktus mert nem akarsz festegetni, akkor csak 2 szigetelt sínpapucs kell pluszba a szív után és úgy használhatod, mint a szigeteltet), viszont utána tökéletes és jobban is mutat. Szóval én nem ajánlom a szigeteltet.
Próbáltam radikálisan áttervezni, de a kis hely és "zseniális" ötletek hiányában mindig a feltett alaprajznál maradtam. Csak néhány nem jelentős változtatást csináltam a terven, és próbálom egy OSB lapra ragasztott hungarocelen összerakni egy-egy részt, hogy lássam élőben. Az összes vélemény a vonalvezetéssel kapcsolatban jogos, de jelenleg csak ennyi telik tőlem.
Én egyszerű faragasztóval ragasztom, jól működik. A hungarocell ragasztásával az a gond, hogy légmentesen zár, a ragasztó a levegőtől elzárva nem tud megkötni. Ezért a hungarocell teljes sima ragasztandó felületét keresztül-kasul rovátkolom, így a rovátkákban jár a levegő, a ragasztó megköt.
Mondta valaki, hogy két hungarocell lapot akart összeragasztani, a két lap egy hét "száradás" után is szétjött.
Jó lenne hallani Ms Bakter topiktársat, mi van a terepasztalán - igaz még csak kb 9 év telt el, de már kezdek türelmetlen lenni :)
Majd 10 év múlva térjünk vissza témára, addig az én szavazatom ezen termékek MELLETT áll!
Jó lenne tudni mi van a szivacsággyal. Viszont akkor (2012-01-30) én is tettem egy ígéretet, amit csak most váltanék be - bocsánat a késedelemért :)
Hát én most tesztelni fogom, és ígérem 5 év múlva (félidő) megosztom a Nagyérdeművel, mi lett vele. Vitrinbe lesz lerakva, délutáni nap sütni fogja minden nap, igaz plexin keresztül.
A szobánkban otthon, 8 éve van lerakva egy vitriben a sínek alá, hogy mégis kinézzen valahogy a töltés - pályaimitációnak. Minden nap betűz délutáni nap (ablaküveg+plexin keresztül). Még most is ruganyos - mintha új lenne. A vitrinvasútban kb 6 éve van a helyén. Minden nap ablakon keresztül süti a keleti nap. Itt még rendszeresen kap a fejébe benzint is, mivel a sín pucolva is van. Egyenlőre itt sem látszik semmi elváltozás.
Egyszóval érdekes mennyire változók a vélemények. Talán az olaj (mozdonyok kenése, van aki a sínt is kontaktspray-vel pucolja) nyírja ki a habot???
Nem tudom. Másoktól esetleg vélemény az elmúlt 9 évben Noch-Mössmer habosított-kavicsággyal kapcsolatban? Ha van valakinek tapasztalata ezzel kapcsolatban kérem ne tartsa magában!
Az 1-es ("megállj") álláshoz vörös lencse, a 2-es ("szabad") álláshoz 1937-ig fehér, később zöld lencse tartozott, amit mindkét oldalra felszereltek, azaz "szabad" állásban mindkét irányból ugyanúgy nézett ki a jelző. A 3-as képhez (ami ugye a "megállj" állás háta, nem külön jelzési kép) fehér fény tartozott. (Annak, hogy a jelző "hátrafele" is adott fényt, gondolom azért volt jó, amiért a karos jelzőkön is: hogy a kezelő személyzet távolról is folyamatosan lássa, hogy ki van-e világítva a jelző.)
#2
Csak egy irányba adott jelzést. Ezt állomások előtt mellékvonalon 300, fővonalon 500m-re állították fel, és a dolga az állomás nyílt vonal felőli fedezése volt. Forgalmi szempontból egy nem biztosított, előjelzővel nem rendelkező bejárati jelzőnek tekinthető.
Az általad küldött képen a jelző hátát látjuk (a létra árulkodó), tehát a jelző a pálya jobb oldalán van és a képen látható (az állomásból kihaladó) vonatnak nem ad jelzést. Magyarországon egyvágányú pályán a pálya jobb oldalán szokás elhelyezni a jelzőket, kétvágányú vagy két párhuzamos egyvágányú pálya esetén kerül csak a külső oldalra.
Köszönöm a linket. Igényes munka, úgy látom telibefújta feketére a lámpaegységet, lencséstül ahogy van. Erre nem gondoltam, de a képeket elnézve jól áll neki - maradok én is ennél. :)
Nemrég egy utazgatásom során láttam pár ehhez hasonló jelzőt, sajnos - a még ismeretlen vonalon - mindig az utolsó pillanatban eszméltem fel, hogy jön... (ablak is beragadt, kaller is jött)
Elnézést a rossz képekért, de talán jó lesz valamire. Egyébként Horvátországban Pčelić és Daruvar között készültek.
Szeretnék némi segítséget kérni Banovits elektromos védőjelző készítésével kapcsolatban. H0 méretarányban bütykölök egyet és két kérdés merült fel bennem:
1# A tárcsán elhelyezett lencsék annó színezettek voltak, vagy csak a tilos jelzés lencséje volt piros az ábráknak megfelelően?
Ha a 2-es és a 3-as állás lencséje is színezett volt, akkor melyik állás milyen színnel bírt?
2# Csak egy irányban, vagy az adott vágányon mindkét irányú forgalomnak adtak jelzést? Ez már csak azért is érdekelne, hogy számít-e, hogy a vágány melyik oldalán hogyan helyezzem el.
Hogy érthetőbb legyen a kérdésem, az alábbi képen a jelző a vágány bal oldalán van, a létrás rész néz a vonat felé. Megfordíthatom-e, hogy a létrás rész a menetiránnyal azonos irányba nézzen?
(Fotó:Fortepan45380)
Előre is köszönöm ha valaki tud segíteni, vagy linkelni valamit ezzel kapcsolatban amit én nem találtam meg online.
Egy ekkora vontatási telep mindig állomáshoz vagy rendező pályaudvarhoz csatlakozik. Ahogy zetaman is írta, nem életszerű az, hogy a rajzodon szereplő módon a semmi közepén alagútból jöjjön elő, Viszont ahogy az eredeti terven szerepel, ott a jobb szélén egy házsor van, és nem alagútból bújik ki, hanem híd alatt jön át. Ez simán utalhat arra, hogy mögötte ott van a terepasztalon nem látható pályaudvar.
A másik meg az, hogy - szerintem - koronghoz csatlakozva nem szokott két külön mozdonyszín lenni. Általában a meglévő körfűtőházat bővítik hozzátoldással, néha eltérő stílusban. Egy ekkora koronghoz csatlakozó fűtőház a gőzösöket szolgálta ki, és nem nagyon maradt hely mellette, pláne két állás mellé öt. Vagy az eredeti nagy körfűtőből választottak le a dízeleknek, vagy - hasonlóan az itteni villanymozdony színhez - külön építettek nekik.
Ráadásul nálad a nézeti rajzon olyan, mintha a kettő közül kicuppantottak volna egy állást a nagyobb körfűtőből. Szerintem jobb lenne egybe építve, vagy építsd vissza az elbontott állást (azaz legyen 8 állás). :-) Ilyenkor az szokott lenni, hogy a két részt egy belső fallal választják el.
Az a csőfúvó állvány tényleg megszakítja azt a vágányt? :O Ekkora vontatási telephez mindenképpen kell a két vágány a szenelő körül, hogy egy mozdony kiszolgálása ne blokkolja a ki-bejövő forgalmat (jó, mondjuk nálad itt elől lévő vágányon van egy lehetőség) ill. két mozdonyt tudjanak egyidejűleg kiszolgálni. A csőfúvónak (vagymiaszösz magyarul) csinálj külön csonkát. Bár az eredeti tervben is így szerepel, de ott megvan a szenelő körüli két vágány.
És nekem furcsa ez a fajta körüljáró vágány, szintén be az alagútba.
Van egy csomó - leginkább német nyelvű - szakirodalom a témában, ha az egész asztalt ennek szenteled, érdemes utánanézni az alapoknak.
Abban biztos vagyok, hogy én a kört nem bújtatnám el, nem túl életszerű, hogy egy alagútból kijárva két-három mozdonyhosszal bármilyen üzemépületbe essen be a gép.
Az üzemépületek mögött vezetett nyílt pálya gyakori. (Avagy fordítva, értelmezés kérdése, mivel itt most az üzemen van a hangsúly.)
Szeretnék egy 1550x1000mm N méretarányú asztalt építeni (ami később esetleg egy még csak álmaimban létező nagyobb asztal bal oldali vége lehetne) Sínek a Fleischmann ágyazat nélküli sinei, (Peco StreamLine Code 55-ből 1850x1100mm lenne - azt sem tudom, hogy össze lehetne-e hozni a fordítókoronggal (ami már megvan) a Peco sint) +1 Trix íves váltó ( a Fleischmann íves váltója túl kis ívű). Az asztalt a Fleischmann 9152 fordítókorong köré szeretném felépíteni - 13 max. 16 pályával. Az ötletet innen vettem "http://www.modellbahn-traumanlagen.de/gleisplan-bahnbetriebswerk.htm" Az egész asztal digitális lenne (Digikeijs központ és vezérlők). Mozdony telep fordítókoronggal. A mozdonyok: 5 diesel (körfűtőházban) - 2 gőzös (egy kicsi és 1 nagy) 2 állásos fűtőház szintén a fordító koronghoz - 2 villany (külön 2 állásos fűtőház - némi pálya villamosítással). Az egyik verzió, ami fennmaradt eddig: Átfedéssel 2 körös - 1 külső kör ami szerelvénnyel is járható és egy belső kör amin csak mozdony mehet - a fordítókorongon keresztül vezet. 1 rejtett kitérő és 1 rejtett vakvágánnyal - A rejtett vakvágányon egy szénszállító szerelvény állhatna. Valószínűleg túlzsúfolt, és nem reális, de jelenleg erre van helyem és elképzelésem. A pálya sík csak egy része domb (hegy?) alá van rejtve.
