Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Ez így kicsit zavaros. nem lehet, hogy helyszíni bírság volt és ezt követően született a határozat?
A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.
Elkövettem a "Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése"t... és még a Határozat ellenére sem gondolom, hogy x nap elzárásra vonulnék :)
Röviden:
Parkoltam ahogy évek óta (itt-ott, ahol épp van hely), DE galád módon felszereltek egy 11m-es tiltó táblát- amit természetesen nem jeleztek nekem :)), úgyhogy másnap tilosban parkoltam 8-16 között -önhibámon kívül. Szerintem ezért figyelmeztetés járna... van valakinek ötlete, hogy tudnám megúszni ?
A határozat is szép:
Cím, kihágás címe, bírság, hová fizesd, hol dolgozhatod le, hol ülheted le, hol igazolhatod h munkaképes vagy !! ha ledolgoznád, mikor hajtják be adók módjára.
több oldalnyi bla-bla egy sor nincs arról, hogy fellebbeztem és azt hogyan bírálták el...
Ha nem járda és nem út, akkor hogy vonatkozik rá az úton való megállás szabálya, sem a buszmegálló távolságtartás.
Ha út, akkor nem önnálló forgalmú út, így az úttal kapcsolatos zavarás és távolság szabályok sem (értem ez alatt a találkozási ponttól 5 méter, út másik széléig távolság tartás, stb.).
Derékszögben amúgy sem fér el a kocsi, csak párhuzamosan.
Leteszteltem, a babakocsis közlekedést sem zavarja a kapu előtt.
Igazából a kérdést amiért feltettem az, hogy két kocsim van, bent egy és kint egy a kapu előtt. A buszmegálló és a szomszédok miatt vagy egy utcával odébb állok meg, vagy így. Szóval a buszmegálló mérete egy rövid buszhoz van igazítva. Itt viszont csuklósok járnak. Eddig semmi gond. Csak az, amikor a hátsó ajtók a kocsimra nyílnak, az utasok meg ott szállnak le merő passzióból (az az alkalmanként max 1-2 fel vagy leszálló nem okoz tömeget a többi ajtónál, összesen sincs általában 4-5 embernél több a buszon, a következő a végállomás ahonnan visszafordul - akik itt utaznak, azok is csak azért szállnak fel korábban, hogy a visszaforduló buszról ne maradjanak le, és addig is ülnek vagy nem áznak ha esik). Mivel ott nincs magas padka, elég nehéz 20 centivel alacsonyabbra lekászálódni és mindezt 30 centire a kocsi és a busz közt. Vagy a tükrömbe kapaszkodnak, vagy az ablakot tapicskolják.
Ezért kérdem, hogy a járművem elhelyezését tilthatja-e valami, mert nekem reklamálnak az utasok, hogy rossz helyen állok. Persze hiába válaszolom hogy az nem buszmegálló ahol a kocsim áll, mégis minden nap hátul akarnak leszállni, holott az első 3 ajtó szabályosan használható a megállóhelyen. A sofőrnek is úgy kellene rendeznie, hogy az utasok a megállóhelyen kívül ne szálljanak le (ahogy megtudtam más közlekedési dolgozóktól).
Ja, ha nem derült ki, az ingatlan és a két kocsi tulajdonosa vagyok egyben.
A járda definíciójának szigorú értelmezése szerint az a rész nem járda. elvileg megállhatnál, sőt az ingatlan- kis bejárata is. Itt várakozni akkor tilos, ha a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;
Amúgy meg derékszögben nem lehet megállni, ezt tartanám végső megoldásnak a joghézagra:
Járművel megállni - ha közúti jelzésből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.
Megadtam a cég illetékesének számát,rendszámot. Fönököm engem küldött ki lepapirozni a balesetet.A másik fél agressziven viselkedett,veszélyben éreztem a testi épségem,otthagytam az illetőtt,azzal hogy a cégemtől kijön az illetékes és ő fogja lepapirozni a balesetet.Az illető feljelentett a rendőrségen.Származhat e bajom ebből? Köszönettel:Elter János
Nekem nem teljesen világos, hogy most távollétedben helyszíni bírságot szabtak ki - szabálysértési eljárás -, vagy közigazgatási bírságot.
A szabálysértési eljárásban lehetőség van a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának. Azonban ehhez az kell, hogy nem fizeted be a csekket és a közteres feljelentést tesz. Akkor lesz egy szabálysértési határozat, ami még nagyobb bünti is lehet összegben.
A helyszínnel én nem kekeckednék, mert gondolom a fényképekből kiderül, hogy az a tér része kb.
Tanácsot szeretnék kérni, s lévén a dolog elég sürgető ezen a fórumon is felteszem a kérdést, ide másolva a "Szabályértelmezés (KRESZ)" topikból. Az egész ügyből jó lenne úgy kikerülni, hogy közmunkára válthassam a büntetést. Persze élnék annak lehetőségével is, hogy elkerüljem. Azért is izgágáskodnék még egy kicsit, mert mint a leírásban is olvasható van némi pontatlanság (helyszín) az ügyben.
" Én is beszálltam a "tiltott helyen parkolás miatt közigazgatási távolléti helyszíni bírság kiszabása"- féle nagy népi játékba.
Nem szórakozásból, inkább csak figyelmetlenségből,vagy mert legalább egy darabkáját el akartam fedni a sivár döngölt felvonulási területnek amit az önkormányzati idióták évek óta zöldterületnek látnak.
(tudom rég kizöldült volna ha nem állnak rá az autók vagy ha a fű a betonon és üvegtörmeléken ki tudna hajtani)
Történt, hogy zöld területre álltam. Itt a helyszín, (IV. ker. Kassai u. és Tavasz u. sarka) ahol a gyepből feltörő betonplacc mellé ferdén felálltam.
Nem vitatom, bűnöztem. A szemfüles közterület felügyelő exponált is mindjárt kettőt. Úgy tíz napra rá a tulajdonos/üzemeltetőnek (nem ő volt a hunyó) meg is érkezett a levél, benne a tényálladék (SIC!) színes képekkel, s erős figyelmeztetéssel, hogy az ő felelőssége a sarc időbeni leróvása.
Az elkövetés pedig levelük szerint a IV. ker. Tanoda tér 6 számnál történt. Légvonalban mintegy 150-200 méterrel a tett színhelyétől ahol a felvételek is készültek
A közt.felügyelettől kapott levélre érdemben reagálni nem lehet. Szerintetek várjuk ki a befizetés határidejének lejártát, hagy kerüljön át közigazgatási hatósági eljárás szakba? "
Apukámék kapubejárója elé álltam, és apukám szóvá tette. Mondom neki, de'jszen saját ingatlan, és mindketten tudjuk, hogy egy fia autó nincs az udvarban, de azt mondta, akkor is, a KRESZ tiltja. Mit tehettem, szót fogadtam, előrébb csorogtam, rá a sövényre.
Tegnap reggel 7-kor valaki idióta ráhívta a kocsimra a közterületeseket, miszerint szabálytalanul
várakozok és az előttem álló autó nem tud tőlem kiállni. A KRESZ 41 § (2) d szerintit elvben el is követhettem volna így, de a papíron a "C" szerepel.
Egy a szépséghibája az egész dolognak, hogy az, aki elvben nem tud kiállni tőlem, a másik és saját családi autó! :-) Ez a közterületet nem érdekelte, ragaszkodnak a 10 ezres bírsághoz, még a forgalmit sem akarták megnézni, lepattintottak, azt' kész.
lényegében ezt tettük - azonnal jelzés a biztosítónak, ahol javították a - valahol, valakinél keletkezett - hibát. Okmányiroda értesítve, igazolások elektronikusan és postán megküldve. Ez volt 2 hete.
Határozatot a visszavonásról még nem kaptam.
Amúgy a felháborodásom azt hiszem jogos, hiszen a tévedést nem én követtem el, mégis, engem szankcionálnak.
Továbbá, nekem kellett ügyintézni, sorbaállni, fénymásolni és levelezni azért, mert valahol, valaki elnézte-hallotta az alvázszámot.
Kérdés továbbá, ha egyszer a biztosítás öt hónapja fennállt, előtt-utána vajon miért nem bukott ki az elírt vázszám?
Miért pont az említett időszakban?
Miért kell az állampolgárnak -aki amúgyis szénné van adóztatva pusztán azért, mert járművet birtokol- más hibájáért felelni, sőt,miért nem tudja az sérelmét megtorolni sem a biztosítón, sem az okmányirodán? Megy az egymásra mutogatás, ugyanis.
Az okmányiroda a közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) értesítése alapján járt el, nem ők találták ki - ahogy fogalmaztál - a megkopasztást. A KEKKH mint kötvénynyilvántartó szerv pedig a biztosítódtól kapja a jelzést. Amennyiben díjfizetéssel hatályban volt tartva a szerződés, akkor valóban csak ez lehetett a probléma, hogy a biztosító elírta az alvázszámot.
Ennek függvényében nem kell fellebbezést benyújtanod, a határozat ez alapján legalábbis, nem volt jogsértő. A teendő, hogy a biztosító rendezze a hibáját, majd az igazoló eszközt be kell mutatni az okmányirodában. Erre természetesen a határozat jogerőre emelkedése előtt sor kell, hogy kerüljön, majd ez alapján az okmányiroda megszünteti az eljárást.
Márpedig nem fogok fizetni a semmiért. Nem fellebbezek, hanem kifogást nyújtok be - mert minden szükséges bizonyító irat a rendelkezésemre áll. Mondják meg, honnan szedték, mi alapján döntöttek, ha egyszer kezemben van a biztosítási kötvény?
miután jogsim megnyugtatóan rendeződött (okmányiroda belátta, hogy nincs igaza), most újabb ötletük támadt a megkopasztásomra.
Konkrétan ki akarja vonni az autót a forgalomból.
Mert -szerinte - idén áprilistól júliusig nem volt érvényes kötelező biztosítása az autónak.
Miközben meg volt.
Annyira, hogy ebben az időszakban voltam külföldön, "elveszteni a jogosítványom" és a biztosító kiadta a biztosítás meglétét igazoló zöldkártyát.
Továbbá, igazolni tudom, hogy a biztosítás díját a kérdéses időszakra megfizettem. (bankszámla kivonat rendelkezésre áll).
Még továbbá, a kezemben van a biztosító igazolása arról, hogy a kérdéses időszakban nem volt sem díjtartozás, sem hátralék, a biztosítást nem mondták fel, az továbbra is él.
Az okmányiroda azt állítja, hogy 5000 ft fellebbezéssel tárgyal velem.
Nade én miért is fizessek, ha nem hibáztam? A biztosítás bizonyíthatóan él, és érvényes volt akkor is, amikor az okmányiroda szerint nem. Mit tehetek, hogy bebizonyítsam, nem úgy van, ahogy mondják? Ráadásul, nem értesít róla, ez határozat, amiben, nem ki fogja vonni, hanem kivonja a járművet a forgalomból.
Ez egyszerűen vicc.
Egyetlen dolgot találtam, a biztosítónál el volt írva az alvázszám. Létezik, hogy az egésznek ez a buktatója?
A képet elnézve a táblázás jogszerű, a forgalmi rend egyértelmű. Itt bizony jöhet autó is, ha lemegy a rúdsorompó. Úgy tűnik a gyalogos van rossz helyen, vagy rossz a forgalomtechnikai kialakítás, azaz a megoldás fizikailag nem kedvező. Budapesten jellemzően eltérő a gyalogos/kerékpáros burkolat, vagy nem úttestként funkcionál.
A tőle elvárhatóság egy kisegítő szaály, de önmagában nem él, szükséges, az hogy legyen egy konkrét norma sértés, nagyon ritkán alkalmazható a KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja.
Jelen esetben szerintem a biciklis nem hibázik, de elvárható, hogy a forgalmi viszonyoknak megfelelő ebességgel közlekedjen, amit a KRESZ előír, tehát nem negyvennel.
A gyalogostól pedig elvárhatjuk, hogy a járdán közlekedjen, kérdés mia járda, mert erre is ad fogalmat a KRESZ ehhez képest itt a forgalomtechnika előrehaladott, mert csak szín különbözteti meg.
Előszor is köszi a választ. Hagyjuk a rendeletet, maradjunk a KRESZ-nél. Konkrétan Győr kapcsán kíváncsiskodtam, ott minden irányból ilyen táblák kerítik körbe a sétálóutcákat: http://goo.gl/349wWi - tehát nincs kitiltva a kerékpár, az utca nem gyalogút. (Ez egyébként elég jellemző táblázás a vidéki városokban, csak körny.védelmi zóna helyett általában mindkét irányból behajtani tilos kivéve engedéllyel szepel - ami szintén engedi a kerékpározást engedély nélkül is.)
Itt a KRESZ szerint a gyalogosnak a járdán kell közlekedni, vagy az úttest szélen, szigorúan libasorban. A gyalogosnak nemhogy elsőbbsége nincs, még csak nem is kóvályoghatna az utca közepén.
Tehát: ha jön a bringás negyvennel és belerongyol az úttest közepen kóválygó gyalogosba, akkor a gyalogos (is) hibás lesz? A bringás lecsengetheti a gyalogost az úttestről mert az megszegi a KRESZ-t? Vagy ha az engedéllyel rendelkező autós gyűr egy gyalogost maga alá az úttest közepén?
Kulcsmondat lehet a hozzászólásodban az "ahogy az tőle általában elvárható". Kérdés, hogy ha a KRESZ szerint a másik fél (gyalogos a sétálóutcában) egyértelműen megszegi a KRESZ-t, akkor ő felmenthető-e olyan alapon, hogy a bringás nem a tőle elvárható módon közlekedett. Elég vitatható, nem..?
Az efféle sétálóutcák kitáblázása nem egy rossz gyakorlat, ez az egész nem egy joghézag, egy jogi kiskapu?
Nem tudom, hogy jön ide az önkormányzati rendelet. Hol és mit olvastál? Mert a várakozás díjfizetésnek önkormányzati szabályai nem negligáljk a KRESZ-t:
KRESZ 13. § (1) bekezdés, i) pont: „Gyalog- és kerékpárút” (26/d. ábra); a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el (26/e. ábra), a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;
- a helyes kijelölés ez lenne, de ismerni kell a pontos helyszínt.
Ha nem így van, akkor elvileg a tábla szerint kell közlekedni, illetve úgy ahogy a tőle általában elvárható.
A biciklisnek pedig a lakott területen megengedett sebességgel lehet közlekednie. Az önkormányzati rendelet a közlekedési szabályok szempontjából nem lényeges.
A kerékpározható sétálóutcákat próbálom megfejteni, azt a fajtát, ahol mindkét irányból behajtani tilos kivéve engedély és kivéve kerékpár korlátozza a behajtást. Az önkormányzati rendelet "védett övezetként" definiálja.
Odáig jutottam el, hogy ezek közforgalomtól nem elzárt területek, hiszen a kerékpáros és az engedéllyel rendelkező akárki behajthat, ergo ezeken az utcákon érvényes a KRESZ és ebből van a kalamajka:
1. A gyalogosnak elvileg az úttest jobb szélen kellene közlekednie, ami vicc egy sétálóutcán.
2. A kerékpárosra csak a belterületi sebességkorlátozás érvényes?
Ez paradoxon, de nem találom, hogy hol a kiskapu. Ti meg tudjátok fejteni?
Szia! Nem ismerem a német büntetőjogot, így a pontos Btk. szöveget és az eljárás menetét, idejét sem. Csa ottani ügyvéd tud segíteni, az kevés, ha németül beszél, kivéve, ha van ott is jogosítványa eljárni, pl. közösségi jogász.
A magyar büntetőjogban a haszonszerzési célzat, a segítség nyújtás a szükséges ún . tényállási elem, enélkül a bűncselekmény nem valósul meg. Ezeket a vádhatóságnak kell bizonyítania, ez nincs másképp németeknél sem, de a bizonyítékokat nem tárják elé a nyomozás során.
Üdv! Egy nagyon fontos kérdéssel fordulok MINDENKI felé, aki tudna segíteni. Egy magyar állampolgár az interneten hirdette, hogy fuvarozást vállal Magyarországról Németországba. A legelső hirdetésre nyolc utas jelentkezett, akik nem magyarok voltak, és kifelé menet a határnál ,,kiderült", hogy nincsenek irataik, semmiféle papír. A határőrök természetesen embercsempészetnek veszik az ügyet, de a magyar állampolgárságú sofőr semmit sem tudott az utasokról, nem kérte el előzetesen az út előtt a papírokat, nem is tud németül. Az embercsempészethez, vagy bármilyen ilyesmi törvénysértéshez SEMMI KÖZE NEM VOLT, ez biztos. De az a kérdésem, hogy ez egy németül beszélő, jó ügyvéd segítségével bizonyítható-e? Ha igen, mennyi idő alatt hozhatják Magyarországra, és nem sújtja-e semmilyen büntetés? Illetve, bizonyos pénzösszeg kifizetése után visszaengedik-e Magyarországra, vagy kitoloncolás, esetleg mindkettő? Mennyi idő alatt zajlana le ez az egész, tárgyalások, stb.? KÉREM, MINÉL HAMARABB ÍRJANAK HASZNÁLHATÓ INFORMÁCIÓKAT, ELŐRE IS KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET! Üdv: Péter.
