Természetesen az ősi asztronauta témát boncolgatja, méghozzá nem elfogultan: alaposan kivesézi a különböző témaköröket. Hol a szkeptikus állításokat cáfolja érveivel, hol pedig Sitchint vagy Daniken bizonyos állításait, így egy igen érdekes könyv lett belőle.
Annyit fűznék hozzá, hogy érdemes a világhálón Neked is keresgélni, mert ott gyorsan sokféle, más-más nézőpontból megvilágított rövidebb-hosszabb írásokat fogsz találni (lehet könyveket is).
Elegendő a kulcsszót beírni, Pl. Kelta hitvilág/vallás/mítoszok/legendák/istenek, s máris tucatszám jönnek le csak ebbe a témakörbe tartozó írások, cikkek. A színvonalasabbak végén irodalomjegyzéket is találsz, ami további, elmélyültebb/kapcsolódó ismeretek szerzéséhez nyújt segítséget.
Mondjuk a kereszténység előtti európai népek hitvilága, akár germán, kelta....stb, néhány nép, mindegy... a jelentősebbek, amelyekről több ismereteink vannak. nyelv magyar v. angol, mélység... azért átfogó mű legyen, ne részletekben elvesző, bár itt régészeti tényekben nem lehet gazdag a terület...
nem csak Göbekli Tepében volt könnyű kifejteni a kőtömböket.
idézet a publikációból:
"The rock’s tendency to break into natural pillars makes the outcrop’s near-vertical northwest face an ideal place to extract such pillars with comparatively little effort and little need for stone tools. It seems probable that monoliths were detached by exploiting preexisting fissures in the rock, hammering in wooden wedges and perhaps enlarging fissures to allow access for such wedges. In the case of the recess from which the ‘rhyolite with fabric’ monolith was extracted, a 0.07m-wide indentation on its north edge appears to be a hollowed-out wedgehole. The only other archaeological excavation of a Neolithic megalith quarry in Britain, at Vestra Fiold (Orkney), provides similar inferences that monoliths were detached by driving wooden wedges into jointing fissures (Richards et al. 2013: 140)."
szerencsére az itteni kőfejtőknek is könnyű dolguk volt, csakúgy, mint Göbekli Tepében:
"He recalled the moment he looked up the near-vertical rock-face and realised that this was one of the quarries. “Three metres above us were the bases of these monoliths that were actually sitting there ready simply to be lowered out of their recesses,” he said.
“It’s the Ikea of Neolithic monument building. The nice thing about these particular outcrops is that the rock has formed 480m years ago as pillars. So prehistoric people don’t have to go in there and bash away … All they have to do is get wedges into the cracks. You wet the wedge, it swells and the stone pops off the rock.”
Egy olyan könyvet, vagy akár neten leírást keresnék, amely a kereszténység előtti hitvilágról tájékoztat, milyen áldozati helyeken áldoztak, miben hittek, miért, hogyan, tehát kvázi a "barbár hitvilágról"
És nem ezoterikus akármikre gondolok, hanem amit lehet tudni erről, van valami összefoglaló mű?
"A Stonehenge alapjainak tökéletes mását találták meg, a nagyságuk és a formájuk is teljesen azonos"
Néhány sorral lejjebb elfeledve az előbbieket már egészen mást vetett papírra:
"Mindenesetre a legmodernebb eszközökkel fésülik át a területet, hátha találnak valami kézzelfoghatót, esetleg megtalálják, pontosan hol állhatott eredetileg a Stonehenge-ben látható formáció."
A kérdés:
Akkor most találtak valamit, vagy csak feltevés az egész?
2./ Ha igaz az, – mint a 7015-beli cikk írja – hogy csak renitens művész ábrázolt „tájképeket”, akkor nehezen képzelhető el, hogy egy ilyen fontos épület egyik pillérén hasonló tárgyú kép legyen a fő helyen.
3./ A kőre karcolt alakzatok csak feltételezett kunyhók, semmilyen konkrét bizonyíték nem szól mellette.
- Nincs a kunyhónak bejárata. Pedig ez egy alapvető követelmény.
- Lehetnek jellegzetes dombok is.
- A kunyhók a rendelkezésre álló építőanyagokból készülnek, általában hosszabb fadarabokból, melyeket kúp- vagy nyereg alakban támasztanak egymáshoz. A kosárkák fogantyúja viszont félköríves, a doboz pedig falat feltételez, ami egy ideiglenes lak esetében nemigen jöhet szóba. (Vadászó-gyüjtögető életmódot véve figyelembe)
4./ A kosárka fogantyúja kettő vonallal van megrajzolva, ha az egy tető lenne, akkor elég lenne egyetlen vonal is. Nem hinném, hogy a tetőt metszetként ábrázolták volna, a falat meg nézeti rajzként.
Ez lenne a világ első félnézet – félmetszet rajza…
Természetesen lehetne félköríves tetőszerkezet is, viszont kérdés, mi alkotja az íves vázat? (Termett-e abban a térségben hosszú, erősszárú, ezzel együtt hajlékony fa/növény?) És miért nyitott az épület két vége? Miért van ott mégis félig felfalazva? Bejárat meg sehol… Van-e olyan lelet, amelyik ilyen épület maradványa?
5./ Egy totemállat általában a törzs származását (nevét) jelenti, s nem egy-két emberét, akik a kunyhóban laknak.
6./ Bár lehetne úgy is értelmezni a pilléren látható képet, hogy a három „kosárka” három törzs lakóhelyét és nem csak egy-egy kunyhóját ábrázolja, viszont ez (is) már valamiféle tulajdonviszonyt tételezne föl: „Ez az építmény ennek a három törzsnek a tulajdona.” - hirdetné az arra járónak mint a világ első tulajdonlapja.
7./ Íme egy vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ember jellegzetes kunyhója Magyar O.-on, kb 8000 éves:
Ez legalább feltárás alapján rekonstruált rajz, s nem csupán képzelgés.
Menorca szigeti építmény képen látható falának alsó sora nagyméretű, inkább függőleges kiterjedésű kövekből áll, rajta jellemzően vízszintes kiterjedésű sor található. Pontosan úgy, mint a máltai Tarxien templom falában.
Ha hasonlóságokat keresünk Göbekli Tepe/Nevali Çori építményeivel, érdemes Menorca szigetére (Spanyol o.), valamint Máltára is ellátogatni és összehasonlítani a Török, Spanyol, máltai, valamint a bolíviai leleteket.
Ami közös mindegyik épületben, hogy a falak vízszintes sorait függőleges pillérek szakítják meg.
Jellemzően, - de nem mindenütt - a pillérek közötti falszakasz apróbb kövekből rakottak.
Szintén jellemző, - de ez sem mindenütt - hogy a pillérek magasabbak a falnál.
A felső sor képei Göbekli Tepe és Nevali Cori építményeit ábrázolják. (A képeket rákattintással eredeti méretben érdemes megnézni, mert így lényeges részek válnak láthatóvá.)
Alább Menorca és Gozo sziget építményei (az utóbbi Ggantija néven ismert)
Az első képen a jobb oldali T alakú pillér mögötti félkör alakú falat kell vizsgálni.
pontosan, bár az idézőjel csak az idézet jelölésére indokolt, a szerző egyértelműen kerek tetejű kunyhókról beszél.
az újabb fejlemény miatt megint borul a sorrend, de ha már itt tartunk, akkor egy hozzászólás erejéig visszatérek a "kosárkákhoz" amelyek valójában Göbekli Tepe házai.
az oszlopról készült képeken tisztán látható, hogy ezek a "kosárkák" miét nem kosárkák: mindegyik mellett egy kiemelt jelentőségű állat látható, amely az adott épület díszítésére használt motívumok egyike.
ezek a motívumok azonban nem random jelleggel fordulnak elő, hanem az épületek mindegyike jellegzetes állatot/állatokat ábrázol. ez veti fel az ötletet, mely szerint ezek az állatok az adott épületet elfoglaló csoport/klán totemállatai.
"Schmidt does not speculate on the significance of the “box-like objects,” but it is tempting to interpret them as a scene depicting the buildings of Gobekli Tepe itself, the “boxes” being the walls, the “handles” the curved or thatched roofs of the structures, and the chevrons representing the ground. If this interpretation has merit, the animal positioned next to the roof of each building could be a clan or house emblem. Notably, the two most recognizable of these animals are familiar for their prominence in certain buildings at the site. The one at left appears to be a long-legged bird, such as a crane, while the central one looks rather like other Gobekli depictions of boars. The animal at far right is indistinct but could be a spider or scorpion. At risk of speculation, it is conceivable that the pillar records a story in which three clans or houses had prominent parts or perhaps documents three lineages that have some part in the house’s heritage."
"Alapvetően nem kifogásolható ez a hozzáállás, csak rengeteg hibalehetőséget rejt magába, ha nem jársz el körültekintően, és megalapozatlan következtetést vonsz le."
Kétségtelen, a tévedés lehetősége benne rejlik. Mint minden feltételezésben....
A lényeg, hogy mi magunk is csak feltételezésként kezeljük.
Az első két ponttal egyetértek.
3. "Azt az esetet látod vissza az ábrázolásokon, amelyik erőt, magabiztosságot sugároz, és ez mindenhol és minden korban így működik."
Én inkább egy belső egyensúlyt, elégedettséget, befelé-fordulást látok az ilyen kéztartás mögött.
4. "Zárt újjak, befelé fordított tenyér. A legtermészetesebb és legegyszerűbben kifaragható kézfejábrázolás, ha másképpen lenne, akkor jelenthetne egyéb információt."
A kéz ábrázolásának szinte végtelen változata lehetséges, és az alkotó mindig megoldotta, hogy az ábrázolása kivitelezhető legyen. Tehát az egyszerűségre való törekvés nem írta felül a közlendőt. (Ha szinte emberfeletti munkával bányásztak, szállítottak, faragtak, felállítottak egy hatalmas szobrot, a kéz(tartás) kimunkálása igazán nem jelenthetett gondot. Főleg azoknak nem, akik ilyen magas szinten űzték ezt a szakmát:
És persze a kéztartást sem mindig a legegyszerűbb formában ábrázolták. Lásd Viracocha az első képen.
A második képen pedig egymás fölött van a két kéz. A harmadikon (Olmék Tula) a testhez szorítva.
"Az alakokon öv látható."
Valóban, az öv használata elég általános.
"Szerintem nem hasonló, csak annyiban, hogy mindkettőt a fejükön hordják."
Tiahuanaco templomában azért érdekes, mert az a fejfedő elég egyedi. Sem a fentebbi első, sem a második képen, de a tula-i (harmadik) képen sem hasonló a fejfedő.
„A hasonlóság nem attól függ, hogy ki mit mond. Meg kell nézni a a két építményről készült képeket, alaprajzokat és kész. Nekem nem kell, hogy valaki megmondja, hogy én mit lássak. Max. azért keresek rá, mert kíváncsi vagyok, más is lát-e hasonlóságot.”
Alapvetően nem kifogásolható ez a hozzáállás, csak rengeteg hibalehetőséget rejt magába, ha nem jársz el körültekintően, és megalapozatlan következtetést vonsz le.
Az idézett képeken valóban több jellemző tulajdonság fedezhető fel.
mindegyiket emberek készítették, a saját hasonlóságukra.
Mindegyik tömbszerűen ábrázolja az embert. A lehető legkevesebb vésési munkával érték el a kívánt formát.
Közel azonos kéztartással ábrázoltak. A kéznek a testhez viszonyított helyzetével információt közlünk a környezetünk felé. Kipróbálhatod, hogy mit érzel, ha a tested mellé függőlegesen leszorítod a kezed, majd az ágyékod felé, derekadhoz, végül a mellkasodhoz szorítod. Ugyanezeket közlöd kifelé is. Azt az esetet látod vissza az ábrázolásokon, amelyik erőt, magabiztosságot sugároz, és ez mindenhol és minden korban így működik.
Zárt újjak, befelé fordított tenyér. A legtermészetesebb és legegyszerűbben kifaragható kézfejábrázolás, ha másképpen lenne, akkor jelenthetne egyéb információt.
Az alakokon öv látható. A derékra kötött öv (zsinór, kötél, vagy bármi más) szinte minden kultúrában megtalálható, mert jó eszköz a különböző tárgyak rögzítésére (még az őserdőben rohangáló meztelen bennszülöttnek is). A férfiak ábrázolásánál szinte nélkülözhetetlen.
„- A D-amerikai és a Húsét-szigeti szobrok „sapkája” is hasonló.”
Szerintem nem hasonló, csak annyiban, hogy mindkettőt a fejükön hordják.
„A fenti pilon övcsatja alatt/alól egy állatbőr lóg lefelé, amit párducnak vélek. A lábain jól látszanak a karmok. A párducbőr mind Mezopotámiában, mind Egyiptomban főpapok, királyok, istenek kiegészítő ruházata (hatalmi szimbólum) volt:”
Tipikus hiba. Nem jártál el körültekintően, mert olyan kapcsolatot sugallsz, amit egy feltételezésnek a feltételezésére építesz.
...és nem kell elhinni a dolgot, ha valakit érdekel, akkor mondjuk hétfőn szívesen felteszem felteszi valaki egy fájlmegosztóra a Gardner's Art Throguh the Ages több kiadását és több változatát (a tankönyvek teljes PDF állományait) is, lehet őket bogarászni :-))
Gardner's Art Through the Ages: A Global History
Gardner's Art Through the Ages: A Concise Global History
Gardner's Art Through the Ages: A Concise History of Western Art
Gardner's Art Through the Ages: The Western Perspective
Gardner's Art Through the Ages: Non-Western Perspectives
The site was examined in 1993 during the erection of the Attaturk Dam. Excavations were conducted by a team from the University of Heidelberg under the direction of Professor Harald Hauptmann. Together with numerous other archaeological sites in the vicinity, Nevali Cori has since been inundated by the dammed waters of the Euphrates.
(Various remains, including the monolith are now on display in the nearby 'Urfa' museum).
The site of one of the oldest carved monoliths in the world. The temples were lost when the Ataturk dam was established and flooded the area. The central cult building has been carbon dated to 8,000 BC, and consisted of a temple built with 13 stone uprights in the walls, and with an enormous monolith in the centre (once a pair). The design of the temple has been compared to the Kalasaya at Tiahuanaco, Bolivia, while the hands on the monolith are reminiscent of those on the Easter island statues.
Of the 22 buildings uncovered at Nevali Cori, only one appears to have been used as a dwelling. The presence of decorated skulls inside the shrines, as at several other Neolithic sites in the middle east (Çayönü, Çatal Huyuk etc), suggests that the site was used for the practice of a common ritual. The evidence emerging from this site strongly suggests the 'the sculpted figures and carvings depict shamanic individuals adorned in coats and head-dresses of vulture feathers'. (1)"
"This site, together with numerous others in the vicinity are now underwater and no longer visible.
(Various remains, including the monolith are now on display in the nearby 'Urfa' museum).
The site of one of the oldest carved monoliths in the world. The temples were lost when the Ataturk dam was established and flooded the area. The central cult building has been carbon dated to 8,000 BC, and consisted of a temple built with 13 stone uprights in the walls, and with an enormous monolith in the centre (once a pair). The design of the temple has been compared to the Kalasaya at Tiahuanaco, Bolivia, while the hands on the monolith are reminiscent of those on the Easter island statues.
Of the 22 buildings uncovered at Nevali Cori, only one appears to have been used as a dwelling. The presence of decorated skulls inside the shrines, as at several other Neolithic sites in the middle east (Çayönü, Çatal Huyuk etc), suggests that the site was used for the practice of a common ritual. The evidence emerging from this site strongly suggests the 'the sculpted figures and carvings depict shamanic individuals adorned in coats and head-dresses of vulture feathers'. (1)"
Felvetődik a kérdés, ki, kiről másolt? Nos, érdekes módon az előbb link az utóbbira hivatkozik: „Halvo-Projekt Nevali Çori”
Viszont mindkét link idézett sorait ugyan az az (1) index zárja, miközben csak az előbbi link tartalmaz irodalomjegyzéket, ahol a hivatkozások egyezőséget mutatnak – legalábbis szám szerint.
Ebből arra lehet következtetni, hogy mégiscsak az Ancient Wisdom volt az átvevő. (nála nincs irodalomjegyzék, így az (1) indexnek ott vajmi kevés az értelme.)
Miután a két szöveg (leszámítva az ebben az esetben lényegtelen zölddel kiemeltet) teljesen megegyezik, talán joggal tételezhető fel, hogy az index a teljes szövegre vonatkozik, jóllehet általában egy mondatra, vagy szakaszra szokás vonatkoztatni.
Kutakodásod eredményeként semmilyen kacsolatot nem találtál a megjelölt forrásban (Gardner’s Art through the Ages) sőt, még Nevali cori, vagy Göbelki Tepe sincs külön címszó alatt megemlítve. – ami elég fura, ha a jelentőségüket nézzük. Mindazonáltal készséggel elfogadom, de azt már ne az én hibámként könyveld el, hogy a forrásból „hiányzik” e két leletegyüttes, illetve azt, hogy az irodalomjegyzék ezek szerint tévesen jelölte meg forrást.
