Az irodalmi magyar nyelvet eredeztető É-K-i nyeljárást beszélem. Nem tetszik egyáltalán ennek elkorcsosítása, melyet nyelfejlődésként aposztrofálnak. Persze elismerem azt is, hogy egyéb nyelvjárások helyesírási szabályokba való beemelése sem tetszik, de ez legyen saját, szuibjektív problémám.
Értem a problémád, bár ennek nincs köze a helyesíráshoz; te olyan nyelvváltozatot tanultál, amiben kötelező ilyen esetekben a tárgyrag, mások nyelvváltozatában ez opcionális. Nem hiszem, hogy ez neologizmus lenne, keressünk például arra, hogy "pénzemet máma én mind elmulatom; kalapom-pom-pom, kalapm-pom-pom szemebe borítom!"
1. A helyesírás mai szabályai szerint helyes, mégis zavaró alany szempontjából: az emberünk látja a szemünk.
Értsd: "A" verzió - az emberünk látja a szemünket. "B" verzió - Az emberünket látja a szemünk.
2. Majdnem ugyanez a mondat, mégis a helyesírás mai szabályai szerint helytelen: az emberük látja a szemük.
Kérdésem: miért zavarja a kisujjukat eltartva társalgókat a tárgyrag? Miért hiszik, hogy ettől választékosabbak lesznek? Persze ezt említhetném az evvel-avval vagy a "haddozás" kapcsán is, de az már csak kötözködés részemről. :)
Tegnap egy kereskedelmi tv-s műsorban ejtette el a műsorvezető ezt a mondatot: " Érezzétek jól magatok!" Egyre többször hallom tv-ben, rádióban, főleg Bp-en terjedve ezt a típusú "bújtatott" tárgyragozást szóban és írásban egyaránt. Szerintem nem csak hogy helytelen, de valami irgalmatlan ***ul is hangzik. Gyakran nem is érteni elsőre mi is az alany. Szerintetek?
Akkor jól emlékeztem; Szegeden nincs 'ögy'. Emlékszem, még nagyon régen hallottam azt a viccet, amiben az volt a kérdés, hogy Szegedi nővel miért jó?!, mire a válasz az volt, hogy Azért, mert azt mondja utána, hogy 'még ötször'. Amikor hallottam a viccet, megrögződött bennem, hogy elvileg nem is stimmel a dolog, de azóta annyiszor hallottam az 'ögy'-et, hogy elbizonytalanodtam. Köszi szépen!
Szegeden az ’egy’ szóban nem lép fel ö-zés, a magánhangzó megmaradt zárt ë-nek: ëgy. Az Új Magyar Tájszótár szócikkét végignézve ebben a szóban ö-zés (ögy ~ öggy) csak dél-dunántúli nyelvjárásokban (Somogy megye, Döbrököz) tapasztalható.
Szögediül az egy az mikor ögy? Azért kérdezem, mert én ismertem olyan szegedit, aki egy-nek mondta, az én fülemnek mindögy, egyször, ögyes villamos. De nem vagyok biztos, nem is vagyok környékbeli. Nekem elvileg ëgy.
AkH¹² 110. – „A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok lehetnek jelöltek és jelöletlenek is. Jelölt tárgyas, határozós és birtokos jelzős szókapcsolatok a következők: autót mentő, kincset kereső, munkát vállaló; áldozatra kész, háton úszó, széltől védett; (a) gépkocsi fényszórója, (az) iskolának az udvara, (a) mosógép eladása; stb. Ha hiányzik a viszonyrag, illetve a birtokos személyjel, akkor a kapcsolat jelöletlen. A jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos jelzős kapcsolatok tagjait mindig egybeírjuk, például: autómentő, kincskereső, munkavállaló; áldozatkész, hátúszó, szélvédett; gépkocsifényszóró, iskolaudvar, mosógépeladás”
Kivételek:
– 139. „… A hat szótagnál hosszabb többszörös [azaz legalább háromtagú] összetételeket kötőjellel tagolhatjuk a két fő összetételi tag határán, például: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, foszforműtrágya-gyártás, könyvritkaság-gyűjtemény, munkaerő-nyilvántartás, tornász-csapatbajnokság. Kivétel: akasztófáravaló, fizetővendéglátás, pénzügyminisztérium, valószínűségszámítás stb. […] Az idegen előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, például: miniszoknya, miniszoknya-viselet, vagy ha önállóan is használatos utótag járul hozzájuk: antialkoholista, antialkoholista-klub; biotechnológia, biotechnológia-ipar; stb.”
– 140. „Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt), például: Kossuth-nóta-éneklés, Nobel-díj-átadás, C-vitamin-adagolás, tb-járulék-csökkentés. sakk-készlet-gyűjtemény, tarokk-kártya-játékos.”
A 139. pont nem önálló idegen előtagú összetételhez járuló önálló utótagra vonatkozó szabálya a hemoglobin szó esetén nem alkalmazható, mert köznyelvi szinten a globin utótagja sem önálló szó, így mindenképp osztatlan egységként kell kezelni. Tehát a 110. pont szerint:
A fentihez még egy (jelöletlen) összetételi tagot adva, azonban a 139. pont „6:3-as” szabálya lép érvénybe, miszerint a „hat szótagnál hosszabb többszörös [azaz legalább háromtagú] összetételeket kötőjellel tagolhatjuk a két fő összetételi tag határán”. Azaz:
AkH¹² 127. — „Ha egyetlen képző járul egy különírt szókapcsolathoz, akkor általában megtartjuk a különírást: házhoz szállít, házhoz szállítás. Ha azonban több képző kapcsolódik a különírt alakulathoz, akkor azt egybeírjuk, például: házhozszállítási (szolgáltatás), egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés).”
illetve, hogy a hemoglobinkoncentrációt egybe vagy külön kell-e írni?
tehát példa:
"A hemoglobinszint variabilitására dózismódosítással kell reagálni, a 10 g/dl (6,2 mmol/l) és 12 g/dl (7,5 mmol/l) közötti hemoglobinkoncentráció-tartományt/hemoglobin-koncentráció-tartományt figyelembe vételével."
Ha csak alkalmi minőségjelző, általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő, izzó fém, közvetítő javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadítómozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképző tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás, szélező körfűrész,növényvédő szer, rakétaindító állvány, földrengésjelző műszer, ellenőrző bizottság, összekötőhíd, előadó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép, izzólámpa, desztillálótorony, védőnő, ivóvíz, költőpénz, eladólány (üzletben),kiképzőtiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihenőnap, evezőlapát, átütő-papír, belépőjegy; stb.
Forbesot...???? Ne azt ne már!! Van magyar anyanyelvű, akinek ez nem vájja ki véresre a fülét???
Fobest vagy Forbes-t. Én tán inkább az elsőre szavaznék: "Bla bla, megválasztották a Forbest az év cégének." Szerintem simán elmegy, jobb, mint kötőjellel.
Segítsetek, lécci. Összevitatkoztunk a Telex-cikk alatt, ti hogy toldalékolnátok a Forbes médiacég tulajdonnevét? Az újság így írta: Forbesot. De így nagyon hülyén néz ki, és néhányunk szerint ebben az esetben nem teljesül a cél, hogy a tulajdonnév láthatóan elkülönüljön a toldaléktól. Viszont a szabály szerint a kötőjel csak akkor indokolt, ha néma hangra végződik (itt nem), vagy az utolsó kiejtett hang bonyolult betűkombinációból áll (itt kettő).
