A Pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve... a GYIK=FAQ még hagyján, de most a GPL helyett ÁNYJ-ről olvastam... nem kéne a Linux-ot is lefordítani például Lacus -ra ?!
A mappa kontra könyvtár témához szeretnék hozzászólni. Tudom, már két hónapos csont ez, de csak nemrég kukkantottam ebbe a témába.
Igyekszem rövid lenni (netikettileg), de az idtávlat miatt talán kell egy kis összefoglalás. Október elején NevemTeve megjegyezte: a directory szerinte könyvtár; ha nem, akkor katalógus, de semmi esetre sem mappa. Válaszában Kis Ádám a könyvtárnál jobbnak tartotta a katalógust. NevemTeve aztán viccnek vélte, hogy a szóban forgó fogalmat a Win foldernek hívja, de a directory-library-folder hármas lefordításában már a 2. szónál ellentmondásba ütközött. Kis Ádám helyesen rámutatott, hogy a folder az Apple elnevezése. Azt is mondta, hogy a folder nem azonos a könyvtárral. (Közbevetésem: ha könyvtáron directory-t és nem library-t értünk, akkor miért nem azonos? Merthogy szerintem az.) Innentl kezdve a vitátok kezdett elbonyolódni: UNIX, BS2000, struktúra, kategória, VTOC és még sok minden eljött, pedig szvsz a helyzet sokkal egyszer?bb. És tanulságosabb.
Köztudomású, hogy a PC-ken a vizuális világot az Apple valósította meg elször a Macintosh gépeken. E gondolkodásmódhoz szorosan hozzátartozik az, hogy az egyes fogalmakat nem a számítástechnikus, hanem a felhasználó szemszögébl igyekszünk megközelíteni. Vagyis ez az egyik mozzanata annak az általános törekvésnek, melyet "a számítógép van értem, nem pedig én érte" szlogen fejez ki.
A DOS directory elnevezése - ha jól tévedek - még abból az idbl származik, amikor még nem lehetett hierarchikusan egymásba ágyazni ket, s így e megnevezend bigyó tartalma egy lineáris jegyzék volt. Ezért, ha a fogalom jelentésének változását, nevezetesen kibvülését tekintjük, akkor nem kell sírnunk a directory-ért. Viszont a nyelv és a nyelvszokás makacsabb dolgok (gondoljunk pl. arra, hogy a talpfa már évtizedek óta nem fából van), úgyhogy ettl akár még maradhatott is volna az angol (és vele a magyar) elnevezés.
Hogy nem maradt, hogy az Apple nem használta, annak más oka van. Nevezetesen, hogy a **lényegét** nem fejezi ki a dolognak, s nem is képi fogantatású az elnevezés. A hierarchikus szervezés lényege, az elz változattal való összehasonlításban többlete ugyanis az, hogy egy ilyen izébe tehetünk konkrét anyagokat (állományokat), de pontosan ugyanúgy és velük mellérendelt viszonyban álló módon rakhatunk **további izéket** is, melyekre aztán rekurzív módon ugyanez a szöveg elmondható. Világos, hogy erre nagyon rossz a linearitásra utaló directory szó. Ezután lehetett volna "hierarchically nested directory structure" vagy valami hasonló, de ehelyett folder (=mappa, dosszié) lett, így egy kicsit egyszer?bb. Hogy miért folder? Mert a titkárn (és nem a szoftveres!) megtapasztalta valóságban a qtya közönséges mappa vagy - idegen eredetét jobban magán visel elnevezéssel - dosszié az, amelyet pontosan ilyen célra és módon használunk. Ki nem cipelt még az aktatáskájában (ez a fmappa, magyarul vinyó) néhány cetli mellett egy vagy több degeszre tömött papírdossziét, mely(ek)ben ilyen-olyan iratok és **további dossziék** voltak (többnyire nejlonból, hogy vékonyak legyenek, és így több is elférjen bellük)? Mely vékonyka dossziék némelyikében esetleg további al-dossziék lapultak stb., az egész anyag logikai szervezdését fizikailag is megvalósítandó. Azaz: vigyáztunk, hogy ne keveredjenek össze a papírok.
A folder tehát rövid, szemléletes, a mindennapok világából jöv, nem pedig technokrata szemlélettel megalkotott hasonlat. A Mac-en (s aztán a Win-ben is) az ikonja egy mappa, a fels részén az ábécés regiszterrel (ha valaki nem ismerné föl e kis fület). A Word, Excel stb. ikonsorában a megnyitást szimbolizáló ikonka egy félig nyitott mappa: szíves továbbfeldolgozás céljából éppen kiveszünk belle egy aktát.
Más: a library jó könyvtárnak, ott az egyes elemek mellérendelt viszonyban állnak egymással.
Köszönöm figyelmeteket, s mindenkinek boldog ünnepeket kívánok.
"Eddig úgy tudtam, hogy a hibás (?) kilo szorzószám ellenére a kilobájt azért mégis 2^10 bájt... :)"
Ezzel mindenki egyetert, kiveve a floppy es winchester gyartokat, ok decimalisan hasznaljak ezeket a prefixeket, hogy nagyobb szamot irhassanak a termekukre. Peldaul az 1440 KB-s floppy lemez az nincs am 1,44 MB csak 1.40625 MB.
Most olvastam az uj elnevezesrol, a kibibyte-rol, amelyik a kilobyte binaris formaja (2^10). Van meg mebi-, gibi- es tebibyte is. Bovebben itt: http://physics.nist.gov/cuu/Units/binary.html.
Szerintem ez mar a kovi ubi szintjet is eleri, a kitalalojat tiszteletbeli magyarra nyilvanitom :-)
Most olvastam az uj elnevezesrol, a kibibyte-rol, amelyik a kilobyte binaris formaja (2^10). Van meg mebi-, gibi- es tebibyte is. Bovebben itt: http://physics.nist.gov/cuu/Units/binary.html.
Szerintem ez mar a kovi ubi szintjet is eleri, a kitalalojat tiszteletbeli magyarra nyilvanitom :-)
Hat a kocsivissza es a sormeles az eredeti angol kifejezes (carriage return es line feed) tukorforditasai, ugyhogy sok kifogas nem lehet ellenuk.
Az egernel lehet valogatni a kattintas, kattyintas, kettyintes kozul :-)
Szerintem egyáltalán nem szörnyű, tény viszont, hogy furcsa, szokatlan. Ez önmagában azonban nem baj vagy hiba. A kocsivissza billentyűvel az a baj, hogy PC-n az Enter billentyű egy kocsivissza és egy újsor karaktert küld el a fájlba, illetőleg állományba. Nekem az ilyen magyarítási kísérletek határozottan szimpatikusak, noha nem tartom magam puristának. A nyelv majd eldönti, hogy szüksége van-e rá, vagy sem.
Nem böngésztem ugyan szóról-szóra végig a topic-ot (jaj, bocs, témát akartam mondani), de alig hiszem, hogy az alant következoket lehetne überelni:
E szószülemények - a Dunaújvárosi Foiskolán még mindig aktív állományban lévo - Fercsik János tanár úr tollából származnak.
Nos, a tanárúr szerint a képernyon villogó vonalka (hahh, DOS-os idok) neve: KOCSIJEL. (Megjegyzése: a magyartalan körzör kifejezést lehetoleg kerüljük...)
Ennek megfeleloen az Enter: KOCSIVISSZA, esetleg RETURN (ejtsd: ritörn)
Az egérrel történo klikkelés: TÜZELÉS.
Ha pedig meguntuk a kocsikra való tüzelést, és ki szeretnénk lépni, akkor megnyomjuk a ...
Frászt az Esc-et, a MENEKÜLOBILLENTYUT!
Na, ugyanazon főiskola a shell scripteket tanítja: "Az egyszerűbb scripteket forgatókönyvnek, a bonyolultabbakat programnak fogjuk nevezni". Szegény diák esetleg a való életben is elkezd forgatókönyvről beszélni azután a kollégái haláláig ezzel fogják heccelni.
Sajnos az USB-hez nem értek, belenéztem egy másik forrásba (CWI Számítástechinka 1998/49; Mindentudó USB), ott (valószínűleg) ugyanezt host-vezérlőnek nevezik. Nem tudom, csak valószínűsítem, hogy itt a hostban(=számítógépben) lévő USB vezérlő áramkörről van szó.
Most kaptam egy új gépet, ebben már univerzális gazdavezérlő is van ! Mostmár kezdem azt hinni, hogy a Parlamentben is a Kisgazdapárt az valamiféle számítógépes frakció...
Szerintem a fordítás kulcskérdése, hogy a fordító tudja miről van szó. Ha én abban a hitben élek, hogy ami Win 3.1 -ben 'Create new directory' volt az nem ugyanaz mint ami a a Win95 -ben a 'Create new folder', akkor természetesen az általam fordított könyv olvasói is átveszik ezt a félreértést.
Katalógusnak azért ne nevezzük a könyvtárat, mert van olyan fogalom hogy catalog és a z mást jelent. Menjünk vissza az IBM OS -hez: Minden lemeznek van tartalomjegyzéke (VTOC) amely tartalmazza a lemezen lévő file-ok nevét, elhelyezkedését, attribútumait. Ezért ha te tudod a file nevét, és azt hogy melyik lemezen van, akkor hozzáférsz a file-hoz. Igen, de a mi a teendő akkor, ha nem tudod a lemez nevét, például azért, mert az üzemeltetés időről időre átszervezi a file-okat ? Ilyenkor segít a katalógus: az ebben szereplő, tehát katalógizált file-okat a lemez megadása nélkül is elérhetjük. Ebben a rendszerben nem minden file-nak kell katalogizáltnak lennie, máshol (pl Siemens BS2000 igen). Naszóval a katalógus más mint a könyvtár :-)
Más: egy UNIX-os könyvben azért fordították a directory-t jegyzéknek, mert "a könyvtár fogalmát már sokan ismerik"...na erre varjál gombot
Kedves NevedTeve!
Kialakult terminológia esetén kár spekulálni. A folder helyet jelent, a directory struktúrát. Az más kérdés, hogy a directory a magyarba - annak idején indokoltan - könyvtárnak jött át, ami kategóriáját tekintve ugyancsak hely. Ezért talán logikusabb a katalógus elnevezés, amelyen a könyvtár tartalmának a jegyzékét érthetjük.
Emellett szeretnélek óvni a voluntarizmustól ezen a területen: ahhoz, hogy valaki treminológiát alkothasson, széles körű publicitás szükséges. Enegem esetleg meggyőzhetsz, hogy úgy jó, ahogy te mondod, de tudod, a karaván... (ki ne tudná, ha nem te? :)))) )
Kis Ádám
Valóban, a library UNIX-ban programkönyvtárat jelent, erről írtam korábban, hogy sajnálatos névütközés (directory=könyvtár,library=könyvtár). Kb hasonló a text editor és a linkage editor esete, mindkettő szerkesztő program, csak mást szerkeszt ...
Ja igaz, az én számítógépem zenélni is tud, tehát számoló- és zenélőgép a helyes neve :-)
[Egyébként a tanár bácsinak elárulhatjuk, hogy a számítás jelenthet a számoláshoz hasonló, de annál igényesebb/bonyolultabb tevékenységet is, ilyen értlemben számítógép is létezhet :-q]
NevemTeve! Az általad említett library mint szakszó UNIX alatt is létezik, és tkp. ugyanerről van szó. Mint ahogy mondják is szépen: könyvtári függvények. De valóban, jó példa.
A könyvtárról és ami benne van: egyetemi elsős koromban talán a legelső előadáson mesélte el egy tanár bácsi a saját terminológiáját:
Mi az, hogy számítógép? Mire számít? Csak számolni tud. Tehát: számológép.
Ha DOS-ról beszélünk (megjegyzem, az érdekes, hogy csak akkor), akkor a könyvtár elemeinek neve könyv.
1. A lemezen állományokat és könyvtárakat (files and directories) hoz létre az _operációs_rendszer_. Természetesen nevehetjük a könyvtárat foldernek, vagy bárminek, attól az még ugyanaz marad.
2. A másik eset az, amikor egy _programnak_ van egy saját formátuma, amellyel egy file-ban több adatot tartalmaz, például a levelezőprogram a leveleket, a böngésző a könyvjelzőket folderekbe rendezi, sőt még al-folderek is létrehozhatók. Erre javaslom a gyűjtő vagy dosszié vagy mappa elnevezéseket. (De például egy tömörítőprogram esetén a tömörítvény elnevezést használjuk).
Jut eszembe: Egyes operációs rendszerek (pl mainframe) nem ismerik a UNIX-szerű könyvtár intézményét, hanem a második eset szerint 'egy fileban több file' intézményét használják, például library néven.. Ekkor ezt könyvtárnak a benne lévő file-okat pedig tagoknak vagy könyvtári elemeknek nevezhetjük.
Kedves NevedTeve!
Ne hagyd magad megtéveszteni, és te se tedd mással.
A foldert a windows apple-éktől vette át.
És nem azonos a könyvtárral.
Például találkozhatsz azzal a mondattal, hogy a mappa valamelyik könyvtárban található. És ez nem tévedés, vagy hülyeség.
Kis Ádám