Az első ötletelések/tervek még az aktív hővédelemről szóltak. Ahol is milliónyi apró lyukon keresztül átpréselt folyadék ( célszerűen pl üzemanyag) szolgált volna hűtésként . Ehhez a rendszerhez nagyon hasonlót már széles körben használnak repülőkön jégtelenítésre, pl : https://www.flyingmag.com/how-it-works-tks-ice-protection-system/
Az ötlet kb. itt úgy működött volna, mint egy ablazív hőpajzs, csak itt nem a leégő gyanta gázai nyomták volna el a plazmát a felülettől, hanem az elpárolgó folyadék.
Aztán valamiért mégis egy kevésbé innovatív megoldás lett, gondolom oka van miért..
Az SS-el szemben itt a felület döntő részében rögtön egy üzemanyag tartály van a csempék mögött, ami ráadásul nem öntartó, hanem buborék rendszerű. Egy leeső csempe az szinte biztosan kilyukadt üzemanyag tartály, ami meg strukturális szilárdságvesztést jelent a nagy-gravitációs lassulási szakaszban.
Korábban már kiszámoltuk, hogy nyílt rendszerrel nem megy, egyszerűen túl nagy a tömeg, még az abort marginok nélkül is. Csak a víz ~5 Tonna per koponya. Ehhez jönnek még a szűrők, reagensek, CO2 kazetták, pótalkatrészek, élelem, és így tovább.
Önellátó bioszféra pedig nincs. Collinsék legjobb zárt rendszerű ECLSS-e is csak 70% os visszanyerést tud. Másnak meg még ilyen sincs.
Egy négy fős személyzet esetleg belefér nyílt rendszerrel, de ez a maximum. De ez a nyílt rendszer is nagyságrendekkel bonyolultabb mint a dragoné, mert a hónapokon keresztüli folyamatos működés egy sor olyan komoly problémát hoz elő ami a rövid pár napos üzemben nem jelentkezik.
Ha maguknak fejlesztik az évtizedes munka. Persze megvehetnék Collinséktól, de nem hiszem hogy Elon büszkesége elbírná azt, és persze a Raytheon kétlem hogy eladná neki.
A SpaceX-re nem jellemző, hogy ne az egyszerűbb irányba menjen, hogy ne használjon forradalmi más megoldást valamilyen problémára. Azt gyanítom, hogy ha ezt vélasztották, akkor annak oka volt (mert nincs más - egyszerűbb - megoldás a láthatáron még.
Petsze ezt nem tudhatjuk, de nyilván ők sem mindentudóak. :)
Csak talán kevésbé lenne körülményes valami olyan szigetelő technológia megtalálása és alkalmazása, mely nem feltétlen ezer különálló kerámia csempe összeillesztgetéséből jöhet létre.
Azért az a kosár elég durván imbolyog... Nem épp tériszonyosnak való munkahely. :-)
Én azt hiszem, hogy ezeken a csempéken fog állni vagy bukni a koncepció életképessége:
- felszálláskor hány esik le / sérül meg
- visszatéréskor ez mekkora gondot fog okozni, illetve hány további fog megsérülni
- milyen gyorsan lehet pótolni a sérülteket...
Elvileg az utolsó pontra készülnek, ezért szabvány méretűek/ egyformák a csempék, szemben a Shuttle "nincs két egyforma csempe" koncepciójával. Akkoriban azt nem tudom hogyan gondolhatták komolyan...
Fél-OFF: Idén augusztusban szerveztük az első rakétás tábort a 14-18 éves korosztálynak Baján, és elég jól sikerült. Már arra a táborra is jelentkeztek felnőttek (a rekord egy 60+ úr volt :)), ezért elhatároztuk hogy lesz még idén egy senior tábor is. Ennek időontja az október 16-17-i hétvége lesz. A táborban a rakétamodellezésről hallhatnak az érdeklődők előadásokat, illetve gyakorlati foglalkozások is lesznek (pl kompozit alkatrészek gyártása, saját rakéta összerakása). Ezen kívül mindkét nap délutánján a bajai repülőtéren rakétafellövéseket tartunk sötétedésig. A tábort valahol 10-20ezer Ft körüli összegért fogjuk hirdetni (szállás nélkül). Ha valakit érdekel, keressen meg privátban.
Nem egy önellátó zárt bioszférát kell fejleszteniük, hanem - a kezdeti Mars emberes missziókhoz - olyan rendszert, ami képes ellátni 10-20 (nem tudom mennyi) embert az első hajókon a Marsig.
Na innentől 6-10 év. Inkább 10 de lehet 15 is tekintve hogy a Starship a "Marsra megy" szóval regeneratív ECLSS kell. Ha nem olyan lesz akkor ideje lesz belátni hogy eszük ágában sincs a Marsra menni. A Crew Dragon primitív nyílt ciklusú, LiOH kazettás rendszerét 16 évig fejlesztették - a Dragon-1 mini ECLSS leszármazottja - , úgy hogy a fele off the shelf történet mint a LiOH kazetták, a dehumidifier, vagy a nitrox tartályok. Ráadásul csak 20 embernapra elegendő tartaléka van, ami már a holdig se elég.
Szóval ha valaki veszteni akar akkor lehet fogadni hogy mikorra lesz Mars utazásra alkalmas ECLSS a starshiphez.
2024 re semmiképpen. 2030 legkorábban.
2024-ig ami belefér az egy felnagyított dragon life support. De a 20 embernap és az ott elvárt 150-200 embernap között feszülő óriási szakadék áthidalása is önmagában brutálisan sok buktatót hordoz.
Persze meg is vehetik a Raytheontól. Collinsék műszere remekül működik az ISS-en és a Starlineren, valamint az Orionban. Más kérdés hogy nem fogják, mert Elon Musk jobban tudja :)
Érdekes a fordÍtás, mert a tűz eloltásáról semelyik nemzetközi forrásban nem írnak semmit (az Indexes cikkben linkeltben sem). Tulajdonképpen tűzről sem írnak. Az űrben a tűz nem tréfadolog, annak nagyobb visszhangja lett volna a sajtóban, és egy csúnya szenzáció lett volna.
Nem sok pénz volt a távoli bolygókhoz küldött szondákra. Talán, ha több szonda lesz, előtérbe kerülhetnek ilyen ötletek.
Éredekes különben, hogy a Juno szonda esetén a Jupiterhez, már napelemeket használnak energiaforrásnak, szóval van ebbe az irányba elmozdulás. (a Mars utazásosban írtam erről a szondáról).
És az, hogy én látok benne fantáziát, még nem jelenti, hogy más is - akik döntéseket hoznak ilyen design-ban. :D
