Vizsgálta valaki, hogy a nem eü. okból nyugdíjazottak közül a saját korosztályukhoz viszonyítva mennyivel többen haltak meg közülünk?
Ez megérne egy kutatást, és biztos vagyok benne, hogy döbbenetes lenne az eredmény.
----------------------
Pont ilyen vizsgálatot nem ismerek.
De hasonlót többet is. ( az életem egy kevésbé izgalmas szakaszában katonai szociológiából is akartam doktorálni, nem lett belőle semmi )
A hivatásos katonák körében 1985-1995 között elég elterjedt az a később hamisnak bizonyult városi legenda, hogy :
- kevesebb ideig vannak/lesznek nyugdíjasok mint a civil nyugdíjasok,
- rövidebb ideig élnek mint a civilek.
Egyik sem igaz.
A dologban mint minden legendában van igazság mag.
Ha egy katona aktívan csapattiszt 40 éven át a végrehajtó ágban, akkor a 40 év terep szolgálat + az állandóan változó személyi állománnyal való személyes foglalkozás okozta stressz miatt, szed össze annyi betegséget, hogy valóban előbb hal meg.
De kb. 1985-re ilyen tiszt már gyakorlatilag nem volt.
Természetesen a valóságban volt, de számuk a tisztek összlétszámához képest elenyészővé vált.
1985-re a Magyar Néphadsereg egy irodista hadsereggé vált.
Pénzhiány miatt a gyakorlatok minimális szintre süllyedtek, még akkor is ha a mai mértékhez képest csillagászati számú gyakorlatot tartottak.
kb. 1985-re a kötelező alap és szakkiképzések kb. 50%-t tartották csak meg. Egyre másra születtek a régi kiképzéseket egyszerűsítő rendelkezések.
Például :
X gyakorlatot nem kell a kiképzendő állomány valamennyi tagjának végrehajtania (pénzhiány) hanem módszertani, bemutató jelleggel kell számukra bemutatni.
stb.
A hivatásos állomány, mind a tisztek mind a tiszthelyettesek, egyre inkább papírmunkát végeztek. Még a nagyobb gyakorlatokon is inkább térkép háború dúlt mint csapatvezetés.
A munka stresszes maradt, hisz a szűkös forrásokért állandó harc ment csapatok, és csapaton belül a szakágak között, de a hivatásos katona munkája egyre inkább hétfőtől-péntekig, naponta 7-től 16-ig terjedő hivatali munkává vált.
Kb. 1985-re, a 20-30 évvel azelőtti állapotokhoz képest, a hivatásos között töredékére csökkent az alkoholizmus.
Bár látványosnak látványos maradt, már nem haladta meg a civilek körében lévő alkoholizmust, sőt, annál csekélyebb mértékűvé vált.
Összegezve.
Kb. 1990-re a Magyar Néphadsereg nyugdíjba vonuló hivatásos állománya :
- nem élt rövidebb ideig mint a civilek nyugdíjba vonuló állománya,
- nyugdíjba vonulása pillanatában nem volt rosszabb egészségügyi állapotban mint a civil életből nyugdíjba vonulók.
