Az egész brókerbotránynak semmi értelme...BC, Q stb elcseszték ez van. Meg kell büntetni őket oké, de ez a teljes magyar pénzügyi szektor meghurcolása iszonyat ostoba dolog...akarva akaratlanul is kezdem azt hinni, hogy a kormány szánt szándékkal akarja nyomorban tartani az embereket. Kezdve a bankok idióta elszámoltatásával...amiben az egyetlen hibás - vagy nevezzük erkölcstelennek - dolog az az, hogy olyan terméket adnak el az ügyfélnek amiből egy szót sem ért (de könyörgöm akkor minek írja alá), amúgy meg tök normális hitelszerződés...folytatva ezzel a brókerbotránnyal, hogy az emberek a még megmaradt szereplőkben se bízzanak...és csak megjegyzésként ezzel a 'munka alapú társadalommal'- valamint párhuzamosan az oktatási rendszer szétzúzásával - aminek a hosszú távú eredményei beláthatatlanul baljósak, nos mindezekkel bebiztosítja, hogy a magyar ember ebben az évszázadban biztosan ne tudja elérni a nyugati életszínvonalat...
Én mint egy átlagos kis befektető jelenleg így látom a piacot.
Jönnek az érvek, ugyan miért is kell megbízzak pénzügyi konstrukciókban.
1, A pénzügyi szektor működését felügyelet látja el. (látom)
2, A banki megtakarításaimat, bankszámláimat védi a betétbiztosítás. (már ha van benne elég pénz..)
3, Életbiztosításba jó tenni a pénzünket,mert az elmúlt időszak alapján biztosak lehetünk sok mindenben, várhatóak az eredmények
(20 éve nem erősödött a chf, nem hát 2004-ben 140 most meg 300 körül van /chf,
az arany ára soha nem volt alacsonyabb mint 1 évvel ezelőtt (látom, 2008 ban volt hogy 30% ot is zuhant.))
Tehát mi a biztosíték rá, hogy valóban azt fogom elérni, amit kiszámolnak nekem.
Nézzük. Az elmúlt ezer évben a tőzsdeindexek az alábbiak alapján alakultak.
-bla bla több 1000% os növekedés. Ez oké mert így volt. Ahogyan a 4 évszak is régóta megvan.
Ugye a részvények rizikósak, mert mégiscsak részvények, de úgysem fog bedőlni. Persze hogy nem, majd fiktív részvényekkel mentik egy darabig.
Vagyon kezelő kezeli a pénzünket, aki ugyebár különböző cégcsoportokkal áll szerződésben, hogy kezeljék a pénzeket. Hát ez a Buda-Cash nem is volt olyan ismert, is cég stb.
Quaster ilyet megtenni, hát arra lennék kíváncsi melyik pénzügyi szereplő lessz a következő.
Nyilván a fiktív kötvénykibocsáltásra állami propaganda, és hasonló gépezet adhatott okot. Persze. Több pénzeket tudnak eltüntetni jogtisztán állami beruházásokkal. (4 milliárd az autópála kilómétere)
Hát akkor azért mégiscsak az állam jót tesz, ja hogy 4-féle ellentmondás is van a nyilatkozatokba. Persze a politikusok nem is emlékeznek, ugyan már nem is érdekli őket.
Tehát most akkor miben is lehet itt egyáltalán megbízni, ha keresztbe kasul ellentmondanak az érvek ? :D
mivel látom a kommenteken, hogy bár az OVB-t képviseled, még sem vagy elfogult, így ha nem haragszol meg, kikérném a véleményed a Quantis (ala' Brókernet) cégről.
Több megkeresést is kaptam Tőlük és érdekelne, hogy mit tudnak és mit nem. Ha információim nem tévesek, akkor csak és kizárólag UNIQA-s szerződésekkel dolgoznak, tehát a függetlenségről ennél a cégnél semmiféleképpen nem lehet beszélni.
Szerintem Prof arra gondolt, hogy KEVESLI a 10 évet... 15+, de inkább 20+ távra tartja megfelelőnek. Legalábbis én így emlékszem korábbi hozzászólásaiból... Remélem, jól. :3
kifejtenéd ezt Nekem kérlek? Nem igazán értem, hogy miért gond az, hogy egy olyan országban, ahol az emberek átlagkeresete nem teszi elérhetővé számukra, hogy annyi pénzt tegyenek félre/spóroljanak meg amivel később egy nyugodt és békés életet tudnak élni, az, hogy 10-20 éves programokkal operálnak ma a különböző biztosítók?
Gondolok itt arra, hogy ha ma valaki elkezdd otthon gyűjtögetni ( mert a Bankokba hál' istennek már kevesen fektetik a pénzüket ), akkor még 30-40 év múlva sem tud akkora tőkét felhalmozni, amiből tud vásárolni magának egy házat ott ahol mindig is szerette volna, vagy le tudja fedni a sajátja/gyermeke jövőjét, ne adj isten még a váratlan kiadásokra is fel tud készülni.
Nem vita céljából persze, tényleg érdekel a véleményed. :)
Igen, egyetértünk. Én fogalmaztam rosszul. nem biztosíték, hanem biztosítás áll a befektetett pénzek mögött, változó mértékben.
Ma reggel hallgattam a MÁK valamely vezetőjét nyilatkozni, hogy miért nem a MÁK kezeli a közpénzeket. A kedves báb-vezető, az előre betanult egy-egy mondatokat szajkózta.
Az egy dolog, hogy mit csinált a BudaCash és a Questor, de mit keres az adónk az államkincstáron kívül. Na ez az, ami a pénzügyileg kulturálatlan magyar embernek eszébe sem jut, legalábbis kevésnek! Akik kivitték az államkincstárból az adó milliárdokat, sokkal bűnösebbek mint a BC vagy Questor vezetői. Nem azt mondom, hogy azok nem bűnösök! De érdekes számomra, hogy minden féle előzetes vizsgálatok nélkül meg tudták mondani, hogy mekkora pénz hiányzik! Hogy? Két ilyen cég könyvelését leellenőrizni, több mint tíz év viszonylatában, egy jelentősebb apparáttal rendelkező könyvelő cégnek is hónapokba telik! Ezért lógott ki rögtön nekem a lóláb!
Odaállítottak és azt mondták, hogy 100-150 milliárdot elcsaltak. Ez még egy nem hétköznapi embernek is kezelhetetlen összeg.
A jogszabályok előírásai, azok betartatása és a valóság leírtakhoz (könyvekhez) való viszonya nem minden esetben teljesen nyilvánvaló. Az, hogy mi és hogyan történt, egyelőre (pontosan) nem lehet tudni, sem a Quaestor, sem a BudaCash viszonylatában. Utóbbival dolgoztam együtt, eszembe sem jutott -- profiként -- feltételezni, hogy valami galiba van velük. És ez, ahogy Tybeewriter is az átlagbefektetők, átlagemberek, de néha még a profik számára is nagyon jelentős bizalomromboló tényező. Ha történelmileg visszanézel, kiderül, hogy volt már pár botrány (az általad is említett Postabankon kívül pl. a Baumag vagy a biztosítások között a MÁV egyesület dolgai). A csalások valamilyen formája mindegyikben jelen volt, idővel kifinomultabb lett, mostanra talán a volumen is megváltozott.
A háttér más tészta (politika, gazdaság stb.). Politikai és/vagy gazdasági érdek-háttér mindig van. Erre kár kitérni, mert sem megszüntetni, sem befolyásolni nem lehet.
Vegyük ketté a biztosítékot és a biztosítást. Az OVB-nél a tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítás van (mint minden biztosítási alkusznál -- ennek hatékonyságát inkább hagyjuk).
A Quaestor kötvényei "mögött" biztosítékként a vállalat kapitalizációja állt (elvben), de mivel dematerializált értékpapírokról volt szó (gyakorlatilag csak papíron léteztek vagy úgy sem), könyvelésileg "viszonylag" egyszerűen lehetett ügyködni velük. Úgyszintén nem keverendő az alkusz/bróker az OVB és a Quaestor/BC viszonylatában, mert teljesen más szabályok vonatkoznak rájuk (mást is csinálnak).
Ami a kockázatot illeti. Igazad van. A problémát itt az jelenti, hogy olyan nem ismert kockázati elemek is képbe jöttek, amelyeknek nem hogy a nagyságáról, de a létéről sem tudott az átlagbefektető mondjuk 3-4 hónappal ezelőtt. A befektetési döntésnél tehát nem tudott mérlegelni. Most, ismerve az újabb kitettséget, a befektetési politikáján úgy fog változtatni, hogy ezt kezelni tudja. És itt máris visszakanyarodtunk az első bekezdéshez: igenis sokban befolyásolja az elmúlt pár hét történéssorozata az átlagbefektető viselkedését. És ez nem csak a befektetőnek, hanem az egész magyar pénzügyi szektornak nagyon rossz.
A pénzügyileg korlátolt embert biztosan. Aki pénzügyileg kulturált azt kevésbé. Lásd korábban Posta Bank (hisztériával sikeresen bedöntötték)és most az Erste Bank. Egy kósza hírre sokan szaladtak az Erste-be.
Nem vagyok meggyőződve, hogy nem politikai háttérharc következménye a BudaCash és a Questor bedöntése. Ha annyira szar volt, miért volt befektetve több milliárd Ft a befizetett adónkból. Az államnak nem volna szabad spekulatív befektetéseket csinálnia(hűtlen kezelés?). Az így megkeresett pénzt nem tették, be a közösbe, hanem a vezetők tették zsebre(más kárára elkövetett nyerészkedés).
A Ft árfolyam esését is köszönhetjük hasonló okoknak, valuta kereskedelem. Amikor kormány váltás után először Rogán, másnap Kósa állt ki, azzal, hogy csődbe ment az ország. Két nap alatt több mint 50 Ft-os esés a valutákka szemben. Ha lett volna bármi is, ami miatt lehetőségük lett volna megfeszíteni a bűnösöket, már a "négy legnagyobb vár fokán" száradnának "intő jel"-ként!
A befeketetések mögött, még ha fiktív is volt ott a biztosíték, de lehet nem az összest fizeti vissza.
De pl. az OVB, ha jól tudom, 25 millás biztosítást tesz minden ügylet mögé! Igaz ez az alkusz hibája miatt bekövetkezett problémára áll fenn!
Minden befektetésnek van kockázata. Még az ingatlannak is, nemesfémnek is vagy bármi másnak.
Rossz a hozzáállás, nagyon rossz...az, hogy én nem értek hozzá, ha más segítségét kérem akkor meg biztos átver, ezért inkább passzív maradok sehova nem vezet. Had rugaszkodjak el egy kicsit és nézzem távolabbról a dolgokat. Örök kérdés marad számomra, hogy miért nem érdeke az államnak a pénzügyi kultúra fejlesztése. Mostanra már hittantól kezdve heti 5 testnevelés órán át minden van az iskolákban, de egy alapvető pénzügyi ismeretek óra az bezzeg nincs...az átlag ember a látra szóló számlát sem tudja megkülönböztetni a lekötöttől...az egyéb pénzügyi instrumentumokkal pedig (véleményem szerint) az emberek alig 5-10%-a ha találkozott...(hál'Isten a 2008-as válság és az utána folyamatosan a csökkenő jegybanki alapkamat kinyitotta az emberek szemét, hogy a bankbetéteken túl is van élet, de a helyzet még mindig nem kielégítő...) A probléma ezzel mindössze annyi - egy kicsit távolabbról és komplexebben szemléljem a dolgokat - hogy nem csak az egyén, hanem az ország érdeke is a pénzügyi kultúra fejlesztése, hiszen az állandóan deficites/hiányos államháztartást a legbiztonságosabban, legstabilabban belülről lehet finanszírozni, az állampolgárok megtakarításából (lásd Japán, akik 200%-os GDP arányos államadóssággal is elvannak. Stagnálnak ez igaz, de elvannak...) Nálunk, lévén az embereknek nem volt megtakarítása, amiből az államháztartás és/vagy vállalati szféra (az egyén betéti megtakarításait a bank hitelként kihelyezi a vállalatokhoz) finanszírozva lehetett volna, külső (sokkal drágább és mellette extra kockázatot is futtatott) forrásból kellett ezt megtenni, a többi meg már történelem...Visszatérve az eredeti vonalhoz, érthetetlen számomra, hogy miért nem igyekszik az állam - ha csak ezt az egy db fentebbi példát vesszük - a pénzügyi tudatosság fejlesztésére...
És most az egyén oldaláról szemlélve a dolgokat. Ha az ember sosem teszi meg az első lépéseket annak érdekében, hogy egy kicsit is intelligensebben kezelje pénzügyeit, akkor sosem fog egyről a kettőre jutni. Lehet az első lépés az, hogy önmaga kezd el utána olvasni a dolgoknak és autodidakta módon képzi magát, vagy kérheti ehhez valaki más segítségét. Sajnos az utóbbi esetben is elkerülhetetlen, hogy önmaga is felszedjen valami pénzügyi alapot (már csak azért, hogy tudja mikor próbálja meg valaki megvezetni). Ebben is segítségére lehet egy jó tanácsadó (igazság szerint a kifejezetten jó tanácsadó az pont ilyen. Nemcsak 'tuti tippeket ad' hanem meg is indokolja azokat és addig nem nyugszik amíg az ügyfél meg nem érti a miérteket). Az emberek szeretik áthárítani a felelősséget másra. Kényelmesebb, ha valaki más mondja meg hova rakjuk a pénzünket, aztán ha mégsem úgy történnek a dolgok, akkor majd őt hibáztatjuk...ez nem a helyes és nem a sikeres út a pénzügyi stabilitás felé. Nem akarom tovább ragozni...a lényeg, hogy ha mi magunk lusták vagyunk alaposan kiválasztani, hogy hova rakjuk a pénzünket, akkor legalább azt válasszuk meg alaposan, aki helyettünk eldönti, hogy hová rakjuk a pénzünket.
Btw. Sokat gondolkoztam, hogy ha számos teendőm engedi, akkor talán egyszer valami csendes és kellemes helyen elkezdek mondjuk 'pénzügyek alapfokon' címmel valamiféle alap kurzust tartani, ami legalább annyi alapot ad, hogy ha az ember leül egy szakértővel beszélgetni, akkor meglegyen a közös nyelv és ne riadjon meg valamitől amit nem ért, hanem meglegyen az eszköztára ahhoz, hogy fel tudja fogni amit a tanácsadó magyaráz. Elég sokan olvassák ezt a témát ezért merek reménykedni valami reprezentatív válaszban, ha azt kérdezem, hogy szerintetek lenne rá igény?
Igen, a UNIQA Premium 100 egy csak OVB-s tanácsadók által értékesíthető rendszeres megtakarítási program. Egyébként 1,98%-os 20 éves TKM-jével az UNIQA összes terméke közül ez legkisebb költségű módozat! Az UNIQA alapjai pedig elég jók így 10-15-20 éves célra kifejezetten ajánlani tudom.
A te nicked rám inkább illik: én azt sem tudom, mi a netto és a brutto. (MEgmagyarázom: ha vásárolsz valamit, a pénztárcád szempontjából fordítva van a netto és a brutto, mint amikor pénzt kapsz - ezért nem vagyok hajlandó megtanulni, melyik melyik - egyszer fekete a másik, máskor meg fehér a másik) Na ez így nem fog menni.
Létezik olyan befektetés amit csak kizárólag a tanácsadó cégen keresztül lehet elérni?
Arra gondolok, hogy pl egy UNIQA premium 100 életbiztosításról sehol nem találok felvilágosítást... legalábbis a neten nem.
Egyébként az, hogy az emberek ennyire pénzügyi analfabéták -ahogy én is, sajnos pont a rengeteg ráfázott ügyfél által negatívnak címkézett tanácsadó cég miatt van. Nem vagy csak nagyon nehezen bízok meg én is az ilyen-olyan befektetésekben de szerintem még mindig jobb helyen van a pénzem egy életbiztosításban mint a párnába varrva vagy a bankban. Pláne ha van valamennyi rendszeres megtakarítása az embernek. Ha már csak azt kapom vissza inflációt követve (egy minimális kamat reményében:) ) amit beraktam szerintem már jobb mint a bank.
Pár éve megkeresett egy ismerősöm és ajánlgatott ezt-azt de olyan nyelvezetben beszélt nekem a hozamokról meg a költségekről amit még tagolva se értettem. Mikor rákérdeztem csak újabb számomra érthetetlen dolgokkal érvelt. Jó lesz ez, tuti befektetés stb. ennyi volt a lényeg.
Legutóbb én kerestem fel egy tanácsadót aki talán egy kicsit érthetőbben magyarázta a dolgokat de a buktatókra nem tért ki csak miután rákérdeztem konkrétumokra.
(Aztán persze voltak olyan tanácsadók is akik gyakorlatilag megmondták, hogy mit akadékoskodok ha nem értek hozzá(!))
Lényeg, hogy tökmindegy kihez megy a magamfajta ha lövése sincs a dologról de szeretne befektetni valamibe, akkor kénytelen megbízni a tanácsadóban. Viszont bármilyen körültekintő az ember akkor is megvezethető. Remélem nem fázok rá én se de mivel nem győzöm hangsúlyozni nem értek hozzá lehet, hogy előbb megszívom mint aki jártas ezen a területen.
1. Sok módozatba eleve be van építve valamekkora kötelező kockázati (haláleset, stb.) elem, aminek díja is van. Bár ezért jár szolgáltatás baj esetén, a TKM ezt is költségnek fogja fel. Így egy akár befektetési díjszerkezetét tekintve olcsóbb módozatnak, amiben van egy alap életbiztosítás, magasabb lehet a TKM-je, mint az amúgy a pénzt valójában drágábban kezelő, de biztosításmentes módozatnak! (Hál' Istennek ma az kezd a divat lenni, hogy fizetős életbiztosítás kötelezően már ritkán kell belekötni az újabb módozatokba, de 1-2 éve még totál más volt a tendencia...)
2. Sokan nem tudják értelmezni, és nem is csodálom. Ami alapvető félreértés az emberek fejében, hogy azt hiszik, a TKM csak a biztosító költségeit tartalmazza. Ez nem így van. A TKM tartalmazza azokat a költségeket is, ami azoknál az alapkezelőknél (NEM az eszközalapnál!!!) vagy instrumentumoknál merül fel, amely alapba vagy instrukentumba az adott eszközalap fektet. Mi már csak ezt, az alapkezeleői költségek utáni hozamot ismerjük, mert ezt teszik közzé. Ez lesz az ESZKÖZALAP bruttó hozama. A befektetési alap "szuperbruttó" hozamát nem tudjuk pontosab megmondani, hisz nemcsak alapkezelőnként, hanem minden alapra teljesen eltérő. (Ebből fakad, hogy a TKM egy tág intervallum olyan biztosítónál, ahol az ESZKÖZALAP kezelési díja fix. Hisz az ugye totál más!) Csak ez UTÁN következnek a biztosító költségei: eszközalap kezelési díja (ez lehet beépítve, mint pl. a Generali és Allianz esetében) vagy utólag levont (pl. SIGNAL, Uniqa, Union), illetve az egyéb tételek: kezdeti költség, számlavezetés, vételi-eladási árrés (ha van), satöbbi. Ebből áll össze a TKM. A hibát a legtöbben ott követik el, hogy a TKM-et az ESZKÖZALAP közétett bruttó (vagy pl. Generali, Allianz esetén nettó) hozamából akarják levonni! Ez fals!!! A TKM-et abból a "szuperbruttó" hozamomból kellene levonni (mégoedig részvényalap esetén a felső, pénzpiaci alap esetén az alsó értéket), amit sajnos NEM IS ISMERÜNK. Jó, mi? :)
Ha tévesem, a kimutatott hozamból vonom ki a TKM felső értékét, akkor az alapkezelői (NEM az eszközalap!) költségeit duplán veszem figyelembe. Ez minden biztosítóra igaz. Generlai és Allianz esetén, ahol a kimutatott hozam már az eszközalap kezelési díjtól is tisztított, még nagyobb a hiba: nemcsak az alapkezelési, de az eszközalap kezelési díjat is duplán számolom...
1. Értem. Ezt örömmel hallom, azonban had hívjam fel a figyelmet arra a problémára, hogy amíg ez nem lesz általános jellegű (a profizmus felé való vágyódás) addig sajnos a kóklerek fogják 'uralni a piacot' és nem fog kiépülni az a fajta bizalom tanácsadó és ügyfél között ami mondjuk Amerikában meg van egy CFP és ügyfele között. (és ennek eredményeként ugyan olyan silány fog maradni hazánk pénzügyi intelligenciája mint a rendszerváltás idején) Ezért kellene a magasabb pozícióban levő vezetőknek arra törekedni, hogy ne a mennyiségre, hanem a minőségre menjenek mind az alattuk lévő és a velük egy szinten lévő munkatársak. Csak ezt sajnálatos módon a pénz utáni sóvárgás sokszor felülírja (tisztelet a kivételnek)
2. Megvallom nem merültem el ennyire az UL biztosításokban, így nem is tudok érdemben vitatkozni a fentebbi állítással, azonban megjegyezném, hogy ha tényleg úgy van minden, ahogy Ön azt fentebb állítja, akkor nem értem, hogy minek próbálnak meg egységes szabályozást kezdeményezni, ha aztán mindenki eltér tőle. A TKM-nek pont az lenne az értelme, hogy az alapkezelési díjtól kezdve az adminisztrációs díjon át a számlavezetési díjig minden egyéb költségnemmel együtt tartalmazzon. Eltérni ettől az 'egyezményes gyakorlattól' csak - a transzparencia csökkenésén keresztül - az ügyfelek bizalmatlanságának növekedését fogja eredményezni.
Régóta várok egy ilyen értelmes, összeszedett, normális hozzászólásra! Nagyrészt egyetértek azzal, amit írtál, abszolút igazad van; és én is hasonlóan kritikusan szemlélem a saját "piacom".
Pár kiegészítést teszek viszont, ha megengeded:
1) Bár valóban a BCE-GTK pénzügyön végeztem, de sajnos nem érek el mindenhova. Természetesen a saját csapatomat képzem, és a szűk igazgatóságban dolgozókat képzem, ahogy tudom, plusz alkalmanként meghívnak más csapatokhoz, ez kevés. Több ezren vagyunk OVB-sek. Mivel nem törvényi elvárás jelenleg a komolyabb szakirányú végzettség, így képzetlen tanácsadók mindig lesznek. Én azért tudok csak felelni, hogy az én struktúrám minőségben dolgozzon. Ezért viszont mindent megteszek.
2) A GENERALI Megoldás G90 TKM-je, ami ugye 0,95-3,91% egy kicsit ellent kell mondanom. Fontos, hogy a GENERALI azok közé a biztosítók közé tartozik, ahol az alapkezelési díjat (tipikusan: 1,75%) NEM külön vonják le, hanem minden nap, minden eszközalap már azt az árfolyamadatot teszi közzé, amely MÁR TARTALMAZZA az alapkezelési díjat is. Ez részvényalapokra éd egyéb eszközalapokra kivétel nélkül igaz! (Egy teljesen mozdulatlan instrukentum egy évi -1,75%-os csökkenésű árfolyamként látszana.) A GENERALI által hivatalosan közzétett árfolyamok és hozamok már az alapkezeléstől tisztított értékek, a bruttót nem is látjuk! Ebből a megfontoslásból - de csak a GENERALI és pl. az Allianz esetében, aki ugyanígy jár el - közelebb áll a valósághoz, ha részvényalapoknál is a TKM alsóbb értékeivel számolunk, amikor a biztosító által kimutatott hozamokból levonjuk! (Én ügyfélnél 2%-al szoktam...)
A tanácsadókkal (vagy ügynökökkel, ki hogy szereti hívni őket) nem a függetlenségük, pénzéhségük, inkorrektségük, vagy egyéb negatív tulajdonságaik miatt van probléma és nem is ezek azok amivel a legnagyobb részt megkárosítják az ügyfeleket. Kit zavarna, ha lerántanának - hasra ütök - a tőkém 5-10%-val, ha cserébe 100%-os hasznot érnék el az általuk ajánlott befektetéseken? Valószínűleg senkit. De a valóság sajnos nem ez. Az elmúlt évben felketresett egy - kifejezetten rámenős, ám mentségére legyen mondva jó modorral rendelkező - tanácsadó az OVB-től. Mivel szintén a pénzügy/befektetések területén mozgok gondoltam leülök vele, úgyis sokat hallottam már róluk - sajnos inkább negatívat mint pozitívat - hátha majd eloszlatják a kételyeimet. Nem sikerült...az előre betanult (gondolom) értékesítési előadást rendkívül impozánsan megtartotta, még a nevezzük 'családi költségvetési mérleg'-et is korrektül felvette. (ezen mondjuk pozitívan meglepődtem, hogy próbálják személyre szabni a termékeket és nem csak eladni. Ismerőseimnek akiket függő ügynökök fűztek be, ilyen nem volt...csak simán 'vedd meg mert gazdag leszel' típusú értékesítés) Így pozitív érzésekkel tértem haza, lebeszélve egy ún. tanácsadást a következő hétre. El is jött az a bizonyos nap, találkoztunk és...minden negatív történet eredete nyilvánvaló lett számomra! Tényleg nem akarok senkit sem megbántani, de ha LTamás89 tényleg BCE-t végzett és ennyire meg van vadulva az OVB-ért akkor sürgősen tartson ott pár alapvető pénzügyi előadást. Nézzük rendre:
- az előadásban azt állította a fiatalember, hogy nem foglalkoznak tőzsdével, mert az veszélyes, de - lévén, hogy magas kockázatviselésű személynek vallottam magam - nekem egyből egy RÉSZVÉNY túlsúlyos portfóliót ajánlott. Hál'Isten ezt ott és akkor sikerült tisztázni vele, hogy attól függetlenül, hogy nem én veszem meg a részvényt közvetlenül, hanem egy részvényalapon keresztül, attól függetlenül még - közvetetten ugyan - de tőzsdézek.
- a következő probléma az 'elvárt hozam' fogalmánál merült fel. Azt mondta, hogy ez 8-10%. Okéé, de ez brutto, netto, nominális, reál, vagy milyen 8-10%? Újabb 5-10 perc alatt sikerült letisztázni vele, hogy melyik mit jelent
és folytathatnám a sort...
Szerintem az alapkoncepció nem lenne rossz, hogy ezek a tanácsadók kicsit terjesszék a pénzügyi kultúrát, aminek sajnos a magyarok híján vannak. De először saját magukat kellene képezni, mert ez így vak vezet világtalant esete.
Még egy megjegyzést tennék az UL termékek költségszerkezetével kapcsolatban. Mérséklődtek - az MNB nyomására - és ez jó. de el kell fogadni, hogy még mindig drágák és csak nagyon hosszú intervallumon jön ki az adóelőnyük. Lehet őket ajánlani minden további nélkül nyugdíjnak, vagy ha gyermek születik akkor neki indítani egyet, hogy megkaphassa mondjuk diploma után. De 'whole-life' szerű alkalmazáson túl ajánlani, minden tanácsadónak mélyen magába kellene néznie amikor ilyet tesz. Pl fentebb amikor valaki azt állítja, hogy a Generali 0,95% TKM-el bír. Valóban, ha pénzpiaci alapokban van az ügyfél pénze, amin jelenleg 1,5-2%-os nominális, bruttó hozamot lehet elérni. Az reál-nettóban barátok között is 0%. Ezen termék TKM felső határa (részvényalapok esetén) 3,91% (az adatok a MABISZ oldaláról vannak) ami egy UL-nél nem rossz, de sokkal olcsóbban is leképezhető ez a portfólió egy alacsony költségvetésű (TER~0,5-1%) indexalapokkal.
Kis kiegeszites: az OVB Kft az OVB HOLDIG AG 100%-os tulajdona, ami egy nyilt reszvenytarsasag, aminek tulajdonosi koreben termeszetesen vannak penzintezetek kulfoldi anyacegei is. A Magyarorszagon mukodo leanybiztositoknak azonban semmi koze a magyar OVB Kft-hez.
