Ez lehetséges, de mitől alakul ki a hotspot? Valamikor egy kozmikus test ott átütötte földkérget? Vagy a nagyméretű kontinensek alatt túlmelegedtek az alsóbb rétegek? Ez indított el a feldarabolódásukat - ami most Afrika árokrendszerén "félkész" állapotban látszik?
Persze hogy így van. Ott van erre példának Kelet-Afrika jelenkori (holocén-kori) szétszakadásának esete is. A kontinens a mozgása közben forró pontok fölé kerül, az feláramlást és ennek tünetekén vulkánokat hoz létre, aztán kialakul egy árokrendszer, amiből később egy óceáni hátság korai kezdeménye kezd megszületni. Az óceán persze csak a jóval későbbi tágulási-széttolódási fázisban kezd majd csak kialakulni, a még egyben lévő, de már szétszakadófélben lévő kontinensen még csak a riftesedőfélben lévő árokrendszerek látszanak. Így szakadt el Afrikától valamikor Arábia, India, és Madagaszkár is. Jelenleg pedig így szakad le Afrikáról Délkelet-Afrika Szomáliától délre eső része a Tanganyika-tóig és a Malawi-tóig, azok tektonikus árka (a jelenlegi "Kelet-Afrikai Nagy Árok") mellett pedig ott sorakoznak a vulkánok is (Kilimandzsáró, Ngorongoro, Nyiragongo, stb. ...).
"Így az Aral-tó véleményem szerint egyaránt lehet az egykor volt Ural-tengerároknak is, vagy a Thetys-tengernek a maradványa is, de inkább a közös találkozási pontjuk ,miatt egyszerre mindkettőé (tehát mint az Ural-árok és a Thetys-tenger találkozási területének a maradványa"
Van egy olyan sejtésem, hogy a forrópontok elősegíthetik egy hátság kialakulását.
Pont amit említettél, az Izland - Azori közti rész esetén adja magát a feltételezés, hogy a két hotspot között felrepedt a föld, aztán elkezdődött a feláramlás.
Annak a kelet-afrikai töréses árokrendszernek a mentén, amelynek mentén leszakadófélben van Délkelet-Afrika (Szomáliföld, Szomália, Kelet-Etiópia, Tanzánia, Kenya, Uganda, Burundi, Malawi, Észak-Mozambik) Afrika többi részéről a Rudolf-, a Tanganyika-, és a Malawi-tavak mentén, és amelynek a déli folytatásában egykor Madagaszkár is leszakadt Afrika törzséről, napjainkban működő vagy félig alvó vulkánok egész sora sorakozik (Ngorongoro, Nyiragongo, Kilimadzsáró=[Kilimanjaro], stb., ...). Ezek közül a Kilimandzsáró alszik, a Nyiragongo és a Ngorongoro pedig aktív, amit a kráterükben lévő lávatavuk is jól mutat.
Igen, az Ural-hegység, Európa keleti határa, Európa és Szibéria ütközésekor gyűrődött fel. Szép lánchegység lehetett fiatal korában.
Az animációból egy olyan képet választottam ki, amikor már nem a legfiatalabb, de a magas tengerszint miatt van tőle keletre egy tenger. Az Aral-tó lehet ennek is a maradványa.
Kellemes éghajlat lehetett akkor a Földön. Az Amerikák még nem értek össze, a meleg egyenlítői áramlatok körbe tudták járni a Földet, a sarkvidékek nem voltak jegesek. Vissza kellene utazni az időben...
Bevallom, Madagaszkárra nem figyeltem oda, mert India száguldása mindig magára vonta a figyelmemet. A földtörténeti korok képeit itt szoktam nézegetni: http://www.scotese.com/earth.htm
a képen látszik, hogy a Madagaszkár és India közötti törés vagy repedés egy északabbról induló szubdukciós zóna folytatása. Az oldal más részén animáció is lenne, azt sajnos nem tudom használni, viszont ott a magyarázat India gyors mozgására:
"90 million years ago India rifted away from Madagascar and began its rapid movement northward, ultimately colliding with Asia between 55-50 million years ago. During the late Cretaceous (80 - 65 mya), India was moving at rates of more than 15 cm/year. No modern plate moves that fast. India's northward race towards Asia may be something of a plate tectonic speed record. The reason it moved so quickly was because it was attached to a large oceanic slab of lithosphere that was subducting beneath the southern margin of Asia."
Madagaszkár ehhez képes nem sokat mozdult el - és igazad van abban, hogy a Mozambiki öbölből szakadhatott le.
Jó animáció, és a Thetyssel és az iráni hegyvidékekkel kapcsolatban sok mindent megmagyaráz.
Viszont van néhány olyan részelt benne, amiről mást olvastam, illetve amit nem így látok. Ott van pl. az Aral-tó és ennek kapcsán az Ural-lánchegység (lánchegység!!!, csak hát mára már erősen lekopott-erodálódott formájában) helyzete és kapcsolata. Az animációból világosan kitűnik, hogy az Ural-lánchegység a -260 m és a -170 m évek közötti időszakban gyűrődött fel. Utána azonban a -150 m évtől kezdődően az eocén korig váltakozóan hol keskeny tengerként, hol pedig ismét hosszú hegyláncként tünteti azt fel. Szerintem itt az az igazság, hogy az Ural-hegyláncolat már a -260 m -- -170 m évek között felgyűrődött, és azóta Európa és Ázsia folytonosan Eurázsiaként egyesülve(!!) maradt. Az Aral-tó az pedig az Ural-hg. felgyűrődés előtti medencéjének, és a Thetys-tenger középvonalának találkozásában fekszik. Így az Aral-tó véleményem szerint egyaránt lehet az egykor volt Ural-tengerároknak is, vagy a Thetys-tengernek a maradványa is, de inkább a közös találkozási pontjuk ,miatt egyszerre mindkettőé (tehát mint az Ural-árok és a Thetys-tenger találkozási területének a maradványa! :-O).
A másik vitatható pont Madagaszkár leszakadás előtti helye. Az animáció itt rossz visszakövetkeztetésre jutott, amikor a leszakadási vonalnak a Dny-Indiai partvonalat és Madagaszkár keleti partvonalát jelölte meg. A leszakadás valódi helye Mozambik és a Mozambiki-tengeröböl helye volt DK-Afrika DK-i partvidékénél. Madagaszkár leszakadási vonala pedig a sziget nyugati partvonala volt. Emellett szól, hogy Madagaszkárnak a keleti tengerpartján van a gyűrődéses hegyláncolat, továbbá hogy Madagaszkár és Afrika között egy földtani lépték szerint nem túl régen (a kréta-paleocén kori időszaki határidőben, kb. -60 m -- -55 m évvel ezelőtt!) kialakult viszonylagosan fiatalabbnak tekinthető óceáni hátság tengelyvonala ismerhető fel a Mozambiki-csatorna középvonalában(!!!), melynek folytatásában a Comore-szigeteki forró pont(!) fekszik), továbbá, hogyha Afrika Mozambiki öbléről képzeletben levesszük az alföldi-feltöltődéses sík 200-300 km szélességű partszakaszt, és a tőle Ny-ra fekvő afrikai hegyek rajzának keleti határvonalát és a madagaszkári hegyek nyugati határvonalát képzeletben összeillesztjük, akkor azt látjuk, hogy a DK-Afrikai hegyek és a Madagaszkár-szigeti hegyek lefutási vonala egészen jó egyezést mutat (határozott DNy-ÉK-i irányú lefutást!), és a hegyláncok száma és összeillesztési helyei is meglepően jó egyezést(!) mutatnak! Madagaszkár tehát Afrika Mozambiki-öbléből szakadt el a kréta kor legvégétől vagy a paleocén kor legelejétől kezdve, tehát legvalószínőbben -60 m -- -55 m évvel ezelőtt, és azóta meglehetősen lassú sebességgel ÉK-i irányba sodródik tovább!
Az nem elég, hogy a hegyláncok kavarognak, a néhai Tethys-óceánon is nehéz kiigazodni. Valamikor úgy tanultuk, hogy a Pannon-tengerünk is ennek a maradványa volt, továbbá a Fekete-tenger, a Kaszpi- és az Aral-tó, meg gondolom, a mai Türkmenisztán és Üzbegisztán területe együtt. És mindez északra helyezkedett el attól a szigetvilágtól, ami Anatólia, Irán, Afganisztán.
Vagyis az Indiai-óceán helyén jelent meg, a fent említett szigetvilágtól délre, aztán nyugat felé lett belőle Földközi-tenger, és aztán, a Fekete és a Kaszpi, mint maradvány. Áttételesen.
Még visszatérve az előző forró pontos térképre: a 8 a németországi Eifel területet jelöli. Emlékszem, valamikor foglalkoztatok vele de a részletek már maradtak meg. Ez valóban élő és forró, úgy, hogy még lehet ott kitörés? Gyönyörű, érdekes vidéknek látszik.
Forró pont lehet lemezhatáron. Tulajdonképpen még érthetőbb is, hogy olyan helyen van, ahol amúgy is feltör a magma, mint egy magányos pont a semmi (na jó, a Csendes-óceán) közepén.
Vesd csak össze az általad betett képpel, ahol jól látszanak az óceáni hátságok: 1 = Azori-szigetek 14 = Izland, 10 = Galapagos
Szépen elszállt a hozzászólásom. Ami arról szólt, hogy a "csíkhúzás" jó ismertető jel. (-:)
Ez meg egy elnagyolt kép a tektonikai lemezekről. (A szép, részletes túl nagy volt az indexnek.) Ezzel kapcsolatban azon elmélkedtem, hogy a Nazca lemez majd magával viszi ezeket a szigeteket a szubdukciós zónába.
(Irán északi és nyugati határa képezhette az eocénban és azelőtt Eurázsia déli partvonalának egy részét.)
Helyesen:
Irán északi és keleti határa képezhette az eocénban és azelőtt Eurázsia déli partvonalának egy részét.
Az egész hsz. helyesen:
Irán északi és keleti határa képezhette az eocénban és azelőtt Eurázsia déli partvonalának egy részét. Itt egy nagy öbölnek kellett lennie, amelyet pontosan az Észak-Iráni és a Kelet-Iráni országhatár menti mai hegyláncok vonalai határoltak (az Elburz-hg., és azok az örvényszerűen kavargó Kelet-Iráni hegyláncok szorosan az afgán határ mellett). A többi terület, azaz Irán központi része és a mai Zagrosz-hg. területe lehetett akár szigetvilág is, de lehettek azok akár a nagyfokú Thetisz-tengeri eocén-kori üledékképződések térségei is, amelyeket azután az Afrikáról ÉK-i irányban leszakadt Arab-félszigetnek az óramutatóval ellentétes irányú forgómozgása gyűrt fel, amiből a mai Zagrosz-hg., és az Iráni-fennsík született meg, Irán középső részén.
Irán északi és nyugati határa képezhette az eocénban és azelőtt Eurázsia déli partvonalának egy részét. Itt egy nagy öbölnek kellett lennie, amelyet pontosan az Észak-Iráni és a Kelet-Iráni országhatár menti mai hegyláncok vonalai határoltak (az Elburz-hg., és azok az örvényszerűen kavargó Kelet-Iráni hegyláncok szorosan az afgán határ mellett). A többi terület, azaz Irán központi része és a mai Zagrosz-hg. területe lehetett akár szigetvilág is, de lehettek azok akár a nagyfokú Thetisz-tengeri eocén-kori üledékképződések térségei is, amelyeket azután az Afrikáról ÉK-i irányban leszakadt Arab-félszigetnek az óramutatóval ellentétes irányú forgómozgása gyűrt fel, amiből a mai Zagrosz-hg., és az Iráni-fennsík született meg, Irán középső részén.
A Galápagos-szigetek nem is tűzgyűrű-övi terület, de nem is forró pont. Tulajdonképpen a Kolumbiától nyugatra lévő Kókusz-lemez, és a Perutól és Chilétől nyugatra fekvő Nazca-lemez határánál van. A Kókusz-Nazca lemezhatár az egyenlító mentén, azaz Equador szélességi foka mentén húzódik K-Ny-i irányban a Galápagos-szigetektől kissé keletre fekvő pontig, majd innentől Panama irányába továbbfutva ÉK felé fordul.
Ez így igaz, de a kép címe, amit leszedtem "Different tectonic units of the Iranian plate" volt - talán olyan valaki készítette, aki tovább "tördelte" a lemezeket.
Egy eocénkori állapot szerint az egész környék egy szigetvilág volt, azt zsúfolta össze az afrikai, meg a belőle levált arab lemez, odébb meg az indiai. Nem csoda, hogy olyan bonyolult minden. Például Iránnak Afganisztánnal határos oldalán azok az örvényszerűen kavargó hegyek hogyan keletkezhettek? Volt ott egy szilárdabb darab, ami nem gyűrődött?
A második, alsó térkép szerintem nem a lemezhatárokat, hanem a hegyláncok vonulatait tünteti fel, északon egy, délen pedig több vonallal, a hegyláncolatok számának megfelelően.
Az Észak-Iráni vonulat a Kaszpi-tenger déli partjával párhuzamosan futó Elburz-hegység fő vonulatát, míg a Dél-Iráni vonulatok a déli parttal párhuzamosan futó Zagrosz-hegység hegyvonulatait ábrázolják a Perzsa-öböl mellett.
Galapagos egy tipikus forróponti övezet, köze nincs a tűzgyűrűhöz. A félművelt média imád hülyeségeket költeni. Csendes óceán+vulkán= tűzgyűrű a legtöbb bulvárfirkász fejében.
ez talán "nyugalmasabb" hawaii típusú hígan folyós lávával. Azt nem tudom, jogosan számítják-e a csendes-óceáni tűzgyűrűhöz. Nem inkább egy külön forró pont ez is?
Ennek isszák a levét azok, akik Isztambul és Izmit (régi nevén Nikomédia) városokban laknak, mert ez a törésvonal többek között e városok mellet nem sokkal húzódik. Igen aktív törésvonal, mindig súlyos földrengésekkel, és sok áldozattal!
