Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
A nevem Kocsis Csaba épületgépészként dolgozom de szakmám lakatos.Régebben karosszéria huzatópadokat készítettem méhtelepi anyagokból mert itt a legolcsób hozzájutni az alapanyagokhoz, hidraulikákhoz.Szeretnék készíteni egy brikettálót mert elégsok a házkörül az alapanyag és a vegyeskazánban könnyeb elégetni és spórolni a gázzal mert ugyebár ott sporoljunk ahol csak lehet nehogymá az államnak legyen jó.
Na, akkor mar csak tudni kellene a sebesseget vagy az aramfelvetelet a cuccnak, es lehetne saccolni milyen termelekenysege lenne brikettalas uzemmodban.
Végre idetaláltam erre a forumra. A hidraulika Munkahenger amiről beszéltünk emailekben dugattyú átmérője 8cm oda vissza műkődik viszont a szára csak 4cm átmérő hidraulikaolaj ellátását egy BOLGARCAR elektromos targonca hidralikaszivattyú halytja melyet egy heggesztőtranszformátor hajt meg maga a szivattyú 150bart tud de mihel a hidralika csövek vékony átmérűjüek ezért elég lassan működik de gépkocsi huzatásra pont jó ezért gondoltam a brikettáló géphez is jó lenne.
A 35 kg/óra termelés jó nekem, ha úgy van, hogy megtömöm a puttonyt, bekapcsolom a gépet, aztán egy óra múlva visszamegyek. Persze gondolom ez nem így lenne.
Egy kicsit más téma. Én az extrudercsigás változatot akarom legyártani, ehhez lenne egy-két kérdésem. Nagyjából körvonalazódott a csiga mérete és a présszerszámé is, viszont a következőkhöz érve kissé elbizonytalanodom:
1. beszéltetek itt 800 Bar nyomásról a présfejben és megközelítőleg 200-300°C-os hőmérsékletről. Kérdésem az lenne, hogy ezt a 800 Bar statikus terhelést mi veszi fel? Az magától értetődik, hogy a terhelés axiális irányú (tehát a csiga terhelt állapotban tengelyirányba igyekszik elmozdulni a befogott/hajtott vége felé, ha a csigaház fix), a csigát meg kell támasztani. A csigaházhoz nem lehet, mert egyrészt olyan surlódások keletkeznek, ami a csigát teljes hosszában felhevíti és esetleg a sima St37-es csigatengely kilágyul, másrészt a hajtóműves motor (én ezzel akarom) leadott nyomatékának jelentős részét a surlódás legyőzésére kell fordítani. Ha a csigaházon kívül (hogy a csapágy könnyebben hűthető legyen) akarom nyomcsapággyal megtámasztani - első körben kúpgörgősre gondoltam -, félő, hogy a hőtől a csapágy fog kilágyulni. Bár már az is eszembe jutott, hogy ez a 800 Bar nem is olyan vészes, tekintve, hogy:
1.a) a folyamatosan a csigaházban haladó fűrészpor voltaképpen a csigát körülfogva mindenhol támaszt, tehát a csiga elmozdulását valamiféleképpen gátolja
1.b) a csiga és a csigaház közötti 2-3 mm-es illesztési hézagon keresztül a nagy nyomás hatására a fűrészpor visszafelé is áramolhat(?).
1.c) a nyomás nagy, de se nem folyadék, se nem gáz halmazállapotról beszélünk, hogy a 800 Bar-tól tartani kellene (sugár- ill. oldalirányba ennek a töredéke esik), és a rendszerünk nyitott.
2. vajon mi történik akkor, ha a fűrészpor nedvességtartalma esetleg >10%, és a benne maradt víz a nyomás és hő hatására hirtelen gőzzé alakul és megpróbál kiterjedni? Képes eltávozni?
3. a présfej anyaga szerintetek? Sok pénzt nem szeretnék így elsőre beletenni, ezért a forgácsolt fejtől eltekintenék, viszont a hegesztett kivitelű babrásabb. Nem beszélve arról, hogy a nyomás és a hő nem használ sem a varratnak, sem pedig az anyagnak. Szerintem nem kell sok üzemóra hozzá és eldeformálódik, ha a csiga meg nem előzi.
4. ha esetleg vkinek van elképzelése arról, hogy milyen nyomaték szükséges a csiga hajtásához, hálám egy életen át üldözné :) Én 500-1000 Nm-re saccolnám.
Bármilyen hozzászólásnak, műszaki jellegű vagy nem nagyon örülnék.
A megadott érték csigás vagy dugattyús brikettáló?
Halaloszto: az olajszivattyúhoz lehet kisebb motor is, legfeljebb lassabban tol szerintem. Ezt konkrétan egy 42 voltos szivattyú hajtja, igaz a Wattot és az Ampert nem ismerem.
Szoval nem tudok konkret valaszt adni, hogy a 8tonna eltori-e a 3cm rudat. Jozan esszel nezve kizart, plane hogy tisztan hossz iranyu a terheles.
A termelekenyseg mas teszta. Lattad a lenti peldat, ott valaki hozta a 40kW motor, 350kg/ora brikettalo adatot. 40kW villanymotor az nagyon durva dolog am! Nemtudom milyen teruleten mozogsz/dolgozol, de halando ember eleteben nem lat ekkora villanymotort!
Ha aranyositasz, es mondjuk 50kg/ora termelekenyseget varsz el, akkor is 6kW motor kell. Ez mar elmehet ovatosan 3x25A-rol, de meg ez sem haztartasi kategoria!
Ha az ismerosod kepben van hidraulikaval, akkor kerdezz ra nala, hogy mekkora tortenet egy 6kW olajszivattyu?
Tobbiek: mekkora lokete van egy ilyen brikettalonak?
Azt gondoltam, hogy a rúd átmérő egyező a dugattyú átmérővel.
És akkor (csak megerősítés képpen, mert Hitetlen Musztafa vagyok) nem lesz karcsú a 3,2 cm tolórd? Továbbá ez a brikett így nagyon kicsi lesz nem? A gép termelékenységi mutatója parányi. Nagyobb munkahenger kellene?
Egyáltalán hány tonnát lehet kihozni egy munkahengerből. Nekem már a 8 tonna is soknak tünki (8 db alsó középkategóriás autó).
Akkor a 8 tonnahoz kb 50cm2 felulete kell legyen a dugattyunak benne, azaz a dugattyu maga kb 8-8.5cm atmeroju lehet. Ebbol nekem ugy tunik, hogy a szara azert 7cm, mert ugy jott ki, nem azert mert annyi kell a 8 tonnahoz.
Adott egy hidraulikus munkahenger, ami 8 tonnát bír nyomni.
A 189 -es hsz ban írva vagyon, hogy az brikett összepréseléséhez 800kg/1cm2 nyomás kell.
Akkor ez azt jelenti, hogy a 8 tonnával 10cm2 felületű cuccot lehetne nyomni, ami ha kerek csőben gondolkodunk, durván 3,2 cm átmérőt jelent. A munkahenger átmérője 7 cm, ami valószínűleg az adott terheléshez van méretezve. Ha ekkora erővel nyomnánk egy 3,2 cm átmérőjű csőbe illeszkedő rudat, annak feltételezhető következménye görbülés, vagy egyéb katasztrófa lenne.
Ha növeljük a cső átmérőjét, növelni kell a nyomást is, de gondolom, az aránytalanság továbbra is fennáll.
Vásárolt gép esetén maximálisan igazad van, de ne feledjük a topik címét, Brikettálógép házilag építve.
Aki már elkészítette a sajátját, az írhatna valamit a költségekről. Feltételezésem szerint néhány 100 ezerből megvan.
Mivel ezek a gépek házi felhasználásra vannak kitalálva, gépkezelővel nem kell számolni, továbbá brikettáló építési perverziója feltételezhetően annak van, aki kedvező áron, vagy ingyen jut alapanyaghoz.
Egy időben nézegettem a hőszivattyú házilag (vagy valami ilyesmi) topikot, arról pl én is úgy éreztem, hogy nem gazdaságos sem megvenni, sem építeni.
A faaprítékos kazán szintén lehet, hogy nem annyira gazdaságos, mert egyrészt drága a kazán, másrészt kell hozzá egy tuti daráló, ami szintén borsos. Ugyanakkor automatizálható megoldást nyújt, amire talán csak a pelletes képes még (biomassza témában), de ott meg a paraszt függeni fog a pelletgyártótól (vagy gyárt pelletet, ami házi gyártású géppel gyanús, hogy nem egyszerű). Az automatizálás előnyeit nem ecsetelem, mindenki tudja.
No meg ott a napenergia, ami ilyenkor nyáron van dosztig, csak akkor van soványan, amikor fűteni kell. Tárolására vannak jó kis félmegoldások, de egyelőre nem az igazi egyik sem.
A napenergia tárolását a természet már kitalálta, népiesen úgy mondhatnánk tűzifa (jelen esetben biomassza brikett).
TELJESEN IGAZAT ADOK NEKED! Dehát ilyeneket énis leírtam a faaprítékos gondolatmenetem mellet (anno talán?)dehát nem is nagyon reagáltak rá ---vagy nem adtak igazat--már túl vagyok rajta.
A 40kW elektromos teljesitmenyfelvetelu gep 350Kg brikettet gyart orankent. Tehat 40kWh villanyenergiat hasznal el 350Kg brikett eloallitasahoz. Ez 0.114 kWh/Kg, azaz 0.411MJ/Kg.
A brikett futoerteke 15MJ/Kg.
Tehat brikett futoertekenek 2.7%-a energiat hasznaltunk el a brikettalashoz.
Lakossagi aron tehat 1Kg brikett eloallitasa kb 4Ft aramba kerul. Azert az nem keves. Mennyi a brikett kiloja? 40Ft korul? A cucc aranak 10%-a az aram ami a brikettalashoz kellett.
Egy ilyen masina gondolom 2-3MFt. Karban is kell tartani, vannak fogyo-kopo alkatreszek, segedanyagok, hely kell neki, vastag betap, stb. A gep eves koltsege ha 2Mft, akkor evi 2500uzemoraval az orankent 800Ft, a kezelo berkoltsege meg 1200Ft. Az meg 6Ft/kg.
Mar 10Ft/kg koltsegnel jarunk, es meg nincs adminsztracio, szallitas, alapanyag...
Azt találtam, hogy a szalmabrikettben 15 MJ/kg energia van, ez ha jól számolom 4,17 kWh. Már csak azt nem tudom, hogy mit is kezdjek a kWh és a kW mértékegységekkel, mert ez így nem közös.
Szevasz crgabor! Ezzel a Nyitrai emberrel, kb. 1 éve beszéltem , telefonon! Személyesen nemismerem. A gépről pedig csak annyit tudok hogy, ami 80000sk -ért kinált az 6cm átmrős brikettet csinált, óránként 50-60kilót! Aztán 100 000sk-ért 7cm átmérő, és 160 000sk-ért pedig téglaalaku brikettet , percenként 4darabot, ha jól emlékszem! Nagyságát a brikettnek nemtudom ! Ennyi, amit az egészről tudok! Ha kapcsolatba kerültél majd az illettővel, akkor kérlek majd irj! Zsozé
Engem érdekelne ez a Nyitrai emberke.Esetleg tudsz rólla több infót is vagy láttál már az álltala épített gépek közül?Ezek milyen gépek csigás vagy hidraulikus?Köszi
