Üdv! Friss szerzeményemnél (peugeot 807, 2011-es 2.0 hdi) a szerelő ezeket a hibákat találta. Esetleg valaki tudna ötletet adni, kinél érdemes javítatnom?
mindenki a dekahidrátot használja, meg azt kapsz a boltban is. a tudás ott kezdődik, hogy mit raknak hozzá. zselésítik, granulálják, beágyazzák, mindenki próbálkozik. aztán ha valamelyik működik, akkor megy a titkolózás, patentolás és termékké alakítás.
ha neked is van egy működő mixed, akkor azzal tényleg lehet valamit kezdeni. lakásfűtéshez fűtési puffert nem tudsz belőle csinálni?
ismerem a dolgot. egyszer kellett nekem 20 gramm nátrium hidroxid (marónátron). gyógyszertár1: az méreg, nem adunk. gyógyszertár2: azzal ki lehet irtani egy fél falut, mit képzelek. azúr vegyszerbolt: 1kilós, 5kilós vagy 25 kilós, válasszak.
nem a konkrét 5let ellen szól,de ennyi macerával és gondolom pénzzel már állófűtést lehet berakni az autóba,és annak ugye van pár apró előnye a másikkal szemben.
sztem ez nagyobb gépekben jobban használható mint egy autóban.
Sajnos nem tudom, miért több válaszom is eltűnt a topikból.
Tehát én úgy terveztem a rendszert, hogy váltószelep van benne, amit a hőgomba vagy hőmérő vezérel, valamint egy óra is. Nem bonyolult ilyen vezérlőt készíteni. Tehát vagy manuálisan indítom a keringető szivattyút vagy a beállított időben a vezérlés. Amikor hideg a motor a megadott hőfokig a hőtároló oldala van nyitva és segíti a motor melegedését. Ezt tapasztalat útján lehet kideríteni, hogy hány C fok. Amikor eléri a maximálisan leadható hőmennyiséget a hőtároló vált a szelep és a motor vízrendszere magában kering. Amikor eléri a megadott hőfokot a motor nyit a szelep és a motor melege elkezdi melegíteni a hőtárolót. Majd amikor leállítom a kocsit vált a szelep.
A Glaubersó több ezer halmazállapot változást elbír. telkes, olyan hőszigetelést talált ki az akkori anyagokkal, hogy akár 3 hónapig is eltárolta a hőmennyiség 80%-át
lehet róla véleményed, de az van hogy ez fizika, lehet tudni pontosan hogy mi mennyi, nem kell véleményekre hagyatkozni.
a dolognak komoly irodalma van, anno házfűtés témában beleástam magam kicsit. az egyszerű modell szintjén szép a dolog, az olvadáshőben tároljuk az energiát, megfagy elolvad és minden frankó. a gyakorlati megvalósításkor kiderül hogy van pár dolog amit ez az egyszerű modell elhanyagol, de nagyon is lényeges. és ezek megoldása nem egyszerű, nem is nagyon sikerül. akinek igen, az titkolja a megoldást és terméket csinál belőle.
- a fagyott anyag hővezetése általában elég rossz. és nem lehet kevergetni mint a folyadékot. ahol veszed ki a hőt ott ráfagy, és elszigeteli a maradék folyadéktól. jó nagy hőlépcső lesz, hiába 30 fok a fagyáspont, a hő jórészét mondjuk csak 20 fokon tudod kivenni.
- a sok olvad-fagy ciklustól nagyon kitisztul a közeg, és bejön a túlhűtés jelenség. hiába hűtöd a fagyáspont alá, nem fagy meg, folyadék marad és nem adja le a hőt. megint nem segít.
még vmi:kell hozzá valamiféle vezérlés is ha a szelepeket és a szivattyút akarom vezérelni,mert pl sztem hülyeség a kitárolt hőtárolóba addig bevezetni az épp bemelegedési fázisban lévő motor vizét amíg nem éri el az az üzemi hőfokát.különben sokkal lassabban fog felmelegedni a motor mivel a hőtároló folyamatosan vonja el a hőt a felmelegedő vízből.
és ott van még a kitárolás folyamata.indulás előtt működik vagy csak ha jár már a motor......ez is felmerült bennem.
azért ha nem titok egy konkrét példát leírhatnál.mekkora motort,mennyi vizet mekkora hőtároló mennyire tud felmelegíteni tudván a külső hőfokot is persze.
azért egy mai modern autóban simán van 10 liter hűtőfolyadék.ahhoz mekkora térfogat kellene h másnap reggel mínusz tíz fokban tudjon a motor mondjuk 65 fokra melegedni?
nekem pl. majdnem 11 liter van hűtővízből.ha jól értelmezem akkor min. 15literes lenne ez az okosság......hát ahogy én látom a mai(2000 utáni) autókat sztem egy ekkora valamit nehéz elhelyezni motortérben.
félre ne érts,nem ellened beszélek csak sokszor egy kályhának is alig akad hely pedig az csak akkora mint egy kg cukor.
Igen a Glaubersó az alapja az egésznek, vagy más olyan anyag, amely halmazállapot változáskor nagyobb hőmennyiséget képes tárolni és azt vissza is adja kihűléskor, azaz amikor megint változik a halmazállapota. Sajnos nem mindegy, hogy milyen Glaubersót használunk, mert van több fajta.
Tehát a felállás az lenne, hogy az utastér fűtése után tegyünk egy "T" elosztót, majd mindkét ágra egy vezérelhető szelepet, ez egyik ág közvetlen megy tovább a másik ágban van egy keringető szivattyú és a hőtároló. A hőtároló méretezése függ a gépjármű hűtővíz mennyiségétől. Nekem 7 liter. Ehhez úgy gondolkodtam, hogy kell egy rozsdaálló cső amelynek a térfogata 11 liter. Ebben elhelyezek egy kb 3 liter térfogatú vékony falu , spirálisan meghajtott rozsdamentes csövet. A belső cső átmérője, duplája kell hogy legyen a eredeti hűtésrendszeri csöveknél. Így lassabban halad a víz. Ilyen egyszerű az egész. Természetesen gondoskodni kell a külső szigetelésről, ami legyen mindenki saját elképzelésére bízva.
Ok ok .nagy elme volt ez az asszony de ,ne feledjük el hogy ő a napenergia témában kutatott,és itt a fórumon arról van szó hogy hogy melegítsük fel a kocsinkat hideg téli időkben ,amikor ugyebár nemigen süt a nap .Ha meg süt akkor meg amúgy is meleg van
Persze tudom a hőtárolással is foglalkozott ,de ő ezeket a szerkezeteket lakóházakban alkalmazta ,nem személykocsikban ..
Azért nem lenne rossz ha közzétennéd a találmányod ...biztos kapsz hideget-meleget ,de tanulságos is lehet :)
(Persze ha csak nem szabadalomra váró állapotban van a project)
Események
Hírek
