Most, hogy leírtam az alábbi sorokat, eszembe jutott, hogy volt más nyreményem is.
A nyolcvanas években, egyszer kitaláltuk, felejtsük el a kommersz szilveszterezést és menjünk ki a szilveszteri futamokra. Akkorát nyertünk, hogy szinte vesztettünk.
Nem ment a játék, szinte semmit "nem kaptam el", nyirkos, ronda idő volt és indulni készültünk haza. A belépőhöz járt egy-egy tombolajegy, meg kellett várnunk a sorsolást. Ilyesmik voltak a nyeremények: pezsgő, egy csomag kávé, stb.
És a főnyeremény. Egy éves bérlet a Lóverseny Vállalat következő évi összes rendezvényére. Ügetőre, galoppra. Heti négy alkalom. Szerda, szombat Ügető, csütörtök, vasárnap Galopp. Évi kétszáz rendezvény.
Ki nyerte ezt a főnyereményt? Pechünkre mi!
Felvettem a csodálatos ajándékot és lementem a "börzére" áruba bocsájtani.
Roppant kevés érdeklődő volt, csak egy lovis öregasszony mutatott némi hajlandóságot a vételre, de ő is erősen lealkudva. Végül néhányszáz forintos haszonnal sikerült megszabadulni a számunkra haszontalan nyereménytől.
Belenéztem mai ügetős oldalakba és érdekesnek tűnt (számomra), mennyire belterjes ez a sportág(?); rengeteg régi hajtó fia, unokája szerepel a szakmában.
Ha középiskolában jártatok ügire, akkor emlékezhettek ezekre a nevekre: Jónás, Soós, Marschall, Istók, Ferge, Paulovicz, Varsányi, Döme, stb.
Többféle fogadási ideológia létezik, van aki számokra, más lovakra, megint más hajtókra fogad és esküszik.
Én az utóbbi módszert alkalmaztam. Szimpatikus lett a Döme név, a dagadt bajszos ábrázata is passzolt hozzá és egyszer-kétszer nyertem is vele.
Ezért kikötöttem és letapadtam nála, többnyire őt favorizáltam.
Ha nagy-ritkán nyertem vele, igazolva láttam teóriámat. Ha vesztettem (a legtöbbször), azzal mentegettem magam' és elméletemet, hogy a rohadék megint bundázott!
Próbálom a Tojásfejű nicknevet (mint ismeretlent) megfejteni, valószínűleg a Gyágya lehet. A 3-ik a Jóskára utal, de azért a szereplők majd' mindegyike Köbölös is egyben. (Gyágyával alias Csorba Miklóssal épp tegnap futottam össze természetesen a 61-es villamoson amikor a Szüret utcánál felszállt. Mondtam is Neki miért nem látogatja meg néha a topikot, mire azt mondta Ő c-és volt és csak talán egy évig járt a Köbölre, mert a c-ések nem voltak napközisek és visszakerültek a Villányira.) Viszont erre az ügetős kirándulásra totál nem emlékszem, de készséggel elhiszem, hiszen annyi hülyeséget csináltunk együtt, hogy egy ide vagy oda nem számít. Lehet, hogy akire nem emlékszel az a Matyi volt, mert Ő is minden baromságban benne volt.
Kedves Alapító Atya! Én inkább helyesbítésnek, avagy kiegészítésnek nevezném becses hozzászólásodat, mintsem cáfolatnak. A lovi kifejezés gyűjtőszó voltára helyesen mutattál rá. Más megvilágításba helyezve a dolgokat, mást jelent, ha valaki elgaloppírozta magát, vagy ha elügetett. Aki ismeri mindkét lóverseny-formát az kapásból tudja, hogy a két kifejezést nem lehet egymással helyettesíteni. Szép álmokat, kezeket a paplan fölé!
Szóval kissé körülményesen azt szerettem volna megtudni, hogy annak idején a lovira (Albertirsai út, zsoké ül a lovon), vagy az ügetőre (Kerepesi út, kis kocsiban ül a hajtó a ló meg húzza) jártál.
Cáfoljatok, ha nincs igazam. A lovi és az ügető nem ugyanaz. Az Aréna bevásárló központ (született ügető) a Kerepesi úton a Gumigyár (Ruggyanta) előtt található, a lelátó egyes elemeit műemléki védettség miatt megtartották. A lovi meg az Albertirsai úton a Vásárváros (született Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár) mellett volt. Igaz, ma ugyan ott van mind a kettő. Tehát nem mindegy, hogy mire hivatkozunk, a lovira, vagy az ügetőre.
Valószínűleg igazad van. Elsőre nekem is ez ugrott be, de nem mertem gondolni, hogy a BKV pályán van ennyi néző!? Mindenképpen az MTK-BKV kettőst látjuk.