Keresés

A középső csirikavák hazája délkelet-Arizonában terült el, a Dragoon-, a Dos Cabezas- és a Chiricahua-hegység környékén. Észak felé a Gila-folyóig, keletre Új-Mexikó délnyugati részéig, délre a Sierra Madréig nyúlt a terület, melyet a sajátjuknak tekintettek. Ismertebb vezetőik: Pisago Cabezón, Relles, Matías, Tapilá, Yrigóllen, , Miguel Narbona, Carro, Posito Moraga, , Esquinaline és Cochise. Az amerikaiak a 19. században elsősorban ezt a nemzetséget ismerték csirikava néven. Az apacsok csokonennek nevezték őket.

A csirikavák megkülönböztettek még egy nemzetséget, melyet bedonkohénak neveztek. Területük a csokonenekétől északkeletre, a csihennekétől északnyugatra terült el, a Gila-folyó és a Mogollon-hegység vidékén. A hírhedt Geronimo is a bedonkohék közül származott. Az 1860-as évek elejére a bedonkohék beolvadtak a többi nemzetségbe, többségük a Cochise vezette csokonenekhez csatlakozott Mangas Coloradas halála után.

A déli athapaszkák vagyis az apacsok hét főbb csoportra oszthatók: dzsikarillák, lipanok, kajova-apacsok (ezek alkotják a keleti törzseket), navahók, meszkalerók, nyugati apacsok, csirikavák (nyugati törzsek). Most a csirikavákkal foglalkoznék kicsit bővebben.

A csirikava szó valószínűleg az opata indián csigujkaguj szóból származik, jelentése: a vadpulykák hegye. A csirikava törzs négy nemzetségre oszlik: keleti csirikavák (más néven Mimbres-, Copper mines-, Warm Springs- vagy Mogollon-apacsok. Itt az elnevezések azokra a földrajzi helyekre utalnak, ahol éltek. Területük a Rio Grandétól nyugatra terült el Új-Mexikóban, a Cuchillo-, Black-, Mimbres-, Mogollon-, Pinos Altos-, Victoria- és Florida-hegységekben. Ismertebb vezetőik az 1820-as évektől az 1870-es évekig: Mano Mocha, Fuerte, Cuchillo Negro, Itán, Mangas Coloradas, Delgadito, Victorio, Nana és Loco. Az apacsok csihenneknek, a Vörös Festék Népének nevezték őket.

 

A 18. század folyamán az apacsok gyakran támadták a spanyol településeket, csak a megerősített missziók és presidiók falai nyújtottak ellenük védelmet. 1786-ban Ugarte tábornok, az alkirály parancsára, radikális változásokat vezetett be az indiánpolitikában. A pima és opata indiánok segítségével támadó hadjáratokat indított az apacsok ellen és békeszerződések megkötésére kényszerítette őket. A szerződések aláírása után viszont - amennyiben az apacsok betartották azokat -  legyőzőik méltányos módon bántak velük, ellátást biztosítottak számukra és arra buzdították őket, hogy telepedjenek le a presidiók környékén. Persze megtanították őket az alkohol élvezetére is, és arra törekedtek, hogy minél inkább a spanyolok barátságára legyenek szorulva, ha ki akarják elégíteni igényeiket.

Ez a politika rendkívül sikeresnek bizonyult. Húsz-harminc éven keresztül az apacs rajtaütések szinte teljesen megszűntek. A kormányzat évente 18 000 - 30 000 dollárnak megfelelő összeget fordított arra, hogy az apacsok elégedettek legyenek, s néhány kisebb rablóportyát leszámítva nem is okoztak különösebb problémát. A korábbi és az elkövetkezendő háborús évekhez viszonyítva békés és nyugodt időszak köszöntött be. Templomok épültek, bányák nyíltak, haciendákkal népesült be a vidék.

Kedves Kaif!

 

Köszi szépen ezt a hosszú listát.

Sajnos nincs annyi szabadidőm, hogy utánajárjak ezeknek...

 

Kedves Tibb!

 

Sok mindenről nem esett még szó ezen a topikon.

Pl. a komancsok és kajovák háborúiról.

Jóllehet ezek a népek nem tudtak olyan szervezett ellenállást kifejteni, mint odafönn a sziúk északon, az ellenük indított hadjáratok érdekes fejezetei az indiánháborúk történelmének.

 

A másik ilyen számomra érdekes téma, hogy az őslakosok hogyan viszonyultak az épülő "vadnyugati" vasútvonalakhoz. Igen sokszor ellenségesen, több támadást is intéztek a vasútépítők és a vonatok ellen.

 

Ha kicsit több időm lesz, ez utóbbi témáról írok is egy hosszabb hozzászólást.

Kicsit spam jellege lesz, de beleszaladtam egy tűrhető bibliográfiába a témátokhoz, gondoltam megosztom veletek:) Aztán hogy ebből mennyi férhető hozzá Mo-on, az már tészta:)

The Aboriginal soldier after the wars: report of the Standing Se=
nate Committee on Aboriginal peoples. Ottawa: The Senate of Canada, 1995. =
REF UB359 C2 Ab7. Y.
Minnesota history: Sioux uprising issue. St. Paul: Minnesota Hi=
storical Society, 1976. E99 S6 G2 M5. Y.
Andrist, Ralph K. The long death; the last days of the Plains Indian. New=
York, MacMillan, 1964. (multiple). Y.
Arnold, Elliott, 1912. Blood brother.I 260 Lincoln: University of Nebraska=
Press. PZ3. A7535 B1. Y.
Arnold, Elliott, 1912. The Camp Grant massacre: a novel. New York, Simon =
and Schuster, 1976. PZ3. A7535 Cam. Y.
Bent, George, 1843-1918. Life of George Bent written from his letters. No=
rman, University of Oklahoma Press, 1968. E99 C53 B44. Y.
Bernotas, Bob. Sitting Bull: Chief of the Sioux. New York: Chelsea House =
Publishers, 1992. E99. D1 S5625. Y.
Bird, Harrison. War for the West, 1790-1813. New York, University of Oxfo=
rd Press, 1971. E355.1. B5. Y.
Bird, Harrison. War for the West, 1790-1813. New York, University of Oxfo=
rd Press, 1971. E355.1 B5. Y.
Bourke, John Gregory, 1846-1896. An Apache campaign in the Sierra Madre. =
Lincoln, University of Nebraska Press, 1987. E83.88 B76. Y.
Bourke, John Gregory, 1846-1896. On the border with Crook. Lincoln, Unive=
rsity of Nebraska Press, 1971. E83.866 B78. Y.
Bourne, Russell. The Red King's Rebellion. New York, Atheneum, 1990. E83=
.67. B74. Y.
Brady, Cyrus Townsend. Northwestern fights and fighters. Williamstown, Ma=
ss., Corner House, 1974. E83.87 B7. Y.
Brice, Donaly E. The great Comanche raid: boldest Indian attack of the Tex=
as Republic. Austin, TX.: Eakin Press, 1987. E83.837 B74. Y.
Brininstool, Earl Alonzo, 1870. Fighting Indian warriors; true tales of th=
e wild frontiers. Harrisburg, PA, P. Stackpole Co., 1953. E83.866 B85. Y.
Brown, Dee Alexander. Bury my heart at Wounded Knee; an Indian history of =
the American West. New York, Holt, Rinehart & Winston, 1970. E81 B75. Y.
Brown, Mark Herbert, 1900. The flight of the Nez Perce. New York, Putnam,=
1967. E83.877 B7. Y.
Buck, Daniel, 1857. Indian outbreaks. Minneapolis, Ross & Haines, 1965.
=
E83.86 B93. Y.
Buckmaster, Henrietta, pseud. The Seminole wars. New York, Collier Books,=
1966. E83.817 B8. Y.
Burns, Robert Ignatius. The Jesuits and the Indian wars of the Northwest. =
New Haven, Yale University Press, 1966. E83.84 B9. Y.
Calloway, Colin G. The Western Abenakis of Vermont, 1600-1800: war, migrat=
ion, and the survival of an Indian people. Norman: University of Oklahoma =
Press, 1990. E99. A13 C36. Y.
Carley, Kenneth. The Sioux uprising of 1862. St. Paul: Minnesota Historic=
al Society, 1961. E83.86 C37. Y.
Chalfant, William Y. Cheyennes and horse soldiers; the 1857 expedition and=
the Battle of Solomon's Fork. Norman, University of Oklahoma Press, 1989.=
E99. C53 C35. Y.
Churchill, Ward. Agents of repression: the FBI's secret wars against the B=
lack Panther Party and the American Indian Movement. Boston: South End Pre=
ss, 1988. E93. C47. Y.
Clark, Robert A., 1948. The killing of Chief Crazy Horse: three eyewitness=
views by the Indian, Chief He Dog the Indian-white, William Garnett the Wh=
ite doctor, Valentine McGil lycuddy. Lincoln: University of Nebraska Press=
, 1976. E99. S6 L21 K54. Y.
Collins, Dennis. The Indians' last fight; or the Dull Knife raid. New Yor=
k, AMS Press, 1972. F594 C72. Y.
Combs, Harry. The scout. New York, N.Y.: Delacorte Press, c1995. PS3553.=
O4789 S36 1995. Y.
Corkran, David H. The Carolina Indian frontier. Columbia, SC, University =
of South Carolina Press, 1970. F272 C8. Y.
Corkran, David H. The Carolina Indian frontier. Columbia, SC, University =
of South Carolina Press, 1970. F272. C8. Y.
Cowan, James, 1870-1943. The New Zealand Wars: a history of the Maori camp=
aigns and the pioneerin g period. New York: AMS Press, 1922. DU420. C652v=
.1. Y.
Cowan, James, 1870-1943. The New Zealand Wars: a history of the Maori camp=
aigns and the pioneerin g period. New York: AMS Press, 1922. DU420. C652v=
.2. Y.
Custer, Elizabeth (Bacon) 1842-1933. Following the guidon. Norman, Univer=
sity of Oklahoma Press, 1966. F594 C95. Y.
Custer, George Armstrong, 1839-1876. Wild life on the Plains and horrors o=
f Indian warfare. New York: Arno Press, 1969. F594 C97. Y.
Davis, Britton. The truth about Geronimo. New Haven, Yale University Pres=
s, 1929. E99 A6 D26. Y.
De Barthe, Joseph. Life and adventures of Frank Grouard. Norman, Universi=
ty of Oklahoma Press, 1958. E83.866 G88. Y.
Dowd, Gregory Evans. A spirited resistance: the North American Indian stru=
ggle for unity, 174. Baltimore: John Hopkins University Press, 1992. E77.=
D694. Y.
Downes, Randolph Chandler, 1901. Council fires on the upper Ohio; a narrat=
ive of Indian affairs in the upper Ohio valley until 1795. Pittsburgh, Uni=
versity of Pittsburg Press, 1940. F517 D69. Y.
Downes, Randolph Chandler, 1901. Council fires on the upper Ohio; a narrat=
ive of Indian affairs in the upper Ohio valley until 1795. Pittsburgh, Uni=
versity of Pittsburg Press, 1940. F517. D69. Y.
Drake, Francis Samuel, 1828-1885. Indian history for young folks. New Yor=
k, Harper & brothers, 1885. E77 D73. Y.
Dunn, Jacob Piatt, 1855-1924. Massacres of the mountains; a history of the=
Indian wars of the Far West, 1815-1875. New York, Archer House, 1958. E=
81 D92. Y.
Eccleston, Robert, 1830-1911. The Mariposa Indian War, 1850-1851; diaries =
of Robert Eccleston: the California gold rush, Yosemite and the High Sierra=
. Salt Lake City, UnIversity of Utah Press, 1957. E83.84 E3. Y.
Eckert, Allan W. Wilderness empire; a narrative. Boston, Little, Brown, 1=
969. E195. E25. Y.
Eckert, Allan W. Wilderness empire; a narrative. Boston, Little, Brown, 1=
969. E195 E25. Y.
Egan, Ferol. Sand in a whirlwind: the Paiute Indian War of 1860. New York=
, Doubleday, 1972. E99 P2 E45. Y.
Ege, Robert J. Tell Baker to strike them hard; incident on the Marias, 23 =
Jan. 1870. Bellevue, Neb., Old Army Press, 1970. E83.866 E36. Y.
Emmitt, Robert. The last war trail; the Utes and the settlement of Colorad=
o. Norman, University of Oklahoma Press, 1954. E83.879 E5. Y.
Finerty, John Frederick, 1846-1908. War-path and bivouac. Norman, Univers=
ity of Oklahoma Press, 1961. E83.866 F52. Y.
Fisher, Lillian Estelle, 1891. The last Inca revolt, 1780-1783. Norman, U=
niversity of Oklahoma Press, 1966. F3444. F55. Y.
Fleischer, Jane. Sitting Bull: warrior of the Sioux. Mahwah, N.J.: Troll =
Associates, 1979. E99. D1 S6044. Y.
Flexner, James ThImas. Mohawk Baronet. Syracuse, Syracuse University Pres=
s, 1989. E195. J63 F57. Y.
Flexner, James Thomas. Mohawk Baronet. Syracuse, Syracuse University Pres=
s, 1989. E195. J63 F57. Y.
Foreman, Grant, 1869-1953. Advancing the frontier, 1830-1860. Norman, Uni=
versity of Oklahoma Press, 1933. E93 F64. Y.
Foreman, Grant, 1869-1953. Indians & pioneers; the story of the American
S=
outhwest before 1830. Norman, University of Oklahoma Press, 1936. F396 F7=
12. Y.
Foreman, Grant, 1869-1953. Indians & pioneers; the story of the American
S=
outhwest before 1830. Norman, University of Oklahoma Press, 1936. F396. F=
712. Y.
Forman, James D. People of the dream. New York, Farrar, Strauss &
Giroux,=
1972. PZ7. F76 Pe. Y.
Frost, Lawrence A. Custer's 7th Cav and the campaign of 1873. El Segundo,=
Calif., Upton & Sons, 1985. E83.866 F7. Y.
Gedicks, Al. The new resource wars: native and environmental struggles aga=
inst multinational corporations. Montr=82al: Black Rose Books, 1994. E99 =
C6 G42. Y.
Gilbert, Bil. God gave us this country; Tekamthi and the first American Ci=
vil War. NY, Macmillan, 1989. E99. S35 T147. Y.
Glassley, Ray Hoard, 1887. Indian wars of the Pacific Northwest. Portland=
, Ore., Binfords & Mort, 1972. E83.84 G52. Y.
Goble, Paul. The hundred in the hands; Brave Eagle's account of the Fetter=
man fight 21st December 1866. London, MacMillan, 1972. E83.866 G6. Y.
Gookin, Daniel, 1612-1687. An historical account of the doings and sufferi=
ngs of the Christian India ns in New England, in the years 1675, 1676, 1677=
. New York: Arno Press, 1972. E77 G62. Y.
Gray, John Stephen, 1910. Centennial campaign: the Sioux War of 1876. Ft.=
Collins, Colo., Old Army Press, 1976. E83.876 G737. Y.
Griffen, William B. Apaches at war and peace: the Janos Presidio, 1750-185=
8. Albuquerque, University of New Mexico Press, 1988. E99. A6 G75. Y.
Griffen, William B. Utmost good faith: patterns of Apache-Mexican hostilit=
ies in northern Chihuahua border warfare, 1821-1848. Albuquerque, Universi=
ty of New Mexico Press, 1988. E99. A6 G76. Y.
Grinnell, George Bird, 1849-1938. The fighting Cheyennes. Norman, Univers=
ity of Oklahoma Press, 1956. E99 C53 G8. Y.
Grinnell, George Bird, 1849-1938. Two great scouts and their Pawnee battal=
ion. Cleveland, The Arthur H. Clark Co, 1928. E83.866 N86. Y.
Harris, Marvin, 1927. Cows, pigs, wars and witches: the riddles of culture=
. New York, Random House, 1974. GN320. H328. Y.
Hedren, Paul L. The Great Sioux war: the best from Montana the magazine of=
western history. Helena: Montana Historical Society Press, 1991. E83.876=
. G738. Y.
Hoig, Stan. The battle of the Washita; the Sheridan-Custer Indian campaign=
of 1867-69. Garden City, NY, Doubleday, 1976. E83.869 H64. Y.
Hoig, Stan. The Sand Creek Massacre. Norman, University of Oklahoma Press=
, 1961. E83.863 H68. Y.
Horn, Tom, 1860-1903. Life of Tom Horn, Government scout and interpreter w=
ritten by himself, together with his letters and statements by his friends;=
a vindication. Norman, University of Oklahoma press, 1964. F595 H797. Y.
Horowitz, David, 1939. The first frontier: the Indian wars and America's o=
rigins, 1607-1776. New York, Simon and Schuster, 1978. E82 H84. Y.
Hotz, Gottfried. Indian skin paintings from the American Southwest: two re=
presentations of border conflicts between Mexico and the Missouri in the ea=
rly eighteenth century. Norman: University of Oklahoma Press, 1970. ND156=
0 H80. Y.
Howard, Helen Addison. War chief Joseph. Lincoln: U of Nebraska Press, 19=
64,c1941. E90 J8 H6. Y.
Howard, Oliver Otis, 1830-1909. My life and experiences among our hostile =
Indians. New York, De Capo Press, 1972. E83.866 H84. Y.
Hunt, George T. The wars of the Iroquois: a study in intertribal trade re=
lations. Madison, The University of Wisconsin Press, 1940. E99 I7 H8. Y.
Jennings, Francis, 1918. Empire of fortune: crowns, colonies, and tribes i=
n the Seven Years War in America. New York, W.W. Norton & Co, 1988.
E199=
J54. Y.
Jennings, Francis, 1918. Empire of fortune: crowns, colonies, and tribes i=
n the Seven Years War in America. New York, W.W. Norton & Co, 1988.
E199=
. J54. Y.
Johnston, Alexander. The battle at Belly River, stories of the last great =
Indian battle. Lethbridge, AB, Historical Society, 1966. E99 S54 J6. Y.
Jones, Douglas C. The Treaty of Medicine Lodge; the story of the Great Tre=
aty Council as told by eyewitnesses. Norman, University of Oklahoma Press,=
1966. E78 G73 J6. Y.
Jones, Oakah L. Pueblo warriors & Spanish conquest. Norman, University
of=
Oklahoma Press, 1966. F799. J76. Y.
Kammen, Robert. Soldiers falling into camp: the battles at the Rosebud and=
the Little Big Horn. Encampment, Wyoming: Affiliated Writers of America, =
1992. E83.876. K12. Y.
Kelley, William Fitch, 1864-1916. Pine Ridge, 1890; an eye witness account=
of the events surrounding the fighting at Wounded Knee. San Francisco, Pi=
erre Bovis, 1971. E83.89 K4. Y.
Kelly, Lawrence C. Navajo roundup; selected correspondence of Kit Carson's=
expedition against the Navajo, 1863-1865. Pruett Pub. Co., 1970. E83.859=
K44. Y.
King, Charles, 1844-1933. Campaigning with Crook. Norman, University of O=
klahoma Press, 1964. E83.866 K553. Y.
Knight, Oliver. Following the Indian wars; the story of the newspaper corr=
espondents among the Indian campaigners. Norman, University of Oklahoma Pr=
ess, 1960. E83.866 K58. Y.
Kroeber, Clifton B. Massacre on the Gila. Tucson, The University of Arizo=
na Press, 1986. E83.8565 K76. Y.
Lasky, Kathryn. The bone wars. New York: Morrow, 1988. PZ7. L3274 Bo. Y.
Lawson, Don. The colonial wars, prelude to the American Revolution; the st=
ruggle between France and Great Britain for supremacy in North America: 168=
9-1763. New York, Abelard-Schuman, 1972. E188. L37. Y.
Leckie, William H. The military conquest of the southern plains. Norman, =
University of Oklahoma Press, 1963. E83.866 L4. Y.
Leforge, Thomas H. Memoirs of a White Crow Indian. Lincoln, University of=
Nebraska Press, 1974. E99 C92 L49. Y.
Longstreet, Stephen, 1907. War cries on horseback; the story of the Indian=
wars of the Great Plains. Garden City, NY, Doubleday, 1970. E81 L65. Y.
Look, Al. Utes' last stand; at White River and Mill Creek, Western Colorad=
o in 1879. Denver, Colo., Golden Bell Press, 1972. E99 U8 L6. Y.
Lummis, Charles Fletcher, 1859-1928. General Crook and the Apache wars. F=
lagstaff, Ariz., Northland Press, 1966. E83.866 C942. Y.
Manypenny, George Washington, 1808-1893. Our Indian wards. New York, Da C=
apo Press, 1972. E93 M29. Y.
McGinnis, Anthony. Counting Coup and Cutting Horses: intertribal warfare o=
n the northern plains, 1738-1889. Evergreen, CO: Cordillera Press, Inc, 19=
90. E78. G73 M42. Y.
McKnight, Charles. Our western border. New York, Johnson Reprint Corp, 19=
70. REF F483. M3. Y.
McPherson, Robert S., 1947. The northern Navajo frontier, 1860-1900. Albu=
querque, University of New Mexico Press, 1988. E99. N3 M34. Y.
Miller, David Humphreys. Ghost Dance. Lincoln: University of Nebraska Pre=
ss, 1985,c1959. E83.89 M61. Y.
Milloy, John Sheridan. The Plains Cree: trade, diplomacy and war, 1790 to =
1870. Winnipeg: University of Manitoba Press, 1988. (multiple). Y.
Moeller, Bill. Custer; his life, his adventures, a photographic biography.=
Wilsonville, Ore., Beautiful America Publishing Co, 1988. E467.1. C99 M6=
3. Y.
Moeller, Bill. Custer; his life, his adventures, a photographic biography.=
Wilsonville, Ore., Beautiful America Publishing Co, 1988. E467.1. C99 M6=
3. Y.
Mooney, James, 1861-1921. The ghost-dance religion and the Sioux outbreak =
of 1890. Chicago: University of Chicago, 1965. E98 R3 M6. N.
Mooney, James, 1861-1921. The ghost-dance religion and Wounded Knee. New =
York: Dover Publications, 1973. E98. R3 M6a. N.
Murray, Keith A. The Modocs and their war. Norman, University of Oklahoma=
Press, 1959. E83.87 M87. Y.
Nichols, Roger L. General Henry Atkinson, a Western military career. Norm=
an, University of Oklahoma Press, 1965. E340. A85 N5. Y.
Nichols, Roger L. General Henry Atkinson, a Western military career. Norm=
an, University of Oklahoma Press, 1965. E340 A85 N5. Y.
Niehardt, John Gneisenau, 1881. The twilight of the Sioux. Lincoln, Unive=
rsity of Nebraska, 1971. E83.89 N4. Y.
Nye, Wilbur Sturtevant. Carbine and Lance. Norman: University of Oklahoma=
Press, 1969. F694 N95. Y.
Nye, Wilbur Sturtevant, 1898. Plains Indians raiders; the final phases of =
warfare from the Arkansas to the Red River, with original photographs by Wi=
lliam S. Soule. Norman, University of Oklahoma Press, 1968. E83.866 N9. Y=
.
O'Donnell, James H. Southern Indians in the American revolution. Knoxvill=
e, Tenn., University of Tennessee Press, 1973. E83.775 O36. Y.
Peirce, Parker I. Antelope Bill. Minneapolis, Rosse & Haines, 1962.
E83.=
86 P61. Y.
Penhallow, Samuel. History of the Indian wars. Williamstown, Mass., Corne=
r House, 1973. E82 P4. Y.
Peters, Virginia Bergman, 1918. The Florida wars. Hamden, Conn., Archon B=
ooks, 1979.. E83.817 P46. Y.
Pollock, Dean, 1897. Joseph, chief of the Nez Perce. Portland, Ore., Binf=
ords & Mort, 1950. E83.877 J87. Y.
Pratt, Richard Henry, 1840-1924. Battlefield and classroom. Four decades w=
ith the American Indian, 1867-19. Lincoln, University of Nebraska, 1964. =
E97.6 C2 P89. Y.
Remington, Frederic, 1861-1909. Pony tracks. Norman, University of Oklaho=
ma Press, 1961. F595 R38. Y.
Rickey, Don. Forty miles a day on beans and hay; the enlisted soldier figh=
ting the Indian wars. Norman, University of Oklahoma Press, 1963. F594 R5=
3. Y.
Robinson, Doane. A history of the Dakota or Sioux Indians: from their earl=
iest traditions and first contact with white men to the final settlement of=
the last of them upon reservations and the consequent abandonment of the o=
ld tribal life. Minneapolis:=20
Ross & Haines, 1967. E99 S6 G2 R6. Y.
Rothenburger, Mel, 1944. The Chilcotin war. Langley, BC, Mr. Paperback, 1=
978. E99 T78 R6. Y.
Russell, Francis, 1910. The French and Indian Wars. New York, American He=
ritage Pub. Co, 1962. E188 R9. Y.
Ruttenber, Edward M. History of the Indian Tribes of Hudson's River: their=
origin, manners and customs; tribal and sub-tribal organizations; wars, tr=
eaties, etc. Port Washington, NY: Kennikat Press, 1971. E78N7R9. Y.
Sanford, John A. Song of the meadow lark: the story of an American Indian =
and the Nez Perce war. New York: Harper & Row, 1986. PS3569. A5263 S6. Y.
Schellie, Don, 1932. Vast domain of blood; the story of the Camp Grant mas=
sacre. Los Angeles, Westernlore Press, 1968. E99 A6 S36. Y.
Schmitt, Martin Ferdinand. Fighting Indians of the West. New York, C. Scr=
ibner's Sons, 1948. REF E83.866. S3. Y.
Seymour, Flora Warren (Smith) 1888-1948. The story of the red man. Freepo=
rt, New York, Books for Libraries Press, 1970. E77 S526. Y.
Smith, Sherry Lynn. Sagebrush soldier: Private William Earl Smith's view o=
f the Sioux War of 1876. Norman: University of Oklahoma Press, 1989. E83=
.876 S65 S65. Y.
Sneve, Virginia Driving Hawk. Betrayed. New York, Holiday House, 1974. P=
Z7. S679 Be. Y.
Sonne, Conway Ballantyne, 1917. World of Wakara. San Antonio, Naylor Co, =
1962. E99 U8 S7. Y.
Stein, R. Conrad. The story of the Little Bighorn. Chicago: Children's Pr=
ess, 1983. E83.876. S73. Y.
Stein, R. Conrad. The story of Wounded Knee. Chicago: Children's Press, 1=
983. E83.89. S74. Y.
Stewart, Edgar Irving. Custer's luck. Norman, University of Oklahoma Pres=
s, 1955. E83.866 S85. Y.
Sturtevant, William C. Handbook of North American Indians: Volume 4: Histo=
ry of Indian-White relations. Washington: Smithsonian Institution, 1988. =
(multiple). Y.
Sweeney, Alastair. Government policy and Saskatchewan Indian veterans: a b=
rief history of the Canadian government's treatment of Indian veterans of t=
he two World Wars. Ottawa: Sask. Indian Veterans' Assoc, 1979. (multiple)=
. Y.
Sweeney, Edwin R. (Edwin Russell), 1950. Cochise, Chiricahua Apache chief.=
Norman: University of Oklahoma Press, 1991. E99. A6 C577. Y.
Tallent, Annie D. The Black Hills; or, The last hunting ground of the Dako=
tahs: a complete history of the Black Hills of Dakota from their first inva=
sion in 1874 to the present time. Sioux Falls, S.D., Brevet Press, 1974. =
F657. B6 T2. Y.
Tallent, Annie D. The Black Hills; or, The last hunting ground of the Dako=
tahs: a complete history of the Black Hills of Dakota from their first inva=
sion in 1874 to the present time. Sioux Falls, S.D., Brevet Press, 1974. =
F657. B6 T2. Y.
The Westerners. Potomac Corral. Great Western Indian fights. Garden City,=
NY, Doubleday, 1960. E81 W49. Y.
Thrapp, Dan L. Al Sieber, chief of scouts. Norman, University of Oklahoma=
Press, 1964. F811. S5 T5. Y.
Thrapp, Dan L. The conquest of Apacheria. Norman, University of Oklahoma =
Press, 1967. E99 A6 T47. Y.
Thrapp, Dan L. General Crook and the Sierra Madre adventure. Norman, Univ=
ersity of Oklahoma Press, 1972. E83.866 C94 T45. Y.
Tillett, Leslie, ed. Wind on the buffalo grass; native American artist-his=
torians. New York, Da Capo Press, 1976. E83.876. T54. Y.
Trumbull, Henry. History of the Indian wars. Philadelphia, Cowperthwait, =
Desilver, & Butler, 1854. E81 T95. Y.
Urquhart, Lena M. Colorow, the angry chieftain. Denver, Golden Bell Press=
, 1968. E99 U8 U8. Y.
Utley, Robert Marshall, 1929. Cavalier in buckskin: George Armstrong Custe=
r and the western military fr ontier. Norman, University of Oklahoma Press=
, 1988. E467.1. C99 U85. Y.
Utley, Robert Marshall, 1929. Cavalier in buckskin: George Armstrong Custe=
r and the western military frontier. Norman, University of Oklahoma Press,=
1988. E467.1. C99 U85. Y.
Vaughn, Jesse Wendell, 1903. Indian fights; new facts on seven encounters.=
Norman, University of Oklahoma Press, 1966. E83.866 V29. Y.
Vaughn, Jesse Wendell, 1903. The Reynolds campaign on Powder River. Norma=
n, University of Oklahoma Press, 1961. E83.866 V3. Y.
Ware, Eugene Fitch, 1841-1911. The Indian War of 1864. New York, St. Mart=
in's Press, 1960. E83.863 W26. Y.
Wellman, Paul Iselin, 1898-1966. Indian wars and warriors, East. Boston, =
Houghton Mifflin, 1959. E81 W47. Y.
Wellman, Paul Iselin, 1898-1966. Indian wars and warriors, West. Boston, =
Houghton Mifflin, 1959. E81 W48. Y.
Wheeler, Richard S. Dodging Red Cloud. Boston: G.K.Hall, 1989,c1987. PS3=
573. J4345 D64. Y.
Wiltsey, Norman B. Brave warriors. Caldwell, Idaho, Caxton Printers, 1963=
. E78 W5 W5. Y.
Withers, Alexander Scott, 1792-1865. Chronicles of border warfare. New Yo=
rk, Arno Press, 1971. E81 W82. Y.
Wooden Leg, Cheyenne Indian, 1858. Wooden Leg, a warrior who fought Custer=
. Lincoln, University of Nebraska, 1962. E90 W8 A3. Y.
Woolworth, Alan R., (editor). Through Dakota eyes: narrative accounts of t=
he Minnesota Indian War of 18. St. Paul, Minnesota Historical Society Pres=
s, 1988. E83.86. A53. Y.
Yellow Wolf, 1855-1935. Yellow Wolf: his own story. Caldwell, Idaho, Caxt=
on Printers, 1986. E83.77 Y4. Y.

Kedves Lovag Úr!

 

"Akkor én lassan berakom azt a pezsgőt a hűtőbe:-)"

 

Köszönöm az előrelátásodat.

 

"Fogadjunk, hogy a Mexikó északnyugati tartományaiban lezajlott indián felkelésekről halvány fogalmad sincs."

 

Attól függ, hogy mire gondolsz? Az 1690-es években lezajlott tarahumara felkelésre talán?

Lovag úr!

 

Én is visszatérek a mexikói határvidékre, s megpróbálok sok mindent összeszedni a híres-hírhedt apacs indiánokról, akik valamikor a 15. század környékén érkezhettek a mai Új-Mexikó és Arizona államok területére.

Az "apacs" szó vagy a javapai ipacsiból (jelentése: emberek) vagy a zuni apacsu szóból (jelentése: ellenség) származik. Önelnevezésük: N'de, Dine, Tinde, Inde (jelentése: a Nép).

Az apacs törzsek népeségüket gyakori emberrablásokkal is gyarapították, a puebló, pima és papagó indiánok közül sokakat hurcoltak el, de az észak-mexikói spanyol településekre is számtalanszor lecsaptak ezzel a céllal. Dél felé egészen Jaliscóig portyáztak.

Az apacsokkal a fehérek közül először Onate találkozott 1598-as expedíciója során (illetve talán már Coronado is, de ez nem bizonyított).

Szia Galgado!

 

Akkor én lassan berakom azt a pezsgőt a hűtőbe:-)

 

Fogadjunk, hogy a Mexikó északnyugati tartományaiban lezajlott indián felkelésekről halvány fogalmad sincs.

Ha már szóba kerültek:

a pampák indiánjai majdnem olyan kemény gyerekek voltak, mint odafönn északon a préri indiánok.Még az életformájuk is hasonló volt.

A XVII. sz. végén, XVIII. sz. első felében a spanyoloktól eltanulták a lovaglást és áttértek a lovas életformára.

Lovasan-fegyveresen járták a végtelen füves mezőket, a pampákat és főként egy vad lámafélére, a guanakóra vadásztak.

 

Két nagy törzsük volt, északon a puelche, míg lenn délen, a Rio Negro folyótól délre a tehuelche.

 

Sokáig sikerrel ellenálltak a spanyol hódításnak, szabadságuknak végül is az argentín hadsereg hadjáratai vetettek véget az 1830-as években (Rosas tábornok), ill. 1878-1886 között (Julio Argentino Roca tábornok).

 

Az argentínok irtóhadjáratai következtében a pampák őslakói szinte az utolsó szálig kipusztultak, egy kis részük a nagy állattenyésztő birtokokon, az ún. estanciákon húzta meg magát béresként, de vérségileg ők is hamar beolvadtak a többségben lévő argentínok közé.

Spanyol nyelven tudóknak egy link a mapucsék társadalmi-gazdasági berendezkedéséről és vallásáról:

 

http://icarito.latercera.cl/icarito/2001/810/pag9.htm

Szovjet tudósok általk szerkesztett Világtörténelem sorozat még valamikor a 60-as évek végéről vagy a 70-es évek elejéről.

A XVI. századot tárgyaló kötetben van egy fejezet Amerika gyarmatosításáról, abban két nyelvi térkép, egy Észak- egy másik meg Dél-Amerikáról.

 

A dél-amerikain szerepel az említett puelche-het nyelvcsalád, amelynek egykori elterjedési területe lényegében a mai argentín ún. nedves pampák övezetének felel meg.

 

Persze lehet, hogy csak valami fordítói baki vagy egy ma már túlhaladott rokonítási elképzelés...

Szia Galgadio!

 

Erről még én sem hallottam, ez a térkép netán valamelyik könyvedben szerepel?

Az araukánok sajátos embertani típust alkottak, amely eltért az Andok magasföldjeinek jellemző típusától, de a pampákétól és Patagóniáétól is.

 

Az araukánok kisközepes termetű (átalgos férfitermet 162 cm körül), de rendkívül erőteljes, zömök testfelépítésű emberek voltak.

Jellemző még, hogy a hajas fejbőr igen alacsonyan kezdődött.

Erőteljes izomzatukat a férfiak még tovább fejlesztették állandó testedzéssel és gyakorlatozással.

 

Eredeti  életformájuk spanyol hatásra hamar átalakult.

A földművelést a spanyoloktól átvett állattartással egészítették ki.

 

Harcászatukra szintén hatással voltak a spanyolok.

Már a XVI. sz. utolsó negyedében voltak lovaik és tűzfegyvereik.

Igen ügyes lovasokká váltak.

A nagy, nyílt ütközeteket az első néhány keserves kudarc után általában elkerülték, jobban kedvelték a gerilla hadviselést.

Szia Eguzki!

 

Igazad van: a mapudungun az araukán nyelvcsaládba tartozik, a cson (Chono) egy másik nyelvcsalád (tehuelche és ona nyelvvel).

A puelche nyelv egy régebbi nyelvészeti térképen puelche-het nyelvcsaládként szerepel.

Ez a het vajon mi lehet? Mert ilyen nevű néppel még nem találkoztam.

Bocs, most olvastam csak ezt a hozzászólásodat..... :))

"Nyelvük a Mapudungun (dungun=nyelv), amely a chono nyelvcsaládba tartozik."

 

Szia Galgadio! Ez az adatod honnan származik? Azért érdekelne, mert eddig úgy tudtam, az araukánok önálló nyelvcsaládba tartoznak, ahová pusztán az araukánok két nyelvjárása, a mapudungun és a huillicse tartozik. A chono alatt gondolom a cson nyelveket érted, ezt a kis nyelvcsaládot a Patagóniában élő tehuelcsék és a tűzföldi onák nyelve alkotja. Ja és még valami, a puelcse nyelv pedig izolált! Persze én nem állítom, hogy így van, ezért is érdekel a forrásod!

 

Üdv néked!

Sziasztok!

 

A spanyol araucano- araukán szó a quechua (kecsua) auko, auka szóból származik, amelynek jelentése tkp. erdei, erdőlakó.

 

Később maguk a mapucsék is átvették ezt a szót 'szabad, független' jelentéssel.

 

Az araukánokat az Inka Birodalom sem tudta leigázni, sőt hódító hadjáratuk súlyos kudarcba fulladt.

 

Az araukán egyébként gyűjtőnév, a tágabb értelemben vett araukánok közé soroljuk Közép- és Dél-Chile, Patagónia és az argentín pampák őslakosságát, jóllehet nyelvi értelemben nem mind tartoztak az araukán nyelvcsaládhoz.

 

Araukán népcsoportok:

 

Mapuche, vagy szűkebb értelemben vett araukán.

Picunche (északi emberek)

Huilliche (déli emberek)

Moluche (nyugati emberek)

Pehuenche (a fenyők emberei) - ők nem araukán nyelvűek

Puelche (keleti emberek) - az argentín pampák (Pampas Argentinas) őslakói, más néven guenakenek, eredetileg nem araukán nyelvűek voltak, később felvették az araukán nyelvet (?)

Tehuelche, más néven Tsoneca vagy Patagon népcsoport - Patagónia őslakossága.

 

A tágabb értelemben vett araukánok népessége a spanyolok megérkezésekor a különböző becslések szerint 1-1,5 millió volt, ebből a mapuchék vagy szűkebb értelemben vett araukánok kb. 300-500 ezren lehettek.

 

Más források ennél jóval alacsonyabb népességi adatokat hoznak, ezek szerint Argentína mai területén összesen mintegy 300-400 ezer, Chile mai területén összesen kb. 500 ezer őslakos élt.

 

 

Egyezik...

Annak idején olvastam egy könyvet Bolívarék felszabadító hadjáratairól, meg találtam erről egy honlapot is, ezek mind azt bizonyítják, hogy a felszabadító háborúban mindkét oldalon néhány ezer fős, a legnagyobb csatákban max. 10-20 ezer fős csapatok vettek részt.

Ezek tehát eltörpülnek pl. a napóleoni háborúkban mozgatott százezres nagyságrendű hadseregek mellett.

 

"Lehet valamit tudni az arauknáok éltformájáról, szervezetéről, laküterületének adottságairól?"

 

Még nem volt időm elmerülni ebben a kérdésben:-)

Ami számomra nagyon meglepő volt, hogy az araukánok sokkal népesebbek és szervezettebbek voltak pl. az észak-amerikai indiánok túlnyomó többségénél.

 

Egyes becslések szerint 1540 körül az araukánok összlétszáma 1 millió körül volt, de van olyan becslés is, hogy 1,5 millió.

Mégha ezek az adatok nyilvánvalóan túlzóak is, akkor is számolnunk kell kb. 300-500 ezres araukán népességgel Almagro chilei expedíciója előestéjén.

 

A másik pedig, hogy az araukánok sokkal, de sokkal szervezettebbek voltak az észak-amerikai őslakóknál.

Háború vagy hadjárat idejére pl. egy harci főnököt, ún. toqui-t választottak maguk fölé, akinek a többiek kötelesek voltak engedelmeskedni.

Másrészt nem egyszer 5-10 ezer fős nagyságrendű csapatokat tudtak kiállítani a spanyolok ellen.

Ezzel szemben pl. Északon a síksági indiánok talán összesen ha 3 vagy 4 alkalommal tudtak ezer főnél több harcost összeszedni az amcsik ellen.

Megemlítik azt is az araukánokról, hogy seregükben nők is harcoltak.

Rendkívül jól szervezett és kemény nép benyomását keltik a korabeli spanyol krónikák alapján.

Amellett az észak-amerikai őslakók túlnyomó többségétől eltérően tudtak erődített táborokat, ún. puracá-kat építeni is.

 

Saját nevük Mapuche (mapu= Föld, che = ember, nép), magyarul a Föld népe.

Nyelvük a Mapudungun (dungun=nyelv), amely a chono nyelvcsaládba tartozik.

Elsősorban földművelők voltak, később a spanyoloktól elsajátították az állattenyésztést is.

 

Kis mezőgazdasági településeken, ún. rucákban éltek.

 

Most hirtelenjében ennyit tudok öszeszedni, de jobban is bele óhajtok mélyedni eme érdekes népcsoport megismerésébe.

 

Kedves Galgadio,

 

Nagyon veszélyesek és nehezen megsaccolhatóak ezek a  számok.

 

Pl. létezik USA-ban az ún. Berkeley-iskola. Ők azt állították, hogy 1492-1600 között a spanyolok. kb. 10 millió indiánt írtottak ki csak Mexikóban és kb. 20 milliót a kontinensen.

Az állításukat jól minősíti az, hogy pl. Santo Domingo szigetén állításuk szerint - ha jól emlékszem - 1, v. 4. millió indiánt írtottak ki a spanyolok.

Csak az az egyetlen probléma, hogy olyan számokkal dobálóztak, ami azt feltételezi, hogy a nomád viszonyok között élő törzsi struktúrák (Karib térség szigetei, latin-amerikai dzsungelek) olyan szaporodási, élelmezési mutatókkal rendelkeztek a 16. században, amit a 20. századi iparosított mezőgazdasági és egészségügyi eszközök mellett érhető el...

Azaz nonszensz... Az egésznek az értelme a fekete legenda növelése volt, vagy legalábbis alátámasztása.

 

Igazából nehezen modellezhető az indián lakosság száma, mert az alapadatok sem megbízhatók:

 

amikor pl. egy spanyol krónikában több százezres indián seregről írnak, abban feltehetően a krónikás túlzása van benne, hogy győzelmüket nagyobbnak látassák az olvasóval. Vagy amikor Garcilaso de la Vega az inkák hatalmas birodalmáról beszél, ott is erőteljes forráskritika kell, hiszen ő meg az inka nép dicsősége miatt növeli a számokat.

 

"Szerinted van értelme ilyen becsléseknek?"

 

Hát túl sok nincs:-)

Csak vannak olyan történészek, akik nagyon szeretik a számokat...

124 év alatt? Szerintem simán elképzelhető!

Van olyan becslés is, hogy 1492 és 1891 között csak Észak-Amerikában kb. 400 ezer (!!!) őslakó esett áldozatul különböző harci cselekményeknek (beleértve a törzsi háborúkat is).

 

Ennek tükrében már az araukán háborúk veszteségei sem tűnnek olyan hihetetlennek.

 

Bár ez is, az is csak becslés, nem hiteles számadat...

Pedíg ........ így van! Olvass el egy könyvet az észak -amerikai benszülöttek kiírtásáról . A vadnyugat történetéről. Különös tekintettel a számokra.

Nem  , nem volt értelmes!:-) Egyébként százezerszámra haltak meg a benszülöttek az északi kontinensen. És igencsak megfogyatkoztak. Persze ebben benne vannak az egyébb bajok ( pl. járványok ) is , amik jóval több halottat követeltek , mint a konkrét harci cselekmények a fehérekkel , vagy akár egymással. Sokszor az igazi ellenség a pl. himlő , amit a fehérek néha szándékosan idéztek elő , fertőzött ruházattal , stb.

A Mapuche (araukán) indián nemzet zászlaja:

 

 

Ezek szerint nem is az észak-amerikai síksági indiánok, hanem a chilei araukánok voltak az európai civilizáció legádázabb ellenségei.

Mégis milyen keveset tudunk erről a népről.

 

Egy kis hiánypótlás:

 

http://es.wikipedia.org/wiki/Mapuche

Ha ilyen ütemben haladunk, soha nem bontunk pezsgőt:(((

Sziasztok srácok!

 

Áll a topik...

 

Korábban már volt szó a topikon az araukán háborúról.

Találtam egy terjedelmes spanyol nyelvű szócikket erről a Wikipedián:

 

http://es.wikipedia.org/wiki/Guerra_de_Arauco

 

Az araukán háború becsült veszteséglistája 1540-1664 között (kivonat a szócikkből)

 

Para 1664 el Virreinato del Perú (Jorge Eguia y Lume) estimaba entre 30.000 y 42.000 los españoles fallecidos en Chile de los cuales la mitad era consecuencia directa de la Guerra de Arauco. Dos gobernadores: Valdivia y Oñez de Loyola talentosos estrategas militares, con éxitos fuera de Chile, encontrarían la muerte a mano de los indios mapuches y asociados. A Chile se le conocía como el "cementerio de españoles".

Nunca se censó a los yanaconas venidos del Perú y mucho menos a los de Chile, pero se estimó en 60.000 los indios auxiliares sacrificados. Los mapuches al momento del comienzo de la guerra tenían una población estimada de entre 1.000.000 y 1.500.000 habitantes, una estimación entrega que para 1664 habían fallecido entre 90.000 y 100.000 guerreros, sin incuir las pestes traídas por el español que mataron a casi dos tercios de la población asentada indígena.

 

Elég megdöbbentő adatok.

Röviden összegezve az áll benne, hogy 1540-től 1664-ig 30 ezer és 42 ezer közé teszik az araukán háborúban elesett spanyolok számát.

60 ezer halott körül volt a spanyolok oldalán elesett indián csatlósok és segédcsapatok vesztesége.

90 ezer-100 ezerre becsülik a háborúban elesett araukán harcosok számát.

 

Ha ezek az adatok igazak, akkor könnyen meglehet, hogy az araukán hadszíntéren több európai esett el, mint Észak-Amerika indián háborúiban összességében.

 

Észak-Amerika egészéről nincsenek ugyan adataim, csak az USÁ-ról.

Itt 1776-1891 között kb. 2 ezer amerikai katona és kb. 6 ezer indián harcos esett el, de ebben nincsenek benne az amerikai civilek és milicisták veszteségei meg azok az atrocitások sem, amiket különböző amerikai civil csoportok követtek el az indiánok ellen.

Én durva közelítéssel úgy számolom, hogy 1776-1891 között kb. 10-12 ezer indián és mintegy 10 ezer fehér esett áldozatul az indián háborúknak az USA területén.

 

Bár hozzá kell tennem, hogy Észak-Amerikában az igazán nagy vérontások a gyarmati időszakban (1607-1776) voltak, amelyek vérveszteségét azért is nehéz fölbecsülni, mert ezen harcok többségét a különböző indián törzsek egymás ellen vívták.

 

Hű basszus, értelmes volt egyáltalán, amit leírtam?

 

Nekem is.

 

Ebbe van az is, hogy a brazil kormány a 70-es évek elején nagy nemzeti parkot hozott létre az Amazonas-medence déli részén, a  Xingú folyó mentén (Parque Nacional do Xingú), amely abban különbözik a megszokott nemzeti parkoktól, hogy az állat- és növényvilág mellett itt vagy féltucat indián törzs is menedékre talál.

Ezek az indiánok megpróbálják megőrizni ősi kultúrájukat és életformájukat, bár a brazil civilizáció nyomása nyilván egyre nagyobb a nemzeti parkon is.