(2) Az építményeket és azok részeit a rendeltetési céljuknak megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy ne akadályozzák a szomszédos telkek, és építmények, önálló rendeltetési egységek zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát, és illeszkedjenek a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásaikkal járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.
Erre való hivatkozással is lehet fellebezni egy épenget, csak azt kell bizonyítani, hogy a tervezett épület zavarja a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát
(1) Az építményeket és részeit tervezési program (üzemeléstechnológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni.
Szerintem erre hivatkozva lehet fellebezni, mivel ezt az OTÉK előírja!
Hát nem egészen. Az önkorm semmi olyanban nem dönthet, amit szak- vagy társhatóság véleményez. (Ezt hívják illetékességnek.) Max ha ez elmarad, akkor arra lehet hivatkozni, hogy nem történt x vagy y vizsgálata.
Az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény szerint:
A közigazgatási szerv határozata
A határozat alakja és tartalma
42. §
(1) A közigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz.
(2) Az ügyfél kérelmére indult eljárásban - jogszabályban meghatározott esetben - a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a közigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg.
A közigazgatási szerv határozatot hoz az ügy érdemében és az eljárás során eldöntendő más kérdésekben. Tartalmi szempontból megkülönböztethetünk érdemi határozatot és közbenső (eljárási) határozatot. Az érdemi határozat az ügy érdemi eldöntését jelenti (pl. a kérelmező részére a hatóság építési engedélyt ad ki). A közbenső vagy eljárási határozat - az ügy minden részletét eldöntő, lezáró döntéssel szemben - egy-egy részletkérdés közbeeső, eljárási jellegű eldöntését jelenti (pl. az eljárás felfüggesztése, a szakértői díj megállapítása és a szakértő elbocsátása az eljárásból). Az érdemi és a közbenső határozat a cél és az eszköz viszonyában áll egymással, a kettő elhatárolása tehát fontos feladat. (A bírósági eljárásban a fogalmi rendszer árnyaltabb, a Pp. az érdemi döntést ítéletnek, az eljárási döntést végzésnek nevezi.) A határozattól meg kell különböztetni a határozat jellegű okiratokat, amelyek jogviszonyt nem hoznak létre, nem is szüntetnek meg, csupán fennálló tényeket, állapotokat tanúsítanak (pl. hatósági bizonyítványok, igazolványok, nyilvántartások).
"Az adókötelezettség az adófizetési kötelezettségnél tágabb fogalom ugyan, de semmiképpen nem terjed ki a jogerősen megállapított és esedékessé vált adó megfizetésének halasztása tárgyában hozott döntésre. A felhívott törvényhelyek összevetéséből a megyei bíróság álláspontja szerint az következik, hogy a fizetési halasztás tárgyában hozott határozat nem érdemi határozat, mert az adó megállapítása tárgyában hozott nem vitásan érdemi döntéshez képest az adózó jogait és kötelezettségeit egyik irányban sem változtatja meg alapvetően. E döntések jogi jellegüket illetően az érdemi döntést követően adott (vagy nem adott) fizetési könnyítések, melyek a kötelezettségek teljesítését szolgálják, így a tágabb értelemben vett végrehajtási szférába tartoznak, s mint ilyenek nem érdemi határozatok." (Vas Megyei Bíróság, Pf. 20.536/1991.)
A (2) bekezdés (a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha a közigazgatási szerv az előírt határidőn belül - a jogszabályban meghatározott esetben - a kérelem teljesítését nem tagadta meg) törvényi vélelmet fejez ki. Azt fogalmazza meg ugyanis, hogy ha az ügyfél kérelméről a közigazgatási szerv határidőn belül nem hoz határozatot, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy nem tagadta meg a kérelem teljesítését, nem kíván elutasító határozatot hozni, vagyis helyt adott a kérelemnek. Ez az eljárási jogi elv azonban kizárólag az olyan esetekre vonatkozik, amelyekre nézve a jogszabály ezt az eljárást kifejezetten megengedi, az eljárás az ügyfél kérelmére indul, továbbá e két feltétel megléte esetén is a szabály kizárólag az elsőfokú eljárásban alkalmazható. Kívánatos volna az ügyintézés egyszerűsítése, az adminisztráció tehermentesítése a jelzett megoldások meggondolt, fokozatos kiterjesztésével.
Abban nem vagyok biztos, hogy ez vonatkozik az építési engedélyre is.
Ha jól tudom elsőfokú eljárás ellen lehet azzal az indokkal is lehet fellebbezni, ha a terv műszaki leírásában nem szerepel az épület tervezési programja, amiben annak is szerepelnie kell, hogy hány ember fog pl az épületben dolgozni, hány műszakban, hány nyugdíjas fogadására lesz alkalmas az épület stb. Ebben az esetben arra kell hivatkozni, hogy nem állapítható meg a benyújtott tervekből a tervezett épület környezetterhelése.
Nem akarlak elkeseríteni, da ha egyébként a tervezésnél betartották a szabályokat, nem sok esélyed van a jogi úthoz. Döntött már bíróság hasonló helyzetben a "másik fél" javára. Nekem is kentaura megoldása (fasor + sövény) tűnik a legmegvalósíthatóbbnak. Max megpróbálhatod a szomszédot anyagilag bevonni ebbe.
Persze, ha a tervvel gixer van, akkor más lehet a felállás.
Ráadásul a tetőtérból nyíló, azaz tervezett ablakfülkék (a kerítésünktől öt méterre lévő házon), a negyedik szinten nyílik majd.
Esetleg kompromisszumként megoldás lehet egy gyorsan növő fasor a kerítésedtől 2m-re, mellette egy cserjesor. Ha erre hajlandó magát írásban kötelezni az építtető (természetesen egy kertészeti terv csatolásával, amit mindkét fél aláír!) és neked is megfelel így a dolog, elkerülhető a jogi 1,5-3 éves civakodás.
Nem kell! 10 000 Ft illetékbélyeg és simán átiratható az épeng joga! Mindenesetre először ne fenyegetéssel kezd a dolgot, csak egy udvarias ajánlott levéllel az építtető felé, hogy szeretnéd látni a tervet, mert az önkori töketlenkedik és pontosítani szeretnéd hogy milyen funkció lesz a szomszédodban stb.
Komolyan: tegnap felhívtam a területileg illetékes Közig. Hiv. építési osztályát, érdeklődtem, hogy van-e valami esélyem, azt mondták, hogy az építési engedély fellebbezési határideje után már nem tudok lépni...
Azt is mondta a hölgy, hogy az engedélyezés során nincsen olyan pillanat, amikor szomszédok beleegyezését kellett volna kérnie az építtetőnek...:(
Az idősotthon a napozóteraszunkra, a tűzrakónkra, a homokozónkra, és a pancsoló-medencénkre néz rá (meg az egész kertre), mi mindent engedélyezve, hivatalosan építettünk.
Ha az ablakomra függönyt teszek, a kertemet akkor sem tudom lesátrazni:(
Ráadásul a tetőtérból nyíló, azaz tervezett ablakfülkék (a kerítésünktől öt méterre lévő házon), a negyedik szinten nyílik majd.
Persze, mindezt "nem hivatalos" forrásból tudom, mert másfél hete nem tudunk belenézni a tervekbe, először a terveket nem találták, most meg a jegyző nem üzemel...
Én is úgy gondoltam, hogy szakértővel mennék mindenféle hivatalhoz, de addig, amíg nem kaptam megerősítést itt arra, hogy még van remény a tervek módosítására, addig szakértőt sem kerestem.
Hétfőn már lesz szakértő, meg jegyző is.
Sietni akarok, hogy ne bontás, hanem megelőzés legyen a szomszédban, nem háborúskodni akarok velük, hanem megegyezni.:)
Másik kapcsolódó kérdés:
A jelenlegi magánszemély, aki az éppíttető, az E.Cs.Sz. Minisztérium szerint nem üzemeltethet ilyen intézményt, tehát más céget is be kell majd vonnia, ha felépül a ház. Ha a tulajdonjogokat ő átadja, akkor ugye minden engedélyeztetésnek újra kell indulnia?
Scperkb!
Neked is köszönöm, így már van mire szakértőt fogadnom!:)
Ebben igazad van! ezért ha bírósági ügyre lesz a dologból, előtte mindenképpen le kell ülni egy jó ügyvéddel, és megbeszélni a lehetőségeket, mert tényleg visszaperelhetnek.
OK koszi! Van zoldfeluleti, de nem tudtam hogy valodi es nem vetitett feluletet szamolnak, tehat mar most is tanultam valami fontosat! Majd addig befuttatjuk a keritest a szolovel mar ami tuleli az epitkezest:) aztan kozben novogetnek majd fak-bokrok is talan (egyebkent 50% van de megertem, sot eltekintve attol hogy nekem hulyen jon ki meg tamogatom is, mert kell a zold, foleg ha mar csaladi hazrol van szo ugyis).
Az eredeti állapotnak a pőre földet kell ilyenkor tekinteni. (Fű, bokor, virág stb. :) )
Én pl. ezzel nem szoktam foglalkozni és gondolom mások sem. Egyetlen egyszer volt, hogy köteleztem valakit az alap eltávolítására, de bevallom az gonoszkodás volt. Nem szép, de abszolut megérdemelte.
Nálam ami nem emelkedik ki a terepből, az térburkolat, függetlenül, hogy van alapja vagy nincs. (Most nem mennék bele hol a hatáér a térburkolat és a terasz között. Nehéz az átmenetet korrektűl meghatározni.) Ha pedig 1 m-nél kisebb a kiemelkedés, akkor a beépítési %-ba sem számít bele csak a zöldfelületi mutatóba. Azt pedig fával vagy bokorral kompenzálhatod, ha egyáltalán kell nálatok ezt számolni.
Ez csak azert vicces, mert 20 eve allt az epitmeny a telken, es azota ketszer gazdat cserelt, honnan tudjam en hogy mi volt ott... (nem ellened, a torveny betuje ellen mondom).
Te hol huznad meg a hatarvonalat a terasz es a terburkolat kozott? Es a foldben levo reszt akkor is ki kene szedni alola, ha barmelyik valtozattal fedes kerul ra?
Az mondjuk majdnem biztos, hogy nem bontjuk most el jobban, de ugye at kell venni a hazat igy fel fog tunni az legalabbis hogy nem teljes a bontas, mire szamitsunk. Raadasul a hazzal jol kihasznaltuk a beep.%-ot is ugyhgoy terasz (ha jol tudom hogy az is szamit) mar csak ezert se lehet...
...Ha a rendezési tervben családi házas övezet van, csak akkor térhetnek el ettől, ha erre felmentést kapnak az önkoriról. Ha jól tudom, a felmentéshez a szomszéd beleegyezése is kell. ...
A családi házas övezet önmagában nem tíltja az öregek othonát. Az övezeti besorolás alól meg nem lehet felmentést kapni. A többi stimt, amit írtál.
Bár én azt javasolnám szuszetti-nek, hogy még mielőtt bármit csinálna, nézze meg az önkormnál a doksit és a rendezési tervet. Esetleg egy hozzáértő építésszel együtt tegye ezt és az ő véleménye után lépjen. Mert egy elvesztett per (főleg ha e miatt áll egy építkezés) akár a háza árát is elviheti egy visszper esetén!!!!!
A gyakorlatban (és közig állásfoglalás szerint sem) a terasz nem kerti építmény és épeng köteles. Persze adott esetben nehéz ránézésre megmondani mi terasz és mi csak térburkolat (és nem is nagyon foglalkozik vele az ember), de a hivatalos ez.
...Egyébkétn a "bontandó"-ként megjelölt építményt mennyire kell lebontanunk?...
Ha nincs egyéb kikötés, akkor az épület minden részét el kell bontani és a terepet az építés előtti állapotba kell hozni. Építményrész a földben sem maradhat és a környező viszonyokhoz igazodóan még a termőréteget és növényzetet is helyre kell(ene) állítani. Ez a hivatalos. Aztán, hogy ezt ki csinálja meg és ki ellenőrzi....
9.§ (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek: a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve: aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót, ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.)
Szerintem ez befér a pihenés céljára szolgáló műtárgyak közé.
100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően [Ptk. 2. § (2)]. Nyilvánvaló tehát, hogy a tulajdonjogból eredő használati és birtoklási jogosítvány nem eredményezheti mások jogainak csorbítását, vagyis e jogokat is mások jogaival összhangban kell gyakorolni. Ezzel függ össze az e § rendelkezése, amely előírja a tulajdonos számára, hogy a dolog használata során tartózkodjon minden olyan magatartástól, amellyel másokat, így elsősorban szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amivel a jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A törvény a zavaró és veszélyeztető magatartásokat nem sorolja fel, illetve nem is definiálja. Ilyen lehet a zajos tevékenység, az egészségtelen fertőző helyzet előidézése, az állatok tisztántartásának elmulasztása, különböző környezetvédelembe ütköző hatások előidézése, vagy éppen a mások építkezésével előidézett hátrányos helyzet.
A másokat zavaró tevékenység csak akkor tiltott, ha a zavarás szükségtelenül következik be. A szükségtelen zavarás fogalmát a törvény ugyancsak nem definiálja. A konkrét jogvitában ezért a tulajdonos és a szomszéd ellentétes érdekeinek mérlegelésével kell megállapítani, hogy a zavarás szükségtelennek minősül-e.
A Ptk. 100. §-a alapján kártérítéssel tartozik az építkező, ha a saját telkén úgy építkezik, hogy ezzel a szomszédos ingatlan értékét szükségtelenül csökkenti. A szomszédos épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkező kárt (kilátáselvonás, intimitásvesztés) az építtető akkor is tartozik megtéríteni, ha építési engedéllyel rendelkezett és az építési engedélyek betartásával építkezett (BH1993. 161.). Hasonlóképpen foglalt állást a bíróság egy másik eseti döntésben, amikoris kimondta, hogy a szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében történő építkezés esetén - az építési engedélynek megfelelő kivitelezés önmagában nem zárja ki a kártérítési felelősséget, de az építési engedélytől való eltérés sem elégséges önmagában a kártérítési felelősség megállapításához (BH1992. 235.).
Az építkezéssel okozott kár leggyakoribb esete :
a) a szomszédos épület beárnyékolása,
b) kilátás elvonása.
Mint láttuk, az építésügyi hatóság engedélyének a kár szempontjából nincs ügydöntő jelentősége. Az építkezéssel okozott hátrány jogkövetkezménye a kártérítési kötelezettség. A kár az épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkezik, amelyre a kilátás elvonása, a beárnyékolás, vagy az intimitás elvesztése adott alapot. A kártérítési kötelezettségekre a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó szabályokat (Ptk. 339. §) kell alkalmazni.
A szomszédjogi szabályok megsértése következhet be akkor, amikor a korábban létező kerítést egy új kerítéssel váltják fel. Az egyik jogesetben például a két ingatlant sövény választotta el. Az alperes ezt megszüntette és betontuskóba ágyazott kerítés építését kezdte meg. A perben a felperesek azt sérelmezték, hogy az alperes a telkükre átnyúlva kívánja a kerítést létesíteni és a kerítés kialakításának módja olyan, hogy ezzel az alperes birtokháborítást követ el, ugyanis a kerítés a ház kilátását gátolja és be is árnyékolja. A perben kirendelt szakértő véleménye alapján a bíróság megállapította, hogy a felperesek a lakóépület konyhaablakának elhelyezése során nem tartották meg a jogszabályi előírásokat, s ez okozta a nagyfokú zavaró rálátást a felperes ingatlanára. Az alperes éppen azért kényszerült a szokásostól eltérő kivitelű és költségesebb kerítés létesítésére, mert a felperesi lakóépületen lévő konyhaablak szabálytalan kialakítása miatti nagyfokú és zavaró rálátás csak így szüntethető meg. A bíróság a döntésnél figyelembe vette, hogy a szomszédjogi szabályokat ki és milyen mértékben szegte meg. Ennek során arra kell tekintettel lenni, hogy az előírások szerint a kerítés létesítése azon az oldalon kinek a kötelezettsége. Ha pedig a kerítés létesítése többletkiadással jár, amely többletkiadás a másik fél ugyancsak jogszabályellenes magatartására vezethető vissza (OÉSZ megszegése) a többletkiadást nyilvánvalóan a sérelmes helyzetet előidéző félnek kell viselnie (BH1993. 93.). Hasonlóképpen a szomszédjogi szabályok döntöttek a birtokháborítás körében, amikor a bíróság a birtokháborítás tényét azért nem állapította meg, mert a fél a kerítés elhelyezésére jogosult volt (BH1997. 581.).
Igen sok esetben a szomszédjogi szabályok megsértése annak kapcsán merül fel, hogy a szomszédos ingatlanon valamilyen gazdasági, üzleti tevékenységet végeznek, ami az ártalmas zajok, szagok keletkezését eredményezheti. A hatósági engedély alapján tevékenykedő üzemek, üzletek is kötelesek gondoskodni arról, hogy a szomszédos ingatlanok használatát szükségtelenül ne zavarják. Az a körülmény, hogy az üzleti tevékenységet államigazgatási engedélyek, illetve hatósági engedélyek birtokában végzik, nem zárja ki a szomszédjogi szabályok megszegésének megállapíthatóságát (BH1988. 32.).
BH2000. 244. II. A kilátási vagy a "benapozottság" korlátozása miatti forgalmiérték-csökkenés mértékének megállapítása (Ptk. 100. §).
BH1994. 245. II. Az építési engedély nem zárja ki a szomszédjog megsértésén alapuló polgári jogi igény érvényesítését (Ptk. 100. §).
BH1993. 161. A szomszédos épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkező - az elkerülhetetlenül szükséges mértéket meghaladó - kárt (kilátáselvonás, intimitásvesztés) a későbbi építtető akkor is tartozik megtéríteni, ha építési engedéllyel és az építési szabályok betartásával építkezett [Ptk. 100. §].
BH1992. 235. A szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében - történő építkezés esetén az építési engedélynek megfelelő kivitelezés önmagában nem zárja ki a kártérítési felelősséget, de az építési engedélytől való eltérés sem elégséges önmagában a kártérítési felelősség megállapításához [Ptk. 100. §].
BH1979. 109. I. A társasházban levő öröklakások tulajdonosai sem kötelesek a társtulajdonos részéről nagyobb méretű zavarással járó tevékenységet eltűrni, mint amelyet a tanácsi rendelettel a lakóházakra megállapított házirendnek a Ptk-val összhangban levő szabályozása megengedhetőnek tart. - A háztartási gépek használatára a házirendben meghatározott időtartam nem vonatkozik az üzemi jellegű gépekre, amelyek a lakásban nem üzemeltethetők [Ptk. 100. §, 140. §*].
FPK 1995/14. A Ptk. 100. §-a alapján kártérítéssel tartozik az építkező ha saját telkén úgy építkezik, hogy ezzel a szomszédos ingatlan értékét szükségtelenül csökkenti (1. P. 26.201/1991)
BH1977. 103. A tulajdonos jogosult a szomszéd már meglevő kerítése mellé a saját ingatlanán újabb kerítést emelni; a falból épített kerítést azonban úgy kell elhelyeznie, hogy a szomszédos építési telek és az azon levő létesítmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza [Ptk. 103. §, OÉSZ 13., 44., 140., 141. §].
Hat ez az, nem terasz, eleve mivel kiharaptak a sarkat (belelogott a masik epulet) ez egy kulonallo valami, legkozelebbi reszen kb. 20 centi tavolsagban az uj haz falatol (ez kicsi felulet), es a kornyeken sincs ajto. Viszont a hasznalhato kertreszt pont belatni onnan pl. gyerekfelugyelet mellett olvasgatni... vagy akar grillt epiteni ra, ilyesmi. Igy kevesebb koltseg lenne a bontas + lenne sik felulet amibe nem sullyed bele egy szeklab ha raulunk. Na ez nem tudom mi, illetve hogy az orrunkra koppintanak-e ha igy csinaljuk. Nem sokkal lehet tobb epiteszileg, mint egy jarda, persze mas meretekkel. De csak nem fugg attol, hogy a tetejere jarolapot teszek vagy betont teritek, hogy minek minosul, vagy igen?
Nem hiszem, hogy terasznak érdemes lenne egy bontott épület aljzatát meghagyni. Ha nem kapcsolódik az új épületedhez, úgysem tudod kihasználni, ha meg mellébetonozol, el kell dilatálni az új és a régi részt és előfordulhat süllyedéskülönbség is a kettő között (az új rész lesüllyed)
Itt megtalálod az építésre vonatkozó jogszabályokat.
Ha már van jogerős építési engedély, a BTK100§ alapján bíróságon felléphetsz ellene, ha tudod bizonyítani, hogy ingatlanod rendeltetésszerű használatában zavar az új épület, illetve telked intimitását nagymértékben zavarja. Ha a rendezési tervben családi házas övezet van, csak akkor térhetnek el ettől, ha erre felmentést kapnak az önkoriról. Ha jól tudom, a felmentéshez a szomszéd beleegyezése is kell. Ha módosították az rendezési tervet, akkor ezt ki kellett hírdetni, és kellet hogy időt hagyjanak annak megtekintésére, illetve az érintett lakosoknak fellebbezési joguk volt ellene. Kérheted azt is, hogy mivel ingatlanodra az átlátás nincs korlátozva és ezért nincs intim szférád, az idősek otthonának építője gondoskodjon az átláthatóság megakadályozásáról (tömör kerítés, előnevelt cserjék ültetése, stb.) Én a helyedben kérnék egy rendezési terv kivonatot az önkormányzattól a szomszéd telekre vonatkozóan és annak ismeretében tenném meg a további lépéseket. Mindenesetre a BTK 100§-ra hivatkozva jó esélyed van a jogaid megvédésére, és lehet hogy a bíróságig sem kell elmenned, csak az építtetőnek írni egy tértivevényes levelet, hogyha jogaid védelméről nem gondoskodik, jogi útra tereled a dolgot.
Nálunk szerintem mindenhol "kialakult + ..." jellegű területeket csináltak, ezért is szívunk (oldalhatár helyett a kerítéstől 3m-re levő szomszédtól kell engedménnyel (tűzoltóság) 5m-t tartani). Utóbbi érdekes momentuma, hogy a telkünkön van egy kis 12nm kerti építmény ami akkor még állítólag nem volt engedélyköteles (kb. 20 éves), és mégis ők melléépíthettek 3m-re kb. 5 éve, mi meg le kell bontsuk (mondjuk a ház így belekap, de ha oldalirányban szélesebbek lehetnénk akkor nem érne odáig, és ha kevésbé hosszú az épület akkor kevesebb folyosóval meg egyéb holt térrel, kisebb lehetne annyival a ház hogy beleférjen a 30%-ba).
Szóval nem vagyunk egyszerű eset:)
Egyébkétn a "bontandó"-ként megjelölt építményt mennyire kell lebontanunk? Milyen megítélés alá esik, ha meghagyjuk a padlószintjét kvázi terasz jelleggel? (Bár nem tudom mitől terasz, mert nem kapcsolódna a házhoz csak mellé van téve a pinceszintnek és ajtó sincs arrafele, inkább építőanyaggal fedett földrész.) Belekötési pontként csak a zöldfelület-arányt látom, de azzal már abból is gond lehet (50%), ha a meredek kocsilejárót leburkoljuk... igaz az majd csak jövőre vagy még később lesz, most max. gyeprács.
A mi hozzájárulásunkat nem kérték (kellett volna?).
Apósom a haszonélvező(nem itt lakik), állítólag ő aláírt valamit (nem tudni mit).
Mikor kijött az értesítés, azt nem a mi címünkre küldték, hanem az apósom címére, apósom át is vette (az az állandó lakcímünk, az ő címe).
Mivel nem tudtunk az önkormányzat értesítéséről, így a fellebbezést is lekéstük.
Kérdésem:
-Van-e valami módom arra, hogy az építkezést leállítsam (módosíttassam)?
-Más engedélyezési szabályok vonatkoznak-e egy intézmény építésének az engedélyezésére, mint egy lakóházéra? Az idősotthon családi házas környezetben épül most.
-Van-e beleszólásom abba, hogy a szomszéd a mi telkünk felé nyit ablakfülkéket, és ezzel a személyes életterünket felettébb beláthatóvá teszi? Egy egész kertet nem tudok lesátorozni:(
Engem ebben az egészben az zavar, hogy míg egy családdal ki lehet alakítani olyan kapcsolatot, hogy a közelség ne zavarja a magánszférát, egy intézmény, az ő változó lakóival és a hatvan lakójával ezt nem teszi lehetővé:(
Akkor ha neked nem hiányzik az a 20 m2, azt kell elérni, hogy a kisajátításkor a forgalmi érték kétszeresét megkapd. Arra kell hivatkozni, hogy a kerékpár út nemhogy emelné ingatlanod értékét, hanem még csökkenti is. Továbbra is fennáll a telekalakítás kérdése, mert szerintem nem csökkenthetik a telkedet rendezési terv módosítása nélkül és ha rendezési tervet módosítanak ismét van jogod fellebbezni ellene.
Minden szavad arany:) Rengeteget segítettél, köszönöm!
Sajnos a rendezési tervben szerepel a következő rész:
"a Dera-patak menti kerékpár és turistaút tervezésére adott önkormányzati megbízás (1993.) alapján a tervezés befejeződött, de a patakmenti területek rendezése még fejeződött be, a tervezett sétány, kerékpárút és parkosítás a településtervbe is beépítendő."
Ezt nehéz lett volna a tavaly vásárolt telekkel megakadályozni... Mondjuk a patak végigvonul a városon, és az alsó része már tényleg szépen rendberakott (bár bicikliútról nem tudok), úgyhogy kérdés, hogy ez arra a részre vonatkozik-e ami mellettünk van. Ja és ez a doksi is 2002 decemberi... nem sietnek el semmit. Majd megpróbálok valamikor bemenni érdeklődni a részletekről, csak ahhoz szabin kell lennem.
Mindenesetre köszönöm a rengeteg információt! Ha valamivel meghálálhatom csak szólj!
Szerintem meg tudod vétózni a kisajátítást, ha az a te telked értékét nem növeli és más telkek megközelítéséhez nincs szükség az új útra. Ha jól tudom a kisajátításnál a forgalmi érték kétszeresét kell hogy fizessék az ingatlanért. De egy jó ügyvéddel lehet hogy bírósági úton megtorpedózható a dolog és az ügyvédi és bírói költséget is rá lehet verni az önkorira. Egyébként az új sétaút készítéséhez előbb egy rendezési tervet kell készítenie az önkormányzatnak, a szakhatóságokkal végigegyeztetve (ez nem olcsó terv!) Utána ki kell hírdetnie az önkorinak (újságban, hírdetőtáblán stb.) A kihírdetés után megtekintheted a terveket az önkorin és ha kifogásod van ellene, és azt jogszabályokkal is alá tudod támasztani, megvétózhatod a tervet. Ha a fellebbezésedet elutasítják úgy tudom ugyan úgy van jogorvoslati lehetőséged, mint építési engedély esetén, és a bíróságra is elmehetsz, ha a rendezési tervben foglaltak a jogaidat sértik. Ha nem emelkedik jogerőre a rendezési terv, nem készíthetnek sétányt! Helyedben nézegetném az önkormányzat hírdetőtábláját, mikor hírdetnek ki rendezési tervet.
Nagyon köszi, meg fogom nézni a többit is. A telkünk egyébként már most sem felel meg a jelenlegi telekalakítási határnak (550 nm minimum). Az értéknövekedés azért jelen esetben eléggé kétséges (van megközelítés több is a kelleténél, mellettünk gyalogút vezet a patak feletti kishídra, szívtunk is a tervezésnél az 5m oldalkert miatt és még kérésre se engedtek belőle). Inkább az is értékvesztés, hogy már egyetlen oldalról se lesz védettnek mondható kertrészünk, 3 oldalról lesz közlekedés, a szomszéd felé meg 2 m van csak azzal nem lehet mit kezdeni. Kerítéssel se megyünk sokra, mert a terepszint feletti max. magasság ugye meg van szabva, de a kishíd vagy 1 méterrel magasabban van, siman atlatni felette szinte a teljes telekre. Ha még a bicikliutat is ahhoz a szinthez emelik...
