Egy átlagos szobánál nem indokolt a dupla háló és a lépésállónál keményebb szigetelés. Ahol cserépkályha, kandalló kerül az aljzatra, ott szoktuk az alant említett megoldást készíteni.
Legfőképen, hogy ne keljen padloponozni, mert az + költség. Én mindenkor 8-as vashálót használok 15x15-ös kockákkal. Összetétel függ a kavics szemszerkezetétől kb 200-250 kg cement / m3. Ha nagy tömeggel terheled az aljzatot, alatta a szigetelésből kivághatsz 5x5-ös kockákat, amit betonozáskor teleöntesz, ezzel nem csak a szigetelést terheled.
a téma rosszul kiszilózott faablakokkal, azok áraival, beépítési minőségükkel indult.
Lásd be, hogy hülyén vette volna ki magát, ha a kristálycukorfinomítás, vagy éppen az adattárházakra alapuló Data Mining alkalmazási lehetőségeiből vettem volna példát.
Beszélgessünk off road motorozásról és - ígérem - ki nem ejtem a számon az ablak szót sem.
de most tenyleg: express arulasrol valtottal muanyag ablakra?
-
Igen.
Az, hogy adtunk el szofverlicenceket, másodlagos jelentőségű volt, igazából az egyedi fejlesztésből éltünk, vezetői információs rendszereket, tervező rendszereket és különböző célzott elmezéseket ( churn-elemzés, bizt. díjak kalkulációja, tarifálási rendszerek kialakítása) végeztünk.
A hozzáadott érték képezte a cég árbevételének a 98%-t, a maradék 2% származott a licencekből.
"Szóval lentről felfelé van zsalu anyag; 4. osztály; 3.osztály; 2. osztály; 1. osztály; kiváló áru, és asztalosminőségű áru, és ezen felül a csomómentes áru. Ezek az osztályok fatelepi fenyő fűrészárura vonatkoznak.
NEHOGY MEGKÉRDEZZÉTEK TŐLEM, HOGY KI TALÁLTA KI EZT A BAROMSÁGOT!!!"
Amikor 15-20 éve még paprikát szedtem pénzkeresetként és válogattuk, úgy emlékszem, hogy ott is mintha ilyesmi lett volna I, II, III osztály , görbe, színes (ez utóbbi kettő értéke szinte 0, bármilyen szépek is voltak), oa (osztályon aluli, pl asszem tripsznek hívták, ha megharapta a növényt vmi bogár, és egy pici púp maradt utána a paprikán, ez természetesen csak max esztétikai problémát jelentett, v volt egy barna borsószemnyi pötty a növényen), és még volt asszem az extra, és a szuperextra :)
Lehet. Nekem is nagyon fájt, amikor az Oracle Inc. a 10g nevű relációs adatbáziskezelőjébe integrálta a multidimenziós adatbáziskezelő Oracle Express Server-t, mert így ezért külön azért már nem kérhettünk el pénzt.
Neked, asztalosként a műa. ablakok fájnak, a cukrászoknak a Family Frost, a szatócsboltoknak a CORA, TESCO, stb.
Nem tudom megítélni, hogy mindig, mindenben jobb-e a hagyományos, mint az új, a fiatalabb technológia. majd eldől. Te (is) abból élsz, amiben hiszel, és én is. Hogy nem egyformán hiszünk??? Nabumm, ettől szép és változatos a világ.. :-)))
wartburger olvtárstól meg kérdezném - még egyszer, mert elnyelte az index -, hogy hol látott olyant, amit írt? Meg tanácsolnám neki, hogy olvasni is próbáljon meg, ne csak írni.. :-))
Köszi, legalább ezt is tudom. Hál' istennek, amennyit én fával dolgozom, ahhoz elég az Praktiker, meg a Zatik, ott meg kiválogathatom, ami nekem kell, aztán a kiírt ár alapján eldönthetem, hogy ér-e nekem annyit.
Mellesleg elkezdtem glettelni a pedálos autót, valamiért úgy érzem, most jön életem legnagyobb hobbiasztalos szopása. :-)
A faiparban, pontosabban a fatelepen az I.o. minőség az éppen a 3. v. 4, osztály fentről lefelé...
szép mi? :(
Szóval lentről felfelé van zsalu anyag; 4. osztály; 3.osztály; 2. osztály; 1. osztály; kiváló áru, és asztalosminőségű áru, és ezen felül a csomómentes áru. Ezek az osztályok fatelepi fenyő fűrészárura vonatkoznak.
NEHOGY MEGKÉRDEZZÉTEK TŐLEM, HOGY KI TALÁLTA KI EZT A BAROMSÁGOT!!!
Nemlétező asztalosipari ismereteim szerint a görcsmentes általában azt jelenti, hogy kieső görcs nincs benne. De első osztályú anyagnál ez úgyis alap. (Majd Erzsébeti olvtárs kijavít, ha hülyeséget beszélek.)
Nem akarok műanyagot! Teljesen ki vagyok békülve a csomóval is. :-) Csak az az egy úgy bántotta a szemem, túl nagy a kontraszt (majd csinálok róla képet), a többit észre se vettem, csak utólag a fényképeken. :-)
A görcs (nevezzük inkább csomónak...) az része a fának. Nem fahiba, hanem ugyanolyan része mint pl. az évgyűrű. Azonban, ha az asztalos aki elvállalta az azt állította, hogy csomómentes lesz az anyag, és nem az akkor az nem mondott igazat.. Természetesen asztalos hibának lehet mondani azt, hogy az adott 1 db csomó éppen szemmagasságban lett szerelve. Erre oda kellett volna figyelni.
Egyébként ha te teljesen csomómentest akarsz nézni akkor miért nem vettél műanyagot? Szerintem az a szép a fában, ha van benne csomó. Az adja meg az egyediségét, a saját "pofát". Sokan mennyi pénzt is fizetnek azért, hogy a Rolls-uk műszerfalán minél több csomó legyen a műszerfalon...:)
Az én szememet az bántja a képen, hogy a betétek, más néven a fillung(te táblának hívtad) száliránya vízszintes, és nem függőleges. Ez természetesen lehet egy koncepció eredménye is. A felületkezelés innen nézve okés, persze a helyszínen mást lát az ember...
Én nagyon nem szeretek más munkáját szapulni, sőt ha lehet ki szoktam térni az olyan kérések elől is ahol azt kérik, hogy véleményezzem más munkáját... De... Az a beszegezőléc kiszilózás a sarkokban az halál gagyi.
A két üvegező léc találkozásánál, ha pontos a gérvágás nem szoktak szilót benyomni a jó minőségű ablakoknál, ajtóknál. Nálad a pontatlan illesztést akarták ezzel eltüntetni.
Igazából benne van az anyag. Szép vastag táblából vannak a beltéri ajtók (42mm?), az ablakok anyaga is szép. Lenne, ha nem kapkodták volna el, vagy nemtudom mit csináltak... aztán a javítás annyiból megáll, hogy bekenjük szilóval... :-(
Tényleg, te asztalos vagy, igaz? Az szerinted teljesen korrekt, hogy a belső ajtók teli tábláiban (nemtudom hogy hívják) több helyen is van fekete görcs? Annak idején mintha valami görcsmentes dologról beszélt volna a faszi. Persze nem is zavarna, csak pl a fürdő ajtónál az egyetlen fekete görcs az pont szemmagasságban van középen. Miért nem tették azt a panelt alulra? (ehh, erről nincs kép csak a hátuljáról, de a másik oldalt csak a felső teli panelen levő fekete görcs látszik, a többi nem, vagy nem vettem észre).
Vagy itt a másik ajtó, most hogy nézem, ezen is vannak görcsök, de azért ez nem annyira feltünő.
Az üvegtáblák és az üvegező lécek között kívül-belül sziloplasztozásra van szükség, persze időjárást és napfényt tűrő nem gyenge minőségnek.
A sok jó minőségű faablakhoz volt eddig is szerencsém beépítések során, de azoknál a két üvegező léc találkozásánál nem kellett sziloplasztozni, mivel precíz volt a megmunkálásuk. Nem volt rajtuk "gányolás" semmi.
Most te azt modod, hogy az üvegtáblák, és az üvegezőlecek közötti rést nem kell szilopasszal kitölteni?
--
Ill.
IGEN, ezt mondom, semmi helye ott szilónak, hiszen ott a tömítési feladatokat ellátja az üvegezőlécbe fűzött gumitömítés. Ami - lássuk be - csonthülyén mutatna egy fa nyílászárónál...
Várj. "aki "munkája" után egy fa nyílászárót egyáltalán szilózni kell."
Most te azt modod, hogy az üvegtáblák, és az üvegezőlecek közötti rést nem kell szilopasszal kitölteni? ---
De, kell. Nem véletlenül írtam, hogy "munkája után".. tehát ezt a gyártáskor kell megtenni, nem a helyszínen. Ez - sarkítva - olyan, mintha én a beépítés helyszínén szabnám, le, próbálnám gérbe vágni a műa. ablakok üvegezőléceit.
Tudod valamiért a mai napig nem rendeznek focibajnokságot műanyaglabdával...:)
--
Mivel a frappáns visszavágások avatott mestere vagyok, engedtessék megjegyeznem, hogy a Te mostani életedet is eléggé megkeserítené, ha gőzgépekkel kéne dolgoznod és - mondjuk - telikerekes fakordén kéne kivigyed az elkészült munkáidat az ügyfelekhez, ahol amerikánerrek fúrnál lukat a falba a szerkezeteknek...
:-)))
Szóval a műszaki fejlődés jó és hasznos (?). De csak azért, mert 400 éve nem ismerték a villanyos áramot én hadd ne olvassak ólomnyomdában, pergamenre sajtolt napilapot, gyertyalángnál...
Várj. "aki "munkája" után egy fa nyílászárót egyáltalán szilózni kell."
Most te azt modod, hogy az üvegtáblák, és az üvegezőlecek közötti rést nem kell szilopasszal kitölteni? Addig okés, hogy nem kellett volna így szétkenni, illetve egyáltalán nem kellett volna kiszilopasztozás nélkül kiszállítani. De hogy ki se kellett volna szilózni? Műanyag ablaknál láttam olyan profilt aminél ilyen kis gumitömítés van, de ez van fánál is?
Illetve igen, olcsóbb lett volna műanyagból, persze. De azért van néhány alapvetés, nem 90-120-150-es ablakok, illetve fa (mert csak, és kész).
Szóval egyedi fa nyílászáróban nem annyira elszállt ár ez, bár az átlag itt olyan 10%-kal alacsonyabbra jött volna ki. És nem jött be az "ami drágább az jobb"-elv. :-(
"nagyjából a feléből kaphatott volna gondozásmentes, színes műa. ablakokat, amit 30 éven át egy évben egyszer kell lemosni langyos, szappanos vízzel. Természetesen sokak rühellik a műanyagot, és választják a fát, nincsen ezzel semmi baj."
Tudod valamiért a mai napig nem rendeznek focibajnokságot műanyaglabdával...:) Na kb ez a különbség a pvc és a fa közt. Természetesen a műanyagablak az vinni fogja a következő 10-20 évet az tuti. Utána mi lesz azt majd akkor megbeszéljük:) A horror ár elleni berzenkedésem nem ebben a konkrét esetben elkészített faipari hulladékról szólt, hanem úgy általában.
