Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Hirdetés----:a brikett fűtőértéke 23.1 MJ/Kg ......mert keményfa az alapanyaga.....több mint kétszerese a fűtőértéke a mint tűzifának.Hát persze ha a sajóparton frissen vágott nyárfához hasonlítja.Ez egy ilyen ország---miért nem lehet mindent a helyére tenni és kész.Nem mindenki tünteti fel a kéregtartamot a kiszerelésen és van amikor a hamut %-os értéke sem valós mivel sok mindent "összesöpörnek".
nezd, az teny, hogy a fa amit megveszel korantsem legszaraz, hacsak nem huje (vagy becsuletes) az elado (ha szaraz lenne, egy kicsit meglocsoljak). A nedves fa futoerteke valoban 10MJ/kg korul van. A brikettet nem lehet locsolni, mert egyreszt nem annyira nedvszivo, masreszt szetesne. De akkor nem azt kene mondani, hogy nagyobb a futoerteke, hanem azt, hogy kevesbe tudunk atverni vele. Viszont a nagyobb suruseg miatt telleg lehet, hogy jobban hasznosul a hoje, pl. hosszabb ideig, egyenletesen eg, igy jobb a hatasfok. (iden tobb ismerosom is brikettet vett, meglatjuk) Ugy nem sok ertelme van a dolognak, hogy hiaba keszul szemetbol megis joval dragabb, mint a fa.
Na ezt a kérdést már én is töbször feltettem más topicban és mindig csak bla-bla-bla meghogy a víztartalom más meg az EU-ban nincs jó minőségű fa stb. baromságok.Aztán a brikett fűtőértéke 23 MJ/Kg mig a tűzifáé csak 14 -----írkálnak mindent hátha valaki beveszi.Az elmaradt -igért képet este felteszem.
Ezekben a gepekben en azt latom, hogy nagyon durva anyag van bennuk.
sokszaz kilos lendkerekek, hatalmas ontvenyek. nezd meg azt a laposszijat ami hajtja. tuti megvan vagy 20kW ami atmegy rajta.
lentebb volt adat, mekkora erovel kell preselni egy 8cm atmeroju brikettet. valami 2 tonna? (lehet rosszul emlekszem). egy olyan gep, ami kibirja hogy 2masodpercenkent a 2tonna hol jobbra hol balra huzza, az nagyon nem piskota.
Gábor8 igen valami ilyesmire gondolok, de nem feltétlenül függőleges elrendezésűre. Az elve excenteres, de nem mint az excenter présé. Az excenteres kerekek hajtanának egy erős tengelyt, aminek a végén egy dugattyúfej van. Kalapáló mozgása révén tömöríti át az anyagot egy x hosszúságú csövön, majd az után egy ellentartó, de nem zárt cső formájú egységen halad a brikett.
Ezeken a videókon ilyen gépek vannak, egyiknél egy jó számítógépes grafika szemlélteti a működést. Érdemes megnézni:
Üdv nekedis Naox! Én egy pici tapasztalattal rendelkezem a brikett fűtéssel kapcsolatban! Bár ez nem a topik témája, de belefér bőven! Szóval! Én szalmabrikettel fűtök, már 2 éve és jelenleg nemcserélném semilyen elsőosztáju tüzifára!!!Nekem ebből Reggel 5 órától számitva , este lefekvésig 25kg-re van szükségem, amit 15 kg.nyi bármilyen fával keverek! A viz hőfoka a fűtésrendszerben 60-tlól 80 fokig van, ( de gyakran van a 80foknál) a lakásban pedig 23-24-25 fok meleg van! A lakásban 200 lapmétrnyi területett fűtök.Napnta 4-5 alkalommal kell teni a tűzre 3-4 óránként, de volt már rá eset hogy 6 órát is kibirt! Én nemértek fűtőértékek kiszámolássához, de két év tapasztalat után , merem állitani hogy , jóval kevesebb mennyiségü brikett (szalmabrikett) kell , mint tüzifa, ugyanolyan meleg előállitássához! A multévi fűtésszezont 107 / 25kg szalmabrikettet és durván 5cm3 fát fűtöttem el. A fa egyébként nemszükséges hozzá, csak nekem van, hát teszek hozzá . Ja , és még megjegyzem, hogy a fával sokat kell dolgozni , mig a kazánba kerül! Mellesleg nemegyedül! Remélem kitudod számolni a fent leirtakból a különbséget! Üdv . Zsozé
Udv Urak, tetszik a forum, valszeg mi is beszallunk egy gep epitesebe. De mindjart az elejen van egy nagy ketsegem: mindenhol azt irjak, hogy a brikett futoerteke magasabb, mint a fae (17-18MJ/kg). A legtobb elado azt allitja, hogy feleannyi kell belole, mint fabol. A tablazatok szerint a legszaraz fa futoerteke sem kisebb 16-18MJ/kg, ami nem is meglepo, hisz kemiailag ugyanarrol az anyagrol van szo. Letezik az, hogy a brikett egesi tulajdonsagai annyival jobbak, mint mongyuk a tolgyei, hogy a futes soran az ember tapasztalja ezt a nagy kulonbseget (tehat kozel azonos futoertek mellett is kevesebb kell belole)?
Ramboo817 az excenterprés mechanizmusára gondolsz? Akkor nem érdemes sok melót belefektetni, párszáz ezer forintért lehet találni 10-20 tonnásat és ha megoldod az adagolást, előszárítást, már nincs is sok tennivalód. Hátránya sztem, hogy a matricát (présfejet) adatok híján nehézkes méretezni, és a gép függőleges elrendezésű.
És mi a véleményetek egy áttétellel meghajtott, excenteres (excenter:körhagyó tárcsa; tengelyre nem a középpontjában rögzített tárcsa, amellyel a forgó mozgást oda-vissza haladó mozgássá alakítják ) megoldásról? Ha masszívan van összeállítva, erős anyagokból, akkor meg is van oldva a hidraulikánál gondot okozó automatizálás. Szerintem ezzel a megoldással működnek azok a gépek is amiket a 265-ös hozzászólásomban linkeltem be. Így megvalósítható a tetszőlegesen hosszú brikett. Szerintetek működhet? Eléggé tömöríthet??
A kép valahogy lemaradt az emailről is! Próbáld megint. A kérdéseidre a válasz! 1. A tömörités szerintem azért fontos, mert minnél több anyagot tudsz bejuttatni a dugattyu elé, annál hosszabb a brikett! Ugyanis , egy töltés egy brikett! A következő anyagtöltés nemáll össze a csőben lévő brikettel! Nekem az első brikettek csak 5 cm volt, amit kézzel raktam a dugattyu elé! Az előtömöritővel eleve több anyagot tudsz a dugattyu elé helyezni aminek mindaddig ott is kell maradni mig, a dugattyu alatta át nem halad! 2. A 73-as rajzomon a csiga mintahogy mondod , az előtömöritést végezné. 3. A munka henger , legalább 40-50cm útszakaszon kell hogy mozogjon. A beömlő nyillás végétől , a dugattyunak legalább 15 cm-ert be kell mennie. 4. Az olajpompám 1450fordulattal dolgozik. A további kérdéseidre, ha lesznek , akkor holnap válaszolok, mert megyek melóba! Addig is szevasz! Esetleg addig István 37 barátom is tud neked válaszolni, ha ideje lessz! ( Nagy Szaki !) Zsozé
Előre is elnézést kérek, ugyanis túl sokat kérdezek... De mindezt teszem azért, mert mihamarabb szeretném megépíteni a saját brikettálómat, ha sikerül mindent tisztáznom magamban, ehhez remélem itt segítséget találok. Amit cserébe fel tudok ajánlani, hogy az esetleges építés minden mozzanatát rögzítem, a költégvetést is közzé teszem.
Első kérdésem, hogy szerinted, szükséges mindenképpen az előtömörítés? Nem elég, ha csak a dugattyú elé hullik az anyag és az tömöríti, kb 1-1,5 m-es szakaszon a csőben? A Te rajzodon a 73-as hozzászólásodban az a csiga nem csak a szállításra szolgálna, hanem az előtömörítést is végezné?
Illetve ezekkel a hidraulika alkatrészekkel rendelkezem jelenleg: Véleméynetek szerint, melyik alkalmas, melyik kérdéses, és melyik roszz egy brikettáló berendezés elemeként??
Az útszelepet kézzel irányitom. Az adagolást egyenlőre csak egy tervrajzon oldottam meg amit a 73 hozzászólásomnál megtalálsz!Sajnos egyenlőre nincs időm a gép továbbépitésséhez ,mivel 2 munkahelyem is van, ami nagyon leköt+ a család! Ezért bátorkottam létre hozni ezt a topikot, mivel tudom , hogy sok embert foglalkoztat a dolog! És godoltam , kiinduló pontnak megfelel a gépem, amit valaki tovább fejleszt amig nincs rá időm, amiből később én is tovább jutok! csak hát egyenlőre István37 barátomon kivül még senki nemtett fel képet a saját gépéről! Na de remélem előbb utóbb lessz valakinek valami! Zsozé
Szevasz Ramboo817! Az előző hozzászólásomban a leirást csak azért tettem fel ( amit gondolom, már mindannyian láttatok), mert az csak egy útmutatás amiből, könnyen kilehet indulni, egy hidraulikus brikettálógép összeálitássához ! Én ebből , mint láthattad a topik elején lévő képeken, csak azt a részét állitottam elő, amiben a brikettálás tőrténik! Szóval, egyenlőre előtömörités nélkül! Ami szerintem nagyon fontos ahoz , hogy egy óra alatt elegendő mennyiségű brikettet álithassunk elő! A csigás présgép előnye a hidraulikussal szemben csak annyi, hogy gyorsabban és több mennyiségű brikettet lehet vele előállitani 1 óra alatt! De viszont hamarabb kopnak az alkatrészek( csiga, csapágyak)! A megfelelő csiga előállitása nehéz, vagy beszerzése drága! Ráadásul , több kell belőle a kopás végett! A hidraulikus brikettáló lassubb , de viszont könnyebb az előálitása könnyeb és nemannyira kopik ( használódik ell) az alkatrésze! + nefeledjük! MI, kik ezt a topikot böngészük csak egy egyszerű házilag előállitott brikettálógépet szeretnénk előállitani saját tüzelőanyagunk előálitássára! Üdv. Zsozé!
Zsozé1 ma megpróbáltam egy rajzot készíteni a képeid alapján. Ahogy néztem, neked sincs szükséged előtömörítésre, ugye? Tehát a tengelyed úgymozog, ahogy én szeretném, tehát gyorsan ki és be mozog és minden behúzásnál újabb adag forgácsot ad a rencerbe.
Amit nem értek, hogy Te az útszelepet kézzel, vagy automatikusan múködteted? Használsz végálláskapcsolókat?
Ja amúgy egy kósza ötlet az adagolásodhoz, ha esetleg még nem sikerült megoldani: Mivel az adagoló rendszered olyasmi lehet, mint a szőlődaráló beömlő nyílása, lehetne egy függőlegesen assú mozgású motorhoz csatlakoztatott "fúrót használni". Tehát ha meg is pakolod a nyílást és az esetleg eldugul, a fúró mozgásának hatására a forgács, illetve más adalék szemcséi újra szétesnek, pont a tengelyed járatába. Vagy ez nagy hülyeség szerinted?
A faipari melléktermékek hagyományos tüzelőberendezésben való eltüzeléséhez az egyik lehetőség az anyag tömörítése. Ezt a gyakorlatban brikettálásnak nevezik.
A BRIK50-150 gépcsalád száraz (8-15 % nedvességtartalmú) faforgácsból, fűrészporból állít elő 50-60 mm átmérőjű brikettet, kötőanyag hozzáadása nélkül.
A brikett nagy sűrűségű (1-1,3 g/cm3 ), melyet 800 bar-nál nagyobb nyomással lehet elérni. Ehhez 140-200 bar hidraulika nyomás szükséges.
A gép működési elvét az alábbi ábra szemlélteti:
A berendezés jellemzői:
- Igénytől függően 50-150 kg/óra teljesítményű gép gyártható
- Hidraulikus tápegység, fogaskeré, lapátos vagy korszerű axiáldugattyús szivattyúval, biztonsági nyomáshatárolóval, szelepekkel, jól szabályozható, nem túl zajos (64-71 dB)
- A brikettálás alacsony energiaigényű, a meghajtó főmotor 7-15 kW-os
- A berendezés üzembe helyezése, kezelése egyszerű
- A részegységek cseréjével a rendszer könnyen javítható
- Mikroprocesszoros automata vezérlés
- A működtetésnek nincs nagy felügyeletigénye
- A berendezés folyamatosan és szakaszosan is működtethető
Az a vonal amin én elindultam a tervezésben az egy teljesen más jellegű, részben, sőt leginkább hidraulikus alkatrészekből felépülő gépezet. A lényege, hogy csak egy munkahenger van, ez gyors, minteg kalapáló mozgást végez, azaz gyorsan ki-és be húzódik a "házába". Felülről súlyánál fogva adagolódik a forgács és a kalapáló mozgásnak köszönhetően a forgács folyamatosan préselődik át a csövön. Mellékelek linket, amin jobban érthető amit mondok.
Szerintetek melyik mellett milyen pro és kontra érvek hozhatóak fel??
http://bukrigeri.extra.hu/index.php?path=Gerg%F5/ Ez utóbbit le kell tölteni a honlapomról, kicsit nagy és a felvétel manuális úton készült a tévéről, de a hang és a kép tűhető, szóval akit jobban érdekel, szánja rá az időt. Remélem én is be tudok illeszkedni ebbe a remek fórumba!
Körülbelül Veletek egy időben kezdtem el foglalkozni a brikettáló géppel. Ez a csigás megoldás tényleg nagyon jó, és költségkímélőbbnek tűnik, mint bármelyik hidraulikus megoldás, mégis kérdéseim lennének hozzá. Mi asztalos hulladékot, por és forgácsot préselnénk , de nem tudom a csigás megoldással jó lehetne-e darálás nélkül. Illetve azt sem világos teljesen, hogy konkrétan mitől tömörül? Attól, hogy a csoga a körülötte lévő cső falához nyomja az anyagot? És attól, hogy a csiga végén az egész átpréselődik egy kisebb lyukon, mint a húsdarálónál? Na de a húsdarálóból sem rúdként jön ki a hús....
Sziasztok! Gratulálok a topichoz, nagyon örülök hogy mást is érdekel a táma. Nekem (és föleg édesapámnak) még tavasszal jött az ötlet, hogy a megmaradt szalmából csináljuk biobrikettet, de a drága gépek miatt tettünk le róla, most hála nektek újra lázban égünk. Amit én személy szerint megjegyeztem a bemutatókon, kiállításokon:
A legtöbb helyen a csigás gép terjedt el, ez a kedveltem, nem pedig a hidraulikus. A szalmát először szecskázni kell, hatásfok alapján a 1,5-3-5 mm közötti szemcseméret a legjobb. A gyári daráló így néz ki mint egy hordó, alul egy lemez, azon 2 kés+ a falon is 2. A kések úgy állnak, mint a műtrágyaszóló lapátai. Az alsó forgó lemez és a ház fala között kb 0,5 cm hely van, a forgó lemez alatt pedig egy axiálventillátor van. Amikor a kockabálát beteszik az aprítóba, a bálát megfogja a falon lévő kés (gondolom ezért nem forog) majd az alsó kések szaggatni kezdik a szalmát és kilökik oldalra, ahol csak akkor esik át, ha elég apró, majd alul a ventillátor tulajdonképpen kifújja a szecskát a puffertartályba. Innen egy jut a csigához, ami a préselést végzi. Szerintem házilag nehéz ilyen csigát készíteni, azt mondták hogy ez a gép gyenge pontja, teljesítménytől/anyagtól fuggően kopik, cserélgetni kell, de ne kérdezzétek milyen gyakran. A szecska szinte magától folyik a gépbe, de mivel a szecskázóból légnyomással jön a cucc, és a puffertartály zárt, szinte magától alulra folyik a csigához. A csiga háza nem kúpus és a vége fűtött! A brikett 2 tényezőnek köszönheti szilárdságát, egyrészt a nyomásnak, másrészt a hőnek. A hő hatására a szalmában a víz gőzzé válik és egyéb anyagok (már nem emlékszem mik) átalakulnak és természetes kötőanyagot képeznek. A brikett ezután egy 4 db-ból álló sinen csúsznak, a sinek feszítésével vagyis a brikettre nehezedő súllyal szabályozzák, hogy az milyen ellenállást gyakoroljon a gépben épp készülő brikettre, vagyis ezzel szabályozzák annak keménységét. Mi úgy kalkuláltunk, hogy óránkénti 50kg kapacitású gépet nem igazán éri meg üzemeltetni, a befektetett energia (motor, fűtőszál), valamint a mellette ácsorgást is beleszámítva, mindezt úgy hogy nekünk a szalma ingyen van. Viszont ha a gépet magunk csinálnánk, akár többet is, akkor még eladásra is tudnánk gyártani, alapanyag van bőven, csak nem tudunk egy tervrajzot sem szerezni.....úgyhogy hajrá sorstársak, rakjunk össze közösen egyet...:))))))
Végigolvastam a beszéllgetéseket és azon tűnődtem, hogy valóban megéri-e a gépet megcsinálni.
Pár kérdés merült fel bennem, remélem kapok rá választ.
A házi készítésű masinát ki és hogyan fűti? Miért is kell fűteni?
Sokat gondolkoztam a gép elkészítésén. LÁttam volt egy kompresszorból átalakított. Ezzelk kapcsolatban az lenne az észrevételem, hogy ha a motor lassan fordulna és nem ütné a dugattyút, akkor is szétesne? Tudna e akkora nyomást kifejteni egy ilyen megoldás amekkora kell?
