Most nagyon leegyszerűsítve mondom. (NE KÖSSETEK BELÉM)
Felejtsd el hogy három fázis, és váltóáram.
Egy adot pillanatot nézzünk meg.
Az egyik dróton bemegy a villanyórából +400 volt, a másikon kimegy a villanyórán keresztül. Utána bejön a villanyórán keresztül -400volt és kimegy a másik felén.
Ezt másodpercenként 50-szer váltakozva csinálja. (50Hz)
A villanyóra úgy van kialakítva, hogy ezeket a három fázis külömböző terhelésénél is arányosan méri.
xxxxxxxxxxxxx
Bármelyik két FÁZIS között mért feszültség 400 volt. Bármelyik FÁZIS és a NULLA VEZETÉK között mért feszültség 230 volt.
Ha egy háromfázisú motornál megcseréled bármelyik két fázist, akkor az ellenkező irányban forog.
Mivel a két fázis közé kötöd a 240 a teljesítmény szempontjából irreleváns (mert az a 0-hoz képest 240), csak az számít hogy a két fázis között mi a feszültség az az áramerősség.
Na, hogyha elektroműszerész vagy, mondd meg nekem a 40 W fénycsővilágítás (2 x 20 W sorbakötve 40 W-os fojtóval, fázisjavító kondenzátorral) miért vesz fel 275 mA áramot? Ez számításom szerint kb 60 W.
" Ööö... azt a 400 V-ot sosem fogja használni a "kockáspapíros" számításoknál, elvégre sosem két fázis közé köti a fogyasztóját a dógozó. (Hacsak nem az anyóst akarja elintézni a fürdőkádban. :-) ) "
De bizony!
A sütő-főző lapok pontosan így vannak (vagy igy is lehetnek) bekötve.
Minden egyes fogyasztónak alapból OHM-os terhelése van, egy adott idő pillanatban.
Ha villanymotor, akkor jön az induktív terhelés, kapacitív terhelés, fordulatszám, meddőáram stb.... Azonban ezeket is csak az összes feltételt egyszerre nézve egy adott időpillanatban lehet, és kell az OHM törvényére vonatkoztatni.
A 230 VOLT 50Hz váltóáram az EFFEKTÍV FESZÜLTSÉG-ről szól. Ami azt jelenti, hogy egy másodperc alatt 50-szer van gyök kettőször (1,41) 230 voltod (azaz 324VOLT) mind negatív, mind pozitív irányban.
Ha ezt egyenirányítod, akkor 324 VOLT egyenáramod lesz.
Akinek ez bonyolult az higyje el amit LACIVILL, vagy én mondok.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Megtekintett lap (+/-) Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. november 20. Pontosság megtekintett
Ugrás: navigáció, keresés
Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy fogyasztón (pl.elektromos vezetékszakaszon) átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. A törvényszerűséget Georg Simon Ohm német fizikus 1826-ban ismertette először.
A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramerősség a vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel egyenesen arányos, vagyis {U over I} = állandó
ahol az állandó az adott vezetékszakaszra jellemző elektromos ellenállás.
(A törvény nem csak vezetékszakaszra, hanem általában bármilyen villamos ellenállást tanúsító fogyasztóra érvényes: a fogyasztó ellenállása megegyezik a sarkai közt mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával.)
Az ellenállás egysége a {V over A} = Omega, neve ohm
A mérésekből (és egyszerű gondolatmenetből is) következik, hogy egy adott hengeres A keresztmetszetű, homogén anyagú fémes vezeték l hosszúságú szakaszának ellenállása egyenesen arányos a vezeték hosszával és fordítottan arányos a keresztmetszetével: R = {varrho} { l over A} ,
ahol
{varrho}: arányossági tényező a vezeték anyagára jellemző ún. fajlagos ellenállás
Ennek mérőszáma az egységnyi keresztmetszetű, egységnyi hosszúságú vezeték ellenállásának számértékével egyenlő. A fajlagos ellenállás SI-egysége az {1 Omega m^2} over m
ez azonban a gyakorlatban túl nagy érték, ezért helyette az 1 méter hosszú, 1 mm² keresztmetszetű vezeték ellenállását veszik alapul: {1 Omega mm^2} over m
A fajlagos ellenállás függ a hőmérséklettől is az alábbi összefüggés szerint: {varrho} = {varrho}_{20} (1 + {alpha,}_{20} Δ t)
ahol
{varrho}_{20}: a 20 °C-on mért fajlagos ellenállás {alpha,}_{20}: a 20 °C-on mért hőmérsékleti együttható Δ t = t – 20
Van egy szoba ami meszes felület igaz csak egyszer lett mésszel kenve szóval nem vastag réteg, átszeretnénk állni diszperziósra. Egyik ismerősöm azt mondta, kaparjam át a felületet,majd csiszoljam meg. Utána alapozzam egy 10% diszpis oldattal,majd gletteljem és azt utána finoman csiszoljam át, portalanítás és jöhet a festés. Kérdésem az lenne,hogy ez így jó? Illetve ez a 10% oldat jó? mert hallotam olyat is, hogy mélyalapozzam inkább,mert ez nem jó így. Kérném,hogy tényleg hoozáértő válaszoljon.
Jó, tehát akkor tudnunk kellene miféle nagy áramfelvételű berendezéseket akar telepíteni a kérdező. Nem mindegy, hogy egy kemencét vagy pedig valami bazi nagy villanymotorokat.
Szerintem túlbonyolítjátok az egészet. Aki annyit ért az "áramhoz", hogy P=U*I újdonság neki, arra nem nagyon kéne ennél többet ráborítani egyszerre, elvégre nem villanytan szigorlatra készül. Amire szüksége van, azt meg Péter atyuska tök jól összefoglalta.
legyszi akkor vilagosits mar fel, konkretan iskolaban sosem tanultam ezt:
ha beteszek egy 40 ohmos ellenallast ket fazis koze, akkor azon 10A fog ugye folyni. 10A fog folyni mindket fazisvezeton is.
akkor a villanyora egy ora alatt mekkora fogyasztast fog mutatni?
egyik iranybol nezve 4kW futi az ellenallast, muszaj 4kWh legyen.
masfelol nezve, a villanyora nem tudja, hogy a ket fazis koze tettem a cuccot, azt latja, hogy egyik fazison megy 10A, az 2400W, masikon is 10A, az is 2400W, szumma 4.8kWh
Ha hőhidas vagy, akkor a diszerpzitestől frankón fogsz penészedni foltokban. Hasznélj csak mészfestéket. Csiszold meg, ami most van, javítsd ki glettel, és mehet rá a mészfesték. Ugyanúgy tutod színezni, ugyanúgy tudod hengerelni.
Teljesítmény = 230 V * x A-per -- 230 * 32 = 7360 -- 7 kW
3 F megosztjuk a teljesítményt a fázisok között. Az ELMU 32 A össz igényig nem számol fel díjat a felett a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet alapján 3600 Ft/A
Ha neked 14 kW kell akkor 14000 / 230 = 60 A - 32 A = 28 A * 3600 = 100800 Ft kell megfizetni.
Ezen felül meg kell vizsgálni, hogy a csatlakozó vezetéked bírja e a 60 A ha nem akkor azt cserélni kell. Plusz ha nem önnáló, hanem társasházi ingatlan akkor a közös gerincvezetéket is cserélni szükséges lehet. Ez már verseny szféra az ár függ: - a vezeték árától - a bontás költségétől - a kiépítés költségétől
Ha jelenleg 1F mérőhely és ez 3F ra kell cserélni a mérőhely kialakítás költsége is megjelenik.
Ööö... azt a 400 V-ot sosem fogja használni a "kockáspapíros" számításoknál, elvégre sosem két fázis közé köti a fogyasztóját a dógozó. (Hacsak nem az anyóst akarja elintézni a fürdőkádban. :-) )
segítséget szeretnék kérni, sajnos nem vagyok nagy amper vadász(sem)
Egy helyiségbe (önnálló) 2-3 db berendezést szeretnék telepíteni amiknek nagy az áramfelvétele.És egydőben is szeretném használni őket. lehet őket 1 és 3 fázissal is telepíteni is.
Honnan tudom meg, hogy elbirja az a 1x32A amit az elmu ad, vagy kell a 3 fázis?
ha tudja valaki a képletket, illetve hogy lehet pontos számításokat végezni, előre is köszönöm.
illetve hogy mi pénz lehet e 3 fázis beköttetni, mert vmi sok összegre emléxem, de az elmü oldalán semmi sincs.
Én a saját házamat símán átfestettem diszperzióssal a mész tetejére, négy éve semmi baja. Persze a pergő meszet, és a laza vakolatot lekapartam. A mélyalapozót tudtommal a nagyon málós vakolathoz szokták alkalmazni.
Van egy szoba ami meszes felület igaz csak egyszer lett mésszel kenve szóval nem vastag réteg, átszeretnénk állni diszperziósra. Egyik ismerősöm azt mondta, kaparjam át a felületet,majd csiszoljam meg. Utána alapozzam egy 10% diszpis oldattal,majd gletteljem és azt utána finoman csiszoljam át, portalanítás és jöhet a festés. Kérdésem az lenne,hogy ez így jó? Illetve ez a 10% oldat jó? mert hallotam olyat is, hogy mélyalapozzam inkább,mert ez nem jó így.
