Egyébként a "klasszikus" európai, nagy szakállú, hegy alatt élő, kovács törpéknek mi az eredeti forrása, népmesék? Lehet, hogy marhaság, de még a német kerti törpék is olyanok, mint ha valamiféle ókori varázslók lennének a csúcsos (fríg?) kalapjukkal és vörös köpenyükkel. Arról nem is szólva, hogy gyakran meglehetősen illetlen pózokban vannak ábrázolva.
A Corvo szigetről a portugál beszámolók elmondják, hogy a szigetet lakatlanul találták. Viszont voltak jelek, hogy korábban már jártak ott mások, mint az a kőből faragatott nagy lovasszobor, ami később megsemmisült vagy 1749-ben találtak egy korsót, tele ókori pénzekkel.
Azokat a romokat, amikről írsz, majd valószínűleg megvizsgálják a portugál régészek (Ribeiro is bejeleölte térképén). Azok valami olyan építmények lehetnek, mint a kőkarámok, istállók is, tehát nem csak a pásztoroké, ha így értetted.
Corvo nagyon kicsi sziget, kb. a Húsvét-sziget harmincad része! Ezer embernél sosem tudott eltartani többet. Végtére is Odüsszeusz is csak egy papnőt talált a szigeten (éppenséggel neki lehettek szolgálói: ilyen "apróságokat" Homérosz hol említ, hol nem)
Hogy éltek, jártak Corvon a portugálok előtt is, azt a minap felfedezett cart-rutsok is bizonyíthatják. Jó lenne megtalálni annak a háznak is az alapjait, ahol a föníciai pénzeket megtalálták, ugyanis ez nem ott volt, ahol ma Vila do Corvo nevű falu is van. Egyébként éppen ez a falu akadályozza a régészeti kutatásokat, hiszen elég megnézni a sziget topográfiáját, hogy nyilvánvaló legyen: a falu helye az egyetlen olyan hely a szigeten, ahol érdemes településszerűen élni. Tehát bármilyen csoport élhetett itt korábban, biztosan ezen a lankás partszakaszon telepedett le. Magyarán bizonyosan vannak tőlük emlékek, de a falu alatt!
A véleményem, hogy a sziget be volt építve és nem a középkorban, hanem sokkal korábban, hiszen az érkező portugálok semmit sem találtak ugyebár állításuk szerint... Ami érdekes, hogy miért vannak az egykori erőd és házak romkövei szanaszét, ahogy a kontinenseken, amik háborúk, rombolás nyomai. Talán itt is zajlott az ókorban csata? Szerintem talán kabír építmények romjai. Pásztorok nem építkeznek óriási kövekből, és aztán nem rombolja le senki a kunyhójukat egy ilyen elhagyatott szigeten. Teljesen életszerűtlen, hogy pásztor kunyhók voltak. A kráterben egyébként nagyon szépen megfigyelhetők tumulusz jellegű dombok is, nagyonis lehet hogy mesterségesek... a kráter közepén levő romok egy egyenes vonal mentén haladnak, több kis szigeten át parttól partig, mintha valaha egy hatalmas kőépítmény lett volna a kráterben... (nekem úgy sejlik)... talán Calypso nem is barlangban lakott, hanem palotája volt itt..? ;)
Ja, akkor innen fújna a szél... Várkonyi amit írt a kabirokról, azt Lewis Spence könyveiből vette. Azok inkább Spence értelmezései. Ha csak annyit tudsz, amennyit Várkonyi, akkor nem sokat tudsz a kabirokról. Én egészen mást gondolok a kabirokról (Várkonyi eleve mint valami pigmeus kultuszt tárgyalta... volna). Semmilyen technikát nem kapcsolt hozzájuk.
Ilyen "meséket" ennyi ismerettel könnyen tudsz gyártani, elismerem. De igazán jó meséket úgy tudnál gyártani, ha behatóan ismernéd a témát, de akkor már lehet, nem lenne kedved hozzá.
Nézd, ha annyira erősködsz ezen, összeírhatok pár különös, szerintem nehezen érthető dolgot a kabir misztériumokkal és hagyományokkal kapcsolatban, ha ennyire szakértő vagy ebben is, hátha ki tudsz ebben is segíteni (talán nem beszélt róla Várkonyi). Mert rendszeresen csak nagy általánosságban tudsz terelni, hogy "ez hülyeség", "ez fantazmagória" és hasonlók...
Nem nézegettem én egy percet se a neten, mert egyáltalán nem érdekel a dolog, de kb. 45 éve hallottam már nagyon hasonló elgondolásokat személyesen Várkonyi Nándortól. Ám ha te a magadénak tartod, hát legyen!
Nem arról van szó, hogy kicsit jobban át kellene gondolnod, hanem hogy sokkal józanabb kritikát kellene tanúsítanod a magyarázataid és a forrásaid irányában. Mert ez ebben a formában távolról se tudomány. Egyáltalán nem azért mondom, mert annyira fantáziátlan kocka lennék. Gyártok én neked annyi mesét, amennyit csak akarsz. Sokkal eredetibbeket mint ezek a kabirok.
Te, néztem Ribero Corvo térképén közelebről is a helyet, amit írtál a kráterben:
Ribero beszámozta Corvo térképén a lehetséges archeológiai helyeket. Ha jól emlékszem, te a 6-osra gondoltál, amikor beraktad a képeket. Ribero szerint ott az állattartók (pásztorok, juhászok) menedékhelyei voltak (vagyis annak rommjai), de nyilván olyan célzattal említi ő is, amit érdemes lenne régészeti szempontból is jobban megvizsgálni.
Egyébként a térképet Nolanus már 2013-ban berakta itt egyszer:
Hagyd, ez így tök fölösleges. Éveken át foglalkoztam a kérdéssel, most hallgassak egy olyat, aki egy félórát nézegetett az ügyben a neten, "na, miről is lenne szó"... meghogy nekem jobban át kéne gondolni, meg ilyen és hasonló sanda jótanácsok.
Nem volt kitől átvenni ezeket, mert az évek során folyamatosan váltak világossá előttem.
Most mond, mi fantázia kell ahhoz, hogy huszadik epigonként előadj egy ilyen sejtetést a kabirokról?
Fantázia nem az efféle lerágott csontok újraszopogatásához kell, hanem valami eredeti új elgondoláshoz.
Mondjuk, ha azt mondtad volna, hogy a homo sapiens és az ő magaskultúrája tulajdonképpen csak az ősi apró termetű földlakó koboldok félresikerül kísérlete következtében uralta el a Bolygót. Ezek ugyanis az egymással vívott háborúik során egyre nagyobb termetű harcoló egyedeket tenyésztettek ki maguk közül, hogy végre valahogy legyőzhessék a hasonló biológiai hadviseléssel operáló ellenfeleiket. Igyekezetük utóbb oda vezetett, hogy góliát gladiátoraik lassanként átvették a hatalmat, s a végére már csak mutatóba maradt néhány példány, az eredeti kis méretű populációból. Akiket persze előszeretettel mutogattak a gladiátorok királyai maguk mellett, mint a hatalmuk ősi legitimációjának bizonyítékát. Az apró termetű őslakosság királyságai eredetileg egy kontinens nagyságú szárazulat szigettengerének különböző részeit birtokolták a mai Indiai-óceán és a Csendes-óceán határán, ami az évezredeken át tartó háborúságok folyamán lassanként süllyedt, így a megállíthatatlanul szűkülő élettér végletekig felkorbácsolta az egyre elkeseredettebb, s mindinkább elfajuló küzdelmet. Mindaddig, míg az ősi törpék civilizációja mellett már a földjeiknek is alig maradt hírmondója, így ma egyedüli emléküket az indonéziai Flores sziget eldugott barlangjaiba sodródott apró emberi csontokban találjuk.
Na most, ha van fantáziád, akkor naponta teremthetsz ilyen meséket. De ha arra vágysz, hogy a tudomány komolyan vegye valamelyiket, akkor sokkal-sokkal kritikusabban és józanabbul kell szelektálnod a találmányaid, az érveid és a forrásaid között.
Nem várom el, hogy megértsd, mit és miért írok. Végtére is olyan értelemben igazad van, hogy ezek elég megdöbbentő, bizarr dolgok az olyanok számára, akik kirekesztik a gondolkodásukból a fantáziát, a merész feltevéseket. De azt hiszem, hogy a "Rejtélyes dolgok" topic-ban ezt elő lehet adni.
Felőlelem lehet értetlenkedni, okoskodni, de sokan azonban értik mire gondolok, és sokan éppen azok közül, akiket te "józan ésszel megáldott emberek"-nek cicomázol. Ha mindig azzal foglalkoztam volna, mit gondolnak a hozzád hasonlók, akkor csak egy lennék közületek.
Láthatólag meg sem értetted, mire utalgattam a beírással, hisz amit írsz, amolyan satnya megoldásként: "mindig is születtek emberek ilyen rendellenességgel", épp nem az, vagyis ezt én is tudom, sőt valahogy még abban is benne van, amit írtam.
Ha ebben az irányban jobban nyomná a válladat az ismeretek súlya (pedig nem tartalak egy buta embernek), nem lennél ennyire elutasító, vagy legalábbis lennének kételyeid az őstörténelemmel v. az ókori történelemmel kapcsolatban. Jó neked, így könnyen vagy!
Még válasz befejezéseként a kétkedőknek ide teszem Joseph Conrad író véleményét: "Minél élesebben lát valaki, annál kevésbé kételkedik az abszurdumban."
Kissé technokrata "magyarázat": mi van ha a törpék egyfajta droid-utánzatok voltak. Most nem jut eszembe a szakkifejezések amit Daniken használ erre a filmjeiben(ill. a kultúrantropológia).
Azért volt az uralkodóknak törpéi, hogy utánozzák az ősi idegenek R2D2 egységeit. :)
Ha a történelemben itt is ott is előfordulnak törpékről szóló történetek, az nyilvánnem arra mutat, hogy mindig is születtek emberek ilyen rendellenességgel, hanem arra, hogy valamikor nagy hatalmú kabirok garázdálkodtak a földön.
És még te csodálkozol, ha kinevetnek?
Nem csupán a tudomány művelői, hanem az egyszerű mindennapi józan ésszel megáldott emberek is.
Honnan ered az uralkodók mellett a törpe tanácsadók ötlete?
A régi uralkodóházak többféle okokból tartottak törpéket: mókamesterek, táncosok vagy tanácsadók voltak a királyi udvarban. Számunkra a legutolsó a legérdekesebb. A középkorban a Borgiák, Mediciek, V. Károly, I. Ferenc vagy IV. Fülöp, aztán Angliában Mária majd Erzsébet királynék, mind nagyra tartotta a törpéket, udavaraikban becses helyük volt. Az ókori Róma fényűzéséhez hozzátartoztak a gazdag családok törpéi, ezek értékes árucikkek voltak. De ott voltak a császári udvarban, Néró, Domitianus, Tiberius vagy Caligula környezetében. Tiberius, Domitianus egy törpével beszélte meg a fontos államügyeket. Ismerték a szokást Indiában, az afrikai néger fejedelemségekben vagy Egyiptomban is. De attól, hogy kevés forrás maradt meg, valószínűsíthető, bizonyos jelekből, hogy hasonlóan meg volt ez az elképzelés és szokás a majáknál, etruszkoknál, keltáknál, föníciaiaknál vagy a babiloniaknál is.
Volt egy hasonló törpéje Tutanhamonnak is. Egyébként az utolsó törpéje éppen Nasszer elnöknek volt a 20. századi Egyiptomban. Az óbirodalmi királyok udvarában számos törpe töltött be magas funkciót az uralkodók mellett. Kheopsznak Puntból hoztak egy törpét. A legkülönösebb, hogy az egyiptomi civilizáció így bukkant fel, hogy már az I. dinasztia királyai mellett is ott voltak a törpék, nem csak mint szolgák, hanem mint magas rangú hivatalnokok, akiket rendszerint a királyuk közelébe temettek el. Gizában külön volt a törpék temetője (lásd fentebb a törpe Perniankhu szobrocskáját a IV. dinasztia idejéből). Kréta trónján a mitikus időkben Minosz ült, aki aranymaszkban ment a nép közé, s mellette a törpe tanácsadói, a kurészek álltak.
Próbáltam utána olvasni ezen furcsa szokásnak, sőt, ha jobban belegondolunk elég bizarr szokás volt. De a leírásokon kívül sehol senki nem foglalkozott a szokás vagy jelenség eredetével, magyarázatával (!) hogy egyáltalán, hogy vetődött fel ennek az ötlete? Hogy az egymástól különálló népek és korok, miért reagálhattak ennyire egyformán?
Ezek az udvari törpék egyike sem volt „különleges” értelmű. Mindössze az, hogy törpék voltak, ami egy születési rendellenesség (achondroplasia). De ettől még az értelmük, szellemi képességük nem múlta felül a normál testalkatú emberekét. És mégis, ilyen agytröszt szerepben tetszelegnek sok régi legendában, sőt a minapi történetekben is. Hiszen pld. a Trónok harca c. filmsorozatban is éppen egy törpe a királynő tanácsadója. Olyan ez, mintha az egész emberiség az ősmúltjából hordozna egy történetet, ami el van raktározódva a kollektív tudatalattinkba. Hisz nyilván nem a mi kis torz születésű liliputiaink után alakult ki az a szokás! És milyen régen! Valószínűleg már az első történeti királyságok felbukkanása idején. Valahol a prehisztorikum mocsarából cipelhettük ezt magunkkal, aminek a miértjét jó szándékúan elfeledtük, kimostuk emlékezetünkből.
Ezek a kapcsolatok, ha lehet így mondani lenyúlnak olyan mitikus lényekig, mint a koboldok, kabirok, korübantok, kurészek, vagy telkhinek. Tehát azokba az időkbe, mikor ezek a nagyhatalmú lények, a kabirok itt garázdálkodtak a földön.
Logisztikai szempontból talán a cumaei Szibilla ugyebár egyszerűbb, hiszen csak Nápolyig kell utazni (ott pedig "csak" le kell jutni a labirintus rendszerbe)... ;)
Az Azori-szigetek portugál telepesei előtti lakosságáról csak a legújabb időkben 2010-től kaptunk igazán híreket, olyan lelkes kotatók által, mint Rodriguez, Pimenta, Nuno Martins, Ribeiro, Anabela Joaquinito és mások.
Terceirán az utóbbi pár évben, mióta egyáltalán elkezdték a leleteteket kutatni, több megdöbbentő leletre derült fény. Pedig voltak már „előjelek”, hiszen a hagyomány beszélt egy rejtélyes lovas szoborról, amit az első telepesek itt találtak (akár Corvón). Ennek sorsa ismeretlen. Még a 80-as években találtak egy tálat az üledékben, ami a 11. században került oda, vagyis ettől csak régebben készülhetett.
Nuno Ribeiro portugál régész 2011-ben Monte Brasil félszigeten, a hegyoldalban két hypogeumot azonosított be valamint hozzá kapcsolódó sziklafaragványokat és vájatokat. A hypogeum temetkezési barlangok voltak a Mediterránumban, és az i.e. 9. sz. és az i.sz. 3. sz. közt használták. Ribeiro szerint ezek egykor egy karthágói Tanit templomhoz tartoztak, az i.e. 4. századból.
Azonosítottak római epigráfot és arab betűkre emlékeztető feliratokat. Különös sziklavájatokat és faragványokat. Angra Heroism egy magángyűjteményében van az a szobor talapzat, melynek feliratát Herbert Sauren fejtette meg: a dákok istenét dicsérik rajta!
Ribeiro barlangi rajzokat is talált a szigeten, melyeket a bronzkorba, több ezer évvel korábbra datált vissza. Találtak egy 4 méteres folyosót, ami egy 3 m átmérőjű, mára összeomlott, temetési kamrához vezet. Grota do Medo területén található egy sziklaképződmény, melyről Antonieta Costa kutató több jelentést adott. A több mint húsz sziklakőben itt mélyedések, bevágások, és tálszerű kivésések láthatók, hasonlóak, mint amelyek megtalálhatók az egész Atlanti-óceán megalitikus helyein, például Gotland szigeten. Costa egyébként Serra do Cume-ban is megalitikus építők nyomait találta.
Serretában egy ősi, egy méter magas kőfalra figyeltek fel. Terceirán amúgy is kis kőfalak vannak a mezőgazdasági területek határain vagy utak mentén, hasonlóak, mint az írországi Aran szigetén.
Rodriguez nemrég bemutatott Terceirán az Espigão hegy legmagasabb pontján egy írországi dolmen-sírokra nagyon hasonlító konstrukciót, amit a természet így nem hozhatott létre. És az sem magyarázható, hogy a portugál parasztok, minek emeltek volna egy dolment egy ilyen lehetetlen helyen? Portugáliában számos megalit-építmény található a prehisztorikus időkből, s portugálok ezeket sosem „utánozták”, ha lehet így mondani [A. F. Rodriguez: Megalithic Constructions Discovered in the Azores, Portugal. Archaeological Discovery, 3 (2015)] Lásd fentebb a terceirai dolment és mellette mutatom az írországi Brownes Hill megrogyott dolmen-sírját, melynek fedőköve több mint száztonnás!
Ezek kétségkívül „csak” hasonlóságok, jogosan várnánk kerámialeleteket, más feliratos dolgokat és korai csontvázleleteket. Ez utóbbi nehéz ügy, ugyanis a sziget esős éghajlata, nedves földje nem kedvez a csontmaradványoknak. Másrészt egyik helyen sem történtek eddig régészeti ásatások!
Viszont mindegyik kutató, kezdve Ribeiróval, elismert régészek, professzorok, s nem valamiféle helyi ki kocatudósok. Kik a jelentéseiket jó hírű régészeti szaklapokban adták közre. De eddig sem hivatalos engedélyek, sem anyagi támogatás nem született az ügyben.
A szétszórt leletek arra utalnak, hogy már legalább a bronzkorban, ha nem előbb, a megalitok népe eljutott ide (ahogy Pico-szigetére is, ahol hasonló romokra leltek). Ez igen rejtélyes, hiszen ez elég komoly hajózási tudást feltételez, s a középkor már semmit sem tudott ezekről a korai és ókori (karthágói, római) utazásokról, s a 15. században újból fel kellett ezeket fedezni...
*
A legnagyobb rejtély azonban csak ezután jön: ez pedig a cart-rutsok ügye. Charles Darwin 1836-ban szeptemberében hat napot töltött Terceirán. Két napot azzal töltött, hogy körbejárja a sziget keleti felét. Lásd fentebb az útvonalának térképét. Darwin átvágott Guilherme Moniz kalderáján is, és megcsodálta a kénes barlangok kigőzölgését, amit Odüsszeusz Kirké háza kéményfüstjének gondolt pár kilométerről.
Darwint meglepték, hogy a felszín megkövesedett lávájában keréknyomokat talált, némelyek 12 hüvelyknyire is belemélyedtek a kőtalajba. Hasonlókat találtak Pompeiben is, ami szintén meglepő volt, mert hasonlók nem voltak az akkori itáliai utakon. Terceira legnagyobb történetírója Francisco Ferreira Drummond 4 kötetben adta ki az 1800-as évek közepén a sziget történetét. Leírta, hogy helyi öregeknél és a sziget településeinek levéltáraiban feltúrta az anyagot ezekről a keréknyomokról, de csak az derült ki, hogy ezeket mindig is ismerték, nem tudtak olyan portugál tevékenységről, ami ezeket létrehozta volna. Végül arra jutott, hogy volt egy népesség a portugálok előtt, akik hátrahagyták a keréknyomokat.
Csak a legújabb időkben, 2014-17 közt takarították le 300 méteren ezekről a rárakódott földréteget. Lásd fentebb a 2. és 3. képet, ami a terceirai cart-rutsokról készült. Nuno Ribeiro és Felix Rodriguez vizsgálatai szerint ezek nem keletkezhettek semmilyen portugál tevékenységből (lásd fentebb Rodriguezt, amit az egyik cart-rutsot vizsgálja), ráadásul ugyanolyan réginek tűnnek, mint a máltaiak, azaz kár még a föníciaiakat is emlegetni. A vonalak mélysége a 3-40 cm között változik, a nyomtáv nagyjából 1,1 és 1,4 méter közötti a vonalak közt. A hegyekben itt cédrusok nőttek, de nem olyan mennyiségben, hogy évszázadokon át azt elszállítsák a déli kikötőbe. Erről nem is szólnak a krónikát. Az egyik portugál régész szerint a helyi ökrös szekerek nyomai, de ez csak egy olyan elterelés volt, ami a köznek szólt, és tudatlanságból is fakadt. Ribeiro megvizsgálta a keréknyomokat, s kimutatta, hogy a helyiek két ökrös szekeret használtak régóta, de itt csak egy fért volna el. Ráadásul a párhuzamos nyomtávok távolsága sem mindig egyezett ugyanazon a vonalon. Márpedig nincs olyan szekér, aminek a tengelye itt-ott megnyúlik! Öntözésre sem használhatták ezeket: egyrészt nincs értelme, mert elég eső van, másrészt, minek lennének párban?
A döbbenet csak ezután jött, ugyanis Ribeiróék úgy találták a megtisztított részeken, hogy a fővonalakhoz több mellékvonal csatlakozott, de ezek mind tele vannak vulkáni hamuval. Csakhogy a portugál betelepülés óta csak 1761-ben volt egy vulkanikus tevékenység a szigeten, az is messzebb és nem olyan jellegű, ami vulkáni hamut hozott volna. A geológusok szerint a Pico Alto vulkanikus komplexuma a kaldera mellett, amin végigmennek a keréknyomok, több vulkánkitörés volt i.e. 9000 és i.e. 1000 közti időszakban. Ribeiro szerint az i.e. 1000-es dátum megadja a legkésőbbi idejét, mikor a keréknyomok keletkezhettek, de ez lehetett úgyszólván sokkal előbb is!
A keréknyomokat a helyiek Passagem das Bestasnak nevezik (mint Drummond is írja), azaz Fenevadak vagy Vadállatok Átkelőhelyének, vagy Vonulásának. Drummond is úgy vélte az elnevezés a szigetet lakó korábbi népesség adhatta át a betelepülő portugál telepeseknek a 15. században. Már az elnevezés is különös, hiszen vadállatok itt sem a felfedezés idején, sem azóta nem éltek!
*
De mit is írt Homérosz Kirké szigetéről?
„láttam a szélesutú földről füstöt kanyarogni,
Kirké termeiből, erdő, sürü tölgyesen által”
A talajba vágódott keréknyomok éppen Guilherme Moniz kalderájának gyűrűjén belül haladnak, köröznek, ágakra szakadnak. Túrázni is lehet erre, pedig jó részük még fel sem tárt. Mint megállapítottuk, ezen a gyűrűn belül volt Kirké háza/szentélye. Homérosz azonban nem csak Furnas do Enxofre kénes barlangjairól emlékezett meg, hanem a cart-rutsról is! Mikor ezt írta: „szélesutú föld”, nyilván erre gondolt. A szöveget érdemes lenne elemezni, hiszen Homérosz egyiptomi forrást is használt, s a görög szöveg(ek) fordítási változatait is érdemes lenne összevetni, mert bizonyos vagyok, hogy azok, minél mélyebbre ásunk, annál inkább a rejtélyes keréknyomokról szólnak Kirké háza közelében. Megrajzoltam Odüsszeusz feltételezett útvonalát a szigeten: lásd fentebb, amin jól látszik, hogy értek erre a helyre.
Kirkét nevezték a Vadállatok Úrnőjének is, ugyanakkor a cart-rutsokat, melyek a házától és háza körül vezettek, a Vadállatok Vonulásának nevezték, ki tudja milyen régtől fogva. Lásd fentebb az egyik képet, amint Kirké valamiféle úton halad vadállatok gyűrűjében.
Milyen vadállatokat tarthattak a kaldera gyűrűjén belül? Ezek idehozott fenevadak voltak? Afféle misztérium kellékállatok? Ha végre beindulnak az ásatások, találnak majd oroszlán, medve vagy farkas csontokat? Várható ilyesmi vagy más lehet a rejtély kulcsa?
Mellesleg, ha Odüsszeuszék itt találták a keréknyomokat, úgy azok i.e. 3200-tól is régebbiek. Úgy néz ki, hogy Kirké háza a kaldera nyugati vagy még inkább az északnyugati részén álhatott valahol. Hogy kik vagy mi és mikor rombolta le, nem tudni. Talán a föníciaiak tették, vallási okokból, s meglehet épp ezért érkeztek a baljóslatú szigetre?
Én nem tudok köztük összefüggésről, már a földrajzi helyek eltérő volta miatt sem. Ha a lényükre, varázshatalmukra, stb. gondolsz, úgy valóban vannak köztük hasonlóságok, de két alak nem volt ugyanaz. Kirké beavató is és nem aföld mélyén él.
Oroszlánok, oroszlánmaszkos emberek, oroszlánfejű istenek, Kirké háza körül őgyelgő vadállatok eszünkbe juttathatják az oroszlán misztérium-szerepét a régi világban. Kirké háza mellett egyfelől őrök, másrészt a beavatás kellékei.
Az egyiptomi Héliopuliszban a naptemplom udvarán szelídített oroszlánokat tartottak. Az oroszlánok közti átmenés egy beavatási próba volt a hierophantáknál. Ez az értelme Dániel próféta oroszlánok közé történő föld alatti barlangba való zárásának is (lásd fentebb a 3. képet). Dzsedi varázsló, hogy bizonyítsa alkalmasságát, Kheopsz előtt egy oroszlánt szelídített meg igézőszavakkal. Baalbekben Gennaioszt (Genneas), oroszlánképében imádták Zeusz Heliopolitanus templomában.
Az ókorban az afrikai Atlasz-hegységben élt oroszlán, medve és leopárd is, de az Ibér-félszigeten is élt medve, oroszlán vagy farkas is. Az egyik Kanári-szigeten, Tenerifán, San Miguelnél guancs múmiákat találtak, mellettük oroszlánbőröket, pedig oroszlán sosem élt a szigeteken.
Terceirát hivatalon Vicente de Lagos 1445-ben fedezte fel, és a betelepítése 1450-ben kezdődött portugál, majd flamand telepesekkel. Az első település éppen Quatro Ribeiras volt a szigeten, az ugyanezen nevű öböl mellett (ahol Odüsszeusz is partot ért).
Mindenesetre valami nagyon rejtélyes hely volt a Guilherme Moniz kalderájának gyűrűjén belül azokban a nagyon ősi időkben. Lásd a lentebbi térképen is, a sziget közepe táján.
Igazából csak az egyik Azori-szigetről szeretnék beszélni, ahol az utóbbi 2-6 évben több jelentős felfedezés történt.
Több dologról írtam Kirké szigete kapcsán, ami Terceira szigete. Odüsszeusz a laisztrügónoktól, tehát messzi északról érkezik ide hajójával, átszelve az Ókeánosz folyamát.
Feltehetőleg a sziget északi oldalának közepe táján lévő Quatro Ribeiras-öbölbe hajóznak be (lásd a fentebbi képeket). Az öböl nagy része magas, ijesztő partfal, de van hely kikötésre is. A meredek partfalra valakik, talán a karthágóiak, i.e. 200 körül egy nagy feliratot helyeztek el, mert föníciai jelekkel volt írva. Ez egy figyelmeztetés volt, de csak pár betű maradt belőle, melynek értelme ez lehetett: „ne köss ki, látlak, ez egy tabu sziget”. Mit tudtak a föníciaiak a szigetről, amit mi nem???
Hiszen ki a fene jött Terceirára északról? Ez majd a legészakibb Azori-sziget, csak Graziosa van tőle északabbra. Európából a hajósok értelemszerűen a keleti oldalán érik el először a szigetet és ott van a déli oldal nagy természetes kikötője Angra do Heroísmónál, ha a többi Azori-sziget felől jönnének. Viszont Odüsszeuszék északról érkeztek és egy évig maradtak a szigeten!
*
Odüsszeusz a hajójától nem messze felmászik egy parti szirtre, s onnan „rőt füstöt” lát gomolyogni valahol a szigete közepe felé. A füst a régi hajósok szemében mindig emberi tevékenységet jelzett. Odüsszeuszék is, ha közeledtek egy parthoz, rendszerint ezt kémlelték. Ez a természeti tünemény ma is meg van: Furnas do Enxofre nevű hely kénes barlangjaiból, vöröses füstfelhők szállnak fel, s a talaj is már rozsdavörös színű. Ez ma turista látványosság. A Quatro Ribeiras-öböltől mintegy öt kilométernyire délnek. Linschoten 1592-ben Terceiráról rajzolt madártávlati képén is látjuk a két nagy füstoszlopot.
*
Odüsszeusz elküldi 23 társát, hogy menjenek el a füst irányában, mert ott kell lennie Kirké házának. Azok el is mennek, s meg is találják. A boszorkány Kirké nagy kőházban lakik, melynek termei vannak. Az oszlopos bejárata, nagy szárnyas ajtó. A házat négy szolgálója tartja rendben. De legalább annyira szentély, mint „ház”, Perszephoné temploma. A sziget közepe táján, „tölgyesek” közt van ez a hely. Kirké neve valószínűleg egy olyan igéből származik, ami a körök védelmezőjét vagy gyűrű körült jelent. Furnas do Enxofre barlangjait dél felől a Guilherme Moniz ősi vulkánjának 3-4 km átmérőjű kalderája határolja. A kaldera hatszáz méteres és ovális gyűrűt formál, és nagyjából a sziget közepe táján is van. Nem lehet, hogy ennek a „gyűrűnek” volt az űrnője Kirké?
Lásd fentebb a térképen is hol helyezkedik el a kaldera, s mellette egy kép a kaldera egy erdős részéről, ami ma is még vadregényes. A harmadik képen egy római falifreskó az i.e. 1. sz-ból, amin Kirké háza látható. A 4. képen szintén Kirké igencsak monumentális háza, ahogy annak idején Wilhelm Schubert van Ehrenberg 1667-ben elképzelte.
*
Mikor Odüsszeusz társai közeledtek a házhoz, az azt körülvevő erdőben és a ház előtt, vadállatokkal: farkasokkal és oroszlánokkal találták szemben magukat, de ezek nagyon szelídek voltak az emberekkel. Csakhogy jelenleg úgy tudjuk, hogy sem Terceirán, sem az Azori-szigeteken nem éltek oroszlánok és farkasok!
Homérosz tévedése lenne? Vagy mégis éltek a szigeten ilyen vadállatok? Vagy ez csupán egy allegória, hiszen Homérosz utal arra, hogy ezek a fenevadak eredetileg emberek, kiket Kirké varázsolt állatokká? Talán csak oroszlán- és farkasbőrt magára húzó őrökről lenne szó? Melyik a jó magyarázat?
Gyakorlatilag csak nemrég, 2017. novemberében írta meg egy helyi újság, hogy Corvón is találhatók cart-ruts, azaz rejtélyes keréknyomok. Ott még népesség sem lehetetett, akik valami rendszeres szállítgatást végeztek, hiszen a történeti időkben Corvo népessége 400-900 fő között mozgott. Csak egy apró falu van rajta ma is.
Amikor ide írogattam Odüsszeusz bolyongásait, főleg az Azori-szigeteken 2009-ben, még alig volt adat ezen szigetek portugál előtti lakosairól. A portugálok a szigeteket a 15. században kezdték betelepíteni. Egészen a 21. századig az volt portugál történészek közfelfogása, hogy a szigetek lakatlanok voltak előttük, az esetleges réginek tűnő emlékek vagy hamisítványok vagy később kerültek oda.
Mások pedig nem nagyon kutathattak ott, de 2010 után néhány „renegát” portugál régész és kutató azonban megtörte a csendet és számos tanulmány, cikk jelent meg tőlük a szigeteken található különös emlékekről. Több portugál régész természetesen ellenzi ezen próbálkozásokat (nyilván ebbe belejátszik a nemzeti érzelem is), pedig még csak megkapargatták a felszínt.
Szinte mindegyik szigeten találtak valami érdekeset. Úgy néz ki több szigeten is lehetett valamiféle csekély népesség (Terceirán vagy Sao Miguelen), kiket a betelepülő portugál földművesek magukba olvasztottak, de sok szavukat átvették ill. több helynév is tőlük származhat. Ezek a korai lakók természetesen rendkívül rejtélyesek, kik lehettek?
Régóta azt gondolom, ezek a szigetek ismertek voltak már a prehisztorikus időkben, de mint szent szigetekként funkcionáltak. A szigeteken lévő kis számú népesség is csak a misztériumokat szolgálta. A görögök szerint a szigeteket Perszephonénak szentelték. Járhattak itt a korai egyiptomi hajósok, majd a föníciaiak és karthágóiak, s ez utóbbiak jelenlétére egyre több jel mutat. Úgy látszik, ők tudtak valamit a hely jellegéről, mert a szigeteket sem mint támaszpont, sem mint kereskedelmi bázis, nem használták. A kora középkorban bizonyos misztikus szekták és társaságok is eljöhettek ide, de semmit nem tudni arról mi késztette őket erre. Az ókori anyag ugyanis teljesen elveszett és a portugál telepesek a 15-17. században mindent meg is tettek, hogy eltűnjön bármiféle nyom (ha nem is nevezném szándékosságnak), ami amúgy is velejárója egy foglalásnak. Hiszen ha egy kis szigeten népesség jelent meg a középkorban, úgy első körben rendszerint felhasznált minden korábbi épületmaradványt, amit ott találtak. Itt pedig ez nagyon csekély számú lehetett, ahogy a szigetlakók száma is, azaz meg sem közelítette a Kanári-szigetek guancsaiét...
Ez nyilván nem egy nimfaion, csak a folyó vizek és barlang miatt a 17-18. században egyszerűen nem is tudtak másra gondolni a műértők. Azóta viszont nem is foglalkoztak vele. Csak a hermetikus-alkimista képekkel való összehasonlítás adta meg a választ, hogy ez a Bölcsesség Hegye vagy Adeptusok Hegye, melyek pedig egészen más források alapján rajzolódtak. Egy nimfaioban mit keresne egy athanor vagy a kis ház falán lévő alkimista eszközök (a fura oszlopról már nem is beszélve)?
Itáliában már a reneszánsz idején óriási érdeklődés alakult ki az ókori műemlékek iránt. Kezdetleges feltárások is folytak. A művészek sok esetben igyekeztek ókori elődeik műveit másolni. Gazdag emberek (mint Barberini család is) ókori műkincsek nagy gyűjteményét halmozták fel palotáikban. De nem csak eziránt. Addig gyakorlatilag a keresztény szerzeteseken kívül alig érdekelt valakit az ókori szerzők munkái. A 15-16. században megkezdődött ezek kinyomtatása. A latinra fordítással is sok gond volt, mert ekkorra már alig volt olyan ember Itáliában, aki le tudta volna fordítani az ókori görög szövegeket. Ezt újra meg kellett tanulni. Azzal hogy Itáliában rengeteg ókori munkát kinyomtattak akkoriban, bizonyosan nagyon sok, néha egypéldányos kézirat menekült meg az enyészettől.
Az "Eltanin antenna" inkább egy érdekesség, arról több adat nincs is ezen a fotón kívül, s az valóban hasonlít egy virágra, de vannak különbségek is. Úgy hogy ez a "passz" kategória...
Ahogy Platón leírja Atlantisz székhelyét az ősdomb körüli föld- és vízgyűrűkkel, már önmagában ilyen lagunás szerkezetre utal. Ha Atlantisz nagy része ilyen lagunákon élt volna, úgy előtte a szárazföldön kellett volna élniük (ha csak nem valami fejlett bevándorlókról lenne szó, de honnan jöttek volna?), s ott egyszerűen olyan nyomok nincsenek, hogy nagyszámú lakosság élt volna (tehát az Azórokon), mert ilyen építéséhez az kellett. A cölöpök miatt letarolták volna az erdőket. De valóban azon a tájon a leglehetségesebb elhelyezni Atlantiszt, ahol az Azori szigetek is vannak ill. attól keletre.
Atlantisz nagyobb része persze sziget volt, aminek méretét a 40 ezer és 500 ezer négyzetkilométer közt feltételezik a különböző szerzők (v.leg a 100 ezer alatti kellett legyen). A mediterrán népek számára, mint a föníciai, etruszk, görög vagy egyiptomi, egy ilyen méretű sziget is hatalmas volt, hiszen a Földközi-tenger legnagyobb szigete Szicília, a maga 25,6 ezer négyzetkilométerével. De mindenképpen elég volt a területe, hogy egy sajátságos kultúra kivirágozzon rajta, mint ahogy az Máltán, Krétán, Szardínián, vagy a Húsvét-szigeten ez meg is történt.
Én ilyen elsüllyedésben-összeomlásban nem látok semmi különlegeset. Britannia vagy 8000-10.000 éve kétszer akkora volt mint ma.
Ennek a képnek a puszta létezése is talányos, és időről-időre eszembe jut mióta először láttam itt a fórumon sok évvel ezelőtt. Ha valóban csak egy fürdő, illetve nimfaion, akkor miért ábrázolták a rómaiak (esetleg a görög mester) romosan? Tudtommal egészen a romantikáig ez nem volt jellemző, az ókori vagy a középkori embert a történelem se nagyon érdekelte, pláne nem a romok, azokat egyszerűen felhasználták mondjuk várnak vagy istállónak. A másik, hogy nem szép, sem a táj sem pedig az épületek. Azt még talán el tudnám képzelni, hogy mondjuk a megrendelő rómainak valahol megtetszett egy rom és megfesttette, de egy ilyen kívülállónak jellegtelen kecske lakta szigetet? Adná magát, hogy esetleg tagja volt valamiféle nimfa kultusznak, viszont ez esetben sem ábrázolták volna elhagyatottnak, romosnak. Te nyilván sokszor "lefuttattad" már ezt fejben, de azt hiszem nem árt, ha az ember újra és újra átgondolja, hisz igazi rejtélyről van szó.
Az Eltanin antenna érdekes, azt írják, hogy egy szivacsféle, nekem nem tűnik annak (és nem tudom miért nem fotóztak akkor többet belőle), bár a kép tényleg nem túl jó minőségű. Mindenesetre a Horn-fokon és a veszélyes sarki vizeken történő navigációhoz optimális helyen lenne...
Nézve az eláradt Velencét, támadt egy gondolatom. Nem lehetséges, hogy Atlantisz részben mesterséges sziget volt? Ha az Azori-szigetek környéke korábban lagúnás, sekélyebb tenger volt (persze több és nagyobb szigetekkel), akkor kedvező tájolással és hullámtörőkkel szerintem nem volt lehetetlen beépíteni vagy áthidalni egyes részeket, még az Atlanti-óceánon sem. Ha a civilizáció évezredekig fennállt, akkor a szárazföldi területeit akár viszonylag jelentősen megnövelhette (ahogyan pl. Hollandia is csinálta kicsiben). Ez esetben jelentős pusztuláshoz nem lett volna szükség akkora kataklizmára, illetve süllyedésre.
A kanári-szigeteki Lanzarotén pár éve több helyen is találtak cart-rutsokat, keréknyomokat. Ezek másfelé is felbukkantak. Pompeiben egyértelműen kocsik hagyták, Máltán is valami kordéra vagy szekérre gyanakszanak sokan.
Ez azért is érdekes, mert az első spanyolok, akik a Kanári-szigetekre érkeztek, feljegyezték, hogy a guancsok sem a kereket, sem a kocsit nem ismerték.
Gondolom már az eredeti kép másolói a 17. században is alig tudták kivenni az oszlopon lévő alakot. Általában azt írják, hogy egy pásztorgyerek lehet, a kecskéké.
Úgy, ahogy te, én nem hasonlítgattam össze, de érdekes. Ha látsz még további összefüggéseket, azt feltétlen írd meg vagy ha ezzel kapcsolatban rájössz még valamire.
A ház tetején lévő oszlopból kiálló rudak némileg emlékeztetnének az ún. Eltanin antennára, de az arról készült felvétel túl gyenge ahhoz, hogy komolyabban számításba vegyük, ráadásul épp a kép minősége miatt, lehet természetes eredetű valami.
Az Eltanin hajó fotózta le 3900 m mélyen a Horn-foktól nyugatra 1964-ben. A tenger fenéken állt:
