A felülről gyújtás nem kivitelezhető mert nem férek hozzá, vagy csak nagyon kevés fa fér be. Akkor marad az elől begyújtás, állított fákkal. Így elég sok befér.
Csak egy ajtóm van, így közvetlenül a tűztér aljánál tudok adni levegőt neki. Úgy szoktam hogy amíg nagyon ég addig csak a belső háromlyukas parázsfogó van csukva, a külső, levegőszabályzós ajtó zárja nincs bekattintva, csak ráhajtva. Amikor nagyjából leégett akkor szoktam becsukni az ajtót, maximumra nyitott fojtással. Kevés levegőt tutira nem kap, lehet hogy sokat is.
"..a kályha csonkjánál majd vörösen izzott a cső.."
Hm, hm ha kandalló akkor kell lenni benne egy hőterelő lemeznek, ami akadályozza hogy beizzon a füstcső...de ha nincs akkor a huzat szabályzóval lehet állítani az égésen.Vörösen izzó füstcsöveket csak kályháknál tapasztaltam.
Én az ilyet valahogy úgy kezelném, hogy meghagynám az eredeti csövet, és mellé párhuzamosan bekötném a hődobot. Az eredeti csőbe meg tennék egy pillangószelepet, amit zárnék, mikor már meleg a kémény. Az egész konstrukció attól függ, milyenek a huzat és az égetési viszonyok. Akár még nagyobb hőelvonó rendszert is rá lehet tenni egy ilyen hődobnál a kályhára, amikor már dübörög a tűz, de a begyújtásnál egy őszi napon már egy kisebb hődob is sok lehet.
A fixen beépített egyutas füstjárat bár ez a szokásos megoldás nem követi sem az égés során sem az időjárás függvényében változó huzatviszonyokat, vagyis hol túl sok hőt ereszt el, hol visszafüstölést eredményez vagy az égés felfutását akadályozza. Ha van rá lehetőség kell egy rövidebb füstút és egy hosszabb indokolt teljesítményű hőelvonós.
A megtakarítás a körülményektől függ. Akár 10% fölött is lehet, ha a jelenlegi hasznosulatlan füstgázhőmérséklet (ami a fűtött tér határán hagyja el a kéményt) igen magas, de a kályha után rögtön tapasztalt értékből erre nehéz következtetni.
A kályhám egy kis teljesítményű úgy 5 -6 kW kandalló rendszerű. Eddig kb. 35 begyújtás volt. A minap észleltem , hogy a kályha csonkjánál majd vörösen izzott a cső. Gondoltam egy hődob jó lenne.
Jelenleg a füst útja Kályha feső csonk úgy 90 cm magasan, 1 m -es függőleges füstcső, majd egy könyök és egy 20 cm -es toldással a kéménybe. tehát úgy 2,5 m a füst útja akéményig. Ha veszek hődobot azt a kályhára vagy a cső felső végére tegyem ? Vagy szabom a csöveket vagy új stucnis nyílást készítek a kéményen. Ha felhasználom a jelenlegieket, akkor kb. 2,55 m lesz a bekötési magasság.
A belmagasság egyébként 3. 2 m.
Mi igaz a 20 -25 % megtakarításból ?? Szerintem jó a 10 % is.
A kupola szellőzőnyílásának méretét nyugtáztam, köszönöm.
A falazás nem okoz nehézséget, csak találjam meg a megfelelő anyagot a kupolának. Sok embertől hallottam az ytongot, de én kétkedéssel fogadtam ,ezért kérdeztem rá. Ha más anyagból készítem, akkor a többletsúly miatt kell egy párkányt csinálnom vasbetonból. Ettől meg azért félek, mert pár éve csináltam magamnak egy műkő fedlapú grillező, bográcsoló helyet, ami az első használat során egy petárdaszerű durranás kíséretében elrepedt. ( Mondjuk azóta tök jól működik. )
Gondolom túlzásba vittem a vasalást.
Másnál láttam már hőálló kőzetgyapotot, aminek a fóliakasírozása gyorsan elégett azon a részen, ahol a füstcsőtől kb. 10-15 cm-re volt.
Több, mint 25 éve dolgozom az építőiparban, használtam elég kőzetgyapotot, azért írtam, hogy azt nem szeretnék olyan helyre, ahol ekkora a levegő cirkulációja.
"Ha a kupolát mégiscsak fölzárnám a mennyezetig, kb. mekkora nyílás lenne elégséges egy 14 KW-os kandallónak?"
Legyen az ökölszabály mondjuk tűztér-kilowattonként legalább 130-150 cm2 (minél több, annál jobb). Ez vonatkozik az alsó (beszívó) nyílásra is.
"A kupolához megfelelő anyag az Ytong, vagy kisméretű tégla?"
Én egész biztosan valami jó hőtároló (de legalábbis jó hővezető) anyagból csinálnám, persze ehhez némi szaktudás is kell,
a vacak ytonggal viszont bárki könnyen megtanulhat dolgozni (és ha esetleg mégis ledől, akkor kevesebb a mentők dolga :)
"A kandalló mögötti válaszfalamat mivel tudnám szigetelni, hogy a fal túloldalán a befőtteket ne hőkezeljem nap mint nap? Szálas kőzetgyapot felejtős,"
Létezik olyan termék, hogy hőtükrös hőálló kőzetgyapot (asszem 650 fokot simán kibír). Én ilyet tennék a hátsó falra és a kupola mennyezetére, 5 cm vastagságban, hőtükörrel a tűztér felé.
Vigyázat: a tűztér körül mindenütt legyen legalább 8-10 centi légrés a levegő számára.
a hátsó falnál ehhez hozzá kell számolni a hőszigetelés vastagságát is.
Az alul felcsapó lángok pillanatok alatt magas hőmérsékletűre forrósítják az összes fát,
- a rengeteg forró fa így egyszerre bocsátja ki magából az összes fagázt
- ennyire sok fagázt nem tudsz ellátni annyi levegővel, hogy mind el is égjen,
ezért rengeteg fagáz elégetlenül kiröppen a kéményen át, tehát ha a rakatot alulról gyújtod meg, akkor tüzelőt pazarolsz.
Próbálj olyan kombinációt kitalálni, ahol a farakás nem egyszerre, hanem fokozatosan melegszik fel. Ezt legegyszerűbb úgy megoldani, hogy a farakást felülről gyújtod meg, persze ez pici kálhyaajtónál problémás dolog lehet.
Talán ki lehetne próbálni azt, hogy a tűz előlről hátrafelé égjen: az elejét gyújtod meg és nem adsz neki levegőt alulról, csak a előlről.
Szeretettel meghívok minden cserépkályhást, kandallót, építtetőt, egyéb érdeklődőt Európa legnagyobb cserépkályha-kandallóipari kiállíására, a KOK Austria kiállításra, Welsbe. A kiállítás időpontja: január 20-22. További információ: http://www.kok-austria.at/
A kiállításon tájékozódhattok a cserépkályhák és kandallók legújabb irányzatairől. Mint az Austroflamm és a Wolfshöher Magyarországi forgalmazója, valamint a cserépkályhák tervezése és építése terén az itthon szokásostól némileg eltérő technológiákat képviselő építő szívesen bemutatom nektek a kiállításon:
Kérem, hogy amennyiben valaki szeretne meglátogatni a kiállításon, illetve érdeklődik a fentiek iránt, keressen elérhetőségeim valamelyikén: www.kalyha.hu A fórumot a munkám miatt nem tudom követni, kérlek hogy ne ide írjátok a nekem szánt reakciókat.
Kis "klasszik" ajtós cserépkályhát hogyan érdemes a legjobban megrakni fával? Eddig úgy csináltam hogy a hátsó két sor állítva aztán fektetve hosszában és azokra keresztben, a kis alagútban begyújtottam. Állítva vagy fektetve jobb? Vagy mindegy csak ahogy több fát lehet belerakni? Kipróbálnám hogy csak állítva rakom meg az egészet és az ajtónál gyújtok be, kis alagút nélkül. Mit gondoltok?
A kandallóm üvege véletlenül be lett törve,ezért üveges cserélte. Az üveges szerint 3mm-es üveg volt bent,de most 4mm-es lett betéve. Az ajtó alig csukódik, nagyon erősen lehet csak becsukni.
Az üveges szerint a +1mm az oka, bevallom én nem nem hiszem. Mi a véleményetek?
Túl nagy méretű üveg lett esetleg vágva amiből még vágni kéne? Attól félek,hogy napi használat mellett vagy a zár fog tönkremenni vagy az üveggel lesz valami.
Festékboltban volt vízüveg meg samot por. Egy kájhás boltban meg adtak valami bekevert speckó anyagot ami tökéletes hozzá már csak sima csapvíz kell bele és mehet. Remélem nem vágtak át vele és működni fog(vízüvegtől kezdve minden benne van egyben agyag alapú valami 5kg kiszerelésben van)... Ezzel elleszek mostmát remélem. Ha esetleg valamit még kihagytam volna segítségeket elfogadok... :)
Ok rendben közben látom. Olvasgatok tanulmányozom mi mire való meg hogy. Pánikszerű gyorstalpaló. :) A lényeg nagyából stimmel. Ha kell agyag is akkor hozzáírom a listához és kész. Holnap megyek vásárolni...
Találtam még egy ilyet. Ez is használható valami lehet a számomra? Ha megveszem a leírt anyagokat szinte ugyan itt leszek mitha ilyet vennék. Ez nem célszerűbb megoldás és egyszerűbb? Vagy ez egy semmitérő valmi lehet?
Milyen ventillátor való (ami nem megy tönkre és hosszú ideig teszi a dolgát) a kandallóból jövő elcsatornázott meleg levegő csövébe? Esetleg érdemes egy kisebb olcsó ventillátort beszerelni a tűztér alá, amit alkalmanként bekapcsolva lehet gyorsítani az áramlást?
Ha versenybe szállna az Edilkamin Screen 80-as a Mullit Aero 15tel, esetleg a Supra Neo 67-tel, mi lenne az eredmény - persze ez egy teljesen képtelen dolog, mindhárom tűztér eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, de vannak hasonlóságok, na meg persze a legfontosabb a jól szabályozható égés egy AE házba.
"A samott liszt alkalmas kandallók, tűzhelyek, cserépkályhák égésterének bélelésére. Fő funkciója a kályhacsempékben a csempe porozitásának kialakítása, amely a cserép hőtartó képességét biztosítja, valamint az általában zsírosabb anyag soványítása azaz feldolgozhatósága. Pl.öntés, préselés illetve mázazhatóság biztosítása. A samott lisztet nátron-vízüveg oldattal pasztaszerű anyaggá keverjük úgy, hogy mindig a folyadékot adagoljuk a száraz anyaghoz (1 kg száraz samott liszthez kb. 3-4 dl vízüveg oldat szükséges). A jól kikevert paszta 60 percig dolgozható fel. Az aljzatnak szilárdnak, por- és piszok szennyeződéstől mentesnek kell lennie. A keverék kb. 48 óra alatt szilárdul meg. A szilárd anyag kialakulásához 30% agyag hozzáadása szükséges (kályhákban, kandallókban 850-900 C-on alakul ki a végleges kötés)."
Nagyából stimmel minden. Csak az agyad téma nem annyira. Az is nagyon fontos bele?
Nagyon köszönöm a segítséged! Tehát hallottam most olyat előtte vízüveggel portalanítani kell a helyet(először ecset majd vízüveggel lemosás szerűen) ha minden igaz!?. Majd akkor elég a samot por meg a vízüveg keveréke semmi más extra nem kell hozzá. Nagyából stimmel akkor minden. Szobában lesz állandó melegen van szóval akkor mondjuk egy hét elegendő lesz száradásra. Csak még annyit had kérdezzek hallottam olyat nem szabad vastagon használni kenni ezt a maszát. Mennyi a max. javasolt vastagság amitől nem lesz baja? Tehát mikor berakom a téglát utánna lekenem az oldalát(vakolom mint a falat) milyen vastagon lehet nagyából? Persze lehet nem kell ez is kérdéses még számomra. :)
Oké /ha a mesterek már nem válaszolnak)) Samottpor és vízüveg...keverd olyan lágyra, hogy még jól kenhető legyen és ragadjon. Ha kisebb lyukak vannak betömöd..ha nagyobb a samott hiánya bevágod megfelelő samott téglából és beragasztod. Pár nap alatt megköt /gondolom/ de ott van a felhasználási utasítás!
A hődobot érdemes használni ha nem több méteres a fűstcsöved. Magam 2,5 m-ig használtam.
...igen az enyém is 6 cm vastag lapokból áll, könnyen vágható. A belső része hőálló habarccsal vakolva, hogy ne poroljon. A téglák és a külső vakolat is hőállól ragasztva üvegszálas rabichálóval..
"..A kandalló mögötti válaszfalamat."
Ha az a fal 30 cm vastag semmivel--amúgy a legjobb a kalcium-szilikát lap. A kupolánál a mennyezetet is azzal szigeteltem.
Teljesen új vagyok ezekben a körökben! Elnézést kérek előre nem bujtam át az egész topicot, de az hosszú lenne nagyon amint látom. Olyan gondom lenne adott lenne egy mobil csempekályha 2x3x3. A belső tűzfala alul kilukadt(átszakadt), plusz az egyik oldala megégett és mozog benne a samot. Milyen anyagok szükségesek hozzá és milyen arányban keverve(samot tégla/ahol kell méretre vágjuk+ van samot lapom is/, vízüveg, samotliszt vagy agyaghabarcs)? Tehát ki mit ajánl milyen anyagok és milyen arányban legyenek keverve, hogy a telet még kihúzza gyorsjavítás címszóval!? Nem csináltam(-tunk) még ilyet így ez egy nem tervezett projekt lesz. És mennyi időt szükséges a száradásáhozi? A lényeg a telet kihuzza.
Nagyon szépen köszönöm a segítségeket, tanácsokat, javaslatokat előre is!
Cserépkályha építtetés előtt állok most épülő házba.
A kályha melegének továbbításán gondolkozok a ház távolabbi részeibe. Kézenfekvőnek tűnik a kandallóventilátor, de ha azt a kályhához közel teszem (ami a nappaliban van), túl magas a hangja.
Kb 5-10 m-re kellene a levegőt eljuttatni.
Van erre valami használható megoldás, vagy hagyjam a fenébe? A kályha alapvetően csak kiegészítő fűtés lenne.
Az a 3,5-4 KW-os maximális (?) hőigény csak akkor igényel pont ugyanekkora fűtési teljesítményt, ha folyamatosan fűtő alkalmatosságról van szó 24 órában. Ha nem biztosítható egyenletes teljesítmény, akkor szükségképpen nagyobb csúcsteljesítményre lesz szükség. (Ha mondjuk csak max 12 órában lesz tüzelve a kandallóban, akkor ez kapásból 10 KW fölötti csúcsteljesítményt is jelenthet.)
Másrészt lesznek olyan időszakok, amikor a hőigény ennek töredéke, de az ilyesmit rosszabb esetben is szakaszos tüzeléssel lehet orvosolni.
Általában megfigyelésem szerint a névlegesnél durván alacsonyabb égési teljesítményt a fatüzeléses készülékek hatásfok romlással is meghálálják, ugyanis az égési hatékonyság ekkor akár jelentősebben is csökkenni szokott, tisztelet a kivételnek.
Egyébként a teljesítmény leszabályozásra a szakaszos tüzelés, a kevesebb tüzelővel való tüzelés és utolsó sorban az levegőmegvonásos (huzatcsökkentéses) szabályzás szokásos.
A szakaszos akkor a legjobb, ha van megfelelő hőtároló tömeg, és/vagy nem ér rá az ember folyamatosan rakosgatni a fát. A kevesebb tüzelős is jó lehet egy bizonyos mértékig, csak ilyenkor ha az égés tábortűz jelleget ölt az esetleg túl nagy tűztérben óhatatlanul romlik hatásfok. A levegő leszabályzása csak a túlzott huzat megakadályozására ideális, mert egy adott felülettel rendelkező tüzelőkupac a felületén képződő gázmennyiséghez képest egyre elégtelenebb égési levegővel általában egyre tökéletlenebb égést is produkál.
Mindenkinek köszi a tanácsot, bár egy kicsit szontyi lettem, reméltem, kapok majd valami frankó ötletet az itteni mesterektől.
Egyenlőre meggyőztetek (rontani nem akarok rajta, nem akarok a kátránnyal stb küzdeni, s feleslegesen sem szeretnék pénzt szórni), bár még nem adtam fel teljesen.
A 3kw körüli működés megnyugtatónak hangzik, így talán nem lesz túlfűtve a ház.
Milyen módon érdemes megoldani az elcsatornázást? A fal, amelyre a kandallót építjük egy 30-as tartófal, a másik oldaláról a fal-födém találkozásánál tervezem megoldani az elvezetést a kb 3,5m-re lévő fürdőszobába. Milyen ventillátor kell erre a célra? Kell-e egyáltalán, vagy gravitációsan is elmegy a meleg. Na és persze kell-e kovekciós burkolat, vagy anélkül is működni fog a dolog? Van esetleg jó ötleted, milyen kandallóbetét lenne az ideális az előzőekben tárgyalt feltételekhez?
Szellőztetés. Az ablakokba szerelt légbevezető + a fürdőben lévő páraérzékelős ventillátor + WC szagelszívó is gondoskodik a levegőcseréről. A kérdés, mennyire elég ez, illetve hány ablakba kéne szereltetni légbeveztőt?
A kandallókra megadott kW érték csak akkor igaz, amikor a kályha teljes gázzal megy. Egy 15 kW-os kandallóban egész jól el lehet tüzelgetni akár 3-5 kW-os sebességgel is - persze csak akkor, ha van önmérsékleted :)
"A ház tervezett hőigénye 6,3 KW - 123 nm-re. A kandalló ebből max. 65-70nm-et tud fűten"
Helyes gondolatmenet.
"Elvileg ha jól szabályozható az égés, vissza lehet szabáylozni egy kamdallót 2-3Kw környékére - jól gondolom?"
Normális égés (tehát mikor láng van) szerintem 3 kW alatt nemigen létezhet tartósan. Amikor nincs láng, csak izzás, azt persze levegő elvétellel le lehet lassítani akár 1 kW alá is (fabrikett lassú izzításával sikerült csinálni már kb 4-500 wattos "tüzet" is) de az effajta rekordkísérletek csak durva levegő lefojtással működhetnek, ami viszont fűtőanyag pazarlás.
"Érdemes vmilyen hővisszanyerős stb rendszerben is gondolkodni?"
A hővisszanyerésen gondolkodásnak két feltétele van:
1: először is meg tudod-e oldani, hogy az összes nyílászáró teljesen tömített legyen és csakis az általad létrehozott befúvási és elszívási pontokon át közlekedhet a levegő?
2: anyagilag/pszichológiailag megengedhetsz-e magadnak olyan beruházást, ami valószínűleg csak 15-20 év múlva hozza az első forint hasznot?A mesterséges szellőztetés persze mindenképpen okos dolog, de hővisszanyerés nélkül akár tized annyiból is meg lehet oldani.
Köszi Mekk Elek. Ettől félek én is, hogy egy 15KW-os Mullit Aero 15 is már nagy lesz... A ház tervezett hőigénye 6,3 KW - 123 nm-re. A kandalló ebből max. 65-70nm-et tud fűteni - ebben benne van az elcsatornázás a fürdőszobába és a mosókonyhába is. Az erre eső hőigény tehát kb 3,5-4Kw. Elvileg ha jól szabályozható az égés, vissza lehet szabáylozni egy kamdallót 2-3Kw környékére - jól gondolom? Mindenképp külső levegős (tehát zárt égésterű) betétre gondoltam. Miért van szerinted szükség komplett szellőző berendezésre. Ennek most kezdek utána nézni. Van két helyen egy-egy "lyuk" a födémen, ide egyszerű gravitációs szellőzőt gondoltam kialakítani, meg néhány ablakon is lesz membrános szellőző. Érdemes vmilyen hővisszanyerős stb rendszerben is gondolkodni?
"Jól szigetelt AE, A+ -os házba milyen kandallóbetét való?"
Talán semmilyen: sok alacsonyenergiás háznak annyira kevés hőre van szüksége, hogy nem létezik annyira kicsi teljesítményű kályha/kandalló, ami ne fűtené túl. Persze egy kis hangulat-tüzelés esténként nagyon jó dolog, de mégsem lehet nyitva az ablak egész télen :)
Nézd meg a házad energetikai számításai között, hogy hány kilowatt lesz a ház maximális hőigénye. Na ehhez a kW értékhez illeszkedő kandallót keress, de csakis olyat, ami zárt égésterű, mert ha AE házad lesz, akkor gondolom szellőztető rendszered is lesz.
A fürdőszobába elcsatornáznék, a mósókonyha meg fizikai munkahely, ott jobb is ha nincs olyan meleg.
"..nem értem miért random van fojtogató büdös szag.."
Én sem értem. Mivel a tűztered nem hibás, így csak a füstcső és annak az illesztése lehet a probléma forrása--talán a kicsi kéményhuzat? Amit érzel az az égéstermék, más néven a füst..!
Apropó Mullit Aero 15-ről és Pantech Evo 68 vagy 80-nal kapcsolatban van valakinek tapasztalata? Mennyire jól szabályozható az égés bennük, mennyire lehet visszafojtani a tüzet? A Pantechről nem sok info van a neten (milyen anyag, hány szabályozó stb)
Jól szigetelt AE, A+ -os házba milyen kandallóbetét való? (Monolit födém 30cm szigeteléssel hungarocell vagy kőzetgyapot, 44-es falak 8cm-es homlokzati szigeteléssel, 3 üveges, 88-as fa nyílászárók). Félek, nehogy túlméretezzem. A kéményem viszont 20-as samott béléses, szigetelt Bakonytherm. A szóbajövő betétek Mullit Ero 15, Pantech 68 vagy 80 nem lesznek túl nagyok ide? (A tér, ahová kerülne: nappali+konyha+közlekedő+ szélfogó összesen 45 nm, 270-es belmagassággal.) Esetleg érdemes lenne elcsatornáznia levegőt a szomszáédos 7+8nm-es mosókonyhába és fürdőszobába?
szóval: nem lesz nagy a betét? esetleg elcsatornázzam a levegőt???
ma reggel latva hogy -10 van jol megraktam a kandallot. tolta is a meleget. büdös nem volt. a kupola nekem felül nyitott mert 5.5 meter a belmagassagom. van hely kijönni a melegnek. ratettem a kezem. hát nem volt kellemes rajta tartani. kibirtam röhögés nélkül. azt elismerem hogy bent huzat van nem jön ki szag. de 5 év alatt kiszáradhatott volna a betonyp is. es nem értem miért random van fojtogató büdös szag..
"hanem a munkás napokról lenne szó, amikor az ember reggel elmegy dolgozóba- és csak este ballag haza"
Vagy a ház lehűlését lassítod le nagyon: jól hőszigetelsz
és/vagy kell egy bazinagy puffertartály,
vagy olyan fűtést alkalmazol, amihez nem kell a jelenléted :)
Egyébként a kandallóval fűtött helyiségből nem nehéz más helyiségeket is fűteni, csak lehetővé kell tenni hatalmas mennyiségű levegő folyamatos körforgását (vagy nagy lyuk/cső alul+felül, vagy kis lyuk+ventilátor).
Tehát fát tettél oda, ahol olykor 200 fok körüli hőmérséklet is előfordulhat :)
A felmelegedő fából 100 fok felett már illóolajok távoznak (az "illó" nem mindig azt jelenti, hogy "illatos"), 200 fok körül már tartósan párolog.
Persze erről a forró párolgásról egy idő után leszokik a fa (elfogynak belőle ezek az anyagok), de ha csak ritkán van ennyire befűtve, akkor ez a büdösgyártás akár évekig is tarthat.
nekem sem fűt ki a légteres egy szobát meg egy fürdőt, de azt a szárítógép megoldja, ha azt a szobát is akarom fűteni, megy a gáz, a radiátorokon thermofej, és azok automatikusan ha meleg van nem nyitnak ki, de van androidos is...stb..
de hogy értelmeset is mondjak, szerintem, ha vizterest akarsz, akkor add el a régit vegyél egy vízterest, amit arra terveztek. pufferral..de ez majdnem 1 maki kivitelezéssel.
az ilyen utólagonsan bekókányolt vizteres cuccok ritkán szoktak jól sikerülni, jó hatásfokkal működni, persze nem lehetetlen, van akinek csk-ban is sikerült..de erre nincs ökölszabály..próbálkozni kell..
én 130 nmert fűtök, idén elég lusta vagyok, csak ritkán hétvégente esetleg a héten két nap ha megy a kandallo, akkor is csak 1 megrakással.. és 23-24 fokot tartunk a gyerekek miatt, néha fával több.
a gázszámlám meg 10-11 e pénz...
egy köbméter fa meg 18 pénz...
sajnos ingyen fám nincs ....igy ha fával fűtés marad hobby, mert lassan drágább mint a gáz.
Köszi a hozzászólásokat, s azt kell mondanom több pontban is igazatok van. S ennek fényében szeretnék helyesbíteni.
Nem az a gond, hogy nem fűti fel, hisz hétvégén és szabi alatt amikor van idő pakolni tökéletesen elég a teljesítménye, hanem a munkás napokról lenne szó, amikor az ember reggel elmegy dolgozóba- és csak este ballag haza. ( ez nem azt jelenti, hogy egész nap nincs fűtés, hisz megy a príma gáz brrrr.)
Szóval azokon a napokon szeretném jobban kihasználni a kandalló által megtermelt meleg levegőt.
A ház szigetelése jó, aljzat és ablak szigetelés is rendben.
S valóban a legnagyobb gond amit Mekk Elek ezermester írt: a nappali hőmérséklete kiváló, de a többi helység jóval hűvösebb.
A kazán téma jó, s van is (régebben amikor fagyosszent barátnőm volt, segítség képen rá is fűtöttem, akkor mindenhol kiváló meleg volt, innen is jött az ötlet hisz akkor a fűtésrendszerben elég volt 30-40 C víz), hogy inkább a kandalló által megtermelt meleg levegővel fűteném a központi rendszert, hisz minek két helyen fűteni.A kandallóról meg nem szívesen mondanék le a leghidegebb napokon sem, hisz azt az élményt, látványt nem lehet pótolni.
Igen, az enyém, astra2, 10 m kéményen, szezonban 2x tisztítva, most nyomom a hatodik szezont...de a kandalló füstcsöve /180 mm/ még nem volt tisztitva/.
".a lakást ( kb 230-240 lég/m3) csak nehezen fűti fel.."
Lehet hogy nyitva felejtetted az ablakot..)) Nékem astra2 van, amely hasonló teljesitményű mint a te tűztered és jól fűti a 75 m2. /acca 225 m3/.-5C fokig a 125 m2. Igaz napi 3x..4x megrakva. Most is 23 C van-igaz, a hálókban csak 19 C.
"Rendelkezem egy Edilkamin Easybox kandallóval, amelyet nagyon szeretek, de sajnos rá kellett ébrednem, hogy a lakást ( kb 230-240 lég/m3) csak nehezen fűti fel."
Ha
- az Easybox nincs körülépítve egy olyan díszburkolattal, ami jelentősen lerontja a hőleadását (leggyakoribb hiba: alul-felül tenyérnyi fűtőlevegő-lyukak, tíztenyérnyi helyett)
- ÉS a házad max hőigénye nem több kb 120 W/m2-nél (ez kb 5-7 centi hőszigteléssel elérhető)
...akkor az Easyboxnak elvileg elégnek kell lennie az egész házad kifűtéséhez.
De neked nem az az igazi gondod, hogy a nappaliban akár 40 fokot is tudsz csinálni, de a távolabbi helyiségekben ekkor is túl hideg van?
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Rendelkezem egy Edilkamin Easybox kandallóval, amelyet nagyon szeretek, de sajnos rá kellett ébrednem, hogy a lakást ( kb 230-240 lég/m3) csak nehezen fűti fel.
Arra gondoltam csinálnék neki egy vízteret, hisz úgy gondolom a közelébe megtermelt meleg levegőt is lehet hasznosítani.Tudnátok abban segíteni, hogy kell méretezni/ mekkora víztartályt kell építeni, milyen anyagból célszerű stb?
Na ez a szurok nekem is gond! Én gyakran drótkefézem ( a kritikus kanyarokba építettem be ajtókat), de kinlódok vele.
Elvileg golyoval és kefével le lehet szedni (egy részét)
Most hallottam egy (osztrák tanács) olyat, hogy van valami flexibilis csőszerű kábel, amin van egy megfelelő keménységű drótkefe, amit meghajtanak valami motorral és végigtolják a kéményben.
Nos alapszabály hogy egy db. hagyományos szilárd tüzelésű fűtő berendezéssel - magyarul kályhával úgy 2 db. helyiséget praktikus fűteni. Lehet ennél többet is, de a komfort már nem lesz tökéletes, azaz nagy hőmérséklet különbségek alakulhatnak ki.
az a 40 nm éppen a határon van, de ha ez apró helyiségekre van szabva, lehetnek problémák.
14x14cm kéménybe kötött valaki kandallót? Nekem van a házba egy használatlan kémény kb9m magas 14x14cm. Az lenne a kérdésem kandallóbetétet rá lehet kötni? elég a huzatigénye?
Az épület energetikában a lakások maximális hőigényét többnyire watt/négyzetméterben adják meg és -15 fokos időjárás esetére (az átlagos hőigény a maximális felénél is kevesebb).
Egy szuper passzívház max hőigénye 10W/m2, egy hőszigeteletlen házé akár 200 W/m2 felet is lehet. Mivel kb hússzoros a szórás, ezért további adatok nélkül lehetetlen megmondani, hogy egy fűtőberendezés hány négyzetméter tisztességes kifűtésére lesz elegendő az év leghidegebb napján.
- saccold meg, hogy a lakásod nagyjából hol lehet a 10W/m2 - 200 W/m2 közötti skálán (egy mai átlagosan "korszerű" új ház kb 100 W/m2)
- ezt szorozd meg a lakótered összes négyzetméterével
- nézd meg valami katalógusban, hogy a kályhád hány ezer wattot tud produkálni, amikor teljes erővel fűt (vigyázat, az Ohra kályhák többféle erősségben készültek!)
...és megtudod, hogy kb mennyit ér a kályhád az év leghidegebb óráiban.
"Ha fölül nem csinálok nyílást, félek, hogy a hő szétnyomja a tűztér fölötti nem tudom még milyen anyagból épített tákolmányomat, ha csinálok nyílást mekkorát ?"
A "semmi nyílás" valóban nagy butaság. A túl kis nyílás is butaság, mert hőenergiát pazarolsz vele. Minél nagyobb mindkét lyuk, annál jobb, tehát túlságosan nagy nyílást nem tudsz csinálni :)
Az a legegyszerűbb, ha a kandalló burkolat kupolája nem megy fel a mennyezetig, és ahol vége van, ott egyszerűen nincsen teteje, ezzel a felső nyílás problémáját meg is oldottuk :) már csak alul kell jó nagy légbeömlőt csinálnod, mondjuk méretes fatárolónak álcázva.
Arra is ügyelj, hogy belül a felfelé áramló hűtőlevegő mindenütt jól körbemossa a forró tűzteret, tehát legyen 8-10 centi légrés mindenfele.
A hozzáértőktől szeretnék tanácsot kérni a következőkről:
Van egy tűzterem - makói Váll-ker által gyártott Sztár tűztér, ha ez mond bárkinek bármit - , ami évek óta beépítetlenül üzemel.
Most szedtem össze a bátorságom, hogy beburkoljam sk.
Jelenleg egy 100-as cső a tűztér fölött át van vezetve a födémen, így egy kis meleg jut az emeletre is. Ha beburkolom a tűzteret, nyílásokat kell elhelyezni alul és fölül, hogy a levegő cirkuláljon. Ha fölül nem csinálok nyílást, félek, hogy a hő szétnyomja a tűztér fölötti nem tudom még milyen anyagból épített tákolmányomat, ha csinálok nyílást mekkorát ?
Ráadásul a füstcső a födém alatt kb. 2 m hosszan majdnem vízszintesen ( azért emelkedik ) vezet, ott is nagy hő föl tud torlódni. Azt a részt is be akarom dobozolni Grenaisollal. Gondolom arra is kell szellőző, de vajon mekkora?
Kivettem a vékony köpenycsövet, és csak egy lefelé terelőt raktam be az oldalsó bejövőbe, kifúrtam még két furatot a kandalló ajtóban. Megszűnt a kondenzvíz, jó a huzat, csak némileg nagyobb résre állítva. Ha begyulladt a fa rendesen, akkor szépen hönpölyögve lángol, nem úgy, mint amikor lentről jött erőteljesen a huzat. A kimenő füstcső most kb 45-50°C és a vizet is melegíti rendesen HVM-tárolóban.
A vizes fát én fel szoktam pakolni a kandallón lévő burkolat tetejére, amikor otthon vagyunk napközben, akkor még az öntvényre is rárakom, sokat javít a nedvességen. Ezekkel gyújtok be másnap. Estére nem szabad othagyni az öntvényen, mert az ördög nem alszik. Így nálam két napot eltölt egy hasított darab a forró levegőben, ami elég rendesen kiszárítja a külső részét.
Csodák nincsenek, de legalább könnyebben meggyullad.
Ohra kályha fedélen lévő szöveg pontos magyarázatára lennék kíváncsi üzemeltetés miatt !
Elég nagy légköbmétert fűtök vele kedvezőtlen elhelyezésben-fával !
Szerintem nem szív fals levegőt (felujítás tömítettség javítás után van ) de azért a felső ajtó tömítőzsinórját kicserélem 8 mm-es helyett 10-re !
40nm + 1 szintet fűtök vele . tökéletesen működik ,most költöztem csak vizes fát tudtam venni, ha csinálok begyujtás után 10 cm vastag parazsat ,akár telerakhatom a tűzteret fával 6-7 óra alatt az oldalsó huzatszabályzóval 1-esre állítva szépen leég és alig marad parázs rajta ennyi idő múlva . oriási a meleg ,de 1 nap alatt megeszik ovatos pakolással is egy tejesládányi fát !
Ez az adott légköbméterhez normális ?
mellékelek fotót de fordítóval sokra nem megyek !
Olvastam azt is hogy az 5 tüzelőanyagnak megfelelően kell állítani !
A felső széles kiömlő azért került oda, mert ott van a kémény becsatlakozás és ezáltal a tisztító nyílás is. Nem így terveztem, de azért raktam be a két kis kiömlőt a tetejére, hogy kevesebb levegő ragadjon be. Először úgy akartam, hogy a bekötés fölött lezárjuk belül a kupolát, de ez végül elmaradt... Azért gondoltam arra, hogy ezt utólag teszem meg valahogy a lehető legkevesebb rombolással... Ha jól gondolom erre a sima tűzálló gipszkarton is elegendő lenne? A kandalló betét egy Edilkamin, ami nem gondolom, hogy kezdő lenne ebben a szakmában (mondjuk nem értek hozzá), így azt sem gondolom, hogy alul méretezné a beömlőket.
"..ha normális méretű lyukakon tudna a levegő be-kiáramlani abból a toronyból, attól olyan durván csökkenne odabent a hőmérsékletet.."
Nem hinném/de messziről jött embör nagyokat mond/. Mint régebben írtam volt, a kupolámon 2 drb melegítő-ablak van, acca 1340 cm2 területtel----mégis sikerült leolvasztanom a dekorációt a mennyezetről a kiömlő nyílástól 40..50 cm-re--talán nem volt elég nagy a júúúk..))
Szerintem ha normális méretű lyukakon tudna a levegő be-kiáramlani abból a toronyból, attól olyan durván csökkenne odabent a hőmérsékletet, hogy nem lenne szükség extra hőszigetelésre (ráadásul a tüzelés hatásfoka is megjavulna).
A képeket elnézve alsó légbeömlő lyuk gyakorlatilag nem is létezik (a kandalló alján lévő keskeny csík egy röhej, szerintem legalább 1500-2000 cm2 körüli lyuk kellene a tűztér alá), de a felső kiömlő is lehetne sokkal nagyobb, ráadásul úgy néz ki, hogy nem a belső kürtő legtetejénél van, így a kiömlő lyuk felett odabent kialakulhat egy szinte álló levegőjű, tűzforró légzsák.
Jó lesz igy is, használj hőálló ragasztót, bőven kend a már felrakott széleit is, igy tömítened sem kell . Igaz, kicsit macerás a felrakás, de megcsinálható!
Sajnos a kupola gipszkarton fémváza felül is rögzítve van, szóval nem ennyire egyszerű a helyzet. Arra gondoltam, hogy a szellőzőn keresztül 2-3 darabba ragasztom vagy csavarozom fel, a hézagokat meg hőálló szilóval kinyomom. Vagy lejjebb hozom a belső teret egy vázzal és arra rakom ezt a szigetelést.
Majdnem akkorára vágod mint a kupola területe..a kupolából levágsz acca 2entimétert, majd a szigetelőt becsúsztatod...vakold, fested és a probléma megoldva..én is így csináltam, igaz már az építésekor..!
Szeretnék egy kis tanácsért fordulni hozzátok. Két éve építettünk házilag egy kandallót, amit megelégedéssel használunk azóta is. Az idén viszont előjött némi konstrukciós hiba. Kicsit jelentkezett már tavaly is de közel nem volt ilyen mértékű a gond. Azt szeretném kérdezi, hogy mivel szokták leszigetelni a plafonig menő kandallót a mennyezet és a kandallótér között? Én erre csak alulemezt alkalmaztam, de úgy tűnik az nem a legjobb megoldás... A probléma, hogy ha nagyon befűt a kandalló (ami idén azért lehet intenzívebb, mert szárazabb fát használunk) akkor megolvad plafont díszítő hungarocell csík.
Megismétlem: szerintem a szag NEM a tűztér/füstjárat BELSEJÉBŐL jön ki a lakótérbe (és 3 éve sem onnan jött), mert a kémény szívása az egész rendszer belsejében vákuumot hoz létre, így onnan szag sem jöhet ki.
hanem valahol valami valószínűleg túlforrósodik a forró vas közelében.
3 éve ilyen, legelőször akkor volt mikor megépítettem, és próbáltam volna a költözéskor faragáskor keletkezett kevés butorlap darabot elpattintani, de mikor már 3 szor lett büdös letettem róla.
tavaly nem emléxem hogy lett volna ilyen probléma....egyszer sem, idén meg van....ezért furcsa...
szerintetek mit csinálok rosszul...levegős kanadallo,
nyitott fedélszékes a nappalaim, nincs beépitve a tetőtér fele, de ha felmegyek a lépcsőn akkor néha irtó fojtogató büdöset érzek...
általában ugy vettem észre akkor mikor nagyon ég a tűz, 2 éves vagy több százaz celtisz fát használok...füst nincs csak büdös.
régen mikor laminált padló vagy bútorlapp darabkakkal próbáltam begyújtani, akkor volt ilyen, mert hamar meggyülladtak, égtek mint a zsír. gondoltam azért van mert a bennük lévő ragasztó stb..
de erről hamar leszoktam, mert sokáig kellett szellőztetni, de idén megint egyre többször okoz problémát..
2. este iszol egy pohár teát, hajnal pisi és rárak.
De ha automatizálni akarsz, miért nem választasz egy kiegészítő fűtést - gáz, inverteres klíma stb - amit beállítasz egy hőfokra és ha hajnalban alámegy, akkor AZ bekapcsolt.
A fatüzelést automatizálni elég macerás. Miután a fát sajnos manuálisan kell ujra bele rakni......Meg általában aki automatizálásra vágyik, az más rendszert vesz.
( Most többen azt mondják majd, hogy lehet automatizálni, persze lehet, a Holdon is járt már ember, csak azt is nézd meg, mennyiért! )
Több mint egy éve hasítva áll a fám, száraz, szellős helyen (előtér). Nem nedvedzik, meggyullad rendesen, de azért pattog. Van ennek valami jelentősége?
Baromi régóta nem gyártanak azbeszt tartalmú tömítő zsinórt. Attól, hogy fehér, attól még nem biztos, hogy azbeszt.
Plusz minden résen át a kályhába befelé áramlik a levegő, tehát ha valóban azbeszt, még akkor is kicsi az esély, hogy a tüdődbe kerüljön.
Persze ha van esély arra, hogy valóban azbeszt (mert pl soksok éve lett oda téve), akkor azonnal kicserélném egy újra, filléres tétel és akkor biztosan nem kell beledögleni.
Lössz..(( Micsoda öröm, hogy 74 éves létemre felnyitottad a szömÖm..(((..amúgy ha a cserépkályha ajtó "szelel" akkor sincs semmi vész /ha jaaaó a kiminy))), csak hamarabb elég a tűzre való..))))
Mondjuk a cs. kályhák depressziósan üzemelnek és ha nincs az ajtón tömítés, akkor se veszélyes. Legfeljebb hamarabb kihűl. Viszont ha a kémény eltömődik, akkor orrán száján jön a füst, mert sok sok rés van egy kályhán. Na ez veszélyes, de nem a zsinór hiány miatt.
Köszi! Igazából egyben van maga a zsinor. Látszólag jól tömít mert nincs rés, de még nem volt próbálva. Ez mennyi azbesztet tartalmaz? Vagy az egész egy azbeszt sodrat?
Cs. kályháknál az ajtó tömítésre és a falba épített kályháknál a faltól való rugalmas elválasztásra használtak azbeszt zsinórokat.- Régen mert ma már nem forgalmaznak ilyen anyagot.
Mennyire veszélyes , Hát az azbeszt veszélyes . A bányászásnál, a feldogozásnál.... néha az alkalmazásnál is. De az a mennyiség ami a kályhád ajtaján van, biztos hogy nem veszélyes.
Bp. házainak tetőfedésénél több tízezer/százezer azbesztpala lemez van fent immár 90 -95 éve. Mégsem tömeges az azbesztózis halál. Vagy korábban a vízcsöveket is készítették azbesztcementből és nem haltak meg azbesztózisban. De mint írtam a feldogozásnál felettébb veszélyes volt.
Egy fényépet csinálnál róla makróban? Az azbeszt puha szálas jellegű szürkésfehér ásvány, ha homokszerű az anyag, az nem valószínű, hogy azbeszt lenne.
Üdv! Ma egy régi cserépkályhát bontottam szét, ami egy az egyben parkettára volt rakva. A témában nem vagyok jártas, kérlek segítsetek. Az legalsó, talapzatként szolgáló cserépszegély valami szürke, porló, homokszerü anyaggal volt feltöltve. Ez volt a parkettára szórva közvetlenül. Szerintetek mi ez? Lehet benne aztbeszt? A szine és funkciója (höszigetelés miatt volt ott gondolom) miatt jutott eszembe.
Nekem a 15x15cm -es téglakémény ki lett bélelve, de csak 12cm-es átmérőre sikerült (mert több kanyar van benne) Sajna egyre gyakrabban kell kéményt tisztítani:(
Dehát 50 éves házban mit lehet csinálni? Ja lehet napellemmel fűteni ;(((
Ilyenkor van az, hogy "na akkor ezt ezt kérném írásban megindokolva, aláírva"... és sokszor őőőő.... izéééé... mit is mondott a kedves ügyfél, milyen kéményt szeretne?
Amikor már le is kell írni valamit, amely papír esetleg bíróságon fog szerepelni, szakértők előtt, olyankor sokszor hirtelen olcsóbbá/egyszerűbbé válnak a dolgok ;)
A tűz teljes leégésének megbízható automatikus érzékelése érdekes feladat.
Én már sok lehetséges megoldáson gondolkodtam, de eddig mindegyikbe bele tudtam kötni: mindig ki tudtam találni olyan szituációt, amikor az a módszer hibásan/tévesen/veszélyesen/energiapazarlón működne.
Vagy bizonytalan volt a megbízhatóság, vagy igen bonyolult/drága lenne.
Igen, ezen is gondolkozom már egy ideje, de ezt valahogyan automatikusan kellene megoldani, mert hajnalban ég le a tűz. Most ugye az van, hogy a hamuzós ajtón állítgatom a huzatot, plusz a három furat a tűztér ajtó aljánál. Ha fúrok még kettőt melléjük, akkor ezzel a keresztmetszettel fogom csökkenteni a hamuzó ajtón a keresztmetszetet, így gakorlatilag nem fog változni huzat szempontjából, csak a levegő útja.
Azt nem tudom, hogy mivel lehezne ezt automatizálni, anélkül, hogy építenék egy új kandallót!?
Hát szerintem pont az Aero 15 tud a legtöbbet ezek közül. Bypass szelep, tercier levegő, vermikulit.
A 200as kéményed miatt nem hiszem, hogy akár zárt szelepnél is kifüstölne. Inkább csak hangosan gondolkoztam, hogy én nem az ajtó alá tettem volna az állítási lehetőséget.
Ha a pantechet választod mindenféleképp a kisebbet. (Ha van választási lehetőséged a kisebbet válaszd! Ez igaz a következőre is.)
5kW, 180mm csonk. Nyilván van benne egy kis parasztvakítás is. 180as elvezetés nyilván több égésterméket enged meg mint egy 150-es, akkor meg miért 5kW-os???. Jóval kisebb hőleadó felület mint a chopoknál (=magasabb a kimenő gázhőmérséklet?), tehát akár még igaz is lehet a kisebb teljesítmény. A szegmentált samottot választanám, mert kisebb az esély a repedésre (hideg-meleg oldal keltette feszültség). A tűztér méretével arányos a teljesítmény is!!!
Amúgy pont a te AE házadba való lenne egy járatos kályha (csempe, vakolt), tömegkályha, vagy bármilyen nagy tömegű hőcserélővel rendelkező cucc. Igaz ezek drágább is. Vagy a padló alatt komoly szigetelés van ami nem bírna el nagy súlyt?
A betét célszerű valami nagy tömegű anyaggal körbe venni (pl. tégla). Ez késlelteti a nagy hőt. És hőtárolóként is funkcionál. Szóval nem a gázbetont (ytong, porfix) ajánlanám.
Én nem aggódnék a szerkezeti acél miatt, ahol nagy a meleg ott van védelem (samott, vermikulit).
Nem kell venti a levegő szállításhoz. Megy az magától is. Csak hagyd nyitva célhelységek ajtajait. Felül a meleg bemegy (pl spirálkorcolt csövön), alul (vagyis a nyitott ajtónál) a hideg kijön a fajsúly különbség miatt.
"Azon gondolkozom, hogy az ajtónál lévő három szekunder levegő furat mellé még fúrok kettőt,"
Szerintem okos dolog, ha a tűz inkább fentről kap levegőt. De arról is gondoskodj, hogy ezeket a lyukakat le is tudd zárni, amikor már leégett a tűz, de a még meleg kémény szívóereje megpróbál még pár száz köbméter jómeleg lakáslevegőt kiszívni a felhők számára.
180-as kéményt terveztünk, a helyi kémlényseprők ragaszkodtak a 200-ashoz, nem tudom, miért...
Tervezem elcsatornáznia a levegőt. Egy 30-as tartófalra épülne a kandalló, a fal másik oldalán egy kb 7,5nm-es mosókonyha van a kazánnal, itt szeretnénk pl ruhákat szárítni, vasalni, itt jól jön a száraz, meleg levegő. A mosókonyha mellette van egy kb 8,5 nm-es fürdőszoba, itt is jól jön persze a meleg levegő. Ha összerakom a négyzetmétereket, akkor így már kb 69 nm-t fűtenék a betéttel, kb. 185 nm-en. A kérdés, mennyiből valósítható meg az elcsatornázás. Födém alatt, a fal-födém találkozásánál kellene vízszintesen kb. 4 méter csatornát építeni, meg kell hozzá ventilátor. Remélem, lehet kapni normál áron is ventilátort...
Más. A samottos-vermikulitos tűztér anyaga sima acéllemez lenne? Leginkább a Pantech 68-asa vagy 80-asa felé hajlok egyre inkább. Meg kén kérdeznem a gyártót, milyen anyagból dolgoznak. Nem szeretném pár év alatt kidobni a szétégett betétet. Bár 5 év garanciát adnak rá... Amúgy a Kobok betéteire örökgarancia van - ha rendszeresen szervizelik. Tehát a megfelelő karbantartás mellett lehet egy hegesztett tűztér is tartós.
Az Aero 15 bypass szelepes megoldása, hogy csak nyitott ajtón keresztül nyitható-zárható. Ez tehát hátrányba került. A kerámia bélés állítólag nem jobb mint a samott-vermikulit, csak más. Na meg A Pantechhez 10.000 egy garnitúra vermikulit, az Edilkaminhoz meg 18.000 - darabja -állítólag- ezt még pontosítani kell.
Ugyanakkor szüleimnél egy kandallókályha van. (megjegyzem kályhacsővel, plusz vermikulitgarnitúrával együtt harmadába került mint nálam a tűztér és az építés összköltsége). Vermikulit + tercier. A tűztér alapja kb 60%-a az előzőnek. A teljesítmény arány is hasonló, tehát 6 és 10kW. Mindkettő süllyesztett tűzteres, külső levegős, mindegyik előmelegíti az égési levegőt (a kicsi jobban).
A vermikulitos tűztér sokkal gyorsabban eléri az üzemi hőmérsékletet. Magyarán begyújtást követően 15-25 perc múlva teljesen leég a korom. A samottosnál ez a nagyobb tömeg és a jobb hővezetési képesség miatt kb 1,5-2 óra.
Az üzemi hőmérsékletnél már egyiknél se látni füstöt a kémény tetején.
A két tűzteret összehasonlítva a tercier miatt tisztább az égés, még kisebb lángoknál is. Vélhetően a vermikulit miatt magasabb is a tűztér hőmérséklete a sardiniánál (=tisztább égés).
Visszatérve a beépíthető tűzterekre tényleg 300 körül mozognak ezek a betétek. Nagyjából a tudásuk is azonos.
Az aero 15-ben tetszik a rövid-hosszú füstút lehetősege. Kár, hogy csak ajtónyitáskor lehet szabályozni. Zárt állás esetén ajtónyitáskor nem füstöl ki vajon? A hátsó-alsó vermikulit el fog repedni ha ott melegíti elő a terciert: a vermikulit tűz felöli oldala kb 6-700 fokos, míg a hátoldala kb 200 fokos. Kihül. Majd ugyanezt megcsinálja 100x, úgyhogy elreped.
Egyébként nagyon szépen éget amikor elzárja a pasi primert. Ja és ilyet nem szabad csinálni: a tercier fölé már nem szabad fát tenni (betöltéskor látszik).
Amiben samott, vermikulit van az sima szerkezeti acélból (=legolcsóbb) készül, tehát még csak nem is kazánlemezből. A supra a nem bélelt betéteit kénytelen ötvözni, de ez meg is látszik az árán. Azért a nem bélelt suprákban is a legkitettebb helyen (hátul/alul) cserélhető öntvény van.
Mindezek mellet neked túl nagy betéteket lehet illeszteni a 200-as kéményedhez. Továbbra is azt mondom, hogy csatornázd el a meleg levegőt.
Emeletes házad lesz? Kéménymagasságból ítélve. Ha igen akkor talán jobban el lehetne teríteni a meleget.
Valamit valamiért. A nagyon alacsony füstgázhőmérsékletnek vannak kisebb hátulütői, de ha a kondenzátum és a lerakódás nem jelent különösebb gondot és elegendő a huzat, akkor lehet lejjebb tornászni, mert valamit javít a hatásfokon. Különösen a kondenzáció ad le jelentős hőt, ha még a fűtött térben zajlik. Ha a fűtetlenből csorog vissza az azért kevésbé szerencsés.
Első körben mindig a tiszta égés, és a remek égési hatásfok megcélzása célszerű. Ha az kb sikerül, akkor lehet elsősorban érdemes a végletekig kizsigerelni a füstöt (már ha érdemes, ezt azért mindig célszerű végiggondolni.). Ekkor ugyanis a kondenzátum és a lerakódás is barátságosabbá válik, meg persze az égési veszteségek a legtöbb esetben jelentősebbek, mint a kéményen távozó hő vesztesége.
Én sem vagyok híve a 3-400 fokos fűtött térből elmenő füsthőmérsékleteknek, mert ez csak akkor "szükséges", ha nagyon rossz égési hatásfokkal előállított jelentős korom és elégetlen gáz tartalmú erősen szennyező égéstermék feltűnésmentes eltávolítására szolgál, vagy a nagyon gyenge huzatviszonyok miatt kell esetleg.
Mondjuk hagyományos négy téglás kéménnyel a 80-100 fok körüli belépő hőmérsékletnél lejjebb nem volna célszerű vinnem a füsthőmérsékletet és a huzat is kevés volna akkor. Ezt is kevesellni szokták, de nem túl piszkos égetéssel, megfelelően berakott száraz tüzelővel elegendőnek tűnik.
A sokszor emlegetett általánosan elterjedt 15 fokos füstgázhűlés méterenként meg sima tégla kéménynél sem igaz mindenféle hőmérsékleten közelítőleg sem, csak talán valahol a szokásos 100-200 fok közötti tartomány egy részén.
A hőmérséklettel együtt csökken a hűlés mértéke méterenként pár fokra a 100 fok alatti füsthők esetén.
Bár nem mértem, de érzésre a kéménykimenet és a tisztítónyílás közti 3 méteren alig volt különbség a kb 50-60 fokos füsthőmérsékletben.
Miért a hátlapon befúvott tercier levegős betéteket ajánlod?
Az alábbi kandallóbetétek vannak jelenleg a látóteremben, áruk kb ugyanaz, nagyjából ugyanolyan paramétrekkel rendelkeznek:
Edilkamin Airfire Anta Piano (330.000)
Pantech EVO 68 (350.000)
Mullit Aero 15 (300.000, üvegajtós: 350.000)
Az Edilkamin belül kerámia betétes, a Mullit vermikulitos, Pantech pedig samott és vermikulit béléses.
Melyik lenne a legjobb választás?
Supra - mindenkitől jót hallok róla, de zárt tűztérből ilyen árkategóriában nem nagyon van választék,
Kobok - a Szabó kandalló nagyon ajánlja, talán a Pantech is van olyan jó.
Anyagfelhasználásról szívesen olvasnék, de arról senki nem mond semmit, azt tudom, hogy a Supra titánnal ötvözi a felhasznált acélt és kevlárt is használ (ez nem tudom, miért jó és kell bele)
Biztosan nagyobb a hőigény, 98nm, viszont 3,5-4m3fából megvagyok egy idényben. Sajnos a 2 éves fához be kellene ruházni, meg egyenlőre nincs olyan tárolóm, amivel meg tudnám oldani, hogy ne érje víz, így marad a letakargatás. A SR200-as kémény egy vélhetőleg szakképzett tüzeléstechnikus (a schiedel tanácsadója) által lett kiválasztva. Elmondtam, hogy egy 32kW-os kazán,160-as füstcsonkkal, és egy 120-as 6kW-os kandalló van jelenleg. Azt mondta, hogy nagyobb átmérő nem probléma, kisebb ne legyen, mert így lehet bővíteni.
A kondenzvíz meg nem zavar, ha három év múlva kilyukad a már amúgy is kilyukadt bojler, akkor meghegesztem, vagy kidobom.
Ha lenne keret ilyen beruházásokra, akkor a kazánhoz venném meg az osztókat, meg a puffer tárolót, és beüzemelném. A jelenlegi részben kényszer és ideiglenes jellegű megoldás.
Egyébként egy tömegkályhából sem hiszem, hogy sokkal melegebb füst megy ki a kéménybe.
Nálam most kb 50°C körüli a kéménybe belépő füst, ha már ég a tűz rendesen.
Ezek az igazán építőjellegű hozzászólások, gratulálok hozzá! Hasznosat nem sikerül írni, csak gunyoroskodunk!
Képzeld, nincs hegesztői vizsgám, autószerelői vizsgám, nincs esztergályos képzettségem, sem kertész, és villanyszerelő, sem csőszerelő, , sem bádogos, sem elektroműszerész, sem köműves. Mégis felépítettem egy házat, mindent sajátkezűleg csinálok, és ha valamihez nem értek, akkor utána olvasok, meg kérdezek, ezt csinálják egy iskolában is! És képzeld, működnek a dolgok, és látták szakemberek, amiket csinálok, és nem találtak kivetnivalót bennük.
Bírom az olyan embereket, akik kapaszkodnak a szakmunkás bizonyítványukba, hogy milyen képzettek, és azt semki nem tudja utánuk csinálni! Fotelből megmondják, hogy rosszul dolgozol a műhelyben!
Kivettem végül a vékonyfalú terelőcsövet, mert valóban nagyon lefojtotta a kandallót, és melegebb párás időben nehezen indult meg. Helyette visszaraktam az eredeti megoldást, ami csa annyit csinál, hogy lefelé fordítja a füst útját, de keresztmetszetet nem szűkít. Így már a kandallón kell inkább visszafogni a huzatot, mert nagyon nagy a huzat. Azon gondolkozom, hogy az ajtónál lévő három szekunder levegő furat mellé még fúrok kettőt, mert ha lentről hagyom a levegőt, akkor hamar leég, ha elkezdem lezárni, akkor meg elalszik, és csak elfüstöl a fa. Ha lentről nem intenzív a levegő, és van füst, akkor a szekunder levegő növelésével ez el is tud égni normálisan. Beraktam egy hőkülönbségfigyelő elektronikát a bojlerbe, így már az is jól működik, 40-50C-ra melegíti elő a vizet, erre már csak 10-15C kell árammal ráfűteni.
20mm-es Bakonytherm kéménybe (6,4 méter magas), most épülő A+-os családi házba keresek kandallóbetétet, olyat szeretnék, ami csak kívülről szívja a levegőt, ez megfelelően elő lett készítve. A Pantech EVO 80-as betétét ajánlották, de szóba jöhet a Mullit Aero 15, esetleg 20-as is. Ha van jó, jobb ötlet, szívesen venném. Néhány kérdésem: nem lesz túl nagy a betét egy ilyen házba? (kb. 50nm a nappali, konyha, közlekedő, ahova kerülne a kandalló), A lemezkandallók élettartama nem túl rövid (nem kell 6-8 év múlva kicserélni?), huzattal minden rendben lesz?
Van egy 120mm-es füstcsonkú kályhád egy 200mm-es kéményre kötve. Nem semmi.
Már a hődobnál megjelenik kondenzvíz. Ez se semmi.
De ezt még fokozod: a vélhetően nagyobb felületűvé lett hőcserélőd a korábbinál és ezt még megspékeled még egy vizes hőcserélővel is. Még a lélegzetem is elakadt.
1. Olybá tűnik, hogy nagyobb a hőigényed (házad hőigénye) mint amit a kályhád tud (nyilván ezért a hődob). Talán nem véletlen az SR20-as kémény. Nagyobb kályha kellene.
2. Két éven át száradt fával tüzelj, amit már megvételkor hasogass fel. Ne folytogasd a tüzet. Talán így a kondenzációt is elkerülheted, vagy legalább eltolhatod a kéménybe a harmatponti hőmérsékletet.
3. A hődob nem feltétlenül hülyeség, de érdemes előbb füstgázhőmérsékletet mérni, hogy a harmatpont ne kályhacsőben/hődobban legyen.
Használj olyan hődobot, amin van rövid-hosszú füstút. Begyújtáskor a rövid utat (kisebb felületű hőcserélőt) használja a füst, amint a tűztér eléri az üzemi hőmérsékletet (amikor leégett a korom a vermikulitről/samottről) a hosszabb útra lehet terelni a füstöt.
Ezen a feltett hirdetési linken még a hordó megnevezése sem stimmel.
"Régi csatos hordó eladó ".
A képen egy lemezhordó van, mégpedig abroncsos kiképzéssel. Ezek a hordók főleg olaj és olajipari termékek tárolására és szállítására lettek kifejlesztve, sokat görgették, valószinű azért abroncsozták meg, 200 liter ürtartalmú. Volt aztán a sima lemezhordó vegyipari célokra, egyszeri felhasználásra, abroncs nélkül. 210 liter névleges ürtartalommal.
Mind a kettő jó volt HTO tárolásra, most pedig kályha készítésre.
Mert tulajdonképen egy üstház is egy felül nyitott hordó, hasonló a falvastagsága is. Megveszi az illető a natur üstházat, aztán otthon kibéleli, kisározza. Agyaggal és cserép darabokkal. És ez a szerkezet már teljesen másképpen viselkedik mint az üres lemez hordó. Természetesen a 'bélés' vastagságának kell egy megfelelő vastagság. 20 -30 mm-nél még valószinűleg a bemutatottak szerint viselkeik, de egy 50 - 65 mm -nél már teljesem másképpen. Nagyobb vastagság az üstház megemelhetősége miatt nem ajánlott.
A száraz agyag merev anyag, a vékony falú vashordó viszont rugalmas.
Ahányszor nekiütsz valamit a hordó oldalának, a nyitott felső peremen megjelenik egy harang-hullámzás, ami persze annál nagyobb kilengésű, minél erősebbet koppantottál a hordó falának. Márpedig amikor éppen fahasábokat hajigálsz befelé, elég nehéz megoldani, hogy egyik se koppanjon a hordó falán :) Az agyag kiszáradása után az első nagyobb koppanástól egy hajszálrepedés fog körben megjelenni (valószínűleg nem az agyagban, hanem az agyag-vas határvonalon), ami minden nagyobb koppanástól tágulni fog egy iciripicirit. Persze ha szerencséd van, akkor ez igen sokáig nem fog zavarni a begyújtás utáni "hideg kéményes" pillanatokban, peches esetben viszont egy erősebb hullámmozgás el is törheti az odatapasztott agyagot.
A hőtágulást pedig már mondták mások.
It egy videó, így rezeg a nyitott hordó szája is, amikor nekiütsz valamit az oldalának. Persze a vas hordó nem mozog ilyen nagyon és nem is fog széttörni, de a mozgás jellege/alakja jól látható.
Tipp: a külső cső felső részének oldalára tennék egy kisajtót,
ami a begyújtást követő percekben nyitva van, ezáltal lehetővé teszi, hogy a kémény felmelegedéséig a füst végig emelkedő útvonalon haladhasson (be kelljen lefelé kanyarodnia). Asztán amikó már meleg a kémény (tehát megjött a szívóereje), akkor ezt a kisajtót becsukod és mehet a füst a hosszú kanyargós útvonalon.
De lehet, hogy kevesebb munka lenne egy olyan füstcső-szakasz kialakítása, ami az egész bojlert megkerüli a felmelegedési időszakban.
Tegnapi párás meleg napon a tapasztalat megerősítést nyert, hogy kevés a keresztmetszet a két cső közt, ma ezt megpróbálom orvosolni. Ilyen időben egyébként, ha nem sikerül hirtelen nagy lánggal begyújtani, akkor általában visszaesik a füst a keresztmetszettől függetlenül, és csak az szokott segíteni, hogy a koromzsákhoz benyomok levegőt egy nagy porszívóval.
Én ajánlanám neked kiindulási alapnak az általam füstdobnak átalakított hajdú bojler tartályát. Lyukas bojlert ingyen kapsz, ezek általában egy két helyen lyukadnak ki, könnyen be lehet hegeszteni, a hordónál vastagabb a fala, és szerintem kályhának is jobban ki lehet alakítani. A kéménycsonkokat még én is fel tudtam hegeszteni, pedig csak nemrég kezdtem el belemélyülni a hegesztés mikéntjébe, a nem taknyolás szintjén.
Van a látókörömben egy hordó-kályha, annak a teteje egyből ki lett vágva, mert reggel felülről van megrakva és begyújtva (műhely-kályha). Arra egy egyszerű fedő lett készítve (mint a fazekakon), ami körben 5 centivel nagyobb, mint a hordó és van lefelé is egy 10 centis pereme, hogy ne csússzon el oldalirányban.
Ezeket a légréses kerámia kéményeket már valamennyire hőszigeteltnek lehet nevezni, hiszen a tömör téglakéménynél sokkal jobbak. Ha van elég erős huzatod, akkor ezt nem muszáj még tovább hőszigetelni.
És a kerámia cső valóban nem finnyás a kondenzvízre.
Jó ez félreérthető, a kémény lehet szerelt, vagy épített, nekem, téglából én már nem gondolkoznék kémény építésen. Írtam, hogy schiedel rendszert építettem, ez egy külső, valami hőálló örleményből készült blokk, középen egy henger alakú lyuk. Ebbe megy bele légréssel egy kemény samót cső, amit tagonként ásványgyapot kígyóval szeparálunk el, és támasztunk meg minden felrakott téglánál egy körbetekert gyűrűvel. Ide a belső üregekbe nem lehet szigetelést utólag berakni. Kívülről meg nem nagyon látom értelmét. Másrészt a légrés is szigetel, tehát nem túl nagy a hőveszteség.
A tömör téglás kéményt ne vegyük alapnak.
Ez a samótcső nem szívja a vizet, és alul direkt kondenzkivezezés van a talpba beépítve.
Gondolkoztam a szigetelt kéményen, amit ajánlottak, de azt is mondták, hogy csak gáz esetén szükséges.
Itt nálunk meg nincs gáz jelenleg, és nem is lesz, egyhamar, és nem is gondolkozom a bekötésén.
Az okos hőszigetelés akkor nem a fűtött térben lenne, ha jól értem!?
'Az épített kéményt meg utólag nem is lehet szigetelni, meg nem is érdemes, '
Má' miért ne lehetne !
Ennél egyszerűbb munka nincs. Persze ehhez ismerni kéne a füstjárat útjainak az elnevezését. Tehát a tűzelő berendezésben keletkezik az égéstermék. Ez halad a füstcsövön ami majd minddig fűtőtt térben van. 1 - 2,5 m. Nem kell szigetelni sőt butaság. Bemegy az épített kémény lakáson /helyiségen belüli szakaszába. 1- 2 m Nem kell szigetelni. Majd a padláson /néha más fűtött helyiségen /keresztül. Na ezt kell és érdemes is szigetelni. 3 - 5 m. Végül a héjalás után a kéményfejen keresztül a szabadba. 1 - 2 m. Ezt se árt szigetelni, de nem egyszerű.
Így ezt általában soha sem szigetelik. Ezért ez a rész megy lehamarabb tönkre.
Úgy nevezik, hogy kéményfej errózió.
Tehát csak a padláson lévő részt érdemes szigetelni, egyszerű és megérti.
"Milyen anyaggal kéne ezt körbekenni ami nem repedezik meg és a füstöt se engedi ki?"
Én a hegesztőpálcát ajánlom ;)
Ha nem tudod lehegeszteni az új hordótetőt, akkor szerintem szegecseld/csavarozd az oldalfalához, de lehetőleg ne legyen semmi rés ott.
Amíg a kéményed hideg, addig nincs jó huzat, ezért addig a hordó tetején minden pici rés füstölögni fog.
Amikor meg végre kialakul a huzat, akkor meg a hordó felső részén minden pici résen fals levegő áramlik be, ami gyengíti a huzat erejét.
A helyedben igyekeznék minél melegebb kéményt is biztosítani, pl a függőleges szakasz hőszigetelésével, ez erősíti a huzatot és a begyújtásnál is felgyorsítja a füstmentes működéshez elég erős huzat kialakulását.
"akkor a szigeteletlen részeket kell magasabb hűmérséklete fűtenem, ami több tüzelőanyag elégetésével jár"
Okos hőszigeteléssel azt is elérheted, hogy ugyanaz a hőmennyiség (ugyanannyi tűzifából) kisebb felületen, viszont magasabb hőmérsékleten adódjon át a lakásnak. És mivel a hőszigetelés alatti felületek még melegebbek lesznek, ezzel megvalósult a "minden legyen 60 fok felett" alapelv, mégsem tüzelünk többet.
Sok estben az a hiba, hogy a kályha tulajdonosa túl forró füstgázt pazarol bele a kéménybe. Na ez a hiba nálad nem fordulhat elő, sőt :)
"Az épített kéményt meg utólag nem is lehet szigetelni,"
Nem igazán értem, hogy mit értesz "épített kémény" alatt, de szeretném én látni azt a kéményt, amit nem lehet hőszigetelni, ha nagyon akarjuk.
"a gyártó szerint is fel van készítve a kondenzvízre"
Ez a "fel van készítve a kondenzvízre" amolyan szép kövér gyártói parasztvakító szövegnek hangzik :)
Agyag homok keverék kell ami nem reped .Persze nem mindegy az agyag és a homok aránya .Általában a kályhás agyaghoz 1 rész agyag 2 rész homok kell .
Vagy ami még jó lehet az a szilikon én ma vettem a leendő téglakályhához (ajtóbeépítéshez + biztonság kedvéért ) 1000C ig jó szilikont 1100 huf ért. Persze ezzel is meg kell várni ,hogy megkössön .
Ha a hőelvételt lerontom, az a több tüzelőanyag a másik oldalról nézve, mert ha x hőmennyiség elég a lakás fűtésére, és ezt szigeteléssel elveszem a fűtendő térből, akkor a szigeteletlen részeket kell magasabb hűmérséklete fűtenem, ami több tüzelőanyag elégetésével jár. Az épített kéményt meg utólag nem is lehet szigetelni, meg nem is érdemes, mert az a gyártó szerint is fel van készítve a kondenzvízre, a bekötő vastagfalú vascsövek meg elég sokáig bírják, ha elfogynak, lehet, hogy rozsdamenteset teszek a helyükre, ennek ha az ára megengedi. Egyébként hol lehet kapni rozsdamentes idomokat vegyestüzelésre?
Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam, vagy csak te nem akartad megérteni amit írtam! Valószínű, hogy te meg egy irónia nagymester vagy, jól gondolom?
Mindig azt mondogatom, hogy csak akkor igazán jó egy fatüzeléses fűtőrendszer, ha akárhogyan is tüzelsz annak tűzterében (tehát bármilyen nagy is a tüzed) annak hőjéből egy csepp felesleg sem jut ki a külvilágba. Úgy néz ki, hogy ezt a feltételt a rendszered nagyjából teljesíti.
Persze van még olyan feltételem is, hogy mindezt emberi felügyelet és rendszeres karbantartás/javítgatás nélkül is tudja, de ne legyünk maximalisták :)
"vagy háromszor annyi tüzelővel melegen tartom az egész kéményrendszert"
Ha a kémény jól hőszigetelt, akkor annak 60 fokon tartásához nem kell szinte semmi extra hőenergia. ezután már csak azt kell megoldani, hogy a kémény és a tűz között se semmi se legyen hidegebb 60 fokosnál és akkor megszűnik a savas kondenzvíz csámcsogás probléma (vagy ami mégis hidegebb, az legyen saválló anyagból :)
Természetesen ez egy kompromisszumos megoldás, vagy háromszor annyi tüzelővel melegen tartom az egész kéményrendszert, vagy három évente valahol javítgatnom kell a korrodált részeket. A kémény szigeteletlen schiedel rendszer, ez eleve úgy van tervezve, hogy számolnak a kondenzvízzel, ebben nem fog kárt tenni. El sem merem azt képzelni, hogy mennyiből jönne ki, ha a teljes kéményt fel kéne fűteni 60°C-ra, és az energia az ami igazán drága, nem a háromévente kilyukadó 5000ft-os vascső. Az égéstérben azért nem tud alámenni a hőmérséklet. Elég soks tapasztalatra tettem szert, az átmeneti kényszermegoldásokkal kapcsolatban, hogy mit lehet és mit nem, mekkora az a keresztmetszet, aminél már nyomja vissza a füstöt, úgy elzáródott a koromtól a keresztmetszet a hosszú csőben. Viszont egyetértek azzal, amit írtál a keresztmetszet kapcsán, hogy mi volna az optimális.
Remélhetőleg tisztában vagy azzal, hogy az nem tiszta víz, hanem enyhén savas, ami szép lassan csócsálja a fémet (a kéményben meg a maltert fogyasztja jó egészséggel, plusz esetleg fagykárok). Ez a savas víz minden olyan felületen megjelenik, amely nem melegebb 55-60 foknál, a tűztér belsejétől kezdve egészen a kémény legvégéig.
Mindegy hány kilowattos a kályha, én a tűztér tetején lévő füstgáz kilépő nyílás keresztmetszetét (cm2) venném alsó korlátnak. Ha útközben sehol sincs ennél szűkebb keresztmetszetű pont, akkor nagy baj már valószínűleg nem lehet.
Persze én nem vagyok szakember, egy kéményseprőnek vagy egy profi kályhásnak lehet más véleménye is
A füstdob azért ment tönkre, mert sok a kondenzvíz, meg 0,5mm-es lemezből készült.
A füst csak akkor jön ki az ajtón, amikor épp rakunk a tűzre, elég erős a kémény huzata, ezért az ajtó magassága sem okoz problémát. A légrés a két cső közt tényleg határeset, ezért ezt javítanom kell. A terelőcső vége 200-250mm magasan van a tartály aljától, ez egy idény alatt nem lesz tele korommal. Az oldalsó csőcsonkon ki lehet takarítani, vagy az alján lévő alaplapot le lehet venni, három csavar tartja. A gyári szilikon tömítésből kivágtam 10mm-t, és így a kondenzvíz ott ki tud folyni egy tálkába.
A kimenő cső kézzel simán megfogható, így a hő nem megy ki a kéményen, viszont cserébe jó sok a kondenzvíz.
De,opció!marad az a fő fűtés,kb.ahogy írtad Te is.csak most is ha nem kell,akkor inkább a kis cseréppel fűtünk.szeretjük.látni a tüzet,melengeti a lelket is.a hálóban alváshoz kellemes 20-21fok van,reggelre kb. Fél fokot hűl csak.a kazán esetében nincs hely pufferra,amig ég a tűz,addig fűt.este hálóban zavaró 24-25,reggel 21-20.csajok kitakaróznak,reggel fáznak.a kazán jó télen(tartós mínusz).
Ha van központi és kazán, akkor gondolom keringető is van. A meglévő rendszert használni egy plusz keringetővel miért nem opció?
Ha víz/áram nélkül működőt akarsz, akkor a cserép/tégla kályha vagy az egyszerű kiskályha is megteszi. Biztonsági tartaléknak. Megfagyni nem fogtok mellette.
Még valami: a belső vízcső és a 120 mm-es külső cső közötti légrés keresztmetszete nem túl kevés a kandalló füstcső kimenetének keresztmetszetéhez képest? Mert a füstjáraton egy keresztmetszet szűkítés akár életveszélyes nyomásviszonyokat is létrehozhat a kandallóban: rövid idejű túlnyomást a lakáshoz képest, ilyenkor a füstön kívül mérgező széndioxidot, sőt olykor halálos szénmonoxidot is pöfékelhet a kandalló orrán-száján a szoba légterébe.
"Kilyukadt a kandallóra szerelt vékony lemezből készült füstdobom"
Túl fojtogatva tüzelsz (tehát a 60 fok alatti savas víz kicsapódás marta szét a füstdobot)
vagy túl erősen tüzelsz,
vagy egyszerűen szar volt a termék?
"a bojler gyári burkolatából csináltam egy 120mm-es hengert, amit fentről rátoltam a vízzel telt csőre, így a füst oldalt bemegy a nagy tartályba, majd lebukik, és a 80mm-120mm közti járaton megy fel,"
- Mekkora a távolság ezen 120 mm-es csőszakasz alsó pontja és a tartály alja között? Tehát hány centi korom felgyülemlése után várható ott a füstjárat eldugulása?
- Hogyan van megoldva a tartály aljából a korom eltávolítása?
- A 120 mm-es csőszakasz alsó pontja mennyivel van magasabban a kandalló ajtó tetejénél? Ha alacsonyabban van, akkor begyújtáskor nem inkább a kandalló ajtón jön ki a füst a kémény felé menet helyett?
Sziasztok! Kilyukadt a kandallóra szerelt vékony lemezből készült füstdobom, egy évet bírt ki 9000Ft-ért. Gondolkoztam egy másikon, vagy egy vastagfalú dobon, ami 18000Ft. Aztán egyszer csak arra ébredtem, hogy van két lyukas villanybojler a pincében, amiből már gondoltam, hogy csinálok valami hasznosat, mert a vastelepen 5Ft/kg. Így letakarítottam a szigetelést, oldalról csináltam rá egy 120-as csatlakozást, bemenő, és fentre egy 120x250mm-es kimenő csatlakozót (ez utóbbit megvettem a auchanban 1500Ft körül. Közben azon gondolkoztam, hogy a HMV-re is rásegíthetne kicsit, ezért egy régi kidobott 80mm-es kerítésoszlopból kimentettem ami még használható volt, és felhegesztettem a gyári talplemezére a bojlernek, amibe két ½”-os csőcsatlakozót raktam, ebből az egyik a bojlerhez hasonlóan egy hosszú cső, ami felnyúlik a melegebb részbe. A termosztát pitoncsövét levágtam, és egy hosszabbat raktam bele, mert a gyárival nem működött jól a dolog. Jelenleg csak egy egyszerű termosztát van benne, de ezt kicserélem majd egy hőkülönbség figyelő elektronikával. Így a hőcserélős új hajdú bojlerre fog rásegíteni. A benyúló vastag cső 80mm, a kimenet füstcsöve 120mm, azért, hogy a füst végigjárja a vízzel telt csövet, a bojler gyári burkolatából csináltam egy 120mm-es hengert, amit fentről rátoltam a vízzel telt csőre, így a füst oldalt bemegy a nagy tartályba, majd lebukik, és a 80mm-120mm közti járaton megy fel, végig melegítve a belső csőben lévő vizet.
Hát nem igazán. Miért kell azt szigetelni? Leginkább azt mondanám, hogy gipszkartonnal csináld meg, a belsejébe tegyél hőtükröt. De kérdezz meg profi kandallóst erről: pl Belinkszki Ákost: www.folytonego.hu
Kandalló betét kupolájának a belső "szigetelésre" szerintetek megfelelő a linkelt termék?
Bár 80°C-ig írja a hőállást, dehát a radiátor és a fal között is jóval magasabb a hőmérséklet. Tekercses, praktikus, nem drága...de az a 80C igencsak kevéske lenne, ha igaz a leírás.
Urak lenne egy kérdésem. Mégpedig, hogy egy svéd járatos kályhát mennyire lehet közel építeni a falhoz, hogy idővel ne legyen süket az egyik fele. 30 cm elég e ? A hátuljánál 15-20 cm lenne . Válaszotokat előre is köszönöm.
Köszönöm a javaslatokat. Tehát kohász öltözet beszerzése is javallott.
Valamikor kacérkodtam a kohászatban való elhelyezkedéssel. Konkrétan az dicső Ózd volt kiszemelve, de az őrangyalom megsúgta, ne tedd, az a jővő hamis.
És lám begyütt. Az juniós vezetőket se ártana kirándulásra meginvítálni oda, ha ilyen töketlenek lesztek továbbra is , tán ez is lehet másutt.
Lehet, hogy ki kéne fejleszteni a fűtés üzemmódban nem meleg kályhát :-).....csak akkor lenne meleg, ha nem fűt...ha fűt akkor hideg lenne, a könnyebb kezelhetőség végett :-). Fejlesztők: hajrá! :-)
Ugyanúgy, mint a fénynél: adott területre merőleges beesési szög esetén jut a legtöbb energia.
"Egy gyufa vagy gyertyalángot szabadkézzel -két újjal is eloltok"
Nem a lángot oltod el, hanem az égő anyagtól veszed el az oxigént (lefojtod), miközben le is hűtöd valamennyire. Azért nem éget meg, mert a picike darab forró anyagban nagyon alacsony az éppen tárolt hőmennyiség,
kevesebb, mint amennyi te ujjaid megégetésedhez kellene. Ha benyálazod előtte, akkor még a víz elpárologtatása is extra hőt von el.
Régebben, mondjuk 10 -15 éve, még ritka volt kályhában kandallóban. Most gyakori mert olcsó. Táblásan árulják, általában 20-25 mm vastag, jól fűrészelhető könnyű anyag, de nagyon jó hőszigetelő. Ezért magas tűztérhő érhető el vele és a fagázok könnyebben begyulladnak. A cseh Thorma kályhákban mindben ez van, de a magyar fireplacékban is. Meg sok egyébként samottos betétnél a lángterelő szokott vermikulitból lenni......
Hátránya, hogy törékeny, nem szereti ha megdobják a tüzifával. finoman kell bánni vele. Az élettartama ekkor sem túl hosszú, max 2-3 év. A samott azért 10 évet kibír.
Egyébként a vermikulit porított darabos verzióját az agrárium is használja!
"Vermikulitot természetes csillámpalából (Al-Fe-Mg-szilikát) kapunk. Ezt követően kitágulás útján, egy féreg alakú görbe granulátumban, millió parányi légréteggel átalakul"
Írja a Wiki. Na de hogyan ??
Saccolom hasonló mint a perlit esete, amit valahol északon a végeken bányásznak , Pálháza. Aztán abbó lesz a duzzasztott perlit, ami a zsákokban van és ezerféle célra használható.
A jelenlegi ajtó 28cm x 28 cm, ami 784 cm2, a korábbi cs. kályha ajtó 21 x 21 az 441 cm2, maj a kétszeres, pontosabban 1,78 szoros így a sugárzás mennyisége is ennyiszer több. Na meg a beesési szög is számít valamit.
Tűzhőmérsékletek azért nagyjából azonosak.
De az nem minden. Egy gyufa vagy gyertyalángot szabadkézzel -két újjal is eloltok, próbálnám meg ugyan ezt egy égő hasábbal, pedig mind a kettő úgy 700 -800 fokon izzik.
Sőt az 1,5 tonnás buga, ami csak 300 fok 2 m -ről majd meggyujtotta a nadrágom, az említett égő izzószála meg mondjuk 1800 fokon izzik, mégis 15 cm -re megközelíthetem. (Megfogni azért nem ajánlatos mert a tenyér megsül )
Tehát sugárzásnál nem csak a hőmérséklet számít, hanem a hőmennyiség is.
Én másra tippelek mint Mekk. Szerintem a régi cuccaid samottosak voltak és mivel a samott jól felmelegszik, minden irányba jelentős hőleadás volt.
Ez a cuccod meg - szerintem - vermikulitos lehet belül, és mivel erősen szigetel, ezért nagyobb a belső tűztérhő, és emiatt a megnövelt ablakon jobban süt előre.....mert másfelé kevesebb hőt tud leadni a vermikulit miatt.
"Korábban úgy 20 évvel ezelőtt ezt nem tapasztaltam, pedig sokféle tüzelő /fűtőberendezést kezeltem."
A tűz nem csak a levegőt melegíti, eközben hősugárzás útján is hőt ad le. Ez pont ugyanolyan sugárzás, mint a fény, de ezt a szem nem látja, csak a bőr felület érzi.
Kis tűz kis "fényforrás", nagy tűz nagy fényforrás. A régi kályhádban kis tűz volt és kicsi volt az ajtó is, a mostani kandallódban kétszer akkora tűz van és nyolcszor akkora az ajtónyílás.
Szóval ne csodálkozz, ha a régi, nyolcszor jobban leárnyékolt és fele olyan erős "villanykörte" kevésbé vakította a szemedet ;)
Vagy egy hónapja beállítottam egy kandalló kályhát. Eddig jó 15 ször 'tüzeskedtem'. A tapasztalat . csak kesztyűben lehet kezelni és annyira sugároz, hogy majd leég az arcomról a bőr. Tehát kohász arcvédőt is szerezzek be ?
Korábban úgy 20 évvel ezelőtt ezt nem tapasztaltam, pedig sokféle tüzelő /fűtőberendezést kezeltem.
azt én is sejtettem, hogy több sebből vérzik ez a kályhás megoldás, leginkább a flexibilis csöven lepődtem meg, mert még nem láttam ilyet, ezért kérdeztem, hogy mik tapasztalatok etéren. De ezt az írottak alapján ezt a megoldást el is vetjük.
A cserépkályha robbanások három fő csoportja/okai:
1. Vízteres 'megoldások'
2. Helytelen tüzelés (elzárják a levegőt, lefolytják az égést)
3. Dió héj. Jó sokat raknak parázsra. Rendkívül olajos, kimondottan intenzíven ég.(ne) szegény. De nem kap levegőt. Gázosodik nagyon. Megtelnek a járatok. Aztán mikor lángra kap: bumm!
Ha száraz, márpedig általában száraz, akkor kifogástalan, mégcsak módjával sem kell kezelni. A régiek is használták, még sparheltbe is meg falazott kályhába is. Szóval : no problem, a páleszt te nyerted!
- ez egy a fizika alapjait sem értő ember által összehozott egész kóklerség-halom, finoman fogalmazva: néhány jó gondolat, többnyire rosszul kivitelezve
- amire ráadásul annyira büszke, hogy cikket készít róla, tehát oktató/referencia anyagot magyarázattal és fotókkal,
- amely cikket egy hivatásos kályhás "szakember" szakmailag átolvas és olyannyira értékesnek talál, hogy ki is teszi a céges honlapjára.
Ez mind együttvéve annyira szomorú, hogy az már vidám :)
"Az átlagos külső levegős csonk 125 mm. "
A legtöbbön én 100 mm-re emlékszem, persze ez fűtőteljesítmény-függő dolog, minél nagyobb a kilowatt, annál több levegő is kell.
"Egyébként nem kell pont akkorának lennie mint amekkora a füstcső."
A kilépő füstgáz mennyisége és a tűzilevegő igény egyaránt a tűz méretétől (kályha teljesítményétől) függ, tehát az nem hiba, ha a kémény és a tűzilevegő átmérője egymással arányos. Persze mivel a meleg levegő kitágul, ezért nem árt, ha a kémény mindig valamivel nagyobb mint a tűzilevegő csöve :)
Vidám lettél, de nem egyértelmű mit értesz ezen. Mondjuk ki: ez egy tökéletesen kókler megoldás, a kéményseprő azonnal és teljesen jogosan úgy vágja vissza ahogy akarja. Gyakorlatilag életveszélyes!
Az átlagos külső levegős csonk 125 mm.
Egyébként nem kell pont akkorának lennie mint amekkora a füstcső. A legtöbb betéten 125-ös vagy legfeljebb 150-es a külső levegős csonk, miközben a füstcsövük 160-200 mm között van.
A külső levegős kályha kiválasztásánál én arra ügyelnék, hogy az üvegmosó/másodlagos/stb levegőt szintén a külső levegőből vegyék, tehát SEMMILYEN levegőt ne a lakásból szívjon.
De a romotop különböző betétjeit is, és a kobok betétjeivel sem fogsz csalódni.
Inkább azokat a betéteket ajánlom, amik belül samottosak - a fentiek azok - mert könnyebb cserélni a belsejüket ha eljön az ideje, mint egy olyannak amiben a gyár saját formatervezésű öntvény lapjai vannak.
...akkor ajánlhatom az astra2-t...nálam ötödik szezont birja...)))--igaz a külső levegőhöz konvekciós burkolatot kell venni
...amúgy a mullit-ok között találni fogsz megfelelőt, mert minden kandalló épitő a reklámok olvasgatásával kezdte...(vagy mint magam is elkezdte olvasgatni-e topic-ot---alig 10 hónap alatt a végére is értem..)))
"".Tudtok ajánlani."..természetesen..üsd a keresődbe "külső levegős kandallóbetét" és máris kedvedre válogathatsz..."
Kedves Ganajtúró!
A kulcsszó a "bevált" szón volt, mely hiányzott az idézetedből, szóval bevált külső levegős kandallóbetétet keresek, esetleges elégedett használóktól! Nem hirdetéseket akartam olvasgatni!
" Egy temográfiával készített külső falfelület képe úgy néz ki mint a tarka kutya."
A hőszigetelés nélküli fal különböző részeinek mondjuk 20%-ban eltérő hővezetése valóban komoly hőmérséklet különbségeket okoz a külső felületen, hőszigeteletlen háznak ezért olyan a hőkamera képe, mint egy világtérkép.
De szerintem ha az egész felületet betakarjuk egy olyan hőszigetelő réteggel, ami az eredeti fal átlagánál tízszer jobb hőszigetelő, azzal a felületi hőmérsékletek szórása is a tizedére csökken, olyan kicsi lesz a szórás, hogy nem érdemes foglalkozni vele.
Tehát mivel hőszigetelés előtt a külső felület leghidegebb és legmelegebb pontja között pl 5 fok a különbség, ne kezdjünk el hőkamerázgatni és azt számolgatni, hogy a melegebb részeken mennyivel vastagabb hőszigetelés kell, ez a 2-3 centis hőszigetelések korában volt szokás. Szigeteljük le az egész házat tisztességesen (mondjuk10-12 centi grafitos EPS) és a fenti 5 fok felületi hőmérséklet-szórás mindössze 0,5 fokra fog csökkenni, amivel már nem érdemes foglalkozni, utólag már csak nevetni fogunk a hőszigetelés előtti hőkamerás erőlködésen.
Ilyesmire költeni csak egy jó hőszigetelés UTÁN érdemes.
Egy hőszigeteletlen házon hőkamerás felvételeket készíteni kb akkora bölcsesség, mintha az orvos előbb lázat szeretne mérni egy olyan páciensen, akinek éppen ütőeres vérzése van :)
Nem lesz könnyű. Az ősszel vettem vékonyfalú füstcsöveket. Akkor mondta a kereskedő, hogy enyhén kúposak. És igaza volt. Figyelmeztetett, hogy vágásnál vigyázzak, mert amennyiben sokat vágok nem fog összecsúszni.
Talán a vékonyfalút a vastagfalúba betudod tolni, főleg ha 4...8 vágást késztesz a betolandó végében.
Sőt egy cserépkályha külső felületét is lehetne termográfiásan fényképezni. Ott is sok sok hőmérséklet jönne ki a fűtési periódus alatt.
Na de minek ?
Mondjuk buta háziasszonynak, aki azon szárítja a ruhákat be lehetne mutani, hogy a felületi hőmérséklet más és más és ha nagyon bedurrantanak abba a kályhába megpörkölheti a szárítandó ruhát. Rájön erre e nélkül is.
Az egy nagyon jó szemléltető eszköz arra, hogy meglehessen állaptani hol szökik a hő egy épületből. A megállaptás : mindenütt.
Igaz nem egyenletesen. Néhol több, néhol kevesebb. Az ablakok környkén, a betonkoszorúk mentén több. Na de ezért nem rak az ember többfle vastagságú hőszigetelést az épületre. A mai világban min. 10 cm habszigetelés és minden rendben. Jó legyen 12 cm és grafitos.
Egy temográfiával készített külső falfelület képe úgy néz ki mint a tarka kutya. Rengeteg szín az rengeteg hőmérséklet /természetesen bizonyos tartományon belül /. Szigetelés után ha csillaptott mértékben is , de továbbra is sok sok külső hőmérsékletmarad- Persze ha 50 -80 cm -es hőszigetelést raknánk az épületre, talán eltünne a sokszínűség.
Nyugodtan szigetelhettek az un. termográfiás szigetelés nélkül is, felesleges pénzkidobás.
Mondjuk a kételkedők meggyőzésére néha bejön, elámulnak a sok szép szín miatt.
Ami a bonyolultságot adja az a transzmissziós veszteség utáni pár dolog: ki kell számolni a filtrációsat is, és bele kell számolni a szoláris nyereséget meg a hulladékhőt......
A hulladékhő és a szoláris nyereség persze egy szarul szigetelt ház 15-20 kwh-s óránkénti hőszükségletén sokat nem fog módosítani, ezeket inkább csak jól szigetelt háznál van értelme számolni.
Hőhidakat is csak ebben az esetben van értelme számolni.....
- a maximális hőigényt lehet lakás négyzetméter alapján becsülni
- egy szuper passzívház maximális hőigénye 10 watt/m2, egy hőszigeteletlen b30-as kockaház csúcs hőigénye kb 200 W/m2, a kettő közötti skálán mindenki helyezze el a saját házát (ha képes rá)
- ha ezt a számot összeszorozzuk a lakás négyzetméterével, akkor kijön, hogy mekkora a maximális hőigény.
Ennyire egyszerű hőigény-számoló képlet is van,
az a baj, hogy ez a legtöbb emberen nem sokat segít :)
Persze ha a fűtőberendezésünk nem tud naponta 24 órán át teljes erővel fűteni,
akkor nem árt, ha szükség esetén a lakás maximális hőigénynél jóval több hő legyártására is képes.
"ha az összes határolófelület U-értékét kiszámoltad"
Úgy könnyű azt mondani, hogy "egyszerű képlet", ha már valaki előre kiszámolta az összes határoló felület és a nyílászárók hőszigetelő képességét és ezt az "apróságot" NEM számítjuk bele a képletbe :)
Van egy viszonylag egyszerű képlet, amivel - ha az összes határolófelület U-értékét kiszámoltad ( www.csaladihaztervezes.hu , és itt van kalkulátor ), akkor a szerkezet hőveszteségét meg tudod mondani.
Ebben nem lesz benne:
1, filtrációs veszteség
2, szoláris nyereség
3, hőhidak és kivitelezési elbaszások miatti veszteség
Ha te mondod..))..de az átlagos számitáshoz elég volt a falak milyensége (vályog, kő, tégla stb) a mennyezet állaga, a nyillászárók állapota, a légköbméter...ha "betápláltad" máris dobta az adatokat...))
Azért nem kell fizetni---Van itt a netten valahol egy képlet, mely alapján ki lehet számolni egy ház hővesztességét (hő igényét) 2009-ben az alapján számoltam az enyém..óránként 8 kw...és nem csalódtam..ezért is vettem az astra2-t.
- nem specialistája egyik fűtési módnak sem (ne legyen kedvence),
- legyen pártatlan/elfogulatlan, ezért a tanácsadó előre biztos legyen abban, hogy akármit is javasol neked, a szakértési díjon felül más néven soha egy tetves fillért nem fog kapni, sem közvetlenül tőled, sem egy általa ajánlott más cégtől jutalékképpen
- tehát jutalékot sem fog kapni a tevékenysége után mástól sem, akit ajánlott neked (tehát meg kel mondani neki előre, hogy ha olyan megoldást fog javasolni, amit ő is meg tud csinálni, azt egész biztosan nem ő fogja megcsinálni, vagy bármilyen konkrét kivitelező céget/terméket javasol, azt a javaslatával automatikusan kizárta a lehetőségek közül :)
Nagyon jó gondolatébresztőket írtok, sok dologra rávilágítotok, amikre (fűtéshez ilyen szinten nem értőként) nem is gondolnék.
Nem a -10C-ot tervezném ezzel a kályhával megoldani (ha lesz olyan, vagy lassan görög klíma lesz, tenger nélkül :( ), hanem ezeket az átmeneti (decemberben???) nappal 10C, este legfeljebb -1- -3C-os időket.
Ha a farkasok kezdenek vonyítani, pöffentem a nagy kazánt :)
Tömegkályha nem fogja tudni kifűteni a szigeteletlen házadat! Szerintem előbb szigeteld le kívülről 10 cm eps-sel, és aztán nézd meg mekkora lesz a hőszükségleted! Meg fogsz lepődni, hogy amennyivel többet költesz szigetelésre, annyival kevesebbe fog kerülni a sokkal kisebb fűtés és az üzemeltetés!
Csak ne olyan hevesen..) Mint alább irtam 75m2 (nálam acca 220m3) be lehet fűteni 1 nagyméretű cserépkályhával is...de szükségeltetik kb. 75q keményfa..((.
Megoldhatod úgy is hogy egy olcsóbb konvekciós burkolatú kandalló...és födém áttöréssel, zsaluval szabályozott levegő áramlás--kinek, kinek igénye szerint.
Egy jó szakember számára izgalmas kihívás lehetne egy tisztán gravitációs keringetésű mennyezetfűtés kiépítése. DE ha valaki kitapasztalja ennek buktatóit (pl légtelenítés), akkor olyat fog tudni, amit senki más az országban: lakótérben elhelyezett puffertartály és villany nélkül is felforralhatatlan vízteres kályha/kandalló, ami kifűti az egész házat.
".ehhez már kell egy kis fűtésszerelői szaktudás is és a vastag csöveket nem is lehet.."
Bizony nem kell...csak egy érettségi--amikor megtanulod "könyvvel könnyebb." Mielőtt verni kezdenéd a billenzyüket, megjegyzem a saját etázs fűtésemet magam épitettem--a kazán 2,5m mélyen a kazánházban a fűtőcsövek a járólap alatt...és a radiátorok 1,3m 0,5 colos csövekkel bekötve....csak egy jó menetvágó kell..((
Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb felületi hőmérsékletű a hőkibocsátó eszköz, annál "rétegesebb" lesz a helyiség levegője, tehát fűtés közben annál nagyobb lesz a hőmérséklet különbség a mennyezet és az alsó régiók között. Nagyon magas helyiség vagy összenyitott szintek esetén ez a probléma még durvábban jelentkezik.
Ez ellen védekezni vagy minél alacsonyabb felületi hőmérsékletű fűtésrendszerrel lehet (padlófűtés, mennyezetfűtés esetleg túlméretezett radiátorok), vagy a nagy belmagasság megszüntetésével (pl a szintek közötti levegőmozgás akadályozásával).
A cserépkályha fűtő felülete jóval alacsonyabb hőmérsékletű, mint pl a vas kályháké/kandallóbetéteké, ráadásul a cserépkályha hője igen nagy részét hősugárzás formájában adja le, ami azonnal hat és csakis abban a helyiségben. Ezért egy cserépkályha esetén a fent említett kellemetlen hő-rétegeződés valószínűleg jóval enyhébben jelentkezik.
Bár pont a ház 2 szélén lenne a fent a 2 szoba, azok alatt lent a 4 hűvösebb helyiség. A kályhás nappali felé lehet hogy be se lógna a 2 fenti szoba (a 3.-ik az igen).
Egy kb.1,2m-en lévő hőmérő szerint a hűvösebb szobákban (ha a kis cseréppel fűtünk) 20-21C van. Belmag.2,7m. Ez a 1,2-őn lévő 20-21C a plafonnál lehet olyan meleg, hogy a födémen keresztül kellemessé teheti a felettük lévő szobákat?
"de csak addig, míg valaki nem akar (pl. a lányok) felmenni a saját szobájába és máris nyitva kell hagyni az ajtót, hogy ne fázzon fent."
A lenti cserépkályha a felső szintet talán még csukott feljáró ajtó mellett is megfelelően fel fogja fűteni: nálad a felső szint sokkal jobban hőszigetelt mint az alsó, ezért kevesebb hő kell neki, azt a kevés hőt pedig talán meg fogja kapni "padlófűtés" formájában az alsó szint mennyezetén át (ha a födém hővezetése ezt megengedi), plusz az ajtó sem zár tökéletesen ott is szivárogni fog felfelé egy kis hő folyamatosan. Viszont a két szint közötti ajtóval meg tudod akadályozni a "fent 35 fok - lent 18 fok" effektust.
Sőt a két szint közti lezárás után akár szabályozni is tudod a feljutó levegő mennyiségét, így kialakíthatsz egy hőmérséklet-egyensúlyt.
Még valami: ha a felső szinti közlekedő légtere nagyon kicsi az alsó légtérhez képest, akkor nem olyan fontos lezárni a feljárót, hiszen a kis légtér hamar megtelik meleg levegővel, attól kezdve már az alsó szintre dolgozik a cserépkályha.
"A központihoz is sajnos szivattyúk kellettek, áramkimaradás esetén cumi."
Központi fűtés több, mint 100 éve létezik, keringető szivattyú nélkül is. Úgy hívják, hogy gravitációs fűtés.
Persze ehhez már kell egy kis fűtésszerelői szaktudás is és a vastag csöveket nem is lehet olyan könnyen elrejteni, mint a modern vékonycsöves-keringetős rendszer csövezését.
Szóval az áramkimaradást nem okolhatod, csak a saját esztétikai érzékedet ;)
Légfűtésbe nem bonyolódnék bele semmiképpen. Légcsövezni,meg ilyenek...nem. Pláne, ahogy írta Mekk Úr, ráadásul fentről kellene lejuttatni a meleget a lenti szintre...Ventilátor(ok),légtechnika,stb. Igen pénzgyanús :(
A cserépkályha pont azért tetszene többek között, hogy nem kell semmi áram,meg ilyenek,csak fa, aztán rock'n'roll :)
A központihoz is sajnos szivattyúk kellettek, áramkimaradás esetén cumi...És puffertartály sincs helyhiány miatt..
Ha ajtóval elválasztom, az lehet megoldás, de csak addig, míg valaki nem akar (pl. a lányok) felmenni a saját szobájába és máris nyitva kell hagyni az ajtót, hogy ne fázzon fent.
De ha jól sejtem, akkor viszont lentről kiszippantja a meleget....Illetve, gondolom a cserépkályha ebben az esetben reggelre nem fogja a nappaliban megtartani a kellemes meleget, mert megy mind fel -> reggelre lent hideg lesz... :(
A központi 2 szakaszra van osztva:1.,lakás; 2.,iroda.Tehát nem kell, hogy menjen a lakás, ha van más alternatíva a fűtésre. A kis cseréppel ilyen időben a lakásba el se indítom a nagy kazánt.
Ha raksz valamennyi hőszigetelést a födémbe, és ajtóval elválasztod az emeletet szerintem nem lesz rossz a hőeloszlás. Azt a hibát nyilván nem kell elkövetni, hogy kifejezetten légfűtésre tervezett kandallót, vagy kandallóbetétet használsz... Meg ha az előbb leírtak szerint a kályha kis teljesítményű, akkor nem fűti túl a tetőteret és a lenti rész a központival kompenzálható.
"Szóval, elvileg befűthető lenne a tetőtér is?(hiszen a meleg felfelé terjed...)"
CSAK a tetőtér lenne befűtve - pont azért, mert a meleg levegő felfelé terjed.
Aztán néhány óra kemény tüzeléssel később (amikor odafenn már kb 35-40 fok van) elkezdnek majd az alsó szinten is olvadozni a jégcsapok... mondjuk ha fenn becsuksz minden ajtót, akkor csak a közlekedőben lesz hőség és az alsó szintre is előbb ér le a meleg.
Nem vagyok szakember, de szerintem legjobb lenne vagy megszüntetni (legalábbis jelentősen csökkenteni) a levegő átjárást a két szint között, vagy ne kályhával fűts.
Ha ez nem lakás lenne, hanem ipari helyiség, akkor azt mondanám, hogy nagy ventilátorokkal keringesd a levegőt fentről lefelé.
Ebben az esetben a kályhának csak az ízlés szab határt.
Ha van normális központi fűtés, ami mindenképpen kell menjen, akkor viszonylag szabadon lehet variálni vele, csak túlépíteni nem érdemes. A jó égési hatásfok érdekében így is érdemes mindent megtenni. Jól szabályozható levegőellátás előmelegített szekunderrel a gázégéshez vezetve mindenképpen előnyös. Nem érdemes túl nagyot csinálni, hiszen nem kell a ház hőigényének csak egy tetszőleges részét fedezze. A tűztere is jobb, ha kisebb, így azonos teljesítmény mellett tovább lehet benne tüzeskedni jobb hatásfokkal. Talán nem is kellene visszafordítani a füstöt, csak kicsit terelni jobbra-balra a kályhatestben. Jó légtömör ajtók kellenek rá, hogy lehessen hosszan parázson tartani, és ne legyen nagy a fals levegőből eredő veszteség. Az ajtó lehet közepes méretű, teljesen üveges, ha a másodlagos levegő a samottozáson keresztül előmelegítve érkezik. A tűztér és ameddig elérhet a láng legyen vastagon samottból. Kb ezek jutnak eszembe, de másképp is lehet persze....
Én egy kis alapterületű magas kályhát látok ideálisnak ilyen esetben, ami nem foglal sok helyet, nem füstöl vissza rárakáskor, bírja a folyamatosabb tüzelést, de szép és nagy hatásfokkal éget.
Jó és szép lenne egy ilyen tömegkályha is amit irsz,de nem metnék kisérletezgetni drága pízért :-)
A mostani kicsi cserépünk kifűti a házat ilyen időben úgy,h a nappali dög meleg,a háló 21fokos,reggelre is tartja szépen.ez tetszene nagy cseréppel,tetőtérrel is,csak hát a fizika..fent kellene hűvösebb,lent melegebb...
Ennyi infó alapján én is afelé hajlok,igazából kazáncsere nem kell,azmost 2.szezonos.55kw-os.azért ekkora,mert a házunk folytatásaként van egy 80m2-es iroda is.nagyon jól fűt,elégedett vagyok vele.tehát nem is kiváltható,csak jó lett volna a házban egy olyan vmi is,aminek lelke is,meg hangulata is van és ilyen időben,mint mostanság van jól is fűt :-D ha értitek mire gondolok...
Ha ilyen házam lenne, és mondjuk nem volna kiépítve a központi fűtés, akkor lehet megcsinálnék egy általam már egy ideje tervezgetett (esetleg cserépköpennyel burkolt) víztartályos hőtároló tömeges többutas épített kályhát. Ezt, ha kályha építtetésről van szó, nem kifejezetten erőltetném, mert vannak buktatói, és szerintem nem is sok kályhás állna neki, csak felvetem, mint elméleti opciót.
A ház mivel van egy ilyen központi helyisége, jól fűthető onnan helyi fűtéssel is, de elképzelhető, hogy a helyiségekben a hőigény nem éppen úgy oszlik majd meg, ahogyan azt a kályha kiadja.
Összességében véve azért, ha van egy jó infrastruktúrájú központi fűtés, akkor hatékonyabb megoldás annak a hatásfokát javítani, mondjuk kazáncserével és pár aprósággal, mint egy hatalmas cserépkályhával kiváltani...
Azért ennyire nem durva a helyzet, de ha lent még nagyobb is a hőveszteség, akkor előállhat, hogy jóval hidegebb lesz. Ezen mondjuk nem kell annyira aggódni, ha az emeletre vezető ajtót le lehet zárni.
A házad hasonlit az enyémre..(az utcai rész 6.60mX13m..és a teljes tetőtér beépités.
Nálam az alsó rész acca 75 m2. Valaha fűtöttem cserépkályhával (7X5.5X2.5 csempe nagyságúval)-5 C fokig az alsó rész befüthető--hidegebb időben már kellett a központi..fűtés is. A kémény a tetőteret mindig fagymentesen tartotta--de azért annyira nem melegitette fől..Az utóbbi 5 évben a nappalimban astra2 tűztérrel fűtöm, jobb mint a cserépkályha (és egy újnál olcsóbb volt)
Egy jól légcsövezett, szabályozott Temporis-al gondolom fűthetnéd a teljes házad.
Ha kifejezetten légfűtésre van kihegyezve a dolog, akkor a meleg sokkal inkább felszáll, illetve a mennyezeten keresztül is jobban fűti a tetőtér padlóját.
A cserépkályha hőtárolós, sugárzós jellegűbb fűtési mód, így kevésbé volna durva a különbség, ugyanis a sugárzó hőt lenn adná le, a meleg levegő szállna fölfelé.
Ami az emelet javára dönti a dolgot, az a határoló szerkezetek vaskosabb szigetelése, szemben a földszinttel. A tetőtérnek lesz alulról egy fűtött padlója és jól szigetelt tetőszerkezete, az alsó szinten meg a kérdéses szigetelési értékű falazat (b35 tégla alatt mit értesz?) és padló....
A ház alapterülete téglalap alakú 90nm2,szél.7m,hossz.kb.13m.
A nappali középen van,35nm2,a téglalap közepén,keresztben a téglalapon,kb.7x5m.belmag.2,7m.
A nappali két oldalából nyílik az 1ik oldalon a konyha(ajtó nélkül) és egy szoba,a másik oldalán 1 szoba+fürdő.
Fent az alapterület ugyan ez lenne,de a tető miatt a 7mből hasznos az kb.4m lenne(a maradék a tető vonala által csapott gardrób),így kb. 4x13m.3szoba lenne,+tusolós kis fürdő.1 szoba a lépcsővel szemben,2szoba két oldalt,meg a fürdő.
Valóban fölfelé terjed. Az külön előny, ha van egy téglakéménye a kályhának, ami szépen áthalad a tetőtéren, ekkor nem kell aggódni a füsthő miatt sem.
Először is elnézést,hogy nem olvasok vissza pár ezer hozzászólást, állandó időhiányban szenvedek, tehát bocs, ha már volt téma-és valószínű, hogy volt:)
Tetőtér beépítését fontolgatjuk. A nappaliból lenne a feljáró, ahol így adódna egy szép nagy "lyuk".
Imádnánk a cserépkályhát, de jelenleg fa tüzelésű központink van (+egy kis hordozható csrépkályha a nappaliban-innen a cserép és a kályha imádat).
Gondolkozóba estünk, hogy kellene egy szép nagy cserépkályhát rakatni, abban az esetben, ha a tetőtérbe jól felmenne a meleg.
A ház 90m2 alapterületű, új nyílászárókkal,de szigeteletlen B35. Tetőtér persze korrekt szigetelést kapna, a csajok meg az ajtók nyitva tartásáról szóló "használati utasítást".
Szóval, elvileg befűthető lenne a tetőtér is?(hiszen a meleg felfelé terjed...)
"A le állásokhoz a szobákba szűkítsem meg 250-es csövet"
Tőlem leszűkítheted akár 5 centisre is - de akkor miért vezettünk odáig olyan szép vastag csövet? :) mert persze a szűkítés is növeli a csövezés fojtását, tehát roncsa a hőszállítást**.
Persze ha végig vastag a cső és csak egy ponton szűkül le, az összességében még mindig kisebb légellenállás, mintha még a cső is vékonyabb lenne egész végig.
** Általános szabályok a szellőző csövezéshez:
1: MINDEN ellened dolgozik
2: Ha valami nem ellened dolgozik azt csak azért van, meg még nem jöttél rá, hogy HOGYAN dolgozik ellened :)
Amúgy annyira nem könnyű találni, lehet a google kidob sok találatot, de fele nem élő hirdetés, meg komplett kályhák, nem pedig rostély. Vaterán is csak egy volt, azt meg is vettem.
Nem tudom miért repedt el, de nem urántól, az biztos :D
"a meleg levegő szétterül a mennyezeten és felülről lefelé elkezdi feltölteni a helyiséget (alulról meg ugye visszaáramlik a kályhához)."
Sokat segít, ha a fűtőlevegőt úgy képzeled el, mint "felfelé folyó" folyadékot.
Képzelj el egy helyiséget, a fal mellett egy forró kályháéval: a hő felfolyik a plafonra, ott szétterül és elkezdi lefelé feltölteni a szobát. Ha nyitva van egy ajtó, akkor a meleg levegőréteg amint eléri az ajtó tetejét, ott "átcsorog" a szomszéd szoba mennyezetére és azt is elkezdi feltölteni.
Tehát először mindig a plafonon van meleg, akár 40-60 fok is, miközben te alul meg talán még mindig fázol :)
Fatüzelésnél ezért baromi fontos a marhajó födém hőszigetelés, sokkal fontosabb, mint más fűtési módok esetén: mert pl padlófűtésnél a plafon csupán 24 fokos de fatüzelésnél olykor akár 50 is lehet. És minél nagyobb a hőkülönbség a födém/fal két oldala között, annál több hő szökik el rajta keresztül.
Féláron eladó! Személyesen is átvehető győrben,Csornán,Mosonmagyaróváron,veszprémvarsányon, pápán és ezek útvonalain. Gyári termék teljesen új! 444mm x 285mm a mérete minden öntvény felső füstkivezetéses kandallóra jó! Ingyen postázom!
Féláron eladó! Személyesen is átvehető győrben,Csornán,Mosonmagyaróváron,veszprémvarsányon, pápán és ezek útvonalain. Gyári termék teljesen új! 444mm x 285mm a mérete minden öntvény felső füstkivezetéses kandallóra jó! Ingyen postázom!
"Van padlásom ott gondoltam a csövek el vezetését ."
A két db 90 fokos kanyar lassítja a légáramot, viszont zajcsökkentő hatású :)
A padláson brutális hőszigeteléssel készülj: a csövek tetejére kerüljön minimum 30 centis üveggyapot paplan, de még 40 centi sem túl sok. Gondolj ara, hogy mennyire hőszigeteled a házad falát, ahol csupán 15-17 fok az átlagos külvilág-belvilág hőmérséklet különbség. Na a légfűtő csöveidnél ez a hőmérséklet különbség időnként öt-hatszor több is lehet (amikor 100 fok feletti levegő halad benne) jó lenne, ha ebből a hőből minél kevesebb fűtené a padlást.
"Kb 250-es csövekre gondoltam gravitációra."
Nem tudom megígérni, hogy a 250 nem lesz kevés, de még az is lehet, hogy sikerül annyira kis ellenállásúra csinálnod, hogy akár még 150-es is elég lenne.
"Rendes horganyzott cső ?"
Nem tudom, hogy mi a "rendes" de pl spirálkorcolt csőből nehéz házilagosan kanyart gyártani (majd azt légmentesen+hőállóan lezárni), én inkább valami hajlékony alumínium gégecsővel barkácsolnék (jó lenne a műanyag szellőzőcső is, de az valószínűleg elolvadna egy szép napon :)
"a kupolába külön, külön vagy csak egy csövet kössek-e be és a padláson osszam ketté. Vajon ,hogy hatékonyabb?"
Közös csőszakasz = keresztmetszet csökkenés
keresztmetszet csökkenés = nagyobb légellenállás
nagyobb légellenállás = kisebb hőszállítás
"A meleg levegő bevezetést a szobákba hol érdemes be vinni?"
Ha nem erővel van befújva (tehát ha lassan áramlik), akkor valószínűleg mindegy: a meleg levegő szétterül a mennyezeten és felülről lefelé elkezdi feltölteni a helyiséget (alulról meg ugye visszaáramlik a kályhához). De elképzelhető, hogy maga a gravitációs keringetés is jól megtolja a légáramot: ezért talán jobb, ha a befúvás NEM egyből a kijárati ajtóra van irányítva :) de az első próbafűtéseknél ki fog derülni, hogy szükséges-e terelni a meleg levegőt, vagy magától is jól viselkedik.
"Értem én pl az ajtóhoz közel vagy a szoba távolabbi pontján"
Mivel itt nincs erős légáramlás (mint ventilátor esetén lenne). ezért talán jobb egy ajtótól távoli beeresztési pont.
Ventilátorral csövet lehetne spórolni, mert akkor akár az ajtó közelében is bevihetnénk a légáramot, majd onnan a mennyezet mentén (Coanda effektus) eljuttathatjuk a szoba leghidegebb vége irányába. De kis légsebesség esetén nincs lehetőségünk Coandázásra, marad a távolra csövezés.
"Tudod én hajós vagyok de nagyon szeretek mindent csinálni :)"
Ráadásul nagyonhidegvizű hajós ;)
Ismerős a szituáció, amikor egy problémát X méteren belül megtalálható tárgyakból KELL megoldani, nincs más lehetőség. Valószínűleg McGyver is hajósként kezdte.
Nálam 150m2-en kering a levegő, kb. 1-2 perc alatt ér el a kandallótól úgy 15 méterre, 10-25 m3/ perc mennyiséggel. Ez az elmúlt 9 év tapasztalata szerint elég egyenletes meleget ad, de nincs érezhető huzat sem.
Viszont: A por, szösz összegyűlik a ház néhány pontján 3-4 naponta! A levegő mozgása ugyanis összetereli. Máshol viszont nincs nagyon mit porszívózni cserébe.
Megnéztem a szivacsbetétes légellátás szabályzókat 2 hónap után (külső levegő csőben). Kudarc, mert jobban porosodik, tömődik, mint gondoltam. Nem javasolható emiatt. Hogy állítgatni mégse kelljen a légellátást, hanem automatikusan szabályozza, az ajtó becsukódásához rögzítettem egy vékony rugalmas lapkát. Ha indul a fűtés az ajtó nincs becsukva teljesen, csak beakasztva, a lapka ellentart egy darabig (kb. 2-4 mm légrés) . Ha a huzat már elég erős, beszívja a helyére az ajtót teljesen, és csak a külső levegő, előre beállított üzemi légmennyisége, jön befelé. Ha szagelszívót használ valaki, akkor persze illik be is zárni az ajtót, annak becsukódása után. Ez eddig jól működik, nem kell figyelgetni a tüzet, légellátást sose.
"A marha nagy cső átmérője az kb mekkora lenne gravitáció esetén?"
Az a cső légellenállásától (fojtásától) függ. A légellenállás meg függ a belső felület érdességétől/simaságától, a kanyarok számától és élességétől, a cső hosszától, stb.
Gravitációs keringetés esetén 150 mm-nél kisebb csővel nem is próbálkoznék, de nagy távolság, sok kanyar, stb esetén akár még a 250 mm-es cső is kevés lehet, ha a keringetést csak a gravitációra bízod (ha van padlás, akkor még a nagy méretű csöveket sem gond elvezetgetni).
"ventilátoros megoldásnál nem -e kell tartani attól,h a füstgázt is vissza szívja a ventilátor a füst csőből."
A levegőfűtés lényege, hogy a fűtőlevegő folyamatosan kering a kályha és a távoli szoba között, tehát biztosítanod kell a lehűlt levegő visszaútját a kályhához. A legtöbb helyen ez nyitva hagyott szobaajtókkal történik, ha becsukod ezt az ajtót, miközben megy a ventilátor, az elméletileg valóban szívhat mérgező gázt a lakótérbe. Ha viszont a szoba ajtót nem lehet teljesen becsukni (mert pl mindegyiknek az aljából levágtál 3 centit, vagy levitted a pincébe :), vagy az ajtótól függetlenül van megoldva a visszatérő levegő útja (pl nagy légáteresztő nyílások alul a falakon), akkor a működő ventilátor nem tud vákuumot csinálni, tehát nem tud füstgázt sem visszaszívni.
"Nem tudjátok hol lehet venni német kályha rostélyt?"
Megpróbálom kitalálni a gondolatodat: ha Ohra kályha rostélyt keresel, akkor írd be a Gugliba, hogy ohra kályha rostély és egy egész rakás találatod lesz.
Érdekelne, hogy hogyan sikerült megrepeszteni azt a két centi vastag öntöttvas monstrumot. Uránnal tüzeltél?
Nem tudjátok hol lehet venni német kályha rostélyt?
Jofogas-on nincs, repedt , ami fent van.
Vagy olyan helyet, ahol gyártanak és nem csak viszonteladóknak, hanem egyszerű embernek is adnak el?
25*22*1.5cm-es amúgy.
Ugye a végén van egy nyúlvány, amiben van egy lyuk, és egy kampó tartja a kályhában. Nem tudom annak a nyúlványnak mennyire van jelentősége, nyúlvány nélkül nagyobb az esély, hogy méretben találok rostélyt.
A fűtő levegő fokonként (a fűtendő szobában megjelenő fűtő levegő ahány fokkal melegebb) és köbméterenként 0,000335 kWh hőt szállít.
Tehát
- tételezzük fel, hogy a fűtendő távoli szobád hőigénye most éppen 1 kilowatt,
- tételezzük fel azt is, hogy most éppen a szobánál 30 fokkal melegebb levegőt tudsz odajuttatni (csövön/lyukon át) a kandallód feletti forrólevegő-üregből.
Ebben az esetben az üregből óránként 100 m3 fűtőlevegőt kell forgatni folyamatosan a két helyiség között.
Ekkora légmennyiség forgatása vagy marhanagy csövön/lyukon át gravitációsan sikerülhet, vagy kisebb lyukon/csövön át ventilátor segítségével.
Tavaly csináltam egy kandallót az építéskor nem tettem fel a konvekciós burkolatot a betét köré.
Most el szeretném másik két szobába vezetni légcsatornán a kupolából a hőt.
A kőburkolat mellett kb 8cm van és szabadon áramlik a kupola tetején a meleg.
Kérdésem,h milyen megoldást javasoltok a hő elvezetésére a kupolából.
Dobok fel egy képet a kandallóról. A kupola nem ér a mennyezetig kb 60cm van még a plafon és nyílás köt. Csak egy váz kartonozva és egybe le tudom emelni.
A legjobb a sima agyag lenne.... Olcsó, klasszikus, számtalanszor újra hasznosítható, mivel nem ég ki cseréppé, bármelyik cserépkályha javításánál használható. Feltéve persze, hogy a kémény és a kályha jó állapotban van. Minden másra ott a Mastercard...... ;)
A különböző csuszpájzoknak az egyik hátránya, hogy szinte levakarhatatlanok a csempékről, nem mellesleg kellemetlen szagokat is áraszthatnak hő hatására. ( a legolcsóbb párszáz forintos "sziloplaszt" is 200c0-ig hőálló)
Tegnap a praktikerben nem találtuk a cserépkályha-fugázót, holott a webshop szerint van. MEgkérdeztünk eladókat, azok faxok voltak, azt mondták nincs.. De holnap elmegyünk megint, immár cikkszámmal felvértezve :)
Viszont, ma láttunk olyat hogy kályha és kazán tömítő. Meg van olyan hogy hőálló szilikon, meg tűzálló tömítés. Ezek nem lennének jók amúgy ?
Ez tényleg igy van, hogy lehet ennyire korlátolt es tehetsegtelen egy ország, hogy nem az adottságait próbálja felhasználni? a rengeteg szemetből hol vannak a brikettek, miért külföldre viszik? rég lehetne napelem is, vagy szélerőmű vagy termálvizes fűtés? Hihetetlen...miközben a sok magyar zseni, feltalálo külföldre kenytelen szabadalmaztatni, mert itt érdekköröket sért
Ez a házunk 1964 körül epült, mindenhol cserépkályha volt. De valahogy el van tolva a szigetelese, élek a gyanúpörrel, hogy kiloptak anyagot a házbol, erről később beszámolok, ha bebizonyosodik.
Sajnos az a jelenség, hogy melegedni-hűsölni járnak az emberek, ma is fennáll, a pláza a legjobb példa rá. A panellakások zöme borzalmas, nyáron meleg-télen hideg , a fűtés mindig drága es folyton változik a divat szerint, ebben is diktálnak!
"ennek a 20 centi magas EPS peremnek kel jól nekitolni az üveggyapot szélét."
Ne csak épphogy érintse egymás az üveggyapot és az EPS,
feszüljön egymásnak a két hőszigetelő tisztességesen és teljes vastagságban.
Ez is tömeges hiba a hőszigeteléskor: a laza illesztésekkel mindenütt ügyesen megspórol két százalék anyagot, miközben a rendszer hőszigetelésén talán több. mint tíz százalékot ront :)
Pl 70 centis gerendaközbe nem 69 centi gyapotot kell rakni, hanem 75-80 centit.
"pl a födémen felfekszik a tetőszerkezet, így nem egyszerű hézagmentesen kitölteni,"
Nem kell semmit sem KITÖLTENI. A padlásra le kell teríteni egy ÖSSZEFÜGGŐ gyapot paplant, ami mindent betakar: gerendákat, szellőzőcsöveket és a nagyi ottfelejtett varrógépét. Felülről nézve ne látszódjon semmi a a padlás padlóján, csak egybefüggő gyapotszőnyeg. Az nem számít, ha hullámos (pl a gerendáknál és a varrógépnél), egyedül az a lényeg hogy EGYBEFÜGGŐ legyen.
Ezen a paplanon kizárólag a függőleges tető-támasztó fák törhetnek át (no meg a kémény :), ezeken kívül SEMMI.
"meg összehozni az oldalfallal."
A tető széle alól körben leszeded a verébdeszkát. Felnézel a lyukon és körben mindenütt azt kell látnod, hogy a födémet hőszigetelő paplan széle kb 20 centire túlnyúlik a födém szélétől (tehát a födém egybefüggő paplanja körben 20 centivel nagyobb, mint a házad). Az oldalfal hőszigetelésekor ennek kell nekinyomni a hőszigetelés legfelső EPS tábláit.
Ha először az oldalfaladat hőszigeteled, akkor meg a padláson körbejárva mindenütt látnod kell az oldalfali hőszigetelés legfelső széléét, ahogy kb 20 centivel magasabbra van tolva a padlás padlósíkjánál. Aztán amikor a födémet hőszigeteld, akkor ennek a 20 centi magas EPS peremnek kel jól nekitolni az üveggyapot szélét.
Egyszerű dolgok ezek, ha megérjük azt, hogy minden télikabát csak akkor igazán jó, ha tökéletesen egybefüggő és sehol nincsenek benne "szünetek" ;)
"De azért purhabbal ki lehetne tölteni a hézagokat, nem?"
Nem tudom,hogy miért így oldották meg. Nálunk is a szélen vannak a kémények, az un.kéményfalban. Régi ház, a gáz előtt cserépkályháztak, vaskályháztak, általában 40 nm -re jutott 1 db. cs. kályha. Az volt a szegény világ. Még a tehetősek se fűtötték a lakásuk egy részét.
A nagy lakásokban a kivételezettek laktak. Pl. ebben a házban egy tehetős gyerek orvos. Schöft - Mérei + magánpraxis, 165 nm-es lakás, de télen ők se fűtötték az egészet.
Az egyik leszármazott mesélte, hogy képzeljem Apukáéknak milyen 'sanyarú' sorsa volt. 54 -ben.
Még régebben az un. kávéházi világban / 1880 - 1920/30 nem irodalmat szívni mentek az emberek oda a kávéházakba . A fenét. Mentek melegedni, pletykálni , újságot olvasni stb.
Zúgló nem Ferencváros.
Volt persze néhány ház, ahol már ismert volt a központi fűtés /nem távfűtés /. Saját fűtővel stb. De az ilyenekben a még még kivételezettebbek laktak. Akkor még nem vásárolták, hanem kapták a lakást. Mindenki érdemei szerint.
A kályha jó meleg, 20 fok körüli a hő...de mint lentebb írtam, az első emeleti lakó konvektoros lakása is ennyire langyi : -( a helyzet az, hogy az emeletenkenti 3 lakásból két szélsőnél 3 oldala log kint a hidegben, a középső lakásokat melegitjük 2 oldalt.
Alapvetően szigetelni kellett volna rég a házat, pár éve rengeteg hőszigetelési pályázat volt, az öregek ezt nem használták ki. Vagy nem tudtak róla, amugy is zavarja őket minden mozgás a ház körül.
kicsit más: ha egy lakás vagy szoba alatt garázs van, hogyan kell szigetelni garázson belül, hogy ne ontja a hideget a szoba felé? sőt, hogy kicsivel melegebb is legyen?
A hőszigeteléssel maximálisan egyetértek, de ez a társasházon meg a pénzen múlik. Különben jártam annál a szomszédnál, akinek két konvektora van és nála sincs melegebb, mint az én cserépkályhás lakásomban, ergo a ház szigetelése lenne a megokdás. De sajna elég nagy ellenállást es korlátoltságot taoasztalok az öregek részéről, zavarná őket az állványozás. Nem az jut eszükbe, hogy hosszabb távon megérné, melegebb lenne es kevesebb a fűtésszámla.
A cserepeket valoban át kell nézetnem, már a menekülőúton gondolkozom...
Nezegetem, el is hiszem hogy praktikusak, de nem egy társasházi lakásban! Legalább is nem tudom elképzelni, mert ugye a forró kályha körül hely is kell, másrészt kinek van kedve barna szénre vagy tüzifára vadászni a belvárosban es cipekedni velük a 2. emeletre? Ha házam lenne, bizistenkiprobálnám
Nem is könnyű mindig jól megcsinálni: pl a födémen felfekszik a tetőszerkezet, így nem egyszerű hézagmentesen kitölteni, meg összehozni az oldalfallal.
De azért purhabbal ki lehetne tölteni a hézagokat, nem?
Tehát a födém hővesztesége a hőszigetelés után 16-szor kevesebb lett.
Még ezek után is hihetetlen, hogy a fenti hőszigetelés nyomán a ház hővesztesége 2-3-szor kevesebb legyen?
A gyakorlati tapasztalatok azért szólnak ennél sokkal kisebb haszonról, mert a hőszigeteléseket csináló "mesterek" túlnyomó többségének halvány fogalma sincs arról, hogy mi miért van (és ami még rosszabb: nem is akarja megtanulni).
A két, tömegesen előforduló és legdurvább hiba:
- a hőszigetelő táblák és a ház fala közötti légrésben egész télen "fütyül a szél" felfelé (kéményhatás)
- a födém hőszigetelése nemhogy körben mindenütt légmentesen összesimul, de még a közelébe sem kerül a fal hőszigetelésének (fél-egy méternyi távolságok!)
csak ez a két "apróság" kb a harmadára lerontja a (sok pénzé kifizetett) hőszigetelés jóságát.
Egyébként az emeletközi és a legfelső szinti lakás között is van különbség, habár ez megszüntehető ha a padlásfödémet hőszigeteled.
Ezen lakások fajlagos energia igénye úgy 90kWó/nm/fűtési szezon.
Nagyjából 500 m3 gázt kell elfűtened.
Megolható kályhákkal is, min. 2 db. kályha. Ha van tüzelőanyag tárolód, és a kéménybe való csatlakozást megoldod. De társasházaknál ez már tényleg egy korszerűtlen valami.
M-on kb. 3000 a sikeres öngyikosságok száma, majd 10 ezer a kisérlet,
Közlekedési balesetben meghalnak többen mint 300-an, az ipari halálos balesetek száma is 100 felett van, a háztartási balesetek /létrárólleesés, szerencsétlen elesés, mérgezés stb. // is jóval húsz feletti ,
A CO mérgezések száma, a halálos szűken 20 fő/év, de ezek nem mindegyike kémény és tüzelő berendezés miatt, hanem pl. garázsban járatott autó miatt, meg egyéb szerencsétlen szituációk miatt. A Széndioxid mérgezések száma /pincegáz / mustgáz / is nagyjából 20 fő.
Van egy szakma, ami direkte fizet a médiának ezen hirek publikálására - saját fontosságukra fehíva a figyelmet.
"Mit javasolnál, ha úgy döntenénk, hogy cserépkályha helyett más kell."
Jóvastag hőszigetelést javaslok
és miután a hőigényed lezuhant a negyedére, akkor már szinte teljesen mindegy, hogy azt a kevéske hőt mivel állítod elő.
Persze ha a társasházad megtiltja neked a hőszigetelést, akkor hiába javasolnék mondjuk egy kedvezményes áramtarifáról üzemelő levegős hőszivattyút, mert a társasházad lehet, hogy annak a (kültéri egység) felszerelését is megtiltja neked.
Ha az alacsony beruházási költség sokkal fontosabb, mint a nagy éves megtakarítás, akkor használd a cserépkályhádat, amíg annyira veszélyesé nem válik, hogy már muszáj szétkapni és újra rakatni: minden évben hívj oda egy kályhást a szezon elején egy-két órára, kenje ki a repedt fugákat és véleményezze, hogy szerinte kibírja-e a cserépkályhád azt az egy a szezont. De valahogy meg kell oldani, hogy őszintén beszéljen veled, egy percig se higgye azt, hogy bármilyen haszna fog származni a negatív szakvéleményéből: ha a jó kályhádat életveszélyesnek minősíti, akkor nem ő fogja újrarakni (egyes kályhások szerint minden kályhát évente legalább háromszor újra kell rakatni, plusz még egyszer nyár elején ;) és ha a kályhádat szétbontod mert már nem kell, abból sem legyen semmi haszna.
Úgy általában az a véleményem, hogy a fatüzelés kizárólag azért (akkor) gazdaságosabb a gáznál, mert van lehetőség occsó "adómentes" tűzifa beszerzésére. Ha valamelyik kormánynak véletlenül eszébe jutna, hogy a mostani alacsony IQ-jú pártkatonák/rokonok/osztálytársak helyett inkább értelmes embereket ültetni a megfelelő pozíciókba, attól a pillanattól kezdve megszűnne az occsó tűzifa könnyű beszerezhetősége. Ettől kezdve leginkább csak teljes+ÁFÁ-s áron lehetve fát beszerezni (40-45 Ft/kg) és sokan rájönnének, hogy a gáz/villanyfűtés tulajdonképpen nem is olyan nagyon drága :)
Vegyél egy olcsó wamslert, sztem nagyon jók. Nézd meg a Bully-t. 8 kw-os, szép piros burkolata van ,és részben öntvény....én majdnem megvettem nyáron másodiknak, de túl széles volt a 45 cm-es helyhez ami rendelkezésre állt ( a bully asszem olyan 52-53 cm széles ).
Mit javasolnál, ha úgy döntenénk, hogy cserépkályha helyett más kell. Társasházi lakás, kb.50 nm, két helyen van kémény. Jancsikályha? Mi a becsületes neve? :-)) es persze, nincs sok pénzünk, viszont melegebbet szeretnénk az egesz lakásban.
A legfontosabb nyilván a ház szigetelése, tető és homlokzat végig. De ez nem rajtunk múlik, sajnos.
Hát ebben van valami, de legalább nem kell félni a " csendes gyilkostól" ... ráadásul az átlagember számára sokszor értelmezhetetlen, olvashatatlan amiket a kémenyseprű urak odafirkantanak.
Az engem is bosszant, hogy sokszor semmi tárgyilagosság, tényszerűség nincs a hírekben, csak a blabla megy, konkrétan butitják a tömeget a felületes infókkal, de ez áll akár a politikára is, vagy a fogyókúrás csodaszerekre.
A hőszigetelés ezerszer előbbre való bármilyen fűtéskorszerűsítésnél.
Már csak azért is, mert hőszigetelés UTÁN már
- sokkal kisebb/olcsóbb fűtésre kell majd korszerűsíteni,
- ráadásul a hőszigeteléssel évente megtakarított összeg néhány év alatt ingyen kifizeti a fűtéskorszerűsítés árát :)
Szegény helyen sokszor elkövetik azt a hibát, hogy egy teljes hőszigetelésre való összeget költenek inkább fűtéskorszerűsítésre, mert úgy tudják, hogy a hőszigetelés drága, pedig ez nem igaz: födém jó hőszigetelése (20 centi üveggyapot) már 1000 Ft/m2-től, fal elfogadható hőszigetelése (10 cm EPS + mélyalapozó + ragasztó) 2000 Ft/m2-től megoldható, tehát egy átlagos hőszigeteletlen kockaház hőigénye kb 300.000 Ft-ból a felére/harmadára csökkenthető.
Aki tisztában van a tüzelés fizikájának alapjaival, az esetleg egy 30 ezer forintos jancsikályhával jobb hatásfokkal tud tüzelni, mint a tökhülye szomszédja a maga 800 ezer Ft-os csúcstechnikás kandallójával.
Köszönöm hát ezt még ilyen alaposan nem vizsgáltam...))
úgy tűnik, inkább a házat kellene szigetelni, nem tud eléggé meleg lenni, némi huzat is van, a falak hidegek , de másol is, ahol konvektor vagy cirkó van.
tegnap ismét volt a hiradóban egy szénmonoxidos mérgezés, deszerencsére nem halt meg senki. nem jelzett a csipogó.
érdekes, hogy a főkétüszös munkalapokon eddig azt karikázták be, hogy szénmonoxid-jelző nem szükséges...többségében vaklárma az egész, csakhogy pörgessék a piacot?
"A malter kötőanyaga a mész (kalcium klorid), amit sajnos a sav szeret eltüntetni."
Nem tüntet el semmit sem a sav, csak átalakítja. A malter helyesen tartalmaz meszet,mészpépet, ami mint írtam kalciumhidroxid. Ebből a levegőben lévő széndioxiddal kalcium karbonát keletkezik, azaz megszilárdul. Na most ha újra szénsav éri ezt az anyagot, meggondolja magát és visszalakul. Újra fellazul és a fagy rásegít és a szél meg elhordja azt a kötőanyag nélküli homokot.
"amelyiknél a téglák között leginkább semmi sincs,"
Ja, a külső részen már nincs malter, de ez kb. csak a felület harmada, azért az a kémény még stabil - ilyenkor kell fugázni.
Nos a téglakéményeknél ezt szokták erróziónak nevezni.
Fagyállótéglából cementes habarccsal építeni a kémnyeket, vagy bélelni a megoldás.
Tényhogy a keletkező füstgázból sokminden kicsapódik, főleg az ami benne van.
A főbűnös egyébként nem a hírbehozott szénsav, hiszen azt naponta isszuk, hanem a víz, ami szétrombolhatja a kémény anyagát a téglát és a habarcsot amikor megfagy . Kémény erroziónak is hívják. Nyilván a savasság is hozzájárul valamit.
Korábban a barnaszenek fénykorában volt probléma a savassággal. Ezek a szenek jó sok kenet /ként / tartalmaztak amiből kéndioxid lett és az már kint a szababan az esővel kénessavat alkotott ami lehulva mindent szétrombolt. Főleg a városi házak vakolatait.
Viszont manapság már barna szén nincs, így földgázzal és fával fűtőgetünk. Ezek viszont sok hidrogént tartalmaznak, amiből sok víz lesz és a téglakéményeknek annyi.
Akár fát égetsz, akár gázt, mindkét esetben túlnyomórészt valamilyen szénhidrogén égése történik. A szénhidrogén égésekor (oxidálódásakor) a szénből széndioxid lesz, a hidrogénből meg dihidrogén monoxid lesz az égés során. Ez utóbbi anyagnak van egy másik neve is: ez a víz.
Tehát a füstgáz két fő alkotóeleme a széndioxid és a vízpára. A füstgáz szépen száll kifelé a külvilág irányába, miközben hűl lefelé.
Köztudott, hogy ha a párás levegőt hűtjük, akkor egy bizonyos hőmérsékletnél (harmatpont) a relatív páratartalom eléri a 100%-ot, még tovább hűtés esetén apró vízcseppek csapódnak ki (köd jelenik meg), amely vízcseppek hozzátapadnak mindenhez (vizesedés).
Namármost a füstgáz egy olyan "párás levegő", aminek nagyjából 55 fok körül van a harmatpontja, ezért abban az esetben, ha a tűztérből távozás közben egyszer csak 55 fok alá hűl, nyomban elkezdi nedvesíteni a környezetét. És mivel ez a kicsapódás széndioxid gáz jelenlétében történik, ezért ezek a pici vízcseppek savas kémhatásúak lesznek.
A malter kötőanyaga a mész (kalcium klorid), amit sajnos a sav szeret eltüntetni. Tehát a kémény falán megjelenő savval folyamatosan kezelt malterből szép lassan eltűnik a mész, marad a homok, ami önmagában nem túl masszív építőanyag ;)
Tehát ahol olyan kéményt látsz, amelyiknél a téglák között leginkább semmi sincs, ott valószínűleg annyira spórolósan tüzeltek, hogy hideg volt a kémény, márpedig ahol hideg a kémény, ott nyomban megjelenik a savas víz, ami rögtön nekiesik a mésznek (malternek).
Az ilyesmi ellen jó a hőszigetelt kémény (mert az belülről nem hideg sehol) meg a saválló kémény (mert csak röhög a savas kicsapódáson) no meg a gazdag gazdi, mert még egy egyszerű téglakéménybe is lehet ám olyan sok hőt betolni, hogy még a kémény legteteje is 60 fok felett legyen...
De egy kis gázlánggal fűtött cserépkályhánál már a kályhán belül megindul a savas kicsapódás.
Egy kis lángon égő gázfűtéses cserépkályha hatásfoka szerintem jobb lehet, mint egy korszerű (NEM kondenzációs) gázkazáné, megközelítheti a 100 százalékot.
Persze ahhoz, hogy kis lángon is ki tudja fűteni a lakást, ahhoz rendesen hőszigetelni kell a házat.
És a füstjáratban folyamatosan kicsapódó savas víz előbb-utóbb valószínűleg megrongálná a kályhát és/vagy a kéményt, persze ha ez a pillanat halálunk utánra esik, akkor nem jártunk rosszul :)
"amikor teljes lánggal megy a befűtés, nyitva van, mikor takarékon merta cserép ontja a hőt, akkor beljebb csukják hogy ne hűljön gyorsabban a kéményhuzat miatt."
Leegyszerűsítve:
mindenféle méretű tűznek mindig pont annyi levegőt kellene kapnia, amennyi éppen akkor a tűz optimális működéséhez szükséges.
Ennél több levegő butaság, mert forintveszteséget okoz (a felesleges levegő a tűznek már nem kell, viszont hőt visz ki a kéményen át),
ennél kevesebb levegő szintén butaság, mert forintveszteséget okoz (tökéletlen égés, a fa egy részéből nem hő lesz, hanem kéményen át meglépő értékes fagáz, lerakódó kátrány no meg halálos szénmonoxid).
Az egyenletes lánggal égő gázos rendszerek nagy előnye, hogy mivel állandó az oxigén igény, ezért pontosan be lehet állítani a szükséges levegőmennyiséget,
míg a fatüzelésnél a tűz levegő igénye olykor percenként változik, ezért szinte bizonyos, hogy vagy túl sok, vagy túl kevés levegőt kap (ez alól kivételek azok a kályhák, amelyeknél az aktuális tűzilevegő mennyiségét a füstgáz oxigéntartalma (lambda szonda) segítségével szabályozzák).
Amúgy lehet cserép burkolatú gázüzemű fűtőtestet gyártani, bizonyára vannak is, de a hagyományos épített kályha nem való gázüzemre. Azért csinálták annak idején, mert akkor még rengeteg cserépkályha volt mindenfelé a lakásokban és azokat akarták a fa helyett akkor bevezetésre került modern és kényelmes no meg aztán olcsó fűtőközeggel fűteni. Megfelelő huzat esetén működőképes megoldás, csak hosszabb távon a gáz kissé szétmarhatja az anyagát, csakúgy, mint a béleletlen kéményeket is. Ettől függetlenül a héra nem volt rossz ötlet, már csak azért sem, mert így is rengeteg szép kályha ment ki a szeméttelepre annak idején, mikor a szovjet gáz hódítani kezdett, de azért csak több fennmaradt ennek köszönhetően.
lehet hogy a múlté, de nézz be egy OBI-ba, mennyibe kerül egy kisebb cserépkályha. ..gondolom, azért veszik, mert különben nem lenne annyi választék sem.
Nos azok az ingatlanközvetítők akik olyan Héraégős cs. kályhával fűtött lakást kínálnak eladásra néha dicsérik, de ez finoman is füllentés, de inkább hazúgság.
Valamikor régen persze áldás volt az ilyen kályha, keveseknek, kiváltságosoknak.
:Köszönöm, azért is mereszeltem kerdezősködni mert a szelep tulképp forgatható, állitható a rés, pont ugy, ahogy a rendes ajto, amikor teljes lánggal megy a befűtés, nyitva van, mikor takarékon merta cserép ontja a hőt, akkor beljebb csukják hogy ne hűljön gyorsabban a kéményhuzat miatt.
Elnézést, ha kissé bugyutának tűnnek a kérdéseim, csak sosem volt gázégős cserépkályhám és sok rosszat is mondanak, sok a tévhit mert szerencsétlen cserépkályhákat lejáratták...
Nem, ez egy bitang nagy faelgázosító kazán! Van még ott videó, kétméteres rönköket tolnak bele! Brutális, nehezen tudom elképzelni, hogy ez magánház, vagy ha igen akkor amolyan versailles-i kastély-féle lehet, és 50 szobát kell fűteni vele :-). Elképesztő cucc!
Sztetek lenne értelme EPS-sel leszigetelni a kémény külső falát legalább az alsó szinten ? Itt a képen látható, ott fut a kémény a loggia falán, talán látható a tisztító nyílás. Tehát a loggiának azt az oldalsó falát betakarni EPSsel ideiglenesen.
"Takarékon lecsukhatom a szelepet/ajtót? Félek, hogy felrobbanhat"
Jól teszed, ha félsz. Ha nyitva van a gázcsap és te a levegő teljes elzárásával eloltod a lángot, akkor csak ömlik a gáz bele a kályhádba. Aztán benézel a kályhába egy égő gyufával, hogy vajon miért lett odabenn olyan sötét...... BUMMMMMMMM!
Logikus, hogy az oxigént (=levegőt) kizárólag akkor zárhatod el teljesen, amikor odabenn már nem folyik SEMMI oxidációs folyamat (=égés).
A levegő teljes elzárása fa-parázs esetén csak pazarlás (az oxigén-lefojtás miatt keletkező halálos szénmonoxidot a meleg kémény folyamatos szívóereje nem engedi a lakásba szivárogni), gáz esetén viszont életveszélyes is lehet.
Persze remélhetőleg minden gézkészülék elzárja automatikusan a gázt, ha kialszik a láng, de lehet, hogy a tiednél pont hibás ez a rész.
Az is igaz, hogy a legtöbb kályhánál a teljes lezárás után is marad véletlenül épp elég pici rés/lyuk itt-ott, de ki tudja, lehet, hogy a te kályhádnál véletlenül pont tökéletes a záródás.
"Nekem valamiért az a fixa ideám, hogy a cserépkályha folyamatos üzemmód mellett az udvart fogja fűteni."
Mérd folyamatosan azt a pontot, ahol a füstgáz elhagyja a lakást (pl kályha-kémény összekötési pont hőmérséklete). Amikor ezen a ponton túl nagy forróság van, csak akkor nagy az udvarfűtő veszteséged. Néhány nap szorgalmas megfigyelés után már tudni fogod erről a hőmérőről, hogy mikor lehet újból begyújtani, ha a legkevesebb hőt szeretnéd kiengedni a kéményen. Nulla kémény-hőveszteséged persze soha nem lehet, hiszen a kéménynek a működéshez hőre van szüksége (a hőszigetelt kéményeknek kevés, a csupasz téglakéményeknek meg sokkal több).
Szóval mielőtt itt kérsz tanácsot az öngyilkossághoz - előbb fordulj egy tüzeléstechnikai szakemberhez, itt pedig semmit ne higgy el, mert az életeddel játszol!
Megrakod fával a tűzteret, aztán ha leég, 1.5-2 óra, és minden csempe forró, akkor ráhagyod a tüzelést és rácsukod az ajtókat(csak ha piros parazsat látsz bent). Ilyenkor már nincs értelme tovább fűteni. Ha visszábbhűlt, akkor megint begyújthatsz.
A szakaszos működés az ideális. Megrakod, magas hőmérsékleten elégeted az anyagot lezárod a kályhát és hagyod sugározni a tárolt hőt. Aztán amikor kell újra...
A folyamatosan tüzelős megoldáshoz csökkenteni kellene a tűztér méretet és nagyon ügyesen csinálni, hogy ne romoljon a hatásfok.
Amikor nagyon hidegről kell visszahozni a házat, akkor van létjogosultsága a rakosgatok rá féle megoldásnak a minél gyorsabb felfűtés érdekében. Ekkor is csak ésszel, nem széttüzelősen. Annyit rárakni, ami a külső köpenyt hőn tartja.
Sziasztok! Segítene valaki? Az lenne a kérdésem, hogy cserépkályhával hogyan kell fűteni? Nekem valamiért az a fixa ideám, hogy a cserépkályha folyamatos üzemmód mellett az udvart fogja fűteni. Vagy csak én képzelem így? Mindenféle fűtés mellett éltem már, de cserépkályhám most van először. Kb így néz ki:
Szóval szakaszosan fűtsek, vagy csak egyszer gyújtsak be, és pakoljam egész nap, ha az idő úgy kívánja?
túlnyomást vagy vákuumot a lakásban akár szeles idő is okozhat, ezért nem jó pl nyomás érzékeléssel automatizálni a légbeejtők nyitását: szélrohamos időben folyamatos lenne a nyitogatás-csukogatás.
És ugyanez miatt szeles időben nem sokat érnek a mechanikus (rugós/ellensúlyos) visszacsapó szelepek sem - habár a semminél (teljesen nyitott légebejtő lyuk) sokkal jobbak.
"melyik az a légbeejtő amelyik dekompresszióra enged be levegőt aműgy nem?"
Pontosan ezt a szolgáltatást tudja minden lyuk: ha a lyuk két oldalán nyomáskülönbség van, akkor áramlik a levegő át a lyukon, ha nincs nyomáskülönbség, akkor nem megy át ott semennyi levegő, hiába van ott egy lyuk.
De ha te azt szeretnéd, hogy egy lyuk csak akkor legyen luk, amikor éppen megy a konyhai elszívó, akkor az javaslom, hogy azt a lyukat elektromosan nyisd/zárd, pl az elszívó kapcsolójáról automatikusan.
De ha azt szeretnéd, hogy az elszívó mellett kályhára is nyisson, azt már jóval drágább lenne automatizálni, sokkal olcsóbb, ha kézzel (vagy távolról kézi elektromos kapcsolóval) nyitod/zárod. Persze nem lehetetlen ezt sem automatizálni, de ehhez már elektromossághoz értő ember kell és nem kevés pénz anyagra + munkadíjra.
"Hideg kémény csak olyan házban van, ahol hetek óta nem járt senki és tél van :-)"
Meg mindenütt, ahol rendes hőszigetelt kémény van :)
Egy kevéske hő valóban beszivároghat a lakásból a kémény belsejébe, ezért tökéletesen nulla szívóereje soha nem lesz, de
rendes tűz tápállására alkalmas kéményhuzatról legalább 40-50 fokos kémény/külvilág hőmérséklet különbség felett lehet beszélni,
a "hideg" kémény szívóereje meg ennél jóval kisebb, ha ráadásul még hőszigetelt is, akkor még kevesebb.
"Mert ott folyamatosan áramlik ki a meleg levegő. Még nyáron is!"
Ha a kályha rosszul záródik, akkor is alig van légmozgás a kéményben, hiszen alig van hőmérséklet-különbség a 25 fokos kémény és a 20-30 fokos külvilág között. Sőt, sokszor odakint jóval melegebb van, mint a kémény belsejében, ilyenkor jelenik meg a negatív kéményhuzat (ilyenkor terjeng furcsa füstöltkolbász-szag a házban :)
Ez megint egy jól bevett nem minden körülményre kitérő némileg szélsőséges megállapítás Mekktől.
Nyugalmi huzata minden kéménynek van, vagy legalábbis gyorsan beindul, amint levegőt tud szívni alulról, ha a belső hőmérséklet (illetve a kémény alja) melegebb, mint a kinti. A mértéke nyilván nem mindegy persze.
A cserépkályha ilyen szempontból eltér a szokásos kandallótól, sokkal jobban megfogja a huzatot hidegen.
Természetesen, ha a benti a kinti és a kémény teljes hőmérséklete is egyformán hideg, akkor valóban nem lehet huzatról beszélni.
A kérdés: melyik az a légbeejtő amelyik dekompresszióra enged be levegőt aműgy nem? Egy ilyen pont jó lenne a kályhához és az elszívhoz is. Páratartalomra működő nem jó!
Hideg kémény csak olyan házban van, ahol hetek óta nem járt senki és tél van :-). Tehát bármely lakott ház 18-20 fokon már nem csinál "hideg kéményt". Mert ott folyamatosan áramlik ki a meleg levegő. Még nyáron is!
Kéménye válogatja.A hideg kandallómba begyújtom, ha résnyire hagyom az ajtót az égő papirt a huzat elfúja....mert ugye, nincs huzat. Csukott ajtónál már a rácsról viszi a lángot felfelé---tehát a hideg kémény is kémény...)))
Hát én is úgy gondolom, hogy mivel télen nagyobb lesz a hőmérséklet-különbség kint és bent közt (remélhetőleg :) ), ezért nem nagyon fog kijönni a kályhából füst. Na de majd meglátjuk :) Ahogy írtam múltkor, már volt egy rendes begyújtás-felmelegítés(akkor alig volt különbség kint és bent közt), huzattal nem volt gond kezdéskor sem. Bár a gyufaláng nem húzott semerre, de nem is füstölt be a kályha. Amikor meg meleg volt, akkor csak úgy süvített a kályhaajtó. Hát, meglátjuk mi lesz a tapasztalat.
Még mindig nem sikerült döntenem,üzlethelyiségben mivel is fűtsek a fatüzelésen gondolkodtam,mert azt mondták a hőtárolós kályha a legdrágább,de anyukámat megint meg győzték egy ismerősünknél 3 hőtárolós kályha villanybojler meg egyéb fogyasztók havi 24EFt számla,és meg győzték ez jobban megéri mint a fa tüzelés,bár ugye mi nem lakossági áron kapnánk az áramot.
"Hiába a sok kis lyuk, ha ott egy nagy- a kémény - és azt könnyebben meg tudja szippantani!"
Én arról írtam, hogy legtöbb helyen miért nem érzik szükségesnek külön légbeejtő beépítését (ott sem, ahol nincs kályha).
"Ráadásul most már gyakori , hogy a ház légtömör, szalagozzák a nyílászárókat stb."
Az ennyire komoly házakat általában nem amatőrök tervezik, tehát ezekben nincs sem konyhai elszívó, sem a lakótér felé lyukas kályha.
Egyébként légtömör épület csak papíron létezik, a valóságban szinte csak a tengeralattjárók és a zűrhajók számítanak annak. Még a repülőgépeken és elnöki atombunkerekben is van mindenütt valamennyi folyamatos szivárgás. Miközben nyitogatod-csukogatod az ajtót/ablakot, elég néhány (tízezer), a tömítések alá kerülő porszem és a házad máris alkalmatlan űrállomásnak.
Ha utánaolvasol az alacsonyenergiás házaknál alkalmazott blower door teszteknek, láthatod, hogy a valóságban mennyire "lyukasak" még azok a házak is, amiket a laikusok tökéletesen légtömörnek hisznek. Márpedig ha van lyuk, akkor már csak szívóerő kérdése, hogy mennyi levegő fog beáramlani.
Egy konyhai elszívó 300-500-800 m3/órával képes szívni a ház levegőjét. Hiába a sok kis lyuk, ha ott egy nagy- a kémény - és azt könnyebben meg tudja szippantani!
Ráadásul most már gyakori , hogy a ház légtömör, szalagozzák a nyílászárókat stb. És ez csak rosszabb lesz, mert most hirdették meg az új energetikai normákat!
Ami eddig A+ volt, az most B lesz! Tehát egyre komolyabb probléma lesz a légtömörség, és az, hogy épp emiatt, az elszívó az egyetlen ponton fog beszívni levegőt - a kéményen. Hacsak nem lesz kiépítve neki vmilyen légbeejtő, de akkor meg ugrik a norma :-)......Előbb-utóbb betiltják - új építésnél - a kéményt. A gázkazánok is a turbó felé mozdulnak. Most még vehetsz kondezet kéményre, de ki tudja meddig?!
Tüzelés közben előfordulhatnak olyan pillanatok, amikor a kályha belsejében egy kis túlnyomás jelenik meg, ezek legtöbbször csupán tizedmásodperces időtartamúak. Ilyenkor a repedéseken egy kis kormot fújhat ki. Ezt látod a csempén.
A kályha működése közben a meleg kémény elszívó ventilátorként működik, ezért a kályha repedésein befelé (a kályhába) áramlik a levegő. Ez az oka annak, hogy nemigen halnak meg az emberek széndioxid és szénmonoxid mérgezésben, pedig tökéletesen tömített kályha a világon nem sok létezik. Tehát egy-két vékony repedés a cserépkályhádon még nem okoz életveszélyt.
De ugyanez a kémény nevű elszívó ventilátor szívja be a tűztérbe a tűz égéséhez szükséges levegőt is. Márpedig minél több lyuk/rés van a kályhádon nem kívánt helyeken, annál több levegőt tud ott is beszippantani a kémény, tehát annál kevesebb levegő fut a tűztérnek. Márpedig ha kevés levegő jut a tűztérnek, akkor nem tudsz jó nagy tüzet rakni, ami lehet, hogy nem baj (mert soha nincs szükséged nagy tűzre), de lehet, hogy a kéményt fogod szidni, mert nincs elég erős huzat.
Tehát amikor nincs elég erős huzatod, akkor először azt vizsgáld meg, hogy nem-e jut-e be túl sok fals levegő valahol (tehát NEM a tűztéren keresztül, hanem valamilyen kerülő úton) és ha nem találsz jelentős rést, csak azután kezdd a kéményedet szidni :)
"Ha csak a kályha/kémény kombóból tud szívni, akkor minek oda konyhai elszívó? Hisz - most kályhától függetlenül - dekompresszió lesz, "
A legtöbb lakás nyílászárói nem zárnak annyira tökéletesen, hogy egy konyhai elszívó által létrehozott vákuumtól behorpadjon a ház fala :) az elszívó bekapcsolásakor egyre növekszik a vákuum a lakótérben és előbb-utóbb megindul az áramlás a soksok picike résen/lyukon át. Azért is van rengeteg helyen csak elszívó, beeresztő nélkül, mert szemmel láthatóan anélkül is működik az elszívás.
Amúgy igazad van: minden konyhai elszívó beépítésekor egy légbeejtőt is ki kellene alakítani (mégpedig ugyanabban a helyiségben, hogy a szívóerő nyomán a lakásba bejutó hideg levegő ne az egész lakást hűtse), de ez a legtöbb esetben nem történik meg, vagy spórolásból, vagy tudatlanságból.
Hát egyszer már felfűtöttük rendesen, nem volt semmi gond, némi füstszagot leszámítva. De az első begyújtás volt, és kint sem volt nagyon hideg, 2-3 fok különbség volt a bentihez képest. CO max 17-re ment fel, majd visszaállt.
Most azt gondolom, ki lesz fugázva aztán meglátjuk. Végülis ha folyamatosan lesz fűtve, nem lesz nagy hőingadozás, talán kibírja ezt a telet.
A Héra fűtésű cserépkályhánknak nem ajtaja van, hanem kerek is forgatható szelepe.
Amikor bedurrantok, nyitva hagyom.
Ha takarékra veszem a gázt, lassan elforgatom a szelepet, de teljesen nem merem lecsukni, nehogy felrobbanjon az egész :-) igy viszont hamarabb kihűl a kályha a folytonos huzatocska miatt. Mi a helyes kezelés?
- a konyhai elszívó működhet a tüzeléssel egy időben is, mivel a kályha füstgázából nem tud mérget szívni a lakótérbe
Ha csak a kályha/kémény kombóból tud szívni, akkor minek oda konyhai elszívó? Hisz - most kályhától függetlenül - dekompresszió lesz, semmilyen szagot nem lesz képes kiszívni a házból, ha nincs levegő utánpótlás. Magyarán a szagelszívó csak egy falon lévő lyukkal együtt működik (vagy bukóra nyitsz egy ablakot, vagy eleve a nyilászárók nem zárnak tökéletesen). Elég szar ügy ha ez a lyuk pont egy kémény, amin ráadásul egy kályha is van.
Köszönöm az eddigi reakciókat, ahogy látom sikerült olyan témát felhozni ami írást vált ki a fórumtársakból.
Minden válaszra egyenként nem tudok most reagálni, de egy szó mint száz: a véleményemet műszaki emberként több szempont megvizsgálása után alakítom ki. Hála a fórumnak több szempontot tudok vizsgálni.
Ebben az esetben nincs jelentősége a "külső" levegőnek---csak paraszt vakitás. Az astra2 begyújtom (most puha fával) és amikor már erősen lángol zárom a primért. Ha külsős lenne akkor azt--csak az üvegmosó táplálja a tüzet, minek a külső levegő...disznek..((
Szóval az ilyen "félig külső levegős" kályhák nem biztos, hogy komolyan vehetők, inkább vagy a szakmai hozzánemértés, vagy a parasztvakítás kategóriába sorolnám ezeket a kályhákat.
"
Pedig nagyon komolyan veszi őket pl a kratki. Kratki blanka 8 kw....és a többi kratki betét - ami külső levegős - csak primert hoz kívülről, a szek az ajtó felett érkezik a betétbe a szobából. Pedig ez komoly cég!
A külső levegő bevezetés előnyei: - a kályha nem a házból szívja el a drágapézé felmelegített lakáslevegőt, tehát energiát/forintot spórol
- a konyhai elszívó működhet a tüzeléssel egy időben is, mivel a kályha füstgázából nem tud mérget szívni a lakótérbe
- nem kell aggódni attól, hogy a szellőztető rendszer esetleges negatív légnyomása mérget szív a lakótérbe
- negatív kéményhuzat esetén nem lesz a lakásban kéményszag
- szélszívás által okozott negatív légnyomás a lakásban, stb stb
Azok a külső levegő kályhák, amelyek kizárólag a primer levegőt veszik kintről, azok a fenti felsorolásból kizárólag az első pontnak felelnek meg, de annak is csak félig-meddig.
Szóval az ilyen "félig külső levegős" kályhák nem biztos, hogy komolyan vehetők, inkább vagy a szakmai hozzánemértés, vagy a parasztvakítás kategóriába sorolnám ezeket a kályhákat.
"A primer az, ami a legtöbb levegőt kiviszi a lakótérből,"
Én konkrétan a nulla primer levegő felhasználásra törekszem: a rakat felülről van meggyújtva és oldalról kap levegőt** (persze lehet, hogy én csinálom rosszul). Tehát ha nekem olyan zseniális kályhám lenne (jósok pénzért), ami kizárólag a primer levegőt veszi kívülről, az a kályha nem sokat érne :)
(** amikor elég kis tűz is, olyankor a begyulladás után teljesen elzárom a primer levegőt, ilyenkor a tűz csak a másodlagos, "üvegmosó" levegővel ég)
Kösznöm bor... nevében is. Ezt eddig nem tudtam, de tényleg így van. Egyébként sok sok kályhában, ill.kályhával fűtöttem. Minden előnyével és hátrányával együtt.
Volt pl. egy un. 'zefir' kályhám / 6 vagy 8 jukkal , erre már nem emlékszem / még öreganyámék vették úgy ...36 ban. Nos akkor annak is lehetett volna a megnevezése Zefir- kandalló . A lényeg, hogy az ajtó és a tűztér alja egy síkban volt. Aztán különféle egy- és kétaknás kályhákban is.
Természetesen el lehet fűtőgetni az ilyen kályhákban, de azért nem az igazi.
Ja, a Zefirt egyszer 'megszentségtelenítettem',legalább is ezt hallottam vissza a csalából. Találtam egy vedernyi NDK (hol van már az demokratikus német állam ?) tehát egy vedernyi keletnémet brikettet és azt bizony eltüzeltem. Igaz kettő részleteben.
A primer az, ami a legtöbb levegőt kiviszi a lakótérből, tehát ha az külső, akkor már álmosodni nem fogsz, de a belső szekunder miatt viszont még a konyhai elszívó ránthat vissza füstöt. Tehát van értelme, csak nem sok.....
"..nagy üveges ajtóval ellátott kályha csak. Annak minden hátrányával. .."
Nékem is van --Kamino Berg--és tökéletes, hátránya semmi. Amúgy a "kandalló" felső füstcső vezetésű--füstgyűjtő térrel--mivel az égéstér az ajtó magasságában......
A külső levegős tűztereknél az másodlagos, harmadlagos levegő is külső levegős--nem csak a primér. PL. tehetnék az astra2 betétemre egy konvekciós burkolatot--külső levegő vezetéssel--de minek, hiszen az üvegmosó belső levegős..((((
Mivel igen hosszú időt töltöttem szervizesként, egy "kandallónak látszó tárgyakat" gyártó cégnél, így tájékoztatásul a következőt adom közre.
A "műszaki vizsgán" (engedélyezési procedúra) csak az a fűtő alkalmatosság kaphat "kandalló" elnevezést, mely tűzterének a síkja nincs lejjebb mint a tűztér ajtó alja.
Ahol a tűztér alja illetve ugye a rostély lejjebb helyezkedik el, az kályha.
" ami gyakorlatilag egy kályha üveggel, de mégis kandallónak nevezi mindenki."
Ha mindenki nem is, de sokan annak nevezik. Mert valahogy a kandalló név jobban cseng, van benne valami misztikus. Ezért néhány gyártó ill kereskedő/forgalamazó kitalálta azt az áthidaló megoldást hogy kandalló - kályha.
Ílyen van nekem is pár hónapja. Talán 6- vagy 7 alkalommal fűtőttem vele eddig.
A környezet hozzáállása elég érdekes. Van aki mély ellenszenvet érez iránta, így kitalál mindenfélét csakhogy rosszat mondjon róla.
Tulajdonképpen mint egy tartalék fűtőeszköz funkciónál. Mert van felesleges tüzelőm- tüzelő forrásom. / eddig elajádékoztam /, ez a lehetőség bizonyos ideje megszünt, kidobni nem akarom, így gondoltam beállítom ezt a kályhácskát. Na meg szeretek tüzeskedni.
De visszatérve ez a fütőeszköz valóban egy nagy üveges ajtóval ellátott kályha csak. Annak minden hátrányával. Az enyém olyan 55 -56 kg -os.
"mert nem akartam elhinni, hogy ennyire trágya dokumentációt ki mer adni valaki a kezéből."
A német doksiban pl az is szemet szúrt, hogy ez a "szakirodalom" azt írja, hogy 1 kg keményfa fűtőértéke kb 25%-kal magasabb 1 kg puhafáéhoz képest (6. oldal)
Ha ennyire lehet hinni a hivatalos gyári kezelési utasításoknak, akkor mit várjon az ember egy egyszerű fórumtól, ahol akár olyan hülyékkel is összefuthatsz, mint pl én :)
Legjobb, ha nem hiszel senkinek első szóra és minden fontos dolgot leellenőrzöl lehetőleg több forrásból - még akkor is, ha azt a dolgot egy komoly, nyakkendős+szemüveges, igen okosnak látszó német úriember állítja.
A kályha tetejénél lévő pillangószelep a kémény huzatát fékezi olyankor, amikor nem ég a tűz (hogy a kéményen át ne szökhessen el túl sok hő). Biztonsági okok miatt (lehetséges gázmérgezés/robbanás) ezek a kimenő pillangószelepek soha nem záródnak tökéletesen.
A te kályhád
1: zárt égésterű (nincs semmi összeköttetése a lakás levegőjével)
2: a szívó oldalon a levegőt teljesen le tudod zárni
..ezért a kályha tetején lévő pillangószelep nálad folyamatosan nyitva lehet. Nincs értelme lezárni, hiszen a szívó oldali szelep ugyanazt a munkát végzi (leállítja a levegő kiáramlását a kéményen), ráadásul sokkal jobban, mert az majdnem tökéletesen zár (azért csak majdnem, mert egy picike folyamatos levegő áramlás még a nagyon kis valószínűséggel előfordulható bajokat is megelőzheti).
A beáramló levegő menyiségét (tehát tulajdonképpen a tűz erejét) ne a ház falán lévő pillangószeleppel akard szabályozni, van arra szabályozó a kályhádon is. Szerintem begyújtás előtt koppanásig kinyitni, a tűz leégése után koppanásig elzárni.
"..Beépítettem a külső levegő csövébe egy karos pillangószelepet, illetve található egy szelep a füstcsövön is.
A külső-levegős betétek úgy vannak konstruálva (lásd pl temporis) hogy a tüzet is ki altathatod--tehát felesleges oda a "szelep"..)). Mivel a betéten átáramló levegőt literre szabályozhatod.... a füstcsőre is felesleges.
Megjegyzem nékem astra2 van..és használom a pillangószelepet....mert a másodlagos levegőm állandó..))))
Akar a bánat bedőlni a kóklereknek:-D. A témát igazából azért hoztam be a fórumba, mert nem akartam elhinni, hogy ennyire trágya dokumentációt ki mer adni valaki a kezéből.
A kérdésemre kimerítő választ kaptam, köszönöm.
További kérdésem is lenne:
Beépítettem a külső levegő csövébe egy karos pillangószelepet, illetve található egy szelep a füstcsövön is.
A kérdésem az lenne hogy hogyan kezeljem, vezéreljem ezeket a szelepeket? Mikor érdemes zárni őket, csökkenteni a beáramló levegő mennyiségét?
Köszönöm a válaszokat,akkor hagyom így amíg el nem törik,mert fordítva elég viccesen libikókázik,s majd beszerzek hőállót vagy amilyet a szakik tudnak csinálni..nem gondoltam,h Temporisnál ilyennel kell számolnom..dehát mindenben nem lehet tökéletes XD
Minden egyes lépésnek volt oka és eredménye, ennek is. Jól működik, elégedett vagyok vele és úgy érzem már csak az inverz égésűvé alakítás lehet innen előrelépés, de azt már lehet nem csinálom meg. A tűztér arany tiszta - ha rendes adagokat tüzelünk benne - az ablak szintén, a hőcserélő poros-kormos, de száraz. A tűztér samott fedés miatt is tisztább, mintha csak vas lenne. Valszeg az "túl" hideg a sarkokon.:D
Ez valóban azt írja a 15. oldalon, hogy a kintről beszívott tűzi melegítsük elő 5 fokosra,
de az az érdekes, hogy a jelek szerint ezen az egy dokumentumon kívül az egész világon egyetlen más német nyelvű hivatalos dokumentum nem ír arról, hogy a külső levegős kályhák levegőjét elő kellene melegíteni, mielőtt még az a kályhába belép.
Persze sok helyütt megemlítik a meleg tűzilevegőt, de mindig a következő két kontextus valamelyikében:
1: amikor a meleg tűzilevegő nem cél, hanem szerencsés melléktermék,
ilyenek pl amikor a bejövő tűzilevegő a kémény mellett jön lefelé és véletlenül hőt kap tőle
vagy pl amikor a füstgáz lehűtése a cél hőcserélőben (pl szándékos kondenzációhoz) és ha már felmelegedett, akkor már persze, hogy ezt használják fel a tűz táplálására (ne veszen kárba az a hő),
2: amikor nagy hatásfokú, igen magas hőmérsékletű kazánoknál nem szeretnék, ha a másodlagos levegő hűtené a másodlagos égető-teret, ezért a tűztér alsó részén vezetett légcsatornában sok száz fokosra előmelegítik a másodlagos tűzilevegőt. (gondolom egyértelmű, hogy ezen területnek sincs semmi köze nincs ahhoz, hogy a külső légbevezetéstől a kazánig nulla vagy öt fokosan ér el a levegő :) az elsődleges levegő ezeknél a kazánoknál is tökmindegy hány fokos és csak a másodlagos levegőt forrósítják fel marhára)
De ha mindenáron szeretnél bedőlni kóklereknek, akkor kerestem neked olyan céget is, aki külső levegő-előmelegítésből él, na ők egész biztosan meg tudnak győzni téged a túl hideg tűzilevegő életveszélyes voltáról ;) Habár nem olvastam el, lehet, hogy nem csak a párásodás elleni 1 centis hőszigetelést akarják helyettesíteni egy (jó olcsón működő és gondolom jó olcsón árusított) elektromos előfűtéssel.
"Valami elzárható zsalus megoldás kellene nekem is, mint sur5al kandallójában, csak nekem a tetőtér felé menő légcsatornát kellene vele szabályozni."
A kéményt körülvevő téglaburkolat felmehet a tetőtér mennyezetéig
és a mennyezet alatt lehet az oldalán egy meleglevegő "ablak", aminek tudod szabályozni a lezárását. A tetőtérbe amúgy is ezer módon megpróbál majd feljutni a meleg (még az elválasztó át is), ha még a hőkéményedből is dől a hő, az talán már sok is lenne oda.
Persze az sem jó, ha ez a hő-ablak tökéletesen zárva van, mert ha egyáltalán nem áramlik felfelé a levegő, akkor nem igazán lesz kihasználva a tetőtéri díszkémény-szakasz tégláinak hőtárolása (ha teljesen áll benne a levegő, akkor nem tud mitől felmelegedni amikor éppen ég a tűz). Tehát a felső téglák felmelegítéséhez is kell hagyni valamennyi légáramlást felfelé is (már ha ki szeretnéd használni azok hőtárolását is).
Köszönöm, értem mire gondolsz:) Én azt akartam ezzel, ha minél több légrést hagyok a téglák között, annál inkább a konvekciós áramlás lesz a domináns, nem tárol hőt a téglában. Valami elzárható zsalus megoldás kellene nekem is, mint sur5al kandallójában, csak nekem a tetőtér felé menő légcsatornát kellene vele szabályozni.
Esetleg tudtok ajánlani bevált külső levegős kandallóbetét márkát, amiről jók a tapasztalatok, és nem horribilis az ára?
Tudnád, ha látnád a hozzászólásaimat. Persze nekem is ez kényelmesebb, hogy a hozzászólásaid számához képest valóban ritkán előforduló, de néha kifejezetten elvi tévedéseidet nyugodtan kijavíthatom és nem kell utána napokon keresztül küzdenem azzal, hogy magyarázzam hol a hiba a gondolatmenetben, mert nem akarod elismerni. :-)
Igen, gondolom attól is függ, mennyire folyamatosan tudja leadni a meleget. Nálunk elég sok m3 levegő, víztér és a ház vastag kőfalai szívják az energiát. Tudna melegebb is lenni.
"Amúgy a koncepció nagyjából jó, nálam is van pár mázsa tégla+beton+vas, de van még benne 70l víz, ami szerintem megduplázza a kályha hőtárolását. Nagyon kellemes, ahogy 2-3 közvetlen és szomszédos helységet temperál két begyújtás között. A felmelegített 80l-es boyler pl. a mosókonyhát tartja fix 26 fokon.:D"
Akkor ez vízteres is. Egy ismerősnek edilkamin vízterese van - talán idro....70....elfelejtettem a pontos nevet. Ott álltam előtte tomboló tűznél és alig éreztem hőt. Éreztem, de nem annyit amennyit kellett volna, vagy amennyire számítottam. Alig valamit. Kellemes volt! Az enyémbe ha csak kislángon megy, olyan hő van tőle 1 méterre, hogy leolvadok és megyek hátrább.
A víztér nagyon elviszi róluk a hőt. A kw-nál - gyárinál is a víztér kw-ja kétszeres - mint a légfűtésé az ilyenekben.
nem lehet, hogy azért nem tudsz hőt tárolni a téglában és azért nem érzed túl forrónak a konvekciós levegőt, mert a hő java részét elviszi a víz?
Ebből a videóból is gondolom - meg láttam kandallót működni - igaz az is öntvény volt - hogy a 100-130 fok az elég általános lehet. aki a betétet hozta - azzal is sokat beszéltem erről, és ő is azt mondta, hogy bőven 100 fok felett van a konvekciós levegő....persze ahogy csökken a tűz, csökken az is.
A kandalló egyenlőre csak le van téve és bekötve. mögötte van egy 25-ös téglafal, kb 30 cm-nyire. Azt - és ezt mértem lézeressel - 70-75-80 fokra melegíti fel, úgy, hogy csak rásugározza a hőt.
Igazából nagy veszteség nem érne ha nem jönne be az ötlet, mert akkor nyitva konvekciósan használnám végig.
Nem is azt várom tőle, hogy tömegkályha legyen, csak azt, hogy némi hőt levegyen, és később adja vissza.
Én próbáltam, nekem nem működött. Lehet türelmesebbnek kellett volna lennem? Az oka egyébként az, hogy idővel a sorozatos felizzások miatt kiég az anyagból a szén és más lesz az egyik oldalon, mint a másikon, emiatt vetemedik el. Meg ugye nem mindegy, hogy csak az egyik oldala melegszik veszettül vagy mindkettő. Sima öntöttvassal és hőállóval (ami nem rozsdásodik és a mágnes sem fogja) is próbáltam, az utóbbi tovább tartott, de ott is elindul egyszer a romlás.
"Ezáltal amíg nincs lezárva a felső, addig alul szívja be a szobahőmérsékletű és felül fujja ki a 100-130 fokos konvekciós levegőt.
Ettől felmelegszik a tégla és amikor a felső lamellásat lezárom, a belső oldalon 100 fokos - külső oldalon 40-50 fokos tégla már csak sugárzással képes leadni a hőt, mert a konvekciós áramlást zártam!"
A számokhoz. Mérted ezeket az értékeket vagy csak reménykedsz bennük? Jó lenne, ha igaz lenne. Nekem a kályha fala (amit a tűz nem kandallóbetéten és légrésen keresztül fűt) soha nem melegszik 40-50 fokosra (kellemesen langyos-meleg), csak az ajtó körüli egy soros részen, valamint a füstcső melletti konvekciós nyílásokon kijövő levegő sem 100+ fokos.
Amúgy a koncepció nagyjából jó, nálam is van pár mázsa tégla+beton+vas, de van még benne 70l víz, ami szerintem megduplázza a kályha hőtárolását. Nagyon kellemes, ahogy 2-3 közvetlen és szomszédos helységet temperál két begyújtás között. A felmelegített 80l-es boyler pl. a mosókonyhát tartja fix 26 fokon.:D
Szerintetek nagyon helytelen logika lenne azt gondolnom,hogy a Temporis hamurácsát(ami sajnos nálunk is "felpuklisodott",holott szerintem jól és rendszeresen tisztítottuk..) ha megfordítom,akkor egyenesedik valamelyest?
Mondjuk a nem lehet hosszabb 4 méternél és nem lehet több 3 kanyarnál az tényleg blődség...
Azt lehetett volna esetleg írni, hogy 100 mm-es csőből 4 méter hosszúság esetén 3 kanyar engedélyezett, de nyilván ha változik az átmérő vagy a hossz, akkor a kanyarok száma is ezzel arányban. Itt inkább azt kellett volna leírni, hogy adott átmérőnél mi a maximális megengedett egyenes hossz és egy adott szögű kanyar milyen hosszúságnak felel meg áramlási ellenállás tekintetében....
Én viszont megtaláltam a teljes dokumentumot ahol a német verzióban bizony szerepel. Az angolban nem.
"Die Leitung sollte nicht länger als 4 m sein und nicht mehr als 3 Biegungen aufweisen. Führt die Leitung ins Freie, soll sie mit einem geeigneten Windschutz und Gitter versehen werden, muss fachgerecht gegen Schwitzwasser gedämmt werden und die Verbrennungsluft darf nicht unter 5°C dem Kaminofen zugeführt werden (vorgewärmt)"
Az általad megadott német dokumentum mindössze két oldalas,
így nem tudom megnézni 99. oldalát.
Az interneten találtam részletesebb német doksit is a Wamsler Mline kályhához, de abban sem írnak semmit a külső levegő kötelező előmelegítéséről (15. oldal).
(írnak viszont benne arról, hogy a levegőcső ne legyen hosszabb 4 méternél és maximum 3 kanyar lehet benne - ez így megfogalmazva ugyanakkora butaság, mintha kötelező előmelegítésről írnának :)
"Sajnos a bekötőcső már nem nyúlhat át másik szintre, ezt kérdeztem kéményseprőtől"
Magyarországon senki sem akar felelősséget vállalni semmiért, tehát bizonytalan esetben MINDIG a szigorúbb változatot fogja mondani
(olyan választ, hogy "erre fejből nem tudom a választ, de holnapra utánanézek" eddig még csak a szakmájukban legprofibbaktól hallottam)
Ilyenkor azt kell megkérdezni a Hivatalos Személytől, hogy "és tessék mondani hol van ez hivatalosan leírva?" (törvénybe/rendeletben/stb) Erre a kérdésre gyakran csak hebegés/mellébeszélés a válasz (bunkóknál megsértődés/visszatámadás), amiből egyből lehet sejteni, hogy csak kamuzott egyet az illető és valójában halvány fogalma sincs a dologról,
olykor meg történik valami hivatkozás egy alsófüttyösi kft honlapjára, még rosszabb esetben valami fórumbejegyzésre :)
De tedd fel a fenti kérdésedet a kémény topicban is,
ehhez segítségképpen kölcsönadom egy régi rajzomat:
Köszönöm a válaszokat, a „meghámozott” kémény dolgot elvetem akkor inkább, én is tartottam tőle…Úgyis próbáltam minél feljebbről indítani a szigetelt kéményt, hogy a (szigeteletlen) bekötőcső minél hosszabb lehessen. (Sajnos a bekötőcső már nem nyúlhat át másik szintre, ezt kérdeztem kéményseprőtől)
Szóval akkor, ha jól értem, a téglaburkolatot úgy kellene kialakítani, minél jobban átjárja a levegő? Ha túl sok nyílást hagyok, akkor is átmelegszenek a téglák, vagy a hőtárolással nem is érdemes foglalkozni? Az igazi az lenne ha valami zsaluval szabályozhatnám a tetőtérbe feljutó meleg levegő arányát, mert gondolom fix nyílásokkal nem lesz könnyű belőni a szobák hőmérsékletét.
Jobban járnál, ha a lángterelő tetejére - tehát nem alulra, hanem fölé - vennél egy lángterelő méretű kis vermikulitot. Sok jó kandallónál így oldják meg a tűztérhő növelését: fényes inox lángterelő+vermikulit. A fényes inox visszaveri a hőt a tűztérbe+ plusz a vermikulit szigeteli is. De pl kanadai kályháknál (pl regency ) az inox lángterelő fölé tesznek egy 2-3 cm vastag tűzálló kis kerámia paplant . Ezek mind olcsó megoldások, de mindkettő problémátlanabb mint amit tervezel.
"elvileg javulna a fagáz elégetése,ha forróbb felületre érne a láng vége is"
Abban igazad van, hogy minden, a tűz felől "látszó", a tűznél hidegebb felület hőt von el e tűztől (hősugárzásilag), tehát csökkenti az égés hőmérsékletét.
De ha ez csak egy kis felület a tüzet körülvevő képzeletbeli gömbön, akkor ennek a hőszigetelésnek alig lesz haszna/hatása.
Tehát számít a hűtő felület hőmérséklete és aránya a többi hűtő felülethez képest. Ilen szempontból legrosszabb a tüzet szinte tejesen körülvevő vízköpeny, mert az egyrészt nagyon sok irányból hűt (szinte félgömb), ráadásul nagyon sok fokkal hidegebb a tűznél (hiszen víz van a túloldalán). De ha ez a te vasad üzem közben fel tud melegedni akár 4-500 fokra is (kis hőkülönbség), ráadásul a tüzet körülvevő össze felület közül csupán 30%-os a részesedése, akkor szerintem kár ennyit erőlködni a vas alsó hőszigetelésével elérhető, talán csak 1-2 százaléknyi hatásfok-növekedés miatt. Persze lehet, hogy ennél nagyobb haszna van ennek a dolognak, elég sok kályha mennyezetén is van vermikulit lap a vas alatt.
majd felülről lefelé szépen elkezdi feltölteni meleggel a felső szintet, miközben hűl.
A lehűlő levegő egyre nehezebb lesz, valahol leáramlik az alsó szintre (ha tud) és odasétál újra a tűztérhez, hogy új körbe kezdhessen.
Amíg a tégla építményed a levegőnek ezt a körforgását nem akadályozza (de ne is nagyon lassítsa!) addig az építesz bontott téglából, mit csak akarsz. A szűkületeknél mindenütt ügyeljünk a jó nagy keresztmetszetre.
A szerelt kémény meghámozása több tűzvédelmi szabályt is megszeg (faháznál még többet). Ha nem foglalkozunk ezzel az aprósággal és a hidegebb kémén miatt nem csökkent le túlságosan a huzatunk sem, akkor már csak ara kell ügyelnünk, hogy nehogy 60 fok alá hűljön a kémény bármelyik pontja, máskülönben kezdhetünk aggódni a folyamatos savas víz kicsapódás miatt. Plusz a kátrány is előfordulhat.
Elméletileg akár jól is működhet a dolog, hiszen a téglafal tűzvédelmi védőburok, a csökkent huzat is lehet bőven elegendő, a savas vizet el lehet vezetni a csatornába és lehet kátránymentesen is tüzelni - ebben az esetben a meghámozott kémény sokat javíthat a rendszered jóságán.
A kéményseprő csak felnéz a lyukon át az égre és tartja a markát. A meghámozott kéménnyel inkább a tűzoltótól kéne félni ;)
Elvileg igen, de a kályha tervezők /kontrukstőrök már kihoztak abból amit lehetett.
Ha mindenképpen masszát /tűzállóbeton, saját keverés, vásárolt, stb. / akarsz oda felrakni, megolható, mint írtam. Apró, lehetőleg hőálló drótokat hegesztesz a felületre és felkened a masszát. Ahogy az iparban is csinálják. Forró belső kemence belső falra is felszórják - egyesek szerint lővik az anyagot.
'Spricc massen.' Van akinek szórás, van akinek lövés. Sőt az alagutak belső falára is 'lővik' a betont, nem is keveset, óránként sok sok tonnát.
"Az is plusz adhatna le hőt, vagy ezt már nagyon nem szabad?"
Az a szerelt kémény valószínű szigetelt már, persze körbe lehet épteni, de minek ?"
Természetesen úgy értettem, hogy a tetőtérben leszedném a szigetelést, és igen csak a vascső maradna körberakva téglával, meg valamennyi légréssel, csak nem tudom a kéményseprők engednék-e. Nem hűlne nagyon vissza a füstgáz, rendesen tudna áramlani? Egyáltalán nyernék vele annyi hőt, hogy megérje?
Segítségetek szeretném kérni, külső levegős (nem vízteres)kandallóbetétet szeretnék bontott téglákkal beépíteni. A kémény 180mm szerelt rozsdamentes. A ház tetőtér beépítéses, és elég nagy százalékban egy légtér. Meg lehetne valahogy oldani, hogy a tetőtérbe is jusson a melegből? A kandalló felett a födémáttörés és a kémény között van még hely a felszálló levegőnek, fent a kémény ugyanúgy bontott téglával lehetne körbeépítve, mintegy kandalló meghosszabításaként. esetleg a körbeépített résznél mehetne a szerelt kémény a szigetelése nélkül? Az is plusz adhatna le hőt, vagy ezt már nagyon nem szabad?
Jó napot! Folytonégő vas kályha tüzterének a plafonjára kennék fel a vasra vízüveg+samott liszt habarcsot...Meg fog ez ott állni??vagy egyből lepotyog?? Esetleg támassza alá amig megköt??? Sajna ez a felület kissé bordázott,de raknék rá ilyen habarcsot,hogy jobb legyen a hatásfok..Mire számoljak??
"Ha egy ház 2-3 fokot hűl naponta - akkor az meglehetősen komfortos módja a hőtárolásnak szerintem! Sőt : igen stabil is."
Van egy legalacsonyabb szobahőmérséklet, amelynél az ember éppen nem érzi magát kellemetlenül (épphogy nem fázik), ezen a hőmérsékleten leg-optimálisabb a ház fűtése. Ha ez alá engedjük hűlni a házat, az önsanyargatás, ha ez fölé melegítjük, az (fokonként 6-7%) energiapazarlás. Tehát a stabil hőmérsékletű ház az, ami a legkényelmesebb és leg-energiatakarékosabb.
MINDEN olyan megoldás, ami mellett érezhetően ingadozik a lakás hőmérséklete, vagy önsanyargató, vagy energiapazarló. Kivétel, amelyik mindkettő egyszerre :) mert sok házban naponta akadnak túlfűtött és vacogós időszakok is.
Egy lefelé hűlő házban csak úgy lehet stabilan tartani a hőmérsékletet, ha mindig pont pótoljuk az aktuális hőveszteséget. Ez csak hő bevitelével lehetséges, ezt a hőt vagy éppen akkor állítjuk elő, vagy kivesszük egy, a lakásnál melegebb hőtárolóból.
Elnézést ha nem jó helyen kérdezem vagy ilyesmi, de egy régi építésű 4 téglás kéménybe (ha jól tudom 14x14 es keresztmetszetű) mekkora kandalló köthető maximálisan? Persze amibe nem köt bele a kéményseprő :)
Egy ilyen kéménynek mekkora amúgy a huzata? :)
Előre is köszönöm a választ, ha valaki tud segíteni.
Ha egy ház 2-3 fokot hűl naponta - akkor az meglehetősen komfortos módja a hőtárolásnak szerintem! Sőt : igen stabil is. más kérdés, hogy az ember szereti érezni a hőt amit valami kisugároz: kályha, csk, akármi.
